1.aggodalmát fejezi ki az Unión belüli gazdasági helyzet, tartós bizonytalanság, gyenge növekedés, versenyképesség és termelékenység miatt; aggodalommal állapítja meg, hogy az energiaárak és az infláció folyamatosan hatással vannak a háztartások vásárlóerejére – aminek következtében sok európait a szegénység, különösen az energiaszegénység fokozott kockázata fenyeget –, valamint az uniós vállalatok, köztük a kis- és középvállalkozások (kkv-k) teljesítőképességére; kéri a tagállamokat, hogy tegyenek további lépéseket e nehézségek leküzdése érdekében, és hajtsanak végre célzott intézkedéseket az egységes piacon belüli tisztességes verseny biztosítása és a tartós inflációs nyomás kezelése érdekében;

2.megjegyzi, hogy számos tagállam szenved strukturális kihívásoktól, ami csökkenti növekedési potenciáljukat; kiemeli, hogy a strukturális kihívások kezelése alapvető fontosságú a fenntartható fellendülés és a folyamatos növekedés szempontjából, és hogy a strukturális sebezhetőségek kezelésére irányuló reformok végrehajtása nemcsak a meglévő kihívásokkal szembeni ellenállás és az azokkal való megbirkózás képességének javítása, hanem a kettős átállás fenntartható és méltányos módon történő megvalósítása szempontjából is kulcsfontosságú; kiemeli, hogy az ambiciózus strukturális reformok továbbra is elengedhetetlenek az Unió gazdasági bázisának megerősítéséhez, a vállalkozásalapítás és a vállalkozói készség előmozdításához, valamint az Unió versenyképességének, termelékenységének és általános növekedési potenciáljának megerősítéséhez;

3.hangsúlyozza, hogy egyes tagállamokban az állami és magánberuházások hiánya csökkenti a társadalmilag kiegyensúlyozott és fenntartható növekedés lehetőségét; úgy véli, hogy az előre kiszámítható szabályok, a tisztességes feltételek és az alacsonyabb megfelelési költségek meghatározó tényezők a befektetők vonzása tekintetében; kiemeli, hogy e beruházások döntő jelentőséggel bírnak abból a szempontból, hogy az EU képes legyen megfelelni a jelenlegi kihívásoknak, többek között az igazságos zöld és digitális átállásnak, valamint e beruházások növelni fogják az EU rezilienciáját és hosszú távú versenyképességét a jövőbeli kihívások során; úgy véli, hogy e beruházásokat növekedésserkentő és rezilienciafokozó reformoknak kell kísérniük; felhívja a figyelmet a megújuló energiaforrásokba és az energiahatékonyságba irányuló beruházásokra, amelyekre többek között azért van szükség, hogy az EU függetlenné váljon az importált fosszilis tüzelőanyagoktól, és megfékezzék az energiaárak által vezérelt inflációt; tudomásul veszi a 2023-ban és 2024-ben várható recessziós költségvetési irányvonalat; kiemeli, hogy a recesszió nem mehet a beruházások rovására, amelyeket Unió-szerte növelni kell;

4.hangsúlyozza, hogy az egységes piac további elmélyítése és a beruházások előtt álló akadályok felszámolása – többek között a tervezést, az engedélyezési és egyéb adminisztratív eljárásokat korszerűsítő és digitalizáló reformok révén – elősegítené a magánberuházások fellendítését; megismétli, hogy ehhez az iparpolitika, valamint a mély és integrált uniós tőkepiacok és az innováció is hozzájárulhatnak a beruházások támogatásával, az EU globális versenyképességének megőrzésével és a kulcsfontosságú technológiák, nyersanyagok és ipari inputok tekintetében korlátozott számú nem uniós országtól való túlzott függés kockázatának mérséklésével;

5.felkéri a tagállamokat, hogy a (többéves) költségvetési folyamat rendszeres elemeként végezzék el a kiadások felülvizsgálatát, ami elősegítené a közkiadások hatékonyságának és minőségének javítását; egyetért a Bizottságnak a 2024. évi éves fenntartható növekedési jelentésben foglalt ajánlásával, miszerint a tagállamoknak mihamarabb fel kell számolniuk a válsággal kapcsolatos energiatámogatási intézkedéseket, és fokozatosan le kell állítaniuk a fosszilis tüzelőanyagok támogatását; hangsúlyozza, hogy a kormányzati bevételek és kiadások egyaránt elengedhetetlenek az államháztartás fenntarthatóságának biztosításához; kéri a tagállamokat, hogy lépjenek fel az adócsalás, az adókikerülés, az adókijátszás és a pénzmosás ellen; e tekintetben üdvözli a pénzmosás elleni csomagról szóló megállapodást;

6.egyetért a Bizottság értékelésével, miszerint a magas adóssággal és az árkülönbségekkel kapcsolatos kockázatok továbbra is relevánsak, különösen azokban a tagállamokban, ahol az adósságszolgálat jelentős adósságátütemezést tesz szükségessé, vagy ahol a magánszektor a kamatfizetések meredek emelkedésével szembesül;

7.kéri az euroövezet tagállamait, hogy tárjanak fel minden eszközt az Európai Stabilitási Mechanizmusról szóló szerződés felülvizsgálatának befejezéséhez, lehetővé téve az Egységes Szanálási Alap közös védőhálójának bevezetését, ami tovább erősítené az euroövezet rezilienciáját;

8.emlékeztet arra, hogy az európai szemeszter a költségvetési, gazdasági, szociális és foglalkoztatáspolitikák Szerződésekkel összhangban történő, uniós szintű összehangolásának jól bevált kerete, amely magában foglalja a szociális jogok európai pillérét is, biztosítva az Unió makrogazdasági stabilitását, a tagállamok gazdasági teljesítményének tartós konvergenciáját és az Unió társadalmi kohézióját; kéri, hogy a tagállamok – például a helyi és regionális önkormányzataikon keresztül – nemzeti szinten vállaljanak nagyobb felelősséget az európai szemeszterért; megjegyzi, hogy az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó 2023. évi ipari terv az EU növekedési stratégiájának részét képezi;

9.osztja azt a nézetet, hogy a 2024. évi országspecifikus ajánlásoknak konkrét kritériumokra kell összpontosítaniuk; hangsúlyozza, hogy az országspecifikus ajánlásoknak egyúttal a stabil és inkluzív gazdasági növekedés előmozdítását, a versenyképesség és a makrogazdasági stabilitás fokozását, a zöld és a digitális átállás előmozdítását, valamint a társadalmi és a generációk közötti igazságosság biztosítását is szolgálniuk kell; figyelembe veszi a GDP növekedésére, az inflációra, a munkanélküliségre, az államháztartási egyenlegre, a bruttó államadósságra és a folyó fizetési mérlegre vonatkozó nemzeti előrejelzések közötti különbségeket, és megjegyzi, hogy e különbségek azt mutatják, hogy az egyes tagállamok sajátos helyzetén alapuló rugalmas megközelítésekre van szükség; e tekintetben kéri az Európai Bizottságot, hogy az országspecifikus ajánlásokat szorosabban kapcsolja össze a vonatkozó országjelentésekkel; az országspecifikus ajánlások és a vonatkozó reformok végrehajtásának, valamint az azonosított beruházási hiányosságok csökkentése terén elért eredmények hatékony nyomon követését szorgalmazza; hangsúlyozza, hogy az országspecifikus ajánlásoknak figyelembe kell venniük a szociális sebezhetőséget és a munkanélküliséget; tudomásul veszi a szociális eredménytáblán alapuló, szociális tematikájú országspecifikus ajánlások számának csökkenését;

10.üdvözli, hogy például a REPowerEU-val összefüggésben, a végrehajtásának tanulságai alapján rugalmasan kiigazították a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt; kiemeli, hogy a nemzeti helyreállítási tervekben szereplő mérföldköveknek és célértékeknek összhangban kell állniuk az országspecifikus ajánlásokkal, és a tagállamoknak a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveik keretében legalább az országspecifikus ajánlások jelentős részével foglalkozniuk kell; kiemeli a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz sikerét; emlékeztet arra, hogy a finanszírozott projektek sikerét és hatékonyságát a gazdaságra és a foglalkoztatásra gyakorolt hatásuk alapján fogják mérni, és e projektek gyors, átlátható és hatékony végrehajtását szorgalmazza; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet betartása és megfelelő végrehajtása döntő fontosságú a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hitelessége szempontjából;

11.megjegyzi, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz szerepet játszik a zöld átállásból és a gazdaság digitalizációjából eredő globális kihívások kezelésében; hangsúlyozza, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek keretében végrehajtott reformoknak és beruházásoknak hozzá kell járulniuk a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet éghajlat-politikai célértékeihez, és tiszteletben kell tartaniuk a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet; kéri a tagállamokat, hogy használják ki ezt a lehetőséget, és vegyék igénybe a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt gazdaságuk átalakítására és versenyképesebbé tételére; emlékeztet arra, hogy fontos ellenőrizni, hogy a pénzeszközök eljutnak-e a reálgazdaságba és a kkv-khoz, és hangsúlyozza az elszámoltathatóság és az átláthatóság fontosságát az uniós finanszírozásban részesülő szervezetek tekintetében;

12.hangsúlyozza, hogy a gazdasági fellendüléssel összefüggésben és a kettős átállás kezelése terén nagy jelentőséggel bírnak a magán- és az állami beruházások; emlékeztet arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz nem helyettesíti a nemzeti közberuházások sajátos szerepét; megismétli, hogy a kettős átállás célkitűzéseihez való igazodás érdekében biztosítani kell a közberuházások és a nemzeti stratégiák minőségét, átláthatóságát és elszámoltathatóságát; kiemeli, hogy e kettős átállásra vonatkozó nemzeti stratégiáknak ki kell egészíteniük a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt és más európai beruházási eszközöket;

13.támogatja, hogy az uniós kohéziós politikai programokat hangolják össze a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében és az országspecifikus ajánlásokban azonosított beruházási igényekkel; emlékeztet arra, hogy a kohéziós politika a célok Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznél szélesebb körét szolgálja, és kiegészítheti a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében elfogadott intézkedéseket; kéri, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozásába és végrehajtásába a kohéziós politikai programokhoz hasonlóan vonják be az érdekelt feleket, köztük a szociális partnereket, a civil társadalmi szervezeteket és az üzleti szektort;

14.hangsúlyozza, hogy az érintett hatóságok közötti – többek között a nemzeti kormányok, valamint a regionális és helyi önkormányzatok közötti – koordináció elengedhetetlen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz irányításához, valamint az adminisztratív akadályok és a bürokrácia leküzdéséhez;

15.tudomásul veszi a társjogalkotók között 2024. február 10-én létrejött, az uniós gazdasági kormányzási keret reformjáról szóló ideiglenes politikai megállapodást, amelynek célja a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásának és a tagállamok gazdasági és társadalmi teljesítménye tartós konvergenciájának biztosítása;

16.üdvözli a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz irányítására vonatkozó tervezési döntésekből levont tanulságokat; megjegyzi, hogy a gazdasági kormányzási keret reformja nem biztosít uniós pénzügyi ösztönző mechanizmusokat a nemzeti szakpolitikai reformok és beruházások támogatásához és előmozdításához; hangsúlyozza, hogy a szükséges mértékű állami beruházások biztosítása döntő fontosságú a gazdasági kormányzási keret reformja fő célkitűzéseinek eléréséhez, valamint az Unió jelenlegi és jövőbeli prioritásainak kezeléséhez; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes tagállamoknak nem lesz pénzügyi kapacitásuk ahhoz, hogy saját erőből finanszírozzák az igazságos zöld és digitális átállást;

17.kiemeli az Európai Parlamentnek az uniós gazdasági kormányzási keretben betöltött szerepét, és támogatja, hogy az Európai Parlament a Szerződésekben meghatározott hatáskörök maradéktalan tiszteletben tartása mellett fokozottan vegyen részt az európai szemeszterben; tudomásul veszi, hogy a Bizottság és a tagállamok párbeszédet folytatnak az egyéni költségvetési és strukturális terveikről; hangsúlyozza, hogy minden tagállamot egyenlő bánásmódban kell részesíteni; hangsúlyozza, hogy a Bizottság mérlegelési jogkörének a középtávú költségvetési és strukturális tervek kidolgozási folyamatában való növelésével párhuzamosan az Európai Költségvetési Tanács ellenőrzése mellett gondoskodni kell a szabályok fokozott betartásáról, valamint fokozni kell az elszámoltathatóságot és az Európai Parlament felé irányuló információáramlást; elismeri, hogy az európai szemeszter részét képező gazdasági párbeszéd hasznos alapot teremt az elszámoltathatósághoz; úgy véli, hogy a megfelelő elszámoltathatóság megkövetelné, hogy az Európai Parlament rendelkezzen olyan eszközökkel, amelyek lehetővé teszik számára, hogy a Szerződésekkel összhangban az európai szemeszter teljesítményének értékelésén alapuló következményeket alkalmazzon;

18.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.