1.aggodalmát fejezi ki a gyorsan romló globális biztonsági helyzet miatt, és úgy véli, hogy ezekben a nagyfokú bizonytalansággal teli időkben minden eddiginél nagyobb szükség van az európai és transzatlanti egységre, valamint a hasonlóan gondolkodó partnerekkel való szoros együttműködésre világszerte a sokrétű globális válságok okozta kihívások kezelése, a nemzetközi szabályokon alapuló rendet fenyegető veszélyekre való proaktív fellépés és határozott reagálás, valamint a KBVP hatékony végrehajtásának elősegítése érdekében;

2.egységesen kiáll Ukrajna mellett, és határozottan elítéli Oroszország illegális, provokáció nélkül indított és indokolatlan agressziós háborúját; sajnálatát fejezi ki Oroszország illegális agressziós háborújának globális következményei miatt, amely a megnövekedett energiaárakon és az élelmiszerhiányon keresztül a világ országait és kiszolgáltatott társadalmait sújtja, és amely súlyosan sérti és veszélyezteti a nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányának elveit, és aláássa az európai és a globális biztonságot és stabilitást; elismeri, hogy Oroszország Belarusz, Irán és Észak-Korea támogatásával folytatja az Ukrajna elleni agressziós háborúját, és aktív katonai jelenlétet tart fenn ott, ahol azt stratégiai szempontból fontosnak tartja;

3.a lehető leghatározottabban elítéli a Hamász terrorista csoport által Izrael ellen elkövetett aljas terrortámadásokat, beleértve a túszejtést is; támogatását fejezi ki Izrael állam és népe, valamint a Gázai övezetben és Ciszjordániában élő palesztin civilek iránt; felszólít a Hamász terrorista csoport által elfogott valamennyi túsz azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására és az elhunyt túszok testének visszaszolgáltatására; kiemeli Izrael jogát ahhoz, hogy a humanitárius és a nemzetközi joggal összhangban megvédje magát; hangsúlyozza, hogy minden félnek mindenkor különbséget kell tennie a harcosok és a civilek között, és hogy a felek csak harcosokat és katonai célpontokat támadhatnak; arra kéri az izraeli kormányt, hogy ne tegyen olyan katonai lépéseket Rafahban, amelyek tovább súlyosbítanák a már amúgy is katasztrofális humanitárius helyzetet és megakadályoznák a sürgősen szükséges alapvető szolgáltatások és humanitárius segítségnyújtás biztosítását; legmélyebb sajnálatának ad hangot, és teljes szolidaritását fejezi ki mindkét oldal ártatlan áldozatai, családjaik és szeretteik iránt; felszólít a terrorcselekményekért és a nemzetközi jog megsértéséért felelős személyek felelősségre vonására; kéri, hogy alaposan vizsgálják ki egyes harmadik országok – köztük Irán és Katar – és nem állami szervezetek szerepét a Hamász pénzügyi, anyagi és operatív támogatásában;

4.határozottan elítéli a Vörös-tengeren folyó tengeri tevékenységek elleni, Irán támogatásával a húszik által ellenőrzött jemeni területekről indított támadásokat; üdvözli a tagállamok azon döntését, hogy ASPIDES néven tengeri KBVP-műveletet indítanak a kereskedelmi hajók védelme érdekében, megerősítve a tengeri helyzetismeretet, és kísérőhajókat bocsátanak rendelkezésre a támadásoktól való elrettentés érdekében; elítéli továbbá az Irán által támogatott libanoni, szíriai és iraki katonai csoportok támadásait;

5.megerősíti, hogy az EU továbbra is támogatni fogja Ukrajnát azáltal, hogy biztosítja a katonai eszközöket, amelyek Oroszország illegális agressziós háborújának befejezéséhez, valamint Ukrajna szuverenitásának és a nemzetközileg elismert határain belül a területi integritásának helyreállításához szükségesek, lehetővé téve Ukrajna számára, hogy hatékonyan gyakorolja szuverenitását, megvédje polgárait, dokumentálja és kivizsgálja a háborús bűncselekményeket és bíróság elé állítsa a felelősöket, és teljesítse az ukrán nép euro-atlanti integráció, különösen a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság európai értékeivel való határozott azonosuláson alapuló uniós tagság, valamint NATO-tagság iránti vágyát; hangsúlyozza, hogy Ukrajna katonai győzelme, valamint uniós és NATO-tagsága szükséges ahhoz, hogy az európai kontinensen általánosságban biztosítani lehessen a biztonságot, a stabilitást és a fenntartható békét;

6.hangsúlyozza az Európai Békekeret fontosságát, amely katonai felszerelés és képzés finanszírozása és szállítása révén támogatta az ukrán fegyveres erőket, miközben az Európai Unió Katonai Törzse (EUKT) által működtetett logisztikai koordinációs központon keresztül koordinációt biztosított valamennyi érdekelt fél számára; ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzanak létre forgatókönyv-alapú és kiszámítható jegyzéket az Európai Békekeret keretében biztosítható katonai képességekről annak érdekében, hogy rövid és hosszú távon garantálják a képességek gyors mozgósítását; kéri az Európai Békekeret pénzügyi fenntarthatóságának és tartósságának biztosítását annak érdekében, hogy Ukrajna és más uniós partnerek világszerte megkapják az általuk kért támogatást; felszólít az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai támogatás további növelésére és felgyorsítására, valamint korszerű felszerelések, fegyverek és új generációs légvédelmi és föld-föld rakétarendszerek azonnali telepítésére;

7.sürgeti a jelentős védelmi ipari kapacitásokkal rendelkező nagyobb tagállamokat, például Franciaországot, Spanyolországot és Olaszországot, hogy jelentősen és sürgősen növeljék az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást;

8.sürgeti a tagállamok kormányait, hogy haladéktalanul kezdjenek párbeszédet a védelmi vállalatokkal annak biztosítása érdekében, hogy különösen az Ukrajnának szánt lőszerek, gránátok és rakéták gyártása és szállítása elsőbbséget élvezzen a más harmadik országokból érkező megrendelésekkel szemben;

9.üdvözli Borrell alelnöknek/főképviselőnek a Parlament korábbi felhívásán alapuló, arra irányuló eredeti javaslatát, hogy az Európai Békekereten belül hozzanak létre egy 20 milliárd EUR összegű támogatási alapot, amely 2023 és 2027 között évente akár 5 milliárd EUR-val támogatná az ukrán fegyveres erőket; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok ezt az összeget 5 milliárd euróra csökkentették, és sürgeti őket, hogy e tekintetben mielőbb jussanak megállapodásra; határozottan elítéli Magyarország arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megakadályozza az Európai Békekeret feltöltésére irányuló közelmúltbeli kísérleteket, valamint az alelnöknek/főképviselőnek az Ukrajnának szánt különleges segítségnyújtási alapra vonatkozó javaslatát; hangsúlyozza, hogy az Európai Békekeret által nyújtott valamennyi katonai segítségnyújtásnak és fegyverszállításnak teljes mértékben meg kell felelnie a fegyverkivitelről szóló uniós közös álláspontnak, a nemzetközi emberi jogi jognak és humanitárius jognak, valamint megfelelő átláthatóságot és elszámoltathatóságot kell biztosítania; sajnálja, hogy az Egyesült Államok szükségtelen késedelemmel hagyta jóvá az Ukrajnának nyújtandó sürgős segítségnyújtás következő részletét;

10.üdvözli az Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási misszió (EUMAM Ukrajna) létrehozását és annak szerepét az ukrán fegyveres erők katonai hatékonyságának növelésében, hogy megvédhessék területi integritásukat Ukrajna nemzetközileg elismert határain belül, és lehetővé tegyék az ország számára, hogy hatékonyan gyakorolhassa szuverenitását, és megvédje a civileket; hangsúlyozza, hogy a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat számára biztosítani kell az e fontos kiképzési misszió megtervezéséhez és irányításához szükséges személyzetet és infrastruktúrát;

11.üdvözli, hogy az EUMAM Ukrajna kapacitással rendelkezik arra, hogy rugalmasan kezelje az ukrán kiképzési igényeket; elvárja, hogy a kiképzési kínálat bővítésével hozzáadott értéket teremtsen, és azt összehangolja a már folyamatban lévő egyéb kiképzési kezdeményezésekkel; ragaszkodik ahhoz, hogy a kiképzési modulokat a levont tanulságoknak megfelelően kiigazítsák annak érdekében, hogy azok kellően tükrözzék az ukrán erők igényeit; gratulál az Európai Külügyi Szolgálatnak (EKSZ) és a tagállamoknak, hogy 2023 végéig több mint 30 000 katonát képeztek ki sikeresen; üdvözli az alelnök/főképviselő megnövelt célértékre irányuló javaslatát, miszerint 2024-ben 60 000 ukrán katonát kell kiképezni; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a harctéren szerzett tapasztalatok alapján folyamatosan kiigazítsák és felülvizsgálják a kiképzési modulokat, valamint hogy folyamatosan összpontosítsanak a jelenlegi és jövőbeli kihívások kezelésére, beleértve a pilóta nélküli légi járművek (UAV) elleni rendszereket, a pilóta nélküli légijármű-rendszereket, a légvédelmet, az aknakeresést, az összfegyvernemi kiképzést és a szakkiképzést, valamint az ukrán fegyveres erők jelenlegi és jövőbeli tisztjei képességeinek minden szinten és az igényeiknek megfelelően történő fejlesztését; üdvözli továbbá a tanácskozások gyors lezárását és a tagállamoknak a jövőbeli katonai kiképzési missziók mintájaként szolgáló EUMAM Ukrajna elindításában való határozott részvételét, valamint arra kéri a tagállamokat, hogy hasonló ambíciót tanúsítva járuljanak hozzá más jelenlegi és jövőbeli KBVP-missziókhoz és műveletekhez is;

12.elismerését fejezi ki, hogy az Európai Unió ukrajnai tanácsadó missziója (EUAM Ukrajna) rugalmas és alkalmazkodóképes volt, amikor nehéz körülmények között végrehajtotta felülvizsgált megbízatását, beleértve az Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, indokolatlan orosz katonai agresszióval összefüggésben elkövetett nemzetközi bűncselekmények kivizsgálásának és üldözésének támogatását; felszólítja az EU-t annak biztosítására, hogy a misszió megfelelő pénzügyi, logisztikai és humán eszközökkel tudjon működni Ukrajna szükségleteinek kielégítése érdekében, és üdvözli a nem uniós országok ebben való részvételét;

13.hangsúlyozza, hogy az EU konkrét támogatást nyújt Ukrajnának a „három lőszerútvonalon” keresztül; sürgeti, hogy az Európai Békekereten keresztül gyorsabban szállítsanak lőszereket a tagállamok meglévő készleteiből; felhívja a figyelmet a „három lőszerútvonal” második elemére, amelynek célja, hogy 2024 márciusáig egymillió tüzérségi lövedéket biztosítson Ukrajna számára, és aggodalmát fejezi ki a közelmúltbeli nyilatkozatok miatt, amelyek szerint a határidőt nem fogják tudni tartani; kéri az alelnököt/főképviselőt, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel az Ukrajnának szánt lőszerek közös beszerzését, és hangsúlyozza, hogy bővíteni kell az európai ipar gyártási kapacitásait azáltal, hogy biztosítják a lőszergyártás támogatásáról szóló jogszabály (ASAP) gyors és hatékony végrehajtását; ösztönzi a tagállamokat, hogy az európai védelmi ágazatban biztosítsanak speciális lehetőségeket a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, hogy részt tudjanak venni az ajánlattételi folyamatban; kéri az uniós tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a katonai lőszergyártási kapacitások fejlesztését, különös tekintettel az Ukrajnával közös projektekre, és gondoskodjanak arról, hogy az Ukrajnának szóló megrendelések minden további késedelem nélkül prioritást élvezzenek; hangsúlyozza továbbá, hogy konkrét lépéseket kell tenni annak érdekében hogy az uniós tagsági folyamat során integrálják Ukrajnát az uniós védelmi és kiberbiztonsági politikákba és programokba az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséggel (ENISA) való együttműködésre és tapasztalatcserére, az Európai Védelmi Ügynökséggel (EDA) kötött meglévő megállapodásra és a tagállamok azon lehetőségére építve, hogy Ukrajna mint kedvezményezett nevében további mennyiségeket szerezzenek be az európai védelmi ipar együttműködésen alapuló beszerzés keretében történő megerősítését szolgáló eszköz (EDIRPA) keretében; felszólítja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy terjesszen elő tervet egy Ukrajna iránti fenntartható és hosszú távú biztonsági kötelezettségvállalási csomagra, amely kiegészíti az EU növekvő biztonsági igényeinek biztosítását; üdvözli az „Ukrajna-eszköz” létrehozását, és sürgeti az összes szereplőt, hogy fáradozzanak annak végrehajtásán;;

14.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy világszerte elítélik Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját, amely sérti a nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányában foglalt elveket, valamint aláássa a globális biztonságot és stabilitást; felszólítja az Európai Bizottság uniós szankciók végrehajtásáért felelős különmegbízottját, hogy alaposan vizsgálja meg az orosz szervezetekkel szembeni uniós szankciók kijátszását, különösen a kettős felhasználású termékek tekintetében az Ukrajna elleni agressziós háborúval összefüggésben; elítéli az Oroszország oldalán harcoló, nem uniós országokból – többek között Kubából, Szerbiából és Szíriából – származó katonák jelenlétét az ukrajnai agresszív háborúban, és követeli azonnali visszavonulásukat;

15.hangsúlyozza a NATO vilniusi csúcstalálkozója eredményét, amely egyértelműen megerősíti, hogy Ukrajna jövője a szövetségben van; üdvözli a csúcstalálkozó Ukrajnának nyújtott támogatási csomagját és a NATO–Ukrajna Tanács létrehozását, amely a háború befejezését követően felkészíti Ukrajnát a NATO-tagságra, amelyet a lehető leghamarabb véglegesíteni kell; támogatja az Ukrajna részére biztosított katonai segítségnyújtással és fegyverszállításokkal kapcsolatos folyamatos transzatlanti erőfeszítéseket és koordinációt;

16.hangsúlyozza, hogy az EU és a NATO Ukrajnával kapcsolatos kötelezettségvállalásai az Ukrajna számára nyújtott biztonsági garanciák szélesebb, nemzetközileg összehangolt csomagjának részét képezik, ideértve azt is, hogy a G7-ek egy többoldalú keretet vezettek be az Ukrajnára vonatkozó kétoldalú biztonsági kötelezettségvállalásokról és megállapodásokról szóló tárgyalásokra;

17.hangsúlyozza, hogy továbbra is fontos biztosítani az EUSZ kölcsönös segítségnyújtásról szóló 42. cikke (7) bekezdésének működőképességét, és konkrét lépésekre szólít fel egy valódi uniós szolidaritási politika kialakítása érdekében, többek között az e cikk és az Észak-atlanti Szerződés 5. cikke közötti koherencia egyértelművé tétele révén, figyelembe véve, hogy nem minden EU tagállam tagja a NATO-nak is;

18.hangsúlyozza és megingathatatlanul támogatja az EU állam- és kormányfői által a versailles-i nyilatkozatban tett kötelezettségvállalást, hogy minden szükséges támogatást megadnak Ukrajnának, és a tagállamok és az EU védelmi képességeinek megerősítése révén nagyobb felelősséget vállalnak Európa biztonságáért; ösztönzi, hogy e tekintetben fokozzák a transzatlanti szövetségesekkel és a NATO-val való együttműködést; szükségesnek tartja a stratégiai iránytű naprakésszé tételét annak érdekében, hogy az magában foglalja az elfogadása előtt néhány nappal kezdődött, Ukrajna elleni orosz agressziós háborúból levont tanulságokat, valamint a közelmúltbeli közel-keleti események fényében; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy a felülvizsgálatot követően – amelynek rendszeres gyakorlattá kell válnia – teljesítsék a versailles-i nyilatkozatban vállalt kötelezettséget a stratégiai iránytű teljes körű végrehajtásának felgyorsításával, az ipar és fegyveres erők szintjén folytatott európai katonai együttműködés jelentős fellendítése révén, annak érdekében, hogy az Európai Unió interoperábilis és a NATO-t kiegészítő, erősebb és kompetensebb biztonságszolgáltatóvá váljon;

19.tudomásul veszi a nukleáris elrettentésről szóló európai vitát, és konstruktív, nyílt európai vitára szólít fel a területi védelem és elrettentés ezen alapvető eleméről, amelyre szükség van az európai kontinens és népei hosszú távú biztonságának biztosításához;

20.emlékeztet arra, hogy – amint azt a stratégiai iránytű világosan kimondja – az EU célja az, hogy válság esetén képes legyen gyorsan és határozottan fellépni, szükség esetén egyedül vagy partnerség keretében, és hogy a stratégiai iránytűnek nem szabad helyettesítenie az EU biztonsági és védelmi képességeibe történő létfontosságú beruházások elhalasztását; hangsúlyozza, hogy a stratégiai iránytű nagyratörő céljait és mérföldköveit csak a tagállamok és az uniós intézmények megfelelő politikai hajlandósága és fellépése mellett, valamint szükség esetén a szükséges pénzügyi hozzájárulás biztosításával lehet elérni; ezért kéri a tagállamokat, hogy módszeresen és rendszeresen frissítsék a fenyegetéselemzést;

21.megerősíti, hogy az EU-nak ahhoz, hogy hiteles geopolitikai szereplővé váljon, meg kell reformálnia döntéshozatali rendszerét; sajnálja, hogy a gyors, hatékony és eredményes kül-, biztonság- és védelmi fellépés lehetőségét, amelyet az EUSZ átjárhatósági záradékai biztosítanak, csak nagyon korlátozottan használták ki; ismételten kéri a Tanácsot, hogy fokozatosan térjen át a minősített többségi szavazásra a KKBP-vel és a KBVP-vel kapcsolatban, legalább azokon a területeken, amelyeknek nincsenek katonai vonatkozásai; megismétli az uniós védelmi miniszterek tanácsa rendszeres üléseinek létrehozására irányuló felhívását, és kéri, hogy európai szinten hozzanak létre közös polgári-katonai parancsnokságokat, amelyek ötvözik a polgári és katonai eszközöket annak érdekében, hogy a válságkezelés során – a stratégiai tervezéstől kezdve a misszió vagy művelet tényleges végrehajtásáig – maradéktalanul ki lehessen használni az EU integrált megközelítését;

22.felszólít a következő Bizottságon belül egy védelmi unióért felelős biztos kinevezésére, akinek a felelősségi köre az alelnökkel/főképviselővel való egyértelmű feladatmegosztást követően egy valódi európai védelmi unió véglegesítésére és a védelemmel kapcsolatos valamennyi kérdésre, köztük a KBVP-re is kiterjed; úgy véli, hogy a védelmi unióért felelős biztosnak a Parlamentben létrehozandó, teljes jogú Biztonsági és Védelmi Bizottsággal közösen kellene felügyelnie a védelmi unió célzott és tekintélyes költségvetését;

23.emlékezteti az illetékes uniós szerveket és a tagállamokat a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat megerősítésével és a teljes műveleti képesség elérésével kapcsolatban tett kötelezettségvállalásukra, ideértve a megfelelő helyiségek és elegendő számú személyzet biztosítását és az EU Katonai Törzsének átszervezését; követeli, hogy a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat a stratégiai iránytűben megállapítottak szerint – annak ellenére, hogy a Tanács 2018. november 19-i következtetései 2020-as határidőt irányoztak elő – 2025-re érje el teljes műveleti képességét; követeli továbbá, hogy a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat létszámát jelentősen, 250 főre emeljék meg; hangsúlyozza, hogy az uniós katonai műveletek – többek között a jövőbeli gyorstelepítésű kapacitás alkalmazásának – előnyben részesített vezetési és irányítási struktúrájaként sürgősen létre kell hozni a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatot; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi négy nemzeti operatív központ egyike is kialakítható erre a feladatra;

24.megismétli a legalább 5 000 katonát számláló és moduláris jellegének megfelelő képességekkel rendelkező gyorstelepítésű kapacitás teljes körű végrehajtásának fontosságát, amely nem megengedő környezetben való válsághelyzetekben áll rendelkezésre, például a mentési és evakuálási feladatokhoz, a kezdeti belépési és stabilizációs műveletekhez vagy a missziók ideiglenes megerősítéséhez; úgy véli, hogy határozott politikai elkötelezettség és további erőforrások hiányában veszélybe kerül az a törekvés, hogy a gyorstelepítésű kapacitás 2025-re működőképessé váljon; felszólítja a tagállamokat, hogy a gyorstelepítésű kapacitás működőképessé tételekor, valamint adott esetben más KBVP műveleti tevékenységek során vegyék figyelembe az EUSZ 44. cikkének végrehajtására vonatkozó gyakorlati szabályokat annak érdekében, hogy az arra hajlandó és képes tagállamok csoportja meg tudjon tervezni és végre tudjon hajtani egy EU keretein belüli missziót vagy műveletet, és ezáltal biztosítsa az RDC gyors aktiválását; megismétli, hogy a gyorstelepítésű kapacitást a gyorstelepítésű kapacitás különböző részeire vonatkozó eltérő „mozgósítási határidőkkel” kell megszervezni, amelyek közül egyesek 5–10 napos „mozgósítási határidővel” rendelkeznek; megjegyzi, hogy a csapatok pontos minimális létszáma csak akkor adható meg, ha a koncepcionális tervezők elemezték az összes lehetséges forgatókönyveket; úgy véli, hogy az uniós gyorstelepítésű kapacitásban nagy lehetőségek rejlenek a harccsoportok jelentős javítása és a harccsoportokból levont tanulságok hasznosítása, azok különböző hiányosságainak kezelése és leküzdése, az EU stratégiai autonómiájának megerősítése, valamint a biztonság és a béke integrált uniós megközelítéséhez való pozitív hozzájárulás tekintetében;

25.üdvözli a gyorstelepítésű kapacitással kapcsolatban a MILEX (uniós válságkezelési katonai gyakorlat) 2023 részeként 2023 októberében Spanyolországban sorra kerülő első éles hadgyakorlatot, és várakozással tekint a jövőbeli további éles hadgyakorlatok elé, amelyek célja a képességek javítása, a tagállamok közötti interoperabilitás növelése és a gyorstelepítésű kapacitás különböző forgatókönyvek szerinti alkalmazásának hatékony tesztelése; kéri a tagállamokat és az EKSZ-t, hogy a jövőbeli megfelelő részvétel biztosítása érdekében gondoskodjanak arról, hogy az ilyen kiképzési és tanúsítási gyakorlatok részesülhessenek a közös költségmechanizmus előnyeiből;

26.kiemeli, hogy a gyorstelepítésű kapacitást az EU válságreagálási katonai képességeinek egyik típusaként, saját jogi identitással kell létrehozni annak érdekében, hogy a gyorstelepítésű kapacitást állandóan rendelkezésre álló és együtt gyakorlatozó haderőként lehessen felállítani, és állandó haderő válhasson belőle; megjegyzi, hogy a felkészültség és az interoperabilitás javítása érdekében a gyorstelepítésű kapacitásnak rendszeres közös gyakorlatokat kell tartania stratégiai és taktikai szinten, valamint a közös erők szintjén, az operatív forgatókönyveken alapuló és az egységes képzési és tanúsítási szabványokat követő uniós kereten belül, úgy, mint a NATO-n belül; hangsúlyozza, hogy a gyakorlatokat az EUKT-nek kell beütemeznie, és a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatnak kell megterveznie és végrehajtania; kéri a tagállamokat, hogy kötelezzék el magukat amellett, hogy 2025-ig jelentősen csökkentik a stratégiai támogató eszközök – különösen a gyorstelepítésű kapacitáshoz kapcsolódó – kritikus hiányosságait, például a stratégiai légi szállítást, az űrkommunikációs eszközöket, az orvosi eszközöket, a kibervédelmi képességeket, valamint a hírszerzési és felderítési képességeket; üdvözli, hogy a tagállamok a közelmúltban áthidalták a haderőt jellemző generációs szakadékot, aminek köszönhetően a gyorstelepítésű kapacitás és harccsoportjai 2025-re teljes mértékben működőképessé válhatnak;

27.emlékeztet arra, hogy az EU hosszú távú célként tűzte ki, hogy jelentősen növeli ambícióit, és arra törekszik, hogy fejlessze kapacitásait, hogy akár 60 000 katonát is bevethessen a tagállamokból, önkéntes alapon, az EU által vezetett műveletekben, ahogy azt az 1999. évi Helsinki Legfőbb Célban meghatározta;

28.kiemeli, hogy sürgős szükség van a fegyveres erőink katonai mobilitásának fokozására, és ezzel kapcsolatban jelentős beruházásokra van szükség, prioritásként kezelve a szűk keresztmetszetek és a hiányzó összeköttetések felszámolására irányuló beruházásokat; elismerését fejezi ki a tagállamok, a szövetségesek, az EU és a NATO által a közép- és kelet-európai katonai mobilitás előmozdítása érdekében tett erőfeszítésekért; kéri a tagállamokat, hogy tegyenek további intézkedéseket a katonai mobilitásra vonatkozó eljárások egyszerűsítése és összehangolása érdekében, és rövidítsék le az engedélyek megadásának idejét annak érdekében, hogy az uniós tagállamok gyorsabban tudjanak fellépni és hatékonyabban reagáljanak a védelmi szükségleteiknek és kötelezettségeiknek megfelelően, mind a KBVP-missziók és -műveletek, mind pedig a nemzeti és multinacionális tevékenységek összefüggésében;

29.felszólít az EDA megerősítésére, a fejlett kutatás és képességfejlesztés irányítása, valamint a közös beszerzések előmozdítása végett az EU védelmi technológiai és ipari bázisának (EDTIB) megerősítése érdekében; felszólít a védelmi finanszírozásnak az Európai Beruházási Bank hitelezési politikája lehetséges reformjának vizsgálatán keresztül történő javítására; felszólít az ágazat magánfinanszírozáshoz való hozzáférésének megerősítésére annak biztosítása érdekében, hogy az európai védelmi ipar fenntartható módon megfelelő hozzáféréssel rendelkezzen a köz- és magánfinanszírozáshoz és -beruházásokhoz; felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg egy olyan pénzügyi termék paramétereinek kidolgozását, amelynek célja az európai biztonságba történő beruházások támogatása, beleértve a védelmi ipar fellépéseit is; üdvözli az Európai Beruházási Bank és a Bizottság arra irányuló közös erőfeszítéseit, hogy 175 millió euróval elindítsák a védelmi tőkefinanszírozási eszközt a kettős felhasználású technológiák fejlesztésének ösztönzése céljával;

30.felszólítja az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy hajtsanak végre erőteljesebb, rugalmasabb, hatékonyabb és modulárisabb KBVP-missziókat és -műveleteket, amelyek alkalmazkodni tudnak a változó biztonsági környezethez, figyelembe véve az integrált megközelítés elvét, és amelyek a KBVP polgári és katonai dimenziói közötti szinergiákra és kiegészítő jellegre épülnek; hangsúlyozza a polgári KBVP-missziók fontosságát a fogadó országban hasonló tevékenységeket végző nemzetközi partnerekkel való együttműködés szempontjából; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden misszió és művelet számára világos és elérhető célokat határozzanak meg, amelyeket az egyes célok elérése felé tett előrehaladás alapján a szükséges pénzügyi, logisztikai és humán erőforrásokkal egészítenek ki; hangsúlyozza, hogy minden missziót és műveletet ténylegesen az egyes fogadó országok igényeihez és szükségleteihez kell igazítani, biztosítva a misszió számára az említett célok eléréséhez szükséges feltételek megteremtését, valamint a helyi lakossággal és a nemzeti hatóságokkal való szoros partnerség fenntartását; hangsúlyozza a missziókkal és műveletekkel kapcsolatos kiképzési és felszerelési („train and equip”), valamint oktatóképzési („train the trainer”) megközelítés jelentőségét a missziók és műveletek hosszú távú sikerének és a fogadó országra gyakorolt hatásának biztosítása érdekében;

31.üdvözli a polgári közös biztonság- és védelempolitika területére vonatkozó új paktum elfogadását és a polgári missziók hatékonyságának, rugalmasságának és reagálóképességének növelésére irányuló kötelezettségvállalást, többek között a döntéshozatal felgyorsítása, az operatív tervezés megerősítése, valamint a személyzet kiválasztásának és toborzásának javítása, a nemek közötti nagyobb egyenlőség hangsúlyozása és a reagálási eszközök javítása révén; úgy véli, hogy a polgári és katonai misszióknak több figyelmet kell fordítanunk az emberi biztonság kulcsfontosságú elemeire; üdvözli az EKSZ és a tagállamok azon kötelezettségvállalását, hogy a Bizottsággal szorosan együttműködve 2024-ben rendszeres és strukturált polgári képességfejlesztési folyamatot alakítanak ki;

32. felszólít arra, hogy valamennyi misszió és művelet esetében rendszeres időközönként készítsenek részletes hatásvizsgálatokat a stratégiai felülvizsgálattal együtt, hogy hatékonyabban lehessen értékelni a fogadó országra gyakorolt rövid, közép- és hosszú távú hatásokat, valamint meg lehessen vizsgálni, hogy a missziók és műveletek elérték-e a kívánt hatást; kéri, hogy ezeket a hatásvizsgálatokat osszák meg a Parlamenttel; hangsúlyozza, hogy valamennyi misszió és művelet esetében különösen szükség van a hatályvesztésre vonatkozó rendelkezésekre, amelyek szükség esetén lehetővé teszik a fenntartható befejezést;

33.felszólítja a Tanácsot és az EKSZ-t, hogy KBVP-misszióiban és műveleteiben szerepeltessen egy kulturálisörökség-védelmi komponenst, hogy segítséget és oktatást nyújtson a helyi partnereknek a kulturális örökség megőrzésével és védelmével kapcsolatos biztonsági kihívások kezelésében; felszólítja a Tanácsot és az EKSZ-t, hogy KBVP-misszióikban és műveleteikben szerepeltessenek egy preventív diplomáciai komponenst annak érdekében, hogy jobban elemezzék a helyzeteket az adott területeken, megelőzzék a konfliktusok kitörését, eszkalálódását, folytatódását és megismétlődését, és közvetítsenek az erőszak alkalmazásának szélén álló felek között, elősegítve a megbékélést, valamint az ellenálló és befogadó társadalmak kiépítését;

34.emlékeztet arra, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontjainak általános érvényesítése és operatív érvényesítése a külkapcsolatokban, valamint a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrend végrehajtása régóta fennálló prioritások az EU számára; ezért ragaszkodik az összes vállalt kötelezettség teljesítésének fontosságához, beleértve az EU nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. cselekvési tervében (GAP) (2020–2024) és a stratégiai iránytűben foglaltakat, többek között a nemek közötti egyenlőség előmozdításával és a nemek közötti egyenlőség szempontjának szisztematikus, nemek közötti adatvezérelt összehasonlító elemzésen alapuló érvényesítésével valamennyi polgári és katonai KBVP-tervezésben és fellépésben; e tekintetben üdvözli a nemi tanácsadók kinevezését valamennyi KBVP-misszióba és -műveletbe, valamint a nemi szempontok érvényesítésével foglalkozó kapcsolattartói hálózat létrehozását; kéri az új polgári KBVP paktumban vállalt kötelezettségek teljes körű végrehajtását, amely paktum magában foglalja a nők polgári KBVP-ben való részvételének jelentős növelését a nemzetközi személyzet körében azzal a céllal, hogy a nemek közötti egyenlőségre való törekvés mellett legalább 40%-os képviseletet érjenek el; hangsúlyozza azonban, hogy többet kell tenni a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők teljes körű és érdemi részvételének biztosítása érdekében a KBVP-ben, különösen a katonai missziókban; felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy saját védelmi erőikben a nők karrierjét illető akadályok a lehető legkisebbre csökkenjenek; sürgeti az EKSZ-t, hogy a Biztonság- és Védelempolitikai Albizottság számára rendszeresen készítsen jelentést a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos tevékenységek végrehajtása terén elért eredményekről;

35.hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség és a nők jogai lényeges szerepet töltenek be a biztonsági és védelmi intézkedések alapvető szempontjai között; határozottan elítéli a polgári lakosság ellen elkövetett háborús bűncselekményeket, különösen a szexuális erőszaknak a hadviselés eszközeként való alkalmazását; kiemeli a kiberbiztonsági intézkedések jelentőségét a konfliktusok által érintett nők kereskedelmének nyomon követésében és megelőzésében;

36.hangsúlyozza, hogy az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákon és segítségen kívül intézkedéseket kell hozni a katonai személyzet és a polgárok körében a háború következtében jelenleg és a jövőben felmerülő mentális egészségügyi problémák kezelése céljából is;

37.üdvözli az éghajlat és a biztonság közötti összefüggésre vonatkozó új szemléletmódról szóló 2023. júniusi közös közleményt, amely konkrét intézkedéseket vázol fel az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás biztonságra és európai védelemre, többek között a közös biztonság- és védelempolitikára gyakorolt hatásainak kezelésére; hangsúlyozza, hogy az operatív hatékonyság fokozása érdekében elő kell mozdítani az átfogó végrehajtását, beleértve a környezetvédelmi tanácsadóknak az EU valamennyi KBVP-missziójába és -műveletéhez történő fokozatos kiküldését 2025-ig, valamint a tagállamok támogatását abban, hogy a stratégiai iránytűben foglaltaknak megfelelően kezeljék a hiányosságokat, akadályokat és ösztönzőket fegyveres erőik éghajlatváltozásra való felkészítése érdekében;

38.megismétli a fiatalok és az ifjúsági szervezetek fontos szerepét a béke és biztonság fenntartásában és előmozdításában, és felhívja az EKSZ-t, hogy kötelezze el magát a fiatalok szisztematikusabb bevonása mellett az ifjúsági, béke- és biztonsági menetrendbe;

39. hangsúlyozza az összes biztonsági és védelmi program és kezdeményezés megfelelő, rugalmas és fenntartható finanszírozásának fontosságát, beleértve a KKBP költségvetését és az Európai Békekeretet is; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a KKBP költségvetése a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretre csak kis mértékben emelkedett, miközben a KBVP-missziók feladatainak száma nőtt; kéri a KKBP-költségvetés finanszírozásának jelentős megnövelését, amely egy külön közös kül- és biztonságpolitikai költségvetési sort tartalmaz egy olyan polgári támogatási eszköz létrehozására, amely felszereléseket és szolgáltatásokat biztosítana a partnerországok számára polgári képességeik javításához; üdvözli, hogy az Európai Tanács megállapodott az új prioritások 64,6 milliárd euróval történő megerősítéséről a felülvizsgált uniós többéves pénzügyi keretben, beleértve az új Stratégiai Technológiák Európai Platformja ( STEP) keretében az Európai Védelmi Alap (EFA) számára elkülönített 1,5 milliárd eurós emelést; felkéri a tagállamokat, hogy a szolidaritás fokozása és a katonai missziókban és műveletekben való részvétel ösztönzése érdekében terjesszék elő a közös költségek, valamint a gyakorlatokkal kapcsolatos költségek körének és meghatározásának újraértékelését a stratégiai iránytűvel összhangban; felszólítja továbbá a tagállamokat, hogy módosítsák az Európai Békekeret finanszírozási folyamatát a partnerek, szövetségesek és a KBVP-műveletek megfelelő és fenntartható támogatásának biztosítása érdekében;

40.üdvözli az uniós tagállamok és intézmények megnövelt költségvetését és védelmi 40, és szorgalmazza ezek hatásának maximalizálását annak érdekében, hogy a közös beszerzések és a védelmi kutatásba és fejlesztésbe történő közös beruházások révén biztosítsák a szükséges képességeket Európa fegyveres erői számára; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy sem Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja, sem a jelenlegi uniós szintű védelmi ipari programok nem vezettek valódi elmozduláshoz az uniós szintű együttműködés normává tétele felé; sürgeti a tagállamokat, hogy fokozzák a védelmi ipari együttműködést, és minimális célkitűzésként határozzák meg az Európai Védelmi Ügynökségen belül valamennyi tagállam által elfogadott és már 2007-ben megállapított 35%-os közös referenciaértéket a felszerelések európai együttműködésen alapuló beszerzésére vonatkozóan, és a 20%-os közös referenciaértéket az európai együttműködésen alapuló, védelmi célú kutatásra és technológiára vonatkozóan; sajnálatosnak tartja továbbá, hogy az EDIRPA és az ASAP finanszírozása érdekében az Európai Bizottság az egyéb biztonsági és védelmi kezdeményezésekre vagy más programokra szánt források felemésztéséhez folyamodott, aláásva ezzel más meglévő kezdeményezéseket, és hangsúlyozza, hogy további forrásokat kell elkülöníteni a többéves pénzügyi keret 5. fejezetére; felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy biztosítsanak további pénzügyi és humán erőforrásokat az EKSZ számára, hogy az EU diplomáciai szolgálataként hatékonyan tudja ellátni szerepét, tekintettel a rendkívül változékony geopolitikai helyzetre és az utóbbi években korlátozott kapacitásával szemben támasztott megnövekedett igényekre; hangsúlyozza azonban, hogy a megnövelt beruházásoknak fenntarthatónak kell lenniük, és foglalkozniuk kell az újonnan megjelenő fenyegetésekkel;

41.emlékeztet arra, hogy az EU és a tagállamok átfogó eszköztárral rendelkeznek a képességfejlesztés stratégiai megközelítésének javítására, nevezetesen a védelmi célú közös beszerzéssel foglalkozó munkacsoport iránymutatása mellett, valamint az Európai Védelmi Ügynökség koordinált éves védelmi szemléjének (CARD), a képességfejlesztési tervnek és a védelmi beruházások terén mutatkozó hiányosságok elemzésének a felhasználásával; hangsúlyozza, hogy ezeket az eszközöket most teljes mértékben ki kell használni, meg kell mutatni koherenciájukat és hatékonyságukat, és konkrét eredményeket kell elérni; felszólítja a Bizottságot és az alelnököt/főképviselőt, hogy nyújtsák be a védelmi beruházások terén mutatkozó hiányosságok elemzésének aktualizált változatát, és határozzák meg azokat a képességeket és programokat, amelyeket uniós támogatással fejlesztenek ki az évtized végéig; emlékeztet arra, hogy e célból európai fegyverzet- és képességpolitikát kell kidolgozni; felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy növelje a védelmi innovációba történő beruházásokat;

42.üdvözli a 2023. évi képességfejlesztési terv felülvizsgálatát és bemutatását; sajnálja, hogy a képességfejlesztés terén a 2008. évi első képességfejlesztési terv óta csak korlátozott előrelépés történt; hangsúlyozza, hogy – különösen az Ukrajna elleni jogellenes orosz agressziós háború és az Európát érintő biztonsági fenyegetés fényében – az uniós tagállamok részéről határozottabb és több közös erőfeszítésre van szükség az agresszorok elrettentéséhez, valamint az európai polgárok és érdekek védelméhez;

43.úgy véli, hogy az Európai Védelmi Alap sajnálatos módon még mindig alulfinanszírozott, ugyanakkor megmutatja az uniós szintű fellépés hozzáadott értékét az európai védelem terén; javasolja, hogy a Bizottság javaslatait terjesszék ki az uniós politika valamennyi védelemmel kapcsolatos területére, egyeztetve a tagállamokkal; kéri az EDF költségvetésének a megállapodás tárgyát képező 1,5 milliárd eurón felüli további 1 milliárd eurós növelését, a STEP-re vonatkozó javaslat részeként; szorgalmazza a biztonság és a védelem területére vonatkozó különböző kezdeményezések – többek között a CARD, az EDF, az EDIRPA, az ASAP, a PESCO és a Katonai Mobilitás – közötti maximális összhangot és koordinációt az átfedések elkerülése, a hatékony állami beruházások biztosítása és a kritikus képességhiány kezelése érdekében;

44.hangsúlyozza a kritikus technológiáktól és értékláncoktól való függőség mérséklésének szükségességét az Unió fokozottabb technológiai autonómiája felé történő elmozdulás érdekében, amely lehetővé teszi, hogy az Unió képes legyen saját technológiáinak kifejlesztésére, előállítására és alkalmazására a kritikus területeken; üdvözli e tekintetben a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabályt, amely döntő jelentőséggel bír a versailles-i nyilatkozat elveinek teljesítése és az európai védelmi ipar ellátási láncai rezilienciájának megerősítése szempontjából; hangsúlyozza, hogy a közös beszerzések európai szintű előmozdítása logikusan kiegészíti az EDF-et, mivel a kutatás-fejlesztéstől a beszerzésig terjedő teljes kört lefedi, és ezáltal konszolidálja a keresletet, ami javítja a tagállamok fegyveres erőinek interoperabilitását, méretgazdaságosságot eredményez, és végső soron erősíti az európai védelmet; megjegyzi, hogy a védelmi termékeket lehetőség szerint európai vállalatoknál kell összeszerelni, ami támogatni fogja az európai ipart, különösen a kkv-kat;

45.hangsúlyozza, hogy az EDIRPA és az ASAP csak az első lépés lehet az EDTIB azon kapacitásának javítása felé, amely képes ellátni a tagállamokat a szükséges termékekkel és mennyiségekkel, és azt további kezdeményezésekkel kell kiegészíteni, beleértve az európai védelmi ipari stratégiát (EDIS) együtt a tervezett hosszú távú és átfogó európai védelmi beruházási programmal, amely számára megfelelő finanszírozást, valamint az innováció ösztönzését, a termelés fellendítését és a jobb és hatékonyabb állami beruházások biztosítását célzó hatékony szabályozási keretet kell biztosítani; e tekintetben kéri a tagállamokat, hogy a többéves pénzügyi keret közelgő felülvizsgálata során biztosítsák a szükséges forrásokat valamennyi európai védelmi eszköz számára; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság még mindig nem tett javaslatot az EDIP-re; felszólít az EDIRPA és az ASAP gyors és hatékony végrehajtására; teljes mértékben támogatja egy 100 milliárd eurós közös védelmi alap javasolt létrehozását, amelynek célja a hazai fegyver- és lőszergyártás azonnali felpörgetése;

46.felkéri a Bizottságot, hogy a katonai koherencia ipari szintű biztosítása érdekében támaszkodjon az Európai Unió Katonai Bizottsága (EUKB) szakértelmére a védelmi ipar prioritásainak meghatározásában és a védelmi kezdeményezések kidolgozásában;

47.felszólítja a tagállamokat, hogy növeljék védelmi kiadásaikat és biztosítsák azok fenntarthatóságát, és ezáltal alkalmazkodjanak a jelenlegi geopolitikai helyzethez, és kezeljék az Unió biztonságát érintő jelentős fenyegetéseket; felszólítja az uniós NATO-tagállamokat, hogy saját szükségleteik felmérése alapján növeljék katonai költségvetésüket, és a GDP legalább 2%-át jól koordinált és átfogó módon erre fordítsák, amely méretgazdaságosságot és interoperabilitást eredményez, emlékeztetve arra is, hogy más riválisok – például Oroszország és Kína – védelmi kiadásai jelentősen megnövekedtek, valamint hogy orvosolják a hiányosságokat, és minden területen megfeleljenek a vitatottabb biztonsági rendből eredő követelményeknek, figyelembe véve a történelmi beruházáskorlátozás és az egyre növekvő infláció védelmi költségvetésre gyakorolt hatását; hangsúlyozza az EDTIB alapvető szerepét a tagállamok fegyveres erőinek felszerelésében annak érdekében, hogy azok képesek legyenek megvédeni az európai polgárokat és érdekeket;

48.hangsúlyozza, hogy az európai fegyveres erők komoly toborzási és megtartási problémákkal néznek szembe; szükségesnek tartja e kihívások elemzését, ezért felkéri a főképviselőt/alelnököt, hogy bízza meg az Európai Unió Katonai Bizottságát (EUKB) azzal a feladattal, hogy a lehetséges ellenintézkedések meghatározása érdekében végezzen az e kérdésekkel kapcsolatos adatgyűjtést és -elemzést az uniós tagállamokban; emlékeztet arra, hogy közös katonai kultúra nélkül nem lehet valódi európai védelmi uniót felépíteni, ezért felkéri a alelnököt/főképviselőt, hogy bízza meg az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskolát a tagállamok fegyveres erői katonai személyzetének szánt oktatási modulok modernizálásával és bővítésével;

49.hangsúlyozza a PESCO fontosságát az EU védelmi képességeinek javításában, és üdvözli a PESCO-kezdeményezés projektjei révén eddig elért eredményeket, például a kibervédelem, a pilóta nélküli rendszerek, az orvosi szolgálatok, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris felügyelet terén, továbbá a projektek körében valamennyi katonai területen elért további előrehaladást, amint azt a PESCO titkárságának a projektek előrehaladásáról szóló éves jelentése rögzíti; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a tagállamok még mindig nem használják ki teljes mértékben a PESCO-keretet, és hogy a végrehajtása terén elért eredmények még mindig messze elmaradnak a várakozásoktól; felhívja az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy a projekteket és azok kilátásait vessél alá folyamatos, alapos felülvizsgálatnak, amelynek ki kell terjednie a megfelelő eredményeket felmutatni nem képes projektek összevonásának, átcsoportosításának és akár lezárásának lehetőségére, valamint az erőfeszítéseknek a stratégiai iránytűben meghatározott konkrét intézkedésekhez vezető néhány kiemelt projektre történő átirányítására; rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a Parlament nincs abban a helyzetben, hogy megfelelően ellenőrizze a PESCO-projekteket; kéri a tagállamokat, hogy rendszeresen, évente legalább kétszer nyújtsanak be a Parlamentnek értékelést a PESCO keretében elért eredményekről;

50.kéri a Tanácsot, hogy indítsa el az Európai Polgári Békehadtest létrehozására irányuló projektet, amely összefogja az intézményi és nem intézményi szereplők szakértelmét a konfliktusmegelőzés, a békés konfliktusrendezés és a megbékélés terén annak érdekében, hogy hitelesebbé, konzisztensebbé, hatékonyabbá, rugalmasabbá és láthatóbbá váljon az Unió polgári válságkezelése;

51.kiemeli, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja a szabályokon alapuló nemzetközi rend aláásását célzó átfogóbb stratégia része; felszólítja az EU-t, hogy fokozza kapacitásait, hogy választ tudjon adni a hibrid hadviselésre, beleértve a felderítést és az Oroszországgal, valamint az érdekeinket, értékeinket és biztonságunkat megkérdőjelező külföldi információmanipulációs és beavatkozási (FIMI) kampányokat folytató egyéb állami és nem állami szereplőkkel szemben tett válaszlépéseket is, amelyek többek között hamis narratívákat terjesztenek az EU-ról, illetve a KBVP-missziókat és -műveleteket veszik célba a stratégiai területeken; komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a mesterséges intelligencia (MI) által vezérelt dezinformációs és információmanipulációs kampányok – többek között hamis weboldalak létrehozása és hamis képek generálása révén – veszélyt jelentenek a demokratikus folyamatokra, különösen a választások előtt; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy szorosan működjenek együtt a magánszektorral, a civil társadalommal, valamint a tudományos és műszaki közösséggel e rosszindulatú befolyásolási kampányok leküzdésében és az új technológiák fegyverként való felhasználásának kezelésében;

52.e tekintetben felszólítja az összes tagállamot, és uniós tagjelölt országot, hogy hajtsák végre az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozásról, többek között a dezinformációról szóló parlamenti állásfoglalások ajánlásait (2020/2268(INI)) és (2022/2075(INI));https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2022-0064_HU.html, https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2023-0219_HU.html.;

53.rámutat arra, hogy Kína „korlátlan barátságot” épített ki Oroszországgal, amely magában foglalja a technológia és a katonai képességek jelentős mértékű átadását, és egyre több biztonsági kihívás elé állítja az EU-t, különösen a kibertámadások és a FIMI területén; hangsúlyozza, hogy az EU-nak meg kell erősítenie kritikus infrastruktúrái biztonságát és integritását, törekednie kell a kockázatmentesítésre, elő kell mozdítania az EU technológiai előnyét a kritikus ágazatokban, beleértve a magas kockázatú beszállítók, különösen a kínai kormánnyal kapcsolatban álló szereplők korlátozását vagy kizárását célzó intézkedéseket;

54.emlékeztet arra, hogy a digitális elemeket tartalmazó kritikus termékek magas kockázatú szállítóitól való függés stratégiai kockázatot jelent, amelyet uniós szinten kell kezelni; hangsúlyozza, hogy a közvetlen külföldi befektetések átvilágítására vonatkozó eljárásokat olyan átvilágítási előírásokkal kell megerősíteni, amelyek révén azonosíthatók az Unió és tagállamainak a közös kül- és biztonságpolitikában az EUSZ V. címe szerint meghatározott biztonsági és védelmi érdekeit sértő államok kormányainak tőkeáttétele az Unió kritikus infrastruktúrájába – például az európai kikötőkbe és a Balti-tengeren, a Földközi-tengeren, valamint az Északi-sarkvidéki tengereken vezetett tenger alatti kábelekbe – fektető szereplőkben; hangsúlyozza, hogy ezt a megközelítést a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokra egyformán alkalmazni kell; úgy véli, hogy további jogszabályokra van szükség ahhoz, hogy hatékonyan meg lehessen védeni az európai információs és kommunikációs technológiai ellátási láncok biztonságát a kockázatos szállítókkal, valamint a kibertérben a szellemi tulajdon elleni lopásokkal szemben; olyan európai keret létrehozására szólít fel, amelynek célja az Unió biztonsága és védelme szempontjából kritikus szellemi tulajdon és technológiák – többek között a kettős felhasználású termékek – kivitelével kapcsolatos minimumszabályok és -feltételek szoros szabályozása és meghatározása;

55.aggodalmának ad hangot Kína agresszív katonai jelenléte miatt a Dél-kínai-tengeren, beleértve a haditengerészete, parti őrsége és tengeri milíciája által végrehajtott szigetépítést, zaklatást és veszélyes manővereket, valamint a folyamatos katonai nyomásgyakorlás, támadógyakorlatok, légtérsértések és egyéb szürke zónás katonai fellépések miatt, beleértve a Tajvan elleni kibertámadásokat és dezinformációs kampányokat; felszólít fokozott, összehangolt tengeri jelenlétre és kapacitásépítésre az EU régióbeli partnereivel; felszólítja Kínát, hogy állítsa le ezeket a tevékenységeket, mivel veszélyeztetik az egész régió stabilitását, és tágabb összefüggésben közvetlen hatást gyakorolnak Európa biztonságára is; ösztönzi a tagállamokat, hogy növeljék a hajózás szabadságát célzó műveletek gyakoriságát a Tajvani-szorosban, és mélyítsék el a Tajvannal folytatott biztonsági párbeszédet, hogy ezáltal visszatartsák Kínát a demokratikus szigetország elleni agressziótól; a regionális és uniós biztonsági aggályokra tekintettel hangsúlyozza a Tajvannal való együttműködést és az ország szaktudásának és technológiai előnyének kihasználását a kínai kiberfenyegetésekkel szemben; üdvözli Kína és az Egyesült Államok vezetői között a közelmúltban létrejött megállapodást a fegyveres erők közötti magas szintű kommunikáció folytatásáról;

56.megjegyzi, hogy az afrikai infrastruktúra nagy részét, beleértve a kommunikációs infrastruktúrát is, kínai állami tulajdonú vállalatok finanszírozták és építették ki; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez a kínai modell egyértelműen vonzó számos olyan ország számára, amely nem képes eleget tenni az azonos szintű finanszírozáshoz való hozzáféréshez szükséges uniós követelményeknek, ami az uniós partnerségek kárára növeli Kína befolyását; e tekintetben határozottan úgy véli, hogy az EU-nak tovább kell erősítenie az afrikai partnerekkel való együttműködését, és növelnie kell a helyi lakosság számára nyújtott támogatásának láthatóságát és kézzelfogható előnyeit; hosszú távú és előretekintő uniós biztonsági stratégia kidolgozására szólít fel Kína, a Földközi-tenger térsége és Afrika vonatkozásában;

57.további előrelépést szorgalmaz az uniós hibrid eszköztár további javítása terén, különös tekintettel a kibertámadásokkal és a FIMI-vel kapcsolatos tevékenységekre, valamint az EU kiberdiplomáciai eszköztárára vonatkozó végrehajtási iránymutatások felülvizsgálatára; üdvözli a stratégiai iránytűben és a polgári közös biztonság- és védelempolitika területére vonatkozó új paktumban megfogalmazott kötelezettségvállalást, miszerint 2024-ig biztosítják a szükséges képességeket ahhoz, hogy a KBVP-missziók és -műveletek reagálni tudjanak a hibrid támadásokra, ideértve a FIMI-t és a kibertámadásokat is, valamint hogy koherens és egyértelmű kommunikációs stratégiát dolgozzanak ki; megismétli, hogy sürgősen biztosítani kell a biztonságos információs és kommunikációs technológiákhoz szükséges szakértelmet és kapacitást valamennyi KBVP-misszió és -művelet számára, hogy biztonságosan tudjanak kommunikálni a műveleti helyszínen és az összes uniós intézménnyel; e tekintetben üdvözli az EKSZ és a tagállamok arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy 2025-ig megvalósítják a gyorsan telepíthető kommunikációs és információs rendszert, amely biztonságosan összeköti a kötelék- és missziós parancsnokságokat a műveleti helyszínen Brüsszellel; elismeri, hogy az olyan kialakulóban lévő forradalmi technológiák, mint a kvantum-számítástechnika és a mesterséges intelligencia, fontos szerepet fognak játszani e tekintetben; felhívja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy a külföldi információmanipuláció és beavatkozás helyszíni megakadályozása terén fokozza együttműködését és koordinációját a hasonlóan gondolkodó partnerek és szervezetek más misszióival és műveleteivel, beleértve az ENSZ békefenntartó műveleteit is;

58.felhívja a tagállamokat és az EKSZ-t, hogy korszerűsítsék stratégiájukat, és tegyenek konkrét lépéseket annak érdekében, hogy a fogadó országokban szélesebb körű megbízatásuk, valamint a hibrid fenyegetésekkel és a külföldi információmanipulációval és beavatkozással szembeni rezilienciájuk részeként szisztematikusan beépítsék a pénzügyi és emberi erőforrásokat, eszközöket, valamint a külföldi információmanipulációval és beavatkozással kapcsolatos fenyegetések elleni küzdelmet célzó képzést valamennyi uniós küldöttségbe, valamint KBVP-misszióba és -műveletbe; felszólít a KBVP-missziók előnyeiről, jelenlétéről és szerepéről szóló láthatóság és stratégiai kommunikáció fokozására;

59.felhívja a tagállamokat, az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy vegyék fontolóra egy olyan megfelelő forrásokkal rendelkező és független struktúra létrehozását, amelynek feladata az EU egészét érintő külföldi információmanipuláció és beavatkozás miatti fenyegetések azonosítása, elemzése és dokumentálása a helyzetismeret és a fenyegetettségi információk megosztásának növelése, valamint a külföldi információmanipulációval és beavatkozással kapcsolatos attribúciós képességek és ellenintézkedések kidolgozása érdekében; úgy véli, hogy ez a struktúra referenciapontként és speciális tudásközpontként szolgálna a tagállami hatóságok, az uniós intézmények és az uniós ügynökségek közötti operatív csere megkönnyítésére és előmozdítására, valamint a bevált gyakorlatok cseréjének lehetővé tételére a hasonlóan gondolkodó partnerekkel szerte a világon; hangsúlyozza, hogy a struktúrának tisztáznia és erősítenie kell az EKSZ stratégiai kommunikációs részlegének és munkacsoportjainak, mint az EU diplomáciai szolgálata stratégiai szervének szerepét, és meg kell akadályoznia a tevékenységek közötti átfedéseket;

60.hangsúlyozza, hogy az Unió közvetlen szomszédságában található nem uniós országok növekvő fenyegetései és az Európa-ellenes narratívák térnyerése elleni küzdelem érdekében az Uniónak fokoznia kell erőfeszítéseit a hasonlóan gondolkodó partnerországoknak történő támogatásnyújtás, képzés és kapacitásépítés terén, többek között a FIMI-kampányok elleni fellépés révén; felszólít a demokratikus folyamatok aláásására és a társadalom megosztására irányuló dezinformációs és bomlasztó kampányokkal szembeni reziliencia növelésére, továbbá arra, hogy ösztönözzék az országokat, hogy tegyenek határozott lépéseket a manipulatív dezinformáció, a rosszindulatú propaganda leküzdése és más hibrid fenyegetések elhárítása érdekében; felszólít stratégiai szemléletre és proaktív intézkedésekre a hibrid fenyegetésekkel szemben, valamint annak megakadályozására, hogy harmadik felek beavatkozzanak a csatlakozásra váró országok politikai, választási és egyéb demokratikus folyamataiba, különösen a közvélemény manipulálását és az európai integráció aláásását célzó rosszindulatú cselekmények révén;

61.elítéli és aggodalmát fejezi ki a katonai magánvállalkozások és az államilag támogatott meghatalmazottak – köztük a Wagner-csoport és más fegyveres csoportok, milíciák és helyettesítő szereplők – hibrid háborús tevékenysége miatt, amelynek révén azok a világ számos országában befolyást gyakorolnak; felhívja az EKSZ-t, hogy hasonlóan gondolkodó partnerekkel közösen hozzon létre kezdeményezést a rosszindulatú nem állami és államilag szponzorált szereplők által alkotott csoportok, például a Wagner-csoport ellen; hangsúlyozza, hogy a meglévő eszköztáraknak tartalmazniuk kell az olyan esetekben adandó válaszokat, például szankciókat, amikor a kiszolgáltatott régiókban nem uniós államok katonai magánvállalkozásokkal működnek együtt, vagy ilyen vállalkozásokat finanszíroznak;

62.elítéli az agressziós politikákat, többek között Azerbajdzsán előre megtervezett katonai támadását Hegyi-Karabah ellen; emlékeztet arra, hogy a támadásra azt követően került sor, hogy a Hegyi-Karabahban élő örményeket hónapok óta szervezetten éheztették és elszigetelték a Laçıni folyosó blokádja révén; hangsúlyozza, hogy a helyszínen tartózkodó úgynevezett orosz békefenntartók semmilyen lépést nem tettek a blokád megakadályozására vagy megszüntetésére, valamint a Hegyi-Karabah elleni azeri katonai támadás megállítására; elítéli a nem uniós országok által Azerbajdzsánnak nyújtott katonai támogatást; komolyan aggódik a polgári lakosságot érő következmények miatt, amelyek de facto etnikai tisztogatást jelentenek; megismétli azon álláspontját, hogy az Azerbajdzsán által végrehajtott támadás nem maradhat következmények nélkül, és felszólítja az EU-t, hogy hozzon szankciókat a tűzszünet többszöri megsértéséért felelős azerbajdzsáni hatóságokkal szemben, és függessze fel az energiaügyi egyetértési megállapodást; felszólítja az EU-t, hogy a közelmúltbeli események és az ország drámai emberi jogi helyzete fényében függessze fel az Azerbajdzsánnal kötendő új partnerségi megállapodásról szóló tárgyalásokat;

63.üdvözli az Európai Unió Örményországban működő polgári missziójának (EUMA) létrehozását, amelynek célja, hogy hozzájáruljon a régió biztonságának növeléséhez azáltal, hogy csökkenti az örményországi konfliktus sújtotta és határ menti területeken történt incidensek számát, csökkenti az ilyen területeken élő lakosságot érintő kockázatok szintjét, és ezáltal hozzájárul az Örményország és Azerbajdzsán közötti kapcsolatok helyi normalizálásához, ugyanakkor növeli az EU láthatóságát a régióban; üdvözli a Tanács arra vonatkozó megállapodását, hogy a helyszíni jelenlét növelése révén megerősíti a misszió megfigyelési kapacitását; felhívja a Tanácsot, hogy terjessze ki annak földrajzi hatályát úgy, hogy az potenciálisan magában foglalja az örmény-török határt is;

64.felhívja az EKSZ-t, hogy álljon készen a szükséges technikai segítség biztosítására Örményország számára az Európai Békekeret eszközén keresztül, annak érdekében, hogy Örményország felülvizsgálja jelenlegi katonai szövetségeit, mivel ez megerősítené Örményország ellenálló képességét a biztonság, a függetlenség és a szuverenitás biztosításával összefüggésben, valamint átfogóbb és megerősített védelmi együttműködéshez vezetne a felek között; üdvözli Örményország azon döntését, hogy csatlakozik a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumához; kéri az EKSZ-t, hogy bizalmas formában nyújtsa be az EUMA helyzetjelentéseit a Parlament Külügyi Bizottsága (AFET) és Biztonság- és Védelempolitikai Albizottsága (SEDE) részére;

65.felhívja a Tanácsot, hogy álljon készen célzott és egyedi szankciók bevezetésére az agresszió elkövetőivel szemben, beleértve többek között Alijev elnök politikai és katonai kíséretét, és függessze fel az Azerbajdzsánból származó olaj- és gázimportot, amennyiben Azerbajdzsán katonai agressziót követ el az örmény területi integritással szemben;

66.üdvözli az EU KBVP-partnerségi missziójának bevetését a Moldovai Köztársaságban (EUPM Moldova), amely az első olyan polgári KBVP-misszió, amelynek célja Moldova biztonsági ágazatának megerősítése a válságkezelés és a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés terén; hangsúlyozza ennek az innovatív KBVP-missziónak a jelentőségét, és felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák az ahhoz szükséges szakértelmet és képességeket, hogy a misszió támogatni tudja Moldovát az Oroszország által alkalmazott hibrid hadviseléssel szemben; felhívja az EKSZ-t, hogy vizsgálja meg hasonló missziók létrehozásának lehetőségét az EU más tagjelölt, társult és partnerországaiban, amelyek célja a hibrid fenyegetésekkel, többek között a kiberfenyegetésekkel, valamint a külföldi információmanipulációval és beavatkozással szembeni reziliencia növelése;

67.megerősíti, hogy az EU támogatja a Moldovai Köztársaság szuverenitását és területi integritását, valamint az 5+2 tárgyalási folyamat keretében folytatott erőfeszítéseket, amelyek a Dnyeszter-mellék konfliktusának olyan békés, tartós, átfogó és politikai rendezésére irányulnak, amely a Moldovai Köztársaság nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartásán alapul, a Dnyeszter-mellék különleges jogállása mellett, és amely az alkotmányos hatóságok által jelenleg nem ellenőrzött területeken is biztosítaná az emberi jogok védelmét; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Dnyeszter-mellék továbbra is biztos menedéket jelent az embercsempészek és a szervezett bűnözés számára, ugyanakkor elismeri, hogy a moldovai-ukrán határellenőrzést segítő európai uniós misszió (EUBAM) fontos szerepet játszott a Dnyeszter-melléken áthaladó vasúti áruszállítás újraindításában, és számos csempészműveletet is meghiúsított;

68.üdvözli a Tanács 2023. május 4-i határozatát, amely szerint 40 millió EUR-t különít el az Európai Békekeret keretében a Moldovai Köztársaság fegyveres erőinek támogatására és 30 millió EUR-t a grúz védelmi erők támogatására; hangsúlyozza, hogy szükségleteiknek megfelelően tovább kell növelni a partnerországoknak nyújtott támogatást;

69.határozottan elítéli az Abházia és Chinvali/Dél-Oszétia grúz régiók Oroszországi Föderáció általi illegális megszállását, és hangsúlyozza, hogy az Oroszországi Föderáció katonai jelenléte, a szögesdrót-kerítések és más mesterséges akadályok folyamatos telepítése a megszállási vonal mentén, a grúz állampolgárok gyakori illegális fogva tartása és elrablása, valamint az emberi jogok egyéb helyszíni megsértése révén továbbra is fenntartja a grúz területek illegális megszállását, és tényleges ellenőrzést folytat a megszállt területek felett; határozottan elítéli Oroszország arra irányuló terveit, hogy állandó haditengerészeti bázist építsen a megszállt Abházia régióban található Ochamchire fekete-tengeri kikötőjében, és felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy támogasson minden, Grúzia szuverenitásának és területi integritásának e súlyos megsértését büntető erőfeszítést; felszólítja az Oroszországi Föderációt, hogy tegyen eleget az Unió közvetítésével létrejött 2008. augusztus 12-i tűzszüneti megállapodás szerinti nemzetközi kötelezettségeinek, különösen annak a kötelezettségének, hogy teljes katonai és biztonsági személyzetét vonja ki Grúzia megszállt területeiről, és tegye lehetővé az ottani nemzetközi biztonsági mechanizmusok létrehozását annak érdekében, hogy az európai uniós megfigyelő misszió (EUMM) – megbízatásának megfelelően – akadálytalanul beléphessen Grúzia egész területére; ismételten felhívja az Uniót, hogy folytassa szerepvállalását az Oroszország és Grúzia közötti konfliktus békés megoldása érdekében, hatékonyan felhasználva az összes rendelkezésre álló eszközt, beleértve a dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott különleges képviselőt, a genfi nemzetközi tárgyalásokat, az incidensek megelőzésére és a reagálásra szolgáló mechanizmusokat, az EUMM-ot, valamint az el nem ismerési és közeledési politikát; üdvözli az EU Grúziának az Európai Békekeret keretében nyújtott támogatását, és felszólítja az EU-t, hogy a stratégiai iránytűben meghatározott, prioritást élvező területeken folytasson további biztonsági együttműködést Grúziával, különösen a grúz biztonsági ágazat ellenálló képességének megerősítése érdekében a válságkezelés, a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés és a védelmi képességek korszerűsítése terén;

70.üdvözli a megbízatás meghosszabbítását, és hangsúlyozza az EUFOR Althaia munkájának fontosságát Bosznia-Hercegovinában Bosznia-Hercegovina fegyveres erőinek kiképzése és támogatása terén; üdvözli továbbá a Bosznia-Hercegovina fegyveres erői és az EUFOR között a 2023. évre kötött együttműködési és kiképzési szerződést; felszólítja Bosznia-Hercegovinát, hogy munkálkodjon a fegyveres erőknél többnemzetiségű egységek létrehozásán; emlékeztet arra, hogy az EU kötelezettséget vállalt Bosznia-Hercegovina védelmi kapacitásának fejlesztésére, különösen az Európai Békekereten keresztül eddig elkülönített 20 millió EUR révén; támogatja az EUFOR Althaia mint megalapozott és bevált misszió megbízatásának az ENSZ Biztonsági Tanácsa általi meghosszabbítását; határozottan elítél minden olyan megosztó és/vagy szeparatista retorikát, amely tovább növeli az ország sebezhetőségét, és hangsúlyozza, hogy a tagjelölt ország státusz lehetőséget és kötelezettséget jelent Bosznia-Hercegovina választott képviselői számára, hogy teljesítsék a polgárok elvárásait és konkrétan javítsák az átlagpolgárok mindennapi életét; felszólít az EUFOR Althaia további megerősítésére, különösen további csapatok és eszközök telepítése, valamint a Brčko körzetben való hiteles jelenlét megteremtése révén;

71.üdvözli, hogy a nyugat-balkáni országok többsége – Szerbia lényeges kivételével – nagy mértékben igazodik a KKBP-hez; felszólít a nyugat-balkáni partnereknek a védelmi képességek együttműködésen alapuló fejlesztésére és beszerzésére irányuló uniós kezdeményezésekben való érdemi részvételére; felszólít az EDA és az e mérföldkövet még el nem érő nyugat-balkáni országok között igazgatási megállapodások megkötésére; üdvözli a koszovói erők (KFOR) folyamatos jelenlétét Koszovóban, és felszólítja az Európai Unió koszovói jogállamiság-misszióját (EULEX), hogy erősítse meg együttműködését a KFOR-ral annak megakadályozása érdekében, hogy szervezett bűnözői csoportok, félkatonai csoportok és más bomlasztó erők destabilizálják Koszovót;

72.elismeri Izrael önvédelemhez való jogát, amelyet a nemzetközi jog rögzít és korlátoz, és hangsúlyozza, hogy Izrael fellépésének ezért szigorúan meg kell felelnie a nemzetközi humanitárius jognak; ismételten kijelenti, hogy az EU eltökélten támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság munkáját; hangsúlyozza, hogy fontos különbséget tenni egyrészről a palesztin nép és jogos törekvései, másrészről a Hamász terrorista szervezet és az általa elkövetett terrorcselekmények között; szorgalmazza a Gázai övezetben élő polgári lakosságnak nyújtott humanitárius segítségnyújtást szolgáló csatornák megnyitását, valamint ezek folyamatos nyitva tartását; ismételten hangsúlyozza, hogy töretlenül támogatja az 1967-es határokon alapuló kétállami megoldást, amely szerint két szuverén, demokratikus állam békében és garantált biztonságban él egymás mellett, mindkettő fővárosa Jeruzsálem és teljeskörűen tiszteletben tartják a nemzetközi jogot; kéri, hogy alaposan vizsgálják ki Irán, Katar és Oroszország szerepét a terrorizmus finanszírozásában és támogatásában a régióban; határozott egyet nem értésének és csalódottságának ad hangot a török elnök közelmúltbeli kijelentései miatt, amelyekben tévesen azt állította, hogy a Hamász nem terrorista szervezet;

73.támogatja az EU megszállt palesztin területeken folytatott rendőri és jogállamiság-missziójának (EUPOL COPPS) és az EU rafahi határellenőrzést segítő missziójának folyamatban lévő munkáját a palesztin hatóságok biztonsági és igazságügyi ágazati reformjának és az integrált határigazgatásnak a támogatásában; elismerését fejezi ki a missziók tisztviselőinek és személyzetének, akik továbbra is rendkívül nehéz körülmények között dolgoznak; felszólítja az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy vizsgálják felül a két misszió megbízatását, és erősítsék meg jövőbeli szerepüket, tekintettel a jelenlegi állapotra és egyedülálló helyzetükre, amelyben párbeszédet folytatnak mind Izrael Állammal, mind a Palesztin Hatósággal, az EU béke-erőfeszítéseinek fokozása érdekében;

74.üdvözli az EU kibervédelmi politikájáról szóló közös közleményt, és felszólítja a tagállamokat, hogy maradjanak elkötelezettek a Bizottság által javasolt ambiciózus, de reális intézkedéscsomag mellett, és hajtsák végre azt, beleértve a kiberszolidaritásról szóló jogszabályra irányuló javaslatot, hogy javítsák képességüket a kiberbiztonsági fenyegetések és incidensek észlelése és az arra adott válaszok terén az EU-ban, valamint hogy fokozzák az információmegosztást és támogassák a magas színvonalú hírszerzési információk előállítását, valamint a célzott platformokat, forrásokat és finanszírozást; megjegyzi, hogy az uniós tagállamok közötti, valamint a szövetségeseinkkel és partnereinkkel világszerte folytatott kölcsönös együttműködés alapvető fontosságú a kiberbiztonságunk szempontjából; óvatosságra int az adatok megosztásakor, amelyeket csak az azonos értékekkel rendelkező partnerek számára szabad elérhetővé tenni, míg az irányítást és az infrastruktúrát megbízható vállalatokra és szolgáltatókra kell bízni; megjegyzi e tekintetben, hogy a Huawei technológiájának használata az 5G fejlesztése során súlyosan aláássa az EU kiberrezilienciáját;

75.szorgalmazza az uniós intézmények ellenálló képességének és kapacitásának megerősítését a kibertámadások elleni küzdelemben, ami különösen az uniós választások előtt egy fontos biztonsági kérdés;

76.követeli, hogy az Unió hozzon hatékony intézkedéseket annak érdekében, hogy megvédje az európai kritikus infrastruktúrát, az értékes ellátási láncokat és a demokratikus intézményeket a hibrid fenyegetésektől; kéri az Uniót, hogy a támadások megelőzésének és gyors felderítésének biztosítása érdekében a kritikus infrastruktúrák, például a csővezetékek és az optikai kábelek esetében vezessen be hatékony megfigyelő- és felügyeleti rendszereket;

77.üdvözli az EU új biztonsági és védelmi űrstratégiájában szereplő ajánlások megállapításait és magas ambíciószintjét; úgy véli, hogy a világűrhöz való biztonságos, védett és autonóm hozzáférés az EU biztonságának és védelmének kritikus szempontja, amint azt az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújában betöltött fontos szerepe is mutatja; üdvözli e tekintetben a stratégia arra irányuló javaslatát, hogy minden évben készüljön egy, az űrfenyegetettséget elemző minősített dokumentum;

78.emlékeztet arra, hogy a helyzetismeret javítása, a jobb előrejelzés, a kollektív biztonsági fenyegetések leküzdése és a politikai döntéshozatal jobb tájékoztatása érdekében meg kell erősíteni a hírszerzési információk megosztását és az információcserét a tagállamok és az uniós intézmények, köztük a Parlament között; hangsúlyozza, hogy javítani kell a hírszerzéssel és/vagy érzékeny információkkal foglalkozó szolgálatok biztonsági protokolljait az EU-ban; felszólítja az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy erősítsék meg az egységes információelemzési kapacitást (SIAC) és az Európai Unió Műholdközpontját (SatCen); ismételten kéri, hogy valamennyi KBVP-misszióban és -műveletben vessenek be hírszerző egységeket, amelyek az EU Helyzetelemző Központja (EU INTCEN), az EUKT és a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálat számára biztosított információkat szolgáltatnának; hangsúlyozza a biztonságos kommunikáció fontosságát a megbízható hírszerzés szempontjából, és üdvözli a biztonsági szabályok és szabályozások észszerűsítésére irányuló erőfeszítéseket e tekintetben az információ, az infrastruktúra és a kommunikációs rendszerek külföldi beavatkozással és támadásokkal szembeni jobb védelme érdekében; felhívja a tagállamokat, hogy erősítsék meg az EU INTCEN-t mint hatékony hírszerzési információmegosztó szervet a hírszerzési információk biztonságos megosztására, egy közös stratégiai kultúra megfogalmazására és stratégiai információk szolgáltatására az EU-n belüli és kívüli válságok jobb előrejelzése és az azokra való jobb reagálás érdekében;

79.komoly aggodalmát fejezi ki a számos puccsot követően a Száhel-övezetben kialakult nehéz és súlyos helyzet miatt, például Nigerben, Maliban és Burkina Fasóban, valamint Szudánban is; elítéli a 2023. július 26-i nigeri katonai puccsot, és felszólít Mohamed Bazoum elnök, családja és minden önkényesen fogva tartott személy azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására, valamint az elnök ellen felhozott vádak ejtésére; követeli Bazoum demokratikusan megválasztott elnök azonnali visszahelyezését és az alkotmányos rend helyreállítását;

80.emlékeztet arra, hogy a Száhel-övezet stabilitása közvetlen hatással van Európa biztonságára és stabilitására; hangsúlyozza, hogy az EU-nak és tagállamainak újra kell értékelniük a Száhel-övezet stratégiai régiójával kapcsolatos politikájukat, és tanulniuk kell a múlt hibáiból, különösen Oroszországgal kapcsolatban, de annak szükségessége tekintetében is, hogy holisztikus megközelítést alkalmazzanak arra vonatkozóan, ahogyan ezek a politikák a hosszú távú társadalmi, gazdasági és fejlesztési változókat kezelik; ennek fényében szükségesnek tartja, hogy az afrikai partnerek számára elegendő forrást biztosítsanak; felszólítja az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy biztonságpolitikáik figyelembe vegyék a regionális és helyi szempontokat, többek között a helyi lakossággal, a civil társadalommal és a demokratikusan választott hatóságokkal és regionális szervezetekkel folytatott párbeszéd révén, ahol lehetséges, az „afrikai problémákra afrikai megoldások” elvének követésével; elismeri, hogy a különböző nemzetközi missziók még nem érték el elsődleges céljukat, a tartós békét a régióban; üdvözli az alelnök/főképviselő bejelentését, miszerint újraértékeli az EU Száhel-övezetre vonatkozó stratégiáját; kéri, hogy ezt a felülvizsgálatot a lehető leghamarabb végezzék el, és hogy tovább erősítsék a térségben zajló KBVP-missziók helyzetét;

81.határozottan támogatja az ECOWAS és az Afrikai Unió által az államcsínyekre reagálva hozott döntéseket, és felszólítja a tagállamokat és az EKSZ-t, hogy vizsgálják meg, hogy amennyiben lehetséges, hogyan tudnák hatékonyan segíteni őket erőfeszítéseikben;

82.elítéli a katonai magáncégek és/vagy az államilag támogatott megbízottak, például a Wagner-csoport és az Afrika hadtest jelenlétét, amelyek destabilizáló szerepet játszottak a Száhel-övezetben, és különböző elnyomó rezsimeket támogatott az orosz befolyás Afrikában történő növelése érdekében; úgy véli, hogy valamennyi államcsíny különböző, többdimenziós okok következménye, amelyek nem minden országban azonosak, ezért alapos mérlegelést igényelnek; mindazonáltal megdöbbenéssel töltik el az egyes országokban tapasztalható erős Európa-ellenes érzelmek, és felszólítja a tagállamokat és az EKSZ-t, hogy fontolják meg az emberek közötti kapcsolatok fokozását a helyi lakossággal és a nemzeti hatóságokkal folytatott szorosabb párbeszéd, a kedvezőtlen hatások ellensúlyozása érdekében a helyi nyelveken folytatott célzottabb stratégiai kommunikáció, valamint szükség esetén a gyarmati múltjukkal való őszinte szembenézés révén;

83.ösztönzi az EKSZ-t, hogy tegyen további előrelépéseket az Európai Unió mozambiki katonai kiképzési missziója (EUTM Mozambik) által a Cabo Delgadóban tapasztalható növekvő terrorfenyegetettségre válaszul hozott intézkedések és a mozambiki fegyveres erők helyszíni kiképzése terén; továbbra is aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez a fenyegetés továbbterjedhet a térségben; azonnali intézkedéseket szorgalmaz a halált nem okozó felszerelések szállításának felgyorsítása érdekében;

84.hangsúlyozza, hogy az EU öt kiképzési missziója (EUTM) és katonai partnerségi missziója (EUMPM) közül három (Közép-Afrika, Mali, Niger) jelenleg csökkentve működik vagy hivatalosan fel van függesztve; megjegyzi továbbá, hogy egyes polgári missziók, amelyek a belső biztonsági erőket hivatottak támogatni, megakadtak (EUCAP Száhel Mali), gyengén működnek (EUAM RCA), vagy kivonulnak (EUCAP Száhel Niger); hangsúlyozza, hogy a telepített személyzet számára sürgősen biztosítani kell a hozzáférést azon eszközökhöz, képzésekhez, felszerelésekhez és kapacitásokhoz, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy információkkal és értesülésekkel szolgáljanak az Unió és tagállamai számára; úgy véli, hogy a kiképzési missziókon belül továbbra is alapvető fontosságú a kísérő támogatás annak érdekében, hogy a helyszínen dolgozó uniós tanácsadók a lehető legpontosabban ellenőrizhessék, hogy megfelelően hajtották-e végre a kiképzési programokat, és azok összhangban állnak-e a helyi fegyveres erők operatív szükségleteivel;

85.felszólítja továbbá az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy alaposan vizsgálják meg valamennyi afrikai KBVP-misszió megbízatását – ideértve, amennyiben szükséges, azok esetleges befejezését is – azzal a céllal, hogy a jelenlegi politikai helyzet ismeretében elérhető célokat és mérföldköveket határozzanak meg az egyes missziók számára, valamint megvizsgálják, hogy e missziók módosíthatók-e annak érdekében, hogy eredményesebben szolgáljanak egy új többdimenziós és egyedi körülményekre szabott uniós stratégiát a Száhel-övezetben és Afrikában, annak integrált megközelítése részeként;

86.üdvözli a Guineai-öböl nyugat-afrikai országainak támogatására irányuló, kétéves kezdeti időtartamra szóló európai uniós biztonsági és védelmi kezdeményezés elindítását, amely Elefántcsontparttal, Ghánával, Togóval és Beninnel szoros együttműködésben valósul meg;

87.sajnálja, hogy számos afrikai ország továbbra sem támogatja az ENSZ Közgyűlésének Oroszországot elítélő, Ukrajna területi integritását támogató és békére felszólító határozatát;

88.üdvözli az EU tengerészeti stratégiájának és cselekvési tervének aktualizálását, valamint az elkötelezettséget a nemzetközi tengerészeti biztonság terén az Unió által játszott szerep megerősítése iránt; üdvözli, hogy az említett felülvizsgálat a jelenlegi haditengerészeti műveletek megerősítését is magában foglalja; üdvözli, hogy az aktualizált stratégia a Guineai-öbölben és az Indiai-óceán északnyugati részén szerzett tapasztalatok alapján új tengeri érdekterületek felkutatását javasolja a koordinált tengeri jelenlét koncepciójának megvalósításához; kéri a tagállamokat, hogy aktívan működjenek együtt ezekkel a kezdeményezésekkel, és erősítsék meg katonai haditengerészeti képességeiket annak érdekében, hogy javítsák az EU jelenlétét és láthatóságát a földközi-tengeri térségben, a Fekete-tengeren, az Atlanti-óceánon, az indiai–csendes-óceáni térségben és a globális tengerhajózási ágazatban, valamint hogy eredményesen kezeljék a Balti-tengeren jelentkező fenyegetéseket és kihívásokat;

89.hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a fekete-tengeri régió biztonságát az ukrán tengeri területek aknamentesítésének támogatásával, és ösztönözni kell a tagállamokat arra, hogy e tekintetben képzési gyakorlatokat kínáljanak, amelyek során hangsúlyt fektetnek a tengeri aknamentesítési képességek és a kritikus tengerfenékinfrastruktúra-védelem fejlesztésére; hangsúlyozza, hogy hasonló technológiát kell tesztelni és alkalmazni más európai tengereken is – például a Balti-, az Adriai- és az Északi-tengeren –, ahol az előző században elsüllyesztett, fel nem robbant hadianyagok és vegyi fegyverek problémája már fenyegetést jelent a biztonságra, a környezetre, az egészségre és a gazdaságra; felszólítja a Bizottságot, hogy növelje e fokozódó kihívás kezelésének finanszírozását ;

90.hangsúlyozza, hogy a tengeri térségekben felmerülő növekvő geopolitikai feszültségekkel szemben az EU-nak biztosítania kell a hajózás szabadságát, a tengeri kommunikációs vonalak, valamint azok hajóinak és legénységeinek biztonságát és a tengeri infrastruktúrákat, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelmet, valamint külső tengeri határainak hatékony ellenőrzését az illegális tevékenységek megakadályozására; hangsúlyozza, hogy fokozni kell az EU–NATO együttműködést a tengerészeti biztonság terén annak érdekében, hogy az kiterjedhessen az e területen felmerülő minden olyan kérdésre, amelyhez kölcsönös érdek fűződik;

91.hangsúlyozza, hogy a tengereket érintő növekvő geopolitikai feszültségek miatt az EU-nak biztosítania kell külső tengeri határainak hatékony ellenőrzését az illegális tevékenységek megakadályozására; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU által 2019. november 11-én a Törökország által a Földközi-tenger keleti térségében végzett jogellenes fúrási tevékenységekre válaszul létrehozott szankciórendszer ellenére ezek a tevékenységek folytatódtak;

92.üdvözli, hogy Törökország az ENSZ Közgyűlésén Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának elítélése mellett szavazott, valamint Ukrajna szuverenitása és területi integritása iránti elkötelezettségét, ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az uniós szankciók Törökország általi megkerülése aláássa azok hatékonyságát, ezért felhívja a Bizottságot ennek kivizsgálására; ismételten felszólítja Törökországot, hogy igazodjon az Oroszországgal szembeni uniós szankciókhoz;

93.elismeri, hogy Törökország stratégiai jelentőségű ország, ugyanakkor sajnálatát fejezi ki Törökország álláspontja és politikája miatt egyes, az EU számára fontos területen és az EU szomszédságában, amely veszélyezteti a regionális békét, biztonságot és stabilitást; határozottan elítéli Törökország Cipruson folytatott illegális tevékenységeit, többek között az ENSZ Biztonsági Tanácsa 550(1984) és 789(1992) számú határozatainak folyamatos megsértését, amelyek felszólítják Törökországot, hogy az ENSZ ideiglenes igazgatása alatt adja át Varószia területét annak törvényes lakosai részére, valamint az ENSZ békefenntartói ellen a Pyla/Pile kétközösségű falu közelében lévő pufferzónában nemrégiben elkövetett támadásokat; elítéli Recep Tayyip Erdogan török elnök felhívását, hogy a nemzetközi közösség ismerje el a megszállt Cipruson működő szeparatista szervet, és ezáltal vesse el az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó – az uniós vívmányokkal is összhangban álló – határozatait, amelyek egységes nemzetközi jogi személyiséggel, egységes szuverenitással rendelkező, egységes állampolgárságot és politikai egyenlőséget biztosító, két közösségből és két zónából álló föderációra szólítanak fel;

94.helyteleníti, hogy az enyhítésre irányuló erőfeszítések ellenére Törökország folytatja egyoldalú provokatív fellépéseit, és az IRINI művelet tekintetében továbbra sem tartja be a Líbiával szembeni fegyverembargóról szóló ENSZ BT-határozatot, ami sérti a nemzetközi jogot, beleértve a Tengerjogi Egyezményt és az uniós tagállamok, különösen Görögország és Ciprus szuverén jogait a Földközi-tenger keleti térségében; üdvözli Törökország és Görögország vezetőinek közelmúltbeli közös nyilatkozatát a jószomszédi kapcsolatok folytatásáról, a kommunikáció elindításáról, a feszültségek katonai bizalomépítés révén történő mérsékléséről, a kereskedelem fokozásáról és az Égei-tengerrel kapcsolatos problémák megoldására irányuló munkáról; megjegyzi, hogy Törökország fokozza jelenlétét azokon a területeken, ahol az EU-nak kulcsfontosságú biztonsági érdekei és KBVP-missziói vannak, és felszólítja Törökországot, hogy tartózkodjon az uniós érdekek és missziók aláásásától ezeken a területeken; ismételten elítéli a Törökország és Líbia közötti, az átfogó biztonsági és katonai együttműködésről, valamint a tengeri övezetek körülhatárolásáról szóló egyetértési megállapodás aláírását, amelyek összekapcsolódnak, és egyértelműen sértik a nemzetközi jogot, az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatait, továbbá az uniós tagállamok szuverén jogait;

95.hangsúlyozza, hogy sürgősen növelni kell a regionális és globális fegyverzet-ellenőrzésbe, a nonproliferációba és a leszerelésbe történő beruházásokat, különösen a multilaterális megközelítések terén; hangsúlyozza, hogy a fegyverkivitel tekintetében nemzeti és európai szinten egyaránt nagyobb átláthatóságra és konvergenciára van szükség; kéri a tagállamokat, hogy teljes mértékben tartsák magukat a (KKBP)2019/1560 tanácsi határozattal módosított, a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8-i 2008/944/KKBP közös állásponthoz; elismeri a tagállamok hatásköreit védelmi közbeszerzési politikáik terén;

96.újból megerősíti, hogy teljes mértékben támogatja az EU és tagállamai elkötelezettségét a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása és a leszerelési rendszer sarokköveként szolgáló atomsorompó-szerződés iránt; ragaszkodik ahhoz, hogy biztosítani kell, hogy az EU határozott és konstruktív szerepet vállaljon a szabályokon alapuló globális nonproliferációs erőfeszítések és fegyverzetellenőrzési és leszerelési rendszerek kidolgozásában és megerősítésében;

97.hangsúlyozza, hogy az EU-nak valamennyi területen tovább kell fejlesztenie saját képességeit az összes tagállam szuverenitásának védelme érdekében, ugyanakkor hosszú távon lehetővé kell tennie a terhek áthelyezését, amely során az EU nagyobb felelősséget vállal saját védelméért, miközben fokozza biztonsági együttműködését a NATO-val és hasonlóan gondolkodó partnereivel szerte a világon; üdvözli a Schuman Biztonsági és Védelmi Fórum létrehozását, mint az egyenlőségen és a kölcsönös elismerésen alapuló partnerek közötti csere platformját;

98.a lehető leghatározottabban hangsúlyozza az EU-USA szövetség fontosságát, amely a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közös értékein alapul; nagyra értékeli az Egyesült Államok Európa területi védelme iránti elkötelezettségét és ezzel kapcsolatos szerepvállalását, különös tekintettel az egész kontinenst fenyegető, Ukrajna elleni orosz agresszív háborúra; határozottan üdvözli az Egyesült Államokkal való megerősített partnerséget, különösen az EDA és az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (DoD) közötti igazgatási megállapodás 2023 áprilisában történő aláírását, valamint az EU és az USA által a biztonságról és védelemről, valamint Kínáról folytatott párbeszédeket; felszólítja az EU-t, hogy a biztonságról és védelemről szóló stratégiai EU–USA párbeszéd keretében folytassa aktív együttműködését az Egyesült Államokkal olyan területeken, mint a kölcsönös biztonsági és védelmi kezdeményezések, a leszerelés és a nonproliferáció, a forradalmi technológiák hatása, az éghajlatváltozás, a hibrid fenyegetések, a kibervédelem, a katonai mobilitás, a válságkezelés és a stratégiai versenytársakkal való kapcsolat;

99.megjegyzi, hogy fontos a fokozottabb együttműködés a védelmi termékek gyártása és beszerzése terén, többek között a védelmi iparágak egyenlő piacra jutása révén; üdvözli e tekintetben az EU arra irányuló erőfeszítéseit, hogy javítsa saját védelmi képességeit, nagyobb felelősséget vállalva saját védelméért;

100.ismételten intézményesített biztonsági és védelmi együttműködést szorgalmaz az Egyesült Királysággal, többek között az információmegosztás, a katonai mobilitás, a kölcsönös biztonsági és védelmi kezdeményezések, a válságkezelés, a kiberbiztonság, a hibrid fenyegetések, a FIMI és a közös stratégiai versenytársakkal való kapcsolatunk terén folytatott szorosabb együttműködés révén; ösztönzi az Egyesült Királyságot, hogy komolyan működjön együtt az EU-val a sürgető stratégiai kihívások terén; ösztönzi az alelnököt/főképviselőt, hogy hívja meg az Egyesült Királyságot a külügy- (és védelmi) miniszterek informális tanácsi üléseire, hogy eszmecserét folytassanak a közös érdekű kérdésekről, miközben teljes mértékben védik az EU döntéshozatali autonómiáját;

101.hangsúlyozza a stratégiai iránytű partnerségi dimenziójának fontosságát az EU és szövetségesei és hasonlóan gondolkodó partnerei közötti együttműködés megerősítésében szerte a világon, hogy felvegyék a küzdelmet az EU aláásását és a szabályokon alapuló nemzetközi rend destabilizálását célzó külföldi stratégiákkal szemben; üdvözli az EU–NATO együttműködésről szóló, régóta várt harmadik közös nyilatkozatot, amely megerősíti, hogy az EU és a NATO alapvető partnerek, amelyeknek közös értékei és stratégiai érdekei vannak, és akik egymást kiegészítő jelleggel dolgoznak azon, hogy a NATO-szövetségesek részesüljenek a NATO-n belüli erős európai pillér előnyeiből; szorgalmazza különösen a NATO stratégiai koncepciója és az EU stratégiai iránytűje közötti szinergiákat és koherenciát, különösen az orosz agresszió elleni küzdelem, a katonai mobilitás, a hibrid és kiberhadviselés, beleértve a FIMI-kampányokat, a globális tengerészeti biztonság és a hagyományos fenyegetések, mint például a terrorizmus elleni küzdelem terén, és kéri, hogy nyújtsanak támogatást a partnereknek;

102.üdvözli Finnország NATO-csatlakozását; határozottan helyteleníti, hogy késleltetik Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációját; ezzel összefüggésben elítéli továbbá az arra irányuló kísérleteket, hogy aláássák a demokratikus szabadságokat az uniós tagállamokban azáltal, hogy eszközként használják a Svédország NATO-csatlakozásához való hozzájárulást; üdvözli ebben a tekintetben Törökország és Magyarország régóta halasztott döntését, hogy jóváhagyja Svédország csatlakozását a NATO-hoz; sürgeti a török hatóságokat, hogy teljesítsék a NATO-n belüli konstruktívabb partnerségre vonatkozó ígéretüket, többek között a Földközi-tenger keleti térségében;

103.üdvözli a katonai mobilitásról szóló cselekvési terv 2.0 verziójáról szóló közös közleményt, amely a stratégiai iránytűben is elismerten alapvető fontosságú az európai biztonság megerősítéséhez; rámutat arra, hogy Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúját követően felgyorsult a kettős felhasználású közlekedésiinfrastruktúra-projektek elfogadása; emlékeztet annak fontosságára, hogy elegendő pénzügyi forrás álljon rendelkezésre a tervezett projektek folytatásához az elkövetkező években;

104.hangsúlyozza a biztonsági és védelmi párbeszédek fejlesztésének fontosságát szerte a világon, különösen a Nyugat-Balkánon és a keleti partnerség országaiban, de a stratégiai tengeri területeken lévő kiemelt partnerekkel is, például a déli szomszédságtól és az indiai–csendes-óceáni térségtől, Afrika keleti partvidékétől a Csendes-óceáni Szigetekig és az Északi-sarkvidéktől a Távol-Keletig húzódó térségben; felszólít a közvetlen európai szomszédság országaival folytatott katonai-biztonsági együttműködés elmélyítésére a biztonsági dimenzió megerősítése, valamint a biztonság- és védelempolitikai párbeszédek fokozása révén; megismétli a nemzetközi szervezetekkel, így többek között az ENSZ-szel, az Afrikai Unióval és annak közös színtereken működő békefenntartó misszióival, valamint az EBESZ-szel a biztonság terén való mélyebb együttműködés irányuló felhívást;

105.elismeri, hogy az északi-sarkvidéki régió jelentős stratégiai és geopolitikai jelentőséggel bír a feltörekvő tengeri útvonalak, a gazdag természeti erőforrások és a globális felmelegedés által felszabadított gazdasági fejlődési lehetőségek miatt, miközben egyre inkább vitatott; úgy véli, hogy riasztó az önkényuralmi rendszerek, köztük Oroszország és Kína növekvő tevékenysége és érdeklődése az Északi-sarkvidéken; hangsúlyozza a biztonság, a stabilitás és az együttműködés megőrzésének fontosságát az Északi-sarkvidéken; hangsúlyozza, hogy a régiónak mentesnek kell maradnia a katonai feszültségektől és a természeti erőforrások kiaknázásától, tiszteletben tartva az őslakos népek jogait; megismétli, hogy az Unió Északi-sarkvidékre vonatkozó politikáját be kell építeni a KBVP-be, és hatékony együttműködést kell kialakítani a NATO-val; kéri, hogy a Politikai és Biztonsági Bizottság és a Tanács ülésein rendszeresen foglalkozzanak az Északi-sarkvidékkel;

106.határozottan elítéli az Észak-Korea által 2023-ban végrehajtott számos rakétakísérletet; hangsúlyozza Kína és Oroszország különleges felelősségét Észak-Koreában, és felhívja őket, hogy használják fel befolyásukat a további eszkaláció megelőzésére; mély aggodalmát fejezi ki az észak-koreai és az orosz vezetők közelmúltbeli találkozója miatt; határozottan elítéli az észak-koreai fegyverek és ballisztikus rakéták Oroszországba történő szállítását, amelyeket az Ukrajna elleni agresszív háborúban használnak fel, és megjegyzi, hogy megerősített katonai együttműködésével Oroszország megsérti az Észak-Koreára vonatkozó ENSZ-szankciókat és határozatokat; határozottan elítéli Iránt amiatt, hogy drónokkal és rakétákkal látja el Oroszországot, amelyeket az utóbbi az Ukrajna elleni agressziós háborújában használ fel; hangsúlyozza emellett, hogy Iránnal kapcsolatban további nemzetközi erőfeszítésekre van szükség, partnereinkkel szoros együttműködésben;

107.szorgalmazza a parlamenti demokrácia megerősítését és a nem uniós partnerországok jobb ellenőrzését a biztonsági és védelmi kérdésekről folytatott parlamenti párbeszédeken, valamint a hibrid fenyegetések, köztük a kiberfenyegetések és a külföldi információmanipuláció és beavatkozás (FIMI) elleni parlamenti reziliencia kiépítésén keresztül;

108.megjegyzi, hogy a védelmi politikákra és programokra uniós szinten és a tagállamokban fordított kiadások közelmúltbeli növekedése különösen fontos az európai védelem és biztonság szempontjából, tükrözi a jelenlegi biztonsági környezet szükségleteit, és jelzi a védelem mint valódi uniós szakpolitikai terület fejlődését, amely teljes körű parlamenti ellenőrzést és elszámoltathatóságot igényel annak biztosítása érdekében, hogy e programok és politikák a leghatékonyabban járuljanak hozzá az EU stratégiai célkitűzéseinek eléréséhez és az európai biztonsági és védelmi érdekek védelméhez; e tekintetben megismétli, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kér az uniós költségvetésből finanszírozott védelmi ipari programok munkaprogramjaira vonatkozóan; határozottan megismétli felhívását egy teljes hatáskörű Európai Parlamenti Biztonsági és Védelmi Bizottság létrehozására, amely teljes jogalkotási és költségvetési hatáskörrel rendelkezne az európai védelmi ügyekben, beleértve az EDTIB megerősítését célzó intézkedéseket, feltéve, hogy ez a bizottság vezető szerepet vállal az EU keretében kialakuló védelmi vívmányok tekintetében, ellenőrzési, jogalkotási és költségvetési felelősséggel;

109.az EDIRPA-rendelet létrehozásának folyamatában a Biztonság- és Védelempolitikai Albizottság és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság közötti sikeres együttműködésre hivatkozva hangsúlyozza, hogy egy teljes jogú bizottság létrehozásáig az albizottságot be kell vonni minden olyan jogalkotási eljárásba, amely releváns következményekkel jár az európai védelemre nézve;

110.felszólítja az EKSZ-t, hogy rendszeresen és átfogóan számoljon be a stratégiai iránytű végrehajtásáról a Biztonság- és Védelempolitikai Albizottságnak;

111.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Bizottság elnökének és az illetékes biztosoknak, az ENSZ főtitkárának, a NATO főtitkárának, a NATO Parlamenti Közgyűlése elnökének, az uniós biztonsági és védelmi ügynökségeknek, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.