1.üdvözli számos európai ország és polgáraik arra irányuló törekvését, hogy csatlakozzanak az Unióhoz, és elismeri politikai akaratukat és a tagsággal kapcsolatos követelmények teljesítése érdekében tett komoly erőfeszítéseiket;

2.úgy véli, hogy a bővítés rendkívüli stratégiai jelentőséggel bír az EU számára; megerősíti, hogy a megerősített bővítési politika az EU egyik legerősebb szakpolitikai és geopolitikai eszközévé vált, amely az egész kontinensen a hosszú távú békébe, a demokráciába, a stabilitásba, a biztonságba, az éghajlatvédelembe és a jólétbe irányuló geostratégiai befektetést jelent, főleg az Ukrajna elleni agresszív orosz háború és más közös geopolitikai kihívások fényében, ami hosszú távú politikai jövőképet és határozott döntéseket kíván meg; hangsúlyozza, hogy politikai szempontból sürgősen bizonyítani kell az EU szabályokon alapuló nemzetközi rend iránti elkötelezettségét; kitart amellett, hogy az Európa előtt álló főbb biztonsági kihívásokra tekintettel, az EU bővítése és Ukrajna nyugati kollektív biztonsági és védelmi rendszerekbe való bevonása meg fogja erősíteni az európai biztonságot;

3.üdvözli a 2023. évi bővítési csomagban foglalt bizottsági ajánlásokat, továbbá üdvözli az Európai Tanács arra vonatkozó határozatait, hogy csatlakozási tárgyalásokat kezd Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal, tagjelölt státuszt ad Grúziának azzal a feltétellel, hogy megteszi a 2023. november 8-i bizottsági ajánlásban meghatározott szükséges lépéseket, valamint csatlakozási tárgyalásokat kezd Bosznia-Hercegovinával, amint elérte a tagsági kritériumoknak való megfelelés szükséges mértékét; felkéri a Tanácsot, hogy bízza meg a Bizottságot, hogy haladéktalanul nyújtson be javaslatokat az érintett tárgyalási keretekre vonatkozóan, és a 2023. november 8-i bizottsági ajánlásokban meghatározott megfelelő lépéseket követően fogadja el azokat;

4.elismeri, hogy az EU számára az Albániával, Bosznia-Hercegovinával, Észak-Macedóniával, Koszovóval, Montenegróval és Szerbiával, valamint Ukrajnával, a Moldovai Köztársasággal és Grúziával, illetve ezen országok népeivel szembeni kötelezettségvállalásainak teljesítése történelmi lehetőséget és kihívást jelent; elismeri e kulcsfontosságú partnerek európai integrációjának fontosságát; elismeri továbbá a keleti partnerség és a Nyugat-Balkán vonatkozó régióin belüli regionális együttműködés fontosságát;

5.ismét hangsúlyozza azt az álláspontot, hogy Törökország uniós csatlakozási folyamata a jelenlegi helyzetben nem indítható újra; sürgeti a török kormányt, hogy a jelenlegi holtpontról elmozdulva haladjanak előre egy szorosabb, dinamikusabb és stratégiai partnerség felé azáltal, hogy kidolgoznak egy – a korszerűsített társulási megállapodáshoz hasonló – reális, párhuzamos együttműködési keretet, továbbá kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy ilyen keret lehetséges formáit; emlékeztet arra, hogy az EU és Törökország közötti kapcsolatok javításának minden esetben az emberi jogok, a demokrácia és a tiszteletteljes jószomszédi kapcsolatok terén elért kézzelfogható eredményeken kell alapulnia;

6.hangsúlyozza, hogy az Unióhoz való csatlakozásnak minden esetben érdemeken alapuló eljárásnak kell lennie, és minden kérelmezőt a koppenhágai kritériumok teljesítésével kapcsolatos saját érdemei alapján kell értékelni; hangsúlyozza, hogy az uniós értékek és alapelvek esetében nem lehet lerövidíteni az utat; kiemeli, hogy a jogállamiságot, a demokratikus reformot, a tömegtájékoztatás szabadságát és az emberi jogok – köztük a kisebbségek jogainak – tiszteletben tartását kell a csatlakozási folyamat középpontjába helyezni, valamint az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni küzdelem és a civil társadalom szerepvállalásának megerősítése az előrehaladás döntő fontosságú előfeltételét jelentik az uniós tagság felé vezető úton;

7.kéri, hogy erősítsék meg az Unió alapvető értékeinek és szilárd pénzügyi érdekeinek a csatlakozási eljárásokkal összefüggésben történő védelmét szolgáló hatékony nyomonkövetési mechanizmusokat; e tekintetben ismételten kéri, hogy a tagjelölt országokat is vonják be az uniós jogállamisági mechanizmusba és éves jelentéstételbe, automatikusan aktiválva az előcsatlakozási együttműködési és ellenőrzési mechanizmusokat; támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy a csatlakozásra váró országokat bevonja a jogállamisági jelentésekbe, és ragaszkodik ahhoz, hogy azokat beépítsék az elért eredményekről szóló éves jelentésekbe;

8.ösztönzi a bővítési országokat, hogy továbbra is eltökélten hajtsák végre a szükséges reformokat, valamint tegyenek kézzelfogható és visszafordíthatatlan előrelépést, az uniós csatlakozási folyamat alapvető kérdéseivel kezdve;

9.kitart amellett, hogy minden tagjelölt országban folyamatos erőfeszítéseket kell tenni a médiapluralizmus előmozdítása, az újságírók jogainak védelme és a véleménynyilvánítás szabadságának garantálása érdekében;

10. rámutat, hogy a KKBP-hez való igazodás az uniós alapelvekhez való teljes körű ragaszkodás és a fenntartható jövőbeli tagság lényeges mutatója is egyben; sürgeti a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokat, hogy kezeljék prioritásként a KKBP-hez való mielőbbi és teljes körű igazodást, és megismétli, hogy egy adott ország csatlakozása csak akkor haladhat tovább, ha az adott ország igazodik az uniós korlátozó intézkedésekhez, beleértve az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúra válaszul bevezetett szankciókat is;

11.kéri, hogy mélyrehatóan értékeljék az EU bővítési stratégiáját, valamint értékeljék az egyes bővítési országok által különösen a jogállamiság, az emberi jogok és a demokrácia terén elért korlátozott előrehaladást;

12.a Bizottság felülvizsgált módszertanát a bővítési folyamatot vezérlő hosszú távú szakpolitikai keretnek tekinti, amelyet korszerűsíteni kell, hogy magában foglalja Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakozási folyamatait;

13.hangsúlyozza, hogy jóllehet a folyamatnak fokozatosabbá és dinamikusabbá kell válnia, és az Uniónak konkrét egyedi reformcélokat, ütemterveket és köztes határidőket kell meghatároznia minden egyes csatlakozásra váró ország tekintetében, a tagságot illetően kerülni kell a gyorsított eljárásokat, illetve az előre meghatározott határidőket, mivel azok hatással lehetnek a csatlakozási folyamat integritására; úgy véli azonban, hogy az EU következő bővítésére akkor kerülhet sor, amint az érintett tagjelölt országokban az összes csatlakozási feltétel teljesül, és ezzel párhuzamosan megállapodnak a szükséges európai reformokról, illetve végrehajtják azokat; elvárja, hogy az első tagjelölt országok az évtized végére készen álljanak az Unióhoz való csatlakozásra;

14.kitart amellett, hogy az EU bővítése a jelenlegi és a jövőbeli tagállamok közös felelőssége; kéri a tagállamokat, hogy mutassanak egyértelmű és határozott politikai elkötelezettséget az objektív kritériumokon alapuló bővítési folyamat iránt, és azt ne használják fel kétoldalú viták rendezésére, amelyeket a csatlakozási folyamattól függetlenül kell megoldani; hangsúlyozza, hogy a teljes jogú uniós tagság felé vezető úton bekövetkező túlzott késedelmek kedvezőtlen hatással vannak a tagjelölt országok közvéleményére és politikai elkötelezettségére egyaránt;

15.hangsúlyozza, hogy a csatlakozási folyamatok visszafordíthatók, és az érdemeken alapuló megközelítés az alapvető értékek terén mutatkozó visszaesés esetén a csatlakozási tárgyalások befagyasztásához is vezethet, és azok csak a reformok terén elért jelentős előrehaladást követően kezdhetők újra; a tagjelölt országok által végrehajtott reformokat és elért előrehaladást illetően szilárd és fokozott nyomon követést, jelentéstételt és értékelést szorgalmaz az összes tárgyalási fejezet tekintetében, és kéri, hogy ennek során stratégiailag olyan célzott, egyértelmű előrehaladási referenciaértékeken alapuló feltételrendszert alkalmazzanak, amely egyértelmű tárgyalási határidők mellett szankcionálja az alapvető kérdések terén mutatkozó visszaesést vagy a reformok tartós stagnálását, valamint jutalmazza a reformokat és a referenciaértékek teljesítését;

16.kéri a Bizottságot, hogy fokozza az előcsatlakozási támogatás következetességét, hatékonyságát és átláthatóságát, egyértelműen tükrözve az alapvető területekre vonatkozó prioritásokat az IPA III finanszírozás elosztásában; különösen kéri, hogy a kiadások tekintetében vezessenek be szigorúbb és végrehajthatóbb elszámoltathatóságot, valamint szigorú feltételrendszer alkalmazásával javítsák az előcsatlakozási finanszírozás teljes folyósítási, végrehajtási és ellenőrzési ciklusát, többek között a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdasági és beruházási terv és új növekedési terv végrehajtása során; felkéri a Bizottságot, hogy végezze el az IPA III rendelet félidős felülvizsgálatát, és tegyen javaslatot arra, hogy Ukrajnát, a Moldovai Köztársaságot és Grúziát is felvegyék a kedvezményezettek közé; felkéri a Bizottságot, hogy mielőbb hajtsa végre az Európai Számvevőszék 01/2022. sz. különjelentésében foglalt ajánlásokat;

17.kéri, hogy a Szerződés reformja keretében vizsgálják meg a jogállamiság és az uniós demokratikus értékek visszaeséssel szembeni védelmének további megerősítését a meglévő és a jövőbeli tagállamok tekintetében, biztosítva, hogy a bővítés megerősítse az Uniót és az uniós egységes piacot;

18. kiemeli, hogy biztosítani kell, hogy a bővítési országoknak nyújtott uniós finanszírozás összhangban legyen az EU saját stratégiai céljaival és érdekeivel; kéri a Bizottságot, hogy támogassa pénzügyileg azokat a csatlakozásra váró országokat, amelyek a jószomszédi kapcsolatokon, az inkluzív regionális együttműködésen és a fenntartható megbékélésen munkálkodnak, ideértve többek között a háborús bűnösök büntetőeljárás alá vonását, valamint a háborús bűncselekmények, az emberiesség elleni bűncselekmények és a népirtás áldozatai számára az igazsághoz, az igazságszolgáltatáshoz és a tényleges jóvátételhez való hozzáférés biztosítását;

19.kéri a csatlakozásra váró országokat, hogy az Európai Ügyészséggel (EPPO) kötött munkamegállapodások keretében fokozzák az Unióval büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködést annak érdekében, hogy – többek között a nemzeti összekötő tisztviselők EPPO-hoz történő kirendelése és a helyi közigazgatások igazgatási kapacitásának megerősítése révén – megkönnyítsék az uniós forrásokkal való visszaélések eredményes kivizsgálását és büntetőeljárás alá vonását;

20.megismétli azon álláspontját, hogy az EU és az Európa Tanács között megerősített, formális, strukturált és szisztematikus együttműködésre van szükség a csatlakozásra váró országok reformokkal kapcsolatos támogatása érdekében, biztosítva, hogy azok az uniós tagság felé vezető úton eleget tegyenek a Velencei Bizottság minden ajánlásának;

21.úgy véli, hogy a kibővített Unió jelentette kihívás megerősített bővítési politikát igényel, amely egyértelmű, fokozatos utat határoz meg az uniós tagság felé, beleértve a közös szakpolitikákba – például az egységes piacba – való fokozatos integrációt is, azon országok esetében, amelyek egy adott szakpolitikai fejezet keretében lezárják a tárgyalásokat, vagy amelyek jelentős előrelépést tesznek az Unióval kapcsolatos reformok terén; megjegyzi, hogy az ilyen előrehaladásnak lehetővé kell tennie az uniós pénzeszközökhöz való hozzáférést az adott területeken, hogy a polgárok az egész folyamat során egyértelmű előnyökhöz juthassanak; megjegyzi, hogy ezt az utat fokozott technikai segítségnyújtásnak és feltételhez kötött pénzügyi támogatásnak kell kísérnie, különös tekintettel az alapvető kérdésekkel és a külkapcsolatokkal kapcsolatos tárgyalási témakörök, főként a 23., 24., 30. és 31. tárgyalási fejezet szerinti jogszabályok végrehajtására és érvényesítésére; felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be részletes javaslatokat a fokozatos csatlakozási módszertanról, ideértve az egyértelmű fokozatossági és visszafordíthatósági kritériumokat; hangsúlyozza, hogy a tagjelölt országok kiválasztott szakpolitikai területekbe való, korlátozott jogokkal és kötelezettségekkel járó fokozatos integrálása semmiképpen sem helyettesíti a teljes jogú tagságot, illetve alternatívája annak;

22.elismeri az Európai Politikai Közösséghez hasonló kezdeményezések fontosságát, amelyek lehetővé teszik a szakpolitikai együttműködést és hozzájárulnak a regionális párbeszédekhez, és amelyek elősegíthetik a tagjelölt országok Unióba és uniós szakpolitikákba való fokozatos integrációját, azonban nem alternatívái az uniós tagságnak;

23.hangsúlyozza, hogy hasznos lehet egy külön a bővítésért felelős biztosi posztot létrehozni;

24.annak mérlegelését javasolja, hogy a tagjelölt országok megfigyelői státuszt kapjanak az érintett testületekben és intézményekben, köztük a Parlamentben is, kezdetben ideiglenes megállapodások alapján, amennyiben a tárgyalások terén kellő előrehaladást értek el, különösen az alapvető kérdésekkel és a külkapcsolatokkal kapcsolatos témakörök tekintetében, valamint a csatlakozási szerződések aláírásáig minden feltétel teljesül, illetve minden feltételről megállapodtak; e tekintetben üdvözli az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság döntését, miszerint 2024-től megfigyelőket vesz fel a tagjelölt országokból;

25.úgy véli, hogy a demokratikus legitimitás és elszámoltathatóság növelése érdekében az uniós bővítési politika és annak finanszírozása terén erősebb, hatékonyabb és érdemibb európai parlamenti döntéshozatalra és felügyeletre van szükség; kitart amellett, hogy a teljes csatlakozási folyamat során meg kell erősíteni a Parlament szerepét, beleértve a közbenső lépéseket is, amely a tagjelölt országok által az egyes szakpolitikai területeken elért eredmények teljes körű ellenőrzésére is kiterjed; kötelezettséget vállal arra, hogy az uniós integráció parlamenti ellenőrzésének modelljeként megerősíti a tagjelölt országok nemzeti parlamentjeivel folytatott rendszeres és átlátható párbeszédet és együttműködést;

26.hangsúlyozza, hogy a meglévő csatornákon és eszközökön, például a Jean Monnet párbeszéden, a pártok közötti párbeszéden és a parlamenti párbeszéd folyamatán keresztül meg kell erősíteni a demokráciatámogatást;

27.kéri az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy teljeskörűen vegyenek részt a tagjelölt országok reformfolyamatainak, különösen közigazgatási kapacitásainak további megerősítésében;

28.kiemeli, hogy fokozni kell az átláthatóságot, a polgári szerepvállalást és a civil társadalom bővítési folyamatba és annak ellenőrzésébe való szoros bevonását, biztosítva annak fenntartható finanszírozását;

29.hangsúlyozza, hogy a bővítési folyamat gondatlanságból nem állandósíthatja vagy súlyosbíthatja a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló egyenlőtlenségeket; sürgeti a Bizottságot és a tagjelölt országokat olyan intézkedések bővítési folyamatba való beépítésére, amelyek aktívan előmozdítják és garantálják az LMBTIQ-személyek jogait, ideértve olyan politikák kidolgozását, amelyek felszámolják a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetést, fokozzák az LMBTIQ-személyek részvételét a döntéshozatali folyamatokban, előmozdítják a befogadást a politikai, a gazdasági és a társadalmi szférában oktatási és figyelemfelkeltő tevékenységek révén; kéri a Bizottságot és a tagjelölt országokat, hogy kellően kísérjék figyelemmel és értékeljék az LMBTIQ-jogok helyzetét a tagjelölt országokban;

30.úgy véli, hogy a csatlakozási folyamatnak garantálnia kell, hogy a tagjelölt országok fokozzák a fogyatékossággal élő személyek jogegyenlőségével kapcsolatos erőfeszítéseiket; hangsúlyozza, hogy nagyobb nyomást kell gyakorolni a tagjelölt országokra, hogy a fogyatékossággal élő személyek helyzetének javítása céljából hajtsanak végre reformokat, valamint tegyenek nagyobb erőfeszítést az intézményi kitagolás terén, ideértve az intézményi gondozásról a családi vagy közösségi gondozásra való áttérést is;

31.úgy véli, hogy a bővítésre való felkészülés folyamatának az Unióban és a csatlakozásra váró országokban párhuzamosan kell zajlania; hangsúlyozza, hogy európai intézményi és pénzügyi reformokra van szükség a jelenlegi kihívások kezelése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az EU képes legyen befogadni az új tagokat és előmozdítani azok sikeres integrációját; kéri az uniós intézményeket és tagállamokat, hogy hajtsák végre a szükséges reformokat annak biztosítása érdekében, hogy az elmaradásuk ne késleltesse az új tagállamok csatlakozását; megjegyzi, hogy e reformokra az EU és az uniós intézmények annak érdekében történő megerősítéséhez van szükség, hogy előmozdítsák a demokratikus legitimációt, a jó kormányzást, a funkcionalitást, az elszámoltathatóságot, az átláthatóságot és a fenntarthatóságot; hangsúlyozza különösen, hogy fontos támogatni az uniós szakpolitikák demokratikus legitimációját a Parlament döntéshozatali és vizsgálati jogainak megerősítésével; ismételten kéri tehát, hogy a Parlament kapjon általános és közvetlen jogalkotási kezdeményezési jogot;

32.szilárd meggyőződése, hogy az európai intézményi reformoknak növelniük kell az EU cselekvési képességét, egyszerűsített és hatékonyabb döntéshozatali eljárásokat kell magukban foglalniuk, valamint el kell távolodniuk az egyhangú szavazástól; megismétli, hogy a minősített többségi szavazást kell végrehajtani a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság védelméhez, a többéves pénzügyi kerethez, a szankciókhoz és más vonatkozó külpolitikai döntésekhez, például az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, az egyes tárgyalási témakörök megnyitásához és lezárásához, valamint a visszaesés szankcionálásához hasonló területeken, ez alól azonban kivételt képeznek a katonai missziókat vagy végrehajtó mandátummal rendelkező műveleteket engedélyező döntések;

33.kéri, hogy a következő bővítést megelőzően erősítsék meg a jogállamiságot és az uniós alapelveket és értékeket védő mechanizmust, valamint a koppenhágai kritériumoknak való megfelelés biztosítására szolgáló ellenőrzési kapacitást; javasolja, hogy reformálják meg az EUSZ 7. cikkében foglalt eljárást: szüntessék meg az egyhangúság követelményét a tanácsi döntések tekintetében, vezessenek be egyértelmű időkeretet, és utalják a Bíróság hatáskörébe a jogsértések elbírálását; rámutat, hogy e tekintetben a minősített többségi szavazás bevezetése megkönnyítené a bővítési folyamatot; hangsúlyozza, hogy a jogállamisági feltételrendszer további reformjára van szükség annak érdekében, hogy az az EUSZ 2. cikkében meghatározott valamennyi alapvető uniós értékére kiterjedjen, illetve garantálja azokat;

34.a teljes jogú tagsággal összefüggésben úgy véli, hogy a differenciált integráció a hatékony és elmélyített, kibővített Unióra vonatkozó megoldás részét képezi; hangsúlyozza azonban, hogy az EUSZ 2. cikkében meghatározott uniós értékek tiszteletben tartása soha nem képezheti alku, eltérés vagy kívülmaradás tárgyát, és az uniós tagsághoz szilárd elkötelezettségre van szükség valamennyi uniós jogszabály betartása iránt; úgy véli továbbá, hogy a közös európai alap tág területét mindig biztosítani kell, olyan területekre kiterjedően, mint a vámunió, az egységes piac és annak négy szabadsága, az alapvető szociális vívmányok, valamint a mezőgazdasági, a verseny- és a kereskedelempolitika; megjegyzi, hogy e közös alapon túl az európai integrációt a szakpolitikai területek szélesebb körében előmozdítani kívánó tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ezt megtegyék; hangsúlyozza, hogy egy ilyen differenciált integrációs rendszer keretében, miközben valamennyi tagállam részt venne a közös alappal kapcsolatos kérdésekben hozott döntésekben, csak azok a tagállamok vennének részt az érintett döntésekben, amelyek hajlandóak részt venni az elmélyített integráció területein; megjegyzi, hogy a differenciált integráció differenciált pénzügyi megállapodásokkal is jár;

35.a Lisszaboni Szerződésben előírt rugalmasság teljes körű kihasználását szorgalmazza, mielőtt a Szerződések esetleges felülvizsgálatával összefüggésben mélyrehatóbb reformra kerülne sor; emlékeztet arra, hogy a jelenlegi uniós jogi keret már több rugalmassági eszközt is lehetővé tesz, ideértve például az áthidaló klauzulákat, a megerősített együttműködést, a konstruktív tartózkodást, az állandó strukturált együttműködést (PESCO) és a kívülmaradási mechanizmusokat, ahogy azt az Unió legnagyobb vívmányának számító schengeni térség és az euróövezet tapasztalatai egyértelműen mutatják; emlékeztet arra, hogy a csatlakozási eljárások keretében tárgyalásokat lehetne folytatni a fokozatos bevezetési megoldásokról, az átmeneti eltérésekről és az átmeneti időszakokról; rámutat, hogy e rugalmassági mechanizmusok alkalmazása nem akadályozhatja meg a szerződések felülvizsgálatáról folytatott konstruktív megbeszéléseket, ahogy azt a Parlament a 2023. november 22-i állásfoglalásában is jóváhagyta;

36.megjegyzi, hogy a bővítést megelőző intézményi reformoknak foglalkozniuk kell a bővítésnek a Parlament összetételére gyakorolt hatásaival is; emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament az egyetlen közvetlenül megválasztott intézmény, amely az uniós polgárokat képviseli; hangsúlyozza, hogy a megfelelő demokratikus reprezentativitás biztosítása mellett a Parlamentnek működőképes méretűnek kell maradnia; rámutat azonban, hogy a megfelelő demokratikus reprezentativitás biztosítása érdekében a Parlament méretének észszerű növelése nem zárható ki a kibővített Unióban; ragaszkodik egy új, állandó matematikai képleten alapuló mandátumelosztási rendszerhez, amely objektív, méltányos, átlátható és tartós; emlékeztet azon álláspontjára, miszerint az Európai Parlamentben a mandátumelosztást a Tanácsban alkalmazott szavazási rendszerrel együtt kell mérlegelni;

37.hangsúlyozza, hogy a bővítésre tekintettel haladéktalanul felül kell vizsgálni a Tanács működését és döntéshozatali folyamatát; javasolja, hogy vizsgálják felül a Tanács soros elnökségeinek rendszerét; megállapítja, hogy a minősített többségi szavazásra vonatkozó küszöbértékek kiszámítását szintén felül kell vizsgálni, hogy javítani lehessen a nagyobb és a kisebb államok közötti egyensúlyt és magasabb küszöböt lehessen megállapítani a legfontosabb döntések tekintetében; a bővítéssel összefüggésben a Tanács döntéshozatali folyamatának lehető legnagyobb átláthatóságát és integritását szorgalmazza;

38.megjegyzi, hogy a Bizottság összetételének figyelembe kell vennie a bővítést, és e tekintetben emlékeztet a Lisszaboni Szerződésben előírt rugalmasságra; kiemeli, hogy a tagállamonként egy biztos kinevezésére vonatkozó gyakorlat újraértékelésekor biztosítani kell a Bizottság földrajzilag kiegyensúlyozott összetételét;

39.ismételten a polgárok uniós döntéshozatali folyamatban való részvételét szolgáló eszközök megerősítését szorgalmazza;

40.hangsúlyozza, hogy a bővítés egyrészt jelentős pénzügyi kihívást jelent az EU számára, különösen a kohéziós és mezőgazdasági politikák tekintetében, másrészt viszont lehetőséget is kínál az Unió reformjára; rámutat, hogy e kihívás megfelelően kialakított, rangsorolt és finanszírozott többéves pénzügyi keretet, valamint hatékonyabb uniós költségvetést igényel, amely lehetővé teszi az Unió számára, hogy a meglévő programok és szakpolitikai prioritások további teljesítése mellett új kötelezettségvállalásokat tegyen; hangsúlyozza továbbá, hogy emellett elegendő kiegészítő forrásra és új saját forrásra van szükség a bővítés jelentette kihívások leküzdéséhez; megjegyzi, hogy a bővítés növeli az uniós finanszírozás iránti egyéb növekvő igényt a pénzügyi stabilitás, a stratégiai autonómia, az egészségügy, az energia, a dekarbonizáció, a tiszta energiára való átállás, a környezetvédelem, a digitalizáció, a kutatás, a védelem és a biztonság terén; hangsúlyozza, hogy az ilyen pénzügyi reformokat a folyamatban lévő csatlakozási tárgyalásokkal párhuzamosan kell mérlegelni, és azokat a bővítés előtt el kell fogadni; fenntartja azon álláspontját, hogy a jelenlegi és a jövőbeli többéves pénzügyi keret szerkezetét át kell alakítani és jelentősen meg kell erősíteni a reziliencia növelése érdekében; hangsúlyozza, hogy a 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret előkészítése során figyelembe kell venni az új tagállamok csatlakozását;

41.kéri a Bizottságot és a tagjelölt országokat, hogy garantálják a kkv-knak az iparpolitikák megerősítésének alappilléreiként betöltött sajátos szerepét, valamint növeljék az országok azon képességét, hogy megvalósíthassák az igazságos átmenetet és alkalmazkodjanak a technológiai kihívásokhoz egy inkluzív digitális átállás felé vezető úton;

42.megismétli a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az EKSZ-hez intézett kérését, miszerint a bővítéssel járó kölcsönös társadalmi-gazdasági előnyök és kihívások tekintetében a csatlakozásra váró országokban és a tagállamokban egyaránt javítsák a stratégiai kommunikációt és a láthatóságot egy hathatós tájékoztató kampányra vonatkozó stratégia révén a bővítési folyamat egésze során, bemutatva a folyamatban lévő csatlakozási folyamat és az egyes tárgyalási fordulók kézzelfogható eredményeit;

43.ismételten kéri, hogy hajtsák végre az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottság ajánlásait, különösen a dezinformáció elleni küzdelemre és az arra irányuló erőfeszítések révén, hogy megakadályozzák a rosszindulatú külföldi beavatkozásokat, valamint a demokrácia aláásására és az uniós integrációnak a tagjelölt országok politikai, gazdasági és társadalmi stabilitásának szabotálása révén történő eltérítésére irányuló kísérleteket;

44.kiemeli, hogy Ukrajna újjáépítése és háború utáni helyreállítása többdimenziós kihívást jelent, amelyet a nemzetközi erőfeszítések tágabb összefüggésében kell kezelni; hangsúlyozza, hogy az Ukrajna számára nyújtott finanszírozásnak több nemzetközi forrásból, többek között befagyasztott orosz vagyoni eszközökből kell származnia; hangsúlyozza, hogy ezek a beruházások kapcsolódó pénzügyi kockázatokkal járnak, és kitart amellett, hogy e folyamatot szorosan nyomon kell követni, és azt be kell építeni egy jól kialakított, testreszabott, korrupció- és csalásbiztos jogalkotási keretbe; e tekintetben az Ukrajna-eszköz létrehozásáról szóló rendelet gyors elfogadását szorgalmazza;

45.üdvözli a Bizottság bővítést megelőző politikával és a finanszírozás felülvizsgálatával kapcsolatos munkáját, és kéri a bővítés következményeinek alapos hatásvizsgálatát; támogatja egy hatékony, EU által támogatott konfliktuskezelési és mediációs mechanizmus létrehozását a bővítés keretein kívül, e mechanizmus célja a megbékélés és a kétoldalú problémák megoldása a csatlakozásra váró országokban, továbbá annak elősegítése, hogy végleges és kötelező megoldást találjanak és valósítsanak meg a regionális és kétoldalú vitákban és a múlt örökségeit illetően;

46.kéri, hogy a 2024-es európai parlamenti választásokat lehetőségként használják fel arra, hogy megvitassák és bemutassák az Európai Unió elmélyítésére és bővítésére irányuló folyamat szükségességét és előnyeit, valamint a szükséges európai szakpolitikai, intézményi és pénzügyi reformokat;

47.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a csatlakozó országok kormányainak és parlamentjeinek.