(1)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 26. cikkének (2) bekezdése alapján a belső piac egy olyan belső határok nélküli térség, amelyben biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. E cél elérése érdekében az EUMSZ 50. cikke úgy rendelkezik, hogy az Európai Parlament és a Tanács irányelvek útján biztosítja a letelepedés szabadságának egy adott tevékenység tekintetében történő megvalósítását. Ezenkívül az EUMSZ 114. cikke úgy rendelkezik, hogy az Európai Parlament és a Tanács intézkedéseket fogad el a tagállamok azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek a közelítése céljából, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése.

(2)A nonprofit egyesületek tagállamok közötti tevékenységeinek fejlesztése előtt álló akadályok felszámolása elengedhetetlen a nonprofit egyesületek letelepedési szabadságának, valamint más alapvető szabadságoknak, például a tőke, valamint a szolgáltatások belső piacon történő szabad nyújtásának és igénybevételének a megvalósításához. Az e szabadságok gyakorlását érintő nemzeti jogi rendelkezések közelítése révén ez az irányelv a belső piac működésének a javítására irányul. Ezáltal az irányelv az európai integráció megerősítésére irányuló célkitűzéseket is szolgálja, biztosítva az egyenlő bánásmódot a társadalmi méltányosságnak és az uniós polgárok jólétének az előmozdításáraelőmozdítása, valamint a gyülekezési és egyesülési szabadság tényleges gyakorlásának az EU egész területén történő megkönnyítésére irányuló célkitűzéseket is szolgáljamegkönnyítése révén. [Mód. 1]

(3)Az Európai Parlament 2022. február 17-én a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó állásfoglalást fogadott el a határokon átnyúló európai egyesületek és nonprofit szervezetek statútumárólA határokon átnyúló európai egyesületek és nonprofit szervezetek statútuma. Az Európai Parlament 2022. február 17-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a határokon átnyúló európai egyesületek és nonprofit szervezetek statútumáról (2020/2026(INL)) (2022/C 342/17) (HL C 342., 2022.9.6., 225. o.)..

(4)2021. december 9-én az Európai Bizottság cselekvési tervet fogadott el a szociális gazdaságra vonatkozóanA Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Emberközpontú gazdaság kiépítése: a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv (COM(2021)0778).. A cselekvési tervben a Bizottság olyan egyedi intézkedéseket javasolt, amelyek célja, hogy lehetőségeket teremtsenek a szociális gazdaság szervezeteinek létrehozására és növekedésére, valamint hogy láthatóbbá tegyék a szociális gazdaságot és az abban rejlő lehetőségeket. Az Európai Parlament 2022. július 6-án kiadott állásfoglalásában üdvözölte a cselekvési tervetAz Európai Parlament 2022. július 6-i állásfoglalása a szociális gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési tervről (2021/2179(INI))..

(5)A szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet követően a Bizottság konkrét intézkedéseket javasolt a szociális gazdaság támogatására, amely a profit helyett az embereket, valamint a társadalmi és környezetvédelmi ügyeket helyezi előtérbe. A szociális gazdaság keretfeltételeinek fejlesztéséről szóló tanácsi ajánlásra irányuló, 2023. június 13-i javaslatA szociális gazdaság keretfeltételeinek fejlesztéséről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslat (COM(2023)0316). ajánlásokat tartalmaz a tagállamok számára a szociális gazdaságra vonatkozó stratégiák kidolgozására és végrehajtására vonatkozóan. Ugyanezen a napon a Bizottság két szolgálati munkadokumentumot is közzétett annak érdekében, hogy érthetőbbé tegye a szociális gazdaság szervezeteireBizottsági szolgálati munkadokumentum: A szociális gazdaság szervezeteire vonatkozó releváns adózási keretrendszerek (SWD(2023)0211). és a határokon átnyúló közhasznú adományokraBizottsági szolgálati munkadokumentum – A karitatív szervezetek és adományozóik megkülönböztetésmentes adóztatása: az uniós ítélkezési gyakorlatból levezetett elvek (SWD(2023)0212). vonatkozó adózási szabályokat.

(6)A nonprofit szektorban és a szociális gazdaságban rendelkezésre álló jogi formák közül a túlnyomó többség a nonprofit egyesület jogi formáját választja. Amellett, hogy hozzájárulnak az Unió célkitűzéseihez és a közérdekű célok eléréséhez, a nonprofit egyesületek jelentős mértékben hozzájárulnak a belső piachoz azáltal, hogy rendszeres és széles körű nem gazdasági és gazdasági jellegű tevékenységet folytatnak, például szolgáltatásokat kínálnak olyan ágazatokban, mint a szociális szolgáltatások és az egészségügy, a kommunikáció és a tájékoztatás, az érdekképviselet, a kultúra, a környezetvédelem, az oktatás, a szabadidő, a sport, valamint a tudományos és a technológiai fejlődés előmozdítása. Ez abban az esetben is így van, ha a gazdasági tevékenységek folytatása a nonprofit egyesület fő tevékenysége vagy célja, és akkor is, ha nem. [Mód. 2]

(6a) Bár a nonprofit szervezetek tevékenységeik többségét jelenleg nemzeti szinten végzik, egyre több ilyen szervezet működik határokon átnyúló módon, ezáltal erősítve a tagállamok közötti társadalmi kohéziót és elmélyítve a belső piacot. A nonprofit egyesületek és a kapcsolódó szervezetek társadalmi-gazdasági potenciálja és az európai integrációhoz való hozzájárulásuk teljes körű kiaknázásának biztosítása érdekében meg kell szüntetni a határokon átnyúló tevékenységeiket gátló valamennyi akadályt. [Mód. 3]

(7)A tagállamok gazdasági és társadalmi növekedésének előmozdításához elengedhetetlen, hogy a nonprofit egyesületek tevékenységeinek belső piaca teljes mértékben működőképes legyen. Jelenleg a belső piacon belüli akadályok és a harmonizáció hiánya gátolják a nonprofit egyesületeket abban, hogy tevékenységeiket a nemzeti határokon túlra is kiterjesszék, mivel gyakran szembesülnek indokolatlan korlátozásokkal, ami ezáltal pedig hátráltatjákhátráltatja a belső piac hatékony működését. AEgy teljes mértékben hatékony és működőképes belső piac teljes körű megvalósítása érdekében maradéktalanul biztosítani kell a letelepedés szabadságát minden olyan tevékenység esetében, amely hozzájárul az Unió célkitűzéseihez, ezáltal támogatva a kohéziót és az együttműködést az Unió egész területén. [Mód. 4]

(8)A nonprofit egyesületek által folytatott gazdasági tevékenységek valódi belső piacának létrehozása érdekében meg kell szüntetni az egyes tagállamok jogszabályaiban továbbra is létező, a letelepedés szabadságára, valamint a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad mozgására vonatkozó indokolatlan korlátozásokat és akadályokat. Ezek a korlátozások akadályát képezik annak, hogyjogbizonytalanságot teremtenek, valamint visszatartják a nonprofit egyesületekegyesületeket attól és akadályozzák őket abban, hogy határokon átnyúló tevékenységeket folytassanak, nem utolsósorban azért, mert arra kötelezik őket, hogy szükségtelen adminisztratív vagy megfelelési tevékenységekre különítsenek el forrásokat, ami e szervezetek nonprofit jellegére tekintettel különösen elrettentő hatású. Ezért a tagállamok nem alkalmazhatnak olyan korlátozó vagy zavaró intézkedéseket, amelyek túlzott vagy költséges terhet róhatnak a nonprofit szervezetekre. Az egyesülési szabadság nemcsak az egyesületek létrehozásának vagy feloszlatásának lehetőségét foglalja magában, hanem azt is, hogy az egyesületek valamely tagállam indokolatlan beavatkozása nélkül működhessenek. Emellett magában foglalja a források felkutatásának, biztosításának és felhasználásának lehetőségét is, ami alapvető fontosságú bármilyen egyesület működéséhez. E tekintetben az EUMSZ 63. és 65. cikke az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: a Charta) 7., 8. és 12. cikkével együtt minden szinten garantálja az egyesülés szabadságához való jogot és védi a nonprofit szervezeteket a tőke szabad mozgását érintő diszkriminatív, szükségtelen és indokolatlan korlátozásokkal szemben. Ezt az elvet a Bíróság ítélkezési gyakorlatában részletesebben is kifejtette, többek között a C-78/18. sz., Bizottság kontra Magyarország ügyben 2020. június 10-én hozott ítéletében A Bíróság C-78/18. sz., Bizottság kontra Magyarország ügyben hozott, 2020. június 10-i ítélete, ECLI:EU:C:2020:476.. [Mód. 5]

(9)Ezek az akadályok a tagállamok nemzeti jogi keretei közötti eltérésekből erednek. Az a jogi keret, amelyben a nonprofit egyesületek a tevékenységüket végzik az Unióban, a nemzeti jogon alapul, uniós szintű harmonizáció nélkül. A nonprofit egyesületek jogi személyiségének és jogképességének elismerése jelenleg nem egységes az Unióban, éspéldául gyakran újra be kell jegyeztetniüktöbb tagállamban különböző közigazgatási eljárásokat kell követniük ahhoz, hogy újra bejegyeztessék magukat egy másik tagállamban, vagy akár egy, vagy új jogalanyt is létre kell hozniukkell létrehozniuk ahhoz, hogy a székhelyük szerinti tagállamtól eltérő tagállamban folytassanak tevékenységet. A nonprofit egyesületek Unión belüli mobilitásának alapvető elemeire vonatkozó szabályozás továbbra sem megfelelő, ami jogi szempontból bizonytalan helyzetet eredményez a határokon átnyúló tevékenységet folytató nonprofit egyesületek számára. A helyzet továbbra is bizonytalan például abban az esetben, ha egy nonprofit egyesület egy másik tagállamba kívánja áthelyezni a székhelyét. Az, hogy felszámolás nélkül nem tudják áthelyezni a székhelyüket, különösen hátráltatja a nonprofit egyesületeket abban, hogy az Unión belül határokon átnyúló tevékenységeket folytassanak, elköltözzenek, és átalakítsák a szervezetüket. A nemzeti szabályok eltérőek, és sok esetben nem kínálnak egyértelmű megoldásokat és eljárásokat a nonprofit egyesületek határokon átnyúló mobilitása és gazdasági tevékenységeinek gyakorlása tekintetében. [Mód. 6]

(9a) A nemzeti jogszabályok heterogenitása és a gyakorlatok közelítésének hiánya ezenkívül egyenlőtlen versenyfeltételekhez vezet az eltérő piaci feltételek és a különböző tagállamokban a nonprofit szervezetek előtt álló különféle akadályok miatt, például a bankszámlák nyitása, a források bevonása és elszámolása – beleértve a külföldi forrásokat is –, az állami támogatási intézkedések és rendszerek igénybevétele, valamint az átláthatósági kötelezettségekre vonatkozó követelmények ellenőrzése és betartása terén. [Mód. 7]

(10)A nonprofit egyesületek belső piaci tevékenységeinek elősegítéséhez biztosítani kell a pénzeszközökhöz és a tőkéhez való, határokon átnyúló hatékony hozzáférést, valamint a pénzeszközök és a tőke határokon átnyúló hatékony továbbítását. A különböző államokban működő nonprofit egyesületek közötti együttműködés és a bevált gyakorlatok cseréje segíthet növelni a tevékenységeik európai szintű hatékonyságát és hatását. A közös normák és egy egységes megközelítés előmozdításával csökkenthető a bürokrácia, a határokon átnyúló pénzügyi támogatás pedig gördülékenyebb és hatékonyabb módon ösztönözhető. Ez magában foglalja a gazdasági tevékenységekért járó díjazást, valamint az adományokat, az örökségeket és a finanszírozás egyéb formáit is. Az adományok és más hasonló hozzájárulások bármilyen formában történő átvételére és gyűjtésére vonatkozó eltérő tagállami szabályozási rendszerek és meglévő korlátozások a belső piac széttagoltságához vezetnek, és akadályozzák annak működését. [Mód. 8]

(11)Ezenkívül egyes tagállamok jogszabályai az állampolgárságra vagy a jogszerű tartózkodásra vonatkozó követelményeket írnak elő a nonprofit egyesületek tagjai vagy azok ügyvezető szerveinek tagjai tekintetében. Az uniós polgárok letelepedési és egyesülési szabadságának védelme érdekében ezeket a követelményeket meg kell szüntetni, ami ösztönözné az uniós polgárok különböző nonprofit szervezetekben való aktív részvételét, állampolgárságuktól vagy lakóhelyüktől függetlenül. [Mód. 9]

(11a) A nonprofit egyesületek sajátos jellegénél és nonprofit céljánál fogva a tevékenységeik nagy része nem üzleti keretek között is megszervezhető, és így azok lehetnek nem gazdasági jellegűek. [Mód. 10]

(12)Az egyesülés szabadsága alapvető fontosságú a demokrácia működése szempontjából, mivel elengedhetetlen feltétele annak, hogy az egyének más alapvető jogokat is gyakorolhassanak, többek között a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát. Ahogy azt az Európai Unió Alapjogi Chartája és az emberi jogok európai egyezménye (EJEE) is elismeri, az egyesülés szabadsága alapvető jog. Továbbá a civil társadalomnak és a képviseleti szervezeteknek a demokráciához való, valamennyi szinten történő hozzájárulás révén játszott alapvető szerepe az Unió alapvető értékének minősül, amint azt különösen az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 11. cikke is elismeri, és nyílt, átlátható és rendszeres párbeszéd meglétét teszi szükségessé. Ez tehát azt is jelenti, hogy ezen irányelv végrehajtásának és alkalmazásának az ilyen párbeszéd keretei között kell történnie. [Mód. 11]

(13)Az uniós szintű konvergencia biztosítása és a szükségtelen széttagoltság elkerülése nagy fontossággal bír. Ezért olyan harmonizált szabályokat kell bevezetni, amelyek megkönnyítik a nonprofit egyesületek határokon átnyúló tevékenységeinek a folytatását. A határokon átnyúló egyesületekre vonatkozó meglévő nemzeti szabályokat össze kell hangolni annak érdekében, hogy lehetővé tegyék e nonprofit egyesületek számára, hogy olyan jogi formát öltsenek, amelyet kifejezetten a határokon átnyúló tevékenységek lehetővé tétele céljából alakítottak ki. A szóban forgó jogi formát a nonprofit egyesületekre vonatkozó tagállami szabályok kiigazításával kell a tagállamok nemzeti jogrendjében meghatározni. Ezt a jogi formát – amelynek a neve „határokon átnyúló európai egyesület” (ECBA) lesz – valamennyi tagállamnak automatikusan el kell ismernie, és az lehetővé fogja tenni a nonprofit egyesületek számára azon akadályok leküzdését, amelyekkel a belső piacon szembesülnek, egyúttal tiszteletben tartva a tagállamok nonprofit egyesületekkel kapcsolatos hagyományait. Ezek fontos lépések a belső piac elmélyítése és végső soron kiteljesítése felé. [Mód. 12]

(13a) A nonprofit egyesületek elismerése jelenleg nem automatikus, ha a székhelyük szerinti országtól eltérő országban működnek, és gyakran új szervezetet kell létrehozniuk, ami mintegy 310 000 egyesületet érint az EU-ban, az egyszerűsített keret révén pedig várhatóan további 185 000 szervezet fog majd határokon átnyúló tevékenységet végezni. A határokon átnyúló európai egyesületek jogállásának elő kell segítenie a nonprofit egyesületek határokon átnyúló tevékenységeit és mobilitását. Az ezzel kapcsolatos igazolásnak biztosítania kell számukra az automatikus elismerést, továbbá lehetővé kell tennie, hogy fejlesszék tevékenységüket más tagállamokban, és ezáltal teljeskörűen élvezhessék a belső piac előnyeit. [Mód. 13]

(14)Ezenkívül annak lehetővé tétele, hogy a nonprofit egyesületek az Unió egész területén érvényes egyszeri bejegyzés, valamint jogi személyiségük automatikus elismerése révén teljes mértékben élvezhessék az Unióban a letelepedés szabadságát, szükséges a belső piac működéséhez és az említett szabadságból eredő jogok tényleges gyakorlásához, és azokhoz közvetlenül kapcsolódik.

(15)A szakszervezetek és azok szövetségei számára nem szabad lehetővé tenni, hogy határokon átnyúló európai egyesületet hozzanak létre, mivel ezek a szervezetek különleges jogállással rendelkeznek a nemzeti jogban. Lehetővé kell azonban tenni, hogy az ilyen szervezetek határokon átnyúló európai egyesületek nem alapító tagjai legyenek, amennyiben így döntenek. [Mód. 14]

(16)A politikai pártoknak és azok szövetségeinek sem engedhető meg, hogy határokon átnyúló európai egyesületet hozzanak létre, mivel a nemzeti jogban és – az 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletbenAz Európai Parlament és a Tanács 1141/2014/EU, Euratom rendelete (2014. október 22.) az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról (HL L 317., 2014.11.4., 1. o.). foglaltak szerint – az uniós jogban is különleges jogállással rendelkeznek. [Mód. 15]

(17)Az EUMSZ 17. cikkében említett egyházak és más vallási szervezetek, valamint világnézeti szervezetek, továbbá ezek szövetségei a nemzeti jogban különleges jogállással rendelkeznek, amelyet ez az irányelv nem érinthet hátrányosan. Ezért e szervezetek számára sem szabad megengedniszintén lehetővé kell tenni, hogy határokon átnyúló európai egyesületet hozzanak létre, mivel az Unió nem rendelkezik hatáskörrel a jogállásuk szabályozására, és mivel a nemzeti jogban különleges jogállással rendelkeznek vagy ilyen egyesület tagjává váljanak, amennyiben úgy döntenek. [Mód. 16]

(18)Határokon átnyúló európai egyesület létrehozásáról természetes személyek – uniós polgárok vagy az Unióban jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok –, valamint az Unióban székhellyel rendelkező jogalanyok állapodhatnak meg, kivéve azokat a személyeket, akiket, illetve amelyeket pénzmosás, az ahhoz kapcsolódó alapbűncselekményekAz Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1673 irányelve (2018. október 23.) a pénzmosás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 284., 2018.11.12., 22. o.). vagy terrorizmusfinanszírozás bűncselekménye miatt elítéltek, vagy akik, illetve amelyek olyan intézkedések hatálya alatt állnak, amelyek ugyanezen okokból valamely tagállamban tiltják a működésüket. E tekintetben biztosítani kell az arányos szintű elszámoltathatóságot, a nyilvános jelentéstételt, valamint a finanszírozási és irányítási struktúra átláthatóságát. Tekintettel arra, hogy a határokon átnyúló európai egyesületek célja nonprofit, ha a határokon átnyúló európai egyesületet jogi személyek hozzák létre, azoknak szintén nonprofit céllal kell rendelkezniük. [Mód. 17]

(19)A határokon átnyúló európai egyesület nonprofit célja azt jelenti, hogy amennyiben a gazdasági tevékenységből nyereség keletkezik, az csak a határokon átnyúló európai egyesület alapszabályában meghatározott célok elérésére használható fel, és sem közvetlenül, sem közvetve nem osztható fel sem a tagjai – az irányító szerv tagjait is beleértve –, sem pedig alapítói vagy egyéb magánfeleka tagok között. A sajátos szociális szükségletekkel rendelkező vagy sajátos egészségügyi állapotú személyek gondozását végző szervezetek közvetlen kedvezményezettjei e tekintetben nem minősülnek magánfélnek. Ezért olyan eszközfelhasználási korlátozást kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy ne kerülhessen sor a vagyon tagok közötti felosztására, még az egyesület megszűnése esetén sem. Ebben azEz utóbbi esetben a fennmaradó vagyont önzetlenülérdekmentesen át kell ruházni, például más, azonos cél megvalósítására létrejöttegy másik nonprofit egyesületekreegyesületre vagy hasonló cél érdekében létrejött helyi hatóságra. [Mód. 18]

(20)Egy olyan társadalomban, amelyben érvényesül a pluralizmus, a megkülönböztetésmentesség, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás és a nemek közötti egyenlőség, a határokon átnyúló európai egyesületeknek olyan célokat kell követniük, amelyek összeegyeztethetők az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkében foglalt értékekkel, például az emberi méltóság tiszteletben tartásával, a szabadsággal, a demokráciával, az egyenlőséggel, a jogállamisággal, valamint az emberi jogok, köztük a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartásával. Ezenkívül biztosítani kell, hogy a határokon átnyúló európai egyesületeket ne lehessen terrorizmusfinanszírozásra, adócsalásra, adókikerülésre, pénzmosásra vagy bármilyen bűncselekményre vagy jogellenes célra felhasználni.

(20a) Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített európai uniós értékeket mind a határokon átnyúló európai egyesület célja tekintetében, mind annak tevékenysége során, mindenhol és mindenkor tiszteletben kell tartani. E célból a határokon átnyúló európai egyesület alapszabályának nyilatkozatot kell tartalmaznia arról, hogy az egyesület célkitűzései és tevékenységei tiszteletben fogják tartani ezeket az értékeket. [Mód. 19]

(21)A határokon átnyúló európai egyesület határokon átnyúló eleme központi jelentőségű. Ezért a határokon átnyúló európai egyesületnek legalább a tevékenységeinek egy részét határokon átnyúló módon – legalább két tagállamban – kell folytatnia az Unióban, vagy az alapszabályában rögzítenie kell ezt a célt, és olyan alapító tagokkal kell rendelkeznie, akik vagy amelyek legalább két tagállamhoz kötődnek, természetes személyek esetében az állampolgárságuk vagy a tartózkodási helyük, jogi személyek esetében pedig a székhelyük alapján. A „határokon átnyúló” fogalom ezen irányelv szerinti használata nem érinti e fogalom más uniós jogszabályokban történő használatát. [Mód. 20]

(22)Annak biztosítása érdekében, hogy a határokon átnyúló európai egyesületek megvalósítsák azokat a célkitűzéseket, amelyek érdekében létrejöttek, a határokon átnyúló európai egyesület jellemzőire és jogaira vonatkozó harmonizáció mértékének arányosnak kell lennie azoknak a problémáknak a nagyságrendjével és terjedelmével, amelyekkel a nonprofit egyesületek a határokon átnyúló tevékenységek folytatása során szembesülnek.

(23)A határokon átnyúló európai egyesületek jogi személyiségének és jogképességének fő jellemzőire, a tagállamokban történő automatikus elismerésére és a bejegyzési eljárásra vonatkozó Unión belüli harmonizáció, továbbá az, hogy a tagállamok ne állapítsanak meg eltérő szabályokat ezekre a kérdésekre vonatkozóan, alapvető feltétele annak, hogy valamennyi határokon átnyúló európai egyesület számára biztosítottak legyenek az egyenlő versenyfeltételek, ami az egységes piacból eredő követelmény, és jogbiztonságot teremt. Ez költségcsökkentéshez, az egyesületek egységes piachoz való hozzáférésének javításához, a szolgáltatások és termékek kínálatának és minőségének javulásához, jobb együttműködéshez és az innováció előmozdításához vezethet. A határokon átnyúló európai egyesületek tevékenységeinek ezen irányelv által nem harmonizált vonatkozásait a nemzeti jogban létező, a határokon átnyúló európai egyesületekhez a leginkább hasonló vagy a legáltalánosabban használt egységes jogi formájú nonprofit egyesületre alkalmazandó nemzeti szabályoknak kell szabályozniuk. Ez vonatkozik például a közhasznú jogállás esetleges megszerzésére vagy a foglalkoztatási jogszabályok alkalmazására vonatkozó nemzeti szabályokra, annak a tagállamnak a jogszabályaival összhangban, ahol a vonatkozó tevékenységekre és műveletekre sor kerül. Ezeknek a szervezeteknek – függetlenül attól, hogy a nemzeti jog hogyhogyan nevezi őket – minden esetben tagsági alapon kell működniük, valamint önálló irányítással, nonprofit céllal és jogi személyiséggel kell rendelkezniük. Az „önálló irányítású” ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy az egyesület olyan intézményi felépítéssel rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy minden belső és külső szervezeti funkciót elláthasson, és független módon hozhasson meg lényeges döntéseket. Az átláthatóság és a jogbiztonság biztosítása érdekében a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot ezekről aés a határokon átnyúló európai egyesületekkel foglalkozó bizottságot a nonprofit egyesületnek a nemzeti jogban létező, a határokon átnyúló európai egyesületekhez a leginkább hasonló vagy legáltalánosabban használt egységes jogi formájáról, valamint az ilyen jogi formára alkalmazandó szabályokról. [Mód. 21]

(23a) Az egyesületek már minden tagállamban megszerezhetik a közhasznú státuszt, bár az ilyen státusz megszerzésének követelményei és következményei igen eltérőek. Az ilyen preferenciális státusz – függetlenül annak pontos megnevezésétől – számos előnnyel jár. A közhasznú státusz elismerése vagy megadása tekintetében Unió-szerte eltérő megközelítések léteznek a nemzeti szabályokban. Egyes tagállamokban az ilyen státusz például adózási kiváltságokhoz vagy közfinanszírozásban való részesüléshez kapcsolódik, és az egyesületek dönthetnek úgy, hogy az ilyen státuszt a jogi formájuk mellett szerzik meg, feltéve, hogy megfelelnek bizonyos követelményeknek és attól függően, hogy mely joghatósági területen működnek. Például az egyesület formájában jogszerűen létrehozott szervezetek megszerezhetik a nonprofit szervezet, a közhasznú szervezet, a nem kormányzati szervezet, a civil társadalmi szervezet, a harmadik szektorbeli szervezet vagy a jótékonysági szervezet jogi státuszát és megnevezését, feltéve, hogy megfelelnek az ilyen státuszra és megnevezésre vonatkozó jogi követelményeknek. Ez az irányelv nem érintheti az ilyen preferenciális státuszt, és annak a nemzeti szabályok szerinti ilyen státusztól függetlenül elő kell mozdítania az egyesületek tevékenységét. A Bizottságnak azonban a jövőben értékelnie kell, hogy helyénvaló-e kidolgozni további jogszabályokat, amelyek az ilyen státuszt uniós szinten is szabályozzák. [Mód. 22]

(24)Annak érdekében, hogy a tagállamok rendelkezzenek a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemhez szükséges megfelelő eszközökkel, valamint bizonyos tőkemozgások átláthatóságának a biztosítása érdekében Az ezen irányelv alapján a határokon átnyúló európai egyesületekre alkalmazandó szabályok nem érinthetik a tagállamok által a nonprofit egyesületek közrendi és közbiztonsági okokból történő visszaélésszerű felhasználásának a megelőzése, valamint bizonyos tőkemozgások átláthatóságának a biztosítása érdekében, a terrorizmusfinanszírozás és a pénzmosás elleni küzdelem keretében elfogadott intézkedéseket, amennyiben azokat az uniós jog vagy az uniós joggal összhangban a nemzeti jog előírja. Az ilyen intézkedéseknek jogszerűeknek és megfelelőeknek kell lenniük, nem léphetik túl a feltétlenül szükséges mértéket, és a határokon átnyúló európai egyesületekre gyakorolt hatásuknak arányosnak kell lennie az elérni kívánt céllal. E biztosítékok folyamatos érvényesülése érdekében az említett intézkedések alkalmazásának a tagállami illetékes hatóságok által végzett eseti értékelésen kell alapulnia. [Mód. 23]

(25)A több tagállamban működő nonprofit egyesületek előtt álló jogi és adminisztratív akadályok felszámolása és a belső piac működésének biztosítása érdekében valamennyi tagállamnak automatikusan el kell ismernie a határokon átnyúló európai egyesületek jogi személyiségét és jogképességét. A jogi személyiséget és jogképességet a határokon átnyúló európai egyesület valamely tagállamban történő bejegyzésekor kell megadni.

(26)A határokon átnyúló európai egyesületek számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon döntsenek a működési szabályaikról. A tagállamok csak akkor írhatnak elő korlátozásokat erre a szabadságra vonatkozóan, ha azokat általános és megkülönböztetéstől mentes módon alkalmazzák és jogszabályban rögzítik, valamint ha azok közérdeken alapuló kényszerítő okonindokon alapulnak, összeegyeztethetők a kitűzött cél megvalósításával, és nem lépik túl az annak eléréséhezmegfelelőek, a feltétlenül szükséges mértéketmértékre korlátozódnak, és az intézkedés határokon átnyúló európai egyesületekre gyakorolt hatása arányos az elérni kívánt céllal. [Mód. 24]

(27)Az EUMSZ 52., 62. és 65. cikke, valamint a vonatkozó ítélkezési gyakorlat a határokon átnyúló európai egyesületekre is alkalmazandó. Az EUMSZ e cikkei rendelkeznek a letelepedés szabadságát, a szolgáltatásnyújtás szabadságát és a tőke szabad mozgását többek között közrendi, közbiztonsági és közegészségügyi okokból korlátozó intézkedések alátámasztásáról. Ezen túlmenően a „közérdeken alapuló kényszerítő okok” fogalmát, amelyre ezen irányelv egyes rendelkezései hivatkoznak, a Bíróság dolgozta ki az ítélkezési gyakorlatában. A tagállamok által hozott olyan intézkedések, amelyek akadályozhatják vagy kevésbé vonzóvá tehetik a Szerződésben foglalt szabadságok gyakorlását, csak akkor engedhetők meg, ha azokat a Szerződésben felsorolt célok vagy az uniós jog által elismert, közérdeken alapuló kényszerítő okok indokolják. Bár kimerítő meghatározásuk nem létezik, a Bíróság elismerte, hogy a korlátozások számos különböző indokon alapulhatnak, így például a közrenden, a közbiztonságon és a népegészségügyön, a társadalmi rend fenntartásán, szociálpolitikai célkitűzéseken, a szolgáltatások igénybe vevőinek védelmén, a fogyasztóvédelmen vagy, a munkavállalók védelmén vagy a hitelezők védelmén, feltéve, hogy a többi feltétel teljesül. Az említett intézkedéseknekilyen intézkedéseket minden esetben összeegyeztethetőnekjogszabályban kell rögzíteni, azoknak megfelelőeknek kell lenniük az adott cél megvalósításával, és nem léphetik túl az annak eléréséhez, a feltétlenül szükséges mértéketmértékre kell korlátozódniuk, és a határokon átnyúló európai egyesületekre gyakorolt hatásuknak arányosnak kell lennie az elérni kívánt céllal. Ez különösen fontos, mivel számos egyesület tevékenykedik az ebben a preambulumbekezdésben említett közérdekű területeken. [Mód. 25]

(28)Annak érdekében, hogy az irányításukra vonatkozó megközelítés az egész EU-ban egységes és megfelelő legyen, a határokon átnyúló európai egyesületeknek rendelkezniük kell egy döntéshozó szervvel, vagyis egy olyan testülettel, amelyben az összes tag részt, és amelyet egyes tagállamokban hagyományosan közgyűlésnek neveznek. A határokon átnyúló európai egyesületeknek emellett egy ügyvezető szervvel is rendelkezniük kell, amelyet egyes tagállamokban hagyományosan végrehajtó bizottságnak vagy igazgatótanácsnak neveznek; az ügyvezető szerv tartozik felelősséggel a határokon átnyúló európai egyesület igazgatásáért, vezetéséért és irányításáért. Biztosítania kell továbbá a határokon átnyúló európai egyesület alapszabályának és a jogszabályoknak való megfelelést, valamint harmadik felekkel szemben és a bírósági eljárásokban a határokon átnyúló európai egyesület képviselőjeként kell eljárnia. A határokon átnyúló európai egyesület ügyvezető szervének legalább három személyből – természetes személyekből vagy a képviselőjük útján eljáró jogi személyekből – kell állnia.

(29)Annak biztosítása érdekében, hogy a határokon átnyúló európai egyesületek képesek legyenek hatékonyan folytatni a tevékenységeiket, valamint a nemzeti jogban meghatározott nonprofit egyesületekkel valószembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a határokon átnyúló európai egyesületek nem részesíthetők kedvezőtlenebb bánásmódban, mint a székhelyükműködésük szerinti tagállam belső jogábannemzeti jogrendjében szabályozott, a határokon átnyúló európai egyesületekhez a leginkább hasonló vagy legáltalánosabban használt egységes jogi formával rendelkező nonprofit egyesületek. [Mód. 26]

(30)Az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség tilalmávalelvével összhangban és az egyesülési szabadság biztosítása érdekében gondoskodni kell arról, hogy ezen irányelv végrehajtása és alkalmazása során egyetlen csoporttal vagy személlyel szemben se kerüljön sor semmilyen megkülönböztetésre, például születés, életkor, bőrszín, biológiai és társadalmi nem, szexuális irányultság, nemi identitás, orvosi kezelésre szoruló állapot, bevándorlási vagy tartózkodási jogállás, genetikai tulajdonságok, nyelv, nemzeti, etnikai vagy társadalmi származás, politikai vagy bármilyen egyéb vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, testi vagy szellemi fogyatékosság, vagyoni helyzet, faj, vallás vagy meggyőződés, illetve egyéb jogállás alapján. [Mód. 27]

(31)A tagállamok közötti, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködés elősegítése érdekében a tagállamoknak ki kell jelölniük az ezen irányelvet átültető szabály alkalmazásáért felelős illetékes hatóságot (a továbbiakban: illetékes hatóság), és erről tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a határokon átnyúló európai egyesületekkel foglalkozó bizottságot. Az illetékes hatóságoknak szoros kapcsolatot kell fenntartaniuk a Bizottsággal és a határokon átnyúló európai egyesületekkel foglalkozó bizottsággal. A Bizottságnak egy nyilvános weboldalon közzé kell tennie az illetékes hatóságok jegyzékét, és azt változások esetén indokolatlan késedelem nélkül frissítenie kell. A határokon átnyúló európai egyesületekre vonatkozó tagállami jogi szabályozás átfogó áttekintése érdekében a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot az illetékes hatóságokon kívüli azon érintett hatóságaikról, valamint azokhatóságok nevéről és feladatairól, amelyekamelyeket adott esetben a tagállamok belső jogábannemzeti jogban létező, a határokon átnyúló európai egyesületekhez a leginkább hasonló vagy legáltalánosabban használt egységes jogi formával rendelkező nonprofit egyesületekre alkalmazandó nemzeti szabályok alapján jöttekszabályokkal összefüggésben hoztak létre, vagy azok céljaira kerültek kijelölésre vagy jelöltek ki. [Mód. 28]

(32)Az Alapjogi Charta 47. cikkében és az EJEE 13. cikkében rögzített, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való joggal összhangban az irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezések alkalmazása során az illetékes hatóságok által hozott határozatok tekintetében biztosítani kell a bírósági felülvizsgálat lehetőségét. A bírósági felülvizsgálat lehetőségét a határokon átnyúló európai egyesületek, valamint minden más természetes és jogi személy számára biztosítani kell az illetékes hatóságok által a határokon átnyúló európai egyesületekkel kapcsolatban hozott határozatok tekintetében, ideértve a mulasztás eseteit is. A bírósági felülvizsgálathoz való jog magában foglalja a törvény által megelőzően létrehozott, független és pártatlan bíróság által észszerű időn belül, az érintett tagállam nemzeti joga szerint lefolytatott tisztességes és nyilvános tárgyaláshoz való jogot, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkével összhangban.

(33)Nonprofit céljukra tekintettel a határokon átnyúló európai egyesületek számára lehetővé kell tenni, hogy a működésük szerinti tagállam(ok)ban megkülönböztetésmentes módon köz- vagy magánforrásból származó finanszírozást igényeljenek. Ezért a határokon átnyúló európai egyesületekre ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint amelyek a határokon átnyúló európai egyesületekhez a leginkább hasonló vagy legáltalánosabban használt egységes jogi formára vonatkoznak. A határokon átnyúló európai egyesületek finanszírozás megszerzéséhez és nyújtásához való joga nem korlátozható, kivéve, ha a korlátozást jogszabály írja elő, közérdeken alapuló kényszerítő okon alapul, összeegyeztethető a kitűzött cél megvalósításávalindok támasztja alá vagy a tagállam bizonyítani tudja, hogy tevékenységei révén a határokon átnyúló európai egyesület nyilvánvalóan és ismétlődően megsérti az EUSZ 2. cikkében rögzített uniós értékeket, továbbá amennyiben a korlátozás összhangban van az uniós joggal, megfelelő, a feltétlenül és nem lépi túl az annak eléréséhez szükséges mértéket, továbbá megfelel az uniós jognakmértékre korlátozódik, és a határokon átnyúló európai egyesületekre gyakorolt hatása arányos az elérni kívánt céllal. [Mód. 29]

(34)Annak biztosítása érdekében, hogy a határokon átnyúló európai egyesületek teljes mértékben élvezhessék a belső piac előnyeit, lehetővé kell tenni számukra, hogy a tagállamok beavatkozása nélkül szolgáltatásokat nyújthassanak és vehessenek igénybe, valamint hogy árukereskedelmet folytathassanak. A korlátozások csak akkor engedhetők meg, ha jogszabály írja elő őket, közérdeken alapuló kényszerítő okon alapulnak, összeegyeztethetők a kitűzött cél megvalósításával, és nem lépik túl az annak eléréséhez szükséges mértéket. Ez nem érintheti más uniós jogi aktusok rendelkezéseit. Ideértendők az alapvető szabadságokat megerősítő uniós jogi aktusok rendelkezései, például a 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvbenAz Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.). meghatározott azon rendelkezések, amelyek garantálják a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, valamint a határokon átnyúló európai egyesületek által folytatott egyes gazdasági tevékenységeket szabályozó egyéb uniós jogi aktusok rendelkezései is.

(35)A nonprofit egyesületek valódi belső piacának létrehozása érdekében meg kell szüntetni az egyes tagállamok jogszabályaiban továbbra is létező, a letelepedés szabadságára, valamint a szolgáltatások és a tőke szabad mozgására vonatkozó bizonyos korlátozásokat. Ezért a tagállamok nem írhatnak elő a határokon átnyúló európai egyesületeknek vagy az egyesületek ügyvezető szerveinek a tagjaira vonatkozó, az állampolgárságon alapuló megkülönböztető követelményeket, kivéve az ezen irányelvben meghatározott esetekben. A tagállamok emellett nem követelhetik meg a tagok fizikai jelenlétét az ülések érvényességéhez. Annak érdekében, hogy a határokon átnyúló európai egyesületek teljes mértékben élvezhessék a belső piac előnyeit, a tagállamok nem írhatják elő, hogy a határokon átnyúló európai egyesület székhelye ugyanabban a tagállamban legyen, mint központi ügyvezetésének helye vagy tevékenységének központja. Ezenkívül a tagállamok nem írhatnak elő általános tilalmat a határokon átnyúló európai egyesületek által folytatott gazdasági tevékenységekre vonatkozóan, valamint nem rendelkezhetnek úgy, hogy a határokon átnyúló európai egyesületek csak akkor végezhetnek gazdasági tevékenységet, ha az kapcsolódik az alapszabályukban meghatározott valamely célhoz.

(35a) A véleménynyilvánítás szabadságához és az egyesülés szabadságához való joggal összhangban fontos biztosítani, hogy a tagállamok ne korlátozzák az egyesületek közéletben és nyilvános vagy politikai vitákban való részvételének jogát, ami vonatkozhat például a közérdekű érdekérvényesítési tevékenységek vagy békés célú gyűlések szervezésére vagy az azokban/azokon történő részvételre. A nyilvános vagy politikai vitákban való ilyen részvétel azonban nem irányulhat egy adott politikai párt vagy jelölt előnyhöz juttatására. [Mód. 30]

(36)A határokon átnyúló európai egyesületnek a bejegyzéssel kell létrejönnie. A bejegyzéshez a határokon átnyúló európai egyesületnek legalább három alapító taggal kell rendelkeznie. A határokon átnyúló európai egyesületek alapító tagjai uniós székhelyű, nonprofit céllal rendelkező jogalanyok, valamint olyan természetes személyek lehetnek, akik uniós polgárok, vagy jogszerűen tartózkodnak az Unió területén. Emellett lehetővé kell tenni a nonprofit egyesületek számára, hogy ugyanazon tagállamon belül határokon átnyúló európai egyesületté alakuljanak át.

(36a) A tagállamoknak teljes mértékben ki kell használniuk a digitalizáció kínálta lehetőségeket az egyesülés és a letelepedés szabadságához való jog gyakorlásának megkönnyítése, valamint az adminisztratív terhek és a megfelelési költségek csökkentése érdekében. A bejegyzési eljárás megkönnyítése érdekében – többek között az összeolvadás és az átalakulás esetében is – a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a bejegyzés iránti kérelem online benyújtható legyen. Ennek vonatkoznia kell a székhelyáthelyezési kérelmekre és a határokon átnyúló európai egyesület igazolásán szereplő adatokban történő változások bejelentésére is. A digitális ügyintézést az adminisztratív eljárások és az együttműködés lehetőség szerinti megkönnyítése és felgyorsítása érdekében is ösztönözni kell. [Mód. 31]

(37)Annak biztosítása érdekében, hogy a határokon átnyúló európai egyesületek határokon átnyúlóan és az arányosság elvével összhangban működhessenek, csak egyszer, a székhelyük szerinti tagállamban kell bejegyzésre kötelezni őket, annak érdekében, hogy jogi személyiséget szerezzenek, és jogképessé váljanak. E bejegyzés Unió-szerte történő automatikus elismerésének a biztosítása érdekében harmonizálni kell a bejegyzési eljárást. Ez különösen a határokon átnyúló európai egyesületek bejegyzés iránti kérelméhez szükséges dokumentumokra és információkra, valamint az elvégzendő ellenőrzésekre vonatkozik.

(38)A tagállamok csak akkor kötelezhetik a bejegyzett határokon átnyúló európai egyesületet nyilatkozattételre, információszolgáltatásra, vagy arra, hogy egyes meghatározott tevékenységek folytatásához engedélyeket kérelmezzen vagy szerezzen be, ha i. az adott követelményt i. általános és megkülönböztetéstől mentes módon alkalmazzák, ii. és jogszabályban rögzítik, valamint ha iii. a követelményiii. az közérdeken alapuló kényszerítő okonindokon alapul, továbbá iv. megfelelő, a feltétlenüliv. összeegyeztethető a kitűzött cél megvalósításával, és nem lépi túl az annak eléréséhez szükséges mértéketmértékre korlátozódik, és az intézkedés határokon átnyúló európai egyesületre gyakorolt hatása arányos az elérni kívánt céllal. Az említett követelmények bizonyos ágazatok – például az egészségügy – sajátosságaihoz is kapcsolódhatnak. Ha a tagállamok ilyen további eljárásokról rendelkeznek, az erre vonatkozó információkat egyértelmű, könnyen hozzáférhető és átfogó módon nyilvánosan hozzáférhetővéközzé kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a határokon átnyúló európai egyesületek képesek legyenek teljesíteni az adott követelmények teljesítésérekövetelményeket. [Mód. 32]

(39)A csalások megelőzése és a vonatkozó nyilvántartás megbízhatóságának garantálása érdekében fontos, hogy a tagállamok ellenőrizzék a határokon átnyúló európai egyesületek alapító tagjainak és törvényes képviselőinek személyazonosságát. A személyazonosság ellenőrzése különösen fontos, ha a bejegyzés iránti kérelmet elektronikus úton nyújtják be. A tagállamok eltérő gyakorlatai miatt a személyazonosság ellenőrzésének konkrét módszereit továbbra is az érintett tagállam határozza meg. Ez a megközelítés biztosítja a szükséges rugalmasságot ahhoz, hogy figyelembe lehessen venni az egyes tagállamok egyedi hagyományait, sajátosságait és eljárásait, ugyanakkor garantálja a biztonsági és hitelességi előírások uniós szintű tiszteletben tartását. [Mód. 33]

(40)A letelepedés és az egyesülés szabadságának tiszteletben tartása mellett meg kell tagadni a határokon átnyúló európai egyesület bejegyzését, ha az egyesület nem tesz eleget az ezen irányelvben a bejegyzésre vonatkozóan meghatározott alaki követelményeknek, ha a kérelme hiányos, vagy ha az alapszabályában rögzített célok ellentétesek az uniós joggal vagy az uniós jognak megfelelő nemzeti joggal. Ezenkívül meg kell tagadni a bejegyzést, ha a kérelem nem felel meg az ezen irányelvben a határokon átnyúló európai egyesület létrehozására vonatkozóan meghatározott alapvető követelményeknek, azazamelyek magukban foglalják a nonprofit célracélt, az alapító tagok minimális számáraszámát és a határokon átnyúló elemre vonatkozó követelménynekelemet, vagyis annakazt, hogy az egyesületnek legalább két tagállamban kell tevékenységet folytatnia vagy ezt célként kell kitűznie, és az alapító tagjainaktagoknak legalább két tagállamhoz kell kötődniük. Az illetékes hatóságnak minden esetben írásba kell foglalnia, és meg kell indokolnia a határokon átnyúló európai egyesület bejegyzésének a megtagadását. [Mód. 34]

(41)A tagállamok számára elő kell írni, hogy hozzanak létre nyilvántartást vagy használjanak egy meglévő nemzetiegy nyilvántartást a határokon átnyúló európai egyesületek bejegyzése, valamint a határokon átnyúló európai egyesületekkel kapcsolatos információk megőrzése és közzététele céljából. Ennek a nyilvántartásnak a határokon átnyúló európai egyesületekre vonatkozó információkat és a benyújtott dokumentumokat kell tartalmaznia. Mivel a nyilvántartásban szereplő információk elavulttá válhatnak, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a határokon átnyúló európai egyesületek az adataikat érintő valamennyi változásról értesítsék az illetékes hatóságot, valamint gondoskodniuk kell a nyilvántartásban szereplő információk naprakészen tartásáról. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a már meglévő nemzeti nyilvántartásaikat felhasználhassák az irányelv céljaira. Az átláthatóság – különösen a határokon átnyúló európai egyesület tagjai és adott esetben hitelezői számáratekintetében történő – biztosítása érdekében a határokon átnyúló európai egyesület igazolását, valamint a határokon átnyúló európai egyesület felszámolására és megszűnésére vonatkozó információkat az egyesület megszűnését követően legfeljebb hat hónapigkövető pénzügyi év végéig nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A közszféra Unión belüli magas szintű interoperabilitását biztosító intézkedések meghatározásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatCOM(2022)0720. végrehajtása keretében kidolgozott interoperabilitási megoldások további támogatást nyújthatnak a tagállamoknak ahhoz, hogy megvalósítsák a nyilvántartásaik határokon átnyúló interoperabilitását. Annak biztosítása érdekében, hogy a határokon átnyúló európai egyesület létezésére vonatkozó információk annak megszűnését követőenmegszűnése után is rendelkezésre álljanak, a nyilvántartásban tárolt valamennyi adatot két éviga megszűnést követően legalább 5 éven át meg kell őrizni az egyesület megszűnése után. Azokat a nemzeti vagy európai követelményeket, amelyek a hitelességre, a megbízhatóságra és a határokon átnyúló európai egyesületekhez a leginkább hasonló vagy legáltalánosabban használt egységes jogi formá online bejegyzésekor benyújtandó dokumentumok vagy információk megfelelő jogi formájára vonatkoznak, a határokon átnyúló európai egyesületekre is alkalmazni kell. [Mód. 35]

(42)Az (EU) 2016/679Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.). és az (EU) 2018/1725Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.). európai parlamenti és tanácsi rendeletet kell alkalmazni a személyes adatoknak az ezen irányelvvel összefüggésben végzett kezelésére, ideértve a határokon átnyúló európai egyesületekre és azok törvényes képviselőire vonatkozó nemzeti nyilvántartás vagy nyilvántartások vezetése céljából végzett személyesadat-kezelést, az említett nyilvántartásokban szereplő személyes adatokhoz való hozzáférést és a személyes adatoknak az ezen irányelv szerinti, a tagállamok közötti igazgatási együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás keretében, adott esetben az 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettelAz Európai Parlament és a Tanács 1024/2012/EU rendelete (2012. október 25.) a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 1. o.). létrehozott belső piaci információs rendszeren (IMI) keresztül történő cseréjét, valamint a nyilvántartásoknak az ezen irányelvvel összhangban történő vezetését is.

(43)Annak érdekében, hogy a határokon átnyúló európai egyesületek teljes mértékben kiaknázhassák a belső piac előnyeit, továbbá mivel a mobilitási jogok közvetlenül kapcsolódnak a belső piac működéséhez, és szükségesek ahhoz, a határokon átnyúló európai egyesületek számára lehetővé kell tenni, hogy áthelyezzék a székhelyüket egy másik tagállamba. A székhely ilyen módon történő áthelyezése nem eredményezheti a határokon átnyúló európai egyesület megszűnését a székhely szerinti tagállamban, és nem vezethet új jogalany létrehozásához az új székhely szerinti tagállamban, továbbá nem érintheti a határokon átnyúló európai egyesület áthelyezés előtt meglévő vagyonát, illetve tartozásait, ideértve a szerződésekben foglalt feltételeket, a hiteleket, a jogokat és a kötelezettségeket is. A mobilitással kapcsolatban a tagállamoknak adott esetben biztosítaniuk kell a határokon átnyúló európai egyesület hitelezői érdekeinek a védelmét. A határokon átnyúló európai egyesületek munkavállalóinak védelme érdekében az egyesületeket kötelezni kell arra, hogy a székhelyük tervezett áthelyezéséről kellő időben tájékoztassák a munkavállalóikat, és hogy tegyék lehetővé számukra az áthelyezésre vonatkozó feltételek tervezetének a megtekintését. A munkavállalók védelmére vonatkozó egyéb uniós és nemzeti jogszabályok, például a 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvAz Európai Parlament és a Tanács 2002/14/EK irányelve (2002. március 11.) az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról – Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozata a munkavállalók képviseletéről (HL L 80., 2002.3.23., 39. o.). rendelkezései szintén alkalmazandók lehetnek ezekben az esetekben.

(44)A határokon átnyúló európai egyesületek székhelyének az áthelyezésére vonatkozó eljárás harmonizálása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a székhely áthelyezéséről szóló döntést az érintett határokon átnyúló európai egyesület döntéshozó szerve hozza meg. A határokon átnyúló európai egyesületnek azon tagállam illetékes hatóságához kell benyújtania a kérelmét és a vonatkozó dokumentumokat, amelybe át kívánja helyezni a székhelyét, és ezzel párhuzamosan a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát is tájékoztatnia kell az átadás iránti kérelem benyújtásáról. Áthelyezés esetén az egyik vonatkozó dokumentum a hitelezőkre és munkavállalókra vonatkozó biztosítékokat ismertető jelentés, amennyiben arról az uniós vagy a nemzeti jog rendelkezik. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a jelentés elkészítése ne járjon túlzott adminisztratív teherrel. Adott esetben a határokon átnyúló európai egyesület javasolt alapszabályát módosítani kell azon tagállam nemzeti jogának a követelményei szerint, amelybe a határokon átnyúló európai egyesület a székhelye áthelyezését kéri.A székhely áthelyezését követően a határokon átnyúló európai egyesület az új székhely szerinti tagállam nemzeti joga szerinti határokon átnyúló európai egyesületté válik. Az alkalmazandó jognak a székhely áthelyezéséből eredő megváltozása – az átfedések elkerülése érdekében – nem vezethet ahhoz, hogy az új székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának az előző tagállamban történő bejegyzés során már ellenőrzött és az ezen irányelv által harmonizált információkat kelljen ellenőriznie. Annak a tagállamnak az illetékes hatósága, amelybe a határokon átnyúló európai egyesület át kívánja helyezni a székhelyet, csak akkor utasíthatja el az áthelyezés iránti kérelmet, ha az ezen irányelvet átültető nemzeti jogszabályban meghatározott követelmények nem teljesülnek; az áthelyezés semmilyen egyéb okból nem tagadható meg. Ennek megfelelően az illetékes hatóság nem utasíthatja el a kérelmet a nemzeti joga szerinti olyan követelményeknek való meg nem felelés miatt, amelyek a 19. cikk szerint nem szolgálhattak volna a bejegyzés megtagadásának alapjául. Annak érdekében, hogy lehetővé tegyemegkönnyítse a határokon átnyúló európai egyesület székhelyének a belső piacon belüli áthelyezését, az új székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának a 21. cikk (2) bekezdésével összhangban ki kell állítania egy frissített igazolást, amelyben módosítania kell az egyedi nyilvántartási számot, annak a tagállamnak a két betűből álló országkódját, amelybe a határokon átnyúló európai egyesület székhelyét áthelyezik, a székhely postacímét, valamint adott esetben azbármely egyéb információkat isinformációt. [Mód. 36]

(45)A gyülekezési és egyesülési szabadságnak megfelelően a határokon átnyúló európai egyesület csak a tagok döntése vagy a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának a határozata alapján szüntethető meg. Ha a határokon átnyúló európai egyesület megszűnésére a tagok döntése alapján kerül sor, a határozatot rendkívüli ülésen, a teljes tagság legalább felét képviselő szavazatok kétharmadávalkétharmados többségével kell meghozni. A határokon átnyúló európai egyesület végső lehetőségként nem önkéntes, a alapon is megszüntethető a határokon átnyúló európai egyesület székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának határozatával történő megszüntetésére. Nem önkéntes megszűnésre tehát csak akkor kerülhet sor – végső megoldásként –, ha a, ha egy határokon átnyúló európai egyesület nem tartja tiszteletben nonprofit célját, ha tevékenységei veszélyt jelentenek a közrendre nézve, ha ügyvezető szervének tagjait valamilyen különösen súlyos bűncselekmény miatt elítélték, vagy – amennyiben a nemzeti jog ezt lehetővé teszi – ha magátvagy ha megállapítást nyer, hogy tevékenységei révén nyilvánvalóan és ismétlődően megsérti az EUSZ 2. cikkében rögzített uniós értékeket, feltéve, hogy a megszüntetést kockázatértékelés előzi meg, jogszabály írja elő, továbbá az helyénvaló és a feltétlenül szükséges mértékre korlátozódik, és a határokon átnyúló európai egyesületet ítélték el valamilyen bűncselekmény elkövetése miattegyesület megszüntetésének intézkedése arányos az elérni kívánt céllal. Ebben az esetben az illetékes hatóságnak hivatalos értesítésben, átfogó indokolás mellett kell tájékoztatnia kell a határokon átnyúló európai egyesületet az aggályairól, és annak érdekében, hogy lehetőséget biztosítson számára a válaszadásra, meg kell hallgatnia a határokon átnyúló európai egyesületet annak érdekében, hogy lehetőséget adjon számára a válaszadásra vagy a helyzet észszerű időn belüli orvoslására. A nem önkéntes megszűnésre vonatkozó minden határozatot megfelelően indokolni kell, és annak átfogó írásbeli indokolást kell tartalmaznia. [Mód. 37]

(46)A határokon átnyúló európai egyesület megszűnését az egyesület felszámolásának kell követnie. A határokon átnyúló európai egyesületek felszámolásának összhangban kell lennie a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (EIR 2015)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 rendelete (2015. május 20.) a fizetésképtelenségi eljárásról (EIR 2015) (HL L 141., 2015.6.5., 19. o.)., amely úgy rendelkezik, hogy a fizetésképtelenségi eljárásra és annak hatásaira annak a tagállamnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén az adott eljárást megindították. A határokon átnyúló európai egyesületek nonprofit céljával összhangban a megszűnt, határokon átnyúló európai egyesületekegyesület vagyonát egy olyan nonprofit szervezetre kell átruházni, amely a megszűnt, határokon átnyúló európai egyesületéhezegyesület valamely tevékenységéhez hasonló tevékenységet folytat, vagy át kell adnipedig egy helyi hatóságnakhatóságra, amelynek azt a megszűnt, határokon átnyúló európai egyesület által folytatott tevékenységhezvalamely tevékenységéhez vagy célkitűzéséhez hasonló tevékenységretevékenység vagy célkitűzés érdekében kell felhasználnia. [Mód. 38]

(47)Annak érdekében, hogy a határokon átnyúló európai egyesület bizonyítani tudja, hogy valamelyik tagállamban bejegyezték, valamint a határokon átnyúló eljárások további elősegítése és az alakiságok további egyszerűsítse és csökkentse érdekében az illetékes hatóságoknak a bejegyzési eljárás utolsó lépéseként ki kell állítaniuk egy igazolást (a továbbiakban: határokon átnyúló európai egyesületek igazolása), amely tartalmazza az összes lényeges bejegyzési információt, ideértve a határokon átnyúló európai egyesület nevét, amelyet az „ECBA” rövidítés követ vagy előz meg, valamint székhelyének címét és törvényes képviselőinek a nevét. Annak érdekében, hogy elősegítse ezen igazolás különböző tagállamokban történő használatát – anélkül, hogy azzal kapcsolatban további módosításokra lenne szükség, vagy hogy megfelelési költségek keletkeznének –, a Bizottságnak létre kell hoznia egy egységes mintát, amelyet az Unió valamennyi nyelvén rendelkezésre kell bocsátani. Ezért annak biztosítása érdekében, hogy e jogi aktus végrehajtása egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az egységes minta kidolgozása céljából, ideértve a mintára vonatkozó technikai előírásokat is. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnekAz Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.). megfelelően kell gyakorolni. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. [Mód. 39]

(48)A „különösen súlyos bűncselekmény” fogalmát a tagállamoknak kell meghatározniuk, és az magában foglalhatja a terrorizmust, az emberkereskedelmet, a nők és a gyermekek szexuális kizsákmányolását, a kábítószer-kereskedelmet, a tiltott fegyverkereskedelmet, a pénzmosást, a korrupciót, a pénz és egyéb fizetőeszközök hamisítását, a kiberbűnözést és a szervezett bűnözést. [Mód. 40]

(49)Annak érdekében, hogy képesek legyenek hatékonyan végrehajtani ezen irányelv közigazgatási együttműködésre vonatkozó jogi rendelkezéseit, valamint hogy megkönnyítsék az együttműködést, a tagállamoknak használniuk kell a belső piaci információs rendszert (IMI). Ennélfogva az illetékes hatóságoknak az IMI-n keresztül kell értesíteniük a többi tagállam illetékes hatóságait az új határokon átnyúló európai egyesületek létrejöttéről, ideértve azt az esetet is, amikor egy nonprofit egyesület határokon átnyúló európai egyesületté alakul át. Ha az illetékes hatósághoz bejegyzés iránti kérelmet nyújtanak be, az IMI-n keresztül kell kommunikálnia azon tagállam(ok) illetékes hatóságaival, amely(ek)ben az adott dokumentumokat kiállították, például azok jogszerűségének ellenőrzése céljából. A határokon átnyúló európai egyesület székhelyének áthelyezése esetében az új székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának értesítenie kell a többi tagállam illetékes hatóságait az áthelyezésről, és frissítenie kell az IMI-t a vonatkozó információkkal. Az illetékes hatóságnak az – önkéntes vagy nem önkéntes – megszűnés esetében is értesítenie kell a többi tagállam illetékes hatóságait annak érdekében, hogy tájékoztassa őket a megszűnésről, valamint frissítenie kell az IMI-t a vonatkozó információkkal.

(49a) A megfelelő ügyintézéshez való joggal, valamint a hatékony és eredményes közigazgatás elvével összhangban ezen irányelv átültetésének elő kell segítenie a közigazgatási szabályok egyszerűsítését, valamint az adminisztratív költségek és terhek csökkentését. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy a határokon átnyúló európai egyesületek adminisztratív eljárásai és kötelezettségei online benyújthatók legyenek, és ezek az eljárások könnyen hozzáférhetők legyenek. A tagállamoknak minden szükséges információt elérhetővé kell tenniük, és támogatást kell nyújtaniuk a határokon átnyúló európai egyesületekhez kapcsolódó adminisztratív folyamatokhoz. [Mód. 41]

(49b) Ezen irányelv végrehajtásának nyomon követése érdekében a Bizottságot a tagállamok képviselőiből álló, a határokon átnyúló európai egyesületekkel foglalkozó bizottság segíti. Az uniós elvekkel és különösen az EUSZ 2. cikkével összhangban a bizottság összetételének kiegyensúlyozottnak kell lennie. A bizottságnak adott esetben be kell vonnia más érintett uniós szerveket, bizottságokat és érdekelt feleket, például az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét és nonprofit szervezeteket. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban biztosítani kell a bizottsági eljárásokra vonatkozó információkhoz való nyilvános hozzáférést. [Mód. 42]

(49c) Ez az irányelv fontos lépést tesz az egységes piac kiteljesítése és a nonprofit ágazat előtti további megnyitása felé. Ennek fényében a Bizottság felkérést kap, hogy ezen irányelv mellett értékelje annak lehetséges előnyeit és megvalósíthatóságát, hogy ezt az irányelvet olyan intézkedésekkel egészítse ki, amelyek támogatják a civil társadalommal és a képviseleti szervezetekkel az alapítványokra vonatkozó, hasonló európai szabályozási keretről folytatott rendszeres, érdemi és strukturált párbeszédet. [Mód. 43]

(50)Mivel ezen irányelv célját – a belső piac működésének a több tagállamban működő nonprofit egyesületek előtt álló jogi és adminisztratív akadályok felszámolása révén történő javítását – a tagállamok önállóan nem tudják kielégítően megvalósítani, azonban az Unió szintjén e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az EUSZ 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(51)Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2023. június 27-én véleményt nyilvánított,