ELFOGADTA EZT A RENDELETET:I. FEJEZETTÁRGY, HATÁLY ÉS CÉLKITŰZÉSEK

1. cikkLétrehozás, tárgy és hatály(1)Ez a rendelet átfogó szabályokat ír elő az 1406/2002/EK rendelettel létrehozott Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (a továbbiakban: az Ügynökség) feladataira, működésére és irányítására vonatkozóan.(2)Az Ügynökség segítséget nyújt a tagállamoknak és a Bizottságnak a tengeri szállítással kapcsolatos uniós jog eredményes alkalmazásához és végrehajtásához az Unió egész területén. Az Ügynökség e célból együttműködik a tagállamokkal és a Bizottsággal, továbbá technikai, operatív és tudományos segítséget nyújt nekik az Ügynökség 2. cikkben, valamint II. és III. fejezetben meghatározott feladatai és célkitűzései keretében.(3)A (2) bekezdés szerinti segítségnyújtás révén az Ügynökség különösen a vonatkozó uniós jogi aktusok megfelelő alkalmazásában támogatja a tagállamokat és a Bizottságot, egyúttal pedig hozzájárul a tengeri forgalom és a tengeri szállítás e rendelet szerinti általános hatékonyságához, hogy megkönnyítse az Unió tengeri szállítás terén kitűzött céljainak elérését.(4)Az Ügynökség által nyújtott segítség nem érinti a tagállamok lobogó szerinti, kikötő szerinti vagy parti államként fennálló jogait és kötelezettségeit.

2. cikkAz Ügynökség célkitűzései(1)Az Ügynökség célkitűzései közé tartozik a balesetmentességre való törekvésbalesetek számának maximális csökkentése jegyében a tengerészeti biztonság magas, egységes és hatékony színvonalának előmozdítása és elérése, a tengeri védelem, a hajók okozta üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és a tengerhasznosítási ágazat fenntarthatóvá tétele, a hajók okozta szennyezés megelőzése és elhárítása, valamint az olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengerszennyezés elhárítása. [Mód. 23](2)Az Ügynökség célkitűzése továbbá a tengerhasznosítási ágazat digitalizációjának előmozdítása azáltal, hogy megkönnyíti az egyszerűsítést támogató elektronikus adattovábbítást, támogatja az egyszerűsítést és az adminisztratív terhek csökkentését, valamint az integrált tengerfelügyeleti és helyzetismereti rendszereknek és szolgáltatásoknakrendszereket és szolgáltatásokat biztosít a Bizottság és a tagállamok részére történő biztosítását. [Mód. 24]

II. FEJEZETAZ ÜGYNÖKSÉG FELADATAI

3. cikkHorizontális technikai támogatás(1)Az ügynökség segíti a Bizottságot és a tagállamokat: [Mód. 25]a)az Ügynökség célkitűzéseinek körébe tartozó, kötelező erejű uniós jogi aktusok hatékony végrehajtásának ellenőrzésében, különösen az e rendelet 10. cikkében említett látogatások és ellenőrzések elvégzésével. E tekintetben az Ügynökség lehetséges fejlesztéseket javasolhat a Bizottságnak;b)az Ügynökség célkitűzéseinek körébe tartozó, vonatkozó uniós jogi aktusoknak – különösen a nemzetközi jog alakulásának megfelelően történő – naprakésszé tételére és fejlesztésére irányuló előkészítő munkában;c)az uniós jogi aktusok által a Bizottságra ruházott egyéb, az Ügynökség céljaihoz kapcsolódó feladatok ellátásában.(2)Az Ügynökség együttműködik a tagállamokkal az alábbiakban:a)adott esetben megfelelő kapacitásépítési és képzési tevékenységek szervezése az Ügynökség célkitűzéseinek körébe és a tagállamok felelősségi körébe tartozó területeken. E tekintetben az Ügynökségben megfelelő kapacitásokat kell létrehoznia az Ügynökség célkitűzései szempontjából lényeges képzési tevékenységek kialakítása, végrehajtása és összehangolása céljából, többek között közös alaptantervre épülő tanfolyamok, szemináriumok, konferenciák, műhelytalálkozók, valamint internetalapú, e-tanulási és más innovatív és fejlett képzési eszközök kidolgozásával. Ezeknek az iskolarendszerű oktatás keretein kívül végzett képzési tevékenységeknek a részleteit a tagállamokkal és a Bizottsággal szorosan egyeztetve kell kidolgozni, és az igazgatótanácsnak e rendelet 17. cikke szerint jóvá kell hagynia, maradéktalanul tiszteletben tartva az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 166. cikkét;b)technikai megoldásoknak, többek között a releváns operatív szolgáltatások nyújtásának a kidolgozása és technikai segítség nyújtása az Ügynökség célkitűzései szempontjából lényeges uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges nemzeti kapacitásépítéshez.(3)Az Ügynökség a tapasztalatok és a bevált módszerek cseréjének és terjesztésének támogatásával előmozdítja és megkönnyíti a tagállamok által az uniós jogszabályok végrehajtása során egymással és a Bizottsággal folytatott együttműködést.(4)Az Ügynökség a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére, az igazgatótanács 17. cikk szerinti jóváhagyásával közreműködik az Ügynökség célkitűzéseivel összhangban lévő, uniós szintű tengerkutatási tevékenységekben. E tekintetben az Ügynökség segítséget nyújt a Bizottságnak és a tagállamoknak a fő kutatási témák kiválasztásában, nem érintve más, uniós szintű kutatási tevékenységeket, továbbá az Ügynökség célkitűzései szempontjából lényeges, folyamatban lévő és befejezett kutatási projektek elemzésében. Az Ügynökség az egyéb uniós szervek és a tagállamok kutatási és innovációs tevékenységei közötti szinergiák létrehozásához való hozzájárulása részeként adott esetben – a szellemi tulajdonra vonatkozó szabályok és biztonsági szempontok figyelembevételével – a Bizottság jóváhagyását követően terjeszthetiterjeszti a kutatási és innovációs tevékenységektevékenységeinek eredményeit. [Mód. 26](5)Amennyiben a feladatainak elvégzéséhez szükséges, az Ügynökség tanulmányokat készíthet a Bizottság bevonásával és – adott esetben – konzultációs irányítócsoportok közreműködésével, a tagállamok bevonásával, valamint – indokolt esetben – az adott témában szakértelemmel rendelkező szociális partnerek és ágazati képviselők bevonásával.(6)Az Ügynökség által végzett kutatások és tanulmányok, emellett a saját tevékenységei – különösen a látogatások és az ellenőrzések – során, valamint az információk és a bevált módszerek tagállamokkal és Bizottsággal folytatott cseréje révén szerzett tapasztalatok alapján az Ügynökség a Bizottsággal való előzetes egyeztetés után releváns, nem kötelező erejű ajánlásokat, iránymutatásokat vagy kézikönyveket adhat ki, hogy támogassa és megkönnyítse a tagállamok – és adott esetben az ágazati szereplők – számára az uniós jogszabályok végrehajtását.

4. cikkA tengerészeti biztonsággal kapcsolatos feladatok(1)Az Ügynökség figyelemmel kíséri a tengeri szállítás biztonsága terén az Unióban elért eredményeket, kockázatelemzést végez a rendelkezésre álló adatok alapján, és biztonsági kockázatértékelési modelleket készít a biztonsági kihívások és kockázatok feltárása érdekében. Háromévente jelentést nyújt be a Bizottságnak a tengerészeti biztonság terén elért eredményekről; e jelentésben uniós vagy nemzetközi szinten megvalósítandó technikai ajánlásokat is megfogalmazhat. E tekintetben az Ügynökség elemzi különösen a hajók fenntartható, alternatív villamosenergia-forrásainak – köztük a kikötőben horgonyzó hajók part menti villamosenergia-ellátásánakvillamosenergia-ellátása, a meghajtási célú akkumulátortechnológiák, a FuelEU Maritime kezdeményezésben „kibocsátásmentesként” definiált technológiák vagy a hajók fedélzetén, illetve a kikötők területén használt egyéb jövőbeli technológiák – elterjesztéséből és alkalmazásából fakadó esetleges biztonsági kockázatokat elemzi, és rájuk, és ezekre vonatkozóan terjeszt elő iránymutatásokat vagy ajánlásokat terjeszt elő. [Mód. 27](2)Az Ügynökség segíti a Bizottságot és a tagállamokat a 2009/21/EK irányelv végrehajtásában. Az Ügynökség létrehozza és karbantartja az említett irányelv [6a. cikke] szerinti ellenőrzési adatbázist, létrehozza az említett irányelv [9b. cikkében] említett elektronikus jelentéstételi eszközt, karbantartja a 8. cikk (2c) bekezdésében említett nyilvános honlapot, valamint a gyűjtött adatok alapján ajánlásokat fogalmaz meg a Bizottságnak.Az Ügynökség segíti a Bizottságot abban, hogy megfigyelőként részt vegyen a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet 2009/21/EK irányelv [7. cikke] szerinti auditeljárásában. Az Ügynökség a releváns eszközöket és szolgáltatásokat is kialakítja, amelyekkel igény esetén segítséget nyújt a tagállamoknak a 2009/21/EK irányelv szerinti kötelezettségeik teljesítésében.Az Ügynökség közös kapacitásépítési rendszert is biztosít a lobogó szerinti állam felügyelőinek és ellenőreinek a tagállamokban, az említett irányelv [4c. cikkében] foglaltaknak megfelelően.(3)Az Ügynökség segíti a Bizottságot és a tagállamokat a 2009/16/EK irányelv 24. és 24a. cikkében előírt adatbázisok létrehozásában és karbantartásában. Az Ügynökség a gyűjtött adatok alapján segítséget nyújt a Bizottságnak a releváns információk elemzésében és az alacsony vagy nagyon alacsony teljesítményt nyújtó hajókkal és társaságokkal kapcsolatos információk 2009/16/EK irányelv szerinti közzétételében. [Mód. 28]Az Ügynökség megfelelő eszközöket és szolgáltatásokat alakít ki, amelyekkel igény esetén segít a tagállamoknak a 2009/16/EK irányelv szerinti kötelezettségeik teljesítésében.Az Ügynökség szakmai továbbképzési és képzési programot biztosít a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzést végző tagállami ellenőrök számára, a 2009/16/EK irányelv [22. cikkének (7) bekezdésében] foglaltaknak megfelelően.(4)Az Ügynökség segíti a Bizottságot a 2009/18/EK irányelv 17. cikkében előírt adatbázis létrehozásában és karbantartásában. Az Ügynökség a gyűjtött adatok alapján éves áttekintést készít a tengeri balesetekről és eseményekről. Amennyiben az érintettA tagállamok ezt kérikfelkérhetik az Ügynökséget, hogy nyújtson operatív és műszaki támogatást a biztonsági vizsgálatokhoz. Az Ügynökség eleget tesz az ilyen kéréseknek, amennyiben részéről és nem merül fel összeférhetetlenség, az Ügynökség operatív támogatást nyújt e tagállamoknak a biztonsági vizsgálatokat illetően. Az Ügynökség a biztonsági vizsgálatról szóló jelentéseket is elemzi az uniós hozzáadott értéknek a levonható tanulságok alapján történő megállapítása érdekében. [Mód. 29]Az Ügynökség szakmai továbbképzési és képzési programot biztosít a tengeri balesetek kivizsgálása tekintetében illetékes hatóságoknak.(5)Az Ügynökség segíti a Bizottságot és a tagállamokat a 2009/45/EKAz Európai Parlament és a Tanács 2009/45/EK irányelve (2009. május 6.) a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről (HL L 163., 2009.6.25., 1. o.). és a 2003/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvAz Európai Parlament és a Tanács 2003/25/EK irányelve (2003. április 14.) a ro-ro személyhajókra vonatkozó különleges stabilitási követelményekről (HL L 123., 2003.5.17., 22. o.)., valamint a 98/41/EK tanácsi irányelvA Tanács 98/41/EK irányelve (1998. június 18.) a Közösség tagállamainak kikötőibe érkező vagy onnan induló személyhajókon utazó személyek nyilvántartásáról (HL L 188., 1998.7.2., 35. o.). végrehajtásában. Az Ügynökség létrehoz és karbantart egy, a 2009/45/EK irányelv 9. cikke és a 98/41/EK irányelv 9. cikkében előírt intézkedések nyilvántartására szolgáló adatbázist, valamint segítséget nyújt a Bizottságnak ezen intézkedések értékelésében.(6)Az Ügynökség megkönnyíti a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködést és információcserét a felügyeleti és tanúsítási feladatokat ellátó elismert szervezetek 391/2009/EK rendeletAz Európai Parlament és a Tanács 391/2009/EK rendelete (2009. április 23.) a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályairól és szabványairól (HL L 131., 2009.5.28., 11. o.). 8. cikkének (1) bekezdése szerinti értékelése céljából. Az Ügynökség különösen:a)véleményt fogalmaz meg a Bizottságnak az elismert szervezetek 391/2009/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerinti, Bizottság általi értékeléséről;b)megfelelő tájékoztatást nyújt a tagállamoknak a Bizottság által a 391/2009/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerint végzett értékelés alátámasztására lefolytatott ellenőrzésekkel összefüggésben, hogy támogassa az elismert szervezeteknek a 2009/15/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvAz Európai Parlament és a Tanács 2009/15/EK irányelve (2009. április 23.) a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek, valamint a tengerészeti hatóságok vonatkozó tevékenységeinek közös szabályairól és szabványairól (HL L 131., 2009.5.28., 47. o.). 9. cikke szerinti ellenőrzését és felügyeletét, ezzel segítve a tagállamoknak a lobogó szerinti államként rájuk háruló uniós és nemzetközi kötelezettségek teljesítésében. E tekintetben az Ügynökség segíti a Bizottságot a 2009/21/EK irányelv [9. cikkének (1) bekezdése] alapján létrehozott, a lobogó szerinti államokat érintő ügyekkel foglalkozó, magas szintű munkacsoport irányításában;c)saját kezdeményezésére vagy a Bizottság kérésére ajánlásokat és technikai segítséget nyújt a Bizottságnak a 391/2009/EK rendelet 5. és 6. cikke szerint az elismert szervezetek számára előírható helyreállító intézkedéseket vagy pénzbírságot illetően.(7)Az Ügynökség segíti a Bizottságot és a tagállamokat a 2014/90/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvAz Európai Parlament és a Tanács 2014/90/EU irányelve (2014. július 23.) a tengerészeti felszerelésekről és a 96/98/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 146. o.). végrehajtásában azzal, hogy technikai értékelést végez a biztonsági szempontokról, ajánlásokat fogalmaz meg a tervezést, az előállítást és a teljesítményt érintő biztonsági követelmények és vizsgálati előírások felsorolásával, létrehozza és karbantartja az említett irányelv 35. cikkének (4) bekezdésében előírt adatbázist, és megkönnyíti együttműködést a koordinációs csoportjuk technikai titkárságaként eljáró, bejelentett értékelő szervezetek között. [Mód. 30](8)Az Ügynökség segíti a Bizottságot és a tagállamokat a tengeri autonóm és automatizált vízfelszíni hajók fejlesztésével kapcsolatos biztonsági kockázatok feltárásában, és segítséget nyújt a tagállamoknak a tengeri autonóm és automatizált felszíni hajókkal kapcsolatos projektek, illetve műveletek jóváhagyásának kutatás és a releváns digitális eszközök, iránymutatások és/vagy kézikönyvek kidolgozása révén történő megkönnyítésével.(9)Az Ügynökség összegyűjti és elemzi a tengerészekről az (EU) 2022/993 európai parlamenti és tanácsi irányelvAz Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/993 irányelve (2022. június 8.) a tengerészek képzésének minimumszintjéről (HL L 169., 2022.6.27., 45. o.). szerint szolgáltatott és felhasznált adatokat. Emellett a 2006. évi Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény végrehajtásáról is gyűjthet és elemezhet adatokat azzal a céllal, hogy elősegítse a tengerészek fedélzeti munka- és életkörülményeinek javítását. A Bizottság ezeket az adatokat a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló nemzetközi egyezmény (STCW IS) információs rendszere által generált adatokkal együtt felhasználja olyan megfelelő stratégiai válaszok kidolgozására, melyek a tengerészek toborzását és tevékenységükben való megtartását szolgálják. [Mód. 31]

5. cikkA fenntarthatósággal kapcsolatos feladatok(1)Az Ügynökség költséghatékony módon támogatja a tagállamokat kiegészítő szennyezéselhárítási eszközökkel a hajók okozta szennyezés, valamint az olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengerszennyezés esetén. Az Ügynökség a tisztítási műveletek elvégzéséért felelős érintett tagállam kérésére jár el így. E segítségnyújtás nem érinti a parti államok arra vonatkozó felelősségét, hogy megfelelő szennyezéselhárító mechanizmusokkal rendelkezzenek, és a tagállamok között e területen folytatott együttműködés tiszteletben tartásával zajlik. Az Ügynökség által a tagállamoknak nyújtott operatív eszközöket az ágazatban a hajók fenntartható, alternatív villamosenergia-forrásainak használatára való átállásra figyelemmel kell meghatározni, és ahhoz kell igazítani. Adott esetben a szennyezés elleni intézkedések igénybevételére vonatkozó kérelmeket az 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozattalAz Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata (2013. december 17.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924. o.). létrehozott uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül kell benyújtani.(2)Az Ügynökség segíti a Bizottságot és a tagállamokat a lehetséges szennyezések észlelésében és a szennyezőanyagokat a 2005/35/EK irányelv szerint jogellenesen kibocsátó hajók üldözésében. Az Ügynökség különösen az említett irányelv [10., 10a., 10b., 10c. és 10d. cikkének] végrehajtásához nyújt segítséget az alábbiakkal:a)az uniós tengeri információcsere-rendszer (SafeSeaNet) részét képező, szükséges információs rendszer (CleanSeaNet), valamint adatbázisok fejlesztése és fenntartása;b)a 2005/35/EK irányelv végrehajtására és érvényesítésére vonatkozó információk gyűjtése, elemzése és terjesztése;c)kapacitásépítés biztosítása az illetékes nemzeti hatóságok számára, valamint a bevált módszerek cseréjének megkönnyítése;d)online külső bejelentési csatorna létrehozása és fenntartása a hajószemélyzet által közölt, jogellenes szennyezőanyag-kibocsátásokra vonatkozó információk fogadásához és kezeléséhez, valamint ezen információk továbbítása az érintett tagállamnak vagy tagállamoknak.;da) a releváns információk megosztása más uniós ügynökségekkel, például az EFCA-val, és az azoktól származó információk átvétele, különösen az elveszített halászeszközökkel kapcsolatban. [Mód. 32](3)Az Ügynökség a CleanSeaNet szolgáltatást és bármilyen egyéb eszközt biztosít, hogy kérésre segítsen a Bizottságnak és a tagállamoknak az olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengeri olajszennyezések kiterjedésének és környezeti hatásának figyelemmel kísérésében.(4)Az Ügynökség segíti a Bizottságot és a tagállamokat a hajókról származó hulladékok leadására alkalmas kikötői befogadólétesítményekről szóló (EU) 2019/883 irányelv végrehajtásában. Az Ügynökség különösen az említett irányelv 14. cikkében előírt ellenőrzési adatbázis létrehozásában és karbantartásában segíti a Bizottságot.(5)Az Ügynökség a 2008/56/EK irányelv végrehajtásának összefüggésében segítséget nyújt a Bizottságnak és a tagállamoknak azzal, hogy az irányelv hajózással kapcsolatos rendelkezései révén hozzájárul a tengervizek jó környezeti állapotára irányuló célkitűzés megvalósításához, valamint megkönnyíti számukra a meglévő eszközök, például az integrált tengeri szolgáltatások eredményeinek kiaknázását. E tekintetben az Ügynökség további kutatást végez az elveszített konténerekkel – ezen belül a műanyag pelletekkel – és a víz alatti zajjal kapcsolatos kérdésekben, valamint ajánlásokat fogalmaz meg a Bizottság és a tagállamok számára.A tengeren elveszett konténereket illetően az Ügynökségnek iránymutatást kell nyújtania az ágazati érdekelt felek és a lobogó szerinti állam számára az IMO által elfogadott, az elveszett konténerek kötelező bejelentésére vonatkozó követelményekkel kapcsolatban. Meg kell vizsgálni továbbá az uniós és nemzetközi szintű kollektív és összehangolt válaszmechanizmusok lehetőségét is. [Mód. 33](6)Az Ügynökség többek között operatív eszközökkel és szolgáltatásokkal segíti a Bizottságot és a tagállamokat az (EU) 2016/802 irányelv hajózással kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásában. E tekintetben az Ügynökség adatbázist is fejleszt és tart fenn, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak a hajók ellenőrzésre történő kiválasztásában és megfelelő rangsorolásában az irányelv be nem tartásának kockázata alapján.(7)Az Ügynökség igény esetén a megfelelő operatív eszközökkel és szolgáltatásokkal segíti a Bizottságot és a tagállamokat a hajók nitrogén-oxid-kibocsátásának nyomon követésében és e kibocsátással kapcsolatos adatok gyűjtésében.(8)Az Ügynökség segíti a Bizottságot és a tagállamokat az 1257/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletAz Európai Parlament és a Tanács 1257/2013/EU rendelete (2013. november 20.) a hajók újrafeldolgozásáról, valamint az 1013/2006/EK rendelet és a 2009/16/EK irányelv módosításáról (HL L 330., 2013.12.10., 1. o.). végrehajtásában megfelelő iránymutatások adásával, valamint az említett rendelet rendelkezéseinek betartására vonatkozó adatok gyűjtése és elemzése révén.(9)Az Ügynökség háromévente jelentést nyújt be a Bizottságnak a tengeri szállítás környezetre gyakorolt hatásának csökkentése terén uniós szinten elért eredményekről.

6. cikkA dekarbonizációval kapcsolatos feladatok(1)Az Ügynökség a hajók üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentése érdekében figyelemmel kíséri a hajók és kikötők energiahatékonyságának, valamint fenntartható alternatív üzemanyagaik, energetikai és villamosenergia-rendszereik – köztük a part menti villamosenergia-ellátás és, a széllel segített meghajtás és a fedélzeti szén-dioxid-leválasztás – alkalmazásának fokozására irányuló operatív és technikai intézkedések eredményeit. [Mód. 34](1a) Az Ügynökség értékeli, hogy szükség van-e további képzési modulok bevezetésére az új és gyakran összetett hibrid és kibocsátásmentes rendszereket kezelő tengerészeti szakemberek számára. [Mód. 35](2)Az Ügynökség kérésre technikai segítséget nyújt a Bizottságnak és a tagállamoknak a hajók és kikötők üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentését célzó szabályozási törekvésekkel összefüggésben. E tekintetben az Ügynökség a feladathoz kapcsolódó bármilyen operatív eszközt és szolgáltatást igénybe vehet. Az Ügynökség különösen a hajók fenntartható alternatív üzemanyagainak, energetikai és villamosenergia-rendszereinek – köztük a part menti villamosenergia-ellátásnak és, a széllel, napenergiával és hullámenergiával segített meghajtásnak és a fedélzeti szén-dioxid-leválasztásnak – az elterjesztésével és alkalmazásával, valamint az energiahatékonyság-javítóenergiahatékonyságot javító intézkedésekkel kapcsolatos iránymutatást vagy ajánlásokat illetőenkapcsolatban végez kutatásokat és elemzéseket, valamint tesz javaslatokatilletve dolgoz ki iránymutatást vagy ajánlásokat, biztosítva a technológiasemlegesség tiszteletben tartását. [Mód. 36](3)Az Ügynökség segíti a Bizottságot és a tagállamokat [a megújuló és alacsony kibocsátású tüzelőanyagok tengeri közlekedésben való alkalmazásáról szóló (EU) […] rendelet végrehajtásában]. Az Ügynökség különösen az említett rendelet [16. cikke] szerinti FuelEU adatbázis és egyéb releváns informatikai eszközök létrehozásában és karbantartásában, az említett rendelet [15b. cikkében] előírt hitelesítési és jogérvényesítési tevékenységek megkönnyítésére szolgáló ellenőrzési eszközök, iránymutatás és kockázatalapú célkiválasztási eszközök fejlesztésében, valamint a releváns adatok elemzésében és az említett rendelet [28. cikke] szerinti jelentés elkészítésében segíti a Bizottságot.(4)Az Ügynökség segíti a Bizottságot és a tagállamokat az (EU) 2015/757 rendelet végrehajtásában. Az Ügynökség különösen a releváns informatikai eszközök, adatbázisok és iránymutatás létrehozásában, naprakésszé tételében és karbantartásában segíti a Bizottságot az említett rendelet végrehajtása és a jogérvényesítési tevékenységek megkönnyítése céljából, valamint segítséget nyújt a Bizottságnak az említett rendelet alapján szolgáltatott releváns adatok elemzésében, továbbá támogatja a Bizottságot az említett rendelet 21. cikke szerinti kötelezettségek teljesítésére irányuló tevékenységeinek végrehajtásában.(5)Az Ügynökség a tengerhasznosítási ágazat szempontjából lényeges területeken segíti a Bizottságot és a tagállamokat a 2003/87/EK irányelv végrehajtásában. Az Ügynökség különösen a 2003/87/EK irányelvvel kapcsolatos hitelesítési, jogérvényesítési és végrehajtási tevékenységek megkönnyítésére szolgáló informatikai végrehajtási eszközök, ellenőrzési eszközök, iránymutatás és kockázatalapú célkiválasztási eszközök fejlesztésében segíti a Bizottság munkáját a tengerhasznosítási ágazat szempontjából lényeges területeken, és egyúttal felhasználja a meglévő releváns eszközök, szolgáltatások és adatbázisok eredményeit. Az említett segítségnyújtás magában foglalja annak nyomon követését és jelentését, hogy milyen hatást gyakorol a kikötői forgalomra a kikötők elkerülése, illetve az, hogy a forgalom – az uniós kikötők kárára – a szomszédos konténerátrakási kikötőkbe helyeződik át. [Mód. 37](6)Az Ügynökség háromévente jelentést nyújt be a Bizottságnak a tengeri szállítás dekarbonizációjának megvalósítása terén uniós szinten elért eredményekről. A jelentésnek lehetőség szerint tartalmaznia kell a feltárt, uniós szinten rendezhető kérdések szakmai elemzését. A jelentést kereshető formátumban és lebontott formában nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni az Ügynökség honlapján. [Mód. 38]

7. cikkA tengeri védelemmel és kiberbiztonsággal kapcsolatos feladatok(1)Az Ügynökség technikai segítséget nyújt a Bizottságnak és a tagállamoknak a 2004/725/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdésecikke szerint rárájuk bízott ellenőrzési feladatok elvégzésében. [Mód. 39](2)Az Ügynökség más érintett uniós szervekkel együtt segítséget nyújt a Bizottságnak és a tagállamoknak a tengerhasznosítási ágazatban a kiberbiztonsági eseményekkel szembeni ellenálló képesség fejlesztésében, különösen azzal, hogy iránymutatást nyújt, és megkönnyíti a kiberbiztonsági eseményekkel kapcsolatos bevált módszerek és információk cseréjét a tagállamok között. [Mód. 40]

8. cikkA tengerfelügyelettel és a tengeri válsághelyzetekkel kapcsolatos feladatok(1)Az Ügynökség kérésre a legkorszerűbb technológián – többek között a világűrbe telepített és a földi infrastruktúrán és a bármilyen platformra telepített érzékelőkön – alapuló tengerfelügyeleti és kommunikációs szolgáltatásokat nyújt a Bizottságnak és a tagállamoknak, ezzel fokozva a tengeri helyzetismeretet, többek között tekintettel az új geopolitikai kihívásokra, például Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújára és az ahhoz kapcsolódó, egyes tagállamokat és az Unió egészét is érintő biztonsági fenyegetésekre. [Mód. 41](2)A 2002/59/EK irányelv hatálya alá tartozó forgalomfigyelés területén az Ügynökség mindenekelőtt ösztönzi az érintett hajózási területeken található parti államok közötti együttműködést, valamint fejleszti, karbantartja és működteti az említett irányelv 6b. és 22a. cikkében említett nagy hatókörű hajóazonosító és nyomonkövető európai uniós adatközpontot (európai LRIT-adatközpont) és az uniós tengeri információcsere-rendszert (SafeSeaNet), valamint az IMO-ban vállalt kötelezettséggel összhangban a nemzetközi nagy hatókörű hajóazonosító és nyomonkövető információs adatcsererendszert.(3)Az Ügynökség a nemzeti és az uniós jog sérelme nélkül, kérésre Föld-megfigyelési és a hajók földrajzi helyzetére vonatkozó releváns adatokat szolgáltat a Bizottságnak, az illetékes nemzeti hatóságoknak és a megbízatásuk keretein belül az érintett uniós szerveknek annak érdekében, hogy – a tengeri szállítás területét érintő uniós jogban és az e területen elfogadott nemzetközi jogi eszközökben meghatározottaknak megfelelően, az alkalmazandó adatvédelmi szabályokra is figyelemmel, valamint az adott esettől függően a 2002/59/EK irányelvvel összhangban létrehozott magas szintű irányítócsoport által meghatározott adminisztratív eljárásokkal összhangban – elősegítse a kalózkodás és a szándékos jogellenes cselekmények jelentette veszélyek elleni intézkedések meghozatalát. A nagy hatókörű hajóazonosító és nyomonkövetési adatok továbbításához a az érintett lobogó szerinti állam hozzájárulása szükséges.(4)Az Ügynökség a hét minden napján, a nap 24 órájában rendelkezésre álló központot üzemeltet, amely a nemzeti és az uniós jog sérelme nélkül, kérésre, adott esetben szükség szerint tengeri helyzetismereti és elemzési adatokat szolgáltat a Bizottságnak, a lobogó szerinti, parti vagy kikötő szerinti államként fennálló jogaik és kötelezettségeik sérelme nélkül az illetékes nemzeti hatóságoknak és a megbízatásuk keretein belül az érintett uniós szerveknek, hogy támogassa őket az alábbi területeken: [Mód. 42]a)tengerészeti biztonság, tengeri védelem és tengerszennyezés;b)tengeri veszélyhelyzetek;c)a hajómozgás és a tengeren elveszített konténerek figyelemmel kísérését előíró uniós jogszabályok végrehajtása; [Mód. 43]d)a kalózkodás és a szándékos jogellenes cselekmények jelentette veszélyek elleni intézkedések a tengeri szállítás területét érintő uniós jogban és az e területen elfogadott nemzetközi jogi eszközökben meghatározottaknak megfelelően;e)tengeri autonóm vízfelszíni hajók szolgálatba állítása és szokványos hajókkal való érintkezésük.Az említett adatokat az alkalmazandó adatvédelmi szabályokra is figyelemmel, valamint az adott esettől függően a 2002/59/EK irányelvvel összhangban létrehozott magas szintű irányítócsoport által meghatározott adminisztratív eljárásokkal összhangban kell szolgáltatni. A nagy hatókörű hajóazonosító és nyomonkövetési adatok továbbításához a az érintett lobogó szerinti állam hozzájárulása szükséges.(5)Hatáskörén belül az Ügynökség közreműködik a válsághelyzetek időben történő elhárításában és enyhítésében azzal, hogy kérésre segíti a tagállamokat és a Bizottságot vészhelyzeti tervek végrehajtásában, valamint megkönnyíti az információk és a bevált módszerek cseréjét.(6)Az Ügynökség segíti a Bizottságot a Kopernikusz biztonsági szolgáltatás tengerfelügyeleti komponensének üzemeltetésében a Kopernikusz program irányítási és pénzügyi keretén belül.(7)Az Ügynökség segítséget nyújt a Bizottságnak és a tagállamoknak az önkéntes közös információmegosztási környezet (a továbbiakban: CISE) fejlesztésében és karbantartásában; a CISE interoperabilitási megoldás, amelynek célja a tengeri színtérért felelős polgári és katonai hatóságok által használt különböző rendszerek közötti információcsere megkönnyítése, kiegészítve a kötelező információs rendszereken keresztül már rendelkezésre álló információkat.

9. cikkA digitalizációval és az egyszerűsítéssel kapcsolatos feladatok(1)Az Ügynökség adott esetben objektív, megbízható és összehasonlítható statisztikákat, információkat és adatokat gyűjt és szolgáltat az uniós jog Ügynökség hatáskörébe tartozó területein, és ezáltal lehetővé teszi, hogy a Bizottság és a tagállamok megtegyék a tevékenységeik javításához és a meglévő intézkedések eredményességének és költséghatékonyságának értékeléséhez szükséges lépéseket. E feladatok közé tartozik az elektronikus tanúsítványok használatának megkönnyítése és előmozdítása, a műszaki adatok összegyűjtése, rögzítése és értékelése, a meglévő adatbázisok szisztematikus kiaknázása, ideértve a szóban forgó adatbázisok innovatív informatikai és mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatával történő kölcsönös gyarapítását is, valamint adott esetben további interoperábilis adatbázisok létrehozása. E tekintetben az Ügynökség a közös európai mobilitási adattér tengeri területén is közreműködik a más szállítási módok rendszereivel létesíthető kapcsolatok feltérképezésével.(2)Az Ügynökség segíti a Bizottságot az (EU) 2019/1239 európai parlamenti és tanácsi rendeletAz Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1239 rendelete (2019. június 20.) az európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezet létrehozásáról és a 2010/65/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2019.7.25., 64. o.). végrehajtásában az alábbi feladatok ellátásával:a)az európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezet (a továbbiakban: EMSWe) közös informatikai komponenseinek és szolgáltatásainak létrehozása, rendelkezésre bocsátása és fenntartása a Bizottság felelősségi körében;b)az EMSWe-adatkészlet, az üzenet-végrehajtási útmutató és a digitális táblázatsablonok gondozása;c)technikai iránymutatás nyújtása a tagállamoknak az EMSWe megvalósításához;d)az EMSWe-ben cserélt adatok SafeSeaNet használatával történő további felhasználásának és megosztásának megkönnyítése és javítása. [Mód. 44](3)Az Ügynökség a tagállamok kérésére és a lobogó szerinti államként fennálló jogaik és kötelezettségeik sérelme nélkül technikai és operatív segítséget, valamint rendszeres képzési és tanúsítási programokat nyújt a tagállamoknak lajstromuk és az elektronikus bizonyítványok elterjesztését célzó eljárásaik, valamint bármely más eljárásuk digitalizációjához, ezzel megkönnyítve az elektronikus tanúsítványok elterjedésétami hozzájárulhat a lobogó vagy kikötő szerinti vagy a parti állam hatóságaira nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséhez. [Mód. 45]

10. cikkA tagállamokban tett látogatások és ellenőrzések(1)Az Ügynökség az igazgatótanács által meghatározott eljárást követve látogatásokat tesz a tagállamokban, hogy segítse a Bizottságot az EUMSZ-ben meghatározott feladatai teljesítésében, különösen a vonatkozó uniós jog hatékony végrehajtásának értékelésében. Ezen eljárás keretében integrált szemléletet kell alkalmazni minden olyan látogatásnál, amely egy alkalommal több, a látogatás során vizsgált tagállam lobogó szerinti, kikötő szerinti vagy parti államként betöltött feladatkörére vonatkozó jogszabály betartásának ellenőrzésére irányul.(2)Az Ügynökség időben értesíti az érintett tagállamot a tervezett látogatásról, a látogatás elvégzésére felhatalmazott tisztviselők nevéről, valamint a látogatás kezdőnapjáról és várható időtartamáról. Az ilyen látogatások végrehajtásával megbízott ügynökségi tisztviselők a látogatást az Ügynökség ügyvezető igazgatójától származó, a látogatás tárgyát és célját megjelölő határozat bemutatása után kezdik meg.(3)Az Ügynökség a Bizottság nevében elvégezheti a kötelező erejű uniós jogi aktusok által előírt ellenőrzéseket egyrészt a 391/2009/EK rendeletnek megfelelően az Unió által elismert szervezetekkel kapcsolatban, másrészt az (EU) 2022/993 irányelvnek megfelelően a harmadik országbeli tengerészek képzésével és képesítésével kapcsolatban.(4)Az Ügynökség más kötelező erejű uniós jogi aktusok által előírt ellenőrzéseket is elvégezhet a Bizottság nevében, ha a Bizottság úgy határoz, hogy ilyen feladatot ruház át az Ügynökségre.(5)Az egyes látogatások vagy ellenőrzések végén az Ügynökség jelentést készít, amelyet elküld a Bizottságnak és az érintett tagállamnak. A jelentésnek Bizottság által előzetesen meghatározott sablont kell követnie.(6)Az Ügynökség adott esetben – de a látogatási vagy ellenőrzési ciklus lezárásakor mindenképpen – elemzést készít a ciklusban készült jelentésekről, hogy horizontális megállapításokat tegyen a meglévő intézkedések eredményességével és költséghatékonyságával kapcsolatban, és levonja az általános következtetéseket. Az Ügynökség az elemzését benyújtja a Bizottságnak, hogy a tagállamokkal további megbeszélések legyenek folytathatók a releváns tanulságok levonása és a bevált munkamódszerek megosztásának megkönnyítése érdekében, különösen az uniós jog végrehajtása tekintetében. [Mód. 46]

III. FEJEZETAZ ÜGYNÖKSÉG EGYÉB, NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKAT ÉS AZ EURÓPAI PARTI ŐRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉST ÉRINTŐ FELADATAI

11. cikkNemzetközi kapcsolatok(1)Az Ügynökség kérésre megadja a tagállamoknak és a Bizottságnak az ahhoz szükséges technikai segítséget, hogy a hajózást illetően és az uniós hatáskörbe tartozó esetekben hozzá tudjanak járulni az IMO – ahol az EMSA-nak a Bizottság felhatalmazása keretében részt kell vennie és jelen kell lennie a megbeszéléseken –és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szakmai szerveinekszervei, a kikötő szerinti állam hatósága által végzettáltali ellenőrzésekről szóló párizsi memorandumnak (a továbbiakban: Párizsi Memorandum) és azoknak amegfelelő memorandumok és azon releváns regionális szervezeteknek aszervezetek keretében végzett munkához, amelyekhez az Unió csatlakozott. [Mód. 47]E feladatok hatékony és eredményes elvégzése érdekében az ügyvezető igazgató határozhat úgy, hogy az Európai Külügyi Szolgálattal kötött megfelelő megállapodások alapján az Unió harmadik országbeli küldöttségeinél helyezi el a személyzetet. E határozat a Bizottság és az igazgatótanács előzetes hozzájárulásához kötött. A határozatban meg kell állapítani az elhelyezett személyzet által ellátandó tevékenységek körét oly módon, hogy megelőzhetők legyenek a szükségtelen költségek és az Ügynökség igazgatási feladatkörei közötti átfedések.(2)Az alkalmazandó uniós jogi aktusokkal kapcsolatban az Ügynökség a Bizottság kéréséreBizottsággal konzultálva technikai segítséget nyújthat – amelybe releváns képzési tevékenységek szervezése is beletartozik – az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országoknak, és adott esetben az európai szomszédságpolitika partnerországainak és a Párizsi Memorandum részes országainak. [Mód. 48](3)Az Ügynökség a BizottságBizottsággal, az Európai Külügyi Szolgálat vagy mindkettő kéréséreSzolgálattal vagy mindkettővel konzultálva támogatást nyújthat a hajók okozta szennyezések, valamint az olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengerszennyezések esetén is, amennyiben a szennyezések olyan harmadik országokat érintenek, amelyek az Unióval közös regionális tengermedencén osztoznak. Az Ügynökség az 1313/2013/EU határozattal létrehozott uniós polgári védelmi mechanizmussal, valamint az e rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében a tagállamokra vonatkozóan megállapított és harmadik országokra értelemszerűen alkalmazott feltételekkel összhangban nyújt segítséget. E feladatokat össze kell hangolni a tengerszennyezés tárgyában meglévő regionális együttműködési megállapodásokkal. [Mód. 49](4)Az Ügynökség a 24. cikk sérelme nélkül, a Bizottság kéréséreBizottsággal konzultálva technikai segítséget nyújt harmadik országok számára a hatáskörébe tartozó ügyekben. [Mód. 50](5)Az Ügynökség a Bizottság jóváhagyásával igazgatási megállapodásokat köthet és együttműködhet egyéb olyan uniós szervekkel, amelyek az Ügynökség hatáskörébe tartozó ügyeken dolgoznak. E megállapodásokról és együttműködésről a Bizottság véleményt fogalmaz meg, az Ügynökség pedig rendszeresen jelentést készít a Bizottságnak. [Mód. 61](6)Az igazgatótanács az Ügynökség nemzetközi kapcsolataira vonatkozó stratégiát fogad el a hatáskörébe tartozó ügyeket illetően. A stratégiának összhangban kell lennie a Bizottság politikai prioritásaival, valamint segítenie kell a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot eaz uniós prioritások megvalósításában. A stratégiát a hozzá kapcsolódó források megjelölésével együtt bele kell foglalni az Ügynökség programozási dokumentumába. [Mód. 52]

12. cikkEurópai együttműködés a parti őrségi feladatok ellátásában(1)Az Ügynökség az (EU) 2019/1896 rendelettel létrehozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel és az (EU) 2019/473 rendelettel létrehozott Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal a saját megbízatásuk keretein belül együttműködve támogatja a nemzeti hatóságokat a parti őrségi feladatok nemzeti, uniós és adott esetben nemzetközi szinten történő ellátásában az alábbiak révén:a)a hajózási adatszolgáltatási rendszerekben és az említett ügynökségek, illetve a Hivatal által üzemeltetett vagy az általuk hozzáférhető más információs rendszerekben rendelkezésre álló információk megosztása, összevonása és elemzése az említett ügynökségre, illetve Hivatalra vonatkozó jogalapokkal összhangban és a tagállamok adatok feletti rendelkezési jogának sérelme nélkül;b)a legkorszerűbb technológián alapuló felügyeleti és kommunikációs szolgáltatások nyújtása, ideértve a világűrbe telepített és a földi infrastruktúrát és a bármilyen platformra telepített érzékelőket is;c)kapacitásépítés iránymutatások és ajánlások kidolgozása és bevált gyakorlatok megállapítása, valamint a személyzet képzésének és cseréjének biztosítása révén;d)a parti őrségi feladatokkal kapcsolatos információcsere és együttműködés fokozása, többek között a tengerészeti területen fennálló műveleti kihívások és felmerülő kockázatok elemzése révén, többek között digitális szimulációs eszközök használatával a balesetek hatásának tanulmányozására; [Mód. 53]e)kapacitások megosztása többcélú műveletek tervezése és végrehajtása révén, valamint az eszközök és más kapacitások megosztása által, amennyiben ezeket a tevékenységeket az említett ügynökség, illetve Hivatal koordinálja és azokhoz az érintett tagállamok illetékes hatóságai hozzájárultak.;ea) a releváns kutatások, fejlesztések és technológiák – többek között a mesterséges intelligencia – együttműködésen alapuló és rugalmas megosztása annak érdekében, hogy megoldásokat találjanak a különböző területeken felmerülő kihívásokra; [Mód. 54]eb) az együttműködés fokozása a tudományos tengerkutatási célokra történő adatgyűjtés terén a tengeri ökoszisztémák, a fizikai oceanográfia, a tengerkémia, a tengerbiológia, a halászat, az óceánok területén végzett tudományos fúrások és magfúrások, a geológiai és geofizikai kutatás területén és egyéb tevékenységek vonatkozásában; [Mód. 55]ec) együttműködési projektek végrehajtása harmadik országokkal a tengerészeti biztonság javítása, a hajók okozta szennyezés megelőzése, a tengeri védelem javítása és a tengeri környezet megőrzése érdekében. [Mód. 56](2)Az Ügynökség igazgatótanácsa a 15. cikkben foglalt hatásköreinek sérelme nélkül az Ügynökség, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, valamint az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal között a parti őrségi feladatok terén folytatott együttműködés pontos módjait munkamegállapodás keretében kell meghatározni megbízatásukkal és az említett ügynökségre, illetve Hivatalra vonatkozó pénzügyi szabályokkal összhangban. Az említett megállapodást jóvá kell hagynia az Ügynökség igazgatótanácsának, az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal igazgatási tanácsának és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség igazgatótanácsának.(3)A Bizottság a tagállamokkal, az Ügynökséggel, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel és az Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal szoros együttműködésben hozzáférhetővé tesz egy gyakorlati kézikönyvet a parti őrségi feladatok ellátásában való európai együttműködésről. Az említett kézikönyv információcserére vonatkozó iránymutatásokat, ajánlásokat és bevált módszereket tartalmaz. A Bizottság a kézikönyvet ajánlás formájában fogadja el.(4)Az e cikkben foglalt feladatok nem érinthetik hátrányosan az Ügynökség 4–12. cikkben említett feladatait, valamint nem sérthetik a tagállamok jogait és kötelezettségeit, különösen a lobogó szerinti államként, kikötő szerinti államként vagy parti államként őket megillető jogokat és ekként vállalt kötelességeket.

13. cikkKommunikáció és információterjesztésAz Ügynökség saját kezdeményezésére kommunikációs tevékenységeket folytathat a megbízatása körébe tartozó területeken. A kommunikációs tevékenységek nem sérthetik a 4–13. cikkben foglalt többi feladatot, és ezeket a tevékenységeket az igazgatótanács által elfogadott vonatkozó kommunikációs és terjesztési tervekkel összhangban kell végezni. Az igazgatótanács a szükségletek elemzése alapján rendszeresen aktualizálja ezeket a terveket.

IV. FEJEZETAZ ÜGYNÖKSÉG SZERVEZETE

14. cikkIgazgatási és irányítási struktúraAz Ügynökség igazgatási és irányítási struktúráját a következők alkotják:a)az igazgatótanács, amely a 16. cikkben meghatározott feladatokat látja el;b)a felügyelőtestület, amely a 21. cikkben meghatározott feladatokat látja el;c)az ügyvezető igazgató, aki a 23. cikkben meghatározott feladatokat látja el.

15. cikkAz igazgatótanács összetétele(1)Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből és a Bizottság négy képviselőjéből áll, akik valamennyien szavazati joggal rendelkeznek.Az igazgatótanácsnak emellett a 2. cikkben említett, leginkább érintett ágazatokat képviselő négy, a Bizottság által kinevezett, szavazati joggal nem rendelkező szakember is a tagja. [Mód. 57 - a magyar változatot nem érinti]Az igazgatótanácsnak az Európai Parlament két képviselője is tagja megfigyelői minőségben, szavazati jog nélkül. [Mód. 58]Az igazgatótanács minden tagját szakmai tapasztalata, illetve a 2. cikkben említett területekhez kapcsolódó szakértelme alapján nevezik ki. A tagállamok és a Bizottság mind arra törekednek, hogy a nők és férfiak egyenlő arányban legyenek képviselve az igazgatótanácsban. A négy szakember egyike a balesetek kivizsgálásával foglalkozó szervek 2009/18/EK irányelv 10. cikke szerinti állandó együttműködési keretének képviselője.(2)Mindegyik tagállam, az Európai Parlament és a Bizottság kinevez egy-egy igazgatótanácsi tagot, valamint egy póttagot, aki az igazgatótanácsi tagot annak távollétében képviseli. [Mód. 59](3)A hivatali idő négy év. Ez a hivatali idő megújítható.(4)Hivatalba lépésekor minden tag és póttag írásbeli nyilatkozatot ír alá arról, hogy esetében nem áll fenn összeférhetetlenség. Minden tag és póttag naprakésszé teszi a nyilatkozatát, amennyiben az összeférhetetlenség tekintetében megváltoznak a körülmények. Az Ügynökség a nyilatkozatokat és naprakésszé tett változatukat közzéteszi a honlapján.

16. cikkAz igazgatótanács feladatköre(1)Az Ügynökség feladatai ellátásának biztosítása érdekében az igazgatótanács:a)kijelöli az Ügynökség tevékenységének általános és stratégiai irányvonalát;b)a Bizottság véleményének kézhezvételét követően és a 17. cikkel összhangban a szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados többségével évente elfogadja az Ügynökség egységes programozási dokumentumát;c)a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados többségével elfogadja az Ügynökség éves költségvetését és létszámtervét, és ellátja az Ügynökség költségvetéséhez kapcsolódó, a VI. fejezet szerinti egyéb feladatokat;d)a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados többségével elfogadja az Ügynökség tevékenységéről szóló összevont éves tevékenységi jelentést, és azt legkésőbb az adott év július 1-jéig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és a tagállamoknak. A jelentést nyilvánosságra kell hozni;e)a 25. cikknek megfelelően elfogadja az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokat;f)véleményt nyilvánít az Ügynökség végleges beszámolójáról;g)meghatározza a 10. cikk szerint végrehajtandó látogatásokra vonatkozó eljárást. Abban az esetben, ha az eljárás elfogadását követő 15 napon belül a Bizottság kinyilvánítja egyet nem értését, az igazgatótanács felülvizsgálja ezt az eljárást, és azt második olvasatban – adott esetben módosított formában – elfogadja, mégpedig a Bizottság képviselőit is beleszámítva kétharmados többséggel, vagy pedig a tagállamok képviselőinek egyhangú döntésével; [Mód. 60]h)mérlegeli és jóváhagyja a 11. cikk (5) pontjában említett igazgatási megállapodásokat;i)a csalási kockázatokkal arányos, csalás elleni stratégiát fogad el, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségét és hasznát;j)az igazgatótanácsi tagok tekintetében az összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályokat fogad el és hoz nyilvánosságra, és honlapján évente közzéteszi az igazgatótanácsi tagok érdekeltségi nyilatkozatát; [Mód. 61]k)a szükségletek elemzése alapján elfogadja a 13. cikkben említett kommunikációs és terjesztési terveket;l)elfogadja és nyilvánosságra hozza eljárási szabályzatát; [Mód. 62]m)a 21. cikknek megfelelően a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados többségével kinevezi a felügyelőtestület tagjait;n)meghatalmazást fogad el a felügyelőtestületnek a 21. cikk szerinti feladataira vonatkozóan;o)a (2) bekezdésnek megfelelően az Ügynökség személyzete vonatkozásában gyakorolja a személyzeti szabályzatban a kinevezésre jogosult hatóságra és az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeiben a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröketA Tanács 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről, valamint a Bizottság tisztviselőire ideiglenesen alkalmazandó különleges intézkedések bevezetéséről (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).;p)a személyzeti szabályzat 110. cikkének (2) bekezdésével összhangban végrehajtási szabályokat fogad el a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek érvényre juttatása céljából;q)a 22. cikkel összhangban kinevezi az ügyvezető igazgatót, iránymutatást ad számára, és nyomon követi a teljesítményét, valamint adott esetben meghosszabbítja hivatali idejét, vagy felmenti hivatalából;r)megállapítja az ügyvezető igazgató határozathozatali eljárásait;s)adott esetben számvitelért felelős tisztviselőt nevez ki, aki a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek hatálya alatt áll, és aki feladatai ellátása során teljesen függetlenül jár el;t)biztosítja a belső és külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség (EPPO) vizsgálataiból származó megállapítások és ajánlások megfelelő nyomon követését;u)meghoz minden, az Ügynökség belső struktúrájának kialakításával – ezen belül tanácsadó vagy munkacsoportok felállításával – összefüggő döntést, és szükség esetén azok módosításaitmódosításával összefüggő döntést, figyelembe véve az ügynökség tevékenységekkel kapcsolatos igényeit, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást; [Mód. 63]v)határoz az Ügynökség által díj ellenében kínálható szolgáltatásokról, és keretmodellt fogad el a 26. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti fizetendő díjak pénzügyi felosztására vonatkozóan. Abban az esetben, ha a díj ellenében kínált szolgáltatásokról vagy a keretmodellről szóló igazgatótanácsi határozat elfogadását követő 15 napon belül a Bizottság kinyilvánítja egyet nem értését, az igazgatótanács felülvizsgálja a szóban forgó határozatot, és második olvasatban – adott esetben módosított formában – elfogadja, mégpedig a Bizottság képviselőit is beleszámítva kétharmados többséggel, vagy pedig a tagállamok képviselőinek egyhangú döntésével; [Mód. 64]w)hatékonyságnövelésre és szinergiákra vonatkozó stratégiát fogad el;x)a harmadik országokkal, nemzetközi szervezetekkel vagy mindkettővel folytatott együttműködésre vonatkozó stratégiát fogad el a 11. cikk (6) bekezdésének megfelelően. Abban az esetben, ha a stratégia elfogadását követő 15 napon belül a Bizottság kinyilvánítja egyet nem értését, az igazgatótanács felülvizsgálja ezt az eljárást, és azt második olvasatban – adott esetben módosított formában – elfogadja, mégpedig a Bizottság képviselőit is beleszámítva kétharmados többséggel, vagy pedig a tagállamok képviselőinek egyhangú döntésével; [Mód. 65]y)elfogadja az Ügynökség 41. cikkben említett belső biztonsági szabályait;z)kinevezi az Ügynökség adatvédelmi tisztviselőjét.(2)Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkének (2) bekezdésével összhangban a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdésén és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 6. cikkén alapuló határozatot fogad el, amellyel a kinevezésre jogosult hatóság vonatkozó hatásköreit átruházza az ügyvezető igazgatóra, és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a hatáskör-átruházás felfüggeszthető. Az ügyvezető igazgató jogosult e hatáskörök további átruházására.Rendkívüli körülmények által indokolt esetben az igazgatótanács határozat útján átmenetileg felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek az ügyvezető igazgatóra való átruházását, valamint e hatásköröknek az utóbbi általi átruházását, és e hatásköröket maga gyakorolhatja, vagy átruházhatja valamely tagjára vagy a személyzetnek egy, az ügyvezető igazgatótól eltérő tagjára.

17. cikkÉves és többéves programozás(1)Az igazgatótanács minden év november 30-ig többéves és éves programozást tartalmazó egységes programozási dokumentumot fogad el az ügyvezető igazgató által előterjesztett tervezet alapján, figyelembe véve a Bizottság véleményét és – a többéves programozást illetően – az Európai Parlamenttel való egyeztetést követően. Ha az igazgatótanács úgy dönt, hogy nem veszi figyelembe a Bizottság véleményében szereplő elemeket, akkor ezt kellően meg kell indokolnia. A kellő indokolásra vonatkozó kötelezettség az egyeztetés során az Európai Parlament által felvetett megfontolásokra is alkalmazandó. Az igazgatótanács az egységes. A programozási dokumentumot továbbítjaa következő év január 31-ig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. [Mód. 66]Abban az esetben, ha az egységes programozási dokumentum elfogadását követő 15 napon belül a Bizottság kinyilvánítja, hogy a dokumentummal nem ért egyet, az igazgatótanács felülvizsgálja az egységes programozási dokumentumot, és azt második olvasatban – esetleg módosított formában – két hónapon belül elfogadja, mégpedig a Bizottság képviselőit is beszámítva kétharmados többséggel, vagy a tagállamok képviselőinek egyhangú döntésével. [Mód. 67](2)Az egységes programozási dokumentum az általános költségvetés végső elfogadását követően válik véglegessé, és szükség esetén annak megfelelően kiigazítható.(3)Az éves munkaprogram tartalmazza a célkitűzések részletes leírását és a várt eredményeket, ideértve a teljesítménymutatókat is. A tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás elveivel összhangban tartalmaznia kell továbbá a finanszírozandó intézkedések leírását, valamint fel kell tüntetnie az egyes intézkedésekhez elkülönített pénzügyi és humán erőforrásokat is. Az éves munkaprogramnak összhangban kell állnia a (7) bekezdésben említett többéves munkaprogrammal. Egyértelműen jeleznie kell, hogy az előző pénzügyi évhez képest az Ügynökség mely feladata új, illetve változott vagy szűnt meg. Az éves vagy többéves programozásnak, illetve mindkettőnek magában kell foglalnia a harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra vonatkozó, a 11. cikkben említett stratégiát és az e stratégiához kapcsolódó intézkedéseket.(4)Amikor az Ügynökség új feladatot kap, az igazgatótanács módosítja az elfogadott éves munkaprogramot. Az ilyen új feladat munkaprogramba történő felvételét megelőzően meg kell vizsgálni annak humánerőforrás- és költségvetési vonzatait, és a feladat felvétele más feladatok elhalasztására vonatkozó határozat meghozatalától függhet.(5)Az igazgatótanács az egységes programozási dokumentum elkészítésének keretében megvizsgálja és jóváhagyja a Bizottság vagy a tagállamok 3. cikk (1) bekezdésének c) pontja, 3. cikk (2) bekezdésének b) pontja, 5. cikk (5)–(8) bekezdése, 8. cikk (6) és (7) bekezdése, 9. cikk (3) bekezdése, 10. cikk (4) bekezdése és 11. cikk (2) és (4) bekezdése szerinti, technikai segítségnyújtás iránti kérelmeit. E kérelmek jóváhagyása:a)nem sértheti az Ügynökség egyéb feladatait;b)elkerüli a párhuzamos erőfeszítéseket;c)a humánerőforrás- és költségvetési vonzatok vizsgálatától függ; valamintd)más feladatok elhalasztására vonatkozó határozat meghozatalától függhet.(6)Az éves munkaprogram bármely érdemi módosítását az eredeti éves munkaprogram elfogadására vonatkozóval megegyező eljárással kell elfogadni. Az igazgatótanács az éves munkaprogram nem lényeges módosítására vonatkozó hatáskörét átruházhatja az ügyvezető igazgatóra.(7)A többéves munkaprogramnak tartalmaznia kell az átfogó stratégiai programozást, ideértve a célkitűzéseket, a várt eredményeket és a teljesítménymutatókat is. Továbbá meg kell határoznia az erőforrás-programozást, ideértve a többéves költségvetést és a személyzetet is.(8)Az erőforrás-programozást évente aktualizálni kell. A stratégiai programozást az indokolt esetekben – és különösen a 41. cikkben említett értékelés kimenetelének figyelembevétele céljából – aktualizálni kell.

18. cikkAz igazgatótanács elnöke(1)Az igazgatótanácsnak a szavazati joggal rendelkező tagjai közül elnököt és alelnököt kell választania. Az elnököt és az alelnököt az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjai kétharmados többséggel választják meg.(2)Az alelnök automatikusan átveszi az elnök helyét, ha az akadályoztatva van feladatai ellátásában.(3)Az elnök és az alelnök hivatali ideje négy év. Hivatali idejük egy alkalommal megújítható. Ha azonban igazgatótanácsi tagságuk a hivatali idejük alatt bármikor megszűnik, azon időpontban hivatali tisztségük is automatikusan megszűnik.

19. cikkAz igazgatótanács ülései(1)Az igazgatótanács üléseit az eljárási szabályzatnak megfelelően kell lefolytatni, és az üléseket az igazgatótanács elnökének kell összehívnia.(2)A tanácskozáson az Ügynökség ügyvezető igazgatója is részt vesz, kivéve, ha részvétele az elnök megállapítása szerint összeférhetetlenséget eredményezhet, vagy ha az igazgatótanács határozatot készül hozni, összhangban a 35. cikkel.(3)Az igazgatótanács évente két alkalommal tart rendes ülést. Ezenkívül az elnök kezdeményezésére, valamint a Bizottságnak vagy a tagállamoktagjai egyharmadának kérésére ül össze. [Mód. 68](4)Bizalmas ügy vagy összeférhetetlenség esetén az igazgatótanács határozhat a napirend egyes pontjainak az érintett tagok jelenléte nélkül történő vizsgálatáról. Ez nem érinti a tagállamok és a Bizottság azon jogát, hogy póttag vagy bármely más személy révén képviseltessék magukat. E rendelkezés alkalmazásának részletes szabályait az igazgatótanács eljárási szabályzatában kell megállapítani.(5)Az igazgatótanács meghívhat bárkit megfigyelőnek az ülésen való részvételre, akinek a véleménye fontos lehet.(6)Az igazgatótanács tagjait – az igazgatótanács eljárási szabályzatának rendelkezéseire is figyelemmel – tanácsadók vagy szakértők segíthetik.(7)Az igazgatótanács titkárságát az Ügynökség biztosítja.

20. cikkAz igazgatótanács szavazási szabályai(1)E rendelet eltérő rendelkezése hiányában az igazgatótanács a szavazati joggal rendelkező tagjainak abszolút többségével fogadja el határozatait.(2)A 16. cikk (1) bekezdésének c)–e) pontjában, i), j), n), o), p), q), t) és u) pontjában, valamint a 16. cikk (2) bekezdésében említett határozatok csak akkor hozhatók meg, ha a Bizottság képviselői igennel szavaznak. A 16. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti határozatok meghozatalához a Bizottság képviselőjének támogató szavazata csak az adott határozat azon elemei tekintetében szükséges, amelyek nem kapcsolódnak az Ügynökség éves és többéves munkaprogramjához. [Mód. 69](3)Minden szavazati joggal rendelkező tag egy szavazattal rendelkezik. Az Ügynökség ügyvezető igazgatója nem vesz részt a szavazásban. [Mód. 70](4)Valamely tag távolléte esetén az őt helyettesítő póttag jogosult a tagot megillető szavazati jog gyakorlására.(5)Az eljárási szabályzat részletesen rendelkezik a szavazás szabályairól, ideértve azt, hogy egy tag milyen feltételek mellett szavazhat egy másik tag nevében.

21. cikkFelügyelőtestület(1)Az igazgatótanácsot a felügyelőtestület segíti.(2)A felügyelőtestület:a)felügyeli az igazgatótanács igazgatásra és költségvetési gazdálkodásra vonatkozó határozatainak végrehajtását;aa) határoz a 25. cikk alapján elfogadott pénzügyi szabályzatban előírt olyan ügyekben, amelyeket ez a rendelet nem utal az igazgatótanács kizárólagos hatáskörébe; [Mód. 71]b)előkészíti az igazgatótanács által elfogadandó határozatokat;c)az igazgatótanáccsal együtt gondoskodik a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, illetve az OLAF és az EPPO vizsgálataiból származó megállapítások és ajánlások nyomán meghozott intézkedések megfelelőségéről.(3)Sürgős esetekben a felügyelőtestület az igazgatótanács nevében meghozhat bizonyos ideiglenes határozatokat, különösen az igazgatási irányítást érintő kérdésekben, ideértve a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreinek átruházásának felfüggesztését és a költségvetési kérdéseket is.(4)A felügyelőtestület az igazgatótanács elnökéből és elnökhelyetteséből, a Bizottság igazgatótanácsba delegált egyik képviselőjéből és az igazgatótanács által a szavazati joggal rendelkező tagjai közül kinevezett három másik tagból áll. Az igazgatótanács elnöke egyben a felügyelőtestület elnöke is. Az ügyvezető igazgató részt vesz a felügyelőtestület ülésein, de szavazati joggal nem rendelkezik. A felügyelőtestület az üléseire más megfigyelőket is meghívhat. [Mód. 72](5)A felügyelőtestület tagjainak hivatali ideje négy év, és megújítható. A felügyelőtestület tagjainak hivatali ideje igazgatótanácsi tagságuk megszűnésével véget ér.(6)A felügyelőtestület háromhavonta legalább egy rendes ülést tart. Ezenkívül az elnöke kezdeményezésére vagy a tagjai kérésére is összeül.(6a) A felügyelőtestület a határozatait konszenzussal fogadja el. Ha a felügyelőtestület nincs abban a helyzetben, hogy konszenzussal határozatot hozzon, az ügyet az igazgatótanács elé kell utalni. [Mód. 73](7)A felügyelőtestület eljárási szabályzatát az igazgatótanács állapítja meg.

V.FEJEZETÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ

22. cikkKinevezés, a hivatali idő meghosszabbítása és a tisztségből való felmentés(1)Az ügyvezető igazgatót az igazgatótanács nevezi ki érdemei és, képességei, szakértelme és a tengerhasznosítási ágazathoz kapcsolódó igazolt kompetenciája és szakmai tapasztalata alapján, a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról, a nemek egyensúlyának elvét tiszteletben tartó, nyílt és átlátható kiválasztási eljárásban. [Mód. 74](1a) Az igazgatótanács által kiválasztott jelöltet a kinevezése előtt fel kell kérni arra, hogy vegyen részt az Európai Parlament illetékes bizottsága előtti meghallgatáson, és válaszoljon a bizottság tagjai által feltett kérdésekre. [Mód. 75](2)Az ügyvezető igazgató szerződésének megkötése céljából az Ügynökséget az igazgatótanács elnöke képviseli.(3)Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak vége előtt a Bizottság kellő időben értékelést készít, amelyben figyelembe veszi az ügyvezető igazgató teljesítményének értékelését, valamint az Ügynökség előtt álló feladatokat és kihívásokat.(4)Az igazgatótanács a (3) bekezdésben említett értékelés figyelembevételével, a bizottsági javaslat alapján eljárva egy alkalommal, legfeljebb öt évvel meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató hivatali idejét. Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató megbízatásának meghosszabbítására vonatkozó szándékáról tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Mielőtt az igazgatótanács határozatot hozna a megbízatás meghosszabbításáról, az ügyvezető igazgatót felkérhetik, hogy tegyen nyilatkozatot az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt, és válaszoljon a bizottság tagjai által feltett kérdésekre. [Mód. 76](5)Az az ügyvezető igazgató, akinek hivatali idejét már meghosszabbították, nem vehet részt az ugyanazon tisztség betöltését célzó kiválasztási eljárásban.(6)Az ügyvezető igazgatót kizárólag az igazgatótanács által a Bizottság javaslata alapján hozott határozattal lehet felmenteni hivatalából. Az Európai Parlamentet és a Tanácsot – az alkalmazandó titoktartási követelményeknek megfelelő módon – tájékoztatni kell az ilyen határozat indokairól. [Mód. 77](6a) Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató kinevezéséről, hivatali idejének meghosszabbításáról vagy tisztsége alóli felmentéséről a szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados többségével határoz. [Mód. 78](7)Az Ügynökség az ügyvezető igazgatót az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében ideiglenes alkalmazottként foglalkoztatja.

23. cikkAz ügyvezető igazgató feladatai és felelősségi köre(1)Az ügyvezető igazgató az igazgatótanács határozatai szerint irányítja az Ügynökséget, és az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.(2)A Bizottság, az igazgatótanács és a felügyelőtestület hatásköreinek sérelme nélkül az ügyvezető igazgató feladatainak ellátásában független, és sem kormányoktól, sem más szervektől nem kérhet vagy fogadhat el utasításokat.(3)Az ügyvezető igazgató a tevékenységéről beszámol az Európai Parlamentnek, amikor utóbbi erre kéri. A Tanács felkérheti az ügyvezető igazgatót a tevékenységéről való beszámolásra.(4)Az Ügynökség törvényes képviselője az ügyvezető igazgató. Az ügyvezető igazgató ezért: [Mód. 79]a) technikai segítséget és szakértelmet biztosít a Bizottság és a tagállamok számára az IMO keretében; [Mód. 80]b) elszámoltatható az Ügynökség igazgatótanácsának, amikor az Unió érdekében politikailag érzékeny döntéseket hoz. [Mód. 81](5)Az ügyvezető igazgató felelős az e rendelet által az Ügynökségre bízott feladatok végrehajtásáért. Az ügyvezető igazgató különösen:a)gondoskodik az Ügynökség fenntartható és hatékony napi igazgatásáról; [Mód. 82]b)megszervezi, irányítja és felügyeli az Ügynökség működését és személyzetét az igazgatótanács határozatai által szabott kereteken belül;c)előkészíti és végrehajtja az igazgatótanács által elfogadott határozatokat;d)kidolgozza az Ügynökségre vonatkozó pénzügyi szabályzat tervezetét, amelyet az igazgatótanács fogad el;e)a 27. cikk szerint becsléseket készít az Ügynökség bevételeiről és kiadásairól, és a 28. cikknek megfelelően végrehajtja a költségvetést;f)kidolgozza és elfogadás céljából az igazgatótanács elé terjeszti az egységes programozási dokumentum tervezetét, miután az igazgatótanács vonatkozó ülése előtt legalább négy héttel egyeztetett a Bizottsággal;g)végrehajtja az egységes programozási dokumentumot, a vonatkozó mutatókkal összehasonlítva értékeli az elért eredményeket, és beszámol az igazgatótanácsnak a dokumentum végrehajtásáról;h)elkészíti, valamint értékelés és elfogadás céljából az igazgatótanács elé terjeszti az Ügynökség összevont éves tevékenységi jelentését;i)a 17. cikk (5) bekezdésének megfelelően válaszol a segítségnyújtás iránti megkeresésekre;j)a Bizottsággal folytatott konzultációt követően határoz a 10. cikkben előírt látogatások és ellenőrzések végrehajtásáról, az igazgatótanács által a 16. cikk (1) bekezdésének g) pontja szerint megállapított, látogatásokra vonatkozó eljárást követve;k)határozhat úgy, hogy igazgatási megállapodásokat köt az Ügynökség tevékenységi körében működő egyéb uniós szervekkel, feltéve, hogy a megállapodás tervezetét a 11. cikk (5) bekezdése szerint egyeztetés céljából benyújtja előbb a Bizottságnak, majd az igazgatótanácsnak, az igazgatótanács pedig négy héten belül nem emel kifogást;l)meghoz minden szükséges intézkedést – beleértve a belső igazgatási utasítások elfogadását és a közlemények közzétételét is – annak biztosítása érdekében, hogy az Ügynökség e rendelet rendelkezései szerint működjön;m)hatékony ellenőrzési rendszert hoz létre abból a célból, hogy az Ügynökség eredményei összehasonlíthatók legyenek az Ügynökség e rendeletben meghatározott céljaival és feladataival. Ennek érdekében a Bizottsággal és az igazgatótanáccsal egyetértésben az elért eredmények hatékony értékelésére alkalmas teljesítménymutatókat állapít meg. Biztosítja, hogy az Ügynökség szervezeti struktúráját rendszeresen a változó igényekhez igazítsák, a rendelkezésre álló pénzügyi és humán erőforrások figyelembevételével. E tekintetben az elismert szakmai színvonalnak megfelelő rendszeres értékelési eljárásokat állapít meg;n)hatékony és eredményes belső kontrollrendszert hoz létre, biztosítja annak működését, és az azt érintő minden jelentős változásról beszámol az igazgatótanácsnak;o)gondoskodik az Ügynökség kockázatértékelésének elvégzéséről és a közös vállalkozás kockázatkezeléséről;p)nyomonkövetési cselekvési tervet készít a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, illetve a 38. cikk szerint az OLAF és az EPPO vizsgálataiból származó megállapítások és ajánlások nyomán meghozandó intézkedésekről, és az eredményekről évente két alkalommal jelentést tesz a Bizottságnak, valamint rendszeresen az igazgatótanácsnak;q)védi az Unió pénzügyi érdekeit a csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával – az OLAF és az Európai Ügyészség vizsgálati hatáskörének sérelme nélkül –, hatékony ellenőrzések, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a jogtalanul kifizetett összegek behajtása és adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű igazgatási és pénzügyi szankciók révén;r)csalás elleni stratégiát, hatékonyságnövelési és szinergiastratégiát, a harmadik országokkal, nemzetközi szervezetekkel vagy mindkettővel való együttműködésre vonatkozó stratégiát, valamint a szervezeti irányítási és belső kontrollrendszerekre vonatkozó stratégiát dolgoz ki az Ügynökség számára, és e stratégiákat jóváhagyás céljából az igazgatótanács elé terjeszti;s)előmozdítja a sokféleséget, és gondoskodik a nemek egyensúlyáról az Ügynökség személyzetének felvételét illetően;t)a lehető legszélesebb földrajzi területről vesz fel személyzetet;u)kialakítja és végrehajtja az Ügynökség kommunikációs politikáját;v)ellát minden egyéb, az igazgatótanács által rábízott vagy ráruházott, vagy az e rendeletben előírt feladatot.

24. cikkHarmadik országok részvétele(1)Az Ügynökség nyitott olyan harmadik országok részvételére, amelyek az Unióval kötött megállapodásaikkal elfogadták és alkalmazzák a tengerészeti biztonság és tengeri védelem, valamint a hajók okozta szennyezés megelőzése és a szennyezéssel szembeni ellenintézkedés terén hozott uniós jogszabályokat.(2)Az említett megállapodások vonatkozó rendelkezései alapján az Ügynökség a Bizottság véleményének kikérését követően olyan megállapodásokat köt, amelyek megállapítják a szóban forgó országok Ügynökség munkájában való részvételére vonatkozó részletes szabályok jellegét és mértékét, többek között a pénzügyi hozzájárulásokra és a személyzetre vonatkozó rendelkezéseket.

VI. FEJEZETPÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

25. cikkPénzügyi szabályozásA Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács elfogadja az Ügynökségre vonatkozó pénzügyi szabályokat. A pénzügyi szabályok csak akkor térhetnek el a Bizottság (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendeletétől, ha az eltérést az Ügynökség működése kifejezetten szükségessé teszi, és az eltéréshez a Bizottság előzetesen hozzájárulását adta.

26. cikkKöltségvetés(1)A naptári évvel megegyező minden pénzügyi évre össze kell állítani az Ügynökség összes tervezett bevételének és kiadásának előirányzatát, és azt fel kell tüntetni az Ügynökség költségvetésében.(2)Az Ügynökség költségvetésének bevételei és kiadásai egyensúlyban kell, hogy álljanak.(3)Az Ügynökség bevételei közé az egyéb források sérelme nélkül a következők tartoznak:a)az Európai Unió általános költségvetésében feltüntetett uniós hozzájárulás és az uniós szervektől kapott vissza nem térítendő támogatások;b)az Ügynökség munkájában a 24. cikknek megfelelően részt vevő harmadik országok lehetséges hozzájárulásai;c)az infrastruktúra, a kiadványok, a képzések vagy az e rendelet hatálya alá tartozó, az Ügynökség által nyújtott egyéb szolgáltatások díjai a 33. cikk alapján elfogadottcikkben említett, felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusoknak megfelelően; [Mód. 83]d)a tagállamoktól, harmadik országoktól vagy egyéb szervezetektől származó bármely önkéntes pénzügyi hozzájárulás, feltéve, hogy a hozzájárulás átlátható, a költségvetésben egyértelműen feltüntetésre kerül, és nem veszélyezteti az Ügynökség függetlenségét és pártatlanságát.(4)Az Ügynökség kiadásai magukban foglalják a személyzet javadalmazását, az igazgatási és infrastrukturális kiadásokat és a működési költségeket.

27. cikkA költségvetés megállapítása(1)Az ügyvezető igazgató évente elkészíti az Ügynökség következő költségvetési évre tervezett bevételeit és kiadásait tartalmazó tervezetet, ideértve a létszámterv tervezetét is, és azt megküldi az igazgatótanácsnak.(2)Az igazgatótanács e tervezet alapján elfogadja az Ügynökség következő pénzügyi évre vonatkozó, a bevételeket és kiadásokat tartalmazó ideiglenes kimutatástervezetét.(3)Az Ügynökség tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó előzetes becslést minden év január 31-ig meg kell küldeni a Bizottságnak. Az igazgatótanács a tárgyév március 31-ig megküldi a Bizottságnak a költségvetési tervezet végleges változatát.(4)A Bizottság a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatást az Európai Unió általános költségvetési tervezetével együtt megküldi a költségvetési hatóságnak.(5)A költségvetési tervezet alapján a Bizottság az Európai Unió általános költségvetésének tervezetében feltünteti a létszámtervre való tekintettel szükségesnek ítélt előirányzatokat, valamint az általános költségvetést terhelő támogatás összegét, amelyet az EUMSZ 313. és 314. cikkével összhangban a költségvetési hatóság elé terjeszt.(6)A költségvetési hatóság engedélyezi az Ügynökségnek juttatandó hozzájárulási előirányzatokat.(7)A költségvetési hatóság elfogadja az Ügynökség létszámtervét.(8)Az igazgatótanács az Ügynökség költségvetését az igazgatótanácsa szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével fogadja el. Az Ügynökség költségvetése az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Szükség esetén ennek megfelelően ki kell igazítani. [Mód. 84](9)Az Ügynökség költségvetésére feltehetően jelentős kihatással járó ingatlanprojektek esetében az (EU) 2019/715 felhatalmazáson alapuló rendelet rendelkezései alkalmazandók.

28. cikkA költségvetés végrehajtása(1)Az Ügynökség költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.(2)Az ügyvezető igazgató évente megküld a költségvetési hatóságnak valamennyi, az értékelési eljárás eredménye szempontjából releváns információt.

29. cikkA beszámolók bemutatása és a mentesítés(1)Az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője a következő pénzügyi év március 1-jéig megküldi az előzetes beszámolót a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek.(2)Az Ügynökség a következő pénzügyi év március 31-ig megküldi a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról szóló jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek.(3)A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője a következő pénzügyi év március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek az Ügynökség előzetes beszámolójának a Bizottság elszámolásával konszolidált változatát.(4)Az Ügynöség előzetes beszámolójára vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az ügyvezető igazgató saját felelősségére – a költségvetési rendelet 246. cikkének megfelelően – elkészíti az Ügynökség végleges beszámolóját, és azt véleményezésre benyújtja az igazgatótanácsnak.(5)Az igazgatótanács véleményt nyilvánít az Ügynökség végleges elszámolásáról.(6)A számvitelért felelős tisztviselő a következő pénzügyi év július 1-jéig megküldi a végleges beszámolót és az igazgatótanács véleményét az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.(7)A végleges beszámolót a következő pénzügyi év november 15-éig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.(8)Az ügyvezető igazgató szeptember 30-ig válaszol a Számvevőszéknek az általa tett észrevételekre. Az ügyvezető igazgató ezt a választ az igazgatótanácsnak is megküldi.(9)A költségvetési rendelet 261. cikkének (3) bekezdésével összhangban az ügyvezető igazgató az Európai Parlament részére, annak kérésére megküld minden olyan információt, amely az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához szükséges.(10)Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az N+2. év május 15. előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az N. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

VII. FEJEZETSZEMÉLYZET

30. cikkÁltalános rendelkezésAz Ügynökség személyzetére a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, valamint az uniós intézmények közötti megállapodással a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtása céljából elfogadott szabályok alkalmazandók.

31. cikkKirendelt nemzeti szakértők és egyéb személyzet(1)Az Ügynökség igénybe vehet kirendelt nemzeti szakértőket és egyéb, nem az Ügynökség alkalmazásában álló személyzetet.(2)Az igazgatótanács határozatot fogad el a nemzeti szakértők Ügynökséghez történő kirendelése szabályainak megállapításáról.

VIII. FEJEZETÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. cikkJogállás és székhely(1)Az Ügynökség uniós szerv és jogi személyiséggel rendelkezik.(2)Az Ügynökség mindegyik tagállamban az adott tagállam joga értelmében a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Jogosult különösen ingó és ingatlan vagyont szerezni, illetőleg elidegeníteni, valamint bírósági eljárásban félként részt venni.(3)Az Ügynökséget az ügyvezető igazgatója képviseli.(4)Az Ügynökség székhelye Lisszabon (Portugál Köztársaság).(4a) Az Ügynökség pénzügyi megtakarítások elérése érdekében adott esetben szorosan együttműködik más uniós intézményekkel, ügynökségekkel és szervekkel, különösen azokkal, amelyek székhelye ugyanazon tagállamban található. [Mód. 85](5)Az igazgatótanács a Bizottság kérésére, az Európai Parlament illetékes bizottságának tájékoztatását követően, az igazgatótanács az érintett tagállamok hozzájárulásával és együttműködésével, valamint a költségvetési hatások megfelelő figyelembevételével – mely során figyelembe veszi azokat a hozzájárulásokat is, amelyeket az érintett tagállamok nyújthatnak – határozhat úgy, hogy regionális központot hoz létre, amennyiben ez az Ügynökség egyes feladatainak a lehető leghatékonyabb és legeredményesebb végrehajtásához szükséges regionális központok létrehozásáról. Ilyen határozat meghozatalakor az igazgatótanács pontosan meghatározza a regionális központ tevékenységi körét, elkerülve a felesleges pénzügyi kiadásokat, és erősítve a meglévő regionális és nemzeti hálózatokkal folytatott együttműködést. [Mód. 86]

33. cikkA díjakkal kapcsolatos végrehajtási jogi aktusokDíjak [Mód. 87](1)A Bizottság a (2), (3) és (4) bekezdésben megállapított elvek szerint végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az alábbiakat:a)az Ügynökségnek fizetendő díjak, különösen a 26. cikk (3) bekezdése c) pontjának alkalmazása során; valamintb)a fizetési feltételek.Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. [Mód. 88](2)A díjakat az Ügynökség által nyújtható szolgáltatásokért kell felszámítani különösen harmadik országok és ágazati szereplők felé, az Ügynökség hatáskörébe tartozó feladatok elvégzése esetén.(3)Minden díjat euróban kell kifejezni és megfizetni. A díjakat átlátható, méltányos és egységes módon kell meghatározni. Figyelembe kell venni adott esetben a kis- és középvállalkozások sajátos szükségleteit, ideértve a részletfizetés vagy a szakaszokban történő fizetés lehetővé tételét. A díjak felosztását egyértelműen fel kell tüntetni a számlákon. A díjak megfizetésére észszerű határidőt kell megszabni.(4)A díjak mértékét úgy kell megállapítani, hogy a belőlük származó bevétel fedezze a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó tevékenységek teljes költségét. E költségeknek tükrözniük kell különösen a (2) bekezdésben említett tevékenységekben részt vevő ügynökségi alkalmazottakra fordított összes kiadást, többek között az arányos munkáltatói nyugdíjjárulékokat. Amennyiben a díjakból fedezett szolgáltatások nyújtásából fakadóan visszatérő jelleggel jelentős egyensúlyhiány keletkezik, a díjak mértékét felül kell vizsgálni. E díjak az Ügynökség címzett bevételét képezik.(4a) A Bizottság a 33a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben e rendelet kiegészítéseképp meghatározza a (2) bekezdésben említett díjak kiszámítására vonatkozó módszertant. E módszertannak a (3) és (4) bekezdésben megállapított elveken kell alapulnia. [Mód. 89](4b) A (4a) bekezdés szerint meghatározott módszertan alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a szolgáltatási díjakat. Ezeket a jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. [Mód. 90]

33a. cikkA felhatalmazás gyakorlása(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.(2) A Bizottságnak a 33. cikk (4a) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ... [e rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-tól/-től határozatlan időre szól. (3) A 33. cikk (4a) bekezdésében említett felhatalmazást az Európai Parlament és a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.(6) A 33. cikk (4a) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik. [Mód. 91]

34. cikkBizottsági eljárásrend(1)A Bizottság munkáját a 2099/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettelAz Európai Parlament és a Tanács 2099/2002/EK rendelete (2002. november 5.) a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) létrehozásáról, valamint a tengeri közlekedés biztonságáról és a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló rendeletek módosításáról (HL L 324., 2002.11.29., 1. o.). létrehozott, a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

35. cikkKiváltságok és mentességekAz Ügynökségre és személyzetére az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv vonatkozik.

36. cikkNyelvhasználati szabályok(1)Az 1. tanácsi rendeletbenHL 17., 1958.10.6., 385. o. A legutóbb az egyes rendeleteknek és határozatoknak Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról szóló, 2006. november 20-i 1791/2006/EK rendelettel módosított rendelet. megállapított rendelkezések alkalmazandók az Ügynökségre.(2)Az Ügynökség működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szervei Fordítóközpontjának kell biztosítania.

37. cikkÁtláthatóság(1)Az Ügynökség birtokában levő dokumentumokra az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletAz Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.). vonatkozik.(2)Az igazgatótanács az első ülésétől számított hat hónapon belül elfogadja az 1049/2001/EK rendelet alkalmazásának részletes szabályait.(3)Az Ügynökség által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikkével összhangban hozott döntések ellen az EUMSZ 228., illetve 263. cikkében meghatározott feltételek szerint az ombudsmannál panasszal, illetve az Európai Unió Bíróságánál jogorvoslattal lehet élni.(4)A személyes adatok Ügynökség általi feldolgozására az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletAz Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.). vonatkozik.

38. cikk Csalás elleni küzdelem(1)A csalás, korrupció, a hivatali visszaélés és más jogellenes cselekmények ellen a 883/2013/EU, Euratom rendelet értelmében folytatott küzdelem elősegítése érdekében az Ügynökség megfelelő rendelkezéseket fogad el az Ügynökség valamennyi alkalmazottjára vonatkozóan. [Mód. 92](2)Az Európai Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni vizsgálatokat végezni a vissza nem térítendő támogatások összes kedvezményezettjénél, valamint az Ügynökségen keresztül uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.(3)Az OLAF a 883/2013/EU, Euratom rendeletben meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása céljából, hogy az Ügynökség által nyújtott vissza nem térítendő támogatással vagy támogatott valamely szerződéssel kapcsolatban történt-e csalás, korrupció, hivatali visszaélés vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb jogellenes tevékenység. [Mód. 93](4)Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül, az Ügynökség harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásaiban, szerződéseiben, támogatási megállapodásaiban és támogatási határozataiban az Európai Számvevőszéket, az OLAF-ot és az EPPO-t külön rendelkezés útján kifejezetten fel kell hatalmazni arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően ilyen ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek.

39. cikk A minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó biztonsági szabályokAz Ügynökség az (EU, Euratom) 2015/443A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.). és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatbanA Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.). megállapított, az EU-minősített adatok és a nem minősített bizalmas adatok védelmére vonatkozó bizottsági biztonsági szabályokkal egyenértékű saját biztonsági szabályokat fogad el. Az Ügynökség biztonsági szabályainak a minősített adatok cseréjére, kezelésére és tárolására vonatkozó rendelkezéseket kell tartalmazniuk.

40. cikkFelelősség(1)Az Ügynökség szerződéses felelősségére az adott szerződésre alkalmazandó jog az irányadó.(2)Az Ügynökség által megkötött szerződések választottbírósági rendelkezései alapján a felmerülő jogvitákban az Európai Unió Bírósága rendelkezik joghatósággal az ítélethozatalra.(3)Szerződésen kívüli felelősség esetén az Ügynökség a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríti a szervezeti egységei vagy személyzete által feladataik teljesítése során okozott károkat.(4)A (3) bekezdésben említett károk megtérítésével kapcsolatos jogvitákban az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel.(5)Az Ügynökség személyzetének az Ügynökséggel szembeni személyes felelősségét a személyzetre alkalmazandó személyzeti szabályzatban, illetve alkalmazási feltételekben megállapított rendelkezések szabályozzák.

41. cikkÉrtékelés és felülvizsgálat(1)A Bizottság legkésőbb ... [a hatálybalépés időpontja] után öt évvel, majd azt követően ötévente értékeli különösen az Ügynökség munkájának hatását és hatékonyságát, valamintÜgynökségnek és munkamódszereinek eredményességéthatását, hatékonyságát és költség-haszon elemzését. Az értékelésben ki kell térni különösen arra, hogy szükség van-e az Ügynökség megbízatásának esetleges módosítására, és arra, hogy az milyen pénzügyi következményekkel járna. [Mód. 94](2)A Bizottság az értékelő jelentést és a jelentéssel kapcsolatos következtetéseit továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait közzé kell tenni.(3)Minden második értékelés alkalmával az Ügynökség által a célkitűzései, megbízatása és feladatai tekintetében elért eredményeket is értékelni kell. Ha a Bizottság megítélése szerint az Ügynökség fenntartása – a számára meghatározott célkitűzéseket, megbízatást és feladatokat figyelembe véve – a továbbiakban nem indokolt, javasolhatja e rendelet megfelelő módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

42. cikkAz európai ombudsman igazgatási vizsgálataiAz Ügynökség tevékenységeit az európai ombudsman ellenőrzi az EUMSZ 228. cikkével összhangban.

43. cikkÁtmeneti rendelkezések(1)E rendelet 15. cikkétől eltérve az igazgatási tanács 1406/2002/EK rendelet alapján [a hatálybalépés időpontja] előtt kinevezett tagjai hivatali idejük lejártáig az igazgatótanács tagjaiként hivatalban maradnak, az egyes tagállamok azon jogának sérelme nélkül, hogy új képviselőt nevezzenek ki.(2)Az Ügynökség 1406/2002/EK rendelet 16. cikke alapján kinevezett ügyvezető igazgatója változatlanul betölti az ügyvezető igazgatói tisztséget az e rendelet 23. cikkében előírt feladat- és felelősségi körrel. Ha e rendelet hatálybalépése előtt határozat születik az ügyvezető igazgató megbízatásának az 1406/2002/EK rendelet 16. cikkének (2) bekezdése szerinti megújításáról, akkor a megújított megbízatás öt évre szól.Szerződésének egyéb feltételei változatlanok maradnak.(3)E rendelet hatálybalépése a [hatálybalépés időpontja]-án/-én hatályban lévő egyetlen munkaszerződést sem érint.

44. cikkHatályon kívül helyezésAz 1406/2002/EK rendelet hatályát veszti.

45. cikkHatálybalépésEz a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ..., -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök