1. cikkA 2013/11/EU irányelv módosításaiA 2013/11/EU irányelv a következőképpen módosul:-1. Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Tárgy

Ezen irányelv célja, hogy magas szintű fogyasztóvédelem megvalósításán keresztül elősegítse a belső piac megfelelő működését annak biztosításával, hogy a fogyasztók a kereskedőkkel szembeni panaszaikat önkéntes alapon független, pártatlan, átlátható, hatékony, gyors és méltányos alternatív vitarendezési eljárásokat kínáló szervek elé terjeszthessék.

A 261/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó légi fuvarozók alternatív vitarendezési eljárásokban való részvétele kötelező, a felek igazságszolgáltatási rendszerhez való hozzáférési jogának sérelme nélkül.

Ezen irányelv nem érinti azon nemzeti jogszabályokat, amelyek a második albekezdésben említettektől eltérő gazdasági ágazatokban kötelezővé teszik az említett eljárásokban való részvételt, feltéve, hogy e jogszabályok nem akadályozzák a feleket az igazságszolgáltatás igénybevételéhez való joguk gyakorlásában.” [Mód. 23]

1.A 2. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Ezen irányelv az Unióban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók, és az e fogyasztóknak árukat vagy szolgáltatásokat – többek között digitális tartalmat és digitális szolgáltatásokat – kínáló kereskedők közötti jogviták bírósági eljáráson kívüli, alternatív vitarendezési fórum közbenjárásával történő rendezésére alkalmazandó, amelynek keretében az alternatív vitarendezési fórum megoldást javasol vagy ír elő, vagy a következők egyikére vonatkozó peren kívüli egyezségre jutás megkönnyítése érdekében egy asztalhoz ülteti a feleket:a)többek között digitálistartalom-szolgáltatásra vonatkozó adásvételi szerződésekből vagy szolgáltatási szerződésekből eredő szerződéses kötelezettségek;, beleértve a szerződéskötést megelőző és a szerződéskötést követő kötelezettségeket, különös tekintettel a következőkre:i. tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok és feltételek;ii. a szerződéskötés előtti kötelező tájékoztatás;iii. az utasok és az utazók jogai;iv. jogorvoslatok a termékek és a digitális tartalom meg nem felelése esetén; valamintv. a szállítmányokhoz való hozzáférés; [Mód. 24]b)a szerződésen kívüli és a szerződéskötést megelőző helyzetekre alkalmazandó és az uniós jogban a következőkre vonatkozóan biztosított fogyasztói jogok: [Mód. 25]i.tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok és feltételek,az állampolgárságon vagy lakóhelyen alapuló megkülönböztetés tilalma; [Mód. 26]ii.a szerződéskötés előtti kötelező tájékoztatás,szolgáltatásokhoz való hozzáférés; [Mód. 27]iii.az állampolgárságon vagy lakóhelyen alapuló megkülönböztetés tilalma,a szolgáltatóváltás joga; valamint [Mód. 28]iv.a szolgáltatásokhoz és a szállítmányokhoz való hozzáférésaz a) pont i. alpontjának hatálya alá nem tartozó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, feltéve, hogy:1. az alternatív vitarendezési fórum olyan ágazati lefedettségi szervezet, amely a szükséges ismeretekkel rendelkezik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról;2. az alternatív vitarendezési fórum megfelelő forrásokkal, finanszírozással rendelkezik;3. a tisztességtelen gyakorlat vagyoni vagy nem vagyoni kárt okozott a fogyasztónak; valamint4. a fórum a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelése során az alkalmazandó jogot alkalmazza. [Mód. 29]v.jogorvoslatok a termékek és a digitális tartalom meg nem felelése esetén, [Mód. 30]vi.a szolgáltatóváltás joga, és [Mód. 31]vii.az utasok és az utazók jogai. [Mód. 32]

A tagállamok az ezen irányelvben meghatározott alternatív vitarendezési eljárásokat az első albekezdés b) pontjában felsoroltaktól eltérő típusú jogvitákra is alkalmazhatják.”

2.A 4. cikk (1) bekezdése e) és f) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„e) „belföldi jogvita”: a 2. cikk (1) bekezdésében említett, szerződéses kötelezettségekhez és/vagy az uniós jogszabályokban foglalt fogyasztói jogokhoz kapcsolódó, a fogyasztó és a kereskedő közötti jogvita, amennyiben a fogyasztó ugyanabban a tagállamban rendelkezik lakóhellyel, mint amelyben a kereskedő letelepedett;f)„határokon átnyúló jogvita”: szerződéses kötelezettségekhez és/vagy a 2. cikk (1) bekezdésében említett uniós jogi aktusokban foglalt fogyasztói jogokhoz kapcsolódó, fogyasztó és kereskedő közötti jogvita, amennyiben a fogyasztó lakóhelye a kereskedő letelepedési helyétől eltérő tagállamban található, vagy a fogyasztó valamely tagállamban lakóhellyel rendelkezik, és a kereskedő székhelye az Unión kívül található;”

2a. A 4. cikk a következő ponttal egészül ki:

„fa) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat”: a 2005/29/EK irányelv I. mellékletének értelmében vett bármely megtévesztő kereskedelmi gyakorlat.” [Mód. 33]

3.Az 5. cikk a következőképpen módosul:a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok elősegítik, hogy a fogyasztók alternatív vitarendezési eljárásokat vehessenek igénybe, és biztosítják, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó, a területükön letelepedett kereskedőket, vagy a valamely tagállam területén nem letelepedett, de azok területén lakóhellyel rendelkező fogyasztók részére árukat vagy szolgáltatásokat – többek között digitális tartalmat és digitális szolgáltatásokat – kínáló kereskedőket érintő jogviták esetén az ezen irányelvben meghatározott követelményeket teljesítő alternatív vitarendezési fórumokhoz lehessen fordulni. A tagállamok megkönnyíthetik az önálló vállalkozók vagy mikrovállalkozások alternatív vitarendezési eljárásokhoz való hozzáférését.”; [Mód. 34]

b)a (2) bekezdés a)–d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„-a) naprakész honlapot tartanak fenn, amely könnyen hozzáférhető információkat nyújt a feleknek az alternatív vitarendezési eljárásról; [Mód. 35]a)biztosítsák, hogy a fogyasztók nyomon követhető módon, online nyújthassák be panaszaikat és a szükséges igazoló dokumentumokat, valamint hogy a fogyasztók kérésre nem digitális formátumban is benyújthassák ezeket a dokumentumokat és hozzáférhessenek azokhoz;aa) biztosítsák, hogy a fogyasztók abban a tagállamban nyújthassanak be panaszt, ahol lakóhelyük van; [Mód. 36]b)könnyen hozzáférhető és inkluzív eszközök révén digitális alternatív vitarendezési eljárásokat kínáljanak;c)biztosítsák a jogvitában részt vevő felek számára azt a jogot, hogy kérhessék az alternatív vitarendezési eljárás eredményének természetes személy általi felülvizsgálatát, amennyiben az eljárást automatizált módon folytatták le, biztosítsák, hogy a vitában részt vevő felek független és pártatlan természetes személy általi felülvizsgálathoz jussanak; [Mód. 37]d)egy adott kereskedővel szembeni hasonló ügyeket egyetlen eljárás alá vonhassanak össze, feltéve, hogy az érintett fogyasztó erről tájékoztatást kap, és azt nem kifogásoljaahhoz kifejezetten hozzájárul, és hogy a 6. cikkel összhangban az alternatív vitarendezési eljárásokért felelős természetes személyek elegendő ismerettel rendelkeznek az ügy kezeléséhez;” [Mód. 38]

c)a (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) a fogyasztó nem próbálta meg felvenni a kapcsolatot az érintett kereskedővel a panasz megbeszélése céljából, és első lépésként nem törekedett az ügynek közvetlenül a kereskedővel való rendezésére, az ilyen kapcsolatfelvétel formájára vonatkozó aránytalan szabályozás bevezetése nélkül;”

d)a cikk a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A tagállamok biztosítják, hogy a területükön letelepedett kereskedők, akikkel saját tagállamuk vagy egy másik tagállam alternatív vitarendezési fóruma kapcsolatba lép, tájékoztassák az említett alternatív vitarendezési fórumot arról, hogy elfogadják-e a javasolt eljárásban való részvételt, és 2015 munkanapot meg nem haladó, észszerű határidőn belül válaszoljanak. Ez a határidő azonban legfeljebb 20 munkanappal meghosszabbítható összetett jogviták esetén vagy kivételes körülmények – például nagy aktivitású időszak vagy külső válsághelyzet – esetén.” [Mód. 39]

3a. A 6. cikk a következőképpen módosul:a) az (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) e személyek megfelelő ismeretekkel és készségekkel rendelkezzenek a fogyasztói jogviták alternatív vagy bírósági rendezése területén, valamint rendelkezzenek általános jogi ismeretekkel,többek közt a nemzetközi magánjog területén a határokon átnyúló ügyek kezelése során;”

b) a (3) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„aa) amennyiben a vitát alternatív vitarendezési fórum kezeli, és a vitarendezésért felelős természetes személyeket kizárólag az adott kereskedő alkalmazza vagy részesíti díjazásban, az alternatív vitarendezési fórum csak az ügyhöz szorosan kapcsolódó, a kereskedő vagy a fogyasztó által kifejezetten megadott adatokhoz férhet hozzá;”

c) a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában a tagállamok biztosítják, hogy az alternatív vitarendezési fórumok rendszeres képzést biztosítsanak az alternatív vitarendezésért felelős természetes személyek számára, különösen a fogyasztóvédelmi jog és más vonatkozó ágazati jogszabályok területén. A hatáskörrel rendelkező hatóságok a 19. cikk (3) bekezdésének g) pontjával összhangban a számukra közölt információk alapján nyomon követik az alternatív vitarendezési fórumok által létrehozott képzési programokat.” [Mód. 40]

4.A 7. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:(a)a bevezető fordulatban az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállamok biztosítják, hogy az alternatív vitarendezési fórumok a honlapjukon, kérésre tartós adathordozón, valamint az általuk megfelelőnek tartott egyéb módon nyilvánosságra hozzák kétéves tevékenységi jelentésüket.”

(b)a h) pontot el kell hagyni. [Mód. 41]4a. A 8. cikk a következőképpen módosul:a) a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c) az alternatív vitarendezési eljárás a fogyasztók számára térítésmentes, vagy névleges díjért vehető igénybe, ésabban az esetben, ha a fogyasztóknak névleges díjat számítanak fel, ezt a díjat a nemzeti hatóságok a jogvita rendezése után visszatérítik;”

b) a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„da) a fogyasztó kérésére a felek hozzáférhetnek az eljáráshoz és lehetőségük van személyes ülést tartani;”. [Mód. 42]

4b. A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„11a. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy attól függetlenül, hogy az eljárás eredménye kötelező-e, amennyiben a kereskedő nem az alternatív vitarendezési eljárás eredményének megfelelően jár el, a kereskedő ezt írásban indokolja az alternatív vitarendezési eljárásban részt vevő többi félnek.” [Mód. 43]

5.A 13. cikkben a (3) bekezdést el kell hagyni.cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdésben említett információkat meg kell adni:a) a kereskedők honlapján, amennyiben van ilyen, világos, jól látható, érthető és könnyen hozzáférhető módon;b) a kereskedő és a fogyasztó között létrejött adásvételi vagy szolgáltatási szerződések általános feltételeiben; valamintc)a kereskedő által kiállított számlákon.

(2a) A kereskedők olyan e-mail címet tesznek elérhetővé, amelyen a fogyasztók kapcsolatba léphetnek velük, többek között kizárólag az alternatív vitarendezési eljárások céljából.” [Mód. 44]

6.A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„14. cikk

Segítségnyújtás a fogyasztók részére

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló jogviták tekintetében a fogyasztók és a kereskedők segítséget kaphassanak a határokon átnyúló jogvitában hatáskörrel rendelkező alternatív vitarendezési fórum vagy fórumok igénybevételéhez.

(1a) A tagállamok biztosítják, hogy a fogyasztók a határokon átnyúló alternatív vitarendezési eljárásokat annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén folytathassák le, amelyben lakóhelyük van. [Mód. 45]

(2)Minden tagállam kijelöl egy alternatív vitarendezési kapcsolattartó pontot, amely az (1) bekezdésben említett feladat ellátásáért felel. Minden tagállam közli a Bizottsággal az alternatív vitarendezési kapcsolattartó pontjának nevét és elérhetőségét. A tagállamok az online vitarendezési kapcsolattartó pontok működtetéséért való felelősségét átruházzák az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának saját országukban található központjaira, vagy, amennyiben ez nem lehetséges,a fogyasztói szervezetekre vagy bármely más, fogyasztóvédelemmel foglalkozó szervezetre, és gondoskodnak e szervek megfelelő költségvetési és humán erőforrásairól is. [Mód. 46]

(2a) A határokon átnyúló jogvitákban érintett fogyasztók és kereskedők a fogyasztó lakóhelye alapján kijelölt alternatív vitarendezési kapcsolattartó pontot és a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállam alternatív vitarendezési fórumát veszik igénybe. [Mód. 47]

(3)Az alternatív vitarendezési kapcsolattartó pontok elősegítik a felek és a hatáskörrel rendelkező alternatív vitarendezési fórum közötti kommunikációt, ami mindenekelőtt a következőket foglalhatja magában:a)a panasz és adott esetben a vonatkozó dokumentumok benyújtásához nyújtott segítség;aa) szükség esetén segíti a feleket és az alternatív vitarendezési fórumokat az információk, a dokumentáció vagy az eljárási szabályok lefordításában; [Mód. 48]b)az érintett felek és az alternatív vitarendezési fórumok általános jellegű tájékoztatása az uniós fogyasztói jogokról;ba) a releváns információ átadása az érintett felek és az alternatív vitarendezési fórumok számára az adott tagállamban hatályos fogyasztóvédelmi jogokról; [Mód. 49]c)magyarázat nyújtása a feleknek az egyes alternatív vitarendezési fórumok által alkalmazott eljárási szabályokkal kapcsolatban;d)tájékoztatás a panaszos fél számára a jogorvoslat egyéb eszközeiről, amennyiben az adott vitát alternatív vitarendezési eljárásban nem lehet rendezni.

(4)A tagállamok biztosíthatják az alternatív vitarendezési kapcsolattartó pontok számára azt a jogot, hogy a belföldi jogviták tekintetében is az e cikkben említett segítséget nyújtsák a fogyasztóknak és a kereskedőknek az alternatív vitarendezési fórumokhoz való hozzáférés során.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy a fogyasztókat a határokon átnyúló vagy belföldi jogvitákban segítő valamennyi szereplő jóhiszeműen járjon el annak érdekében, hogy a vitában részt vevő felek egyezség útján rendezhessék a jogvitát, és teljes átláthatóság mellett releváns tájékoztatást nyújtsanak a fogyasztóknak, beleértve az eljárási szabályokra és az alkalmazandó díjakra vonatkozó információkat is.”

6a. A 15. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A tagállamok biztosítják, hogy a vonatkozó fogyasztói szervezetek és gazdasági társaságok a honlapjukon és brosúráikban, és az általuk megfelelőnek tartott bármely más módon nyilvánosságra hozzák az alternatív vitarendezési fórumoknak a 20. cikk (4) bekezdésében említett jegyzékét.” [Mód. 50]

6b. A 17. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Ez az együttműködés magában foglalja különösen a kölcsönös információcserét a konkrét üzleti ágazatokban alkalmazott olyan gyakorlatokról, amelyekkel kapcsolatban a fogyasztók ismételten panaszt tettek. Adott esetben azt a kötelezettséget is tartalmazza, hogy az alternatív vitarendezési fórumok kötelesek a fogyasztókat az (1) bekezdésben említett nemzeti hatóságokhoz irányítani, ha tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot jelentenek be. Emellett adott esetben az alternatív vitarendezési fórumokat arra is kötelezi, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat és feltételeket jelentsék az említett nemzeti hatóságoknak, amennyiben azokról tudomást szereznek. Ennek keretében az említett nemzeti hatóságok – amennyiben már rendelkezésre áll – technikai értékelést és információt nyújtanak azon alternatív vitarendezési fórumok számára, amelyek esetében az ilyen értékelés vagy információ szükséges az egyéni viták rendezéséhez.” [Mód. 51]

6c. A 17. cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha egy fogyasztó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot hoz az alternatív vitarendezési fórum tudomására, a titoktartási elv nem alkalmazandó. Amennyiben hitelt érdemlő okkal feltételezhető, hogy ilyen gyakorlat történt, az alternatív vitarendezési fórum tájékoztatja erről az illetékes nemzeti hatóságot, és adott esetben folyamatosan tájékoztatja a vita kimeneteléről.” [Mód. 52]

6d. A 18. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Minden tagállam kijelöl egy hatáskörrel rendelkező hatóságot, amely elvégzi a 19. és 20. cikkben meghatározott feladatokat. A tagállamok biztosítják, hogy illetékes hatóságaik rendelkezzenek a feladataik megfelelő ellátásához szükséges forrásokkal, többek között elegendő költségvetési és egyéb forrásokkal, például elegendő számú hozzáértő személyzettel, szakértelemmel, eljárásokkal és egyéb intézkedésekkel. Az illetékes hatóságoknál dolgozó természetes személyeknek pártatlannak és az általuk felügyelt alternatív vitarendezési fórumoktól függetlennek kell lenniük. Minden tagállam kijelölhet egynél több hatáskörrel rendelkező hatóságot is. Amennyiben valamely tagállam így jár el, meghatározza, hogy a kijelölt hatáskörrel rendelkező hatóságok közül melyik lesz az egyedüli kapcsolattartó a Bizottság felé. Minden tagállam értesíti a Bizottságot az általa kijelölt hatáskörrel rendelkező hatóságról vagy – adott esetben – hatóságokról, az egyedüli kapcsolattartót is beleértve.” [Mód. 53]

6e. A 19. cikk (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d) amennyiben ismert, azon alternatív vitarendezési eljárások aránya, amelyek esetében a felek az eljárás eredményének megfelelően jártak el, és azon kereskedők, akik rendszeresen és indokolás nélkül megtagadják, hogy az alternatív vitarendezési eljárások eredményének megfelelően járjanak el.” [Mód. 54]

7.A 19. cikk (3) bekezdésének f), g) és h) pontját el kell hagyni. [Mód. 55]8.A 20. cikk a következő bekezdéssel egészül kikövetkezőképpen módosul:a) a (2) bekezdés a második albekezdést követően a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az illetékes hatóságok rendszeresen ellenőrzik az alternatív vitarendezési fórumok működését és tevékenységeit, hogy figyelemmel kísérjék az e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelést.”;

b) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(8) A Bizottság olyan felhasználóbarát digitális interaktív eszközt fejleszt ki és tart fenn, amely általános tájékoztatást nyújt a fogyasztói jogorvoslatról, gyakorlati információkat arról, hogy a fogyasztók hogyan vehetik igénybe az alternatív vitarendezési eljárásokat határokon átnyúló összefüggésben, és az e cikk (2) bekezdésével összhangban bejelentett alternatív vitarendezési fórumok weboldalaira mutató linkekről, a fogyasztókat a vitáik rendezésére illetékes szervhez irányítva.

Amennyiben nemzeti szinten hasonló digitális eszközök léteznek, azoknak linket kell biztosítaniuk a Bizottság digitális eszközéhez, hogy tájékoztassák a határokon átnyúló problémával küzdő fogyasztókat.” [Mód. 56]

8a. A 21. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„21. cikk

Szankciók

A tagállamok meghatározzák az ezen irányelvnek és különösen az 5. cikk (8) bekezdésének és a 13. cikknek megfelelően elfogadott nemzeti rendelkezések megsértéséért kiszabható szankciókkal kapcsolatos szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek e szabályok végrehajtásának biztosítása érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.” [Mód. 57]

9.A 24. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A tagállamok [dátum beillesztendő]-ig közlik a Bizottsággal a 14. cikk (2) bekezdésével összhangban kijelölt alternatív vitarendezési kapcsolattartó pontok nevét és elérhetőségét.”

5. cikkÁtültetés(1)A tagállamok ... [év/hónap/nap – 1 évvel a hatálybalépést követően]-ig elfogadják és kihirdetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelv 1. cikkének megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.A rendelkezéseket ... [dátum]-tól alkalmazni kezdik.(2)A tagállamok [év/hónap/nap – 1 évvel a(z) xx/.... rendelet [a fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló 524/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat] hatálybalépését követően]-ig elfogadják és kihirdetik azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelv 2., 3. és 4. cikkének megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.A rendelkezéseket ... [dátum beillesztendő]-tól/-től alkalmazni kezdik.(3)Amikor a tagállamok elfogadják az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.(4)A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.