1.kitart amellett, hogy geopolitikai és intézményi változások, pénzügyi nyomás, valamint az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és társadalmi kihívások idején a megbízható, szilárd, rugalmas és beruházásorientált uniós költségvetés továbbra is létfontosságú az uniós szakpolitikák végrehajtása során, és központi szerepet tölt be az emberek növekvő szükségleteinek kielégítése terén, senkit nem hagyva hátra a zöld és digitális átállás során, valamint az uniós gazdaság versenyképességének ösztönzése szempontjából;

2.emlékeztet a 2025-ös költségvetési eljárás nehéz körülményeire, amelyre olyan időszakban kerül sor, amikor nagy a nemzetközi feszültség és bizonytalanság, és egyúttal választási évre is esik, amikor a Parlamentnek és a Bizottságnak le kell bonyolítaniuk a jogalkotási átmenetet; teljes mértékben tudatában van a jelentős, de elkerülhetetlen ütemezési kötöttségeknek, és felszólítja az összes szereplőt, hogy ezeket megfelelően, konstruktív hozzáállással vegyék figyelembe;

3.mélységesen sajnálja, hogy a Tanácsnak 2023 vége előtt nem sikerült megállapodásra jutnia a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatáról; megjegyzi, hogy ezért úgy kellett elindítania a költségvetési eljárást, hogy a 2025-re vonatkozó pénzügyi programozás több kulcsfontosságú elemével kapcsolatban bizonytalanság állt fenn, és teljes mértékben tisztában van a többéves pénzügyi keret felső határai alatti, sajnálatos módon igen szűk, sőt egyes esetekben negatív mozgástérrel;

4.úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának eredménye elmarad az EP eredeti törekvéseitől; hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet felülvizsgálata alapvető előfeltétel az Ukrajnának nyújtandó középtávú pénzügyi támogatás biztosítása, a célzott szakpolitikai prioritásokra – köztük az EU stratégiai autonómiájának előmozdítására – irányuló finanszírozás növelésének lehetővé tétele, valamint az uniós programok és a költségvetési rugalmasság fenntartása szempontjából, tekintettel az előre jelzettnél magasabb kamatlábakra és ezáltal a programozottnál magasabb uniós hitelfelvételi költségekre; megjegyzi, hogy a 2025. évi éves költségvetési eljárás lesz az első olyan eljárás, amely teljes mértékben a többéves pénzügyi keretről szóló felülvizsgált rendeleten alapul;

5.emlékeztet arra, hogy a három intézmény által a 2020. évi többéves pénzügyi keretről szóló megállapodás részeként elfogadott együttes nyilatkozat, amely szerint az NGEU finanszírozási költségeinek fedezésére szolgáló kiadásoknak „nem szabad a programok és alapok forrásait csökkenteniük”, továbbra is alkalmazandó, és referenciapontként szolgál a költségvetési hatóság számára, különösen az EURI-eszköz annak érdekében történő mozgósítása tekintetében, hogy fedezze az NGEU hitelfelvételi költségeihez kapcsolódó hiány legalább egy részét; ezért biztosítani kívánja, hogy valamennyi program megfelelő forrásokkal rendelkezzen és megmaradjon a költségvetés rugalmassága és reagálási képessége a teljes éves költségvetési eljárás során; kitart amellett, hogy a Bizottságnak a teljes költségvetési eljárás során megbízható, időszerű és pontos tájékoztatást kell nyújtania az NGEU hitelfelvételi költségeiről és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz várható kifizetéseiről;

6.felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy teljeskörűen alkalmazzák az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló (EU, Euratom) 2020/2092 rendeletet; hangsúlyozza különösen, hogy a jogállamiság betartása az uniós forrásokhoz való hozzáférés alapvető előfeltétele; hangsúlyozza, hogy a források nem folyósíthatók, ha a tagállamok nem tesznek eleget valamennyi vonatkozó követelménynek; ismételten hangsúlyozza, hogy a jogállamisággal kapcsolatos rendszerszintű problémák, például a hatalmi ágak szétválasztása elvének megsértése vagy egyes tagállamokban az igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadásra irányuló közelmúltbeli kísérletek egyértelmű kockázatot jelentenek az Unió pénzügyi érdekeire és az uniós költségvetés védelmére nézve, és felhívja a Bizottságot, hogy ne engedjen visszalépést a jogállamiság területén elért eredmények tekintetében; ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy sürgősen biztosítsa, hogy a felfüggesztett uniós források a helyi önkormányzatokon és a civil társadalmi szervezeteken keresztül eljussanak a polgárokhoz, a vállalkozásokhoz, a regionális és helyi hatóságokhoz, a nem kormányzati szervezetekhez és bármely más érdekelt félhez a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerrel összhangban;

7.hangsúlyozza, hogy az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz (EURI) hitelfelvételi költségeinek visszafizetése az EU jogi kötelezettsége, és egy nem diszkrecionális kiadási tétel az uniós költségvetésben; megjegyzi, hogy a hitelfelvételi költségek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében történő kifizetések ütemétől, valamint a kötvényhozamok piaci ingadozásától függenek, és ezért jellegüknél fogva kiszámíthatatlanok és volatilisek; ismételten hangsúlyozza, hogy álláspontja szerint az EURI hitelfelvételi költségeit a többéves pénzügyi keret felső határait meghaladóan teljes mértékben egy EURI speciális eszközbe kellett volna helyezni, annak érdekében, hogy a 2b. fejezeten belül újra elérhetővé váljon valamennyi tartaléksáv, és hogy megvédjék a költségvetési mozgásteret a Rugalmassági Eszköz és az egységes tartalékeszköz tekintetében; törekedni fog annak biztosítására, hogy az EURI többlépcsős mechanizmusának a felülvizsgált többéves pénzügyi keretben való alkalmazása ne eredményezzen olyan megállapodásokat, amelyek indokolatlanul károsítják a nem tematikus speciális eszközök keretében programozott kiadásokat vagy rendelkezésre álló forrásokat;

8.emlékeztet arra, hogy az európai gazdaság az előrejelzések Európai Bizottság, „2024. téli gazdasági előrejelzés: A növekedés késleltetett élénkülése az infláció gyorsabb enyhülése mellett”, 2023. szerint igen szerény mértékben fog növekedni (2024-ben 0,9 %, 2025-ben pedig 1,7 %), miközben az infláció várhatóan jelentősen meghaladja a többéves pénzügyi keret tekintetében automatikus deflátoraként használt 2 %-ot (24-ben 3,0 %, 2025-ben pedig 2,5 %); elismeri, hogy ez azt jelenti, hogy a vásárlóerő folyamatosan csökken, egy olyan költségvetés esetében, amelynek egyensúlyban kell maradnia, és amelynek felső határa abszolút összegekben van meghatározva; kiemeli, hogy a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló saját forrás lehívási rátája az elmúlt években nagyon alacsony (a 2024. évi költségvetési tervezetben 0,46 %), ami az infláció, a kifizetési előirányzatok alacsony szintje és az egyéb saját forrásokból származó magasabb bevételek együttes hatásának tudható be; emlékeztet azon álláspontjára, hogy a visszatérítéseket és más korrekciós mechanizmusokat véglegesen meg kell szüntetni, és végleges megszüntetésükig a GNI-alapú nemzeti hozzájárulások bruttó csökkentését évente legfeljebb 2 %-os fix deflátor alapján kell kiigazítani;

9.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanácsban nincs előrelépés a saját források rendszerének reformja terén; emlékeztet a módosított bizottsági javaslatokkal kapcsolatos álláspontjára, amely támogatja az új saját források bevezetését; úgy véli, hogy a valódi új bevételi forrásoknak az intézményközi megállapodásban foglalt ütemtervvel összhangban történő bevezetése fedezné a NextGenerationEU hitelfelvételéből eredő további költségvetési terheket, és ezáltal védené a tartalékokat és a rugalmassági mechanizmusokat, ami megkönnyítené az előre nem látható szükségletekkel kapcsolatos költségvetési döntéshozatalt, valamint az új stratégiai előrejelzési kezdeményezéseket; sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy az intézményközi megállapodáson túl is folytassa az uniós költségvetés új és lehetőleg valódi saját forrásainak és egyéb bevételi forrásainak azonosítására irányuló erőfeszítéseit;

10.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az előre nem látható eseményekre való reagálási képességre és az új kezdeményezések elindítására való képességre súlyos hatással vannak a költségvetési hiányok, és szándékában áll a lehető legnagyobb mértékben orvosolni ezt a helyzetet, figyelembe véve az uniós polgárok növekvő elvárásait is; emlékeztet arra, hogy létre kell hozni egy további, a többéves pénzügyi keret felső határait meghaladó speciális eszközt annak érdekében, hogy az EU költségvetése jobban tudjon alkalmazkodni a válságokhoz és azok társadalmi és gazdasági hatásaihoz, és gyorsabban tudjon reagálni rájuk;

11.eltökélt szándéka, hogy e számos korlát ellenére olyan koherens és egységes álláspontot tartson fenn, amely tükrözi a kialakult szakpolitikai prioritásokat és intézményi érdekeket, beleértve az Unió versenyképességének fokozását, a stratégiai függőségek csökkentését, a tiszta energia alkalmazásának felgyorsítását, az éghajlat-politika és a biológiai sokféleség általános érvényesítésére vonatkozó uniós célok elérésének biztosítását, a biztonsági és védelmi képességeinek fokozását, valamint a zöld és digitális átálláshoz való hozzájárulást, ugyanakkor minimálisra csökkentve a kiemelt programokra gyakorolt negatív hatást, és maximalizálva a gazdasági növekedésből származó átgyűrűző előnyöket mindenki számára az EU-ban;

12.megjegyzi, hogy a megfizethető életvitel és a társadalmi kohézió továbbra is állandó kihívást jelent az uniós tagállamokban és azok régióiban, és emlékeztet a magas színvonalú és hozzáférhető közszolgáltatások szerepére e tekintetben; fel kívánja hívni a figyelmet az inkluzivitásra és a finanszírozáshoz való hozzáférésre, adott esetben és a vonatkozó támogathatósági kritériumokkal összhangban, valamint a finanszírozási lehetőségek maximalizálására a meglévő források mozgósítása révén; úgy véli, hogy az uniós kiadások szociális dimenziójának – mint a legitimitása szükséges elemének – továbbra is valamennyi szakpolitikai területen horizontális kritériumnak kell maradnia;

13.kiemeli, hogy az uniós költségvetés mindenekelőtt tőkeáttételi hatással bíró beruházási költségvetés, amely képes fellendíteni az uniós célkitűzéseket és politikai döntéshozatalt, kiegészítve a nemzeti politikákat, és ezáltal kielégítve az EU-ban valamennyi ember igényeit; emlékeztet a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz fontosságára az Unió rezilienciájának növelésében, valamint a múltbeli és a jelenlegi válságok társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítésében; úgy véli, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy az uniós finanszírozás e két fő forrását hatékonyan és további késedelem nélkül költsék el;

14.szilárd elhatározása, hogy az uniós költségvetést arra használja fel, hogy kézzelfogható és látható változást hozzon a polgárok, az egységes piacon belüli gazdaság és a zöld megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében azáltal, hogy támogatja a minőségi munkahelyteremtést az élvonalbeli iparágakban, időtállóvá teszi a munkaerőpiacot a készségfejlesztés és a tehetségösztönzési programok révén, küzd a munkanélküliség ellen, fokozza az európai versenyképességet és növeli az Unió védelmi felkészültségét; úgy véli, hogy a technológiai autonómia és a fenntartható növekedés kulcsfontosságú az Unió hosszú távú energia- és éghajlat-politikai célkitűzéseinek eléréséhez; megismétli arra irányuló felhívását, hogy tartsák fenn a megfelelő finanszírozást az európai gazdaság gerincét képező kis- és középvállalkozások (kkv-k), az induló innovatív vállalkozások, valamint a fiatalok, a mezőgazdasági termelők, a tanárok és a közlekedési dolgozók támogatása érdekében; hangsúlyozza, hogy tovább kell javítani az energetikai és közlekedési infrastruktúrát, be kell ruházni a közegészségügyi és jóléti szolgáltatások, a társadalmi és területi kohézió és befogadás fejlesztésébe, valamint a kiszolgáltatott, távoli és vidéki közösségek, köztük az intelligens falvak támogatásába; rámutat, hogy a költségvetésnek biztosítania kell a zöld átállást, ugyanakkor támogatnia kell a minőségi mezőgazdaságot, biztosítva a minőségi egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz való hozzáférést;

15.hangsúlyozza, hogy a kutatás és az innováció jelentős hatást gyakorol a versenyképességre, a hosszú távú növekedésre és a foglalkoztatásra az Európai Unióban; emlékeztet arra a régóta fennálló kezdeményezésre, hogy az uniós kutatási és fejlesztési beruházások intenzitását a GDP 3%-ára növeljék; elismeri a célkitűzés és a ténylegesen nyújtott finanszírozás között fennálló szakadékot; hangsúlyozza, hogy az európai technológiai vezető szerep elengedhetetlen a zöld megállapodás és az egészségügyi unió megvalósításához, mivel magas képzettséget igénylő munkahelyeket teremt az Unióban a teljes értéklánc mentén, és erősíti a kutatás és az innováció kiválóságát az Unión belül; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a rendelkezésre álló források az összes benyújtott pályázatnak csak töredékét fedik le, ami a programoknál túljelentkezést eredményez és azt, hogy a kutatók elhagyják az Uniót és más konkurens régiókat választanak;

16.hangsúlyozza, hogy fenntartható és hosszú távú megoldásokat kell biztosítani a strukturális demográfiai kihívások sikeres leküzdésére, valamint az agyelszívás csökkentésére az EU kevésbé fejlett régióiban és városaiban; hangsúlyozza, hogy pénzügyi forrásokra van szükség a csökkenő népességű régiók szociális és demográfiai politikába és a családok támogatásába történő befektetések révén való fellendítéséhez és ahhoz, hogy Európában az idősödő népesség számára megfelelő támogatást lehessen nyújtani a mobilitáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében;

17.kitart amellett, hogy az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület révén a maximális lehetséges finanszírozást kell mozgósítani a tanulás és a vállalkozói készség előmozdítása, a fiatalok készségeinek, formális, nem formális és informális tanulásának és foglalkoztathatóságának javítása, valamint a társadalmi befogadás előmozdítása érdekében; ismételten hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy mindkét program garantálja az esélyegyenlőséget, különös tekintettel a hátrányos helyzetű személyekre az egész EU-ban és a társult országokban; fenntartja azt a nézetét, hogy az Erasmus+ mobilitási ösztöndíjait továbbra is támogatni kell a megélhetési költségek növekedésének fedezése, valamint a hozzáférhetőség, az esélyegyenlőség és az inkluzív részvétel biztosítása érdekében, különösen a résztvevőnkénti minimális támogatás megfelelő szintre emelése révén;

18.hangsúlyozza a szociális jogok európai pillére végrehajtásának fontosságát, és felhívja a Bizottságot, hogy kezdjen gondolkodni a következő programozási időszakban az uniós költségvetés szociális kiadásainak nyomon követésére szolgáló módszertanról; EFkiemeli az uniós költségvetés kulcsfontosságú szerepét az olyan kezdeményezésekhez való hozzájárulásban, amelyek megerősítik a szociális párbeszédet és erősítik a helyi és regionális szociális intézkedéseket, valamint mindenki számára hozzáférést biztosítanak a létfontosságú szolgáltatásokhoz; ismételten hangsúlyozza, hogy szükséges van egy, az idősekre vonatkozó európai stratégiára, amely konkrét intézkedéseket tartalmaz a marginalizálódás, a magány és az elszigeteltség elleni küzdelem érdekében; emlékeztet továbbá arra, hogy az Unión belüli életkörülményeik javítása érdekében teljes körűen végre kell hajtani a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló stratégiát (2021–2030); kiemeli az európai fuvarozók esetét, akik különböző kihívásokkal szembesülnek az egyes tagállamokban, a növekvő költségektől kezdve a kapacitáshiányig, valamint a rugalmasság és a jobb munkakörülmények szükségességét; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a védelmükre vonatkozó meglévő szabályokat és kiegészítő forrásokat kell biztosítani a munkakörülmények nyomon követésére a tagállamokban; e tekintetben hangsúlyozza az informatikai eszközök uniós szintű fejlesztésének előnyeit, amelyek segítenek javítani a bürokratikus követelmények végrehajtását és a tanúsítványok szabványosítását;

19.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy különítsenek el megfelelő forrásokat a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó uniós szabályok hatékony végrehajtására a munkaerő mobilitásának megkönnyítése és a szociális biztonsági ellátások könnyebb átvitele érdekében; kéri, hogy használjanak fel uniós forrásokat a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréjére szolgáló rendszer fejlesztésére és a szociális biztonsági rendszerek további digitalizálásának támogatására a méltányos munkaerő-mobilitás érdekében;

20.elismeri, hogy a technológia és a mesterséges intelligencia gyorsan megváltoztatja a foglalkoztatási környezetet; kiemeli azt a gazdasági potenciált, amellyel az emberközpontú, megbízható mesterségesintelligencia-technológiák Európa gazdasági növekedéséhez hozzájárulhatnak, miközben javíthatják a polgárok életét számos területen, például az egészségügy, a mezőgazdaság, az energiaügy, a közlekedés és a biztonság területén; kéri, hogy ez tükröződjön az uniós programokban és politikákban a megfelelő pénzügyi források biztosítása révén; hangsúlyozza, hogy javítani kell a polgárok alapvető digitális készségeit annak érdekében, hogy megfeleljenek a vállalatok igényeinek, és felvértezzék a polgárokat a dezinformációval szemben; támogatja azokat az uniós szintű intézkedéseket, amelyek összehangolt módon egészítik ki a nemzeti foglalkoztatási stratégiákat a munkahelyek átalakítására és a mobilitásra vonatkozóan, kihasználva az e változásokban rejlő lehetőségeket a virágzó, alkalmazkodóképes munkaerő érdekében, többek között az átképzés és a mobilitás előmozdítása révén, ezáltal biztosítva az új és feltörekvő foglalkoztatási ágazatokba való zökkenőmentes átmenetet;

21.aggodalmát fejezi ki a szélsőséges időjárási események, például a súlyos tűzesetek, áradások és az éghajlatváltozás súlyosbodásához kapcsolódó egyéb természeti katasztrófák növekvő száma miatt Európa-szerte; ezért kiemeli, hogy elegendő finanszírozást kell biztosítani az uniós polgári védelmi mechanizmus számára, és felszólít az európai veszélyhelyzet-reagálási kapacitások jobb megszilárdítására a közös egészségügyi és vészhelyzeti beavatkozási csoportok megerősítése révén; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az EUSZA-n és a sürgősségisegély-tartalékon keresztül is gyorsan rendelkezésre álljanak források;

22.hangsúlyozza megfelelő finanszírozást biztosításának fontosságát „az EU az egészségért” rendeletben meghatározott tevékenységek számára; elismeri, hogy a gyógyszerek és az egészségügyi technológiák ára jelentős hatással van arra, hogy a betegek hozzá tudnak-e ezekhez férni; hangsúlyozza, hogy a megfizethetetlen gyógyszerköltségek valódi akadályt jelentenek a kezelés előtt egyes tagállamokban, és egyedi intézkedések végrehajtására szólít fel; e tekintetben jobb uniós szintű koordinációra és a gyógyszerek közös beszerzésére szólít fel a költségek csökkentése érdekében; hangsúlyozza a gyermekbetegségek kezelésének fontosságát, különös tekintettel a ritka betegségekre; különösen hangsúlyozza az európai rákellenes terv jelentőségét; ambiciózus költségvetést kér az „Egészségügy” klaszter számára a Horizont Európa programon belül annak biztosítása érdekében, hogy az EU hatékonyan tudjon reagálni a jövőbeli egészségügyi válságokra, segítse az egészségügyi rendszerek megerősítését és javítsa az emberek fizikai és mentális egészségét azáltal, hogy megfizethetőbbé és hozzáférhetőbbé teszi az egészségügyi ellátást; elismeri, hogy az EU-ban továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek jelentik a legfőbb halálokot; úgy véli, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kezelése a személyre szabott orvoslást és az e-egészségügyet célzó intézkedésekbe való beruházás révén kulcsfontosságú, mivel ez javítani fogja a megelőzési és kezelési normákat, és minden polgár számára egyenlő hozzáférést biztosít az egészségügyi ellátáshoz; hangsúlyozza, hogy meg kell előzni az olyan gyógyszerhiányokat, mint amelyekkel az elmúlt években egyes tagállamok szembesültek; elismeri, hogy csökkenteni kell az egészségügyi téren mutatkozó egyenlőtlenségeket annak érdekében, hogy minden nőnek egyenlő esélye legyen egészségügyi ellátáshoz jutni, beleértve a szexuális és reproduktív egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést is, és emlékeztet arra, hogy alapvető fontosságú, hogy a nők egészsége szakpolitikai és kutatási prioritás maradjon;

23.emlékeztet arra, hogy kezelni kell a készséghiányt, a képzett munkaerő elvándorlását, nem utolsósorban a piaci igények és a készségek közötti összefüggést a különböző uniós régiók helyzete szempontjából is; úgy véli, hogy ahhoz, hogy az uniós munkaerő a jövőben versenyképes maradjon, meg kell határozni a képzés és az átképzés kulcsfontosságú területeit, különösen a környezetvédelmi és a digitális tudás előmozdításáért; hangsúlyozza, hogy további beruházásokra van szükség az Unió oktatási rendszereinek modernizálásához, tehetségélénkítő rendszerek létrehozásához és a fiatal vállalkozók ösztönzéséhez; felszólít a készségek európai éve és az európai oktatási térség végrehajtásának felgyorsítására; felhívja a Bizottságot, hogy mielőbb hajtsa végre a készségek európai éve során kulcsfontosságúként azonosított megoldásokat, hangsúlyozva a vállalatokkal való jobb együttműködés szükségességét, beleértve az uniós ifjúsági tesztet és a fizetés nélküli szakmai gyakorlatok betiltását; az Európa Jövőjéről Szóló Konferencia ajánlásainak megfelelően hangsúlyozza egy olyan európai oktatási terv létrehozásának fontosságát, amely pénzügyi forrásokkal támogatja a minőségi oktatást és a tanárképzést, valamint hozzájárul a korai iskolaelhagyás csökkentéséhez;

24.kiemeli a demokrácia, valamint a jogok és értékek területein megvalósuló finanszírozási programok hozzáadott értékét; emlékeztet arra, hogy az uniós költségvetés fontos szerepet játszik az EUMSZ 2. cikkében meghatározott európai értékek, a kultúra és a polgárok jogai előmozdításában és az ellenállóképes társadalmak kialakításában, valamint a demokrácia, a jogállamiság, a szolidaritás, a befogadás, az igazságosság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlőség, többek között a nemek közötti egyenlőség alapelveinek támogatásában; látni szeretné a kapcsolódó költségvetési sorok és szervek megerősítését annak érdekében, hogy kezelni lehessen a polarizációt, a politikai szélsőségek térnyerését, az intézmények iránti alacsony bizalmat, elősegíteni a részvételi demokráciát, előmozdítani az alapvető jogokat, megelőzni a demokratikus visszaesést, a jogállamiság erózióját, a civil társadalom az ezen a területen működő szervezeteinek térvesztését helyi, nemzeti és uniós szinteken, valamint az euroszkepticizmus eszközként való felhasználását; elegendő uniós forrás biztosítását kéri a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program számára, hangsúlyozza az Unió Értékei ágazat keretében végzett értékes munkát, amely közvetlen finanszírozást biztosít a civil társadalom szervezetei számára, valamint a Daphne és az Egyenlőség és Jogok programoknak; megismétli, hogy a szükséges forrásokat a nemi alapú erőszak elleni küzdelemre, a biztonságos szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz, illetve jogokhoz és a nőjogi szervezetekhez való hozzáférés támogatására, valamint a nőkkel szembeni megkülönböztetés ellen fellépő szervezetekre és uniós kezdeményezésekre kell fordítani; felhívja a Bizottságot, hogy megkönnyítse a hozzáférést a CERV programhoz, valamint hogy biztosítsa a rugalmasságot a helyi és a közösségi szervezetek részére történő újraosztás folyamatában az uniós tagállamokban működő operátorok által, annak érdekében, hogy a finanszírozás eljusson azokhoz, akik a legközelebb állnak a polgárokhoz;

25.felhívja a Bizottságot, hogy növelje a polgárok, a kisebbségek, a vallási közösségek és a nyilvános terek terrorfenyegetésekkel szembeni védelmére, a radikalizálódás és az online terrorista tartalom elleni küzdelemre, valamint a gyűlöletbeszéd, az antiszemitizmus, a muszlimellenes gyűlölet és a rasszizmus terjedése elleni küzdelemre irányuló uniós támogatást Európa-szerte és világszerte;

26.felhívja a figyelmet a külföldi érdekelt felek által az Európai Unió ellen intézett szervezett és célzott dezinformációs kampányok egyre nagyobb fenyegetéseire és veszélyeire; finanszírozást kér a Horizont Európa, valamint a Bizottság és az EKSZ irányítása alá tartozó tevékenységek számára a dezinformáció széles körű terjedése elleni küzdelem és hatékonyabb ellenintézkedések kidolgozása érdekében; felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy használják fel az uniós forrásokat a polgárok médiaműveltségének növelésére irányuló tevékenységekre; felszólít az online gyűlöletbeszéd és terrorista tartalmak elleni küzdelem finanszírozásának növelésére; hangsúlyozza, hogy a vonatkozó szabályozásokkal összhangban megfelelő erőforrások révén meg kell erősíteni az újságírói szabadságot és a médiapluralizmust, és támogatni kell az újságírókat, köztük az oknyomozó újságírókat, az emberijog-védőket és a civil társadalom tagjait, akik megtorló intézkedésekkel, például a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel szembesülnek; felszólít a kulturális ágazat megfelelő támogatására, többek között az európai filmek, zene és videojátékok határokon átnyúló terjesztésének előmozdítására; ezért a Kreatív Európa program finanszírozásának növelését kéri;

27.hangsúlyozza az Unió stratégiai függőségei csökkentésének fontosságát a kulcsfontosságú ágazatokban; üdvözli az új STEP rendeletet, de rámutat arra, hogy strukturális választ kell adni a stratégiai iparágak beruházási igényeire, megkönnyítve az áttörést jelentő technológiák azonosítását, fejlesztését és bővítését; sajnálattal állapítja meg, hogy a Horizon Európa jelenlegi finanszírozási szintje e tekintetben elégtelen, és felszólít az említett program, valamint az Unió egyéb kulcsfontosságú programjainak, mint az InvestEU, finanszírozásának növelésére annak érdekében, hogy megvalósíthassuk a nyílt stratégiai autonómia célját; úgy véli, hogy az EU erőforrás-ellátástól való függősége egyre nagyobb aggodalomra ad okot; további uniós beruházásokat szorgalmaz nyitott stratégiai autonómiájának kiépítésébe a megújuló energiahasználat felgyorsítása, a gyorsabb engedélyezési folyamatok, az épületek dekarbonizációja, a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosítása és az uniós ipari ökoszisztémák reziliens értékláncainak kialakítása révén különösen az olyan kulcsfontosságú területeken, mint az egészségügy és a honvédelem; megfelelő finanszírozás biztosítását kéri annak érdekében, hogy az űrágazatban biztosított legyen a jelenlegi európai kiemelt programok folyamatos fejlesztése, ideértve a Copernicust, a Galileo/EGNOS-t, és a műholdas kommunikációban (GOVSATCOM) valamint a világűr-megfigyeléssel (SSA) kapcsolatos európai kezdeményezéseket;

28.fenntartja, hogy a digitális átállás számos lehetőséget kínál a digitális infrastruktúra és konnektivitás javítására, valamint a digitális készségek fejlesztésére; rámutat e tekintetben a Digitális Európa program (DEP) és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (a CEF digitális ága), valamint a digitális oktatási cselekvési terv fontosságára; megismétli, hogy olyan, a mesterséges intelligenciára, kódolásra és robotikára vonatkozó oktatási programra van szükség, amelyet tanárok és tanulók számára terveznek, és a releváns programok keretében finanszíroznak; rámutat, hogy az uniós költségvetésnek megfelelően támogatnia kell a mesterséges intelligencia etikus és non-diszkriminatív használatát, főként az oktatási és kulturális ágazatokban; emlékeztet arra, hogy az uniós finanszírozású programoknak további beruházásokat kell eszközölniük, hogy javuljon a társadalomban a digitális jártasság és záródjon be a digitális szakadék – többek között a nemek közötti digitális szakadék is – az oktatásban és az egész életen át tartó tanulás során;

29.hangsúlyozza az uniós költségvetés központi szerepét az európai zöld megállapodás megvalósításában és az éghajlatváltozás kezelésében a kibocsátások csökkentése, a megújuló energia használatának növelése, a körforgásos gazdaság megteremtése, az ökoszisztémák védelme és a biológiai sokféleség csökkenése riasztó tendenciájának megfordítása révén, megőrizve ezzel egyidejűleg a versenyképességet, zöld munkahelyeket teremtve, valamint biztosítva az EU-n belül a növekedést; hangsúlyozza, hogy a LIFE program központi szerepet játszik az európai zöld megállapodás megvalósításában és az uniós klímasemlegességi céloknak az európai klímarendelettel és a Párizsi Megállapodással összhangban történő megvalósításában; mély aggodalmát fejezi ki az éghajlatváltozás súlyos hatásai, többek között a vízhiány miatt;

30.hangsúlyozza, hogy az energiaellátás biztonságával és a magas energiaárakkal kapcsolatos aggályok kulcsfontosságúvá teszik az energiaszegénység kérdését, és kihívást jelentenek az európai ipar, különösen a kkv-k számára; e tekintetben hangsúlyozza, hogy fokozni kell az EU klímasemlegességre való, folyamatban lévő átállására irányuló uniós beruházásokat, többek között az energiahatékonyság, a fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és szén-dioxid-mentes technológiák kutatása és innovációja terén, és különösen azokon a területeken, amelyek pozitív hatást gyakorolnak a háztartások megélhetési költségeinek csökkentésére, mint az épületek energiahatékonyságának javítása és a megújuló energiaforrások alkalmazása; tudomásul veszi a közlekedés szén-dioxid-mentesítéséhez szükséges hatalmas beruházási igényeket, valamint az építőipari és nyersanyagárak folyamatos emelkedését; elismeri a TEN-T keleti szomszédság felé történő kiterjesztése és az EU stratégiai partnereivel való szorosabb összeköttetés stratégiai értékét; kiemeli a CEF Közlekedés program fontosságát és pozitív szerepét a zöld megállapodás célkitűzéseinek elérésében és a tiszta energiára való átállásban;

31.hangsúlyozza, hogy a 2025. évi költségvetést össze kell hangolni az Unió politikai célkitűzéseivel és nemzetközi kötelezettségvállalásaival; hangsúlyozza, hogy folyamatos munkára van szükség az intézményközi megállapodásban az uniós költségvetési kiadások tekintetében az éghajlati szempontok és a biológiai sokféleség általános érvényesítésére vonatkozóan meghatározott célok elérése érdekében, az Unió legkésőbb 2050-ig klímasemlegessé tételére irányuló tágabb célkitűzés részeként; emlékeztet az intézményközi megállapodás azon rendelkezésére, hogy meg fogja határozni azokat a releváns intézkedéseket, amelyeket alkalmazni kell abban az esetben, ha az időszakos felmérés azt jelzi, hogy nem történt elegendő előrelépés a megfelelő célértékek elérése felé; aggodalmát fejezi ki a Bizottság azon értékelése miatt, hogy a biológiai sokféleséggel kapcsolatban 2026-ra és 2027-re kitűzött 10%-os kiadási célérték valószínűleg nem fog teljesülni, továbbá a megállapodás szerinti célértékek elérésére irányuló egyértelmű ütemterv hiánya miatt; felhívja a Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel a jelentős károkozás elkerülését célzó elv végrehajtását, és szükség esetén tegyen korrekciós intézkedéseket;

32.hangsúlyozza az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés és a kezdeményezéshez biztosított megfelelő finanszírozás fontosságát valamennyi céljának teljesítése érdekében; felszólít a helyi hatóságok közvetlenebb finanszírozására kapacitásaik bővítése, technikai támogatásuk és a bevált gyakorlatok cseréjének megerősítése érdekében; felszólít az érintett ügynökségek erőforrásainak megerősítésére, amelyeknek meg kell felelniük az uniós zöld megállapodás menetrendjéből, különösen az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagból eredő munkatehernek;

33.kiemeli a mezőgazdasági termelők és a halászok társadalomhoz való lényeges hozzájárulását, és ezért hangsúlyozza a közös agrárpolitika (KAP) és a közös halászati politika központi jelentőségét az élelmezésbiztonság és a magas színvonalú élelmiszer-termelés terén az EU nagyobb autonómiája szempontjából; hangsúlyozza a KAP szerepét az uniós mezőgazdasági termelők, különösen a mezőgazdasági kistermelők és a fiatal mezőgazdasági termelők fenntartható és tisztességes jövedelmének biztosításában; konkrét intézkedésekre szólít fel a mezőgazdasági termelők elégedetlensége kiváltó okainak kezelése érdekében Unió-szerte, és különösen azonnali forrásokat és intézkedéseket kér annak érdekében, hogy segítsék a mezőgazdasági termelőket az infláció, az üzemanyagköltségek, az új termelési szabványok és a globális élelmiszerpiacon bekövetkező változások hatásainak kezelésében; hangsúlyozza, hogy segíteni kell az új és fiatal mezőgazdasági termelőket, ezáltal biztosítva a generációs megújulást, ugyanakkor kezelni kell az agrár-élelmiszeripari ágazatban tapasztalható munkaerő- és szakemberhiányt; rámutat, hogy az európai mezőgazdasági termelők számos kihívással, nevezetesen túlzott bürokráciával és adminisztratív terhekkel, növekvő szabályozási átfedésekkel, hiányokkal és nehéz munkafeltételekkel szembesülnek; hangsúlyozza, hogy célzott támogatási intézkedések révén jobban kell kezelni az árvizek, aszályok és erdőtüzek növekvő gyakorisága és intenzitása által az ágazatra gyakorolt hatást; felszólít a mezőgazdasági ágazatban mindenki számára megfelelő jövedelem biztosítására; hangsúlyozza, hogy megfelelő támogatásra van szükség a kutatás és az innováció, a munkaügyi normák tiszteletben tartása és az alternatív jövedelemforrásokat kínáló megfelelő beruházások számára, valamint a fenntarthatóbb és megfizethetőbb élelmiszerrendszerre való átállás megkönnyítése érdekében, különösen az innováció révén, megőrizve a mezőgazdasági termelők jövedelmét, elkerülve ugyanakkor az olyan helyzeteket, amelyekben az európai mezőgazdasági termelők tisztességtelen versennyel szembesülnének a normáinknak meg nem felelő behozatal miatt; elvárja, hogy a mezőgazdaság jövőjéről folytatott stratégiai párbeszéd valamennyi lényeges kérdéssel foglalkozzon, beleértve a megelőzési szempontokat is;

34.megismétli, hogy valamennyi uniós programot, szakpolitikát és tevékenységet úgy kell végrehajtani, hogy céljaik megvalósítása során előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget; üdvözli ezzel összefüggésben a Bizottság nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezéssel kapcsolatos munkáját, és hangsúlyozza, hogy tovább kell fejleszteni a nemek közötti egyenlőség nyomon követésére szolgáló módszertant az uniós kiadások nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásának mérésére, amint az az intézményközi megállapodásban is szerepel; felhívja a Bizottságot, hogy mutassa be e módszertan eredményeit a 2025. évi költségvetés tekintetében, továbbá egészítse ki azokat a nemek szerint lebontott adatok módszeres gyűjtésével, jelentésével és értékelésével;

35.megismétli, hogy a szolidaritáson, a közös felelősségen és az emberi jogok tiszteletben tartásán alapuló migrációs és menekültügyi politikát kell végrehajtani, összhangban az uniós értékekkel és a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal; hangsúlyozza, hogy az Unió külső határainak hatékony, emberséges és méltányos igazgatása és védelme kulcsfontosságú az Unió biztonságának biztosításához, az Unió migrációs és menekültügyi politikája zökkenőmentes és hatékony végrehajtásának garantálásához, és különösen az új migrációs és menekültügyi paktum alkalmazásának előkészítése érdekében, többek között a hatékony, biztonságos és méltóságteljes befogadási, beilleszkedési és visszaküldési és visszafogadási eljárások tekintetében; hangsúlyozza a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA) és a Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE) alapvető szerepét e tekintetben; emlékeztet arra, hogy meg kell őrizni a személyek Unión belüli szabad mozgását; emlékeztet arra, hogy Románia és Bulgária 2024. márciusra csatlakozott Európa határok nélküli schengeni utazási övezetéhez, és megismétli, hogy sürgősen le kell zárni és működőképessé kell tenni a teljes csatlakozást, beleértve a szárazföldi és vasúti összeköttetéseket is; törekedni fog arra, hogy maximalizálja a 2025. évi költségvetésben e célokra fordítható forrásokat; úgy véli, hogy az EU-nak szorosan együtt kell működnie szomszédaival és a származási és tranzitországnak minősülő harmadik országokkal a stabil, fenntartható és inkluzív fejlődés fellendítése és a migráció kiváltó okainak kezelése érdekében, ezáltal megelőzve az irreguláris migrációt, és megvédve a kiszolgáltatott személyeket az embercsempész- és emberkereskedő-hálózatoktól, valamint a tengeren bekövetkező halálesetektől; kiemeli különösen a határőrizetért és határigazgatásért felelős ügynökségek növekvő felelősségi körét, a tagállamoknak a közös európai menekültügyi rendszer szerinti feladataik ellátásához nyújtott támogatást és az alapvető jogok tiszteletben tartását; hangsúlyozza, hogy a biztonság, az igazságügy, a bűnüldözés, a menekültügy és a migráció, valamint a határigazgatás területén működő valamennyi ügynökség számára megfelelő finanszírozásra, személyzetre és személyzeti képzésre van szükség annak érdekében, hogy eleget tudjanak tenni megbízatásuknak; különös figyelmet kér az Unió biztonsági környezetéhez hozzájáruló nagyméretű uniós informatikai rendszerek pontos végrehajtására és irányítására;

36.hangsúlyozza, hogy az EU körüli biztonsági környezet továbbra is nagyon kiszámíthatatlan; továbbra is nagy hangsúlyt fektet az európai biztonsági és védelmi képességekre annak érdekében, hogy jobban lehessen reagálni a példátlan geopolitikai kihívásokra; úgy véli, hogy az uniós költségvetés alapvető fontosságú a közös uniós védelmi stratégiával és a tagállamok közötti megerősített biztonsági és védelmi koordinációval összefüggésben; meg kívánja erősíteni legsikeresebb és legrelevánsabb programjait – mint például az Európai Védelmi Alapot – és ügynökségeit az európai szuverenitás fellendítése érdekében; hangsúlyozni kívánja az uniós szintű beruházások közötti szinergiákat és a beruházások hatékonyságát a védelem területén, különösen a katonai mobilitás, az infrastruktúra védelme és interoperabilitása terén; hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell az olyan kérdésekkel, mint a dezinformáció mint egyre nagyobb politikai és biztonsági kihívás, különösen az Ukrajna elleni orosz háborút követően, a kiberbűnözés vagy a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező szervezett bűnözés;

37.ismételten elítéli Oroszország Ukrajna elleni háborúját, és hangsúlyozza, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja visszahozta a háborút az Európai Unió szomszédságába, és hatással volt az ellátási láncokra, a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokra; megismétli, hogy teljes mértékben támogatja Ukrajnát a szabadságáért és demokráciájáért folytatott küzdelemben; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Oroszország provokáció nélkül indított és indokolatlan agresszív háborúja emberéleteket követel, szörnyű szenvedést okoz Ukrajna népének és jelentős gazdasági és társadalmi következményekkel jár Európa népe számára; úgy véli, hogy a 2025. évi költségvetésnek hozzá kell járulnia a megélhetési költségek okozta válság és az infláció hatásának enyhítéséhez; emlékeztet arra, hogy egyes tagállamok, különösen a frontvonalbeliek, és a gazdaság kiszolgáltatott ágazatai továbbra is különösen ki vannak téve Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja következményeinek, és támogatást érdemelnek olyan területeken, mint a mezőgazdaság vagy az infrastruktúra, de az uniós szolidaritás szellemében a katonai mobilitás terén is;

38.továbbra is elkötelezett amellett, hogy segítséget nyújtson Ukrajnának és támogassa a javasolt Ukrajna-eszközön keresztül, amely vissza nem térítendő támogatások és hitelek formájában nyújt támogatást Ukrajna helyreállítása, újjáépítése és fellendítése, valamint makroszintű pénzügyi támogatás, felfelé irányuló intézményi, gazdasági, társadalmi és környezeti konvergencia és közberuházások céljára, továbbá az ország uniós csatlakozás felé vezető útjához; hangsúlyozza annak sürgősségét és lehetőségét, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatást és az újjáépítési erőfeszítéseket konstruktív előcsatlakozási folyamattal ötvözzék, amely előmozdítja a reformokat és az uniós vívmányok felé való fokozatos elmozdulást; emlékeztet arra, hogy az Ukrajnának nyújtott humanitárius segítséget az eszköz nem fogja fedezni, ezért hangsúlyozza, hogy elegendő humanitárius segítséget kell nyújtani ebben az összefüggésben a 2025. évi költségvetésben is;

39.úgy véli, hogy a nyugat-balkáni országok számára nyújtott támogatás továbbra is fontos az EU bővítésére tekintettel, és üdvözli a Bizottság Nyugat-Balkánra vonatkozó új növekedési tervét, amely jó lépés a nyugat-balkáni országok további támogatása felé az EU egységes piacához való gazdasági konvergenciában; hangsúlyozza a tagjelölt országok folyamatos támogatásának fontosságát a csatlakozással kapcsolatos szükséges reformok végrehajtásában, különösen a jogállamiság, a korrupció elleni küzdelem és a demokrácia terén, valamint rezilienciájuk megerősítésében, továbbá a hibrid fenyegetések megelőzésében és leküzdésében;

40.üdvözli az Ukrajna és a Moldovai Köztársaság tagjelölt státuszának megadásáról szóló határozatot, és kitart amellett, hogy fel kell használni a szükséges forrásokat a két ország csatlakozási folyamatának támogatása érdekében; hangsúlyozza, hogy az Előcsatlakozási Támogatási Eszközre (IPA III) és az NDICI – Globális Európa vonatkozó költségvetési soraira 2025-ben elkülönített összegnek elő kell mozdítania a Moldovával és Grúziával folytatott együttműködést, összhangban a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatáról szóló megállapodással;

41.hangsúlyozza, hogy a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) – Globális Európa létfontosságú eszköz az Unió vezető globális hatalomként betöltött pozíciója és békés stabilizáló erőként betöltött szerepe szempontjából világszerte, ezáltal erősítve az Unió geopolitikai érdekeit a világban; sürgeti, hogy a pénzügyi tartalékot kimerítették, és azt sürgősen meg kell erősíteni;

42.kiemeli továbbá az NDICI program fontosságát egy átfogó nyomonkövetési és ellenőrzési rendszer keretében a globális kihívások támogatása, az emberi jogok, a szabadságok és a demokrácia előmozdítása, valamint a civil társadalmi szervezetek kapacitásépítése és az Unió éghajlatváltozással és biológiai sokféleséggel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése szempontjából;

43.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság az Unió geopolitikai érdekei érvényesítésének eszközeként nem kötötte hatékonyabban feltételekhez a harmadik országoknak történő kifizetéseket, különösen az Unió migrációs politikáival, védelmi aggályaival és az emberi jogokkal kapcsolatban; felhívja a Bizottságot, hogy az Unió saját politikai érdekeivel összhangban határozzon meg konkrét feltételeket és mérföldköveket a harmadik országoknak történő kifizetésekre vonatkozóan, és indokolatlan késedelem nélkül függessze fel a kifizetések adott részét, amennyiben egy harmadik ország nem teljesíti a meghatározott feltételeket; elvárja, hogy meghallgatása során valamennyi felelős biztosjelölt kötelezze el magát az uniós költségvetés harmadik országokkal szembeni ilyen szigorúbb, érdekalapú feltételekhez kötése mellett;

44.hangsúlyozza a déli és keleti szomszédság költségvetési sorai megerősítésének fontosságát a régiók politikai, gazdasági és társadalmi reformjainak támogatása és a menekülteknek való segítségnyújtás érdekében, különösen azáltal, hogy folyamatos, megerősített és kiszámítható finanszírozást biztosítanak az érintett szereplők és ügynökségek számára, amely arányos a szükségletek szintjével, hogy egy olyan körültekintő elosztási mechanizmus révén érjék el a helyi lakosságot, amely az európai alapok illegális felhasználásának megelőzése érdekében teljes mértékben összhangban van az uniós szabályokkal;

45.emlékeztet arra, hogy az EU által a polgári lakosságnak súlyos szükség esetén nyújtott humanitárius segély elengedhetetlen, és hozzájárul a stabilitás és a béke megteremtéséhez az érintett régiókban, valamint hogy a nemzetközi ítéletekkel összhangban garantálni kell a sürgősen szükséges alapvető szolgáltatások és humanitárius segítségnyújtás biztosítását, és nem szabad akadályozni azt, és hogy azt a szokásos átvilágítási és nyomonkövetési eljárásoknak kell kísérniük; arra számít, hogy a háborúk, a növekvő geopolitikai instabilitás, a tartós mélyszegénység és a gyakoribb természeti katasztrófák következtében a humanitárius segítségnyújtás pénzügyi szükségletei tovább fognak növekedni; e feltételezések alapján úgy véli, hogy az EU-nak jelentősen meg kell erősítenie a humanitárius segítségnyújtást – különösen a közel-keleti régióban rászorulók számára –, annak érdekében, hogy megfeleljen a megnövekedett helyi szükségleteknek;

46.megismétli, hogy egyértelműen elítéli a Hamász által Izrael és népe ellen, 2023. október 7-én elkövetett brutális terrortámadásokat, és legmélyebb sajnálatának ad hangot mindkét oldalon az ártatlan áldozatok miatt; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésből továbbra is támogatni kell a régió békéjének és stabilitásának megteremtését, a gyűlölet, a politikai szélsőségesség és a fundamentalizmus elleni küzdelmet, valamint az emberi jogok előmozdítását;

47.emlékeztet a 2024. január 18-án elfogadott állásfoglalására, amely elismeri az ENSZ közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatalának (UNRWA) szerepét, amely jelenleg több mint egymillió belső menekült számára biztosít menedéket, és a Gázai övezet lakosságának nyújtott humanitárius segítségnyújtás legnagyobb platformja, mely övezetben a lakosság egésze romló humanitárius körülményekkel szembesül, beleértve a menedék, a tiszta víz, az élelmiszer és az orvosi segítségnyújtás hiányát; megismétli ezért a folyamatos és kiszámítható uniós finanszírozás fontosságát; üdvözli, hogy az ENSZ haladéktalanul vizsgálatot indított az UNRWA személyzetének tagjaira vonatkozó súlyos vádakat követően, akik állítólag részt vettek az Izrael elleni, 2023. október 7-i terrortámadásokban, valamint üdvözli az ügynökség által nyújtott tájékoztatást és az általa hozott azonnali intézkedéseket, nevezetesen a meglévő szerződések azonnali megszüntetése tekintetében; tudomásul veszi a Bizottság felhívását, hogy végezzenek külső ellenőrzést, amely felülvizsgálja az ENSZ ellenőrzési rendszereinek az UNRWA által elfogadott pilléralapú értékelését; támogatja a Bizottság által bevezetett ellenőrzési, nyomonkövetési és vizsgálati rendszereket, emlékeztetve arra, hogy az uniós források kedvezményezettek általi felhasználásának tiszteletben kell tartania az uniós szabályokat és biztosítékokat, valamint a nemzetközi jogot; üdvözli e tekintetben, hogy a Palesztinának nyújtott uniós támogatás Bizottság általi felülvizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy az ellenőrzések, valamint a meglévő és hatékony biztosítékok jól működnek, és hogy mindeddig nem találtak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a pénzeszközöket nem szándékolt célokra használták volna fel, valamint üdvözli a kockázatértékelést és a kapcsolódó kiegészítő intézkedéseket;

48.emlékeztet arra, hogy a Parlament határozottan támogatja a kohéziós politikának az uniós szakpolitikai prioritások megvalósításában és az uniós gazdaság fellendítésében azáltal játszott kulcsfontosságú szerepét, hogy hozzájárul a méltányos, inkluzív és fenntartható növekedéshez és fejlődéshez, előmozdítja a tagállamok és régióik közötti gazdasági és társadalmi konvergenciát, támogatja a zöld és digitális átállást, valamint előmozdítja az innovációt és a foglalkoztatást; és ismételten hangot ad azon meggyőződésének, hogy a kohéziós politika célkitűzései csak akkor érhetők el, ha a programok végrehajtásának késedelmét sürgősen kezelik; úgy véli, hogy ez a felhasználás és a végrehajtás felgyorsítására irányuló megközelítés lenne a leghatékonyabb módja annak, hogy az uniós kiadások hozzáadott értéke láthatóvá és kézzelfoghatóvá váljon az Unióban élő emberek számára; emlékeztet arra, hogy fokozott technikai segítségnyújtásra van szükség a tagállamok felvevőképességének további előmozdítása érdekében;

49.hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetési forrásoknak el kell jutniuk az uniós polgárokhoz és kkv-khoz; emlékeztet arra, hogy az adminisztratív eljárások egyszerűsítése, a felhasználóbarát és átfogó weboldalak és portálok, a bürokrácia csökkentése és az egyablakos ügyintézési pontok létrehozása elengedhetetlenek ahhoz, hogy az uniós programok hozzáférhetőbbé váljanak a helyi és regionális önkormányzatok, a civil társadalmi szervezetek, a fiatal vállalkozók és a kkv-k számára;

50.sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy gyorsítsák fel a megosztott irányítású alapok alá tartozó operatív programok végrehajtását, és biztosítsák a költségvetés gyors végrehajtását, különös tekintettel a kohéziós alapokra; megjegyzi, hogy a 2014–2020-as programok keretében felhasználatlanul maradt források arányát a regionális egyenlőtlenségek további csökkentése érdekében át kell csoportosítani a tagállamok között; felszólít a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek gyors végrehajtására, beleértve a végrehajtási folyamat, az akadályok és az eredmények Bizottság általi értékelését; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az előirányzatok nem teljes mértékű felhasználása – hacsak nem enyhítik gyorsan – kifizetési válsághoz, azaz a kifizetési igények és a többéves pénzügyi keret felső kifizetési határán belül rendelkezésre álló mozgástér közötti eltéréshez fog vezetni 2026-ban és 2027-ben;

51.úgy véli, hogy a kellő gondosságnak, az elszámoltathatóságnak és az uniós értékek tiszteletben tartásának az uniós források valamennyi kedvezményezettjére és végrehajtó partnerére vonatkoznia kell az EU pénzügyi érdekeinek védelme és az indokolatlan beavatkozás elkerülése érdekében, megismétli a hatékony és alapos nyomon követő és ellenőrző szervek fontosságát, amelyek felfedik, kivizsgálják, büntetőeljárás alá vonják és bíróság elé állítják az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeket, mivel a korrupció elleni küzdelemre fordított pénz hatalmas nettó megtérülést eredményez az EU számára; ezért úgy véli, hogy ezeket a szerveket megfelelő forrásokkal és személyzettel kell ellátni annak érdekében, hogy feladataikat a leghatékonyabb módon végezhessék; hasonlóképpen hangsúlyozza, hogy megfelelő uniós felügyeletre van szükség annak biztosításához, hogy a pénzügyi ágazat a polgárok és a fogyasztók javát szolgálja; az egészséges, inkluzív és reziliens pénzügyi ágazat érdekében kéri, hogy a felügyeleti feladatokkal vagy az ezzel kapcsolatos technikai szabályozási standardok kidolgozásával megbízott európai pénzügyi felügyeleti hatóságok és ügynökségek erőforrásait teljes mértékben igazítsák ki az e szakpolitikai célok megvalósításával járó valamennyi új szabályozási feladat figyelembevétele érdekében;

52.további erőfeszítésekre szólít fel valamennyi érintett szereplő részéről a projektek végrehajtásának és a támogatható finanszírozás felhasználásának előmozdítása, és ezáltal a rendellenes fennálló kötelezettségvállalások (RAL) csökkentése érdekében; úgy véli, hogy 2024-et és 2025-öt fel kell használni a hatékonyabb végrehajtást akadályozó szűk keresztmetszetek azonosítására és orvoslására; megfelelő költségvetési forrásokat kér a programok végrehajtásának felgyorsítására a tagállamok további kapacitásépítése és technikai segítségnyújtása révén, különösen a fokozott felhasználási nehézségekkel küzdő tagállamok számára, beleértve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásait is, valamint a végrehajtási erőfeszítések fokozása érdekében a tisztességes, versenyképes és hatékony közbeszerzési és pályázati eljárások felgyorsítását célzó intézkedéseket;

53.hangsúlyozza az uniós szakpolitikák és programok hatékony kommunikációjának és láthatóságának fontosságát az EU által a polgárok, a vállalkozások és a partnerek számára nyújtott hozzáadott érték tudatosításában; megfelelő előirányzatok biztosítására szólít fel ennek érdekében;

54.emlékeztet arra, hogy a jól megtervezett programok megfelelő végrehajtása csak egy külön erre a célra létrehozott igazgatás támogatásával lehetséges; hangsúlyozza a szervek és a decentralizált ügynökségek által végzett alapvető munkát, és úgy véli, hogy megfelelő személyzettel és erőforrásokkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy el tudják látni feladataikat; hangsúlyozza, hogy feladataik a szakpolitikai prioritásokkal, például a zöld és digitális átállással összhangban változnak, és hangsúlyozza, hogy az új felelősségi köröket és megbízatásuk meghosszabbítását arányosan új forrásoknak kell kísérniük;

55.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Számvevőszéknek.