1.hangsúlyozza, hogy a KKBP végrehajtásáról szóló állásfoglalásai az EU külpolitikai döntéshozatalához való hozzájárulásának kulcsfontosságú elemei; hangsúlyozza, hogy ezek az állásfoglalások a Lisszaboni Szerződés által a Parlamentre ruházott, külpolitikával kapcsolatos megerősített ellenőrzéshez való jog gyakorlati következményei; emlékeztet arra, hogy a 2023. évi állásfoglalás e jogalkotási ciklusban a KKBP végrehajtásáról szóló utolsó állásfoglalás, és célja, hogy iránymutatással szolgáljon az Unió következő vezetői számára a következő ciklus külpolitikai prioritásainak meghatározásához és azok további végrehajtásához; kiemeli, hogy a folyamatosan változó nemzetközi környezetben az Uniónak egyszerre számos olyan külpolitikai kihívással kell megbirkóznia, amely közvetlenül és közvetve is érinti őt, ideértve az Ukrajna elleni orosz agressziós háborút, a nagyhatalmi verseny fokozódását, a globális hatalmi egyensúly esetleges újradefiniálását, a multilaterális szabályokon alapuló nemzetközi rend aláásására irányuló folyamatos kísérleteket, valamint a külső és belső válságok közötti fokozott összefüggéseket; szilárd meggyőződése, hogy ahhoz, hogy az EU továbbra is releváns maradjon a nemzetközi színtéren, és képes legyen hatékonyan megvédeni érdekeit és értékeit, fel kell szabadítania a külpolitikai célok uniós szintű eszközökkel történő elérésére irányuló tagállami politikai akaratot, növelnie kell kapacitásait, együtt kell működnie a hasonlóan gondolkodó partnerekkel és a regionális szervezetekkel, és arra kell összpontosítania, hogy versenyképes ajánlatot tegyen a globális dél országai számára, az integrált megközelítés keretében a lehető leghatékonyabban kihasználva a rendelkezésére álló valamennyi erőforrást, szakpolitikát és eszközt; kiemeli, hogy ahhoz, hogy a jelenlegi globális környezetben globális szereplőként léphessen fel, az Uniónak határozott, fegyelmezett és magabiztos külpolitikát kell folytatnia, amely megfelel saját stratégiai célkitűzéseinek, valamint továbbra is proaktívan meg kell határoznia, illetve érvényesítenie és védenie kell érdekeit a világban;

2.hangsúlyozza, hogy Uniónak a globális külpolitikai szereplőként, megbízható nemzetközi partnerként, valamint hiteles biztonsági és védelmi szereplőként történő fellépésre való képessége egyrészt a KKBP keretében végzett külső tevékenységeinek fejlesztésén és megerősítésén, valamint azon múlik, hogy képes-e proaktívan meghatározni, érvényesíteni és védeni érdekeit a világban anélkül, hogy indokolatlanul harmadik államok erőforrásaira támaszkodna, ami az Uniót belső megosztottsággal fenyegetheti, másrészt pedig a meglévő partnerségek újjáélesztésén és új partnerségek létrehozásán, valamint az arra irányuló politikai akaraton múlik, hogy értékeinek hatékonyabb megőrzése, védelme és előmozdítása mellett nagyobb kezdeményezőkészséget és felelősséget vállaljon a globális színtéren, miközben hatékonyan védi, védelmezi és előmozdítja értékeit; hangsúlyozza továbbá, hogy a tagállamoknak lehetővé kell tenniük az EU számára, hogy egységes álláspontot képviseljen, ily módon pedig növelje hitelességét és megőrizze koherenciáját; ezzel összefüggésben megerősíti, hogy rendkívül fontos a fenyegetések egységes érzékelésének továbbfejlesztése révén megerősíteni az egységet és a szolidaritást;

3.emlékeztet arra, hogy az Uniót külső tevékenysége során az EUSZ 2. cikkében, 3. cikkének (5) bekezdésében és 21. cikkében foglalt azon értékeknek és elveknek kell vezérelniük, amelyek az EU saját létrehozását, fejlődését és bővítését ihlették, ide tartozik a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóságnak és az egyenlőség és a szolidaritás elvének tiszteletben tartása, valamint az ENSZ Alapokmányában, a Helsinki Záróokmányban, az emberi jogok európai egyezményében foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Unió olykor nem teljesíti ezeket a célkitűzéseket, ami negatív hatással van érdekeire, biztonságára és nemzetközi hírnevére; hangsúlyozza, hogy az EU külső emberi jogi politikájának ambiciózus elkötelezettsége megköveteli, hogy következetes és példaértékű legyen;

4.úgy véli, hogy az Uniónak ennek megfelelően és az alábbi négy célkitűzés alapján kell kialakítania közös kül- és biztonságpolitikáját:a)az Ukrajna elleni orosz agressziós háború következményeinek kezelése;b)az uniós struktúrák, eszközök, képességek, alapok és döntéshozatali eljárások fokozatos kiigazítása;c)a szabályokon alapuló multilateralizmus megerősítése és védelme; valamintd)érdekérvényesítés erős stratégiai szövetségek és hasonlóan gondolkodó partnerségek kialakítása révén;

5.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, a belarusz Lukasenka-rezsim és az iráni rezsim által lehetővé tett és támogatott jogellenes és indokolatlan orosz agressziós háború visszahozta a háborút az európai kontinensre; ismételten hangsúlyozza, hogy a lehető leghatározottabban elítéli az orosz vezetés intézkedéseit, köztük a nemzetközi jog megsértését, az elismert határok megsértését, a védett személyek és gyermekek jogellenes átadását és kitoloncolását, valamint a földlopás és a súlyos háborús bűncselekmények elkövetését; követeli, hogy Oroszország és helyettesítő erői hagyjanak fel minden katonai akcióval, és az orosz vezetés azonnal és feltétel nélkül vonja ki csapatait Ukrajna nemzetközileg elismert területéről és minden olyan országból, amelynek területét vagy annak egy részét jogellenesen megszállja; elítéli az Oroszország által Ukrajnában alkalmazott hibrid támadásokat, és határozottan elítéli Oroszország ukrajnai háborújával kapcsolatos propagandájának terjedését;

6.elítéli Aljakszandr Lukasenka illegitim rezsimjének abban játszott szerepét, hogy de facto átadta nemzeti szuverenitását a Kremlnek annak érdekében, hogy meg tudja tartani Belarusz feletti hatalmát;

7.megismétli, hogy Oroszország már 2008 augusztusában katonai agressziót követett el Grúzia ellen; határozottan elítéli Abházia és Dél-Oszétia grúz régiók Oroszország általi folytatódó illegális megszállását, és hasonlóképpen elítéli, hogy az orosz csapatok Dnyeszteren túli területen való jelenléte aláássa a Moldovai Köztársaság szuverenitását és területi integritását; megerősíti, hogy támogatja Grúzia és Moldova szuverenitását és területi integritását, és hangsúlyozza, hogy Oroszországnak az európai szuverén államok határainak erőszakos megváltoztatására irányuló rosszindulatú kísérletei komoly fenyegetést jelentenek az EU biztonságára nézve; ösztönzi az Uniót és a tagállamokat, hogy erősítsék meg a biztonsági együttműködést Ukrajnával, Grúziával és a Moldovai Köztársasággal, különösen a hibrid fenyegetések és a dezinformáció elleni küzdelem és a kiberbiztonság megerősítése terén;

8.tisztelettel adózik Ukrajna bátor népének, amely nemcsak hazáját, szuverenitását, függetlenségét és területi integritását védi bátran, hanem Európa értékeit és biztonságát is, valamint tiszteletben tartja az ENSZ Alapokmányában és a Helsinki Záróokmányban foglalt normákat és elveket; tiszteletét és háláját fejezi ki az egyének és civil társadalmi szervezetek által az ukrán népnek nyújtott támogatásért; elismerését fejezi ki Grúzia és Belarusz népének fellépéseiért, akik aktívan támogatják az ukrán harcot; üdvözli az Ukrajna elleni orosz agressziós háború elő menekülők számára biztosított átmeneti védelem meghosszabbítását;

9.hangsúlyozza, hogy az Ukrajna elleni orosz agressziós háború destabilizálja a keleti szomszédságot és a Nyugat-Balkánt, valamint azok biztonságát és stabilitását fenyegeti, ami viszont magának az Uniónak a biztonságát is veszélyezteti; úgy véli, hogy az Uniónak ezért prioritásként kell kezelnie a szomszédságpolitikája reformját, valamint az Unió integrációs kapacitásának megőrzéséhez szükséges intézményi és döntéshozatali reformokkal párhuzamosan fel kell gyorsítania a bővítési folyamatot;

10.a bővítés szerepének és előnyeinek Nyugat-Balkánon és Keleti partnerségen belüli népszerűsítse, valamint az uniós pénzügyi és technikai segítségnyújtás előmozdítása érdekében aktívabb kommunikációs stratégiát szorgalmaz; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy az EU már most is a Nyugat-Balkán legnagyobb kereskedelmi partnere, és a legnagyobb beruházási és pénzügyi támogatást nyújtja a Nyugat-Balkánon; megjegyzi, hogy 2023 végéig több mint 6,5 milliárd EUR-t kötöttek le az IPA III-ból, és hogy az EU a 2021–2023-as időszakban 16,6 milliárd EUR összegű beruházást mozgósított a régióba;

11.különös aggodalommal veszi tudomásul az Ukrajna elleni orosz agresszió tovagyűrűző hatását, különösen a déli szomszédságban, a tágabb mediterrán régióban, a Dél-Kaukázusban, Közép-Ázsiában, Afrikában és a Közel-Keleten; elítéli a rosszindulatú orosz befolyást, a hibrid hadviselést és a dezinformációs kampányokat ezekben a régiókban, valamint nagyobb mértékű uniós szerepvállalást és segítségnyújtást szorgalmaz;

12.üdvözli az Európai Politikai Közösség harmadik ülését, amely platformként szolgál a partnerországokkal folytatott vitához, párbeszédhez és együttműködéshez; kéri, hogy a Parlamentet szorosan vonják be az Európai Politikai Közösség hatáskörének és jövőbeli munkájának tisztázásába; hangsúlyozza, hogy e formáció jövőbeli sikere és koherenciája érdekében bizonyos szintű összehangolás elengedhetetlen a demokratikus értékek és elvek tekintetében; megismétli, hogy az Európai Politikai Közösséget semmilyen körülmények között nem hozhatják fel ürügyként a bővítési országok Unióhoz való csatlakozásának késleltetésére;

13.megismétli, hogy a tagállamoknak kollektív és kellően összehangolt védelmi beruházásokat kell végrehajtaniuk, és az Ukrajna elleni orosz agressziós háború tanulságait beépítő stratégiai iránytű maradéktalan és gyors végrehajtását szorgalmazza egy olyan, valódi európai védelmi unió megvalósítása céljából, amely interoperábilis a NATO-szövetséggel, illetve kiegészíti azt, és amely szükség esetén függetlenül járhat el;

14.kiemeli különösen a NATO-val való további együttműködés szükségességét a gyorstelepítésű kapacitás létrehozása terén, és sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat 2025-re teljesen működőképessé váljon; határozottan ösztönzi az alelnököt/főképviselőt, hogy tegyen javaslatot egy uniós gyorstelepítésű kapacitásról szóló tanácsi határozatra az Unió értékeinek védelme és az Unió egésze érdekeinek szolgálata, a közvetlen fenyegetésekre való reagálás és az Unión kívüli válsághelyzetekre való gyors reagálás érdekében, többek között nem megengedő környezetben és a konfliktusciklus valamennyi szakaszában; hangsúlyozza, hogy az uniós gyorstelepítésű kapacitásokat állandóan rendelkezésre álló és közösen gyakorlatozó erőként kell létrehozni azzal a céllal, hogy állandó erővé váljanak;

15.hangsúlyozza, hogy az Unióban fokozni kell a katonai lőszerek gyártását, amit fokozott ipari együttműködés és közös gyártás révén kell megvalósítani; megismétli, hogy sürgősen el kell érni az Európai Védelmi Ügynökségen belül az összes tagállam által elfogadott, az európai együttműködésen alapuló védelmieszköz-beszerzésre vonatkozó 35%-os referenciaértéket és az európai együttműködésen alapuló védelmi kutatásra és technológiára vonatkozó 20%-os referenciaértéket; kéri, hogy erősítsék meg az Európai Unió Helyzetelemző Központját és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) Válságkezelési Központját egy olyan rendszer létrehozása révén, amely automatikusan továbbítja a tagállamokból az EKSZ-be és az Európai Unió Helyzetelemző Központjába az Unión kívül felmerülő kül- és biztonságpolitikai kérdésekkel kapcsolatos hírszerzési információkat;

16.üdvözli az Európai Békekeret további finanszírozását, és kéri a tagállamokat, hogy fenntartható és megfelelő finanszírozással javítsák az Európai Békekeret cselekvési képességét; üdvözli e tekintetben a Külügyek Tanácsának 2024. január 22-i következtetéseit, valamint az Európai Tanács 2024. február 1-jei következtetéseit, amelyekben megállapodás született az új, Ukrajnát támogató alap módozatairól és általános pénzügyi felső határáról; elvárja, hogy végső döntést hozzanak az Európai Tanács 2024. március 21–22-i ülésén; üdvözli a lőszergyártás támogatásáról szóló jogszabálynak és az európai védelmi ipar együttműködésen alapuló beszerzés keretében történő megerősítését szolgáló eszköznek az európai védelmi kapacitások megerősítése érdekében történő elfogadására vonatkozó határozatokat; ismételten kéri, hogy sürgősen kezdjenek vitát egy olyan másik, költségvetésen kívüli pénzügyi eszköz létrehozása céljából, amely uniós szinten a katonai képességek teljes életciklusára kiterjedne;

17.megjegyzi, hogy az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúra adott uniós választ világszerte számos autokrata szereplő szorosan figyelemmel kíséri, és döntő befolyással lesz a nemzetközi színtéren tanúsított magatartásuk alakítására; elismerését fejezi ki a Tanácsnak és a tagállamoknak az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúra adott határozott válaszlépésért; üdvözli, hogy példátlan összegű makrogazdasági, pénzügyi, gazdasági és humanitárius támogatást mozgósítottak Ukrajna számára, hogy a hasonlóan gondolkodó partnerekkel egyetértésben tizenkét szankciócsomagot fogadtak el, amelyek pusztító hatást hivatottak gyakorolni az orosz gazdaságra, valamint hogy a tagállamok fegyvereket és lőszereket szállítottak, amit többek között az Európai Békekeret tett lehetővé; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy Magyarország még mindig blokkolja az Európai Békekeret Ukrajnának szánt nyolcadik részletét; kéri, hogy a korlátozó intézkedések – többek között Belarusszal szembeni – alkalmazásának megerősítésével még jobban szigeteljék el az Orosz Föderációt, illetve gyakoroljanak rá további nyomást; felszólít, hogy erősítsék meg a diplomáciai kapcsolatokat minden olyan államban, amely tartózkodott vagy nem vett részt az ENSZ Közgyűlése 2022. október 13-i és 2023. március 2-i határozatainak szavazásán; a hasonlóan gondolkodó partnerekkel – elsősorban az Egyesült Államokkal, Kanadával és az Egyesült Királysággal – egyetértésben proaktív diplomáciát szorgalmaz a harmadik országokkal e szankciók kijátszásának minimalizálása és az összes fennmaradó joghézag e gyakorlat megszüntetését célzó felszámolása érdekében; sajnálatosnak tartja, hogy az EU tizenkettedik szankciócsomagja meghatározott acéltermékek behozatalára vonatkozóan meghosszabbít bizonyos átmeneti időszakokat;

18.üdvözli azt az eltökéltséget, amelyet az Unió és a tagállamok többsége az Orosz Föderációtól való teljes energiafüggetlenség elérése érdekében tanúsít; ismételten a fosszilis tüzelőanyagok és az orosz nyersolajból előállított termékek orosz importjára vonatkozó azonnali és teljes embargó bevezetését szorgalmazza; sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az újrakivitel megakadályozása érdekében erősítsék meg a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos ellenőrzési kapacitásokat; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes tagállamok az elmúlt évben növelték az Oroszországból érkező földgáz- és LNG-importjukat;

19.emlékeztet arra, hogy a korlátozó intézkedések valamennyi tagállamban való következetes és egységes alkalmazása az előfeltétele annak, hogy az EU külső tevékenységei hitelesek és hatékonyak lehessenek; arra kéri az összes harmadik országot és különösen az uniós tagjelölt országokat, hogy tanúsítsanak egyértelmű elkötelezettséget a nemzetközi jog és az Unió stratégiai érdekei és értékei iránt, és igazodjanak az Oroszországgal szembeni uniós korlátozó intézkedésekhez; kéri a Bizottságot, hogy kritikusan értékelje az olyan harmadik országoknak nyújtott uniós támogatást, amelyek aktívan támogatják Ukrajna elleni orosz agressziót, valamint sürgeti a Tanácsot, hogy vezessen be korlátozó intézkedéseket azon harmadik országokkal szemben – például Irán vagy a KNDK esetében –, amelyek – akár a szankciók megkerülésének elősegítése, akár közvetlen katonai segítségnyújtás révén – lehetővé teszik Oroszország Ukrajna elleni invázióját;

20.arra ösztönzi a Bizottságot, az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy mozgósítsanak nemzetközi támogatást az Ukrajna által előterjesztett békeformula számára, és vállaljanak biztonsági kötelezettségvállalásokat Ukrajna irányában a kijevi biztonsági paktumban ajánlottaknak megfelelően; üdvözli az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország és Ukrajna között aláírt kétoldalú biztonsági megállapodásokat, amelyek teljesítik a G7-ek által 2023. július 12-én tett azon kötelezettségvállalásokat, hogy a belátható jövőben megakadályozzák az Ukrajna elleni újabb orosz támadásokat; hangsúlyozza, hogy az Uniónak és a tagállamainak sürgősen szorgalmazniuk kell egy különleges nemzetközi törvényszék létrehozását, amelynek feladata az Oroszországi Föderáció és szövetségesei, különösen Belarusz, és ezen belül azok politikai és katonai vezetése által elkövetett, Ukrajna elleni agresszió bűncselekménye, a népirtásnak minősülő bűncselekmények és háborús bűncselekmények – többek között a konfliktushelyzetekhez kapcsolódó szexuális erőszak – büntetőeljárás alá vonása; kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az államilag finanszírozott orosz katonai magánvállalatot, a Wagner Csoportot minősítsék terrorista szervezetnek; üdvözli az Ukrajna elleni agresszió bűntettével kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatásával foglalkozó, újonnan létrehozott nemzetközi központot, amelynek az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust) ad otthont, és amely megkönnyíti a bizonyításfelvételt a jövőbeli tárgyalásokhoz; sürgeti a Bizottságot, hogy kutassa és térképezze fel a befagyasztott orosz vagyoni eszközöket, továbbá terjesszen elő jogilag megalapozott és hatékony javaslatot e vagyoni eszközök Ukrajna védelmének és újjáépítésének finanszírozására történő felhasználására, és biztosítsa, hogy e jogilag megalapozott javaslatot a G7-partnerországokkal szoros együttműködésben dolgozzák ki; kiemeli, hogy az aknamentesítés és a fel nem robbant hadianyagok eltávolítása Ukrajna újjáépítésének előfeltétele, beleértve mezőgazdasági termelését is, amely létfontosságú az ország gazdasága, valamint a globális élelmezésbiztonság szempontjából; kiemeli, hogy ezek az erőfeszítések átfogó, hosszú távú finanszírozást igényelnek;

21.üdvözli az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziójának gyors létrehozását és sikeres végrehajtását, és javasolja, hogy az Unió mérlegelje e misszió megerősítését; megjegyzi, hogy ez a misszió kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy az EU rendületlenül támogatja az ország szuverenitását és területi integritását; kéri, hogy tegyenek erőfeszítéseket más nemzetközi missziók létrehozására a hajózás szabadságának védelme, valamint a humanitárius folyosók és az ukrán gabona biztonságos áthaladásának támogatása érdekében;

22.kéri a tagállamokat, hogy tartsák fenn a már eddig is tanúsított eltökéltségüket és egységességüket, és nyújtsanak további politikai, humanitárius, katonai, infrastrukturális, gazdasági és pénzügyi támogatást Ukrajnának, hogy megnyerhessék e háborút; e tekintetben üdvözli a tagállamok által – akár egyénileg, akár az uniós eszközökön keresztül – nyújtott támogatást, ideértve az Ukrajna-eszköz létrehozására irányuló bizottsági javaslatot is; üdvözli a 2024. február 6-án elért intézményközi megállapodást, amely a 2024–2027-es időszakban 50 milliárd EUR összegű kiszámítható pénzügyi támogatást biztosít Ukrajnának az ország helyreállításához, újjáépítéséhez és modernizációjához való hozzájárulás érdekében; hangsúlyozza, hogy teljes átláthatóságra van szükség az eszköz végrehajtása során; kéri a tagállamokat, hogy továbbra is biztosítsák Ukrajnának az orosz erők ország területéről való kiűzéséhez szükséges katonai támogatást; sürgeti a tagállamokat, hogy állítsanak elő és biztosítsanak lőszert az ukrán fegyveres erők számára, valamint biztosítsák Ukrajna számára a haditechnikai eszközök kiszolgálásához szükséges egyéb erőforrásokat és infrastruktúrát is; ösztönzi a tagállamokat, hogy Ukrajnában és környékén továbbra is nyújtsanak pénzügyi és politikai támogatást a civil társadalom számára;

23.kitart amellett, hogy az EU nem hagyatkozhat tartósan eseti mozgósításra, és ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy javítani kell, illetve egyértelműen meg kell határozni az EU globális válságokra való fenntartható reagálási képességét; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az Uniónak külső tevékenysége és a közös kül- és biztonságpolitika keretében folytatnia kell saját, önálló és reziliens eszközeinek fejlesztését; emlékeztet arra, hogy a stratégiai iránytű ambiciózus fellépéseket határoz meg és eszközöket biztosít az EU számára ahhoz, hogy hatékony biztonságszolgáltatóvá és magabiztosabb globális szereplővé váljon, és ezért annak gyors és maradéktalan végrehajtását szorgalmazza; kéri az uniós intézményeket, hogy a jövőbeli kihívásokra való felkészülés érdekében erősítsék meg stratégiai előrejelzési kapacitásaikat;

24.az uniós globális emberi jogi szankciórendszer (uniós Magnyickij-törvény) dinamikusabb és következetesebb alkalmazását szorgalmazza, mivel az az EU külpolitikai eszköztárának egyik kihasználatlan eszköze; üdvözli az alelnök/főképviselő korrupcióellenes szankciórendszerre vonatkozó javaslatát, amely lehetővé tenné az EU számára, hogy világszerte fellépjen a súlyos korrupciós cselekmények ellen; kitart amellett, hogy a korrupció bizonyíthatóan hatással van az emberi jogok helyzetére, és aláássa az állami intézmények működését és a jogállamiságot; ezzel összefüggésben kéri, hogy a Tanács mielőbb fogadja el a javasolt korrupcióellenes szankciórendszert;

25.elismeri, hogy az egyhangúság követelménye arra kényszeríti a tagállamokat, hogy az EU nemzetközi színtéren gyakorolt politikai befolyásának kiindulópontjaként fáradhatatlanul a kompromisszum és az egység megvalósításán munkálkodjanak; rámutat azonban arra, hogy kritikusan fel kell mérni, hogy az egységesség eszméje vagy a hitelesség szempontjából megkérdőjelezhető egyhangúság fontosabb-e, különös tekintettel a kibővített Unió hatékony működésére; ezzel összefüggésben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyes tagállamok arra használták vétójogukat, hogy gyengítsék a megállapodásokat, késleltessék a döntéshozatalt, vagy teljesen meghiúsítsanak egy közös politikát;

26.emlékezteti a tagállamokat arra, hogy tartaniuk kell magukat a Szerződések alapelveihez, különösen az EUSZ 24. cikkéhez és 42. cikkének (7) bekezdéséhez, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 222. cikkéhez, amelyek értelmében a tagállamoknak a lojalitás és a kölcsönös szolidaritás jegyében tevékenyen és fenntartások nélkül támogatniuk kell az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáját; hangsúlyozza, hogy az EUSZ 42. cikke (7) bekezdése aktiválásának feltételeit és a támogatás módozatait soha nem határozták meg egyértelműen; úgy véli, hogy az EUSZ 42. cikkének (7) bekezdésében meghatározott kölcsönös segítségnyújtási rendelkezés értelmében sürgősen ki kell dolgozni egy szolidaritási politikai stratégiát és operatív végrehajtási intézkedéseket;

27.sajnálja, hogy csak nagyon korlátozottan használták ki a gyors, hatékony és eredményes kül-, biztonság- és védelempolitikai fellépés lehetőségét, amelyet többek között az EUSZ átjárhatósági záradékai biztosítanak; ismételten kéri, hogy a Tanács fokozatosan térjen át a minősített többségi szavazásra a KKBP azon területein, amelyeknek nincsenek katonai vagy védelmi vonatkozásai; elismeri egyes tagállamok azon aggodalmát, hogy egyre kevésbé tudják befolyásolni az uniós szintű kül- és biztonságpolitikát; elismeri, hogy a minősített többségi szavazás alkalmazása felé tett előrelépés csak fokozatos lehet, és annak az európai stratégiai kultúra kialakítására kell épülnie; ezzel összefüggésben a következőket ösztönzi:a)az EUSZ 22. cikkének (1) bekezdésével összhangban minősített többségi szavazás bevezetése olyan kiemelt területeken, mint az EU globális emberi jogi szankciórendszere (az uniós Magnyickij-törvény), valamint az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó következő uniós cselekvési terv elfogadásával és végrehajtásával kapcsolatos kérdések;b)a Szerződésekben előírt áthidaló klauzulák alkalmazása, kivéve a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében beütemezett végrehajtási parancsú katonai missziókat vagy műveleteket, amelyek esetében továbbra is egyhangúságra lesz szükség;c)a minősített többségi szavazás teljes körű alkalmazásáig konstruktív tartózkodás alkalmazása az EUSZ 31. cikkének (1) bekezdésével összhangban, a katonai vagy védelmi vonatkozással nem bíró döntések esetében;d)a politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus hatékonyabb alkalmazása és a tagállamok minisztereiből álló Biztonsági Tanács létrehozása a vészhelyzetekre való gyors reagálás, valamint a konfliktusok és válságok integrált megközelítésének kidolgozása érdekében;e)a Szerződéseknek az EUSZ 48. cikkében előírt felülvizsgálata, amelynek célja többek között a minősített többségi szavazás bevezetése a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos ügyekben;f)a biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytűt alátámasztó fenyegetéselemzés rendszeres felülvizsgálata annak érdekében, hogy a tagállamok egységesebbek legyenek a fenyegetések közös megítélésében és azok meghatározásában;

28.megismétli, hogy a Parlament szerves szerepet játszik a KKBP-ben, és parlamenti diplomáciája és különálló eszközei, csatornái és kapcsolatai – így a kulcsfontosságú politikai szereplők bevonása és a demokratikus kormányzás megkönnyítése terén nagy potenciállal rendelkező parlamenti demokráciatámogatási program – révén ahhoz sajátos módon járul hozzá; különösen hangsúlyozza a parlamenti diplomácia hozzáadott értékét az Ukrajna elleni orosz agressziós háború idején, és ezzel összefüggésben kiemeli az ukrajnai Verhovna Rada és az Európai Parlament közötti értékes politikai és technikai szintű együttműködést;

29.hangsúlyozza a parlamenti diplomácia fontosságát, amelyet a meglévő csatornákon, például az Európai Parlament Külügyi Bizottságán, a hivatalos küldöttségeken és a demokráciát támogató tevékenységeken, például a partnerországokkal folytatott rendszeres parlamenti párbeszédeken keresztül kell gyakorolni; kitart amellett, hogy az EU kül- és biztonságpolitikájának a válságmegelőzéssel, a regionális biztonsági együttműködéssel, valamint a globális éghajlat- és környezetvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos célkitűzésekre kell irányulnia, megerősítve az emberi jogokat és biztosítva az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjének végrehajtását; az uniós preventív diplomácia – a békeközvetítést és a békepárbeszédet is beleértve – proaktív külpolitikai eszközként való továbbfejlesztését szorgalmazza; sürgeti az EKSZ-t, hogy vonja le a tanulságokat, és elemezze a korábbi európai diplomáciai erőfeszítéseket és azok eredményeit, valamint a különleges képviselők és a különmegbízottak munkáját; kitart amellett, hogy meg kell erősíteni a latin-amerikai, afrikai és ázsiai partnerekkel folytatott parlamenti diplomáciát annak érdekében, hogy a közös geopolitikai, gazdasági, társadalmi és környezeti kihívások kezelése érdekében megerősítsék a hasonló gondolkodású partnerekkel fenntartott uniós kapcsolatokat;

30.az erőforrások hatékony elosztásának biztosítása, valamint az uniós kül- és biztonságpolitika terén a párhuzamosságok elkerülése érdekében az „Európa együtt” megközelítés működésének, képviseletének és elszámoltathatóságának további pontosítását szorgalmazza; ragaszkodik ahhoz, hogy a Parlament az „Európa együtt” részese, és úgy is kell kezelni;

31.kiemeli, hogy aktualizálni kell a politikai elszámoltathatóságról szóló 2010. évi nyilatkozatot, amely az EKSZ és a Parlament közötti kapcsolatok kereteként szolgál; úgy véli, hogy a Parlamentnek eszközökre van szüksége a demokrácia globális visszaesésének – többek között választási megfigyelés és közvetítés, konfliktusmegelőzés, illetve a demokráciáról és a parlamenti diplomáciáról szóló megerősített helyi szintű kommunikáció révén történő – ellensúlyozásához; kiemeli, hogy a Parlament kiegészítő szerepet tölt be az uniós diplomáciában;

32.kiemeli, hogy az alelnök/főképviselő a KKBP és az EU külkapcsolatai között hídépítői szerepet tölt be annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az EU külső tevékenységének legmagasabb szintű koordinációját és koherenciáját; sajnálja azonban, hogy egyes esetekben nem egyértelmű az EU külső képviselete; hangsúlyozza, hogy egyértelműen meg kell határozni az alelnöknek/főképviselőnek, a Bizottság elnökének és az Európai Tanács elnökének az EU külső tevékenységével és képviseletével kapcsolatos hatásköreit;

33.úgy véli, hogy szükség van az EU külső tevékenységének erőteljesebben intézményesített parlamenti felügyeletére, beleértve a bizalmas információkhoz és Európai Parlamenten belüli tájékoztatásokhoz való rendszeres, időszerű és biztonságos hozzáférést és az EKSZ-szel kiépítendő gyorsabb kommunikációs csatornákat; ezzel összefüggésben emlékeztet a Parlamentnek az EUSZ 36. cikke szerinti tájékoztatáshoz való jogához a KKBP-vel kapcsolatos ügyekben; üdvözli a magas szintű geopolitikai párbeszéd bevezetését, és nyíltabb megbeszéléseket ösztönöz, többek között a Bizottság és az EKSZ tagjaival folytatott rendszeres konzultációk folytatása, valamint a Parlamentnek az Európai Békekeret, a stratégiai iránytű és a Global Gateway kezdeményezés végrehajtásába való bevonása révén;

34.megerősíti, hogy a Parlamentnek teljes mértékben ki kell használnia felügyeleti és költségvetési hatásköreit az Unió nemzetközi ügyekben hozott döntéseivel kapcsolatban; kéri, hogy változtassák meg a KKBP-költségvetés szerkezetét: a jobb ellenőrizhetőség és a nagyobb átláthatóság érdekében polgári KBVP-missziónként egy költségvetési tételt hozzanak létre;

35.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a polgári KBVP-missziók költségvetése a 2014–2020-as többéves pénzügyi kerethez képeset a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben csak kismértékben növekedett annak ellenére, hogy nőtt a missziók és az általuk ellátandó feladatok száma, a biztonsági környezet egyre több kihívást tartogat, valamint a műveletek költsége is nőtt; sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsanak elegendő forrást a KKBP számára, tekintettel a béke, a demokrácia és a jogállamiság védelmének és a más szakpolitikai területekkel való jobb összhang biztosításának szükségességére; ezzel összefüggésben a többéves pénzügyi keret megfelelő kiigazítását és az Unió külső tevékenységének fokozott finanszírozását szorgalmazza;

36.megismétli továbbá, hogy az Uniónak és az uniós tagállamoknak jobban be kell építeniük a demokrácia támogatását az uniós pénzügyi eszközök programozásába, és ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy az érintett uniós küldöttségeket megfelelő eszközökkel kell ellátni a nyilvános diplomáciai tevékenységek fokozása és a stratégiai kommunikációs képességeiknek a dezinformáció és propaganda elleni küzdelemhez szükséges fejlesztése érdekében; kéri, hogy kellő pénzügyi és emberi erőforrások biztosítása révén erősítsék meg az EKSZ-t – annak székhelyét és az uniós küldöttségeket egyaránt –, hogy az EU jobban felkészülhessen az olyan jelenlegi és felmerülő globális kihívásokra, mint a növekvő instabilitás, a magabiztosabb önkényuralmi rendszerek és az éghajlati vészhelyzet; kéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési tervről szóló, 2022. március 10-i európai parlamenti állásfoglalással HL C 347., 2022.9.9., 150. o. összhangban lévő kül- és biztonságpolitikát folytassanak;

37.üdvözli „Az Európai Diplomáciai Akadémia létrehozása felé” elnevezésű kísérleti projekt végrehajtását; olyan állandó struktúra létrehozását szorgalmazza, amelyhez biztosítják a szükséges erőforrásokat; kéri, hogy vizsgálják meg és hozzanak döntést arról, milyen módon kaphatnak állást az EKSZ-ben az ezen akadémián diplomázók, mivel ez hozzájárulhat egy uniós szempontból közös diplomáciai kultúra által fémjelzett autonóm uniós diplomácia teljes körű kialakításához; ismételten kéri a Bizottságot, hogy hozzon létre az EU külső tevékenységeivel és a KKBP-vel foglalkozó állandó képzési programot az uniós tagjelölt országok fiatal diplomatái számára;

38.hangsúlyozza, hogy a multilaterális fórumokat – köztük különösen az ENSZ-t és annak ügynökségeit – az EU által választott együttműködési formának kell tekinteni; e tekintetben aggodalmát fejezi ki az exkluzív jellegű együttműködési formák növekvő jelentőségével kapcsolatban, amelyek a nagyhatalmak közötti növekvő versenyről tanúskodnak; megjegyzi ugyanakkor, hogy a nemzetközi intézményeket és normákat egyre inkább eszközként használják fel, és ezzel összefüggésben rámutat a WTO-n és a WHO-n belüli vitákra; hangsúlyozza, hogy ez a tendencia kényes helyzetbe hozza az Uniót, mivel egyensúlyoznia kell a multilateralizmus széles körű és inkluzív koncepciójának megszólítása és a között, hogy előnyben részesítse a néhány hasonlóan gondolkodó partnerrel való együttműködést; kéri a tagállamokat, hogy erősítsék meg a multilaterális kormányzás inkluzív formáit, és ezzel összefüggésben arra ösztönzi a Bizottságot, az EKSZ-t és a Tanácsot, hogy fokozzák az intézményközi együttműködést a nemzetközi szabályokon alapuló rendszer és a globális közös javak kezelésének szerves részét képező multilaterális szervezetekkel, ideértve az ENSZ-et és ügynökségeit, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), a WHO-t, a WTO-t és a NATO-t;

39.megjegyzi, hogy biztosítani kell a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló erőfeszítések EU és NATO közötti egységességét, koherenciáját és egymást kiegészítő jellegét; hangsúlyozza, hogy a NATO továbbra is az európai biztonság sarokköve, valamint a NATO és az EU közötti együttműködés további megerősítését, egyúttal pedig a NATO-n belül az európai pillérnek – többek között a NATO védelmi kiadásokra vonatkozó, a GDP 2%-ában meghatározott referenciaérték következetes teljesítése révén történő – megerősítését szorgalmazza; nagyobb együttműködést szorgalmaz a NATO-val a harmadik országokból eredő dezinformációs és hibrid fenyegetések elleni küzdelem terén;

40.kéri az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy széles körű konszenzus alapján aktívan támogassák a multilaterális intézmények, legfőképpen az Egyesült Nemzetek Szervezete rendszerének és különösen az ENSZ Biztonsági Tanácsának átfogó intézményi reformját, amelynek olyan intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek célja a vétóhasználat korlátozása, a regionális képviselet erősítése, a végrehajtó szervek elszámoltathatóvá tétele az őket megválasztó közgyűlések előtt, a Biztonsági Tanács tagsága összetételének újradefiniálása a geopolitikai helyzet jobb tükrözése érdekében, többek között az Európai Unió állandó székhelyének létrehozása révén; kéri a Bizottságot, hogy összpontosítson az EU stratégiai nélkülözhetetlenségének biztosítására az egyre többpólusúvá váló világban; annak biztosítására kéri az uniós intézményeket, hogy az EU egységes álláspontot képviseljen az ENSZ-en, különös az ENSZ Biztonsági Tanácsán belül; kéri, hogy a Biztonsági Tanácson belüli együttműködés fenntartása érdekében biztosítsanak folyamatos párbeszédet az Egyesült Királysággal; kéri az ENSZ valamennyi tagállamát, hogy tegyenek lépéseket Oroszország Biztonsági Tanácson belüli vétójogának visszavonására;

41.kéri az alelnököt/főképviselőt, hogy olyan meggyőző, tartós és célzott demokratikus narratívát támogasson, amely bizonyítja, hogy a demokrácia világszerte eredményeket hoz az egyének és a társadalmak számára, és képes ellenállni az autokratikus nyomásnak és befolyásnak; elítéli a Kínai Népköztársaságot, Oroszországot, Iránt és más totalitárius és önkényuralmi rendszereket amiatt, hogy az információmanipulációt és a rosszindulatú beavatkozást szerves eszközként arra használják, hogy nyomást gyakoroljanak a multilaterális intézményekre és a demokratikus értékekre és normákra, aláássák a hatalommal való visszaélés ellenőrzését, növeljék az emberi jogok megsértésének gyakoriságát és súlyosságát, beszűkítsék a civil társadalom, a független média és a demokratikus ellenzéki mozgalmak mozgásterét, valamint Nyugat-ellenes dezinformációt terjesszenek; ezzel összefüggésben ösztönzi a stratégiai kommunikációba való befektetést, valamint a külföldi beavatkozás és a dezinformáció terjedése elleni küzdelmet, valamint üdvözli az EKSZ és az ENSZ közötti, az információk integritására vonatkozó globális magatartási kódex kidolgozásával kapcsolatos együttműködést;

42.kiemeli az emberijog-védők és politikai aktivisták ellen saját országuk nemzeti hatóságai vagy azok meghatalmazottjai részéről érkező transznacionális fenyegetések egyre gyakoribb jelenségét; ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő pénzügyi és egyéb eszközöket az Unióban tartózkodó külföldi emberijog-védőknek és aktivistáknak ahhoz, hogy távolról és a megtorlástól való félelem nélkül folytathassák munkájukat; méltatja a civil társadalmi szervezetek és emberjog-védők fáradhatatlan munkáját, és kéri az Uniót, hogy fokozza a civil társadalom és az emberijog-védők támogatását; komoly aggodalmát fejezi ki a különböző kisebbségeket, többek között az LMBTIQ-közösséget és a vallási kisebbségeket, például a keresztényeket világszerte érő egyre gyakoribb támadások miatt; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti teljes körű egyenlőség előmozdítása érdekében valamennyi uniós tevékenység – többek között a KKBP végrehajtása során – foglalkozni kell az interszekcionalitással;

43.a leghatározottabban elítéli Alekszej Navalnij prominens orosz politikai személyiség és a 2021. évi Szaharov-díjas 2024. február 16-i meggyilkolását, akit büntetőtáborban tartottak börtönben és bántalmazásnak, többek között kínzásnak, önkényes büntetéseknek és pszichológiai nyomásnak volt kitéve; felszólít az oroszországi politikai foglyok körülményeinek javítására, összhangban az ország nemzetközi kötelezettségvállalásaival; elítéli az orosz rezsim által elkövetett emberi jogi jogsértések eszkalálódását, és elítéli a kormány bírálóival, az emberijog-védőkkel és a független újságírókkal szemben alkalmazott folyamatos elnyomást; sürgeti az Uniót és a tagállamokat, hogy nyújtsanak segítséget az orosz emberijog-védőknek, demokráciapárti aktivistáknak és független újságíróknak Oroszországban és Oroszországon kívül; sürgeti a Tanácsot, hogy fogadjon el korlátozó intézkedéseket azokkal szemben, akik felelősek Alekszej Navalnij meggyilkolásáért, valamint a háborúellenes tüntetők önkényes büntetőeljárás alá vonásáért és kínzásáért;

44.elismeri, hogy a globális dél országai közül számos szereplő egyre határozottabbá válik; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a „globális dél országai” kifejezés olyan szereplők csoportjának bizonyos fokú egységét sugallja, amelyeket valójában nagyon sokféle törekvés és irányultság vezérel; elismeri e szereplők nemzetközi befolyását;

45.emlékeztet arra, hogy az EU a világ legnagyobb adományozója a hivatalos fejlesztési támogatások terén; hangsúlyozza, hogy az Uniónak továbbra is megbízható szövetségesnek kell maradnia világszerte a fejlesztési együttműködés terén; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyre nagyobb az Unióval szembeni szkepticizmus és elzárkózás; kéri az Uniót, hogy reagáljon a partnerországok elvárásaira, és gyorsan teljesítse a velük kötött politikai megállapodásokat annak érdekében, hogy megmutassa, hogy az EU kulcsfontosságú stratégiai partner, valamint bebizonyítsa, hogy a nemzetközi szabályokon alapuló rendszer képes megfelelni a jelenlegi kihívásoknak; ezzel összefüggésben erőteljesebb politikai jelenlétre ösztönöz azokban az országokban, ahol az EU jelenléte eddig főként a fejlesztési együttműködésben nyilvánult meg; kiemeli különösen az EU afrikai jelenlétének fontosságát, és kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nagyobb hatékonyság és láthatóság érdekében erősítsék meg a nemzeti és regionális szintű politikai párbeszédet, valamint a hatékonyság és a láthatóság növelése érdekében nyújtsanak számos különböző technikai támogatást, beleértve a kormányzati és a helyi közösségek szintjén nyújtott finanszírozást is; hangsúlyozza a harmadik országokkal kötendő, közös európai értékeken és alapvető gokon alapuló politikai megállapodások fontosságát;

46.kéri a Tanácsot, hogy indítsa el az Európai Polgári Békehadtest létrehozására irányuló projektet, amely összefogja az intézményi és nem intézményi szereplők szakértelmét a konfliktusmegelőzés, a békés konfliktusrendezés és a megbékélés terén annak érdekében, hogy hitelesebbé, konzisztensebbé, hatékonyabbá, rugalmasabbá és láthatóbbá váljon az Unió polgári válságkezelése;

47.emlékeztet arra, hogy az Uniónak a béke és az emberi biztonság érdekében fellépő magabiztosabb globális szereplővé kell válnia; megjegyzi, hogy a hatékony fejlesztési együttműködés és az ambiciózus kereskedelempolitika ugyancsak döntő jelentőséggel bír a migráció és az Unió előtt álló egyéb kihívások kiváltó okainak kezelésében;

48.kéri a Bizottságot, hogy az EU jóléti és biztonsági érdekeit szem előtt tartva hatékonyan és haladéktalanul hajtsa végre a Global Gateway stratégiát – amely Kína „Egy övezet, egy út” kezdeményezésével szemben fenntartható alternatívaként és az EU jelenlétének és láthatóságának világszerte történő növelésére szolgáló eszközként szolgál – olyan infrastrukturális beruházások révén, amelyek a fenntartható fejlődési célokkal és a Párizsi Megállapodással összhangban nemzeti értéket teremtenek a partnerországokban, és lehetővé teszik társadalmi-gazdasági fejlődésüket; emlékeztet arra, hogy a Global Gateway olyan stratégiai koncepcióként értelmezendő, amely integrálja a kül-, a gazdaság- és a fejlesztési politikát; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy ez az eszköz elérje a kívánt mértéket, elengedhetetlen a nemzetközi pénzügyi intézményekkel való együttműködés, a magánszektor jól meghatározott bevonása, valamint a testre szabott stratégiai kommunikáció; ezzel összefüggésben üdvözli a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által 2023 októberében megrendezett első magas szintű Global Gateway Fórumot; ragaszkodik ahhoz, hogy a Parlamentet szorosabban bevonják a döntéshozatali folyamatba az átlátható kormányzás garantálása és annak biztosítása érdekében, hogy a Global Gateway stratégiát megfelelően összehangolják a G7 Globális Infrastrukturális Beruházási Partnerséggel;

49.megjegyzi, hogy az uniós beruházásoknak és támogatásoknak a fogadó országokban – a legmegfelelőbb cselekvési szinten – egyértelműen látható, közös célkitűzésekre, valamint a partnereink igényeinek megfelelő, a velük való proaktívabb és konstruktívabb együttműködés keretében meghatározott, testre szabott beruházásokra kell összpontosítaniuk;

50.kéri, hogy a multilaterális megoldásokat terjesszék ki az olyan új kihívásokra és jelenségekre is, mint a kiberbiztonság, a biotechnológia és a mesterséges intelligencia; ragaszkodik ahhoz, hogy a többoldalúság központi szerepet játszik a világűr rendjének hatékony fenntartásában, és hogy a világűr békés célú felhasználásának megőrzése érdekében el kell mélyíteni a jelenlegi kezdeményezéseket, illetve újakat kell indítani;

51.hangsúlyozza, hogy a hasonlóan gondolkodó partnerek között stratégiai szolidaritást 51 kiépíteni, mivel ez jelenti a legjobb választ a veszélyesebb és kiszámíthatatlanabb biztonsági környezetre; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a meglévő partnerségeket azokkal az országokkal, amelyek osztják értékeinket, különösen az olyan kérdésekben, mint a stratégiai függőségek, a gazdasági kényszer, a politikai beavatkozás és a dezinformáció, továbbá kiemeli az új szövetségek – többek között a globális dél országaival való – létrehozásának jelentőségét, a valódi és kiegyensúlyozott partnerségek előmozdítása érdekében figyelembe véve a kölcsönös szükségleteket és érdekeket; úgy véli, hogy a „többért többet” elvet teljes mértékben integrálni kell a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokba, és az EU-nak erősebb partnerségeket kell kialakítania azokkal az országokkal, amelyek osztják a KKBP és a KBVP elveit és az Unió alapvető értékeit; úgy véli, hogy hasonlóképpen kell alkalmazni a „kevesebbért kevesebbet” elvet azon harmadik országokkal szemben, amelyek nyilvánvalóan semmibe veszik az emberi jogokat és a nemzetközi jogot, valamint azokra, amelyek lehetővé teszik más harmadik országok számára e jogsértések elkövetését; emlékeztet arra, hogy ennek megfelelően kell kiigazítani az uniós szerepvállalás mértékét és intenzitását, különösen a fejlesztési együttműködés, a kereskedelmi előnyök és az uniós programokhoz való hozzáférés tekintetében;

52.hangsúlyozza a közös értékeken, érdekeken és célokon, valamint az egyenrangú partnerség elvén alapuló erős és stratégiai transzatlanti együttműködés – többek között a NATO és az EU közötti együttműködés – fontosságát; kéri a Bizottságot, hogy a közös értékeinket, érdekeinket, biztonságunkat és jólétünket érintő globális kihívások leküzdése érdekében alakítson ki szorosabb kapcsolatokat kulcsfontosságú egyesült államokbeli és kanadai partnereivel; sürgeti a Bizottságot és az alelnököt/főképviselőt, hogy a már létrehozott együttműködési mechanizmusok, köztük az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács intenzívebbé tétele és megszilárdítása révén szorosan működjön együtt mindkét partnerrel; hangsúlyozza különösen, hogy előrelépést kell elérni a kulcsfontosságú külpolitikai kérdésekben, beleértve a Kínával való kapcsolatainkat, Európa keleti és déli szomszédságát, Afrikát, Latin-Amerikát és a Karib-térséget, valamint az indiai–csendes-óceáni térségét; ez utóbbi tekintetében rámutat a biztonságról és védelemről, valamint az indiai–csendes-óceáni térségről folytatott USA–EU párbeszédre egy szorosabb és ambiciózusabb együttműködés kialakítása céljából, és kiemeli a 2023 márciusában az Indiai-óceán északnyugati részén végrehajtott első közös EU–USA haditengerészeti gyakorlatot; szorosabb transzatlanti együttműködést szorgalmaz a kereskedelem és a gyors technológiai változások és a növekvő kiberfenyegetések okozta kihívások leküzdése terén;

53.emlékeztet arra, hogy az USA az Európai Unió legfontosabb szövetségese; ismét kéri, hogy rendszeresen tartsanak EU–USA csúcstalálkozót annak érdekében, hogy a nélkülözhetetlen transzatlanti együttműködés lendülete fennmaradhasson; ismételten támogatja a Transzatlanti Politikai Tanács létrehozását, amely az USA és az EU közötti rendszeres és hatékony, intézményesített kül- és biztonságpolitikai párbeszéd fórumaként szolgálna; kéri a Képviselőházat, hogy hozzon létre állandó kongresszusi küldöttséget a transzatlanti jogalkotói párbeszéd (TLD) számára, az Egyesült Államok Kongresszusa és az Európai Parlament közötti TLD létrehozásáról szóló 1999-es közös nyilatkozatnak megfelelően, mivel ez megerősítené a politikai párbeszédre és együttműködésre való képességünket;

54.kéri az Uniót és az Egyesült Államokat, hogy tegyenek határozott előrelépést a kritikus fontosságú ásványok nemzetközi ellátási láncainak megerősítésére irányuló tárgyalásokon, hogy kölcsönösen elfogadható megoldásokat találjanak az infláció csökkentéséről szóló amerikai jogszabály diszkriminatív következményeinek orvoslására;

55.üdvözli a Windsori Keretmegállapodás megkötését, és emlékeztet arra, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás nagy jelentőséggel bír az Egyesült Királysággal való erős és konstruktív partnerség szempontjából; kiemeli, hogy az Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv és a Windsori Keretmegállapodás döntő és sokrétű jelentőséggel bír az Egyesült Királysággal fenntartott hosszú távú kapcsolatok szempontjából;

56.sajnálatosnak tartja, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás nem tartalmaz külpolitikai és védelmi együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket; ezzel összefüggésben kéri, hogy az Egyesült Királyság nagyobb mértékben vegyen részt az európai biztonsági és védelmi projektekben, valamint az Egyesült Királysággal strukturáltabb és rendszeres együttműködést szorgalmaz a külügyek terén, az EU és az Egyesült Királyság közötti együttműködés keretében az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúval szembeni fellépés terén szerzett konstruktív tapasztalatokra építve; üdvözli, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság felelős tisztviselői a szankciók kijátszásának megakadályozása érdekében közös kiküldetéseket szerveznek harmadik országokba; kiemeli a közös érdekeket és a kollektív felelősségi köröket, továbbá a kül- és biztonságpolitika terén állandóbb koordinációs lehetőségeket szorgalmaz a különböző régiókban; üdvözli az Egyesült Királyság Európai Politikai Közösségben való részvételét, és a negyedik csúcstalálkozó megrendezését; meggyőződése, hogy az Európai Politikai Közösség elősegítheti az Egyesült Királyság és az EU közötti bizalmat, szorosabb párbeszédet mozdíthat elő a közös kihívásokról, különösen a biztonsággal kapcsolatban, és inkubátorként szolgálhat a konkrét együttműködési projektek számára;

57.üdvözli a Belarusz–EU konzultatív csoport elindítását, amely lehetővé teszi az EU és a belarusz demokratikus erők közötti folyamatos párbeszédet, valamint az orosz emberi jogi aktivistáknak és a független médiának nyújtott folyamatos támogatást Oroszországon belül és kívül; megdöbbentőnek tartja a gondolatszabadságért járó 2021-ben Szaharov-díjjal kitüntetett Alekszej Navalnij halálát, akit kétes alapon és politikai indíttatású okokból letartóztattak és elítéltek, és aki feláldozta életét, hogy Oroszországban megvédje a demokráciát, valamint szembeszálljon az elnyomással és a korrupcióval; felszólítja az orosz rezsimet, hogy haladéktalanul tárja fel Alekszej Navalnij halálának körülményeit; megismétli, hogy támogatja Belaruszban a belarusz demokratikus ellenzéket, az összes politikai foglyot és a bátor aktivistákat és újságírókat, akik a folyamatos megtorlások ellenére továbbra is dacolnak az illegitim vezető rezsimjével és ellenzik annak Ukrajna elleni orosz agressziós háborúban való közreműködését, és akik – többek között a 2023 augusztusában Varsóban megrendezett Új Belarusz konferencián – kifejezték azon szándékukat, hogy Belarusz demokratikus fejlődését és európai uniós tagságát kívánják elérni; hangsúlyozza, hogy az ilyen erőfeszítések jól szemléltetik, hogy a civil társadalom alapvető szerepet játszik a demokrácia megerősítésében;

58.elítéli, hogy a Lukasenka-rezsim aktív szerepet vállal az Ukrajna elleni orosz agressziós háború támogatásában; hangsúlyozza, hogy sürgősen ki kell terjeszteni Belaruszra is az Oroszországgal szembeni szankciókat, mivel Lukasenka rezsimje teljes mértékben bűnrészes az elkövetett háborús bűncselekményekben, például az ukrán gyermekek ezreinek elrablásában;

59.határozottan aggódik Vučić elnök 2024 februárjában tett nyilvános nyilatkozata miatt, amely kifejezetten támogatja a Kínai Népköztársaság Tajvannal szembeni esetleges katonai intézkedéseit, amelyek ellentétesek a Tajvani-szorosban fennálló helyzetet támogató uniós politikával, és figyelmeztetnek az egyoldalú intézkedések ellen, különösen amelyek erőszakkal vagy kényszerítéssel járnak;

60.üdvözli a 2023. évi bővítési csomagot és Nyugat-Balkánra vonatkozó növekedési tervet, amely 6 milliárd EUR összegű vissza nem térítendő támogatást és hitelt tartalmaz az EU-hoz való társadalmi-gazdasági közeledés felgyorsítása érdekében a 2024 és 2027 közötti időszakra; megerősíti, hogy jelenleg vizsgálja a nyugat-balkáni reform- és növekedéstámogató eszközre vonatkozó javaslatot, és együtt fog működni a Tanáccsal a gyors ratifikáció biztosítása érdekében; arra kéri a Tanácsot, hogy tanúsítson valódi politikai elkötelezettséget a nyugat-balkáni országok uniós tagsággal kapcsolatos kilátásai iránt; megjegyzi, hogy ennek magában kell foglalnia az Albániával, Montenegróval és Észak-Macedóniával folytatott csatlakozási tárgyalások előmozdítását is; támogatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy Észak-Macedóniában prioritásként elérjék a vonatkozó alkotmánymódosításokat, és arra kér minden politikai erőt, hogy ebben vállaljanak konstruktív szerepet; arra kéri különösen azon tagállamok kormányait, amelyek ezt a további követelményt előírták Észak-Macedónia számára, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt ezen erőfeszítések támogatása érdekében; sajnálja, hogy Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási folyamata indokolatlanul késik, és emlékeztet arra, hogy az objektív csatlakozási kritériumoknak való megfelelés terén – ideértve az Unióval kapcsolatos reformok végrehajtását és a KKBP-hez való politikai igazodást, például az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúval kapcsolatos álláspontokat és korlátozó intézkedéseket is – saját érdemeik alapján értékelik a tagjelölt országokat; üdvözlendőnek tartja, hogy az nyugat-balkáni országok többsége igazodott a KKBP-hez, ugyanakkor arra kéri Belgrádot, hogy sürgősen tegye ugyanezt, különös tekintettel arra, hogy Szerbia azon kevés európai országok egyike, amelyek még nem csatlakoztak az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúra válaszul elfogadott szankciókhoz; emlékeztet arra, hogy csatlakozásra csak akkor kerülhet sor, ha a szóban forgó ország csatlakozik az Oroszországgal szembeni uniós szankciókhoz, és jelentős eredményeket ér el az Unióval kapcsolatos reformok terén; továbbra is nagyon aggasztja, hogy a szerb hatóságok destabilizáló hatást gyakorolnak az egész régióra;

61.tudomásul veszi az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala nemzetközi választási megfigyelő missziójának (I-EOM) a 2023. december 17-i szerbiai előrehozott parlamenti választásokkal kapcsolatos előzetes megállapításait és következtetéseit; üdvözli a magas részvételi arányt, de aggodalmát fejezi ki a bejelentett szabálytalanságok és eljárási hiányosságok miatt; hangsúlyozza, hogy Szerbia demokratikus intézményeinek megfelelő működése az ország uniós csatlakozási folyamatának központi eleme, és felhívja az illetékes hatóságokat, hogy megfelelően vizsgálják ki és kövessék nyomon az I-EOM ajánlásait; ösztönzi Szerbia politikai vezetését, hogy biztosítsa a konstruktív és befogadó párbeszédet a politikai spektrum egészében, és hajtsa végre az ahhoz szükséges reformokat, hogy Szerbia előrehaladást érjen el az uniós csatlakozás felé vezető úton;

62.határozottan aggódik Vučić elnök 2024 februárjában tett nyilvános nyilatkozata miatt, amely kifejezetten támogatja a Tajvannal szembeni lehetséges katonai intézkedéseket, amelyek ellentétesek a Tajvani-szoros jelenlegi helyzetét támogató uniós politikával, és figyelmeztetnek az egyoldalú intézkedések ellen, különösen erőszakkal vagy kényszerítéssel.

63.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Montenegrón belüli nagy politikai feszültségek és polarizáció késleltették az Unióval kapcsolatos reformok előrehaladását, és az országot mély politikai és intézményi válságba sodorták, ami megakasztotta Montenegró uniós csatlakozási folyamatát; üdvözli az új kormány megalakulását, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kormány képes legyen előmozdítani az Unióval kapcsolatos reformokat és Montenegrót szilárdan az EU stratégiai pályáján tartani, illetve ötelezett legyen ez iránt;

64.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2023. december 17-én tartott szerb parlamenti és helyhatósági választások eltértek a nemzetközi normáktól és Szerbia szabad és tisztességes választásokra vonatkozó kötelezettségvállalásaitól, mivel a hivatalban lévők folyamatosan és rendszeresen visszaéltek az intézményekkel és a médiával azzal a céllal, hogy tisztességtelen és indokolatlan előnyre tegyenek szert; úgy véli, hogy ezek a választások nem tekinthetők igazságos körülmények között megtartott választásoknak; aggodalmát fejezi ki a szerbiai választások integritását veszélyeztető, széles körben elterjedt és szisztematikus csalásokról szóló beszámolók miatt; megjegyzi, hogy a nemzetközi választási megfigyelő misszió megállapítása szerint a választásokat zökkenőmentesen folytatták le, azonban a nap során számos eljárási hiányosság fordult elő, többek között a szavazás és a szavazatszámlálás során a biztosítékok következetlen alkalmazása, a gyakran előforduló túlzsúfoltság, a szavazás titkosságának megsértése és a csoportos szavazás számos esete, és Vučić elnök döntő részvétele uralta a választás napját, a kormányzó pártnak kedvező, rendszerszintű előnyökkel együtt; komoly aggodalmának ad hangot e szabálytalanságok és az általános választási környezet miatt, amely elmaradt az uniós tagjelölt országoktól elvárt normáktól; emlékezteti a szerb hatóságokat, hogy Szerbia demokratikus intézményeinek megfelelő működése áll Szerbia uniós csatlakozási folyamata és az uniós csatlakozási módszertan középpontjában; kéri, hogy tekintélyes nemzetközi jogi szakértők és intézmények folytassanak független nemzetközi vizsgálatot a parlamenti, tartományi és helyhatósági választások szabálytalanságairól, különös tekintettel a belgrádi városi közgyűlési választásokra, mivel bizonyos állítások – többek között a szavazók szervezett, helyi szintű utaztatásával kapcsolatosak – túlmutatnak az EBESZ/ODIHR-jelentések hatókörén;

65.üdvözli az Európai Tanács azon döntését, hogy megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Bosznia-Hercegovinával, amint eléri a tagsági kritériumoknak való megfelelés szükséges mértékét; érdeklődéssel várja a Bizottságnak az elért eredményekről szóló jelentését, amely legkésőbb 2024 márciusában várható; sürgeti az ország politikai vezetőit, hogy a hazai és nemzetközi bíróságok határozataival összhangban hajtsák végre a reformok jelentős részét, köztük a választási reformokat is, annak érdekében, hogy az alkotmányban foglaltaknak megfelelően, valamint a hazai és nemzetközi bíróságok ítéleteinek, többek között az Emberi Jogok Európai Bíróságának Bosznia-Hercegovinára vonatkozó valamennyi ítéletének maradéktalan tiszteletben tartása mellett biztosítsák az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elvét valamennyi polgár és államalkotó nép számára; felhívja a tagállamokat és a bosznia-hercegovinai nemzetközi közösség képviselőit, hogy mozdítsák elő és támogassák ezen ítéletek végrehajtását; elítéli a Boszniai Szerb Köztársaság (RS) entitás vezetésének ismétlődő lázító retorikáját és szeparatista jogszabályait és politikáját, ideértve az alkotmányellenes „Szerb Köztársaság napja” 2024. január 9-i megünneplését; megismétli arra irányuló felhívását, hogy fogadjanak el célzott szankciókat Bosznia-Hercegovina destabilizáló szereplőivel – különösen Milorad Dodikkal –, valamint a Boszniai Szerb Köztársaság más magas rangú tisztviselőivel és a szeparatista politikákhoz politikai és anyagi támogatást nyújtó szerb tisztviselőkkel szemben; kéri az összes tagállamot annak biztosítására, hogy el lehessen fogadni ezeket a szankciókat a Tanácsban, illetve amennyiben azok Tanács általi elfogadása nem lehetséges, a szankciókat kétoldalúan vagy más tagállamokkal összehangoltan vezessék be; üdvözli, hogy megállapodás született az Európai Unió bosznia-hercegovinai katonai művelete (EUFOR Althaia) megbízatásának 2024. november 2-ig történő meghosszabbítását illetően, és emlékeztet arra, hogy ez a misszió továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszik Bosznia-Hercegovina biztonsága és stabilitása szempontjából; sürgeti az EU katonai misszióját, hogy aktívan akadályozza meg a jogellenes felvonulásokat és más provokációkat, valamint a fenyegetéseket mindazok ellen, akik a népirtás áldozatainak megsegítésén és az etnikumok közötti megbékélés és az ország békés jövőjének megteremtésén fáradoznak;

66.üdvözli, hogy az Ukrajna ellen provokáció nélkül indított agressziós háború fényében az EU új fontossági sorrendet állított fel bővítési politikájában; megerősíti, hogy a bővítési folyamat üteme egyrészt azon múlik, hogy az egyes országok képesek-e megfelelni a csatlakozási kritériumoknak, másrészt pedig a nyugat-balkáni országok és az uniós tagállamok politikai vezetőinek elkötelezettségétől függ; aggodalommal tölti el az etnikai nacionalizmus Nyugat-Balkánon való térnyerése; kéri az EKSZ-t, hogy a feszültségek megelőzése érdekében szorosan kísérje figyelemmel a helyzetet; hangsúlyozza a Parlament által előmozdított, demokráciát támogató tevékenységek, például a Jean Monnet párbeszéd és a parlamenti párbeszéd folyamatának fontosságát.

67.üdvözli a tagjelölt országok csatlakozásának felgyorsítására vonatkozó legújabb jelzéseket; annak biztosítását kéri, hogy a folyamatban lévő és a jövőbeli csatlakozási tárgyalásokat ne halasszák el egyéni nemzeti érdekek vagy a Szerződések szükséges reformja miatt; megismétli, hogy folytatni kell az új tagállamok csatlakozásával és ezzel párhuzamosan az EU elmélyítésével kapcsolatos munkát; kiemeli az Előcsatlakozási Támogatási Eszközhöz (IPA III) hasonló pénzügyi eszközök fontosságát az EU és a tagjelölt országok közötti partnerség megerősítése szempontjából; koherens stratégia kidolgozását szorgalmazza valamennyi tagjelölt ország fokozatos integrációjával kapcsolatban, beleértve az ágazati politikákba való bevonásukat és az Unió különböző intézményeiben megfigyelőként való részvételüket is; továbbra is mélységesen aggasztónak tartja azokat a jelentéseket, amelyek szerint a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos szándékosan arra törekszik, hogy megkerülje és aláássa az Unióhoz csatlakozó országok demokratikus és jogállamisági reformjainak központi jelentőségét; sürgeti a Bizottságot, hogy kezdeményezzen független és pártatlan vizsgálatot annak megállapítása érdekében, hogy a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos által tanúsított magatartás és az általa támogatott politikák nem sértik-e a Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódexet és a biztos Szerződésekből eredő kötelezettségeit;

68.megjegyzi, hogy a Nyugat-Balkán stratégiai jelentőséggel bír napjaink geopolitikai környezete, valamint az EU egészének biztonsága és stabilitása szempontjából; megismétli, hogy nagyobb európai jelenlétre és láthatóságra van szükség a régióban a külföldi rosszindulatú befolyások és hibrid tevékenységeik elterelése érdekében;

69.elítéli a Koszovói Köztársaság északi részén található Banjska városában 2023. szeptember 24-én a koszovói rendőrök ellen elkövetett terrortámadást és más provokációkat; ismét hangsúlyozza a 2023. október 19-i állásfoglalásában elfogadott álláspontját Az Európai Parlament 2023. október 19-i állásfoglalása a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd közelmúltbeli fejleményeiről, többek között a Koszovó északi részén található települések helyzetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2023)0372).; ezzel összefüggésben minden felet arra ösztönöz, hogy törekedjen a helyzet dezeszkalálására, és kerüljön minden olyan retorikát vagy intézkedést, amely további feszültségekhez vezethet; szorosan figyelemmel kíséri a folyamatban lévő vizsgálatokat, és ismételten hangsúlyozza, hogy a felelős elkövetőket felelősségre kell vonni és bíróság elé kell állítani; kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy hozzon intézkedéseket a szerb kormánnyal szemben, amennyiben a nyomozás során kiderül, hogy a szerb államnak közvetlen köze volt a fent említett támadáshoz vagy a 2023 májusában Észak-Koszovóban történt erőszakos támadásokhoz, vagy ha a szerb hatóságok nem hajlandóak teljes mértékben együttműködni;

70.támogatja a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok normalizálását, valamint a Belgrád és Pristina közötti, az EU által elősegített párbeszéd kialakítását; kéri Koszovót és Szerbiát, hogy jóhiszeműen és a kompromisszum szellemében vegyenek részt a párbeszédben annak érdekében, hogy a nemzetközi joggal összhangban és további késedelem nélkül a kölcsönös elismerés alapján érjenek el átfogó, jogilag kötelező erejű megállapodást kapcsolataik normalizálásáról; emlékeztet arra, hogy a kapcsolatok normalizálásának kudarca kedvezőtlen hatással járna mindkét ország uniós integrációjára nézve; sajnálatát fejezi ki a Tanács Koszovóval szemben kiszabott korlátozó intézkedései miatt, és azok azonnali megszüntetését szorgalmazza; kéri az Uniót, hogy a jelenlegi patthelyzet leküzdése érdekében a felek közötti közvetítést illetően kiegyensúlyozott megközelítést fogadjon el; emlékeztet arra, hogy a párbeszéd kudarca az EU hiteles külpolitikai szereplőként betöltött szerepére nézve is következményekkel járna;

71.sajnálatát fejezi ki a 2023. december 17-i szerb előrehozott parlamenti választások során a megfigyelők által bejelentett számos szabálytalanság – többek között a közforrásokkal való visszaélés, a közszférában dolgozókra gyakorolt nyomás, a választók megfélemlítése és a rájuk gyakorolt nyomás, a szavazatvásárlás és a média foglyul ejtése – miatt; felszólít e szabálytalanságok azonnali, független kivizsgálására; ennek fényében felhívja a szerb hatóságokat, hogy kövessék nyomon a nemzetközi választási megfigyelő misszió ajánlásait; aggodalmát fejezi ki a szerb társadalomban tapasztalható mély polarizáció és a közelmúltbeli erőszakos esetek miatt, beleértve egy ellenzéki politikus szerb titkosszolgálatok általi megverését;

72.üdvözli az Európai Tanács azon döntését, hogy megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal. felhívja a Tanácsot, hogy fogadja el a vonatkozó tárgyalási kereteket, amint a 2023. november 8-i vonatkozó bizottsági ajánlásokban meghatározott releváns lépések megtételére sor került; örvendetesnek tartja az arra vonatkozó ajánlást, hogy kezdjenek csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával is, amint eléri a tagsági kritériumoknak való megfelelés szükséges mértékét; üdvözli Koszovó uniós tagság iránti kérelmét, és kéri a Bizottságot, hogy válaszoljon e kérésre; emlékeztet arra, hogy Koszovó tagjelölti kérelmét a saját érdemei és az uniós tagságra vonatkozó koppenhágai kritériumok teljesítése terén elért sikere alapján fogják értékelni; üdvözli mindazonáltal, hogy a koszovói állampolgárok számára feloldották a vízumkötelezettséget;

73.örömmel veszi tudomásul az Európai Tanács azon döntését, hogy megadja Grúziának a tagjelölt státuszt, azzal a feltétellel, hogy a Bizottság 2023. november 8-i ajánlásában foglaltak szerint megfelelő lépéseket tesz a dezinformáció elleni küzdelem, a KKBP-hez való igazodás, a parlamenti felügyelet jobb megvalósítása, a politikai polarizáció kezelése, az oligarchák befolyásának felszámolása és a korrupció elleni küzdelem terén; ismételten felszólít Miheil Szaakasvili volt elnök humanitárius okokból történő szabadon bocsátására, és arra ösztönzi Szalome Zurabisvili elnököt, hogy alkotmányos jogával élve részesítse őt kegyelemben, ami hozzájárulna az ország politikai polarizációjának csökkentéséhez;kiemeli a grúz nép jogos európai törekvéseit, és ennek megfelelően hangsúlyozza az országnak nyújtott uniós támogatás fontosságát, nagy hangsúlyt helyezve a Grúzia uniós integrációján munkálkodó civil társadalmi szereplőkre; rámutat, hogy Grúzia a dél-kaukázusi területeken stabilizáló szerepet tölthet be;

74.kéri az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy tegyenek határozott lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy Oroszország eleget tegyen az EU közvetítésével létrejött 2008. augusztus 12-i tűzszüneti megállapodás szerinti kötelezettségeinek, és kiváltképp kivonja valamennyi katonai és biztonsági erejét Grúzia megszállt területeiről, lehetővé tegye a nemzetközi biztonsági mechanizmusok helyszíni részvételét és biztosítsa az EU megfigyelő missziójának akadálytalan bejutását Abházia és Chinvali régió/Dél-Oszétia Oroszország által megszállt grúz régióiba; ösztönzi az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy még jobban erősítsék meg az EU megfigyelő missziójának kapacitásait és még inkább bővítsék a megbízatását; kéri továbbá az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó ítéleteiben és a Nemzetközi Büntetőbíróság vizsgálatában meghatározottak szerint használják a „megszállás” kifejezést Abházia és a Chinvali régió/Dél-Oszétia grúz régiók tekintetében, amelyeket Oroszország jogellenesen elfoglalt és tényleges ellenőrzése alatt tart;

75.úgy véli, hogy Ukrajna és a Moldovai Köztársaság uniós csatlakozása egy egységes és erős Európába való geostratégiai befektetést jelentene; üdvözli a támogatási csomagot és az EU Moldovai Köztársaságban működő polgári partnerségi missziójának elindítását; üdvözli a reformok terén már elért eredményeket, és sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő ambiciózus ütemtervet a csatlakozási tárgyalások lehető leghamarabb történő megkezdésére, valamint Ukrajna és Moldova uniós szakpolitikákba és programokba való fokozatos integrációjára; kiemeli a bővítési folyamat összetettségét és érdemeken alapuló jellegét, ami folyamatos és időszerű lépéseket tesz szükségessé; kitart továbbá amellett, hogy folyamatos erőfeszítéseket kell tenni a meglévő csatlakozási eszközök kiigazítására és az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) jogalapjának létrehozására; várakozással tekint az elé, hogy az Európai Tanács a következő ülésein foglalkozzon a bővítéssel kapcsolatos belső reformokkal annak érdekében, hogy 2024 nyaráig elfogadja a jövőbeli munka ütemtervéről szóló következtetéseket;

76.ismételten hangsúlyozza, hogy újra kell gondolni a keleti partnerség többoldalú politikáját a regionális szerepvállalás és a regionális demokratikus reform menetrendjének helyreállítása érdekében, többek között az Euronest Parlamenti Közgyűlésen keresztül;

77.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Azerbajdzsán a diplomácia helyett katonai megoldást választott Hegyi-Karabah tekintetében, elismerve ugyanakkor, hogy Hegyi-Karabahot nemzetközileg azerbajdzsáni területként ismerik el; a leghatározottabban elítéli Azerbajdzsán Örményország és Hegyi-Karabah, valamint a térségben maradt emberek elleni előre megtervezett és indokolatlan támadását; kéri az azerbajdzsáni hatóságokat, hogy tegyék lehetővé az örmény lakosság Hegyi-Karabahba való biztonságos visszatérését, és nyújtsanak szilárd garanciákat jogaik védelmét illetően; követeli az örmény kulturális, történelmi és vallási örökség védelmét Hegyi-Karabahban az UNESCO normáival és Azerbajdzsán nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban; sajnálatosnak tartja, hogy a Baku által indított támadás a nemzetközi jog és az emberi jogok súlyos megsértését és a 2020. november 9-i háromoldalú tűzszüneti nyilatkozat, valamint az Azerbajdzsán által az EU közvetítésével folytatott tárgyalások során tett kötelezettségvállalások súlyos megsértését jelenti; úgy véli, hogy az Azerbajdzsán és Örményország közötti valódi párbeszéd az egyetlen fenntartható, előre vezető út, és arra kéri az Uniót és az uniós tagállamokat, hogy támogassák ezeket az erőfeszítéseket; támogatja az Örményország és Azerbajdzsán között zajló béketárgyalásokat, amelyeket a Hegyi-Karabah elleni, az örmény lakosság elvándorlásához vezető közelmúltbeli katonai művelet erőteljesen gátolt; kiemeli, hogy a szomszédság stabilitásának előfeltétele a méltóságteljes és tartós regionális béke, amely mindkét ország számára fenntartja a szuverenitást, a függetlenséget és a területi integritást; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes vezetők és regionális hatalmak megpróbálják kihasználni a jelenlegi helyzetet oly módon, amely veszélyeztetheti a törékeny békekilátásokat; figyelmeztet arra, hogy az EU-nak és a nemzetközi közösségnek határozottan kell reagálnia minden olyan törekvésre, amely a célok erőszak alkalmazásával és a szomszédos országok területi integritásának megsértésével történő elérésére irányul;

78.kéri az EU örményországi polgári misszióját (EUMA), hogy szorosan kövesse nyomon a változó helyi biztonsági helyzetet, készítsen átlátható jelentéseket a Parlamentnek, és aktívan járuljon hozzá a konfliktusrendezési erőfeszítésekhez; kéri az Uniót és az uniós tagállamokat, hogy erősítsék meg az EUMA megbízatását, növeljék annak méretét, hosszabbítsák meg időtartamát, továbbá helyezzenek el megfigyelőket a török határ mentén; kéri Azerbajdzsánt, hogy engedélyezze az EUMA jelenlétét a határ azerbajdzsáni oldalán és Hegyi-Karabahban;

79.kéri az alelnököt/főképviselőt és az EKSZ-t, hogy az Európai Békekereten keresztül továbbra is támogassa Örményországot, különösen a hibrid fenyegetésekkel szembeni védelmi képességek megerősítése céljából, valamint annak érdekében, hogy biztonsági térségét a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetén túlra is kiterjessze; üdvözli az EU és Örményország közötti politikai és biztonsági párbeszéd létrehozását és annak keretében a 2023. november 15-i második ülést;

80.hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek a helyzettel kapcsolatos számos figyelmeztetése ellenére semmilyen változás nem történt az Azerbajdzsánnal kapcsolatos uniós politikában; kitart amellett, hogy az EU és Azerbajdzsán közötti kapcsolatok bármilyen elmélyítésének továbbra is feltétele, hogy az ország jelentős előrelépést tegyen az emberi jogok, a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása terén, az etnikai kisebbségek védelmét is ideértve; e tekintetben komoly aggodalmának ad hangot az azerbajdzsáni független újságírókkal és emberijog-védőkkel szembeni, a közelmúltban egyre fokozódó erőszakos fellépés miatt; kéri továbbá az Uniót, hogy haladéktalanul vezessen be szankciókat Azerbajdzsánnal szemben, és függessze fel az energiaügyi stratégiai partnerségről szóló egyetértési megállapodást; megkérdőjelezi továbbá a 2024-ben megrendezendő COP29-nek otthont adó Azerbajdzsán alkalmasságát, miközben az ország azt tervezi, hogy a következő évtizedben egyharmaddal növeli fosszilistüzelőanyag-termelését;

81.megismétli, hogy támogatja Örményország demokratikusan megválasztott kormányát, valamint az ország szuverenitásának, demokráciájának és területi integritásának maradéktalan tiszteletben tartását; méltatja Nikol Pashinyan miniszterelnök azon nyilatkozatát, miszerint Örményországot nem fogják belerángatni egy újabb háborúba Azerbajdzsánnal, valamint arra irányuló közelmúltbeli felhívását, hogy indítsák újra az Azerbajdzsánnal a legmagasabb szinten folytatott béketárgyalásokat; elítéli az örményországi orosz beavatkozást, amelynek célja zavargások szítása; kéri az Uniót, hogy erősítse meg dél-kaukázusi szerepvállalását; üdvözli, hogy Örményország megerősítette a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Alapokmányát;

82.továbbra is aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a török kormány nem fordította meg a demokrácia, a jogállamiság, az alapvető jogok és az igazságszolgáltatás függetlenségének romlásából adódó negatív tendenciát, Törökország külpolitikája továbbra is ellentétes a KKBP szerinti uniós prioritásokkal, valamint Törökország nem csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz; határozott egyet nem értésének és csalódottságának ad hangot a török elnök kijelentései miatt, amelyekben azt állította, hogy a Hamász nem terrorista szervezet;

83.hangsúlyozza, hogy a török kormány drasztikus irányváltása nélkül Törökország uniós csatlakozási folyamata nem folytatódhat; kéri az Uniót és a török kormányt, hogy Törökországnak a régióban játszott kulcsszerepére és NATO-szövetségesként betöltött jelentőségére tekintettel lépjenek előre egy szorosabb, dinamikusabb és stratégiai partnerség felé; azt ajánlja, hogy indítsanak el egy gondolkodási folyamatot annak érdekében, hogy olyan párhuzamos és reális keretet találjanak az EU és Törökország közötti kapcsolatokra, amely valamennyi érintett fél érdekeit figyelembe veszi, és Törökországot az Unióhoz kötné, ahelyett, hogy Oroszország vagy Irán felé tolná;

84.üdvözli a Földközi-tenger keleti térségében és az Égei-tengeren fennálló feszültségek részleges dezeszkalációját, és arra kéri Törökországot, hogy e régiókban a partnereivel szemben konstruktív, nem pedig ellentmondást nem tűrő vagy agresszív megközelítést alkalmazzon; üdvözli a Török Nagy Nemzetgyűlés és a magyar Országgyűlés azon döntését, hogy ratifikálja Svédország NATO-csatlakozási kérelmét; sürgeti a török nemzeti hatóságokat, hogy szorosan működjenek együtt az uniós szankciókkal foglalkozó megbízottal;

85.elítéli, hogy a ciprusi török fél jogellenes építkezési munkálatokat kezdtek a két közösségből álló ciprusi Pyla/Pile falu közelében található pufferzónában, valamint elítéli a 2023. augusztus 18-án az ENSZ békefenntartói ellen intézett támadásokat és az ENSZ járműveinek megrongálását; a pufferzóna jogállásának és az ENSZ ciprusi békefenntartó erői megbízatásának tiszteletben tartását szorgalmazza; emlékeztet arra, hogy az ENSZ békefenntartóinak biztonságát fenyegető veszélyek és az ENSZ tulajdonának megrongálása a nemzetközi jog értelmében bűncselekménynek minősül; sürgeti Törökországot és a ciprusi török vezetést, hogy hagyjanak fel minden ilyen egyoldalú tevékenységgel és állítsanak mindent helyre, és kerüljenek minden olyan további fellépést és provokációt, amely nem segítik elő az ENSZ által vezetett tárgyalások újraindítását; üdvözli, hogy a felek egyetértésre jutottak a ciprusi Pyla/Pile területtel kapcsolatos előrelépés és a helyzet stabilizálása érdekében, továbbá békés tárgyalásokon való részvételt és valódi párbeszédfolyamatot szorgalmaz;

86.sajnálja, hogy több mint 25 évvel az úgynevezett barcelonai folyamat elindítása után még nem sikerült létrehozni a déli szomszédság mediterrán országaival a közös jólét, stabilitás és szabadság térségét; ösztönzi az alelnököt/főképviselőt és a Bizottságot, hogy erősítsék meg az EU szomszédságának déli dimenzióját, többek között fokozott párbeszéd és a pénzeszközök folyósításához kötött feltételrendszer megerősítése révén, és biztosítsanak megfelelő forrásokat a mediterrán térségre vonatkozó új menetrend időben történő és hatékony végrehajtásához; hangsúlyozza, hogy a déli szomszédság országai fontos szerepet játszanak annak biztosításában, hogy a migrációt a migránsok és menekültek nemzetközi, regionális és nemzeti jogban rögzített emberi jogai, a szolidaritás, az egyensúly és az országok közötti felelősségmegosztás elve alapján kezeljék; hangsúlyozza az ezen országokkal való együttműködés fontosságát a migráció kiváltó okai, az irreguláris migráció, az emberkereskedelem, valamint a tiltott fegyverek és kulturális javak csempészete következményeinek enyhítése érdekében; rámutat, hogy a déli szomszédság számos országa gazdag energiaforrásokkal rendelkezik, és jobban hozzájárulhat az európai országok energiaellátásának diverzifikálásához;

87.tudomásul veszi a Tunéziával kötött átfogó partnerségi csomagról szóló politikai megállapodást; emlékeztet arra, hogy ez az egyetértési megállapodás feltételekhez kötött, és sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítsa ezek betartását; sajnálatosnak tartja mindazonáltal, hogy az egyetértési megállapodás nem tartalmazza az EU részéről a harmadik országokkal kötött megállapodásaiban elvárt emberi jogi kötelezettségeket; úgy véli továbbá, hogy az EU és Tunézia közötti kapcsolatoknak az EU–Tunézia társulási megállapodás keretein, valamint a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásán kell alapulniuk, és ahhoz teljes körű parlamenti felügyeletnek kell társulnia a társulási megállapodás végrehajtása és a Tunéziának folyósított uniós források tekintetében; szilárd meggyőződése, hogy az uniós források átutalását attól kell függővé tenni, hogy Tunézia megfelel-e az emberi jogi normáknak, és annak feltételességi és elszámoltathatósági rendelkezéseket kell magában foglalnia; kéri a Bizottságot, hogy minden érdemi lehetőséget feltárva dolgozzon ki mechanizmust az e tekintetben való megfelelés biztosítása érdekében;

88.rendkívül aggasztónak tartja a tunéziai vezetés autokratikus irányba való elmozdulását, az ellenzéki és civil társadalmi szereplők fogva tartását, valamint a menekültek és menedékkérők üldözését, továbbá sürgeti a tunéziai hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogokat és a migránsok jogait; elítéli továbbá, hogy a tunéziai hatóságok úgy döntöttek, hogy megtagadják a Parlament Külügyi Bizottsága küldöttségének belépését, és sürgeti a tunéziai hatóságokat, hogy tegyék lehetővé a nyílt politikai párbeszédet;

89.kiemeli az Öböl-menti országokkal való stratégiaibb együttműködés szükségességét, különösen a regionális biztonsági együttműködés, az éghajlat-politikai intézkedések, az emberi jogok és a korrupció elleni küzdelem előmozdítása terén; üdvözli a Szaúd-Arábiai Királyság és az Iráni Iszlám Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok újbóli felvételét; üdvözli továbbá az EU és az Öböl-menti Együttműködési Tanács közötti strukturált biztonsági párbeszéd létrehozására irányuló javaslatot; e tekintetben emlékeztet arra, hogy teljes körű átláthatóságot és elszámoltathatóságot kell biztosítani az EU és az Öböl-országok közötti stratégiai partnerségben; kéri az Uniót és a tagállamokat, hogy továbbra is hangsúlyozzák az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség tiszteletben tartását, valamint az értékek fokozatos összehangolását, különösen az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúval és annak következményeivel kapcsolatos válaszlépések során;

90.hangsúlyozza, hogy a KKBP a demokrácia, a jogállamiság, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának fejlesztésére és megszilárdítására irányul, a Szaúd-arábiai Királyság viszont nem osztja e célokat; tudomásul veszi, hogy a Szaúd-Arábiai Királyság az emberi jogokról folytatott rendszeres párbeszéd keretében továbbra is együttműködik az Unióval; elítéli azonban, hogy az ország folyamatosan megsérti az emberi jogokat – különös tekintettel a halálos ítéletek és kivégzések alkalmazására, valamint a polgári és politikai jogok, illetve a szólásszabadság korlátozására –, továbbá a halálbüntetés eltörlését szorgalmazza;

91.elítéli az iráni rendőrség és biztonsági erők, köztük az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) brutális fellépését a Dzsiná Mahszá Amíni meggyilkolását és a rendszerrel szembeszálló sok más megkínzott és meggyilkolt személy halálát követő tüntetéseken; további korlátozó intézkedések meghozatalát szorgalmazza az Iszlám Forradalmi Gárda, annak kisegítő erői és mindazok ellen, akik a békés tüntetőkkel szembeni emberi jogi jogsértésekért felelősek, a legmagasabb rangú tisztviselőket is beleértve; kéri a Tanácsot, hogy az Iszlám Forradalmi Gárdát és annak kisegítő erőit, köztük az iráni erkölcsrendőrséget, a félkatonai Baszidzs milíciát és a Quds Erőket nyilvánítsa terrorista szervezetté;

92.megismétli, hogy támogatja a nők rendszerszintű és növekvő elnyomása, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok súlyos megsértése ellen tiltakozó békés iráni megmozdulást; elítéli az iráni rezsimet az iráni aktivisták elleni zaklatási, megfigyelési, emberrablási és halálos fenyegetésekkel járó kampánya miatt, valamint amiatt, hogy szisztematikusan hátrányosan megkülönbözteti a nőket olyan törvények és rendeletek révén, amelyek jelentősen korlátozzák szabadságukat; nemzetközi vizsgálati és elszámoltathatósági mechanizmus létrehozását szorgalmazza az iráni kormány által elkövetett emberi jogi jogsértések vonatkozásában;

93.elítéli az iráni rezsimet, amiért katonai felszerelést biztosított Oroszország számára annak Ukrajna elleni brutális és illegális agressziója során; hangsúlyozza, hogy az Iszlám Köztársaság hozzájárul az ukrajnai háborús bűncselekményekhez, mivel e felszereléseket a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra ellen használják, továbbá kéri, hogy az EU reagáljon határozottan Iránnak az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúban való részvételére; elítéli, hogy Irán anyagi támogatást nyújt bizonyos terrorcsoportoknak, köztük a Hezbollahnak, a Hamásznak, a palesztin Iszlám Dzsihádnak és a húsziknak; elítéli a Vörös-tengeren áthaladó kereskedelmi hajók elleni jogellenes, elfogadhatatlan és mélyen destabilizáló húszi támadásokat, amelyek során rakétákat és kishajókat használnak, és megkíséreltek eltéríteni hajókat; hangsúlyozza, hogy ezek jelentős fennakadásokat okoztak a globális kereskedelemben, mivel a hajózási társaságok kénytelenek átirányítani a vörös-tengeri forgalom nagy részét az Afrika legdélebben fekvő pontját megkerülő útvonalra; kollektív fellépésre szólít fel, és ösztönzi az EU fokozott szerepvállalását és a nemzetközi együttműködést; ezzel összefüggésben üdvözli a tagállamok azon döntését, hogy ASPIDES néven tengeri KBVP-műveletet indítanak a kereskedelmi hajók védelme érdekében, megerősítve a tengeri helyzetismeretet, és kísérőhajókat bocsátanak rendelkezésre a támadásoktól való elrettentés és a világ egyik legkritikusabb vízi útján a hajózás szabadságának biztosítása érdekében; felszólít e jogellenes támadások azonnali beszüntetésére, valamint a jogellenesen fogva tartott hajók és legénységük szabadon bocsátására; aggodalmának ad hangot az Irán tevékenységei által a Közel-Keletre gyakorolt destabilizáló hatás és az izraeli–palesztin béke kilátásai miatt; hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell az Irán által a Közel-Keleten és azon kívül folytatott szélesebb körű rosszindulatú és destabilizáló tevékenységgel; határozottan ellenzi Irán túszdiplomáciáját, és követeli, hogy az Iránban fogva tartott összes európai állampolgárt bocsássák szabadon, és engedjék őket elhagyni az országot; kéri a teheráni rezsimet, hogy hagyjon fel az Unióban és világszerte az iráni diaszpóracsoportok ellen folytatott megfélemlítési és elnyomási kampányával; kéri a tagállamok kormányait, hogy legyenek tudatában az Irán által alkalmazott sajátos transznacionális elnyomási taktikáknak;

94.súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Iszlám Köztársaság továbbra is 60%-ra dúsítja az uránt, és ismételten megsérti az átfogó közös cselekvési tervet (JCPOA); ösztönzi a JCPOA-szerződésről szóló tárgyalások újbóli megkezdését;

95.a lehető leghatározottabban elítéli a Hamász Izrael elleni aljas terrortámadásait; felszólít a Hamász terrorista csoport által elfogott valamennyi túsz azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására és az elhunyt túszok holttestének visszaszolgáltatására; elismeri Izrael önvédelemhez való jogát, amelyet a nemzetközi jog rögzít és korlátoz, valamint azt, hogy az izraeli intézkedéseknek szigorúan meg kell felelniük a nemzetközi humanitárius jognak, amely kimondja, hogy a konfliktusban érintett valamennyi félnek mindenkor különbséget kell tennie a harcosok és a polgári személyek között, és hogy a támadások csak katonai célpontok ellen irányulhatnak, és hogy a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra a támadások során nem lehet célpont; elítéli az aránytalan izraeli katonai válaszlépéseket, amelyek példátlan számú polgári halálesetet okoztak; nagyon aggódik a Gázai övezetben rendkívül romló humanitárius helyzet miatt, és állandó tűzszünetet szorgalmaz, hogy segélyt lehessen nyújtani a Gázai övezetben élő civileknek; sürgeti a nemzetközi közösséget, hogy továbbra is biztosítsa és fokozza a térségben élő polgári lakosságnak nyújtott humanitárius segítséget, és megismétli, hogy az uniós humanitárius segélyeket továbbra is el kell juttatni számukra; sürgeti az izraeli hatóságokat, hogy a nemzetközi joggal összhangban biztosítsák a humanitárius segélyek folyamatos bejutását a Gázai övezetbe, hangsúlyt fektetve az olyan alapvető cikkek folyamatos szállítására, mint az üzemanyag, az élelmiszerek, a víz, az egészségügyi felszerelések és az óvóhelyek; sajnálatosnak tartja, hogy a Palesztin Hatóság 2005 óta nem tartott választásokat, ami rontja a hitelességét, és elvárja, hogy hamarosan választásokat tartsanak;

96.felhívja a tagállamokat, hogy támogassák a Nemzetközi Bíróságot, és követeljék Izraeltől, hogy haladéktalanul tegyen eleget a Nemzetközi Bíróság által hozott, jogilag kötelező erejű határozatoknak

97.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Hamász és szövetségesei egyre inkább arra törekednek, hogy a konfliktust kiterjesszék, hogy nyomást gyakoroljanak Izraelre, ahogy a Gázai övezeti szárazföldi offenzíva fokozódik; ennek megfelelően aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Irán és szövetségesei regionális háborúra törekednek; rendkívüli mértékben aggasztja a háború eszkalálódásának lehetősége, valamint annak a tágabb régióra gyakorolt hatása, különösen az izraeli–libanoni határon kialakult helyzet, mivel a Hezbollahhoz hű harcosok rakétákat lőnek ki Izraelbe; hangsúlyozza a régióbeli feszültségek enyhítésének fontosságát;

98.megismétli, hogy megingathatatlanul támogatja az Izrael és Palesztina számára az 1967-es határok alapján kialakított, két békés szomszédként élő szuverén, demokratikus államot és Jeruzsálemet mint közös fővárost magában foglaló, tárgyalásos úton kialakított kétállami megoldást; ösztönzi az Uniót és a tagállamokat, hogy indítsanak európai kezdeményezést a kétállami megoldás visszaállítására; ezzel összefüggésben felhívja az alelnököt/főképviselőt és a közel-keleti békefolyamathoz rendelt különleges képviselőt, hogy szerezzen nemzetközi támogatást a közel-keleti békére irányuló „béke napja” törekvéshez, amelyet 2023 szeptemberében az ENSZ Közgyűlésén New Yorkban kezdeményeztek; tudatában van annak, hogy a tárgyalások folytatásához a nemzetközi érdekelt feleknek, köztük az Egyesült Államoknak, az ENSZ-nek, az EU-nak és az arab államoknak ki kell egészíteniük egymás erőfeszítéseit, hogy konstruktívak legyenek; emlékeztet arra, hogy a megszállt palesztin területeken található telepek a nemzetközi jog értelmében jogellenesek; határozottan elítéli a telepesek palesztinokkal szemben elkövetett, egyre szélsőségesebb erőszakos cselekményeit; felszólít a telepépítési politika azonnali beszüntetésére, valamint a palesztin területek megszállásának beszüntetésére, amelyek jelentősen akadályozzák a kétállami megoldás életképességét; korlátozó intézkedések bevezetésére szólít fel az emberi jogokat és a nemzetközi jogot megsértő szélsőséges telepesekkel szemben; támogatja a palesztin menekültek kérdésének igazságos, életképes és mindenki által elfogadott megoldását; hangsúlyozza, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének a közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatala által nyújtott folyamatos támogatás továbbra is a közel-keleti stabilitáshoz és békéhez való hozzájárulásra irányuló uniós stratégia kulcsfontosságú eleme marad; aggodalommal veszi tudomásul Izrael közelmúltbeli állításait az ENSZ közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatalának (UNRWA) 12 alkalmazottjával szemben; üdvözli az ENSZ által az állításokra adott azonnali és határozott választ, beleértve a szóban forgó alkalmazottak azonnali elbocsátását, valamint az ENSZ Belső Felügyeleti Szolgáltatások Hivatala (OIOS) és a Catherine Colonna volt francia miniszter és három európai szervezet által vezetett független felülvizsgálati csoport által az üggyel kapcsolatban indított két külön vizsgálatot; e tekintetben felszólítja Izraelt, hogy szorosan működjön együtt az OIOS-szal és a független felülvizsgálati csoporttal, és bocsásson rendelkezésükre minden szükséges bizonyítékot; üdvözli a Bizottság azon döntését, hogy nem függeszti fel az UNRWA finanszírozását mindaddig, amíg az ENSZ be nem jelenti a vizsgálatok eredményét és az általa meghozandó intézkedéseket; sürgeti azokat az adományozó országokat, amelyek az állítások miatt felfüggesztették az UNRWA-nak nyújtott támogatásukat, hogy vizsgálják felül döntésüket annak fényében, hogy az UNRWA azonnali választ adott az állításokra, és döntő szerepet játszik abban, hogy életmentő segítséget nyújtson a Gázai övezetben élő kétmillió embernek, akiknek ezen múlik a túlélése a világ egyik legnagyobb és legösszetettebb humanitárius válsága közepette;

99.megismétli, hogy az EU határozottan támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság és a Nemzetközi Bíróság munkáját; felszólít a terrorcselekményekért és a nemzetközi jog megsértéséért felelős személyek felelősségre vonására, és e célból felszólít az összes esetleges háborús bűncselekmény kivizsgálására; megismétli, hogy a polgári lakosság elleni szándékos támadások súlyosan sértik a nemzetközi jogot, csakúgy, mint a lakosság erőszakos áttelepítése; igazságot követel a Hamász által 2023. október 7-én és azóta elkövetett terrortámadások – többek között tömeges gyilkosság és szexuális kínzás – áldozatai számára; tudomásul veszi a Nemzetközi Bíróságon Dél-Afrika által Izrael ellen indított ügyet;

100.elismeri, hogy az Ukrajna elleni orosz agressziós háború egyszerre jelent kihívást és lehetőségeket a közép-ázsiai államok számára, amelyek hagyományosan szoros kapcsolatokat tartanak fenn Oroszországgal; aggodalmát fejezi ki a régióban gyakorolt orosz és kínai nyomás miatt, és hangsúlyozza, hogy válaszképpen növelni kell az EU jelenlétét Közép-Ázsiában; hangsúlyozza, hogy az EU érdekelt a gazdasági kapcsolatok bővítésében és a politikai kapcsolatok elmélyítésében a közép-ázsiai országokkal, részben az Oroszország és Belarusz elleni szankciók megkerülésének kezelése érdekében; kéri ezen országok, különösen Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán nemzeti hatóságait, hogy szorosan működjenek együtt az Unióval, különösen annak szankciókért felelős megbízottjával, és e tekintetben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) való szorosabb munkakapcsolat fontosságára is emlékeztet;

101.ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is mozdítsák elő – adott esetben az általános preferenciarendszer (GSP) és a GSP+ keretében is – azokat a politikai és gazdasági reformokat, amelyek megerősítik a jogállamiságot, a demokráciát, a jó kormányzást és az emberi jogok tiszteletben tartását, valamint ösztönözzék a jószomszédi kapcsolatokat; megismétli, hogy a közép-ázsiai régió összes országának el kell köteleznie magát az ENSZ-Alapokmány, különösen a minden ország függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartására vonatkozó elvek betartása mellett;

102.üdvözli a 2023 májusában Almatiban megrendezett második EU–Közép-Ázsia gazdasági fórum, valamint az Európai Tanács elnöke és mind az öt közép-ázsiai ország államfője közötti, 2023. júniusi második találkozó eredményeit; kéri, hogy ezeket a magas szintű találkozókat és nyilatkozatokat konkrét intézkedések kövessék; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy az első EU–Közép-Ázsia csúcstalálkozót az idei évre tervezik; üdvözli, hogy jóváhagyták az EU és Közép-Ázsia közötti kapcsolatok elmélyítését célzó közös ütemtervet, amely stratégiai tervként szolgál a konkrét területeken folytatott párbeszéd és együttműködés előmozdításához, beleértve a kulturális, társadalmi és gazdasági reziliencia erősítését; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy Kirgizisztánnal írják alá a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodást, fejezzék be az Üzbegisztánnal kötendő megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás aláírására irányuló előkészítő munkát, és érjenek el gyors előrehaladást a Tádzsikisztánnal kötendő megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásról folyó tárgyalásokon;

103.emlékeztet arra, hogy a közép-ázsiai országok fontos nyersanyag- és energiaszállítók; úgy véli, hogy az Uniónak komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy a középső folyosó nemcsak mint regionális gazdasági övezet, hanem mint az új eurázsiai földhíd alternatívája is új lendületet kapjon, amely szankcionált orosz és belarusz területen halad át; hangsúlyozza, hogy a középső folyosó mentén fontos előmozdítani a regionális integrációt, már csak annak érdekében is, hogy a Global Gateway keretében megvalósuló infrastrukturális projektek számára finanszírozást vonzzanak;

104.megismétli, hogy nem ismeri el a de facto afgán kormányt; aggodalmát fejezi ki az Afganisztánban kialakult szörnyű gazdasági és humanitárius helyzet, valamint az országban a nők és lányok jogainak megsértése miatt; elítéli, hogy drasztikusan csökkent az Élelmezési Világprogram azzal kapcsolatos kapacitása, hogy élelmiszersegélyekkel lássa el az afgán lakosságot, és kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a kritikus humanitárius segélyek afgán lakossághoz való eljuttatását, valamint gondoskodjanak a sürgősségi segélyekhez szükséges pótlólagos finanszírozásról; kéri az alelnököt/főképviselőt, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt vesse fel azt az elképzelést, hogy büntetőeljárást indítsanak a tálib vezetők ellen a nők és lányok ellen elkövetett bűncselekmények miatt;

105.támogatja a Tanács által 2021. szeptember 21-én elfogadott öt kulcsfontosságú referenciaértéket, amelyek a Talibánnal való jövőbeli együttműködés vezérelveként szolgálnak, úgy véli azonban, hogy jelentős erőfeszítésre van szükség egy hosszú távú stratégia meghatározásához, amellyel kezelhető az Afganisztánban ma fennálló emberi jogi vészhelyzet és nemi alapú apartheid rendszer; hangsúlyozza, hogy mindaddig nem fejezhető be az európai misszióknak dolgozó, Afganisztánban tartózkodó, európai védelemre számító és továbbra is közvetlen veszélyben lévő személyek számára létrehozott uniós evakuálási program, amíg a kritériumoknak megfelelő személyek tartózkodnak az országban;

106.sajnálatosnak tartja, hogy az Oroszországi Föderáció az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2023. július 11-i ülésén megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2672(2023) számú határozatának megújítását az északnyugat-szíriai lakosságnak a Bab al-Hawan keresztül biztosított, határokon átnyúló humanitárius segítségnyújtással kapcsolatban, ami miatt több mint négymillió olyan ember került veszélybe, akik alapvető élelmiszer-, gyógyszer- és egyéb létfontosságú ellátási szükségleteik kielégítéséhez humanitárius segélyre szorulnak; tudomásul veszi Szíria Arab Ligába való újbóli felvételét; úgy véli, hogy a jelenlegi szíriai rezsimmel nem rendeződhet a helyzet, és hangsúlyozza, hogy a szíriai politikai folyamat megrekedt;

107.megismétli, hogy a békés, szabad, összekapcsolt, nyitott, stabil és szabályokon alapuló indiai–csendes-óceáni térség létfontosságú európai érdek; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a nagyhatalmi verseny megszabja, hogy az EU milyen paraméterek mentén képes a régióban előmozdítani a multilateralizmust; ezzel összefüggésben rámutat, hogy az Oroszországgal fennálló geopolitikai feszültségek továbbra is akadályokat gördítenek az Ázsia–Európa találkozó útjába; elismeri az alelnök/főképviselő régióval való együttműködésre irányuló erőfeszítéseit, amiről a 2024. február 2-án megrendezett, az EU és az indiai–csendes-óceáni térség közötti együttműködéssel foglalkozó harmadik miniszteri fórum, valamint az alelnöknek/főképviselőnek a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) 2023. július 14-i regionális fórumán való részvétele is tanúskodik; kéri az Uniót, hogy aktívan támogassa az évente megrendezett, indiai–csendes-óceáni térséggel folytatott együttműködéssel foglalkozó miniszteri fórumot;

108.az EU indiai–csendes-óceáni térséggel folytatott együttműködési stratégiájával összhangban ösztönzi a hasonlóan gondolkodó partnerekkel – különösen Japánnal, a Koreai Köztársasággal, Ausztráliával, Új-Zélanddal, Tajvannal és az ASEAN-tagállamokkal – való szorosabb politikai kapcsolatok kialakítását, többek között a tengeri védelem, a nonproliferáció és a hibrid fenyegetésekkel szembeni reziliencia terén; üdvözli az EKSZ-nek az indiai–csendes-óceáni térségen belüli kapacitásépítési erőfeszítéseit, amelyek célja a külföldi információmanipulációval és beavatkozással szembeni reziliencia megteremtése; kiemeli, hogy partnereink körében fokozni kell az emberek közötti kapcsolatokat, különösen az ifjúsági csereprogramokat, a civil együttműködést és az agytrösztök keretében megvalósuló együttműködést; hangsúlyozza, hogy az Indiai- és Csendes-óceán térségében a béke, a stabilitás és a hajózás szabadságának megőrzése továbbra is kritikus fontosságú az EU és tagállamai érdekei szempontjából;

109.kéri a KNDK-t, hogy teljes mértékben, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan módon hagyjon fel tömegpusztító fegyverek gyártására irányuló és ballisztikusrakéta-programjaival; a lehető leghatározottabban helyteleníti az emberiesség ellen elkövetett, jelenleg is zajló bűncselekményeket, és sürgeti az ország hatóságait, hogy indítsanak el egy olyan reformfolyamatot, amelynek keretében minden emberi jogot tiszteletben tartanak és védenek; hangsúlyozza, hogy az Uniónak és a nemzetközi közösségnek sürgősen meg kell akadályoznia az Oroszország és a KNDK közötti katonai együttműködést és fegyvercserét;

110.megjegyzi, hogy a geopolitikai kihívások megerősítették India és az EU közös érdekét a biztonság, a jólét és a fenntartható fejlődés biztosítása terén; az India aktív bevonására irányuló tagállami fellépésekkel szoros összhangban hangsúlyozza az Indiával kapcsolatos 2018. évi uniós stratégia és a 2025-ig tartó időszakra szóló EU–India-ütemterv teljes körű végrehajtását; üdvözli az EU–India Kereskedelmi és Technológiai Tanács létrehozását; ösztönzi az India és az EU mint stratégiai partnerek közötti kapcsolatok elmélyítését; ezzel összefüggésben felszólít a rendszeres többszintű párbeszédek és csúcstalálkozók iránti kötelezettségvállalás fenntartására annak érdekében, hogy a kétoldalú kapcsolatok továbbra is kiemelt helyen szerepeljenek a napirenden; ösztönzi továbbá az Európai Parlament és indiai partnere közötti strukturáltabb parlamentközi párbeszédet; úgy véli, hogy egy ilyen párbeszéd elősegítené az álláspontok és kezdeményezések összehangolását a többoldalú fórumokon, különösen az ENSZ-ben, a Kereskedelmi Világszervezetben és a G20-akban; hangsúlyozza az EU és India közötti szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások sikeres lezárásának fontosságát, figyelembe véve mindkét fél érzékeny pontjait; reményét fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az Ukrajna orosz inváziójával kapcsolatos indiai álláspont összhangba kerül a transzatlanti közösség álláspontjával, és kéri a Tanácsot és az alelnököt/főképviselőt, hogy e téren tegyenek diplomáciai erőfeszítéseket; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy a partnerség elmélyítésének a szabadság, a demokrácia, a pluralizmus, a jogállamiság és az egyenlőség, az emberi jogok tiszteletben tartása, a fenntartható fejlődés, valamint az inkluzív, szabályokon alapuló nemzetközi rend előmozdítása iránti elkötelezettség értékein kell alapulnia;

111.mély aggodalmát fejezi ki Kína belpolitikai és katonai magatartásában a Kínai Kommunista Párt 20. nemzeti kongresszusa óta bekövetkezett legutóbbi változásokkal kapcsolatban; úgy véli, hogy Kína – részben a gazdasági kényszerítés politikáján keresztül megmutatkozó – növekvő önérvényesítő képessége továbbra is a 21. század egyik legfőbb geopolitikai kihívása; úgy véli, hogy Kína kinyilvánítja, hogy szándékában áll felborítani a nemzetközi szabályokon alapuló rendet, és ehhez rendelkezik az – egyre nagyobb – gazdasági, diplomáciai, katonai és technológiai erővel is; kitart amellett, hogy ez olyan többdimenziós választ igényel, amelynek révén az EU számos kulcsfontosságú kérdésben fenntartja Kínával folytatott szelektív együttműködését, miközben – az uniós gazdasági biztonsági stratégiával összhangban – a kritikus ágazatokban a gazdasági függőség egyre nagyobb mértékű csökkentése révén mérsékli a kapcsolattal járó kockázatokat; megjegyzi, hogy a verseny és a rendszerszintű rivalizálás hangsúlyosabb dimenziója miatt egyre nehezebb Kínával érdemi együttműködést folytatni; hangsúlyozza, hogy Kína számos szakpolitikai területen, többek között az éghajlatváltozás terén továbbra is fontos szerepet játszik; figyelmeztet, hogy a kínai-orosz stratégiai partnerség folyamatos növekedése – többek között a technológia és a katonai képességek átadása, valamint az Északi-sarkvidéken folytatott együttműködés terén– növelheti Kína azon képességét, hogy kényszerítse az EU ázsiai és nemzetközi partnereit; ismételten egy olyan magabiztosabb EU–Kína stratégiát szorgalmaz, amely az EU érdekében alakítja a Kínával fenntartott kapcsolatokat, és teljes mértékben figyelembe veszi az abból eredő kihívásokat, hogy Kína a globális szereplők közé emelkedett;

112.elítéli az olyan hibrid hadviselési cselekményeket, mint az kibertámadások, a dezinformációs kampányok, valamint a kínai állampolgárok Unión belüli megfigyelése vagy az ellenük való kémkedés; sürgeti Kínát, hogy haladéktalanul vessen véget az ilyen rosszindulatú tevékenységeknek, az információmanipulációnak és a választásokba való beavatkozásnak, és kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a Parlament által javasoltaknak megfelelően sürgősen hajtsák végre az Európai Unió demokratikus folyamataiba való külföldi beavatkozással, többek között a dezinformációval kapcsolatos kezdeményezéseket; elítéli az európai parlamenti képviselők (és más uniós szervek tagjai), a nemzeti parlamenti képviselők, az európai agytrösztök és kutatók ellen irányuló szankciókat, és azok azonnali és feltétel nélküli megszüntetését szorgalmazza;

113.elítéli a kínai kormány által vezetett kényszermunka-rendszert és az emberi jogok kínai kormány általi megsértését, ami az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalának állítása szerint emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhet, ideértve a népirtás Hszincsiangon belüli nagy kockázatát és a Tibetben és Belső-Mongóliában elkövetett emberiség elleni bűncselekményeket, valamint a más etnikai kisebbségekkel szembeni elnyomó politikákat; emlékeztet arra, hogy az uniós „egy Kína” elv továbbra is az EU–Kína kapcsolatok egyik sarokköve; ismételten elítéli, hogy Kína megsérti nemzetközi kötelezettségvállalásait, a kínai-brit és a kínai-portugál együttes nyilatkozatokat, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, az „egy ország, két rendszer” elvet és a hongkongi alaptörvényt, valamint hogy erőszakosan lép fel a különleges közigazgatási terület autonómiájával és ellenzéki személyiségeivel – köztük a civil társadalom tagjaival és családtagjaikkal – szemben; kéri a Bizottságot, hogy a kínai-brit és a kínai-portugál együttes nyilatkozat Kína általi megsértésének és Hongkong és Makaó autonómiája letörésének fényében vizsgálja meg Hongkong autonóm jogállását;

114.hangsúlyozza, hogy egységes európai megközelítést kell biztosítani, amikor Kína arra használja fel gazdasági befolyását, hogy elhallgattassa az emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatos ellenkezést; sürgeti Kínát, hogy vizsgálja ki és akadályozza meg az emberi jogok és a nemzetközi jog megsértését; emlékeztet arra, hogy Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként különleges felelősséggel bír az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata tekintetében; aggódik a Kínában élő keresztények és más vallási kisebbségek helyzete miatt – ideértve lelkiismereti szabadságukat is –, lévén folyamatos üldözéseknek vannak kitéve;

115.elítéli, hogy a Kína egyre gyakrabban alkalmaz transznacionális elnyomást, és kéri azokat az uniós tagállamokat, amelyek még nem tették meg, hogy függesszék fel a Kínával és Hongkonggal kötött kiadatási szerződésüket, és zárják be a területükön még most is működő illegális kínai „rendőrőrsöket”; aggodalmát fejezi ki a kínai közbiztonsági minisztérium és a magyar Belügyminisztérium által 2024. február 16-án aláírt, „a bűnüldözési együttműködés és a közös járőrszolgálatok megerősítéséről” szóló megállapodás miatt; felszólítja a magyar kormányt, hogy haladéktalanul és teljes egészében tegye közzé a megállapodás valamennyi részletét és annak az Európai Unió közös biztonságára és szuverenitására gyakorolt lehetséges káros hatásait; kéri az EKSZ-t, hogy szorosan kövesse nyomon a hongkongi politikai foglyok elleni pereket, továbbá az ilyen politikai foglyok – köztük az Apple Daily alapítója, Jimmy Lai – szabadon bocsátását szorgalmazza;

116.tudomásul veszi a BRIC-országok 2023 augusztusában Johannesburgban megrendezett legutóbbi csúcstalálkozóját és Kína BRIC-országokkal kapcsolatos geopolitikai célkitűzéseit, valamint Kína globális fejlesztési, globális biztonsági és globális civilizációs kezdeményezéseivel kapcsolatos narratíváit; kiemeli, hogy az Uniónak és az uniós tagállamoknak fokozniuk kell egyes BRIC-országokkal folytatott párbeszédet és együttműködést annak érdekében, hogy ellensúlyozzák Oroszország rosszindulatú tevékenységeit és Kína növekvő globális befolyását;

117.sürgeti az Uniót és Kínát, hogy fokozzák a párbeszédet és a szoros együttműködést a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem terén, valamint általában véve a tengeri biológiai erőforrások fenntartható használata és az óceánok irányítása terén; kéri az Uniót, hogy erősítse meg az együttműködést az Egyesült Királysággal, az Egyesült Államokkal, Japánnal és más kulcsfontosságú halászati és óceánpolitikai szereplőkkel, diplomáciai eszközeivel ösztönözve Kínát a halászat irányítási keretének szükséges reformjainak előmozdítására;

118.határozottan elítéli Kína Tajvannal szembeni folyamatos katonai provokációját, és megismétli, hogy határozottan elutasítja a Tajvani-szoros status quójának bármilyen egyoldalú megváltoztatását, amely veszélyezteti a regionális stabilitást; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy egyértelmű és következetes jelzésekkel biztosítsák, hogy a Tajvani-szorosban fennálló status quo egyoldalú megváltoztatására irányuló bármilyen kísérleteket – különösen erő vagy kényszer alkalmazásával – ne lehessen elfogadni, és ennek súlyos ára legyen; hangsúlyozza, hogy Kína területi követeléseinek nincs alapja a nemzetközi jogban; elítéli továbbá, hogy Kína akadályozza Tajvan többoldalú szervezetekben való részvételét; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák Tajvan olyan főbb nemzetközi szervezetekben való érdemi részvételét, mint a WHO, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye; megismétli, hogy Tajvan az EU kulcsfontosságú partnere és demokratikus szövetségese az indiai–csendes-óceáni térségben; elismeri Tajvannak a globális ellátási láncok biztosításában betöltött jelentőségét, különösen a csúcstechnológiai ágazatban, továbbá sürgeti az Uniót és az uniós tagállamokat, hogy folytassanak szorosabb együttműködést Tajvannal; üdvözli a parlamenti bizottságok egymást követő hivatalos küldöttségeinek 2021 óta tartó tajvani látogatásait, és ösztönzi az EU és Tajvan közötti további csereprogramokat; kéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul hozzon előkészítő intézkedéseket a Tajvannal kötendő kétoldalú beruházási megállapodás megtárgyalásához;

119.kifogásolja a kínai elnök azon nyilatkozatát, miszerint Kína soha nem mond le arról a jogáról, hogy erőt alkalmazzon Tajvannal kapcsolatban, és arra ösztönzi Kína vezetését, hogy a tajvani elnökválasztást és parlamenti választásokat követően tanúsítson óvatosságot és önmérsékletet; megjegyzi, hogy sem Tajvan, sem Kína nincs alárendelve a másiknak; komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Kína ellenséges dezinformáció révén aláássa a tajvani demokráciába és kormányzásba vetett bizalmat; kéri az Uniót és az uniós tagállamokat, hogy működjenek együtt nemzetközi partnereikkel a tajvani demokrácia fenntartásának elősegítése és külföldi beavatkozástól és fenyegetésektől való megóvása terén, valamint hangsúlyozza, hogy a nemzetközi színtéren kizárólag Tajvan demokratikusan megválasztott kormánya képviselheti a tajvaniakat; megjegyzi, hogy a Tajvani-szoroson belüli eszkaláció elkerülése érdekében a preventív diplomáciára is nagy hangsúlyt kell helyezni;

120.megjegyzi, hogy Kína az elmúlt évtizedben arra összpontosított, hogy a támogatási, fejlesztési, diplomáciai és biztonsági együttműködés fokozása révén megerősítse befolyását az indiai–csendes-óceáni térségben; kiemeli, hogy erőforrásokat kell összevonni az EU csendes-óceáni politikai lábnyomának hatékony erősítése és az EU csendes-óceáni térségen belüli megbízható és stratégiai partnerként való megerősítése érdekében; aggodalmát fejezi ki Kína arra irányuló törekvései miatt, hogy uralja tengerközeli régióját, többek között a Dél-kínai-tengert és a Kelet-kínai-tengert, ami komolyan megbillentheti a regionális hatalmi egyensúlyt, és negatívan érintheti az EU gazdasági és politikai érdekeit; e tekintetben sürgeti Kínát, hogy hagyjon fel a Fülöp-szigetek haditengerészete és a megszállt dél-kínai-tengeri szigetek elleni katonai akciókkal és nyomásgyakorlással; ösztönzi a tagállamokat, hogy egyesítsék erőiket és miniszteri szinten folytassanak párbeszédet a csendes-óceáni szigetországokkal, valamint az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezetével; hangsúlyozza, hogy a régió országai számára kulcsfontosságú, hogy komolyan nyomon kövessék az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye részes feleinek 28. konferenciáját (COP28),, ezért sürgeti az EKSZ-t, hogy mozdítsa elő a fenntartható zöld átállás globális támogatását, és fokozza éghajlat-politikai diplomáciáját az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás mérséklését célzó intézkedésekkel kapcsolatos együttműködés megszilárdítása érdekében;

121.hangsúlyozza, hogy az ASEAN döntő fontosságú szövetséges a szabályokon alapuló multilateralizmus megerősítésében; az EU és az ASEAN vezetőinek 2022. december 14‑i közös nyilatkozatával összhangban szoros együttműködésre szólít fel annak érdekében, hogy a regionális dinamikát a kínai–amerikai verseny bináris korlátain túlmenően alakítsuk; ezzel összefüggésben hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy a hajózás szabadsága továbbra is biztosított legyen a Kelet- és Dél-kínai-tengeren; emlékeztet a 2023–2027-es időszakra vonatkozó EU-ASEAN cselekvési terv maradéktalan végrehajtásának szükségességére;

122.üdvözli a Szamoai Megállapodás és annak regionális jegyzőkönyveinek aláírását, amelyek az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokra való példa nélküli regionális összpontosítást tesznek lehetővé, és annak gyors ratifikálását szorgalmazza az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezete és az EU részéről egyaránt; sürgeti a Bizottságot és az alelnököt/főképviselőt, hogy biztosítsák a 2022. februári EU–Afrikai Unió csúcstalálkozó nyomon követését a közös érdekű kezdeményezésekkel kapcsolatos együttműködés elmélyítése és az afrikai partnerországok igényeinek kielégítése érdekében; kéri, hogy az elhalasztott harmadik EU–Afrikai Unió miniszteri találkozóra a lehető leghamarabb kerüljön sor; hangsúlyozza, hogy az Uniónak földrajzi prioritásokat kell követnie, kétoldalú szinten a legfontosabb afrikai partnerekre, regionális szinten pedig a Száhel-övezetre és a part menti országokra, a Nagy Tavak térségére és Afrika szarvára vonatkozó regionális stratégiák végrehajtására összpontosítva; ezzel összefüggésben üdvözli az Atalanta műveletet, amely az első olyan uniós haditengerészeti művelet volt, amelyet azzal a konkrét célkitűzéssel indítottak el, hogy megvédjék az ENSZ Élelmezési Világprogramjának hajóit, majd az sikeres, kalózkodás elleni műveletté vált; ösztönzi a Tanácsot és a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra az Atalanta művelet földrajzi hatályának kiterjesztését;

123.különös jelentőséget tulajdonít a Guineai-öböl országaival folytatott biztonsági együttműködés megerősítésének, támogatva integrációjukat és a régión belüli szolidaritást; e tekintetben üdvözli a Guineai-öböl nyugat-afrikai országainak támogatására irányuló, kétéves kezdeti időtartamra szóló európai uniós biztonsági és védelmi kezdeményezés elindítását, amely Elefántcsontparttal, Ghánával, Togóval és Beninnel szoros együttműködésben valósul meg; komoly aggodalmának ad hangot a Száhel-övezet stabilitásának romlása miatt, amit a nigeri katonai puccs és a demokratikus intézmények megszűnése is súlyosbított; nem ismeri el és nem fogja elismerni a nigeri puccs eredményeként létrejött hatóságokat; megismétli az alkotmányos rend haladéktalan és maradéktalan helyreállítására irányuló egyértelmű felhívását, és teljes mértékben csatlakozik a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének, valamint afrikai és nemzetközi partnereinek ezzel kapcsolatos nyilatkozataihoz;

124.elítéli, hogy Oroszország beavatkozik Afrikában, különösen a kontinensen egyre fokozottabban jelen lévő Wagner Csoport révén, és határozottan elítéli az elkövetett visszaéléseket és bűncselekményeket; emlékeztet arra, hogy a Száhel-övezet stabilitása a Földközi-tenger térségében közvetlen hatással van Európa külső határainak biztonságára és stabilitására; kéri az Uniót, hogy a Földközi-tengeren és Belaruszon keresztül megvalósuló emberkereskedelem elleni küzdelem, valamint az emberkereskedelemhez használt bűnszervezetek felszámolása érdekében növelje az erőforrásokat és erősítse meg a partnereinkkel folytatott együttműködést; úgy véli, hogy a Száhel-övezettel kapcsolatos uniós politika nem hozta meg a várt eredményeket, és tudomásul veszi az alelnök/főképviselő bejelentését, miszerint felülvizsgálják az EU Száhel-övezettel kapcsolatos stratégiáját;

125.hangsúlyozza, hogy a befolyás megőrzése érdekében ki kell igazítani a jelenlegi megközelítést, továbbá a régióval szembeni uniós elkötelezettség és a régiónak nyújtott uniós támogatás megerősítését szorgalmazza; üdvözli, hogy a Bizottság az új geopolitikai helyzetet figyelembe véve „új stratégiai megközelítést” dolgoz ki az Afrikával való partnerséget illetően, és sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy olyan kölcsönösen előnyös partnerséget hozzanak létre, amely az Európa és Afrika számára egyaránt fontos kérdésekre összpontosít; üdvözli a 150 milliárd EUR összegű Global Gateway Afrika–Európa beruházási csomagot, amelynek célja az afrikai partnereknek az erős, inkluzív, zöld és digitális helyreállítás és átállás kidolgozásával kapcsolatos támogatása; úgy véli, hogy sürgősen fokozni és javítani kell a dezinformáció elleni küzdelemre és az Afrikának nyújtott uniós támogatás jobb szemléltetésére irányuló erőfeszítéseket;

126.hangsúlyozza, hogy a biztonságos ivóvízhez való hozzáférés a 21. század egyik legnagyobb kihívása, különösen mivel a víztartó rétegekben található vízforrások közel 60%-a átlépi a politikai területi határokat; kiemeli, hogy vízhiány a legsúlyosabb konfliktusokhoz vezethet, ha nem irányozzák elő a folyók integráltan és közösen történő hasznosítását; hangsúlyozza, hogy az Uniónak el kell fogadnia egy stratégiát annak érdekében, hogy elősegítse a technológiai és geopolitikai megoldásokat a komoly destabilizációs potenciállal bíró vízhiány által érintett területeken; ösztönzi a vízzel kapcsolatos konfliktusok által érintett főbb területeken található országokat, hogy írják alá a határokat átlépő vízfolyások és a nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló, 1992. évi helsinki vízügyi egyezményt;

127.elítéli Nicolas Maduro venezuelai elnök fellépéseit, amelyek közvetlen fenyegetést jelentenek Guyana szuverenitására nézve; felhívja a nemzetközi közösséget, hogy kezdjen megbeszéléseket egy olyan diplomáciai megoldás kialakítása érdekében, amely tiszteletben tartja a Nemzetközi Bíróság joghatóságát e régóta fennálló vitával kapcsolatban;

128.elítéli Daniel Ortega és Rosario Murillo autoriter rezsimjét, mivel szisztematikusan aláássák Nicaragua demokratikus struktúráit, beleértve a hatalmi ágak szétválasztását, a választási rendszert és az emberi jogok tiszteletben tartását; emlékeztet arra, hogy a nicaraguai rezsim szoros kapcsolatokat ápol más autokráciákkal, például Iránnal, Venezuelával és Kubával, és következetesen kifejezi támogatását a Kreml iránt, többek között azáltal, hogy engedélyezi az orosz katonai jelenlétet Nicaraguában; felszólít az összes politikai fogoly – köztük több katolikus püspök és pap – szabadon bocsátására, akiket a másként gondolkodók elhallgattatása céljából tartóztattak le, a jogállamiság helyreállítására, valamint arra, hogy az EU támogassa a rezsim és az ellenzék közötti párbeszédet; elítéli a rendőrség és a büntetés-végrehajtási hatóságok által a fogvatartottak ellen elkövetett folyamatos pszichológiai és fizikai visszaéléseket, valamint a teljes elkülönítéssel járó fogva tartást, amelyben egyes fogvatartottakat ügyvédhez, családhoz vagy orvosi ellátáshoz való hozzáférés lehetősége nélkül tartanak fogva; emlékezteti a nicaraguai rezsimet arra a felelősségére, hogy biztosítsa, hogy a fogvatartási körülmények megfeleljenek nemzetközi emberi jogi kötelezettségeinek és az olyan normáknak, mint az ENSZ fogvatartottakkal való bánásmód minimumszabályai (a Nelson Mandela-szabályok);

129.úgy véli, hogy az EU Kubával kapcsolatos politikai megközelítése konstruktív, de kritikus, amint azt a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló 2016. évi megállapodás is rögzíti; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kubai rezsim évtizedek óta folyamatosan figyelmen kívül hagyja és megsérti ezeket az elveket és jogokat; a leghatározottabban elítéli a kubai rezsim által szisztematikusan elkövetett emberi jogi jogsértéseket és visszaéléseket, amelyek az utóbbi időkben fokozódtak, többek között politikai foglyok, tüntetők, politikai másként gondolkodók, vallási vezetők, emberi jogi aktivisták és független művészek ezrei ellen; sürgeti a kubai hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget az elnyomás politikájának; megjegyzi, hogy a negyedik emberi jogi párbeszédre 2023 novemberében került sor Kubában, de elítéli, hogy azon nem vettek részt független civil társadalmi szervezetek; ezért arra a következtetésre jut, hogy ez a párbeszéd nem hozott kézzelfogható eredményeket; úgy véli, hogy az EU a párbeszédet öncélúnak tekinti, nem pedig eszköznek a kubai polgárok életkörülményeinek javítására, akik súlyos élelmiszerhiánnyal és egészségügyi válsággal küzdenek, ami nagyarányú kivándorláshoz vezetett; elítéli, hogy a kubai rezsim jelenleg megtiltja a helyszíni látogatásokat, amelyek a pártatlan nemzetközi szereplők, például az Európai Unió rendelkezésére álló ellenőrzési mechanizmus részét képezik; ennek fényében határozottan elítéli, hogy a kubai rezsim megtagadta az Európai Parlament küldöttségének látogatását az országba;

130.megjegyzi, hogy az Uniónak különös figyelmet kell fordítania a latin-amerikai és karibi országokkal létrehozott partnerség újjáélesztésére; megjegyzi, hogy az elmúlt évtizedekben csökkent a régión belüli uniós szerepvállalás, légüres teret hozva létre a külföldi rosszindulatú szereplők számára; sürgeti az összes latin-amerikai országot, hogy határozottabban ítélje el Oroszország Ukrajna elleni agresszióját; aggodalmának ad hangot a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem fokozódása miatt Latin-Amerikában, ami az Uniót is érinti; határozottan elítéli a kábítószer-kereskedelemben részt vevő fegyveres csoportok által Ecuadorban és környékén elkövetett erőszakot és bűncselekményeket; az e jelenség elleni küzdelem érdekében a biregionális együttműködés jelentős fokozását szorgalmazza;

131.tudomásul veszi az EU és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége között 2023. július 17-én és 18-án megrendezett csúcstalálkozót, és reméli, hogy ez javulást fog hozni a biregionális kapcsolatokban, különös tekintettel Kína és Oroszország Latin‑Amerikán és Karib-térségen belüli növekvő befolyására; kéri a tagállamokat és az EKSZ-t, hogy folytassanak proaktív diplomáciát a régióban, nagy hangsúlyt helyezve a multilaterális világrend, a nemzetközi jog, valamint a demokrácia és az emberi jogok védelmére; üdvözli az EU és Chile közötti új, magas szintű keretmegállapodás aláírását, amely egy politikai és együttműködési részből, valamint egy kereskedelmi és beruházási részből áll, valamint kéri, hogy tegyenek előrelépést az EU és Mexikó közötti globális megállapodás aláírása és ratifikálása felé; kéri a Bizottságot, valamint a Tanács belga elnökségét, hogy határozottan mozdítsák elő és még a jelenlegi parlamenti ciklus vége előtt kössék meg a megállapodást a Mercosurral, ugyanakkor a fenntarthatósági rendelkezések végrehajtásával kapcsolatban tartsák fenn a legambiciózusabb törekvéseket; üdvözli az EU–Közép-Amerika társulási megállapodás ratifikációs folyamatának véglegesítését;

132.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodáson keresztül még szorosabb kapcsolatokat ápoljanak Norvégiával, az EU legszorosabban társult partnerével; üdvözli a Svájccal folytatott egyeztetések lezárását, és felszólít, hogy érjenek el előrelépést az új megállapodásról folytatott tárgyalásokon; üdvözli az EU, valamint Andorra és San Marino közötti társulási megállapodásra irányuló tárgyalások eredményét; tudomásul veszi a Monacóval kötendő társulási megállapodásról szóló tárgyalások felfüggesztését;

133.az éghajlatváltozás, az ipari és gazdasági verseny, a többek között az orosz katonai terjeszkedés miatt a távoli északon felmerült biztonsági fenyegetések következményeire, valamint a hajózás szabadságára és biztonságára tekintettel erőteljesebb uniós szerepvállalást szorgalmaz az Északi-sarkvidéken, mivel ez az EU számára kulcsfontosságú geostratégiai jelentőséggel bír; megjegyzi, hogy a NATO kiemelte a távoli északi területek jelentőségét, különösen a lehetséges tengeri útvonalak kiterjesztése, a természeti erőforrásokhoz való hozzáférés, az éghajlat védelme és a területi követelések miatt, amelyek mindegyike a geopolitikai feszültségek növekedéséhez vezethet; kiemeli, hogy az EU régión belüli szerepvállalásának magában kell foglalnia a helyi partnerekkel, köztük az őslakosokkal való együttműködést is;

134.az uniós tengerbiztonsági stratégia erőteljesebb támogatását szorgalmazza, mivel a hajózás szabadsága egyre nagyobb kihívást jelent; ragaszkodik ahhoz, hogy a hajózás szabadságát mindenkor tiszteletben kell tartani, prioritásként kezelve a fegyveres konfliktusok és a katonai incidensek enyhítését és megelőzését;

135.kiemeli, hogy a déli sarkvidéket a változó geopolitikai dinamika miatt újonnan kialakuló érdekterületnek kell tekinteni; hangsúlyozza a többoldalú együttműködés jelentőségét a védett tengeri területek kezelésében; ösztönzi az Uniót, hogy dolgozzon ki egy olyan eltökélt európai sarkvidéki menetrendet, amely az uniós regionális törekvéseket megkísérli beépíteni az uniós közös kül- és biztonságpolitikába, és amely összefogja a tudományos kérdésekkel, a tengeri erőforrások megőrzésével, a halászattal, a regionális békével és a szabályokon alapuló multilateralizmussal kapcsolatos jelentős tagállami érdekeket; az EU és Kína között a Déli-sarkvidékkel kapcsolatban fokozott párbeszédet szorgalmaz;

136.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.