„(3) A 15. és a 16. cikk és a büntetőjog alkalmazásának sérelme nélkül, az (1) bekezdésben említett személyek a feladataik ellátása során kapott semmilyen titkos információt nem adhatnak tovább semmilyen személynek vagy hatóságnak, kivéve olyan összefoglalt vagy összesített formában, amelyből az egyes pénzügyi intézmények nem azonosíthatók.”;

„(1) Az EFH-k, a Központi Bankok Európai Rendszere (ESCB), a Bizottság, a nemzeti felügyeleti hatóságok és a nemzeti statisztikai hatóságok szorosan együttműködnek az ERKT-val azáltal, hogy megosztják az olyan információkat és elemzéseket, amelyekre szükségük van a feladataik teljesítéséhez.

(2)Az ERKT, az EFH-k és az EKB összehangolják a pénzügyi stabilitást érintő rendszerszintű kockázatok észlelésére, nyomon követésére, megelőzésére és enyhítésére irányuló erőfeszítéseiket. Az e cikkben és más uniós jogalkotási aktusokban foglalt, a felügyeleti és statisztikai információk megosztására vonatkozó egyéb rendelkezések ellenére az EFH-k és az EKB indokolatlan késedelem nélkül megosztanak az ERKT-val minden releváns információt, beleértve a felügyeleti és statisztikai információkat, valamint az ilyen információk elemzésének eredményeit, amelyek az ERKT küldetésének, célkitűzéseinek és feladatainak teljesítéséhez szükségesek.

Az ezen információk megosztása céljából az EFH-k és az EKB a 15a. cikkben említett egységes integrált jelentéstételi rendszert használják annak létrehozásakor.

(3)Amennyiben az ERKT rendelkezésére álló, az EFH-kon, az EKB-n és az európai statisztikai rendszeren keresztül rendelkezésre álló információk nem elegendőek vagy nem állnak kellő időben rendelkezésre, az ERKT e cikkel összhangban a megbízatása teljesítéséhez szükséges információkat a nemzeti központi bankoktól, a nemzeti felügyeleti hatóságoktól és a nemzeti statisztikai hatóságoktól kéri be. Ha az adatok így sem állnak rendelkezésre, az ERKT – a Tanács, a Bizottság (Eurostat), az EKB, az eurorendszer és a KBER számára a statisztika és az adatgyűjtés tekintetében biztosított előjogok sérelme nélkül – az érintett tagállamtól is kérheti azokat.

(4)Ha az ERKT a (3) bekezdéssel összhangban nem összegzett vagy összesített formájú információkat kér, az indokolással ellátott kérelemnek magyarázattal kell szolgálnia arra vonatkozóan, hogy az egyes pénzügyi intézményekkel kapcsolatos információkat miért ítéli rendszerszintű jelentőségűnek és szükségesnek, tekintettel az uralkodó piaci helyzetre.

(5)Minden egyes, a (3) bekezdéssel összhangban tett, nem összegzett vagy összesített formájú, felügyeleti jellegű információkra irányuló kérést megelőzően az ERKT megfelelő konzultációt folytat az érintett EFH-val annak biztosítása érdekében, hogy a kérés indokolt és arányos legyen. Amennyiben az érintett EFH úgy ítéli meg, hogy a kérelem nem indokolt és arányos, haladéktalanul visszaküldi azt az ERKT-nek, és további indokolást kér. Azt követően, hogy az ERKT az érintett EFH számára eljuttatta a további indokolást, a kért információkat a kérelem címzettjei megküldik az ERKT-nek, feltéve, hogy jogszerű hozzáféréssel rendelkeznek az érintett információhoz.”

„(8) Az ERKT eseti alapon vagy rendszeresen megosztja az (1) bekezdésben említett többi hatóság egyikével, a PFER egy másik taghatóságával vagy más hatóságokkal azokat az információkat, amelyeket egy ▌másik hatóságtól vagy más hatóságoktól szerzett, amennyiben ▌a megkereső hatóság küldetése, célkitűzései, feladatai és hatáskörei alapján vagy a vonatkozó uniós joggal összhangban jogosult ezen információk megszerzésére.

Az e bekezdés első albekezdésében említett információk megosztása céljából az ERKT a 15a. cikkben említett egységes integrált jelentéstételi rendszert használja annak létrehozásakor.

(8a)Az ERKT a többi hatóságtól olyan információkat kér, amelyeket egyébként a pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól kérne, amennyiben mindkét alábbi feltétel teljesül:a)küldetése, célkitűzései, feladatai és hatáskörei alapján vagy a vonatkozó uniós joggal összhangban jogosult ezen információk megszerzésére;b)ezeket az információkat a többi hatóság közül legalább egy megszerezte.

Az első albekezdés nem érinti az ERKT azon lehetőségét, hogy megszerezze a kért információkat a pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól, amennyiben a másik hatóság operatív okokból nem tudja megosztani az adatokat.

Annak megállapítása céljából, hogy az első albekezdés b) pontjában említett feltétel teljesül-e, az ERKT a 15a. cikkben említett egységes integrált jelentéstételi rendszert használja annak létrehozásakor.

(8b)E cikk és a 15a. cikk alkalmazásában „egyéb hatóság”: a következő hatóságok bármelyike:a)az európai felügyeleti hatóságok;b)az 1093/2010/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;c)az 1094/2010/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;d)az 1095/2010/EU rendelet 4. cikkének 3. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;e)az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott AMLA+ Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a szövegbe a 2021/0240(COD) dokumentumban (a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságának létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat – COM(2021)0421) szereplő irányelv számát, és illesszék be az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe.;f)az (EU)…/… európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott hatóságok++ Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a szövegbe a 2021/0250(COD) dokumentumban (a hatodik pénzmosási irányelvről szóló javaslat – COM(2021)0423) szereplő irányelv számát, és illesszék be az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe.;g)a 1024/2013/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában meghatározott SSM;h)az ESZT;i)a 806/2014/EU rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott nemzeti szanálási hatóságok.

(9) A (8) bekezdés szerinti információcsere iránti megkeresésben megfelelően meg kell jelölni azt az uniós jog szerinti jogalapot, amely lehetővé teszi az adatkérő hatóság számára, hogy az információkat a pénzügyi intézményektől vagy az említett bekezdésben említett másik hatóságtól beszerezze. Az adatkérő hatóságra és az ERKT-ra a 8. cikkben, valamint a pénzügyi intézmény vagy a (8) bekezdésben említett másik hatóság és az adatkérő hatóság közötti adatmegosztásra, továbbá az abban a bekezdésben említett másik hatóság és az ERKT közötti adatmegosztásra alkalmazandó ágazati jogszabályban megállapított szakmai titoktartási és adatvédelmi rendelkezések vonatkoznak. Az ERKT indokolatlan késedelem nélkül tájékoztat minden egyes érintett hatóságot az ilyen információcseréről, kivéve, ha az információkat módosították, összesítették vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezelték a bizalmas információk védelme érdekében.

(10) A (8), (8a) és a (9) bekezdést azokra az információkra is alkalmazni kell, amelyeket az ERKT más hatóságoktól kapott, és amelyeken az ERKT ezt követően minőség-ellenőrzéseket végzett, vagy amelyeket az ERKT más módon feldolgozott.

(11) A (8), 8a, a (9) és a (10) bekezdésben említett információk megosztása céljából az ERKT és az egyéb hatóságok egyetértési megállapodásokat kötnek az információcsere módozatainak meghatározása céljából. E hatóságok meghatározzák az ilyen megosztott adatok gyűjtéséhez és feldolgozásához szükséges erőforrások közös használatára vonatkozó szabályokat is, feltéve, hogy azok megfelelnek az adatvédelemre, a szellemi tulajdonra és a szakmai titoktartásra vonatkozó szabályoknak. Az egyetértési megállapodások az összes érintett hatóság közötti megállapodás alapján egyszerű és egységes formátumot követnek, amelyet szükség esetén az egyes hatóságokra vonatkozó különleges működési feltételekhez igazítanak.

(12) A (8), (9) és (10) bekezdés nem érinti a szellemi tulajdonjogok védelmét, és nem akadályozhatja vagy korlátozhatja a más uniós jogszabályok rendelkezéseivel összhangban történő információcserét az ERKT és az egyéb hatóságok között. Amennyiben a (8), (9) vagy (10) bekezdés ütközik más uniós jogszabályok azon rendelkezéseivel, amelyek az egyéb hatóságok közötti információcserét szabályozzák,▌ a más uniós jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(13) Az uniós jogban az információk megosztására vonatkozóan meghatározott egyéb kötelezettségek sérelme nélkül, az ERKT indokolt kérésre és eseti alapon megoszthatja a Bizottsággal ▌azokat az információkat, amelyeket más hatóságok az uniós jog szerinti kötelezettségeik alapján jelentettek felé,▌ olyan formában, amely nem teszi lehetővé az egyes szervezetek azonosítását, és nem tartalmaz személyes adatokat. Az ilyen információkat benyújtó hatóságokat megfelelő módon tájékoztatni kell a végrehajtott megosztásról.

(14) Az ERKT a feladatai ellátása során szerzett információkhoz hozzáférést biztosíthat azok kutatási és innovációs célokra történő további felhasználása céljából az olyan pénzügyi intézmények, kutatók és egyéb szervezetek számára, amelyeknek az ilyen információkhoz jogos érdeke fűződik, feltéve, hogy az ERKT megbizonyosodott arról, hogy az alábbiak mindegyike teljesül:a) az információkat anonimizálták oly módon, hogy az érintett vagy a pénzügyi intézmény nem vagy már nem azonosítható;b) az információkat módosították, összesítették vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezelték a bizalmas üzleti információk – többek között üzleti titkok vagy szellemitulajdon-jogok hatálya alá tartozó tartalmak – védelme érdekében.c)azok a felek, akik hozzáférést kaptak, bizonyították, hogy rendelkeznek a bizalmas információk védelméhez szükséges technikai eszközökkel, vagyis rendelkeznek olyan eszközökkel, amelyek teljes mértékben biztosítani képesek a magánélet és a titoktartás védelmét.

Egy másik hatóságtól kapott információ ezen az alapon csak az információt eredetileg megszerző hatóság beleegyezésével osztható meg.

(14a)Az ERKT [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 1 évvel]-ig jelentést tesz a Bizottságnak az ágazati szabályozások minden olyan jogi akadályáról, amely bármilyen módon akadályozza az ERKT-t abban, hogy információt cseréljen más hatóságokkal vagy más szervezetekkel. A jelentés foglalkozhat a nem lényeges, elavult, párhuzamos vagy másképpen irreleváns jelentéstételi követelményekkel is.

E jelentés alapján, valamint kellően figyelembe véve a szellemi tulajdonjogok védelmét, továbbá a szakmai titoktartásra és az adatvédelemre vonatkozó kötelezettségeket, a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy .. [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 2 évvel]-ig felszámolja az ágazati jogszabályokban szereplő ilyen jogi akadályokat a hatóságok közötti és más szervezetekkel folytatott információcsere előmozdítása érdekében. „

„15a. cikk

Egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozása

(1)... [E módosító rendelet hatálybalépésétől számított 2 év]-ig az ERKT a többi hatósággal szoros együttműködésben jelentést készít az egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozásának technikai részleteiről, valamint ütemtervet készít az EFH-k által az ágazataikban jelentéstétel integrálására irányulóan végzett munka alapján, amelybe belefoglalja a költségek és hasznok értékelését. E jelentés alkalmazásában az egységes integrált jelentéstételi rendszer a következőket tartalmazza:a)közös adatszótár a jelentéstételi követelmények és az adatok szabványosítása következetességének és egyértelműségének biztosítása érdekében;b)a jelentéstételi és közzétételi követelmények, az összegyűjtött adatok és az azokat őrző hatóságok leírásának közös adattára;c)központi adattér, beleértve az információgyűjtés és -csere technikai kialakítását; valamint d)állandó egyedüli kapcsolattartó pont a szervezetek számára a kettős, a felesleges vagy az elavult jelentéstételi és közzétételi követelmények jelzésére.

A Bizottsággal szoros együttműködésben a jelentéshez mellékelik a teljes pénzügyi hatásra vonatkozó becslést.

A Bizottság ... [e módosító rendelet hatálybalépésétől számított 3 év]-ig adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozásához szükséges pénzügyi, humán- és informatikai erőforrások biztosítása érdekében.

Az ERKT a többi hatósággal együtt létrehozza az egységes integrált jelentéstételi rendszert ... [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 3 év]-ig.”

„A Hatóság véleménye nem korlátozódhat a folyamatban lévő jogalkotási eljárásokra. A Hatóság a véleményeiben adott esetben a hatályos jogalkotási aktusok módosítását is javasolhatja, beleértve az alábbiakat is:a)a felesleges vagy elavult jelentéstételi és közzétételi követelmények megszüntetése az uniós jogszabályok vagy az uniós jog tagállamok általi nemzeti átültetése tekintetében;b)következetes jelentéstételi és közzétételi követelmények biztosítása az ágazatspecifikus és ágazatközi jogszabályok tekintetében;c)a beszámolási és közzétételi követelmények arányosságának biztosítása a beszámolót készítő gazdálkodó szervezet jellege, mérete és összetettsége tekintetében; d)annak biztosítása, hogy a jelentéstételi és közzétételi követelményeknek való megfelelés arányban álljon a Hatóság feladatainak és célkitűzéseinek teljesítéséhez szükséges hozzáadott értékkel.

Az első albekezdésben említett hatályos jogalkotási aktusokra vonatkozó vélemények céljából a Hatóság célzott konzultáció keretében kellően figyelembe veszi az összes érdekelt fél észrevételeit. A Bizottság e vélemények alapján adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”

„d) felülvizsgálja a Bizottság által elfogadott vonatkozó szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardok és a Hatóság által kibocsátott iránymutatások és ajánlások alkalmazását, és szükség esetén módosításokat javasol, az adatok használhatóságának és minőségének fenntartása mellett, a következők érdekében:–a felesleges vagy elavult jelentéstételi és közzétételi követelmények megszüntetése,–arányos és egységes jelentéstételi és közzétételi követelmények biztosítása,–a költségek minimalizálása,–a szabályozási hiányosságok kezelése;”

„e) a nemzeti jelentéstételi és közzétételi követelmények hatékonyságát és e követelményeknek az uniós jogban meghatározottakkal való konvergenciájának mértékét, valamint az abban meghatározott szabványoknak való megfelelésüket, figyelembe véve a nemzeti pénzügyi joghatóságok sajátosságait.”

„(4) Mielőtt e cikkel összhangban adatokat kérne, valamint a pénzügyi intézmények beszámolási és közzétételi kötelezettségei megkettőzése elkerülésének biztosítása érdekében, a Hatóság figyelembe veszi a 35a. cikk (1b) bekezdésében említett más hatóságok által gyűjtött információkat, továbbá az európai statisztikai rendszer és a Központi Bankok Európai Rendszere által előállított és közzétett valamennyi rendelkezésre álló és a tárgyhoz tartozó statisztikát.”

„35a. cikk

A hatóságok közötti és a más szervezetekkel folytatott információcsere

(1) A Hatóság és az illetékes hatóságok eseti alapon vagy rendszeresen megosztják más hatóságokkal azokat az információkat, amelyeket a pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól szereztek, amennyiben kérelmező hatóság küldetéséből, célkitűzéseiből, feladataiból és hatásköréből adódóan vagy a vonatkozó uniós joggal összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az információkat beszerezze.

(2) Az információcsere iránti megkeresésben megfelelően meg kell jelölni azt az uniós jog szerinti jogalapot, amely lehetővé teszi az adatkérő hatóság számára, hogy az információkat pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól beszerezze. Az adatkérő hatóságra és az adatmegosztó hatóságra a 70. és a 71. cikkben, valamint a pénzügyi intézmény és az adatkérő hatóság közötti adatmegosztásra, továbbá a pénzügyi intézmény és az adatmegosztó hatóság közötti adatmegosztásra alkalmazandó ágazati jogszabályokban megállapított szakmai titoktartási és adatvédelmi rendelkezések vonatkoznak. Az adatmegosztó hatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztat minden egyes érintett pénzügyi intézményt ▌az ilyen információcseréről, kivéve, ha az információkat módosították, összesítették vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezelték a bizalmas információk védelme érdekében.

(3) Az (1), (1a) és a (2) bekezdést azokra az információkra is alkalmazni kell, amelyeket az adatmegosztó hatóság a pénzügyi intézménytől, vagy más hatóságoktól kapott, és amelyeken az adatmegosztó hatóság ezt követően minőség-ellenőrzéseket végzett, vagy amelyeket az adatmegosztó hatóság más módon feldolgozott.

(4) Az (1), az (1a), (2) és a (3) bekezdésben említett információk megosztása céljából a Hatóság és az egyéb hatóságok egyetértési megállapodásokat kötnek az információcsere módozatainak meghatározása céljából. E hatóságok meghatározzák az ilyen megosztott adatok gyűjtéséhez és feldolgozásához szükséges erőforrások közös használatára vonatkozó szabályokat is, feltéve, hogy azok megfelelnek az adatvédelemre, a szellemi tulajdonra és a szakmai titoktartásra vonatkozó szabályoknak. Az egyetértési megállapodások az összes érintett hatóság közötti megállapodás alapján egyszerű és egységes formátumot követnek, amelyet szükség esetén az egyes hatóságokra esetlegesen vonatkozó különleges működési feltételekhez igazítanak.

(5) Az (1)–(4) bekezdés nem érinti a szellemi tulajdonjogok védelmét, és nem akadályozhatja vagy korlátozhatja a más uniós jogszabályok rendelkezéseivel összhangban történő információcserét a Hatóság és más hatóságok ▌között. Amennyiben az ebben a cikkben említett rendelkezések ütköznek más uniós jogszabályok azon rendelkezéseivel, amelyek a más hatóságok közötti ▌információcserét szabályozzák, a más uniós jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(6) Az uniós jogban az információk megosztására vonatkozóan meghatározott egyéb kötelezettségek sérelme nélkül, a Hatóság és az illetékes hatóságok indokolt kérésre, eseti alapon megoszthatják a Bizottsággal▌ azokat az információkat, amelyeket a pénzügyi intézmények az uniós jog szerinti kötelezettségeik alapján jelentettek feléjük▌, olyan formában, amely nem teszi lehetővé az egyes szervezetek azonosítását, és nem tartalmaz személyes adatokat. Az ilyen információkat benyújtó hatóságokat megfelelő módon tájékoztatni kell a végrehajtott megosztásról.

(7) A Hatóság és az illetékes hatóságok a feladataik ellátása során szerzett információkhoz hozzáférést biztosíthatnak azok kutatási és innovációs célokra történő további felhasználása céljából az olyan pénzügyi intézmények, kutatók és egyéb szervezetek számára, amelyeknek az ilyen információkhoz jogos érdeke fűződik, feltéve, hogy a Hatóság megbizonyosodott arról, hogy a következők mindegyike teljesül:a) az információkat anonimizálták oly módon, hogy az érintett vagy a pénzügyi intézmény nem vagy már nem azonosítható;b) az információkat módosították, összesítették vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezelték a bizalmas üzleti információk – többek között üzleti titkok vagy szellemitulajdon-jogok hatálya alá tartozó tartalmak – védelme érdekében.

Egy másik hatóságtól kapott információ ezen az alapon csak az információt eredetileg megszerző hatóság beleegyezésével osztható meg.

(7a)A Hatóság és az illetékes hatóságok [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 1 évvel]-ig jelentést tesznek a Bizottságnak az ágazati szabályozások minden olyan jogi akadályáról, amely bármilyen módon akadályozza őket abban, hogy információt cseréljenek más hatóságokkal vagy más szervezetekkel. A jelentés tartalmazhat továbbá nem lényeges, elavult, párhuzamos vagy másképpen irreleváns jelentéstételi követelményeket, valamint a pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok jelentéstételi követelményei közötti összhang biztosítására irányuló javaslatokat.

E jelentés alapján, valamint kellően figyelembe véve a szellemi tulajdonjogok védelmét, továbbá a szakmai titoktartásra és az adatvédelemre vonatkozó kötelezettségeket, a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 2 évvel]-ig felszámolja az ágazati jogszabályokban szereplő ilyen jogi akadályokat a hatóságok közötti és más szervezetekkel folytatott információcsere előmozdítása érdekében.”

„35b. cikk

Egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozása

(1)... [E módosító rendelet hatálybalépésétől számított 2 év]-ig a Hatóság a többi hatósággal és a KBER-rel szoros együttműködésben jelentést készít az egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozásának technikai részleteiről, valamint ütemtervet készít az EFH-k által az ágazataikban jelentéstétel integrálására irányulóan végzett munka alapján, amelybe belefoglalja a költségek és hasznok értékelését. E jelentés alkalmazásában az egységes integrált jelentéstételi rendszer a következőket tartalmazza:a)közös adatszótár a jelentéstételi követelmények és az adatok szabványosítása következetességének és egyértelműségének biztosítása érdekében;b)a jelentéstételi és közzétételi követelmények, az összegyűjtött adatok és az azokat őrző hatóságok leírásának közös adattára;c)központi adattér, beleértve az információgyűjtés és -csere technikai kialakítását; valamintd)állandó egyedüli kapcsolattartó pont a szervezetek számára a kettős, a felesleges vagy az elavult jelentéstételi és közzétételi követelmények jelzésére.

A Bizottsággal szoros együttműködésben a jelentéshez mellékelik a teljes pénzügyi hatásra vonatkozó becslést.

A Bizottság [e módosító rendelet hatálybalépésétől számított 3 év]-ig adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozásához szükséges pénzügyi, humán- és informatikai erőforrások biztosítása érdekében.

A Hatóság a többi hatósággal együtt létrehozza az egységes integrált jelentéstételi rendszert ... [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 3 év]-ig.”

„(2) Az Központi Bankok Európai Rendszerével, a Bizottsággal, a nemzeti illetékes hatóságokkal és a nemzeti statisztikai hatóságokkal együtt szoros együttműködésben dolgozik az ERKT-val azáltal, hogy megosztja vele a feladatai teljesítéséhez szükségesinformációkat és elemzéseket.

A Hatóság az ERKT-val és az EKB-val együtt összehangolja a pénzügyi stabilitást fenyegető rendszerszintű kockázatok észlelésére, nyomon követésére, megelőzésére és csökkentésére irányuló erőfeszítéseit.

A Hatóság az 1092/2010/EU rendelet 15. cikke (1)–(5) bekezdésében meghatározottak szerint megfelel a felvázolt adatmegosztási rendelkezéseknek.

A Hatóság az ERKT-vel együttműködésben megfelelő belső eljárásokat dolgoz ki a különösen az egyes pénzügyi intézményekkel kapcsolatos bizalmas információk továbbítására.”

„– jelentéstételi és közzétételi követelmények és pénzügyi intézményektől való információgyűjtés.”

„(3) Az (1) és a (2) bekezdés nem akadályozza a Hatóságot abban, hogy e rendelettel és a pénzügyi intézményekre alkalmazandó egyéb uniós jogszabályokkal összhangban információcserét folytasson a 35a. cikk (1b) bekezdésében meghatározott más hatóságokkal.”

„A Hatóság véleménye nem korlátozódhat a folyamatban lévő jogalkotási eljárásokra. A Hatóság a véleményeiben adott esetben a hatályos jogalkotási aktusok módosítását is javasolhatja, beleértve az alábbiakat is:a)a felesleges vagy elavult jelentéstételi és közzétételi követelmények megszüntetése az uniós jogszabályok vagy az uniós jog tagállamok általi nemzeti átültetése tekintetében;b)következetes jelentéstételi és közzétételi követelmények biztosítása az ágazatspecifikus és ágazatközi jogszabályok tekintetében;c)a beszámolási és közzétételi követelmények arányosságának biztosítása a beszámolót készítő gazdálkodó szervezet jellege, mérete és összetettsége tekintetében;d)annak biztosítása, hogy a jelentéstételi és közzétételi követelményeknek való megfelelés arányban álljon a Hatóság feladatainak és célkitűzéseinek teljesítéséhez szükséges hozzáadott értékkel.

Az első albekezdésben említett hatályos jogalkotási aktusokra vonatkozó vélemények céljából a Hatóság célzott konzultáció keretében kellően figyelembe veszi az összes érdekelt fél észrevételeit. A Bizottság e vélemények alapján adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”

„d) felülvizsgálja a Bizottság által elfogadott vonatkozó szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardok és a Hatóság által kibocsátott iránymutatások és ajánlások alkalmazását, és szükség esetén módosításokat javasol, az adatok használhatóságának és minőségének fenntartása mellett, a következők érdekében:–a felesleges vagy elavult jelentéstételi és közzétételi követelmények megszüntetése,–arányos és egységes jelentéstételi és közzétételi követelmények biztosítása,–a költségek minimalizálása,–a szabályozási hiányosságok kezelése;”

„e) a nemzeti jelentéstételi és közzétételi követelmények hatékonyságát és e követelményeknek az uniós jogban meghatározottakkal való konvergenciájának mértékét, valamint az abban meghatározott szabványoknak való megfelelésüket, figyelembe véve a nemzeti pénzügyi joghatóságok sajátosságait.”

„(4) Mielőtt e cikkel összhangban adatokat kérne, valamint a pénzügyi intézmények beszámolási és közzétételi kötelezettségei megkettőzése elkerülésének biztosítása érdekében, a Hatóság figyelembe veszi a 35a. cikk (1b) bekezdésében említett más hatóságok által gyűjtött információkat, továbbá az európai statisztikai rendszer és a Központi Bankok Európai Rendszere által előállított és közzétett valamennyi rendelkezésre álló és a tárgyhoz tartozó statisztikát.”

„35a. cikk

A hatóságok közötti és a más szervezetekkel folytatott információcsere

(1) A Hatóság és az illetékes hatóságok eseti alapon vagy rendszeresen megosztják más hatóságokkal azokat az információkat, amelyeket a pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól szereztek, amennyiben kérelmező hatóság küldetéséből, célkitűzéseiből, feladataiból és hatásköréből adódóan hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az információkat beszerezze.

Az e bekezdés első albekezdésében említett információk megosztása céljából a Hatóság vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság a létrehozásakor a 35b. cikkben említett egységes integrált jelentéstételi rendszert használja.

(1a)A Hatóság és az illetékes hatóságok mindegyike olyan információkat kér a többi hatóságtól, amelyeket egyébként a pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól kérne, amennyiben mindkét alábbi feltétel teljesül:a)küldetéseik, célkitűzéseik, feladataik és hatásköreik alapján vagy a vonatkozó uniós joggal összhangban jogosultak ezen információk megszerzésére;b)ezeket az információkat a többi hatóság közül legalább egy megszerezte.

Az első albekezdés nem érinti a Hatóság és az illetékes hatóságok azon lehetőségét, hogy megszerezzék a kért információkat a pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól, amennyiben a másik hatóság operatív okokból nem tudja megosztani az adatokat.

Annak megállapítása céljából, hogy az első albekezdés b) pontjában említett feltétel teljesül-e, a Hatóság vagy az illetékes hatóságok a 35b. cikkben említett egységes integrált jelentéstételi rendszert használja annak létrehozásakor.

(1b)E cikk, a 35b. cikk és a 70. cikk (3) bekezdése alkalmazásában „egyéb hatóság”: a következő hatóságok bármelyike:a)egyéb európai felügyeleti hatóságok;b)az ERKT;c)az e rendelet 4. cikke 2. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;d)az 1094/2010/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;e)az 1095/2010/EU rendelet 4. cikkének 3. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;f)az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott AMLA+ Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a szövegbe a 2021/0240(COD) dokumentumban (a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságának létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat – COM(2021)0421) szereplő irányelv számát, és illesszék be az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe.;g)az (EU)…/… európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott hatóságok++ Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a szövegbe a 2021/0250(COD) dokumentumban (a hatodik pénzmosási irányelvről szóló javaslat – COM(2021)0423) szereplő irányelv számát, és illesszék be az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe.;h)a 1024/2013/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában meghatározott SSM;i)az ESZT;j)a 806/2014/EU rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott nemzeti szanálási hatóságok.

E cikk alkalmazásában „pénzügyi intézmény” az 1092/2010/EU rendelet 2. cikkének a) pontjában meghatározott „pénzügyi intézmény”.

(2) Az információcsere iránti megkeresésben megfelelően meg kell jelölni azt az uniós jog szerinti jogalapot, amely lehetővé teszi az adatkérő hatóság számára, hogy az információkat pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól beszerezze. Az adatkérő hatóságra és az adatmegosztó hatóságra a 70. és a 71. cikkben, valamint a pénzügyi intézmény és az adatkérő hatóság közötti adatmegosztásra, továbbá a pénzügyi intézmény és az adatmegosztó hatóság közötti adatmegosztásra alkalmazandó ágazati jogszabályokban megállapított szakmai titoktartási és adatvédelmi rendelkezések vonatkoznak. Az adatmegosztó hatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztat minden egyes érintett pénzügyi intézményt▌ az ilyen információcseréről, kivéve, ha az információkat módosították, összesítették vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezelték a bizalmas információk védelme érdekében.

(3) Az (1), (1a) és a (2) bekezdést azokra az információkra is alkalmazni kell, amelyeket az adatmegosztó hatóság a pénzügyi intézménytől, vagy más hatóságoktól kapott, és amelyeken az adatmegosztó hatóság ezt követően minőség-ellenőrzéseket végzett, vagy amelyeket az adatmegosztó hatóság más módon feldolgozott.

(4) Az (1), az (1a), (2) és a (3) bekezdésben említett információk megosztása céljából a Hatóság és az egyéb hatóságok egyetértési megállapodásokat kötnek az információcsere módozatainak meghatározása céljából. E hatóságok meghatározzák az ilyen megosztott adatok gyűjtéséhez és feldolgozásához szükséges erőforrások közös használatára vonatkozó szabályokat is. Az egyetértési megállapodások az összes érintett hatóság közötti megállapodás alapján egységes formátumot követnek, amelyet szükség esetén az egyes hatóságokra vonatkozó esetleges különleges működési feltételekhez igazítanak.

(5) Az (1)–(4) bekezdés nem érinti a szellemi tulajdonjogok védelmét, és nem akadályozhatja vagy korlátozhatja a más uniós jogszabályok rendelkezéseivel összhangban történő információcserét a Hatóság és más hatóságok ▌között. Amennyiben az ebben a cikkben említett rendelkezések ütköznek más uniós jogszabályok azon rendelkezéseivel, amelyek a más hatóságok közötti ▌információcserét szabályozzák, a más uniós jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(6) Az uniós jogban az információk megosztására vonatkozóan meghatározott egyéb kötelezettségek sérelme nélkül, a Hatóság és az illetékes hatóságok indokolt kérésre, eseti alapon megoszthatják a Bizottsággal ▌azokat az információkat, amelyeket a pénzügyi intézmények az uniós jog▌ szerinti kötelezettségeik alapján jelentettek feléjük, olyan formában, amely nem teszi lehetővé az egyes szervezetek azonosítását, és nem tartalmaz személyes adatokat.

(7)A Hatóság és az illetékes hatóságok a feladataik ellátása során szerzett információkhoz hozzáférést biztosíthatnak azok kutatási és innovációs célokra történő további felhasználása céljából az olyan pénzügyi intézmények, kutatók és egyéb szervezetek számára, amelyeknek az ilyen információkhoz jogos érdeke fűződik, feltéve, hogy a Hatóság megbizonyosodott arról, hogy a következők mindegyike teljesül:a) az információkat anonimizálták oly módon, hogy az érintett vagy a pénzügyi intézmény nem vagy már nem azonosítható;b) az információkat módosították, összesítették vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezelték a bizalmas üzleti információk – többek között üzleti titkok vagy szellemitulajdon-jogok hatálya alá tartozó tartalmak – védelme érdekében.

Egy másik hatóságtól kapott információ ezen az alapon csak az információt eredetileg megszerző hatóság beleegyezésével osztható meg.

(7a)A Hatóság és az illetékes hatóságok ... [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 1 évvel]-ig jelentést tesznek a Bizottságnak az ágazati szabályozások minden olyan jogi akadályáról, amely bármilyen módon akadályozza őket abban, hogy információt cseréljenek más hatóságokkal vagy más szervezetekkel. A jelentés kitérhet továbbá a nem lényeges, elavult, párhuzamos vagy másképpen irreleváns jelentéstételi követelményekre, valamint a pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok jelentéstételi követelményei közötti összhang biztosítására irányuló javaslatokat tartalmazhat.

E jelentés alapján, valamint kellően figyelembe véve a szellemi tulajdonjogok védelmét, továbbá a szakmai titoktartásra és az adatvédelemre vonatkozó kötelezettségeket, a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy ... [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 2 évvel]-ig felszámolja az ágazati jogszabályokban szereplő ilyen jogi akadályokat a hatóságok közötti és más szervezetekkel folytatott információcsere előmozdítása érdekében.”

„35b. cikk

Egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozása

(1)... [E módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 2 évvel]-ig a Hatóság a többi hatósággal és a KBER-rel szoros együttműködésben jelentést készít az egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozásának technikai részleteiről, valamint ütemtervet készít az EFH-k által az ágazataikban jelentéstétel integrálására irányulóan végzett munka alapján, amelybe belefoglalja a költségek és hasznok értékelését. E jelentés alkalmazásában az egységes integrált jelentéstételi rendszer a következőket tartalmazza:a)közös adatszótár a jelentéstételi követelmények és az adatok szabványosítása következetességének és egyértelműségének biztosítása érdekében;b)a jelentéstételi és közzétételi követelmények, az összegyűjtött adatok és az azokat őrző hatóságok leírásának közös adattára;c)központi adattér, beleértve az információgyűjtés és -csere technikai kialakítását; valamintd)állandó egyedüli kapcsolattartó pont a szervezetek számára a kettős, a felesleges vagy az elavult jelentéstételi és közzétételi követelmények jelzésére.

A Bizottsággal szoros együttműködésben a jelentéshez mellékelik a teljes pénzügyi hatásra vonatkozó becslést.

A Bizottság ... [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 3 évvel]-ig adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozásához szükséges pénzügyi, humán- és informatikai erőforrások biztosítása érdekében.

A Hatóság a többi hatósággal együtt ... [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 3 évvel]-ig létrehozza az egységes integrált jelentéstételi rendszert.”

„(2) A Hatóság a Központi Bankok Európai Rendszerével, a Bizottsággal, a nemzeti illetékes hatóságokkal és a nemzeti statisztikai hatóságokkal együtt szoros együttműködésben dolgozik az ERKT-val azáltal, hogy megosztja vele a feladatai teljesítéséhez szükségesinformációkat és elemzéseket.

A Hatóság az ERKT-val és az EKB-val együtt összehangolja a pénzügyi stabilitást fenyegető rendszerszintű kockázatok észlelésére, nyomon követésére, megelőzésére és csökkentésére irányuló erőfeszítéseit.

A Hatóság az 1092/2010/EU rendelet 15. cikke (1)–(5) bekezdésében meghatározottak szerint teljesíti a felvázolt adatmegosztási rendelkezéseket.

A Hatóság az ERKT-vel együttműködésben megfelelő belső eljárásokat dolgoz ki a különösen az egyes pénzügyi intézményekkel kapcsolatos bizalmas információk továbbítására.”

„– jelentéstételi és közzétételi követelmények és pénzügyi intézményektől való információgyűjtés.”

„(3) Az (1) és a (2) bekezdés nem akadályozza a Hatóságot abban, hogy e rendelettel és a pénzügyi intézményekre alkalmazandó egyéb uniós jogszabályokkal összhangban információcserét folytasson a 35a. cikk (1b) bekezdésében meghatározott más hatóságokkal.”

„A Hatóság véleménye nem korlátozódhat a folyamatban lévő jogalkotási eljárásokra. A Hatóság a véleményeiben adott esetben a hatályos jogalkotási aktusok módosítását is javasolhatja, beleértve az alábbiakat is:a)a felesleges vagy elavult jelentéstételi és közzétételi követelmények megszüntetése az uniós jogszabályok vagy az uniós jog tagállamok általi nemzeti átültetése tekintetében;b)következetes jelentéstételi és közzétételi követelmények biztosítása az ágazatspecifikus és ágazatközi jogszabályok tekintetében;c)a beszámolási és közzétételi követelmények arányosságának biztosítása a beszámolót készítő gazdálkodó szervezet jellege, mérete és összetettsége tekintetében;d)annak biztosítása, hogy a jelentéstételi és közzétételi követelményeknek való megfelelés arányban álljon a Hatóság feladatainak és célkitűzéseinek teljesítéséhez szükséges hozzáadott értékkel.

Az első albekezdésben említett hatályos jogalkotási aktusokra vonatkozó vélemények céljából a Hatóság célzott konzultáció keretében kellően figyelembe veszi az összes érdekelt fél észrevételeit. A Bizottság e vélemények alapján adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”

„d) felülvizsgálja a Bizottság által elfogadott vonatkozó szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardok és a Hatóság által kibocsátott iránymutatások és ajánlások alkalmazását, és szükség esetén módosításokat javasol, az adatok használhatóságának és minőségének fenntartása mellett, a következők érdekében:–a felesleges vagy elavult jelentéstételi és közzétételi követelmények megszüntetése,–arányos és egységes jelentéstételi és közzétételi követelmények biztosítása,–a költségek minimalizálása,–a szabályozási hiányosságok kezelése;”

„e) a nemzeti jelentéstételi és közzétételi követelmények hatékonyságát és e követelményeknek az uniós jogban meghatározottakkal való konvergenciájának mértékét, valamint az abban meghatározott szabványoknak való megfelelésüket, figyelembe véve a nemzeti pénzügyi joghatóságok sajátosságait.”

„(4) Mielőtt e cikkel összhangban adatokat kérne, valamint a pénzügyi intézmények beszámolási és közzétételi kötelezettségei megkettőzése elkerülésének biztosítása érdekében, a Hatóság figyelembe veszi a 35a. cikk (1b) bekezdésében említett más hatóságok által gyűjtött információkat, továbbá az európai statisztikai rendszer és a Központi Bankok Európai Rendszere által előállított és közzétett valamennyi rendelkezésre álló és a tárgyhoz tartozó statisztikát.”

„35a. cikk

A hatóságok közötti és a más szervezetekkel folytatott információcsere

(1) A Hatóság és az illetékes hatóságok eseti alapon vagy rendszeresen megosztják más hatóságokkal azokat az információkat, amelyeket a pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól szereztek, amennyiben a kérelmező hatóság küldetéséből, célkitűzéseiből, feladataiból és hatásköréből adódóan hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az információkat beszerezze.

Az e bekezdés első albekezdésében említett információk megosztása céljából a Hatóság vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság létrehozását követően a 35b. cikkben említett egységes integrált jelentéstételi rendszert használja.

(1a)A Hatóság és az illetékes hatóságok mindegyike olyan információkat kér a többi hatóságtól, amelyeket egyébként a pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól kérne, amennyiben mindkét alábbi feltétel teljesül:a)küldetéseik, célkitűzéseik, feladataik és hatásköreik alapján vagy a vonatkozó uniós joggal összhangban jogosultak ezen információk megszerzésére;b)ezeket az információkat a többi hatóság közül legalább egy megszerezte.

Az első albekezdés nem érinti a Hatóság és az illetékes hatóságok azon lehetőségét, hogy megszerezzék a kért információkat a pénzügyi intézményektől vagy egyéb illetékes hatóságoktól, amennyiben a másik hatóság operatív okokból nem tudja megosztani az adatokat.

Annak megállapítása céljából, hogy az első albekezdés b) pontjában említett feltétel teljesül-e, a Hatóság vagy az illetékes hatóságok a 35b. cikkben említett egységes integrált jelentéstételi rendszert használják annak létrehozásakor.

(1b)E cikk, a 35b. cikk és a 70. cikk (3) bekezdése alkalmazásában az „egyéb (másik) hatóság” a következő hatóságok bármelyike:a)egyéb európai felügyeleti hatóságok;b)az ERKT;c)az e rendelet 4. cikke 2. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;d)az 1094/2010/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;e)az 1095/2010/EU rendelet 4. cikkének 3. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;f)az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott AMLA+ Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a szövegbe a 2021/0240(COD) dokumentumban (a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságának létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat – COM(2021)0421) szereplő irányelv számát, és illesszék be az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe.;g)az (EU)…/… európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott hatóságok++ Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a szövegbe a 2021/0250(COD) dokumentumban (a hatodik pénzmosási irányelvről szóló javaslat – COM(2021)0423) szereplő irányelv számát, és illesszék be az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe.;h)a 1024/2013/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában meghatározott SSM;i)az ESZT;j)a 806/2014/EU rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott nemzeti szanálási hatóságok.

E cikk alkalmazásában a „pénzügyi intézmény” az 1092/2010/EU rendelet 2. cikkének a) pontjában meghatározott „pénzügyi intézmény”.

(2) Az információcsere iránti megkeresésben megfelelően meg kell jelölni azt az uniós jog szerinti jogalapot, amely lehetővé teszi az adatkérő hatóság számára, hogy az információkat pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól beszerezze. Az adatkérő hatóságra és az adatmegosztó hatóságra a 70. és a 71. cikkben, valamint a pénzügyi intézmény és az adatkérő hatóság közötti adatmegosztásra, továbbá a pénzügyi intézmény és az adatmegosztó hatóság közötti adatmegosztásra alkalmazandó ágazati jogszabályokban megállapított szakmai titoktartási és adatvédelmi rendelkezések vonatkoznak. Az adatmegosztó hatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztat minden egyes érintett pénzügyi intézményt az ilyen információcseréről, kivéve, ha az információkat anonimizálták, módosították, összesítették vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezelték a bizalmas információk védelme érdekében.

(3)Az (1), (1a) és a (2) bekezdést azokra az információkra is alkalmazni kell, amelyeket az adatmegosztó hatóság a pénzügyi intézménytől, vagy más hatóságoktól kapott, és amelyeken az adatmegosztó hatóság ezt követően minőség-ellenőrzéseket végzett, vagy amelyeket az adatmegosztó hatóság más módon feldolgozott.

(4)Az (1), (1a), (2) és a (3) bekezdésben említett információk megosztása céljából a Hatóság és az egyéb hatóságok egyetértési megállapodásokat kötnek az információcsere módozatainak meghatározása céljából. E hatóságok meghatározzák az ilyen megosztott adatok gyűjtéséhez és feldolgozásához szükséges erőforrások közös használatára vonatkozó szabályokat is, feltéve, hogy azok megfelelnek az adatvédelemre, a szellemi tulajdonra és a szakmai titoktartásra vonatkozó szabályoknak. Az egyetértési megállapodások az összes érintett hatóság közötti megállapodás alapján egységes formátumot követnek, amelyet szükség esetén az egyes hatóságokra vonatkozó esetleges különleges működési feltételekhez igazítanak.

(5)Az (1)–(4) bekezdés nem érinti a szellemi tulajdonjogok védelmét, és nem akadályozhatja vagy korlátozhatja a más uniós jogszabályok rendelkezéseivel összhangban történő információcserét a Hatóság és más hatóságok ▌között. Amennyiben az ebben a cikkben említett rendelkezések ütköznek más uniós jogszabályok azon rendelkezéseivel, amelyek a más hatóságok közötti ▌információcserét szabályozzák, a más uniós jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(6)Az uniós jogban az információk megosztására vonatkozóan meghatározott egyéb kötelezettségek sérelme nélkül, a Hatóság és az illetékes hatóságok indokolt kérésre, eseti alapon megoszthatják a Bizottsággal ▌azokat az információkat, amelyeket a pénzügyi intézmények az uniós jog szerinti kötelezettségeik alapján jelentettek feléjük, olyan formában, amely nem teszi lehetővé az egyes szervezetek azonosítását, és nem tartalmaz személyes adatokat. Az ilyen információkat benyújtó hatóságokat megfelelő módon tájékoztatni kell a végrehajtott megosztásról.

(7)A Hatóság és az illetékes hatóságok a feladataik ellátása során szerzett információkhoz hozzáférést biztosíthatnak azok kutatási és innovációs célokra történő további felhasználása céljából az olyan pénzügyi intézmények, kutatók és egyéb szervezetek számára, amelyeknek az ilyen információkhoz jogos érdeke fűződik, feltéve, hogy a Hatóság megbizonyosodott arról, hogy a következők mindegyike teljesül:a) az információkat anonimizálták oly módon, hogy az érintett vagy a pénzügyi intézmény nem vagy már nem azonosítható;b) az információkat módosították, összesítették vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezelték a bizalmas üzleti információk – többek között üzleti titkok vagy szellemitulajdon-jogok hatálya alá tartozó tartalmak – védelme érdekében.c)azok a felek, akik hozzáférést kaptak, bizonyították, hogy rendelkeznek a bizalmas információk védelméhez szükséges technikai eszközökkel, vagyis rendelkeznek olyan eszközökkel, amelyek teljes mértékben biztosítani képesek a magánélet és a titoktartás védelmét.

Egy másik hatóságtól kapott információ ezen az alapon csak az információt eredetileg megszerző hatóság beleegyezésével osztható meg.

(7a)A Hatóság és az illetékes hatóságok ... [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 1 évvel]-ig jelentést tesznek a Bizottságnak az ágazati szabályozások minden olyan jogi akadályáról, amely bármilyen módon akadályozza őket abban, hogy információt cseréljenek más hatóságokkal vagy más szervezetekkel. A jelentés kitérhet továbbá a nem lényeges, elavult, párhuzamos vagy másképpen irreleváns jelentéstételi követelményekre, valamint a pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok jelentéstételi követelményei közötti összhang biztosítására irányuló javaslatokat tartalmazhat.

E jelentés alapján, valamint kellően figyelembe véve a szellemi tulajdonjogok védelmét, továbbá a szakmai titoktartásra és az adatvédelemre vonatkozó kötelezettségeket, a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 2 évvel]-ig felszámolja az ágazati jogszabályokban szereplő ilyen jogi akadályokat a hatóságok közötti és más szervezetekkel folytatott információcsere előmozdítása érdekében.”

„35b. cikk

Egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozása

(1)... [E módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 2 évvel]-ig a Hatóság a többi hatósággal és a KBER-rel szoros együttműködésben jelentést készít az egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozásának technikai részleteiről, valamint ütemtervet készít az EFH-k által az ágazataikban a jelentéstétel integrálására irányulóan végzett munka alapján, amelybe belefoglalja a költségek és hasznok értékelését. E jelentés alkalmazásában az egységes integrált jelentéstételi rendszer a következőket tartalmazza:a)közös adatszótár a jelentéstételi követelmények és az adatok szabványosítása következetességének és egyértelműségének biztosítása érdekében;b)a jelentéstételi és közzétételi követelmények, az összegyűjtött adatok és az azokat őrző hatóságok leírásának közös adattára;c)központi adattér, beleértve az információgyűjtés és -csere technikai kialakítását; valamintd)állandó egyedüli kapcsolattartó pont a szervezetek számára a kettős, a felesleges vagy az elavult jelentéstételi és közzétételi követelmények jelzésére.

A Bizottsággal szoros együttműködésben a jelentéshez mellékelik a teljes pénzügyi hatásra vonatkozó becslést.

A Bizottság ... [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 3 évvel]-ig adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozásához szükséges pénzügyi, humán- és informatikai erőforrások biztosítása érdekében.

A Hatóság a többi hatósággal együtt ... [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 3 évvel]-ig létrehozza az egységes integrált jelentéstételi rendszert.”

(2) A Hatóság a Központi Bankok Európai Rendszerével, a Bizottsággal, a nemzeti illetékes hatóságokkal és a nemzeti statisztikai hatóságokkal együtt szoros együttműködésben dolgozik az ERKT-val azáltal, hogy megosztja vele a feladatai teljesítéséhez szükségesinformációkat és elemzéseket.

A Hatóság az ERKT-val és az EKB-val együtt összehangolja a pénzügyi stabilitást fenyegető rendszerszintű kockázatok észlelésére, nyomon követésére, megelőzésére és csökkentésére irányuló erőfeszítéseit.

A Hatóság az 1092/2010/EU rendelet 15. cikke (1)–(5) bekezdésében meghatározottak szerint teljesíti a felvázolt adatmegosztási rendelkezéseket.

A Hatóság az ERKT-vel együttműködésben megfelelő belső eljárásokat dolgoz ki a különösen az egyes pénzügyi intézményekkel kapcsolatos bizalmas információk továbbítására.”

„ – jelentéstételi és közzétételi követelmények és pénzügyi intézményektől való információgyűjtés.”

„(3) Az (1) és a (2) bekezdés nem akadályozza a Hatóságot abban, hogy e rendelettel és a pénzügyi piaci szereplőkre alkalmazandó egyéb uniós jogszabályokkal összhangban információcserét folytasson a 35a. cikk (1b) bekezdésében meghatározott egyéb hatóságokkal.”

„34a. cikk

A hatóságok közötti és a más szervezetekkel folytatott információcsere

(1)A Testület és a nemzeti szanálási hatóságok eseti alapon vagy rendszeresen megosztják más hatóságokkal azokat az információkat, amelyeket a pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól szereztek, amennyiben kérelmező hatóság küldetéséből, célkitűzéseiből, feladataiból és hatásköréből adódóan, vagy a vonatkozó uniós joggal összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az információkat beszerezze.

Az e bekezdés első albekezdésében említett információk megosztása céljából a Testület vagy a nemzeti szanálási hatóságok létrehozását követően a 34b. cikkben említett egységes integrált jelentéstételi rendszert használják.

(2)A Testület és a nemzeti szanálási hatóságok olyan információkat kérnek a többi hatóságtól, amelyeket egyébként a pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól kérnének, amennyiben mindkét alábbi feltétel teljesül:a)küldetéseik, célkitűzéseik, feladataik és hatásköreik alapján vagy a vonatkozó uniós joggal összhangban jogosultak ezen információk megszerzésére;b)ezeket az információkat a többi hatóság közül legalább egy megszerezte.

Az első albekezdés nem érinti a Testület és a nemzeti szanálási hatóságok azon lehetőségét, hogy megszerezzék a kért információkat a pénzügyi intézményektől vagy egyéb illetékes hatóságoktól, amennyiben a másik hatóság operatív okokból nem tudja megosztani az adatokat.

Annak megállapítása céljából, hogy az első albekezdés b) pontjában említett feltétel teljesül-e, a Testület a 34b. cikkben említett egységes integrált jelentéstételi rendszert használja annak létrehozását követően.

(3)E cikk és a 34b. cikk alkalmazásában az „egyéb (másik) hatóság” a következő hatóságok bármelyike:a)az európai felügyeleti hatóságok;b)az ERKT;c)az 1093/2010/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;d)az 1094/2010/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;e)az 1095/2010/EU rendelet 4. cikkének 3. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;f)az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott AMLA+ Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a szövegbe a 2021/0240(COD) dokumentumban (a Pénzmosás és a Terrorizmusfinanszírozás Elleni Küzdelem Hatóságának létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat – COM(2021)0421) szereplő irányelv számát, és illesszék be az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe.;g)az (EU)…/… európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott hatóságok++ Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a szövegbe a 2021/0250(COD) dokumentumban (a hatodik pénzmosási irányelvről szóló javaslat – COM(2021)0423) szereplő irányelv számát, és illesszék be az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe.;h)a 1024/2013/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában meghatározott SSM;i)a 3. cikk 3. bekezdésében meghatározott nemzeti szanálási hatóságok.

E cikk alkalmazásában „pénzügyi intézmény” az 1092/2010/EU rendelet 2. cikkének a) pontjában meghatározott „pénzügyi intézmény”.

(4)Az információcsere iránti megkeresésben megfelelően meg kell jelölni azt az uniós jog szerinti jogalapot, amely lehetővé teszi az adatkérő hatóság számára, hogy az információkat pénzügyi intézményektől vagy más illetékes hatóságoktól beszerezze. Az adatkérő hatóságra és az adatmegosztó hatóságra a 88. és a 89. cikkben, valamint a pénzügyi intézmény és az adatkérő hatóság közötti adatmegosztásra, továbbá a pénzügyi intézmény és az adatmegosztó hatóság közötti adatmegosztásra alkalmazandó ágazati jogszabályokban megállapított szakmai titoktartási és adatvédelmi rendelkezések vonatkoznak. Az adatmegosztó hatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztat minden egyes érintett pénzügyi intézményt az ilyen információcseréről, kivéve, ha az információkat anonimizálták, módosították, összesítették vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezelték a bizalmas információk védelme érdekében.

(5)Az (1), a (2) és a (4) bekezdést azokra az információkra is alkalmazni kell, amelyeket az adatmegosztó hatóság a pénzügyi intézménytől, vagy más hatóságtól kapott, és amelyeken az adatmegosztó hatóság ezt követően minőség-ellenőrzéseket végzett, vagy amelyeket az adatmegosztó hatóság más módon feldolgozott.

(6)Az (1), a (2), a (4) és az (5) bekezdésben említett információk megosztása céljából a Testület és az egyéb hatóságok egyetértési megállapodásokat köthetnek az információcsere módozatainak meghatározása céljából. E hatóságok meghatározzák az ilyen megosztott adatok gyűjtéséhez és feldolgozásához szükséges erőforrások közös használatára vonatkozó szabályokat is, feltéve, hogy azok megfelelnek az adatvédelemre, a szellemi tulajdonra és a szakmai titoktartásra vonatkozó szabályoknak. Az egyetértési megállapodások az összes érintett hatóság közötti megállapodás alapján egyszerű és egységes formátumot követnek, amelyet szükség esetén az egyes hatóságokra esetlegesen vonatkozó különleges működési feltételekhez igazítanak.

(7)Az (1)–(6) bekezdés nem érinti a szellemi tulajdonjogok védelmét, és nem akadályozhatja vagy korlátozhatja a más uniós jogszabályok rendelkezéseivel összhangban történő információcserét a Testület és más hatóságok között. Amennyiben az ebben a cikkben említett rendelkezések ütköznek az e rendelet vagy más uniós jogszabályok azon rendelkezéseivel, amelyek az egyéb hatóságok közötti információcserét szabályozzák, a más uniós jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(8)Az uniós jogban az információk megosztására vonatkozóan meghatározott egyéb kötelezettségek sérelme nélkül, a Testület és a nemzeti szanálási hatóságok indokolt kérésre, eseti alapon megoszthatják a Bizottsággal azokat az információkat, amelyeket a pénzügyi intézmények az uniós jog szerinti kötelezettségeik alapján jelentettek feléjük, olyan formában, amely nem teszi lehetővé az egyes szervezetek azonosítását, és nem tartalmaz személyes adatokat. Az ilyen információkat benyújtó hatóságokat megfelelő módon tájékoztatni kell a végrehajtott megosztásról.

(9)A Testület és a nemzeti szanálási hatóságok a feladataik ellátása során szerzett információkhoz hozzáférést biztosíthatnak azok kutatási és innovációs célokra történő további felhasználása céljából az olyan pénzügyi intézmények, kutatók és egyéb szervezetek számára, amelyeknek az ilyen információkhoz jogos érdeke fűződik, feltéve, hogy a Testület megbizonyosodott arról, hogy a következők mindegyike teljesül:a)az információkat anonimizálták oly módon, hogy az érintett vagy a pénzügyi intézmény nem vagy már nem azonosítható;b)az információkat módosították, összesítették vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezelték a bizalmas üzleti információk – többek között üzleti titkok vagy szellemitulajdon-jogok hatálya alá tartozó tartalmak – védelme érdekében;c)azok a felek, akik hozzáférést kaptak, bizonyították, hogy rendelkeznek a bizalmas információk védelméhez szükséges technikai eszközökkel, vagyis rendelkeznek olyan eszközökkel, amelyek teljes mértékben biztosítani képesek a magánélet és a titoktartás védelmét.

Egy másik hatóságtól kapott információ ezen az alapon csak az információt eredetileg megszerző hatóság beleegyezésével osztható meg.

(10)A Testület és a nemzeti szanálási hatóságok ... [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 1 évvel]-ig jelentést tesznek a Bizottságnak az ágazati szabályozások minden olyan jogi akadályáról, amely bármilyen módon akadályozza a Testületet abban, hogy információt cseréljen más hatóságokkal vagy más szervezetekkel. A jelentés kitérhet továbbá a nem lényeges, elavult, párhuzamos vagy másképpen irreleváns jelentéstételi követelményekre, valamint a pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok jelentéstételi követelményei közötti összhang biztosítására irányuló javaslatokat tartalmazhat.

E jelentés alapján, valamint kellően figyelembe véve a szellemi tulajdonjogok védelmét, továbbá a szakmai titoktartásra és az adatvédelemre vonatkozó kötelezettségeket, a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy ... [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 2 évvel]-ig felszámolja az ágazati jogszabályokban szereplő ilyen jogi akadályokat a hatóságok közötti és más szervezetekkel folytatott információcsere előmozdítása érdekében.

34b. cikk

Egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozása

(1)... [E módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 2 évvel]-ig a Testület a többi hatósággal szoros együttműködésben jelentést készít az egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozásának technikai részleteiről, valamint ütemtervet készít az EFH-k által az ágazataikban jelentéstétel integrálására irányulóan végzett munka alapján, amelybe belefoglalja a költségek és hasznok értékelését. E jelentés alkalmazásában az egységes integrált jelentéstételi rendszer a következőket tartalmazza:a)közös adatszótár a jelentéstételi követelmények és az adatok szabványosítása következetességének és egyértelműségének biztosítása érdekében;b)a jelentéstételi és közzétételi követelmények, az összegyűjtött adatok és az azokat őrző hatóságok leírásának közös adattára;c)központi adattér, beleértve az információgyűjtés és -csere technikai kialakítását; valamintd)állandó egyedüli kapcsolattartó pont a szervezetek számára a kettős, a felesleges vagy az elavult jelentéstételi és közzétételi követelmények jelzésére.

(2)A Bizottsággal szoros együttműködésben a jelentéshez mellékelik a teljes pénzügyi hatásra vonatkozó becslést.

A Bizottság ... [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 3 évvel]-ig adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozásához szükséges pénzügyi, humán- és informatikai erőforrások biztosítása érdekében.

A Testület a többi hatósággal együtt ... [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 3 évvel]-ig létrehozza az egységes integrált jelentéstételi rendszert.”

„d) felülvizsgálja a Bizottság által elfogadott vonatkozó szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardok és a Hatóság által kibocsátott iránymutatások és ajánlások alkalmazását, és szükség esetén módosításokat javasol, az adatok használhatóságának és minőségének fenntartása mellett, a következők érdekében:–a felesleges vagy elavult jelentéstételi és közzétételi követelmények megszüntetése,–arányos és egységes jelentéstételi és közzétételi követelmények biztosítása,–a költségek minimalizálása,–a szabályozási hiányosságok kezelése;”

„(3a) Mielőtt e cikkel összhangban adatokat kérne, valamint a pénzügyi intézmények beszámolási kötelezettségeinek megkettőzését elkerülendő, a Hatóság figyelembe veszi a 16a. cikk (3) bekezdésében említett más hatóságok által gyűjtött információkat, továbbá az európai statisztikai rendszer és a Központi Bankok Európai Rendszere által előállított és közzétett valamennyi rendelkezésre álló és a tárgyhoz tartozó statisztikát.”

„16a. cikk

A hatóságok közötti és a más szervezetekkel folytatott információcsere

(1)A Hatóság és a felügyeleti hatóságok eseti alapon vagy rendszeresen megosztják más hatóságokkal azokat az információkat, amelyeket a kötelezett szolgáltatóktól vagy más illetékes hatóságoktól szereztek, amennyiben a kérelmező hatóság küldetéséből, célkitűzéseiből, feladataiból és hatásköréből adódóan hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az információkat beszerezze.

Az e bekezdés első albekezdésében említett információk megosztása céljából a Hatóság vagy a felügyeleti hatóság létrehozását követően a 16b. cikkben említett egységes integrált jelentéstételi rendszert használja.

(2)A Hatóság és a felügyeleti hatóságok mindegyike számára lehetővé kell tenni, hogy a többi hatóságtól olyan információkat kérjenek, amelyeket egyébként a kötelezett szolgáltatóktól vagy más illetékes hatóságoktól kérne, amennyiben mindkét alábbi feltétel teljesül:a)küldetéseik, célkitűzéseik, feladataik és hatásköreik alapján vagy a vonatkozó uniós joggal összhangban jogosultak ezen információk megszerzésére;b)ezeket az információkat a többi hatóság közül legalább egy megszerezte.

Az első albekezdés nem érinti a Hatóság és az illetékes hatóságok azon lehetőségét, hogy megszerezzék a kért információkat a pénzügyi intézményektől vagy egyéb illetékes hatóságoktól, amennyiben a másik hatóság operatív okokból nem tudja megosztani az adatokat.

Annak megállapítása céljából, hogy az első albekezdés b) pontjában említett feltétel teljesül-e, a Hatóság vagy a felügyeleti hatóságok létrehozását követően a 16b. cikkben említett egységes integrált jelentéstételi rendszert használja.

(3)E cikk és a 16. cikk (3a) bekezdésének alkalmazásában az „egyéb (másik) hatóság” a következő hatóságok bármelyike:a)az európai felügyeleti hatóságok;b)az ERKT;c)az 1093/2010/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;d)az 1094/2010/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;e)az 1095/2010/EU rendelet 4. cikkének 3. pontjában meghatározott illetékes hatóságok;f)az (EU)…/… európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott hatóságok+ Kiadóhivatal: Kérjük, illesszék be a szövegbe a 2021/0250(COD) dokumentumban (a hatodik pénzmosási irányelvről szóló javaslat – COM(2021)0423) szereplő irányelv számát, és illesszék be az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL hivatkozását a lábjegyzetbe.;g)az 575/2013/EU rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott illetékes nemzeti hatóságok;h)az ESZT;i)a 806/2014/EU rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott nemzeti szanálási hatóságok;j)a 1024/2013/EU rendelet 4. cikkének 2. pontjában meghatározott SSM;

E cikk alkalmazásában a „pénzügyi intézmény” az 1092/2010/EU rendelet 2. cikkének a) pontjában meghatározott „pénzügyi intézmény”.

(4)Az információcsere iránti megkeresésben megfelelően meg kell jelölni azt az uniós jog szerinti jogalapot, amely lehetővé teszi az adatkérő hatóság számára, hogy az információkat a kötelezett szolgáltatóktól vagy más illetékes hatóságoktól beszerezze. Az adatkérő hatóságra és az adatmegosztó hatóságra a 75. és a 84. cikkben, valamint a kötelezett szerv és az adatkérő hatóság közötti adatmegosztásra, továbbá a kötelezett szerv és az adatmegosztó hatóság közötti adatmegosztásra alkalmazandó ágazati jogszabályokban megállapított szakmai titoktartási és adatvédelmi rendelkezések vonatkoznak. Az adatmegosztó hatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztat minden egyes érintett kötelezett szervet az ilyen információcseréről, kivéve, ha az információkat a bizalmas információk védelme érdekében anonimizálták, módosították, összesítették vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezelték.

(5)Az (1), a (2) és a (4) bekezdést azokra az információkra is alkalmazni kell, amelyeket az adatmegosztó hatóság a kötelezett szervtől, vagy a másik hatóságtól kapott, és amelyeken az adatmegosztó hatóság ezt követően minőség-ellenőrzéseket végzett, vagy amelyeket az adatmegosztó hatóság más módon feldolgozott.

(6)Az (1), a (2), a (4) és az (5) bekezdésben említett információk megosztása céljából a Hatóság és az egyéb hatóságok egyetértési megállapodásokat köthetnek az információcsere módozatainak meghatározása céljából. E hatóságok meghatározzák az ilyen megosztott adatok gyűjtéséhez és feldolgozásához szükséges erőforrások közös használatára vonatkozó szabályokat is, feltéve, hogy azok megfelelnek az adatvédelemre, a szellemi tulajdonra és a szakmai titoktartásra vonatkozó szabályoknak. Az egyetértési megállapodások az összes érintett hatóság közötti megállapodás alapján egységes formátumot követnek, amelyet szükség esetén az egyes hatóságokra vonatkozó esetleges különleges működési feltételekhez igazítanak.

(7)Az (1)–(6) bekezdés nem érinti a szellemi tulajdonjogok védelmét, és nem akadályozhatja vagy korlátozhatja a más uniós jogszabályok rendelkezéseivel összhangban történő információcserét a Hatóság és más hatóságok között. Amennyiben az ebben a cikkben említett rendelkezések ütköznek az e rendelet vagy más uniós jogszabályok azon rendelkezéseivel, amelyek az egyéb hatóságok közötti információcserét szabályozzák, a más uniós jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(8)Az uniós jogban az információk megosztására vonatkozóan meghatározott egyéb kötelezettségek sérelme nélkül, a Hatóság és a felügyeleti hatóságok indokolt kérésre, eseti alapon megoszthatják a Bizottsággal azokat az információkat, amelyeket a kötelezett szervek az uniós jog szerinti kötelezettségeik alapján jelentettek feléjük, olyan formában, amely nem teszi lehetővé az egyes szervezetek azonosítását, és nem tartalmaz személyes adatokat. Az ilyen információkat benyújtó hatóságokat megfelelő módon tájékoztatni kell a végrehajtott megosztásról.

(9)A Hatóság és a felügyeleti hatóságok a feladataik ellátása során szerzett információkhoz hozzáférést biztosíthatnak azok kutatási és innovációs célokra történő további felhasználása céljából az olyan kötelezett szervek, kutatók és egyéb szervezetek számára, amelyeknek az ilyen információkhoz jogos érdeke fűződik, feltéve, hogy a Hatóság vagy a felügyeleti hatóságok megbizonyosodtak arról, hogy a következők mindegyike teljesül:a)az információkat anonimizálták oly módon, hogy az érintett vagy a kötelezett szerv nem vagy már nem azonosítható;b)az információkat módosították, összesítették vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezelték a bizalmas üzleti információk – többek között üzleti titkok vagy szellemitulajdon-jogok hatálya alá tartozó tartalmak – védelme érdekében;c)azok a felek, akik hozzáférést kaptak, bizonyították, hogy rendelkeznek a bizalmas információk védelméhez szükséges technikai eszközökkel, vagyis rendelkeznek olyan eszközökkel, amelyek teljes mértékben biztosítani képesek a magánélet és a titoktartás védelmét.

Egy másik hatóságtól kapott információ ezen az alapon csak az információt eredetileg megszerző hatóság beleegyezésével osztható meg.

(10)A Hatóság és a felügyeleti hatóságok [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 1 évvel]-ig jelentést tesznek a Bizottságnak az ágazati szabályozások minden olyan jogi akadályáról, amely bármilyen módon akadályozza őket abban, hogy információt cseréljenek más hatóságokkal vagy más szervezetekkel. A jelentés kitérhet továbbá a nem lényeges, elavult, párhuzamos vagy másképpen irreleváns jelentéstételi követelményekre, valamint a pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok jelentéstételi követelményei közötti összhang biztosítására irányuló javaslatokat tartalmazhat.

E jelentés alapján, valamint kellően figyelembe véve a szellemi tulajdonjogok védelmét, továbbá a szakmai titoktartásra és az adatvédelemre vonatkozó kötelezettségeket, a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 2 évvel]-ig felszámolja az ágazati jogszabályokban szereplő ilyen jogi akadályokat a hatóságok közötti és más szervezetekkel folytatott információcsere előmozdítása érdekében.”

„16b. cikk

Egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozása

(1)... [E módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 2 évvel]-ig a Hatóság és a felügyeleti hatóságok a többi hatósággal és a KBER-rel szoros együttműködésben jelentést készítenek az egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozásának technikai részleteiről, valamint ütemtervet készítenek az EFH-k által az ágazataikban a jelentéstétel integrálására irányulóan végzett munka alapján, amelybe belefoglalják a költségek és hasznok értékelését. E jelentés alkalmazásában az egységes integrált jelentéstételi rendszer a következőket tartalmazza:a)közös adatszótár a jelentéstételi követelmények és az adatok szabványosítása következetességének és egyértelműségének biztosítása érdekében;b)a jelentéstételi és közzétételi követelmények, az összegyűjtött adatok és az azokat őrző hatóságok leírásának közös adattára;c)központi adattér, beleértve az információgyűjtés és -csere technikai kialakítását; valamint d)állandó egyedüli kapcsolattartó pont a szervezetek számára a kettős, a felesleges vagy az elavult jelentéstételi és közzétételi követelmények jelzésére.

(2)A Bizottsággal szoros együttműködésben a jelentéshez mellékelik a teljes pénzügyi hatásra vonatkozó becslést.

A Bizottság ... [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 3 évvel]-ig adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes integrált jelentéstételi rendszer létrehozásához szükséges pénzügyi, humán- és informatikai erőforrások biztosítása érdekében.

A Hatóság a többi hatósággal együtt ... [e módosító rendelet hatálybalépésének napjától számított 3 évvel]-ig létrehozza az egységes integrált jelentéstételi rendszert.”

„A Hatóság véleménye nem korlátozódhat a folyamatban lévő jogalkotási eljárásokra. A Hatóság a véleményeiben adott esetben a hatályos jogalkotási aktusok módosítását is javasolhatja, beleértve az alábbiakat is:a)a felesleges vagy elavult jelentéstételi és közzétételi követelmények megszüntetése az uniós jogszabályok vagy az uniós jog tagállamok általi nemzeti átültetése tekintetében;b)következetes jelentéstételi és közzétételi követelmények biztosítása az ágazatspecifikus és ágazatközi jogszabályok tekintetében;c)a beszámolási és közzétételi követelmények arányosságának biztosítása a beszámolót készítő gazdálkodó szervezet jellege, mérete és összetettsége tekintetében;d)annak biztosítása, hogy a jelentéstételi és közzétételi követelményeknek való megfelelés arányban álljon a Hatóság feladatainak és célkitűzéseinek teljesítéséhez szükséges hozzáadott értékkel.

Az első albekezdésben említett hatályos jogalkotási aktusokra vonatkozó vélemények céljából a Hatóság célzott konzultáció keretében kellően figyelembe veszi az összes érdekelt fél észrevételeit. A Bizottság e vélemények alapján adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”

„A Bizottság fenntarthatósági iránymutatást dolgoz ki, amely az uniós környezetvédelmi és társadalmi célkitűzésekkel és normákkal összhangban – és megfelelően figyelembe véve a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet, valamint az infrastrukturális projektek típusai közötti különbségeket – lehetővé teszi a következőket:”

„A végrehajtó partner és a végső kedvezményezett vagy a pénzügyi közvetítő vagy a 16. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett egyéb szervezet közötti, a 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett uniós garancia keretében kötött szerződéseket 2026. augusztus 31-ig kell aláírni. Egyéb esetekben a végrehajtó partner és a végső kedvezményezett vagy a pénzügyi közvetítő vagy a 16. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett egyéb szervezet közötti szerződéseket 2028. december 31-ig kell aláírni.”

„h) az uniós garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozó pénzügyi és operatív jelentéstétel és nyomon követés, biztosítva az arányosságot a jelentéstételi és nyomonkövetési követelmények tekintetében, valamint minimalizálva az összes érdekelt fél és végső kedvezményezett költségeit az InvestEU vonatkozó célkitűzéseinek veszélyeztetése nélkül;”

„(4) A végrehajtó partnerek évente egyszer jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekről, az uniós komponens és adott esetben a tagállami komponens szerint lebontva. Minden egyes végrehajtó partner annak a tagállamnak is benyújtja a tagállami komponensre vonatkozó információkat, amelynek a komponensét végrehajtja. A jelentés tartalmazza az uniós garancia igénybevételére vonatkozó követelményeknek és az e rendelet III. mellékletében meghatározott fő teljesítménymutatóknak való megfelelés értékelését. A jelentés továbbá működési, statisztikai, pénzügyi és számviteli adatokat tartalmaz az egyes finanszírozási vagy beruházási műveletekre vonatkozóan, valamint a várható pénzforgalom becslését a komponensek, szakpolitikai keretek, továbbá az InvestEU Alap szintjén. Az EBB csoport és adott esetben más végrehajtó partnerek által készített jelentés az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletek végrehajtása során felmerült beruházási akadályokra vonatkozó információkat is tartalmaz. A jelentések tartalmazzák a végrehajtó partnerek által a költségvetési rendelet 155. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján nyújtandó információkat.”