1.megjegyzi, hogy a tagállamok által a 2014–2020-as kohéziós politikai beruházások eredményeivel kapcsolatban végzett értékelésekből az derül ki, hogy a kohéziós politika általában véve pozitív eredményeket hozott az általa támogatott területeken A Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma (2023. január 30.): „Synthesis of the findings of the evaluations of European Structural and Investment Funds programmes 2014-2020 accompanying the 2022 Annual Summary Report” (SWD(2023)0022)., A Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma (2024. január 15.): „Synthesis of the findings of the evaluations of European Structural and Investment Funds programmes 2014-2020 accompanying the 2023 Annual Summary Report” (SWD(2024)0002).; elismeri, hogy az ilyen beruházások hozzájárultak az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elérésére irányuló célkitűzéséhez;

2.üdvöli, hogy a kohéziós politika hozzájárult a kutatáshoz és az innovációhoz, megerősítette a kutatói közösség és a vállalkozások közötti együttműködést, valamint elősegítette, hogy a kutatásból piacképes termékek vagy szolgáltatások szülessenek; megjegyzi, hogy a Bizottság adatai szerint 2022 végéig több mint 75 000 vállalat működött együtt kutatóintézetekkel, és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) A Bizottság 2024. január 15-i jelentése: „Európai strukturális és beruházási alapok – A program 2014 és 2020 közötti végrehajtására vonatkozó éves végrehajtási jelentések 2023. évi összefoglaló jelentése” (COM(2024)0006). támogatásának köszönhetően mintegy 37 000 vállalat vezetett be új termékeket a piacra; megjegyzi továbbá, hogy ugyanezen időpontig több mint 72 000 kutató dolgozott jobb létesítményekben Európai Bizottság, „Key achievements of Regional Policy 2014-2020”, 2024. február 20-i állapot.; hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika a kevésbé fejlett régiókban az információs és kommunikációs technológiák infrastruktúrája fejlesztésének támogatásával a régiók közötti digitális szakadék áthidalásához is hozzájárult; üdvözli, hogy ennek eredményeként 2022 végére 7,8 millió háztartás számára biztosítottak jobb széles sávú hozzáférést Ugyanott.;

3.rámutat, hogy a kohéziós politikai támogatás több ezer kkv számára is kézzelfogható előnyökkel jár; hangsúlyozza, hogy ez volt az ERFA-támogatás egyik legjobban teljesítő területe; hangsúlyozza, hogy az ERFA 2022 végéig több mint 2,2 millió vállalkozásnak nyújtott támogatást, amelyek megközelítőleg 370 000 munkahelyet teremtettek Ugyanott.; megjegyzi, hogy a Csehországban, Lengyelországban, Németországban, Hollandiában és Ausztriában végzett értékelések olyan kkv-kra mutatnak példákat, amelyek versenyképesebbé és innovatívabbá váltak, növelték termelékenységüket és könnyebben bejutottak a nemzetközi piacokra SWD(2023)0022.;

4.hangsúlyozza, hogy a kohézió az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásban is alapvető szerepet játszott; megjegyzi, hogy az épületek energiafogyasztásának csökkentése ezen átállás egyik fő eleme, és a kohéziós politika e téren nyújtott támogatása már most is eredményes; üdvözli, hogy a tagállamok által végzett értékelések azt mutatják, hogy az energiahatékonyság javítását célzó intézkedések az egész Unióban hatékonyak voltak Ugyanott.; megjegyzi, hogy 2022 végére az ERFA 550 000 háztartás energiahatékonyságának javításához nyújtott segítséget; kiemeli, hogy a kohéziós politika bizonyíthatóan több szénrégióban is támogatott olyan beruházásokat, amelyek hozzájárultak a dekarbonizációhoz; megjegyzi, hogy a spanyolországi Asztúriában az erőfeszítések a vidéki térségekben élő fiatalok és a nők foglalkoztatására összpontosítottak azzal a céllal, hogy ösztönözzék a vállalkozói szellemet és a társadalmi befogadást; megjegyzi továbbá, hogy a bulgáriai Juzsnoiztocsen régióban a kohéziós politikai alapok az energiahatékonyságra, a kkv-k korszerűsítésére és a készségfejlesztés előmozdítására összpontosítottak Tanulmány – A Regionális Fejlesztési Bizottság számára végzett kutatás, „Az EU lemaradó régiói: a jelenlegi helyzet és a jövőbeli kihívások”, Európai Parlament, Uniós Belső Politikák Főigazgatósága, Strukturális és Kohéziós Politikák Tematikus Főosztály, 2023. február 14.; elismeri, hogy a megújulóenergia-termelésre irányuló intézkedések 2022 végére 6000 MW-tal növelték a megújulóenergia-termelési kapacitást az Unióban, 2023 végére pedig 8700 MW elérése a cél Európai Bizottság, „Key achievements of Regional Policy 2014-2020”, 2024. február 20-i állapot.; megjegyzi, hogy e téren pozitív eredményekről számoltak be például Észtországból és Franciaország régióiból SWD(2023)0022.;

5.hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és a kockázatmegelőzéssel kapcsolatos erőfeszítések értékeléséből kiderül, hogy határokon átnyúló együttműködésre van szükség ahhoz, hogy a kohéziós politika által finanszírozott intézkedések valóban eredményesek legyenek; hangsúlyozza, hogy egyes országok már végrehajtottak közös kockázatmegelőzési és polgári védelmi intézkedéseket, megjegyzi, hogy ilyen együttműködésre Olaszország és Franciaország, Csehország és Lengyelország, valamint Olaszország és Ausztria között került sor SWD(2023)0022, 13. o.; hangsúlyozza, hogy ami az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást illeti, a kohéziós beruházásoknak köszönhetően most már 29 millió ember kevésbé van kitéve az áradásoknak Európai Bizottság, „Cohesion Open Data Platform – Theme: Climate Change Adaptation & Risk Prevention – Funding Period:2014–2020”, 2024. február 20-i állapot.;

6.megjegyzi, hogy az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból nyújtott kohéziós támogatás révén nőtt a jobb vízellátásban részesülő személyek száma (2022 végéig 8,3 millió ember Európai Bizottság, „Cohesion Open Data Platform – Theme: Environment Protection & Resource Efficiency – Funding Period:2014–2020”, 2024. február 20-i állapot.) és javult a települési hulladék kezelése is; megjegyzi, hogy a például a vízellátás javítását célzó intézkedések által célba vett kedvezményezettek többsége (70 %) Romániában, Görögországban, Portugáliában, Bulgáriában és Csehországban él; megjegyzi továbbá, hogy Franciaországban és Belgiumban a kohéziós alapokból finanszírozott projektek hozzájárultak a körforgásos gazdaság fellendítéséhez SWD(2023)0022, 14. o.;

7.hangsúlyozza, hogy az energia- és közlekedési hálózatok esetében jelentős beruházásokat valósítottak meg az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból; megjegyzi, hogy bár az ilyen jellegű infrastrukturális projektek hatása csak hosszabb távon értékelhető megfelelően, a Lengyelországban és Csehországban végzett értékelések szerint a közúti és vasúti infrastruktúrákba irányuló beruházások némelyike már csökkentette a közúti balesetek számát, az utazási időt és a szennyezést Ugyanott.; üdvözli, hogy Szlovákiában a villamosvonalak korszerűsítése révén javultak a csatlakozások, csökkent az utazási idő, javult a biztonság, és csökkent a zaj- és a rezgésszint SWD(2024)0002, 9. o.; megjegyzi továbbá, hogy a finanszírozott földgázprojektek az olyan tagállamokban, mint Lengyelország és Bulgária, hozzájárultak az energiaellátásuk diverzifikálására irányuló stratégiai célkitűzéshez SWD(2023)0022, 14. o.; üdvözli, hogy Bulgáriában a Bulgária-Görögország közötti gázösszeköttetés az ERFA támogatásával 2022 októberében megkezdte működését, és hozzájárul az EU stratégiai céljaihoz, azaz az energiaellátás autonómiájához és a források diverzifikálásához Európai Bizottság, „Annual Activity Report 2022 – Directorate-General Regional and Urban Policy”, 2023. június 20.;

8.elismeri, hogy a kohézió – különösen az Európai Szociális Alap (ESZA) és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés révén – támogatta a sikeres foglalkoztatási, társadalmi befogadási, valamint oktatási és szakképzési intézkedéseket; hangsúlyozza, hogy 2022 végéig az ESZA és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által támogatott intézkedéseknek köszönhetően 6,8 millióan találtak munkát és 10,2 millióan szereztek képesítést COM(2024)0006, 14. o.;

9.hangsúlyozza, hogy a tagállamok, köztük Olaszország, Németország, Lengyelország és Írország által végzett értékelésekből az derült ki, hogy a kohéziós politikai alapokból támogatott képzési intézkedésekben, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy szakmai gyakorlatokban részt vevő személyek, különösen a fiatalok jóval nagyobb valószínűséggel találtak munkát SWD(2023)0022, 15. o.; megállapítja, hogy Lengyelország és Írország jó eredményeket ért el a tartósan munkanélkülieket célzó projektekkel; megjegyzi továbbá, hogy a 2014–2020-as időszakra vonatkozó ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés Magyarországon végzett értékelése Equinox Consulting, „Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés - eredményeinek értékelése (A magyarországi Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014–2020) értékelése)”, 2018. megállapította, hogy a program jelentősen hozzájárult a résztvevők rövid távú foglalkoztatásának valószínűségéhez, de ez a hatás idővel csökkent; hangsúlyozza, hogy egy másik magyarországi értékelés Kopint-Tárki, az Innovációs és Technológiai Minisztérium által készített jelentés, ‘A munkaerő-piaci integrációt támogató konstrukciók értékelése – Vállalkozási keretszerződés EU Kohéziós Politikáját szolgáló EU Alapok társfinanszírozásával megvalósuló fejlesztéspolitikai programok értékeléseinek készítésére, 9 részben – III. rész: Munkaerő-piaci- és társadalmi hatások értékelése’, 2021. január 15. arra a következtetésre jutott, hogy az ESZA-ból finanszírozott munkaerőpiaci integrációs támogatási rendszerek pozitív és jelentős hatást gyakoroltak a munkahelyen való elhelyezkedésre; megállapítja, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés Svédországban végzett értékelése Wolf-Watz, O. és Öhlin, J., „Evaluation of the YEI, 2018”, 2018. december. szerint a kezdeményezés összességében pozitív hatást gyakorolt a foglalkoztatásra a résztvevők, különösen a külföldi háttérrel rendelkezők esetében; hangsúlyozza, hogy a tanulók és a tanárok számára egyaránt nyújtott képzési intézkedések kedvező hatással voltak a korai iskolaelhagyás arányára, például Németországban, Portugáliában és Spanyolországban SWD(2023)0022, 16. o.;

10.megjegyzi, hogy az ESZA segített a vállalkozóknak új vállalkozások elindításában, és képzést nyújtott annak érdekében, hogy a vállalatok jobban alkalmazkodhassanak a piaci változásokhoz; hangsúlyozza, hogy a németországi Türingiában működő, a vállalkozói készség megerősítésére irányuló ESZA-program SÖSTRA – Institut für sozialökonomische Strukturanalysen, „Übergreifende Programmevaluierung der Förderung durch den Europäischen Sozialfonds (ESF) im Freistaat Thüringen in der Förderperiode 2014 bis 2020 - Abschlussbericht (Az Európai Szociális Alap (ESZA) által a 2014–2020-as finanszírozási időszakban Türingia tartományban nyújtott finanszírozás átfogó programértékelése – zárójelentés)”, 2020. – más projektek mellett – támogatta a türingiai induló innovatív vállalkozások és vállalkozói készség központját; elismeri, hogy 2021 végéig a központ mintegy 2900 embernek segített új vállalkozást indítani a régióban; megjegyzi, hogy a Luxemburgba érkező menekültek és migránsok egy ESZA által támogatott célzott vállalkozói programban vehettek részt Touchpoints ASBL, „2020 Annual Report”, 2021. június 1.;

11.hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika által az egészségügyi ágazat projektjei számára, elsősorban az ESZA és az ERFA beruházásai révén nyújtott támogatásnak köszönhetően 2022 végére Unió-szerte 58,3 millió ember jutott hozzá jobb egészségügyi szolgáltatásokhoz Európai Bizottság, „Cohesion Open Data Platform – Theme: Social Inclusion – Funding Period:2014–2020”, 2024. február 20-i állapot.; hangsúlyozza, hogy Litvániában például a kohéziós finanszírozású projekteknek sikerült csökkenteniük a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát és az öngyilkossági arányt SWD(2023)0022, 17. o.;

12.üdvözli a kohéziós politika területi együttműködéshez való hozzájárulását; megjegyzi, hogy az ERFA e konkrét célja segített határokon átnyúló transznacionális és interregionális projektek finanszírozásában olyan területeken, mint a kutatás, a fejlesztés és az innováció, valamint a környezetvédelem; hangsúlyozza, hogy – miként arról a Bizottság is beszámolt – e konkrét kohéziós támogatás nélkül ezen együttműködési projektek többsége nem valósulhatott volna meg; hangsúlyozza, hogy 2022 végére több mint 40 000 vállalkozás vett részt határokon átnyúló transznacionális vagy régióközi kutatási projektekben és mintegy 178 000 ember részesült határokon átnyúló mobilitási kezdeményezésekben Európai Bizottság, „Cohesion Open Data Platform – Fund: ERDF – Funding Period:2014–2020”, 2024. február 20-i állapot.; rámutat, hogy a Bizottság által a közelmúltban készített értékelések szerint vannak példák a tematikus területeken folytatott sikeres együttműködésre, ideértve például a görögországi és ciprusi intelligens városokkal kapcsolatos információs és kommunikációs technológiai projekteket SWD(2024)0002, 15. o.; megjegyzi továbbá, hogy a Svédország, Finnország és Norvégia részvételével megvalósuló Botnia-Atlantica program bővítette a tengeri és part menti területek védelmével kapcsolatos ismereteket SWD(2024)0002, 15. o.; hangsúlyozza, hogy a 2014–2020-as időszakra vonatkozó, Ausztriát, Horvátországot, Csehországot, Németországot, Magyarországot, Olaszországot, Lengyelországot, Szlovákiát és Szlovéniát felölelő Interreg Közép-Európa program hatásvizsgálata Civitta International és Vienna Institute for International Economic Studies, „Impact Evaluation Report for the Impact Evaluation of the Interreg CENTRAL EUROPE Programme – Phase 1”, 2022. február. azt mutatta, hogy 2021 végére a program pozitív eredményeket ért el az innováció, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák, a környezetvédelem, a kultúra és a közlekedés terén; üdvözli, hogy a Románia-Szerbia Interreg program valamennyi érintett területen hozzájárult a két ország közötti együttműködés megerősítéséhez SWD(2023)0022, 20. o., és a Horvátország-Szerbia program támogatta a megújuló villamosenergia-termelést és az energiahatékonyság növelését SWD(2024)0002, 15. o.; felhívja a figyelmet a Svédország, Dánia és Norvégia Interreg program által a zöld gazdaság terén elért pozitív eredményekre SWD(2023)0022, 20. o.;

13.üdvözli a kohéziós politika legutóbbi válságokra adott válaszát; megjegyzi, hogy a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés és kiterjesztett beruházási kezdeményezés (CRII és CRII+ program) tekintetében több mint 300 módosítást fogadtak el, ami ahhoz vezetett, hogy az alapokból csaknem 28 milliárd EUR-t Európai Bizottság, „Coronavirus Dashboard: EU cohesion policy response to the crisis”, 2023. október 18. irányítottak át a Covid19-válság következményeinek kezelésére; hangsúlyozza, hogy 13 milliárd EUR-t irányítottak át a Covid19-válság által leginkább érintett vállalatok üzleti támogatásának biztosítására Ugyanott.; megjegyzi, hogy e téren eddig csupán néhány értékelést végeztek; megjegyzi azonban, hogy a rendelkezésre álló értékelések szerint Hollandiában, Máltán és Franciaországban (Grand Est) a finanszírozott intézkedéseket lényegesnek tekintették az emberek és a vállalatok igényei szempontjából SWD(2024)0002, 16. o.; megjegyzi továbbá, hogy az ERFA által a magyarországi vállalkozásoknak nyújtott támogatás, amelyet e rugalmassági mechanizmus tett lehetővé, pozitív hatással volt a megcélzott vállalatokra SWD(2023)0022, 18. o.; megjegyzi, hogy az ESZA és a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap által a CRII és a CRII+ alapján nyújtott támogatás Bizottság általi előzetes értékelése A Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma (2023. július 14.): „Preliminary evaluation of the support provided by ESF and FEAD under the Coronavirus Response Investment Initiatives (CRII and CRII+)” (SWD(2023)0249). is főként pozitív volt; hangsúlyozza, hogy a CRII és a CRII+ a legtöbb tagállamban elérte célkitűzéseit, mivel e finanszírozási rugalmassági mechanizmust a fennmaradó források hatékony átcsoportosítására használták fel a csökkentett munkaidős foglalkoztatás, a társadalmi befogadást célzó intézkedések és az egészségügyi rendszerük finanszírozásához, nemzeti körülményeiktől függően; hangsúlyozza, hogy a CRII és a CRII+ kezdeményezésnek köszönhetően a kormányok e nehéz időszakban is képesek voltak fenntartani szerződéskötési és kiadási szintjüket; megjegyzi, hogy a REACT-EU keretében nyújtott támogatás a jövőorientált prioritások, például a zöld és a digitális átállás által vezérelt helyreállítási intézkedésekre összpontosított: kiemeli, hogy e támogatás egyik példája a Green Change Zealand projekt, amely Dániában 20 kkv-nak segített csökkenteni energia- és anyagfogyasztását a zöld átállási tervek révén;

14.kitart amellett, hogy regionális fókusza, helyi alapú megközelítése, stratégiai tervezése és hatékony végrehajtási modellje miatt a kohéziós politikának továbbra is az EU fő beruházási eszközéül kell szolgálnia az egyenlőtlenségek csökkentése, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió biztosítása és a regionális és helyi fenntartható növekedés ösztönzése tekintetében, valamint továbbra is kulcsfontosságú szerepet kell játszania a társadalmilag igazságos átmenet, a szimmetrikus és aszimmetrikus sokkok utáni helyreállás és az éghajlatváltozás elleni küzdelem támogatásában;

15.sajnálatosnak tartja, hogy az előző programozási időszakhoz képest csökkentették a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret kohézióra szánt részét; emlékeztet arra, hogy a Covid19-világjárvány és az Ukrajna elleni orosz agressziós háború új egyenlőtlenségeket hozott létre a régiók között; úgy gondolja, hogy a 2021–2027-es programozási időszakhoz képest reálértéken növelni kell a kohéziós politika teljes költségvetését és a többéves pénzügyi keretből való részesedését;

16.úgy véli, hogy a tagállamok, régiók, valamint a városi, vidéki és távoli területek igényeire való reagálás lehetővé tétele érdekében a kohéziós beruházásoknak a programozás és végrehajtás tekintetében megosztott irányítás alatt kell maradniuk; elismeri, hogy a közös programozás, a társfinanszírozás, a megosztott felelősség és a közös szerepvállalás jelenti a leghatékonyabb módszert a hosszú távú uniós beruházási politika és uniós finanszírozású projektek sikeres végrehajtásához;

17.hangsúlyozza, hogy a közvetlen irányításra és egyszerűbb végrehajtási modellre épülő költségvetési támogatási eszközök megjelenése miatt a kohéziós politika ismét nemzeti szintre helyeződhet, és ez veszélyeztetheti a kohéziós politika egyik alapelvét: a többszintű kormányzást; elutasítja ezért a kohéziós politika bármiféle újbóli nemzeti hatáskörbe vonását;

18.kitart amellett, hogy biztosítani kell, hogy a kohéziós politika keretében továbbra is minden uniós régió finanszírozásban részesülhessen; hangsúlyozza, hogy ez az egyetlen módja annak, hogy kezelni lehessen a regionális kihívásokat, Unió-szerte kiegyensúlyozottabb fejlesztési mintát lehessen elérni, valamint helyi szinten kezelni lehessen az egyedi regionális fejlesztési problémákat;

19.hangsúlyozza, hogy a jövőbeli kohéziós politikának – az EUMSZ 174. cikkének maradéktalan tiszteletben tartása mellett – továbbra is figyelmet kell fordítania a súlyos és állandó természeti és demográfiai hátrányokkal küzdő régiókra, például a gyéren lakott területekre, a szigeti és a hegyvidéki területekre, valamint a határokon átnyúló régiókra; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy az EU kidolgozott egy városfejlesztési és egy vidékfejlesztési menetrendet, és várakozással tekint a szigetfejlesztési menetrend közzététele elé is;

20.kéri a Tanácsot, hogy ne blokkolja tovább és kezdje meg a munkát a határon átnyúló európai mechanizmus ügyében;

21.kiemeli, hogy az összes uniós szakpolitikában fontos alkalmazni az EUMSZ 349. cikkét annak érdekében, hogy megvalósuljanak a benne meghatározott célkitűzések; emlékeztet arra, hogy a kohéziós politika létfontosságú szerepet játszik a legkülső régiókban; hangsúlyozza az e régiókra szabott programok és intézkedések kidolgozásának és fenntartásának fontosságát, mivel a legkülső régiók többsége még mindig a kevésbé fejlett régiók közé tartozik, illetve azokat ilyen régiónak kell tekinteni; kéri a Bizottságot, hogy garantáljon magas társfinanszírozási arányokat, különösen a legkülső régiók számára, és e célból minősítse kevésbé fejlett régiónak az összes ilyen régiót;

22.hangsúlyozza, hogy az aránytalan terheket, például az összes határ menti régiót sújtó strukturális hátrányokat egy külön, kifejezetten a határ menti régiók számára kialakított regionális támogatási rendszerrel kell ellensúlyozni; kéri, hogy a 2028–2034-es időszaktól kezdve minden új programozási időszak elején az EU kohéziós politikai költségvetésének 0,26%-át különítsék el kizárólag a határ menti régiók fejlesztésére („határ menti egymilliárd”);

23.úgy véli, hogy a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek meg kell akadályoznia a környezetre káros intézkedéseket annak érdekében, hogy Európa legkésőbb 2050-re karbonsemlegessé válhasson; kéri a Bizottságot, hogy a 2027 utáni kohéziós politika jogi keretébe vezessen be szigorú kritériumokat annak érdekében, hogy javuljon a jelentős károkozás elkerülését célzó elv alkalmazása; kéri továbbá, hogy a Párizsi Megállapodásban meghatározott éghajlat-politikai célkitűzések elérése érdekében, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival és az európai zöld megállapodással összhangban az új kereten belül legalább ugyanolyan szintű éghajlat-politikai kiadásokat hajtsanak végre;

24.hangsúlyozza, hogy az uniós kohéziós politika fő célja, hogy csökkentsék a tagállamok közötti és különösen a tagállami régiók közötti, illetve a tagállami régiókon belüli különbségeket; hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika költségvetését elsősorban a kohéziós politika céljaira, és nem pedig új, nem kohéziós politikai eszközökre és programokra kell felhasználni, sem a többéves pénzügyi kereten belül, sem azon kívül, beleértve az opcionális átcsoportosításokat is;

25.elismeri, hogy szükség van a beépített válságkezelési rugalmasságra; javasolja, hogy hozzanak létre egy külön tengelyt a helyi és regionális önkormányzatok számára, hogy foglalkozhassanak a felmerülő prioritásokkal; hangsúlyozza azonban, hogy a kohéziós források átcsoportosítását nem a Bizottság új jogalkotási kezdeményezéseinek kell megindítaniuk, hanem az irányító hatóságnak kell kezdeményeznie egy alulról építkező folyamat keretében, a regionális és helyi önkormányzatokkal folytatott kötelező konzultációkat követően és a civil társadalom megfelelő bevonásával, a közös rendelkezésekről szóló rendeletben és a partnerségi magatartási kódexben előírtak szerint; hangsúlyozza, hogy ez nem ássa alá a szakpolitika többéves irányultságát, hanem segít számára a legjobban alkalmazkodni korunk gyorsan változó jellegéhez;

26.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalásokkal kapcsolatos késedelmek jelentős késedelmekhez vezettek a 2021–2027-es programozási időszakban, ami a kedvezményezettekre és különösen az irányító hatóságokra volt hatással, amelyekre a 2014–2020-as finanszírozási időszak véglegesítése és a jelenlegi finanszírozási időszak kezdete egyaránt óriási terhet rótt; kéri ezért a Bizottságot, hogy értékelje annak jogi lehetőségét, hogy a 2027 utáni programozási időszakra a közös rendelkezésekről szóló rendeleten belül két különálló részt, nevezetesen egy tartalommal kapcsolatos részt (szakpolitika) és egy többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó részt (pénzügyi források) hozzanak létre; úgy véli, hogy a tartalommal kapcsolatos részt a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos rész előtt kell megtárgyalni és lezárni annak érdekében, hogy az irányító hatóságok időben megkezdhessék a felkészülést a valódi partnerség elvének és a kohéziós politikai eszközök hatékony felhasználásának biztosítása érdekében;

27.figyelmeztet arra, hogy a több, néha egymást átfedő prioritásokkal rendelkező, kohéziós célkitűzéseket követő alapok létezése akadályozhatja a kohéziós politika hatékony végrehajtását; a kohéziós politika és más eszközök egyértelmű elkülönítését, összehangolását és kiegészítő jellegét szorgalmazza az uniós eszközök közötti átfedések és verseny elkerülése érdekében; kitart amellett, hogy az ilyen kiegészítő jelleget oly módon kell fokozni, hogy megerősítik a közös projektek finanszírozásának lehetőségét;

28.felhívja a figyelmet arra, hogy a kohéziós alapok végrehajtásának késedelme többek között arra vezethető vissza, hogy a helyi, a regionális és a nemzeti hatóságok nehezen tudnak szakképzett munkaerőt toborozni a kohéziós politikai alapok végrehajtására, kezelésére és ellenőrzésére; kéri a tagállamokat és régióikat, hogy tegyenek erőfeszítéseket a szakképzett személyzet képzésére és felvételére, hogy a jövőben optimalizálni lehessen az uniós alapok végrehajtását, kezelését és ellenőrzését annak érdekében, hogy ezek az alapok minél hatékonyabbak és eredményesebbek legyenek;

29.megjegyzi, hogy amint azt a kohéziós politikai alapok teljesítményének többek között az Európai Számvevőszék általi elemzése is bizonyítja, van lehetőség a kohéziós politikai beavatkozások hatékonyságának javítására az EU átfogó prioritásainak és területi kihívásainak – például a versenyképesség vagy a gazdaság környezetbarátabbá tétele – kezelése érdekében; úgy véli, hogy az „elégedetlenségi földrajz” elleni küzdelem során ezért elengedhetetlen lesz a több uniós szakpolitikát is magában foglaló szélesebb körű reagálás és a források célzottabbá tétele;

30.úgy véli, hogy a jövőbeli kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatot csak akkor szabad közzétenni, ha figyelembe vették a jelentős konzultációs erőfeszítések eredményeit, valamint az egész Unióra kiterjedő, a kormányzás valamennyi szintjét és az összes többi érdekelt felet összefogó rendezvények és helyszíni programok sorát;

31.hangsúlyozza, hogy átfogóan értékelni kell az európai strukturális és beruházási alapok tagállamokban, valamint kedvezményezett régiókban és településeken gyakorolt hatásait, ennek során nemcsak az elkülönített pénzeszközök végrehajtási szintjére, hanem a beruházások átalakító jellegére és a térség gazdaságára és foglalkoztatására gyakorolt hatásukra is nagy hangsúlyt kell helyezni;

32.megjegyzi, hogy a 2021–2027-es időszakra vonatkozó szabályozási keret már bevezetett intézkedéseket a kohéziós politika megvalósításának és irányításának egyszerűsítésére; rámutat, hogy bár valóban történt előrelépés, azonban még mindig sok a tennivaló a végső kedvezményezettekre vonatkozó eljárások egyszerűsítése és a irányító hatóságok által igényelt jogbiztonság biztosítása terén; hangsúlyozza, hogy kerülni kell az alapok egymást átfedő kontrolljait és ellenőrzéseit; hangsúlyozza, hogy a további egyszerűsítésnek a végrehajtás és a felhasználás felgyorsítását is lehetővé kell tennie;

33.ezért hangsúlyozza, hogy az egyszerűsítésnek a jövőbeli kohéziós politika egyik fő mozgatórugójának kell lennie; úgy véli, hogy egyszerűsíteni kell a közbeszerzési eljárásokat, a kohéziós politikát jobban össze kell hangolni az állami támogatási szabályokkal, fokozni kell az egyszerűsített költségelszámolási módszerek alkalmazását, végre kell hajtani az egységes ellenőrzés elvét, valamint a potenciális kedvezményezettek számára egyablakos ügyintézési rendszereket kell létrehozni; úgy véli, hogy a hibaarány kivetítési szabályainak alkalmazása aránytalan adminisztratív terhet ró az irányító hatóságokra, és kéri a Bizottságot, hogy mérlegelje e szabályok felülvizsgálatát; kéri a tagállamokat, hogy a kedvezményezettek jogbiztonságának biztosítása érdekében kerüljék a túlszabályozást;

34.úgy véli, hogy az uniós finanszírozási eszközök struktúrájának további észszerűsítését a Kohéziós Alap, az ERFA, az ESZA+, az Igazságos Átmenet Alap és esetlegesen az EMVA összevonásával kell megvalósítani, mivel ez utóbbit a közös rendelkezésekről szóló rendelet hatálya alá kell vonni; elismeri, hogy egy ilyen korszerűsítés tovább egyszerűsítené a szakpolitika programozását és végrehajtását, növelné annak láthatóságát és hatékonyságát, valamint javítaná a kedvezményezettek finanszírozáshoz jutását; hangsúlyozza, hogy fontos korszerűsíteni az egyes alapspecifikus rendeleteket annak érdekében, hogy a lehető legkisebbre korlátozzák a végrehajtási késedelmek és a programozás összetettségének növekedését; megjegyzi, hogy az alapok ilyen korszerűsítése során minden esetben meg kell őrizni azok tematikus irányultságát, valamint az adott szakpolitikai területek finanszírozási forrásait;

35.elismeri, hogy az 2014–2020-as időszakban bevezetett teljesítménykeret a szakpolitika eredményorientáltságának javítására tett kísérlet volt; e tekintetben a végrehajtási modell átfogó korszerűsítését – a tevékenységtől a kifizetésig tartó ciklusról a teljesítményalapú, kézzelfogható mérföldköveken alapuló végrehajtásra való áttérést, valamint a kohéziós politika alapjait hangsúlyozó, a helyi és regionális növekedést fokozó reformokhoz való kapcsolódást – szorgalmazza; hangsúlyozza, hogy a teljesítményalapú megközelítés csak akkor működik, ha a regionális és helyi szintnek van beleszólása azon célok meghatározásába, amelyek alapján a politika sikerét mérni fogják;

36.hangsúlyozza, hogy a teljesítményalapú végrehajtásra való áttérés nem áshatja alá az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét; megjegyzi, hogy az ellenőrzési és kontrollrendszert mindazonáltal hozzá kell igazítani a teljesítményalapú keretrendszerhez;

37.a tagállamokban a digitális technológiák és megoldások szélesebb körű használatát szorgalmazza a végrehajtás, a nyomon követés és a jelentéstétel egyszerűsítése érdekében, ezáltal hozzájárulva a hatékonyabb adminisztrációhoz és a fizikai dokumentáció csökkentéséhez;

38.megjegyzi, hogy az adófizetőktől származó közpénzzel nem szabad visszaélni; kéri a Bizottságot, a tagállamokat és a regionális hatóságokat, hogy használják és erősítsék meg a kohéziós politikai finanszírozással kapcsolatos szabálytalanságok, csalás és korrupció felderítésére és leküzdésére szolgáló meglévő mechanizmusokat;

39.kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy az (EU) 2015/1970 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel A Bizottság (EU) 2015/1970 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 8.) az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Európai Regionális Fejlesztési Alapot, az Európai Szociális Alapot, a Kohéziós Alapot és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot érintő szabálytalanságokra vonatkozó jelentéstételre vonatkozó különös rendelkezésekkel történő kiegészítéséről (HL L 293., 2015.11.10., 1. o.). összhangban minden tagállam rendelkezzen a szabálytalanságok bejelentésére szolgáló hatékony mechanizmussal; javasolja, hogy a szabálytalanságokat csak akkor minősítsék lezártnak a szabálytalanságkezelő rendszerben, ha a hiányzó összegeket nemzeti szinten is behajtották, ne pedig akkor, ha a szabálytalan összegeket visszaküldték a Bizottságnak; javasolja, hogy a tagállamok az ARACHNE-hoz hasonló adatbányászati eszközök segítségével gondoskodjanak arról, hogy a szabálytalanságkezelő rendszerben a szabálytalanságokról és csalásokról szóló hivatalos jelentésben szereplő adatokat összevessék a jóváhagyott projektekre vonatkozó adatokkal;

40.kéri a Bizottságot, hogy jobban hangolja össze az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Ügyészség (EPPO) kohéziós alapokat érintő szabálytalanságok kivizsgálásával kapcsolatos hatáskörét;

41.kéri azokat a tagállamokat, amelyek még nem tették meg, hogy a korrupció és az uniós pénzeszközökkel való visszaélés elleni küzdelem fokozása érdekében csatlakozzanak az Európai Ügyészséghez;

42.határozottan támogatja a jogállamisági feltételrendszer végrehajtását valamennyi tagállamban; ezért elvárja a Bizottságtól, hogy maradéktalanul vegye figyelembe a jogállamisági szempontokat a partnerségi megállapodások és a kohéziós politikai programok jóváhagyásakor, hogy azok a közös rendelkezésekről szóló rendelet III. mellékletében foglaltaknak megfelelően teljes mértékben megfeleljenek az Alapjogi Charta hatékony alkalmazására és végrehajtására vonatkozó előfeltételeknek; elvárja továbbá a Bizottságtól, hogy semmilyen partnerségi megállapodást vagy programot ne hagyjon jóvá, amíg e konkrét szempontok részletes elemzése alapján hitelesen meg nem bizonyosodnak arról, hogy nincsenek kockázatok;

43.megismétli azoknak a biztosítékoknak a fontosságát, amelyek megakadályozzák a jogállamisági mechanizmus aktiválásának hatálya alá tartozó országokban lévő kedvezményezettek méltánytalan megbüntetését; kéri a Bizottságot, hogy fontolja meg, milyen módokon juttathatja el a pénzeszközöket a végső kedvezményezettjeihez;

44.hangsúlyozza, hogy a kohéziós politikának jobban kell alkalmazkodnia a zöld, digitális és ipari átállás jelentette kihívásokhoz és az ezekkel járó társadalmi következményekhez annak érdekében, hogy továbbra is releváns maradjon, és elérje a Szerződésekben meghatározott célkitűzéseket; úgy véli, hogy ennek elérése érdekében fontos levonni a tanulságokat a 2014–2020-as finanszírozási időszakból, és egyúttal a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz hasonló eszközökből is, kezelni a közelmúltbeli válságokhoz kapcsolódó társadalmi-gazdasági kihívásokat, valamint megfelelő támogatást nyújtani a hátrányos helyzetű területek és közösségek számára;

45.kéri a Bizottságot, hogy a 2027 utáni kohéziós politikai rendeletekben továbbra is hangsúlyozza többek között az éghajlatváltozás mérséklésének és az ahhoz való alkalmazkodásnak, a biológiai sokféleség csökkenésének és a környezetvédelemnek, ezen belül is a jobb víz- és hulladékgazdálkodásnak, az erőforrás- és energiahatékonyságnak, a katasztrófákkal szembeni rezilienciának, valamint a kockázatmegelőzésnek és -kezelésnek a fontosságát; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy az éghajlati szempontérvényesítési és az éghajlatváltozási rezilienciavizsgálati mechanizmusnak a programozás és a végrehajtás szerves részét kell képeznie, különösen a projektek kiválasztása során; emlékezteti továbbá a Bizottságot, hogy az alapok megvalósításában fontos szerepet kell játszania a különösen a helyi és regionális önkormányzatok részére a közelmúltbeli válságokhoz kapcsolódó társadalmi-gazdasági kihívások kezeléséhez, valamint a hátrányos helyzetű térségek és közösségek megsegítéséhez nyújtott megfelelő támogatásnak;

46.hangsúlyozza a fenntarthatóbb mobilitási megoldások, például a transzeurópai közlekedési hálózattal (TEN-T) kapcsolatos politika fontosságát az EU egész területén; úgy véli, hogy az intelligens és fenntartható mobilitási megoldásokat előnyben kell részesíteni uniós finanszírozás tekintetében;

47.felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek erőfeszítéseket annak biztosítása érdekében, hogy az EU valamennyi régiója hozzáférjen a nagysebességű széles sávú hálózatokhoz, hogy egyenlő feltételek mellett valósíthassák meg a digitális átállást;

48.hangsúlyozza, hogy az állami szektor mellett ösztönözni kell a magánszektor fenntartható fejlődésbe irányuló beruházásokba való bevonását; e tekintetben kiemeli, hogy a kkv-k milyen szerepet játszhatnak az innovációban; felkéri a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy javasoljanak a piacra kész innovációk kkv-k általi átvételének fokozására irányuló intézkedéseket;

49.a helyi és regionális önkormányzatok, és egyúttal a határon átnyúló és a kevésbé fejlett régiók finanszírozáshoz jutásának javítását szorgalmazza annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a helyi és regionális energetikai átállással kapcsolatos beruházásokat, ideértve az energiahatékonyságot, a decentralizált energiaelosztást, valamint a megújuló energia és a fenntartható, körforgásos gazdaság középpontba állítását is;

50.meggyőződése, hogy a zöld és digitális kettős átálláshoz kapcsolódó strukturális változások, valamint annak uniós régiókra gyakorolt egyenlőtlen gazdasági és társadalmi hatása miatt a kohéziós politika következő programozási időszakát az igazságos átmenet elvének kell vezérelnie, amely területtől független és senkit nem hagy hátra;

51.elismeri annak fontosságát, hogy különös figyelmet fordítsanak az ipari átalakulás által érintett régiókra; ebben az értelemben üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az igazságos átmenet mechanizmus első pillérét képező Igazságos Átmenet Alappal kezelje ezt a kérdést; kéri a Bizottságot, hogy vonjon le tanulságokat ezen alap végrehajtásából, és pontosítsa tovább annak célkitűzéseit;

52.az igazságos átmenet folyamatos finanszírozását szorgalmazza, amelyet teljes mértékben be kell építeni a közös rendelkezésekről szóló rendeletbe, és a 2027 utáni programozási időszakra megfelelő pénzügyi eszközökkel kell ellátni, továbbá a megosztott irányítás és a partnerség elvének alkalmazását szorgalmazza; úgy véli, hogy az Igazságos Átmenet Alap fent említett kiterjesztése során a NUTS (a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának) megfelelő szintjére kell összpontosítani és figyelembe kell venni a regionális sajátosságokat, továbbá a kiterjesztett Igazságos Átmenet Alapnak a jelenleginél szélesebb hatókörrel kell rendelkeznie, és azt úgy kell megtervezni, hogy a különböző ágazatokban és iparágakban újonnan felmerülő kihívásokra azonnali válaszokat lehessen adni; kéri, hogy ezen új generációs finanszírozás során tegyenek különbséget az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás között; hangsúlyozza, hogy a finanszírozás egy részét a szociálisan igazságos átmenetre és az Unió szénlábnyomának csökkentésére kell fordítani;

53.a társadalmi egyenlőtlenségek kezelésére irányuló célzott szakpolitikai célkitűzés fenntartását szorgalmazza, mivel a regionális konvergencia lelassult, és az utóbbi időben az egyenlőtlenségek új mozgatórugói jelentek meg;

54.hangsúlyozza, hogy a magas színvonalú közszolgáltatásokba irányuló kohéziós beruházások döntő szerepet játszanak a társadalmi reziliencia kiépítésében és a gazdasági, egészségügyi és társadalmi válságok kezelésében;

55.hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika támogatási köre több mint 3 millió, társadalmi kirekesztés veszélyének kitett ember integrációjára és befogadására terjed ki, beleértve különösen az EU kevésbé fejlett régióiban élő, marginalizált csoportokhoz, például a romákhoz tartozó 600 000 ember támogatását; sajnálja, hogy egyes tagállamok helyi önkormányzatai nem hajlandóak a kohéziós politikai alapokat hatékonyan felhasználni arra, hogy biztosítsák ezen emberek minőségi szolgáltatásokhoz, például vízhez és megfelelő életkörülményekhez való hozzáférést; sürgeti a tagállamokat, hogy foglalkozzanak e legsürgetőbb kérdésekkel, ami jelentősen hozzá fog járulni a regionális egyenlőtlenségek csökkentéséhez;

56.felhívja a figyelmet az Oroszországgal és Belarusszal közös határon fekvő régiók nehéz helyzetére, miután az Ukrajna elleni orosz agressziós háborút követően felfüggesztették az együttműködést; kéri a Bizottságot, hogy működjön szorosan együtt az érintett tagállamokkal, hogy fenntartható megoldásokat találjon e régiók társadalmi és gazdasági kihívásainak kezelésére;

57.kiemeli a vidékfejlesztés többdimenziós jellegét, amely túlmutat a mezőgazdaságon; megjegyzi, hogy a vidéki térségekben élő emberek csupán 11,5%-a dolgozik a mezőgazdaságban, az erdészetben és a halászati ágazatban;

58.emlékeztet arra, hogy az EMVA jelenleg a kohéziós politikai kerethez kapcsolódik, és azt továbbra is össze kell kapcsolni a közös rendelkezésekről szóló rendelettel, amire a vidéki régiók teljes körű fejlesztéséhez van szükség; hangsúlyozza, hogy a regionális fejlesztés terén tovább kell korszerűsíteni az alapokat, köztük az EMVA-t is, mivel ez biztosíthatná a szinergiák elérését és a vidéki és városi térségek közötti partnerségek megerősítését a mezőgazdaságon kívüli vidéki térségekbe irányuló beruházások tekintetében; kitart amellett, hogy a EMVA-t regionálisan vagy döntően regionális és helyi részvétellel kell kezelni, az eddiginél nagyobb hangsúlyt helyezve a ritkán lakott területeken végrehajtott strukturális szakpolitikai intézkedésekre;

59.kitart amellett, hogy az uniós jogalkotási kezdeményezések vidéki térségekre gyakorolt hatásának értékelés céljából létre kell hozni egy, a vidéki térségekre gyakorolt hatások vizsgálatára szolgáló mechanizmust;

60.rámutat, hogy az Unió jövőbeli bővítése kihatással lesz az Unión belüli kohézió szintjére; rámutat, hogy ez valószínűleg befolyásolni fogja a különböző régiók jelenlegi osztályozását, mivel az egy főre jutó átlagos GDP a statisztikai hatás következtében jelentősen csökkenni fog;

61.ezért kéri a Bizottságot, hogy végezzen részletes értékelést, mielőtt javaslatot tenne a 2027 utáni kohéziós keretre vonatkozó új rendeletre, annak biztosítása érdekében, hogy a kohéziós politika továbbra is támogatni tudja az összes régiót, valamint a kohéziós politika keretében történő finanszírozásra való jogosultságra gyakorolt „statisztikai hatás” által a régiókat érintő kedvezőtlen következményeket megfelelően kezelni lehessen; ezenfelül kéri a Bizottságot, hogy az értékelése keretében mérje fel a bővítéssel esetlegesen járó, határokon átnyúló együttműködés iránti további igényeket; kéri a Bizottságot és a Parlamentet, hogy egy új jogalkotási javaslat benyújtása előtt folytassanak konzultációt és összehangolt módon működjenek együtt e kérdésekkel kapcsolatban; legkésőbb 2030-ig egy bővítésre kész kohéziós politikát szorgalmaz;

62.hangsúlyozza, hogy a meglévő kohéziós politikai költségvetés a konvergencia-célkitűzésekre összpontosít; hangsúlyozza, hogy Ukrajna esetében a kohéziós politika költségvetése nem tudja fedezni és annak nem is szabad fedeznie az újjáépítés várható finanszírozási igényeit; hangsúlyozza, hogy az újjáépítési célkitűzéseket a többéves pénzügyi keret hatályán kívül, külön finanszírozási mechanizmusok révén kell megvalósítani, a tagállamok közvetlen költségvetési hozzájárulásai, a magánszektor és külső források révén;

63.kéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra annak lehetőségét, hogy a kohéziós politika keretében a tagállamok és a regionális és helyi önkormányzatok által az esb-alapok keretében eszközölt kiadásokat ne tekintsék az új gazdasági kormányzási szabályokban meghatározott nemzeti vagy azzal egyenértékű strukturális kiadásoknak, különösen, ha azok nem térnek el a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek teljesítésétől;

64.hangsúlyozza, hogy javítani kell a kohéziós politika és az uniós gazdasági kormányzás közötti kapcsolódást, el kell kerülni ugyanakkor a büntető megközelítést; hangsúlyozza, hogy az európai szemeszternek meg kell felelnie az EUMSZ 174. és 175. cikkében, valamint a szociális jogok európai pillérében meghatározott kohéziós politikai célkitűzéseknek; kéri, hogy a régiók vegyenek részt az országspecifikus ajánlások végrehajtásában, valamint erőteljesebb területi megközelítést szorgalmaz; a makrogazdasági feltételrendszer fogalmának átgondolását, valamint az azzal kapcsolatos lehetőségek feltárását szorgalmazza, hogy ezt a koncepciót a feltételrendszer új formáival váltsák fel annak érdekében, hogy jobban tükröződjenek az előttünk álló új kihívások;

65.üdvözli a 8. kohéziós jelentésben bevezetett „ne árts a kohéziónak” elvet, amely szerint egyetlen intézkedés sem akadályozhatja a konvergencia folyamatát, és nem erősítheti a regionális egyenlőtlenségeket; kéri, hogy ezt az elvet horizontális elvként határozottabban építsék be minden uniós szakpolitikába annak érdekében, hogy azok támogassák az EUMSZ 3. és 174. cikkében meghatározott, társadalmi, gazdasági és területi kohézióval kapcsolatos célkitűzéseket; kitart amellett, hogy a kohézió előmozdítására egyúttal a tagállamok és régióik közötti szolidaritás és kölcsönös támogatás előmozdításának módjaként is tekintsenek;

66.kéri a Bizottságot, hogy az európai szemeszter keretében erősítse meg és fejlessze ezt az elvet, és vonja be a helyi és regionális önkormányzatokat az európai szemeszterhez és annak országspecifikus ajánlásaihoz kapcsolódó eljárások valamennyi szakaszába;

67.határozottan hisz a többszintű kormányzás és a partnerség mint horizontális elvek fontosságában, amelyeknek 2027 után is a kohéziós politika vezérelveinek kell maradniuk;

68.kéri a Bizottságot, a tagállamokat, a régiókat és a helyi hatóságokat, hogy szigorúan és hatékonyan alkalmazzák a többszintű kormányzás elvét;

69.kiemeli annak fontosságát, hogy a partnerség elve az uniós kohéziós politika teljes programozása, végrehajtása és nyomon követése során érvényesüljön, és szoros együttműködés alakuljon ki a regionális és helyi önkormányzatok, a nem kormányzati szervezetek és az érdekelt felek között; kéri, hogy a partnerség elve továbbra is legyen kötelező, és azt építsék be az európai szemeszterbe; kéri a Bizottságot és az Európai Számvevőszéket, hogy lelkiismeretesen végezzenek nyomon követést, hajtsanak végre ellenőrzéseket és tegyenek korrekciós javaslatokat;

70.üdvözli a Bizottságnak az európai strukturális és beruházási alapok keretében megvalósuló partnerségek magatartási kódexe érvényességének meghosszabbítására vonatkozó döntését (240/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet); úgy véli, hogy ezek az iránymutatások jelentősen hozzájárulnak a helyi és regionális önkormányzatok és az egyéb érdekelt felek jobb bevonásához, de a hatékonyságuk további javítása és a partnerek még nagyobb mértékű bevonásának – a helyi alapú fellépések előmozdítása céljából történő – biztosítása érdekében felül kell őket vizsgálni;

71.emlékeztet arra, hogy a 2021–2027-es időszakra vonatkozó kohéziós politikai keretben a kohéziós programok előkészítésének, végrehajtásának, nyomon követésének és értékelésének valamennyi szakaszában figyelembe veszik és előmozdítják a nemek közötti egyenlőséget és a nemi dimenziót; kiemeli továbbá a nők különleges szerepét, különösen a távoli területeken és a vidéki térségekben, mivel jelentős szerepet töltenek be a civil társadalomban és a fenntartható gazdasági növekedésben; megjegyzi azonban, hogy ugyanakkor gyakran szembesülnek nehézségekkel a munkaerőpiachoz, a közszolgáltatásokhoz, az egészségügyi ellátáshoz, a gyermekgondozáshoz és az egyenlő bérekhez való hozzáférés terén;

72.kiemeli továbbá, hogy az ifjúsági szempontok kohéziós politikában való érvényesülése különös jelentőséggel bír;

73.kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az ESZA+ felhasználásával tegyenek további erőfeszítéseket a gyermekek jogai érvényesítésének előmozdítása érdekében, hogy támogassák az e célkitűzéshez hozzájáruló hatékony beavatkozásokat;

74.kéri, hogy a tagállamokban a célkitűzések, a célközönségek, a kommunikációs csatornák, a közösségi médiában való megjelenés, a tervezett költségvetés és a nyomon követés és értékelés releváns mutatóinak meghatározása révén még jobban erősítsék meg a programok és az uniós finanszírozású projektek kommunikációját és láthatóságát;

75.kéri, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és a katasztrófamegelőzéssel és -elhárítással kapcsolatos beruházásokat vagy egy külön szakpolitikai célkitűzés, tematikus koncentráció, vagy egy különleges feljogosító feltétel révén garantálják, hogy a helyi és regionális infrastruktúrába és kockázatkezelésbe irányuló fenntartató beruházásokat a kevésbé fejlett városi és vidéki térségekben, többek között a határ menti, a szigeti és a legkülső régiókban is biztosítani lehessen; úgy véli, hogy a célzott finanszírozásnak a kockázatcsökkentésre és a katasztrófák széles körével (éghajlati, geológiai, egészségügyi, ember okozta) szembeni felkészültségre kell összpontosítania; úgy véli, hogy ennek során nagy hangsúlyt kell helyezni az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok jobban tudják kezelni a kockázatokat, és a lassan bekövetkező eseményektől kezdve a szélsőséges időjárási eseményekig terjedően fel tudjanak készülni az éghajlatváltozás – többek között a parti erózió, az elsivatagosodás, a tengerszint-emelkedés, az erdőtüzek, az árvizek, a földcsuszamlások, a hőhullámok és más természeti katasztrófák – helyi hatásaira való reagálásra;

76.úgy véli, hogy a kohéziós finanszírozásnak a városi és a vidéki térségeket kiegyensúlyozott módon egyaránt támogatnia kell; szorgalmazza, hogy a kohéziós politika mind a városi, mind a vidéki térségekben végrehajtott kijelölt beruházásokon, valamint a városi és vidéki projektek és fenntartható beruházások közötti szorosabb kapcsolatokon keresztül erősebb városi és vidéki dimenzióval rendelkezzen az uniós régiókat érintő demográfiai kihívások, fejlesztési csapdák és városi és vidéki térségek közötti szakadékok kezelése érdekében;

77.a városfejlesztésre szánt nemzeti ERFA-előirányzatok arányának növelését szorgalmazza; kéri a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy a kis települések is hozzáférhessenek az ERFA fenntartható és integrált városfejlesztési projektek finanszírozására szánt forrásaihoz; hasonlóképpen kéri, hogy különítsenek el finanszírozást a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányokkal küzdő vidéki térségek és régiók számára; kéri, hogy ezt a finanszírozást a helyi és regionális önkormányzatokkal közösen programozzák, a helyi közösségek és az adott régiók javát szolgálva;

78.kéri, hogy a vidéki térségek számára dolgozzanak ki egy megfelelő tematikus célkitűzésekkel rendelkező valódi strukturális politikát, amely választ ad e területek sajátos kihívásaira, például a vidéki elsivatagosodásra, a népesség elöregedésére, az elnéptelenedésre, a vidéki térségek elhagyására, általában véve a közösségek hanyatlására, valamint az elégtelen egészségügyi ellátásra és oktatási lehetőségekre;

79.ösztönzi a közös projekteket közötti szinergiákat és a különböző kormányzati szintek közötti együttműködési megállapodásokat annak érdekében, hogy az infrastruktúrával, az innovációval, az éghajlatváltozás mérséklésével/az ahhoz való alkalmazkodással, valamint a zöld és digitális átállással kapcsolatos uniós beruházások során kihasználják a közös kapacitásokat és a méretgazdaságossági előnyöket; úgy véli, hogy e folyamatnak a széttagoltság és a szinergiák hiánya helyett a projektek iránti nagyobb felelősségvállaláshoz és a fenntartható beruházások konszolidációjához kell vezetnie;

80.kiemeli általában a területi együttműködés és különösen a határokon átnyúló együttműködés hozzáadott értékét; az európai területi együttműködési programok költségvetésének növelését szorgalmazza, mivel azok egyedülálló keretet biztosítanak a régiók közötti, határokon átnyúló és transznacionális együttműködéshez, és segítenek a közös kihívások kezelésében, a partnerségek előmozdításában, valamint a gazdasági fejlődés, a társadalmi kohézió és a környezeti fenntarthatóság előmozdításában; javasolja, hogy a „határ menti milliárdot” közvetlenül az európai területi társulásra bízzák, amelyet meg kell bízni annak független irányításával és projektek közötti elosztásával;

81.úgy véli, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó területfejlesztési menetrend valódi és megfelelő eszközként szolgál, amely az egyes régiók és sajátosságaik kezelésén keresztül biztosítja az EU kohézióját; kéri a Bizottságot, hogy fontolja meg a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó területfejlesztési menetrend szerepének a területirányítási útmutatón túlmutató módosítását; kéri a tagállamokat, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó területfejlesztési menetrenddel összhangban, az egyes régióik sajátosságait figyelembe véve dolgozzák ki a területi stratégiák programozásának alapjául szolgáló területi menetrendjüket, hogy az ösztönzőként szolgáljon, valamint annak érdekében, hogy előmozdítsák a döntéshozatali folyamatot, valamint a terület- és városfejlesztési politikák kidolgozását;

82.elismeri, hogy az integrált területi fejlesztési eszközök alapvető szerepet játszanak a minőségi végrehajtásban és a források felhasználásában; kéri, hogy a kohéziós politikai alapok egy részét különítsék el a vidéki területi megközelítések vagy a városok és a vidék közötti területi megközelítések kidolgozására, integrált területi beruházások, közösségvezérelt helyi fejlesztések vagy más, nem mezőgazdasági vidékfejlesztést célzó mechanizmusok révén, valamint a közös agrárpolitika égisze alatti LEADER-megközelítés keretében támogatott intézkedések kiegészítésére, mivel ez is egy alapvető módja lesz az elégedetlenségi földrajz kezelésének;

83.úgy véli, hogy a visszavont kohéziós kötelezettségvállalásoknak a kohéziós politikán belüli tartalékkeretekre való felhasználása segítene többek között felfogni a jövőbeli inflációs hullámokat vagy ellátási láncot érintő sokkokat; úgy véli, hogy e felhasználásnak a többéves és éves kötelezettségvállalás-visszavonási ciklusok nyomán, gördülő alapon és a szükségszerűség függvényében kellene működnie;

84.úgy véli, hogy a szükséges helyalapú orientáció és az Unió tematikus prioritásainak támogatása közötti kompromisszumot nagyobb rugalmassággal, a tematikus célkitűzések és kihívások opcionális választékával lehetne megoldani, amely a régiók és a települések számára a fejlettségi szintjüknek és szükségleteiknek megfelelően lenne hozzáférhető, tiszteletben tartva ugyanakkor a nemzeti szintű tematikus koncentrációt; hangsúlyozza, hogy egy ilyen modell csökkenti a programozási folyamat összetettségét és figyelembe veszi a regionális sajátosságokat; hangsúlyozza, hogy a kohéziós politikának továbbra is nyomon kell követnie a helyi szükségletek alakulását, hogy az Unión belüli regionális egyenlőtlenségek csökkentésével összefüggésben hatékonyan tudja kezelni azokat;

85.hangsúlyozza, hogy a tematikus koncentráció továbbra is a versenyképesebb, intelligensebb, szociálisabb és reziliensebb Európa, valamint a karbonsemleges gazdaság felé való átmenet megvalósításának sarokköve marad; hangsúlyozza azonban, hogy ezt hozzá kell igazítani a régiók és városok valódi szükségleteihez és gyakorlati működéséhez, a programozástól és az átprogramozástól kezdve a végrehajtásig és a lezárásig; biztos benne, hogy a fő elvnek a helyszínen felmerülő konkrét igényekhez igazodó, személyre szabott beruházási megközelítésnek kell lennie;

86.kéri a Bizottságot, hogy az egyes régióknak nyújtott támogatás mértékének meghatározásakor olyan további jellemzőket vegyen figyelembe, mint a régión belüli, növekedési potenciállal rendelkező területek, sajátos kihívásaik intenzitása, a folyamatban lévő átalakulások – például a zöld, a digitális és az ipari átállás – hatásainak való kitettségük vagy a társadalmi haladásuk mértéke, hogy jobban megállapítható legyen az egyes régiók konvergencia felé vezető útja; hangsúlyozza, hogy a GDP mint a fejlődés egyetlen mutatója nem veszi figyelembe mindezen szempontokat, és kéri, hogy azt egészítsék ki más mutatókkal, például az uniós társadalmi haladási mutatóval és az éghajlatváltozással szembeni sebezhetőségi mutatóval; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy különös figyelmet fordítsanak a fejlesztési csapdával szembesülő régiók támogatására, ahogy azt a 8. kohéziós jelentés is kiemeli;

87.a régiókon belüli egyenlőtlenségek kezelését szorgalmazza, nagyobb figyelmet fordítva a területek sokféleségére; kéri a Bizottságot, hogy mérlegelje annak lehetőségét, hogy a kezdeti előirányzatokat és a társfinanszírozási arányokat a NUTS III szint alapján értékelje annak érdekében, hogy a finanszírozást oda irányítsák, ahol arra a legnagyobb szükség van, és elkerüljék a elszegényedett és elmaradott területek kialakulását; hangsúlyozza, hogy egy ilyen hangsúlyeltolódásnál figyelembe kell venni a nagyobb városi területek, például a nagyvárosi területek uniós finanszírozására gyakorolt lehetséges negatív hatásokat;

88.úgy véli, hogy a városi és vidéki térségekben megvalósuló helyi projektekre szánt források elosztásakor a hangsúlyt a közös érdekű projektekre kell helyezni, ugyanakkor elő kell mozdítani a kkv-k részvételét is; kéri, hogy a hatékonyságuk és a szakpolitikai hatásuk fokozása érdekében a kisebb regionális pénzügyi eszközöket nagyobb regionális kezdeményezésekkel ötvözzék; kéri a Bizottságot, hogy a kötelezettségvállalások visszavonásának és az átcsoportosítások elkerülése érdekében szolgáljon iránymutatással és nyújtson tervezési támogatást, különösen az integrált területi és kis projektek számára; kiemeli, hogy fontos megerősíteni a területfejlesztés alulról építkező megközelítését, amely a társadalmi innováció és kapacitásépítés eszköze;

89.hangsúlyozza a jó kormányzás fontosságát a kohéziós politika kezelésében minden szinten; kiemeli, hogy az irányítási struktúrák színvonala meghatározhatja a beruházási prioritások optimális kombinációját az integrált fejlesztési stratégiák kialakításához és megvalósításához szükséges többszintű vertikális és horizontális koordináció elérése érdekében;

90.a városi és vidéki hatóságok monitoringbizottságokon belüli megerősített képviseletét szorgalmazza, amelyek együtt értékelhetnék az alapok kezelésének hatékonyságát; megismétli, hogy a többszintű kormányzás tiszteletben tartása érdekében e képviselőknek többek között meg kell osztaniuk a programozással és az átprogramozással kapcsolatos felelősséget;

91.kéri a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a kohéziós politikai alapok irányító hatóságok általi kezelésében megállapított hiányosságok orvoslása céljából, ugyanakkor az illetékes szervek igazgatási és irányítási kapacitásának javítása érdekében egyszerűsítse a technikai segítségnyújtáshoz való hozzáférést;

92.kéri, hogy a kohéziós politika következő generációs szabályainak kialakításába és végrehajtásába még jobban vonják be a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségéhez hasonló bizottsági kezdeményezéseket; úgy véli, hogy a városi hálózatok nélkülözhetetlen szerepet játszanak a szakpolitikai döntéshozatal és a helyszíni végrehajtás közötti szakadék áthidalásában; elismeri, hogy a polgármesterekre és helyi önkormányzatokra irányuló szakpolitikai és végrehajtási támogatás a szakpolitikák végrehajtásával összefüggésben lényegesen jobb eredményeket hoz;

93.hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok hatáskörei eltérőek a tagállamokban; megerősített helyi alapú megközelítést szorgalmaz, hogy a kohéziós politika irányítása közelebb kerüljön a regionális és helyi szinthez; hangsúlyozza, hogy az előkészítő munka, a megfelelő igazgatási kapacitás és intézményi háttér elengedhetetlen ahhoz, hogy biztosítani lehessen a szakpolitika hatékonyságát, csökkenteni lehessen a szabálytalanságok és a csalások számát, valamint elkerülhetők legyenek az irányító hatóságok, a szerződő felek és a végső kedvezményezettek további adminisztratív terhei;

94.meggyőződése, hogy a régiók és a települések költségvetési kapacitásának növelésével hosszú távon elősegíthető a helyi és regionális felelősségvállalás erősödése, valamint az uniós projektek időtállósága és a társfinanszírozás nagyobb hatásfoka; elismeri, hogy ez az eljárás javítaná a régióknak és a településeknek az uniós költségvetés által biztosított pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó hitelfelvételi kapacitását; hangsúlyozza, hogy a regionális és helyi költségvetéseknek képesnek kell lenniük ellensúlyozni az inflációs sokkok és az esetleges válságok uniós társfinanszírozású projektekre gyakorolt hatását;

95.kéri, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) Csoport a fenntartható városok, a fenntartható energia, a körforgásos gazdaság, a zöld munkahelyek, valamint a helyi és regionális innovációs projektek támogatása, többek között a pénzügyi eszközök fokozott igénybevétele és a magánszektor beruházásainak támogatása révén nagyobb mértékben vegyen részt a kohéziós politikai beruházásokban, különösen a kevésbé fejlett régiókban; az uniós támogatásokat kiegészítő és mozgósító helyi és regionális projekttámogatás és pénzügyi eszközök bővítését szorgalmazza; elismeri, hogy számos tagállamban az EBB-finanszírozás, például a strukturális hitelezési keret jelentősen hozzájárul a kohéziós politika szerinti nemzeti társfinanszírozási kötelezettségekhez, ami viszont megkönnyíti és felgyorsítja a programok végrehajtását;

96.hangsúlyozza, hogy a műszaki, pénzügyi és igazgatási kapacitás elengedhetetlen annak biztosításához, hogy az irányító szervek és a helyi és regionális önkormányzatok olyan technikai ismereteket szerezzenek, különösen az éghajlatváltozással kapcsolatban, amelyeket a vidék- és várostervezés és vidék- és városgazdálkodás során hasznosítani tudnak; meggyőződése, hogy ez a projektjavaslatok jobb tervezéséhez és értékeléséhez, a források hatékonyabb elosztásához és a költségvetés kielégítő végrehajtásához vezet, a kötelezettségvállalások visszavonásának jelentős kockázata nélkül;

97.kéri, hogy a meglévő technikai segítségnyújtási és tanácsadó programok kifejezetten a kisebb településeket, a határokon átnyúló, távoli és vidéki területeket, valamint a legkülső és a szigeti régiókat vegyék célba, hogy segítsenek nekik szembenézni az olyan új kihívásokkal, mint a zöld átállás és az éghajlatváltozás; e tekintetben hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EBB és a Bizottság együttműködésében technikai segítségnyújtási eszközöket dolgozzanak ki, többek között az energiahatékonyság terén; 100%-os uniós társfinanszírozás formájában célzott támogatást szorgalmaz a műszaki, pénzügyi és igazgatási kapacitás kiépítése, a projekttervezés és -előkészítés, a tervezett projektek azonosítása és kiépítése, valamint a stratégiai tervezési képességek, többek között a tervezési eszközök fejlesztése céljából; úgy véli, hogy tovább kell fejleszteni az URBIS platformot, amely egyedüli kapcsolattartó pontként szolgál a települések számára;

98.ragaszkodik a Bizottság eseti kezdeményezéseinek kritikai felülvizsgálatához és az új kezdeményezések alapos átvilágításához a minőség és a mennyiség tekintetében; kéri, hogy e folyamatot közösen és partnerségben, a helyi szint – többek között a városok és a vidéki térségek, valamint a régiók és a civil társadalmi szervezetek – garantált képviselete mellett irányítsák; figyelmeztet arra, hogy a kohéziós politikai alapokból finanszírozott, a helyi és regionális szint számára hozzáadott értékkel nem bíró eseti bizottsági kezdeményezések elterjedése alááshatja az előre eltervezett általános kohéziós előirányzatok hatékonyságát; hangsúlyozza, hogy minden új bizottsági kezdeményezést megfelelő költségvetési kiegészítésnek kell kísérnie;

99.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Európai Bizottságának, valamint a tagállamok nemzeti és regionális parlamentjeinek.