(2)Az (EU) 2016/679 rendelet 60. és 65. cikkében előírt együttműködési és vitarendezési mechanizmus zökkenőmentes és hatékony működésének biztosítása érdekében meg kell határozni a felügyeleti hatóságok által a határokon átnyúló ügyekben, illetve a testület által a vitarendezés során folytatott eljárások lefolytatására vonatkozó szabályokat, beleértve a határokon átnyúló panaszok kezelését is. Emiatt szabályokat kell megállapítani a felek meghallgatáshoz való jogának a felügyeleti hatóságok és adott esetben a testület által hozott döntések elfogadása előtti gyakorlására vonatkozóan is. E rendelet célja ezáltal az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 41. cikkében foglalt, a megfelelő ügyintézéshez való jog védelme. E cél elérése érdekében e rendelet rendelkezéseinek alkalmazása során valamennyi adatvédelmi hatóságnak pártatlanul és függetlenül, valamint az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt jogállamisággal összhangban kell eljárnia.

(3)Az adatvédelmi szabályok megsértésének felderítéséhez a panaszok alapvető információforrásul szolgálnak. A határokon átnyúló ügyekben a panaszok kezelésére egyértelmű és hatékony eljárásokat kell meghatározni, mivel a panasszal más felügyeleti hatóság is foglalkozhat, mint amelyikhez a panaszt benyújtották. E célból ajánlott egy hatékony kommunikációs mechanizmus létrehozása a felügyeleti hatóságok között, amely megkönnyíti a panaszok adatvédelmi szabályokkal összhangban történő megoldásához szükséges információk gyors és biztonságos megosztását.

(4)Ahhoz, hogy a panasz elfogadható legyen, bizonyos minimális információkat kell tartalmaznia az állítólagos jogsértésre vonatkozóan, legyen szó akár folyamatban lévő, akár múltbeli jogsértésről. A jogsértés megszűnése nem képezhet elegendő alapot a panasz automatikus elutasítására. Ezért annak érdekében, hogy a panaszosokat segítsék a szükséges tények benyújtásában a felügyeleti hatóságokhoz, egy panaszmintát kell biztosítani. A mintában meghatározott információkat csak az (EU) 2016/679 rendelet értelmében vett határokon átnyúló adatkezelés esetén kell benyújtani, de a mintát a felügyeleti hatóságok olyan esetekben is használhatják, amelyek nem határokon átnyúló adatkezeléssel kapcsolatosak. Az információkat elektronikusan vagy postai úton lehet benyújtani. A panasz befogadhatóvá minősítéséhez nem kérhető további információ. Ha egy panasz nem felel meg a minimumkövetelményeknek, a felügyeleti hatóságnak el kell utasítania azt, és tájékoztatnia kell a panaszost a hiányzó információkról. A panaszos ezután újra benyújthatja a teljes panaszt. Bár a panaszosnak nem írható elő, hogy a panasz benyújtása előtt kapcsolatba kell lépnie a vizsgálat alá vont féllel, ha a panaszos a panasz benyújtása előtt felvette a kapcsolatot a vizsgálat alá vont féllel ugyanazon ügy miatt, akkor az e kapcsolatra vonatkozó kommunikációt be kell nyújtania. A felügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy megkönnyítsék a panaszok felhasználóbarát elektronikus formában történő benyújtását és a fogyatékossággal élők igényeinek figyelembe vételét.

(5)A felügyeleti hatóságok kötelesek észszerű határidőn belül dönteni a panaszokról. Az, hogy mi számít észszerű határidőnek, az egyes ügyek körülményeitől és különösen annak kontextusától, a fő felügyeleti hatóság által követett különböző eljárási lépésektől, a feleknek az eljárás során tanúsított magatartásától, valamint az ügy összetettségétől függ. Az emberi jogok európai egyezményének (EJEE) 6. cikke, valamint a Charta 41. és 47. cikke az eljárások észszerű általános időtartamát írja elő. Tekintettel arra, hogy ez magában foglalja az (EU) 2016/679 rendelet 78. cikke szerinti bírósági jogorvoslatokat is, a felügyeleti hatóságok előtti eljárások általában nem tarthatnak kilenc hónapnál tovább, kivéve, ha kivételes körülmények merülnek fel. Ez a rendelet a fő felügyeleti hatóság befolyásán kívül eső késedelmek vagy zavarok esetén hosszabbítást ír elő. E célból elegendő finanszírozást és személyzetet kell biztosítani ahhoz, hogy garantálják a megfelelő ügyintézéshez való jogot nem érintő ügyek időben történő és hatékony kezelését.

(6)A felügyeleti hatóság által az (EU) 2016/679 rendelet 57. cikke (1) bekezdésének f) pontja alapján kezelt minden egyes panaszt a megfelelő mértékben, a kellő gondossággal kell kivizsgálni, szem előtt tartva, hogy a felügyeleti hatóság hatásköre minden egyes alkalmazásának hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lennie az (EU) 2016/679 rendeletnek való megfelelés biztosítása szempontjából. A vizsgálat megfelelő mértékének értékelése során a felügyeleti hatóságoknak arra kell törekedniük, hogy a panaszos számára kielégítő megoldást találjanak, ami megköveteli a panaszból eredő valamennyi releváns jogi és ténybeli elem kivizsgálását annak biztosítása érdekében, hogy közösen lehessen döntést hozni, és gyorsan hatékony jogorvoslatot lehessen nyújtani a panaszos számára. Annak sérelme nélkül, hogy a panaszos számára rövid határidőn belül kielégítő megoldást kell biztosítani, a felügyeleti hatóságoknak olyan mértékű vizsgálatot kell folytatniuk, amely lehetővé teszi számukra, hogy meggyőződjenek arról, hogy a panasz súlyosabb vagy rendszerszintű jogsértésekre utal-e. Az eljárás megtervezése fontos a gyors eredmény biztosítása érdekében. A felügyeleti hatóságok nem hivatkozhatnak az (EU) 2016/679 rendelet 79. cikke szerinti jogokra indokként a panasz kivizsgálásának korlátozására. A Charta 47. cikkének való megfelelés biztosítása érdekében a panaszkezelésnek mindig fellebbezhető határozathoz kell vezetnie. A panaszokat, hacsak vissza nem vonják őket, nem lehet bírósági felülvizsgálatra benyújtható döntés nélkül lezárni vagy más módon megszüntetni.

(7)A fő felügyeleti hatóságnak azonnali távoli hozzáférést kell biztosítania a felügyeleti hatóságok számára a közös ügyirathoz, amely az ügy összes lényeges dokumentumát tartalmazza, beleértve az összes belső vagy bizalmas információt, valamint az összes dokumentumnak az együttműködés nyelvére történő fordítását. Ezen túlmenően a fő felügyeleti hatóságnak aktívan tájékoztatnia kell a többi felügyeleti hatóságot az olyan jelentős változásokról, amelyek azonnali intézkedést vagy fokozott figyelmet igényelhetnek. A határokon átnyúló ügyekben a panaszok kezelésére egyértelmű és hatékony eljárásokat is meg kell határozni, mivel a panasszal más felügyeleti hatóság is foglalkozhat, mint amelyhez a panaszt benyújtották.

(8)Az illetékes felügyeleti hatóságnak távoli hozzáférést kell biztosítania a felek számára a közös ügyirathoz, de bizonyos körülmények között korlátozhatja ezt a hozzáférési jogot. E hozzáférésnek lehetővé kell tennie a hatékony bírósági jogorvoslat igénybevételét a Charta 47. cikkével összhangban.

(9)Annak érdekében, hogy a felügyeleti hatóságok gyorsan véget vessenek az (EU) 2016/679 rendelet megsértésének, és gyors megoldást találjanak a panaszosok számára, a felügyeleti hatóságok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy adott esetben a panaszok felek közötti egyezség útján történő rendezésére törekedjenek. A felügyeleti hatóságok nem tehetik függővé a panasz kezelését az egyezség útján történő rendezés eljárásában való részvételtől. Az egyezségeknek a felek között az alkalmazandó jog szerinti szerződés formájában kell létrejönniük, de kötelezniük kell a hatóságokat. Az a tény, hogy egy egyéni panasz egyezség útján történő rendezéssel megoldódott, nem akadályozza meg az illetékes felügyeleti hatóságot abban, hogy hivatalból eljárást indítson, például az (EU) 2016/679 rendelet rendszerszintű vagy ismétlődő megsértése esetén. Ezzel a hivatalból biztosított lehetőséggel azonban nem szabad visszaélni a panaszokkal kapcsolatos döntéshozatal elhalasztására.

(10)Az (EU) 2016/679 rendelet VII. fejezetében foglalt együttműködési és az egységes alkalmazást célzó mechanizmusok hatékony működésének biztosítása érdekében fontos, hogy a határokon átnyúló ügyeket időben és az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikke alapjául szolgáló őszinte és hatékony együttműködés szellemének megfelelően oldják meg. A fő felügyeleti hatóságnak a többi érintett felügyeleti hatósággal való szoros együttműködés keretében kell gyakorolnia a hatáskörét. Hasonlóképpen, az érintett felügyeleti hatóságoknak már a korai szakaszban aktívan részt kell venniük a vizsgálatban, hogy konszenzusra törekedjenek, teljes mértékben kihasználva az (EU) 2016/679 rendelet által biztosított eszközöket. Ennek összhangban kell lennie az (EU) 2016/679 rendeletben foglalt „egységességi” mechanizmussal, és adott esetben garantálnia kell a felekkel szembeni megkülönböztetésmentes bánásmódot, a jogbiztonságot és a felügyeleti hatóságok döntéseinek meghozatala során a függetlenséget.

(11)Különösen fontos, hogy a felügyeleti hatóságok a lehető leghamarabb, még azelőtt konszenzusra jussanak az ügy kulcsfontosságú szempontjairól a legfontosabb kérdések összefoglalása és az összefoglalóhoz fűzött észrevételek révén, hogy elfogadnák az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkében említett döntéstervezetet, ezáltal csökkentve az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikkében említett vitarendezési mechanizmus elé kerülő ügyek számát, és végső soron biztosítva a határokon átnyúló ügyek gyors megoldását.

(12)A felügyeleti hatóságok közötti együttműködésnek nyílt párbeszédre kell épülnie, amely lehetővé teszi az érintett felügyeleti hatóságok számára, hogy a fő felügyeleti hatósággal való tapasztalat- és véleménycserével érdemben befolyásolják a vizsgálat menetét. Az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották vagy amelyik hivatalból intézkedést kér, elláthatja a fő felügyeleti hatóságot a kulcsfontosságú kérdések összefoglalójával, amely tartalmazza a vizsgálat fő kérdéseivel kapcsolatos előzetes véleményét. A fő felügyeleti hatóságnak kell elkészítenie a kulcsfontosságú kérdések végleges összefoglalóját. A kulcsfontosságú kérdések összefoglalójának a közös ügyirat részét kell képeznie, és olyan élő dokumentumnak kell lennie, amelyet a fő felügyeleti hatóság az eljárás során frissít. Ezt kellően korai szakaszban kell biztosítani ahhoz, hogy az érintett felügyeleti hatóságokat hatékonyan be lehessen vonni. Az érintett felügyeleti hatóságoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a kulcsfontosságú kérdések összefoglalójának aktualizált változatával kapcsolatos észrevételeiket megtegyék. A felügyeleti hatóságoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a testület előtt vitát kezdeményezzenek. A felügyeleti hatóságoknak törekedniük kell arra, hogy a lehető legkorábban konszenzusra jussanak a vizsgálat hatókörét illetően.

(13)Az összes érintett felügyeleti hatóság és a fő felügyeleti hatóság közötti hatékony és átfogó együttműködés érdekében az érintett felügyeleti hatóságok és a felek által benyújtott valamennyi dokumentumnak tömörnek kell lennie, és azokat kellően világosan és pontosan kell megfogalmazni annak érdekében, hogy valamennyi felügyeleti hatóság számára könnyen érthetőek legyenek. A felügyeleti hatóságok ezért korlátozhatják a felek beadványainak hosszát. A jogi érveket a fő kérdéseket tartalmazó összefoglaló azon részére való hivatkozással kell csoportosítani, amelyre vonatkoznak.

(14)A nem vitás kérdéseket felvető ügyek (nem vitás ügyek) nem igényelnek kiterjedt megbeszéléseket a felügyeleti hatóságok között a konszenzus elérése érdekében, és ezért gyorsabban elintézhetők. Ha az érintett felügyeleti hatóságok egyike sem tesz észrevételt a kulcsfontosságú kérdések összefoglalójával kapcsolatban, a fő felügyeleti hatóságnak a panasz benyújtásától számított három hónapon belül közölnie kell a döntéstervezetet.

(15)A felügyeleti hatóságoknak az őszinte és hatékony együttműködés szellemében minden szükséges eszközt igénybe kell venniük a konszenzus eléréséhez. Ezért, ha az érintett felügyeleti hatóságok és a fő felügyeleti hatóság között véleménykülönbség áll fenn egy ügy hatókörét vagy az azzal kapcsolatos eljárási kérdéseket illetően, a felügyeleti hatóságoknak az ügyet gyorsan a testület elé kell vinniük. A testületnek meg kell hoznia a szükséges eljárási döntéseket. A testületnek és a felügyeleti hatóságoknak törekedniük kell a folyamatban lévő eljárások lehető leggyorsabb lezárására. A fő felügyeleti hatóság vagy az érintett felügyeleti hatóságok egyike számára lehetővé kell tenni, hogy a 61. vagy 62. cikk szerinti kérelem benyújtása nélkül sürgősségi eljárás alapján elfogadott kötelező erejű döntést kérjen a testülettől.

törölve

(17)Annak érdekében, hogy a panaszos élhessen az (EU) 2016/679 rendelet 78. cikke szerinti hatékony bírósági jogorvoslathoz való jogával, a panaszkezelésnek mindig olyan döntéshez kell vezetnie, amely nemzeti bíróság előtt megtámadható.

törölve

(19)A panasz elutasítása esetén egy határokon átnyúló ügyben tisztázni kell a hatáskörök megosztását a fő felügyeleti hatóság és azon felügyeleti hatóság között, amelyhez a panaszt benyújtották. A vizsgálat során a panaszos kapcsolattartójaként az a felügyeleti hatóság felelős a panaszossal folytatott valamennyi kommunikációért, amelyhez a panaszt benyújtották. Minden ilyen kommunikációt meg kell osztani a fő felügyeleti hatósággal. Mivel az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (8) és (9) bekezdése értelmében a panaszt elutasító – és a nemzeti eljárásjognak szükségszerűen megfelelő – végleges döntés elfogadásáért az a felügyeleti hatóság felelős, amelyhez a panaszt benyújtották, ezt a felügyeleti hatóságot a fő felügyeleti hatóságnak az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdése szerinti döntéstervezet, valamint a (7)–(9) bekezdése szerinti bármely végleges határozat elkészítésébe is be kell vonnia.

(21)A megfelelő ügyintézéshez való jog és a Chartában rögzített védelemhez való jog hatékony védelme érdekében – ideértve minden személynek azt a jogát, hogy az őt hátrányosan érintő egyedi intézkedés meghozatala előtt meghallgassák – fontos, hogy e jog gyakorlására vonatkozóan egyértelmű szabályokat állapítsanak meg az ügyben érintett valamennyi fél számára. Minden félnek joga van ahhoz, hogy lemondjon a meghallgatáshoz való jogról.

(22)A felügyeleti hatóságok által az (EU) 2016/679 rendelet végrehajtása során alkalmazott közigazgatási eljárásra vonatkozó szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a feleknek az eljárás során ténylegesen lehetőségük legyen arra, hogy éljenek meghallgatáshoz való jogukkal, és hogy a felügyeleti hatóság által felhozott tények, kifogások és körülmények valóságtartalmával és helytállóságával kapcsolatos álláspontjukat az eljárás során ismertessék, és ezáltal lehetővé tegyék számukra a védelemhez való joguk gyakorlását. Az előzetes megállapítások az (EU) 2016/679 rendelet állítólagos megsértésével kapcsolatos előzetes álláspontot rögzítik a vizsgálatot követően. Ezek tehát olyan alapvető eljárási biztosítékot jelentenek, amely biztosítja a meghallgatáshoz való jog tiszteletben tartását. A feleknek a közigazgatási közös ügyiratba való betekintés révén minden szükséges dokumentumot biztosítani kell ahhoz, hogy a vizsgálat szempontjából lényeges kérdésekkel kapcsolatban ténylegesen észrevételeket tegyenek.

(23)Az előzetes megállapításokat olyan szóhasználattal kell megfogalmazni, amely – még ha tömör is – kellően világos ahhoz, hogy a felek megfelelően azonosítani tudják az (EU) 2016/679 rendelet állítólagos megsértésének jellegét. A felek minden szükséges tájékoztatásának kötelezettsége a meghallgatásuk lehetővé tétele érdekében akkor teljesül, ha a végleges döntés csak olyan tényeket vesz figyelembe, amelyekkel kapcsolatban a feleknek lehetőségük volt álláspontjuk ismertetésére. A fő felügyeleti hatóság végleges döntése azonban nem feltétlenül kell, hogy az előzetes megállapítások másolata legyen. A fő felügyeleti hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy a végleges döntésben figyelembe vegye a feleknek az előzetes megállapításokra adott válaszait, valamint adott esetben az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (5) bekezdése szerinti módosított döntéstervezetet és az említett rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti, a felügyeleti hatóságok közötti vitát lezáró testületi döntést. A fő felügyeleti hatóságnak képesnek kell lennie arra, hogy saját maga értékelje a tényeket és a felek által előterjesztett jogi minősítéseket annak érdekében, hogy vagy elvesse a kifogásokat, ha a felügyeleti hatóság megalapozatlannak találja azokat, vagy kiegészítse és újrafogalmazza az általa fenntartott kifogások alátámasztására szolgáló ténybeli és jogi érveit.

(24)Az eljárás megfelelő szakaszaiban, különösen az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (5) bekezdése szerinti módosított döntéstervezet benyújtását vagy az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti kötelező erejű döntésnek a testület általi elfogadását megelőzően a felek számára biztosítani kell a meghallgatáshoz való jogot.

(25)A panaszosoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az (EU) 2016/679 rendelet esetleges megsértésével kapcsolatos kérdések azonosítása vagy tisztázása céljából részt vegyenek a felügyeleti hatóság által kezdeményezett eljárásban. Az a tény, hogy a felügyeleti hatóság a panasz tárgyát illetően már vizsgálatot indított, vagy a panasz beérkezését követően hivatalból indított vizsgálat keretében fog foglalkozni a panasszal, nem zárja ki az érintett panaszosnak való minősítését.

törölve

(27)Amikor határidőket szabnak meg a felek számára az előzetes megállapításokkal kapcsolatos álláspontjuk kifejtésére és korlátozzák a beadványok terjedelmét, a felügyeleti hatóságoknak figyelembe kell venniük az előzetes megállapításokban felvetett kérdések összetettségét, valamint a vizsgálat alá vont felek és a panaszosok válaszadásra való képességét annak biztosítása érdekében, hogy a feleknek elegendő lehetőségük legyen arra, hogy érdemben kifejthessék álláspontjukat a felvetett kérdésekkel kapcsolatban. Ez azonban nem vezethet indokolatlanul hosszú eljárásokhoz.

törölve

(29)A vitarendezési eljárás hatékony és inkluzív lezárása érdekében – amelyben valamennyi felügyeleti hatóságnak lehetőséget kell kapnia arra, hogy véleményével hozzájáruljon ahhoz –, valamint a vitarendezés időbeli korlátait szem előtt tartva, a releváns és megalapozott kifogások formájának és szerkezetének meg kell felelnie bizonyos követelményeknek. Ezért a releváns és megalapozott kifogásoknak világosan meg kell jelölniük a döntéstervezettel való egyet nem értést, és azokat kellően világosan, koherensen és pontosan kell megfogalmazni.

(30)A közös ügyiratba való betekintés a Chartában biztosított megfelelő ügyintézéshez való jog szellemében biztosítható. A közös ügyiratba való betekintést biztosítani kell a felek számára. A felek közös ügyiratba való betekintése valamely fél kérésére e fél jogilag elismert jogainak vagy mások jogainak védelme vagy a közérdek védelme érdekében korlátozható. E korlátozásnak arányosnak kell lennie mások elismert jogaira vagy az elérni kívánt közérdekre tekintettel.

(31)A felügyeleti hatóságoknak a közös ügyiratba való betekintés lehetővé tétele során az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban biztosítaniuk kell az üzleti titkok és egyéb jogilag védett bizalmas információk, valamint a közérdekű információk védelmét. Az egyéb bizalmas információk kategóriájába tartoznak az üzleti titkoktól eltérő olyan információk, amelyek bizalmasnak tekinthetők, amennyiben azok nyilvánosságra hozatala jelentős kárt okozna az adatkezelőnek, az adatfeldolgozónak vagy egy természetes vagy jogi személynek. A felügyeleti hatóságok számára lehetővé kell tenni annak előírását, hogy a dokumentumokat vagy nyilatkozatokat benyújtó vagy benyújtott, vizsgálat alá vont felek azonosítsák a bizalmas információkat, és biztosítsanak egy bizalmas információkat nem tartalmazó változatot.

(33)Amikor az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke alapján vitarendezési eljárásra utal egy ügyet, a fő felügyeleti hatóságnak minden szükséges információt meg kell adnia a testületnek ahhoz, hogy az értékelni tudja a releváns és megalapozott kifogások elfogadhatóságát, és meg tudja hozni az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti döntést. Miután a testület megkapta az összes szükséges dokumentumot, a testületnek nyilvántartásba kell vennie az ügy benyújtását az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

(34)A testület az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti kötelező erejű döntésének kizárólag a vitarendezés megindításához fő ügyekre kell vonatkoznia, és azt világosan és pontosan kell megfogalmazni, hogy a fő felügyeleti hatóság a testület döntése alapján fogadhassa el végleges döntését.

(36)Az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (2) bekezdése szerinti, sürgősségi eljárás keretében elfogadott vélemények és az ilyen kötelező erejű döntések elfogadására vonatkozó eljárás egyszerűsítése érdekében meg kell határozni a sürgősségi eljárás keretében elfogadott vélemények és az ilyen kötelező erejű döntések iránti kérelem benyújtásának időpontjára, a testülethez benyújtandó és a testület döntésének alapjául szolgáló dokumentumokra, a testület véleményének vagy döntésének címzettjére, valamint a testület véleményének vagy döntésének következményeire vonatkozó eljárási szabályokat. Az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (1) bekezdése szerinti ideiglenes intézkedéseknek az említett rendelet 58. cikke értelmében a felügyeleti hatóságok hatáskörébe tartozó valamennyi lehetséges intézkedést magukban kell foglalniuk.

(38)Az európai adatvédelmi biztossal és az Európai Adatvédelmi Testülettel az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációt folytattak, és 2023. szeptember 19-én közös véleményt adtak ki,

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet a panaszok kezelésére és a vizsgálatok lefolytatására vonatkozó eljárási szabályokat állapítja meg a felügyeleti hatóságok panaszalapú és hivatalból indított ügyeiben, amennyiben egynél több tagállam felügyeleti hatóságai vesznek részt az ügyben, valamint megállapítja a kapcsolódó bírósági jogorvoslatokra vonatkozó eljárási szabályokat.

1.„vizsgálat alá vont fél”: az(ok) az adatkezelő(k) és/vagy adatfeldolgozó(k), aki(ke)t/amelye(ke)t az (EU) 2016/679 rendelet állítólagos megsértésével vádolnak, vagy emiatt vizsgálat alá vontak, valamint képviselőjük/képviselőik;

2.„a legfontosabb kérdések összefoglalója”: a fő felügyeleti hatóság által az érintett felügyeleti hatóságoknak nyújtandó összefoglaló, amely meghatározza a vizsgálat előzetes hatókörébe tartozó főbb releváns ténybeli és jogi kérdéseket és a fő felügyeleti hatóságnak az üggyel kapcsolatos ténybeli és jogi álláspontját;

3.„előzetes megállapítások”: a fő felügyeleti hatóság által a feleknek átadott dokumentum, amely tartalmazza az állításokat, a releváns tényeket, az alátámasztó bizonyítékokat, a jogi elemzést és adott esetben a javasolt korrekciós intézkedéseket;

(1)Az e rendelet hatálya alá tartozó panaszban meg kell adni a mellékletben meghatározott mintában előírt információkat.

(2)Az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, a panasz befogadhatóságának (1b) bekezdés szerinti visszaigazolásától számított három héten belül:

törölve

törölve

törölve

törölve

II. fejezet Panaszok és hivatalból indított eljárások

A panaszok kezelése

(1) Annak értékelése során, hogy a panasz kivizsgálása milyen mértékben indokolt, a fő felügyeleti hatóság minden egyes esetben az alábbiak biztosítására törekszik:

a)a panaszosnak nyújtott hatékony és időben történő jogorvoslat;

b)a panasz közös elbírálásához és az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (7), (8) és (9) bekezdése szerinti határozat meghozatalához szükséges releváns ténybeli és jogi elemek vizsgálata;

c)az (EU) 2016/679 rendelet hatékony végrehajtásához szükséges egyéb elemek vizsgálata, beleértve az (EU) 2016/679 rendelet 58. cikkének (2) bekezdése, 83. cikke vagy 84. cikke szerinti hatáskörök hivatalból történő gyakorlását, különösen rendszerszintű, súlyos vagy ismétlődő jogsértések esetén.

(1)A panasz a panaszos és a vizsgálat alá vont fél közötti egyezség útján történő rendezéssel is megoldható az eljárás bármely szakaszában. A panaszt fogadó vagy a fő felügyeleti hatóság ösztönözheti és elősegítheti ezt az önkéntes eljárást.

törölve

Az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikke szerinti és más érintett hatóságokkal való együttműködés

törölve

(1)A fő felügyeleti hatóság azonnali, korlátlan és folyamatos távoli hozzáférést biztosít a többi érintett felügyeleti hatóság számára a teljes közös ügyirathoz, és az ügyhöz kapcsolódó összes releváns információt, különösen a dokumentumokat, beadványokat, emlékeztetőket és egyéb információkat a keletkezésüket vagy a kézhezvételüket követő egy héten belül felveszi a közös ügyiratba.

(2)A fő felügyeleti hatóság az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (1) és (3) bekezdése szerinti releváns információkat a keletkezésüktől vagy a kézhezvételüktől számított egy héten belül ténylegesen a többi érintett felügyeleti hatóság és – amennyiben az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke szerinti vitarendezéshez szükséges – a testület rendelkezésére bocsátja, és értesíti őket ezekről az információkról. Ennek a tájékoztatásnak ki kell terjednie az eljárás főbb lépéseire vonatkozó információkra, beleértve adott esetben a következőket:

a)a hivatalból indított vizsgálat vagy panaszeljárás megindítására vonatkozó információk;

e)a 9. cikkel összhangban a vizsgálat legfontosabb kérdéseit tartalmazó összefoglaló kiadása vagy frissítése;

f)az (EU) 2016/679 rendelet megsértésének megállapítására irányuló lépésekre vonatkozó információk az előzetes megállapítások elkészítése és a döntéstervezet elkészítése előtt;

i)a panaszosnak az előzetes megállapítások nem bizalmas változatával és adott esetben a vizsgálat más olyan szempontjaival kapcsolatos álláspontja, amelyekről a panaszos hivatalos írásbeli beadványt nyújtott be;

(1)A fő felügyeleti hatóság a panasz vagy a hivatalból indított eljárás megindítása iránti kérelem kézhezvételét követő négy héten belül az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (1) bekezdése szerinti együttműködés céljából összefoglalót készít azokról a fő kérdésekről, amelyeket az ügy eldöntéséhez feltehetően meg kell határozni, és ezt az összefoglalót az érintett felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja. Az összefoglalót pártatlan módon, az eltérő tényeket és érveket figyelembe véve kell elkészíteni. Az ügynek a 3. cikk (2) bekezdése c) pontjának i. alpontja szerinti, fő felügyeleti hatóságnak történő továbbításakor az érintett felügyeleti hatóság a legfontosabb kérdések összefoglalójának tervezetét is rendelkezésre bocsáthatja, amely nem kötelező erejű a fő felügyeleti hatóságra nézve.

a)a releváns tények;

b)a vizsgálat tárgyának előzetes meghatározása, különösen az (EU) 2016/679 rendelet azon rendelkezései, amelyeket az állítólagos jogsértés érint, és adott esetben annak jelzése, hogy a jelek szerint megsértették-e azokat;

c)előzetes ténybeli vagy jogi értékelések, amelyek foglalkoznak a felek által az összefoglaló készítésekor kifejtett minden releváns véleménnyel, és magukban foglalják a vonatkozó európai ítélkezési gyakorlatot, valamint a testület által kiadott iránymutatásokat, ajánlásokat és bevált gyakorlatokat;

(3)Az érintett felügyeleti hatóságok ténybeli vagy jogi észrevételeket tehetnek a legfontosabb kérdések összefoglalójával kapcsolatban. Ezeket az észrevételeket a legfontosabb kérdések összefoglalójának vagy bármilyen új információnak a kézhezvételétől számított négy héten belül kell megtenni, az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkével összhangban.

törölve

törölve

(6)Azokat az eseteket, amelyekben az érintett felügyeleti hatóságok egyike sem tett olyan észrevételt e cikk (3) bekezdése szerint, amely kifogást emel a legfontosabb kérdések összefoglalója ellen vagy más fontos ténybeli vagy jogi kérdéseket vet fel, nem vitás ügyeknek kell tekinteni. Ilyen esetekben a 4. cikk (1b) bekezdésében említett döntéstervezet kiadásának határideje 3 hónapra csökken.

2. szakasz

Együttműködés más érintett hatóságokkal

(1)Az érintett felügyeleti hatóság az (EU) 2016/679 rendelet 61. vagy 62. cikke vagy mindkettő alapján kérelmet nyújt be a fő felügyeleti hatósághoz, ha az érintett felügyeleti hatóságok 9. cikk (3) bekezdése szerinti észrevételeit követően az érintett felügyeleti hatóság nem ért egyet a fő felügyeleti hatóság értékelésével a következőkről:

b)a fő felügyeleti hatóság által a 9. cikk (2) bekezdésének c) pontja alapján meghatározott előzetes ténybeli vagy jogi értékelések;

törölve

(3)Az e rendelet 9. cikke (6) bekezdésének hatálya alá nem tartozó ügyekben a fő felügyeleti hatóság a legfontosabb kérdések összefoglalójára vonatkozó észrevételeik alapján, valamint adott esetben az (EU) 2016/679 rendelet 61. és 62. cikke szerinti megkeresésekre adott válaszok alapján megvizsgálja az eltérő álláspontok szempontjából releváns tényeket, és egyeztet – legjobb tudása szerint – az érintett felügyeleti hatóságokkal a konszenzusra való törekvés érdekében. A konszenzus alapján a fő felügyeleti hatóság folytatja a vizsgálatot, és elkészíti az előzetes megállapításokat.

(4)Amennyiben az észrevételek benyújtására nyitva álló határidő leteltét követő négy héten belül az e cikk (3) bekezdésében előírt eljárásban nem születik a fő felügyeleti hatóság és egy vagy több érintett felügyeleti hatóság között konszenzus az e rendelet 9. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett kérdésekben, a fő felügyeleti hatóság vagy az érintett felügyeleti hatóság e rendelet 26a. cikke alapján eljárási döntést kér a testülettől.

(5)Ha a fő felügyeleti hatóság e cikk (4) bekezdése alapján eljárási döntést kér a testülettől, a megkereső felügyeleti hatóságnak az alábbiakat kell megadnia:

a)a 9. cikk (2) bekezdésében említett releváns információk, beleértve azok bármely módosítását is, ha arra sor kerül;

b)azon érintett felügyeleti hatóságok észrevételei, amely nem értenek egyet a vizsgálat hatókörének a fő felügyeleti hatóság általi előzetes meghatározásával, vagy a legfontosabb kérdések összefoglalója 9. cikk (2) bekezdésében említett elemeinek ténybeli vagy jogi értékelése;

(6)A testület a 26a. cikkel összhangban, az összes beérkezett dokumentum alapján sürgősségi eljárás alapján kötelező erejű döntést fogad el a legfontosabb kérdések összefoglalójáról vagy a (4) bekezdésben említett időtartam meghosszabbításáról.

törölve

törölve

törölve

A vizsgálat alá vont feleknek címzett döntések

Előzetes megállapítás és a meghallgatáshoz való jog

(1)Az e rendelet 9. és 10. cikke szerinti konzultációkat és eljárásokat követően, ha a fő felügyeleti hatóság az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdése szerinti döntéstervezetet kíván benyújtani a többi érintett felügyeleti hatóságnak, amelyben megállapítja az (EU) 2016/679 rendelet megsértését, előzetes megállapításokat készít.

Az előzetes megállapításoknak kimerítően és kellően világosan kell bemutatniuk a felhozott állításokat ahhoz, hogy a vizsgálat alá vont felek megismerhessék a fő felügyeleti hatóság által vizsgált magatartást. Az előzetes megállapításoknak különösen világosan ismertetniük kell a vizsgálat alá vont felekkel szemben felhozott valamennyi tényt – beleértve az alapul szolgáló összes bizonyíték felsorolását – és a teljes jogi értékelést, hogy a feleket meghallgassák és kifejthessék véleményüket a tényekről és azokról a jogi következtetésekről, amelyeket a fő felügyeleti hatóság az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdése értelmében a döntéstervezetben le kíván vonni, és fel kell sorolniuk az alapul szolgáló összes bizonyítékot.

Az előzetes megállapításokban fel kell tüntetni azokat a korrekciós intézkedéseket, amelyeket a fő felügyeleti hatóság mérlegel.

Amennyiben a fő felügyeleti hatóság bírság kiszabását mérlegeli, az előzetes megállapításokban felsorolja azokat a releváns elemeket, amelyekre a közigazgatási bírság kiszabásáról szóló döntés meghozatalakor és a bírság kiszámításakor támaszkodni kíván. A fő felügyeleti hatóság különösen azokat a lényeges tényeket és jogi kérdéseket sorolja fel, amelyek a bírság kiszabásához vezethetnek, valamint az (EU) 2016/679 rendelet 83. cikkének (2) bekezdésében felsorolt elemeket, beleértve az általa figyelembe vett súlyosbító vagy enyhítő tényezőket.

(3)A fő felügyeleti hatóság az előzetes megállapításokról értesíti a vizsgálat alá vont valamennyi felet, amelyek felett korrekciós hatáskört gyakorolhat, valamint azt a felügyeleti hatóságot, amelyhez a panaszt benyújtották és az érintett felügyeleti hatóságokat. Az a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, értesíti a panaszost az előzetes megállapításokról.

törölve

törölve

(6)A vizsgálat alá vont felek az előzetes megállapításokra adott írásbeli válaszukban ismertethetnek minden olyan tényt és jogi érvet, amely a fő felügyeleti hatóság állításaival szembeni védekezésük szempontjából releváns. A bemutatott tények bizonyítására bármilyen vonatkozó dokumentumot csatolnak. A fő felügyeleti hatóság a döntéstervezetében csak olyan állításokkal foglalkozik, beleértve a tényeket és az ezeken alapuló jogi értékelést, amelyekkel kapcsolatban a felek lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére.

törölve

A döntéstervezetek és a felülvizsgált döntéstervezetek benyújtása és a végleges döntés elfogadása

Miután a döntéstervezetet az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (3) bekezdése szerint benyújtották az érintett felügyeleti hatóságoknak, és ha az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (4) és (5) bekezdésében említett határidőn belül egyik érintett felügyeleti hatóság sem emelt kifogást a döntéstervezet ellen, a fő felügyeleti hatóság a 2016/679 rendelet 60. cikkének (4) és (5) bekezdésében említett időszakok végétől számított négy héten belül elfogadja az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (7) és (9) bekezdése szerinti döntését és arról értesítést küld az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő telephelyére vagy egyetlen telephelyére, valamint tájékoztatja az érintett felügyeleti hatóságokat és a testületet a szóban forgó döntésről, beleértve a vonatkozó tények és indokok összefoglalását.

törölve

a)a döntéstervezetben szereplő tényállási elemeken, a közös ügyiratban szereplő bizonyítékokon vagy bármely más, a releváns és megalapozott kifogással együtt benyújtott további bizonyítékokon alapulhatnak;

b)nem változtatják meg az ügynek a legfontosabb kérdések összefoglalójának legutóbbi változatában meghatározott körét; valamint

törölve

törölve

Az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti vitarendezési eljárásra történő utalás

(1)Ha a fő felügyeleti hatóság nem követi a releváns és megalapozott kifogásokat, vagy úgy véli, hogy a kifogások nem relevánsak vagy nem megalapozottak, a tárgyat az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikkében meghatározott vitarendezési mechanizmus elé terjeszti az összes releváns és megalapozott kifogás kézhezvételétől vagy az (EU) 2016/679 rendelet 60. cikkének (4) bekezdése szerinti határidő lejártától számított négy héten belül. A határidő után beérkezett releváns és megalapozott kifogásokat nem kell figyelembe venni.

(2)A tárgy vitarendezési eljárásra való utalásakor a fő felügyeleti hatóság a testület rendelkezésére bocsátja a következők mindegyikét:

b)a releváns tények összefoglalása, beleértve az adatkezelési tevékenységek leírását, az adatkezelő szervezeti leírását és az arra vonatkozó leírást, hogy hol hozzák a személyes adatok kezelésének céljára és eszközeire vonatkozó releváns döntéseket;

d)a felek által a 14. cikk alapján írásban benyújtott álláspontok;

törölve

f)azok a releváns és megalapozott kifogások, amelyeket a fő felügyeleti hatóság nem követett, és azok a kifogások, amelyeket a fő felügyeleti hatóság arra való hivatkozással elutasított, hogy nem relevánsak vagy nem megalapozottak;

g)azok az okok, amelyek alapján a fő felügyeleti hatóság nem követte a kifogásokat, vagy a kifogásokat arra való hivatkozással elutasította, hogy nem relevánsak vagy nem megalapozottak;

(3)A testület a (2) bekezdésben felsorolt összes dokumentum kézhezvételétől számított két héten belül nyilvántartásba veszi a tárgynak a vitarendezési mechanizmusba történő benyújtását, vagy egy újabb héten belül kéri annak az esetleges hiányzó adatokkal kiegészített, újbóli benyújtását. A testület a beadvány nyilvántartásba vételekor felsorolja és strukturálja azokat a felügyeleti hatóságok közötti vitákat, amelyek a testület előtti eljárás tárgyát képezik, és azokat azonnal a felügyeleti hatóságok elé terjeszti.

törölve

törölve

törölve

c)a tárgyban eljáró felügyeleti hatóság vagy a Bizottság véleménye arról, hogy adott esetben a felügyeleti hatóságnak az (EU) 2016/679 rendelet 64. cikkének (1) bekezdése alapján kellett-e közölnie a döntéstervezetet a testülettel, vagy a felügyeleti hatóság nem követte a testületnek az (EU) 2016/679 rendelet 64. cikke alapján kiadott véleményét, beleértve annak kifejtését, hogy mely pontokat nem követték, valamint az elfogadott döntés megfelelő részére való utalást.

(3)A testület elnöke a beterjesztést legkésőbb egy héttel az (1) és (2) bekezdésben említett összes dokumentum kézhezvételét követően nyilvántartásba veszi.

a)a releváns tények összefoglalása, beleértve az EU 2016/679 rendelet megsértésének bizonyítékait;

b)a véleményt kérő felügyeleti hatóság tagállamának területén elfogadott ideiglenes intézkedés leírása, időtartama és elfogadásának okai, beleértve az érintettek jogainak és szabadságainak védelme érdekében történő, sürgősséggel elfogadott fellépés szükségességének indoklását;

c)a végleges intézkedések sürgős szükségességének indoklása, beleértve az érintett intézkedések elfogadását szükségessé tevő körülmények kivételes jellegének magyarázatát.

(2)A testület sürgősséggel elfogadott véleményét valamennyi felügyeleti hatóságnak kell címezni. A véleménynek az (EU) 2016/679 rendelet 64. cikkének (1) bekezdése szerinti véleményhez hasonlónak kell lennie, és lehetővé kell tennie a hatóságok számára, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 64. cikkének (7) bekezdésében foglalt kötelezettségekkel összhangban fenntartsák vagy módosítsák ideiglenes intézkedésüket.

Az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (2) bekezdése alapján sürgősséggel elfogadott kötelező erejű döntések

(1)Az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (2) bekezdése szerinti sürgősséggel elfogadott, kötelező erejű döntés iránti kérelmet legkésőbb három héttel az (EU) 2016/679 rendelet 61. cikkének (8) bekezdése, 62. cikkének (7) bekezdése vagy 66. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott ideiglenes intézkedések elfogadását követően kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a következő elemek mindegyikét:

a)a releváns tények összefoglalása, beleértve az EU 2016/679 rendelet megsértésének bizonyítékait;

b)a döntést kérő felügyeleti hatóság tagállamának területén elfogadott ideiglenes intézkedés, annak időtartama és elfogadásának okai, különösen az érintettek jogainak és szabadságainak védelme érdekében történő sürgős cselekvés szükségességének indoklása;

c)a saját területén hozott vizsgálati intézkedésekre vonatkozó információk, valamint a vizsgálat alá vont felektől kapott válaszok vagy a megkereső felügyeleti hatóság birtokában lévő bármely más információ;

d)annak indoklása, hogy sürgősen szükség van a végleges intézkedések elfogadására, figyelembe véve a végleges intézkedés elfogadását igénylő körülmények kivételes jellegét, vagy annak bizonyítása, hogy a felügyeleti hatóság elmulasztotta az (EU) 2016/679 rendelet 61. cikkének (5) bekezdése alapján kért információt megadni, vagy nem válaszolt az (EU) 2016/679 rendelet 61. cikkének (8) bekezdése vagy 62. cikkének (2) bekezdése szerinti megkeresésre;

f)adott esetben a felek álláspontja. Amennyiben a megkereső hatóság nem a fő felügyeleti hatóság, a megkereső hatóság biztosítja a meghallgatáshoz való jogot a vizsgálat alá vont felek számára, amelyekkel szemben az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (1) bekezdése alapján ideiglenes intézkedéseket hoztak.

(2)Az (1) bekezdésben említett sürgősségi, kötelező erejű döntést a fő felügyeleti hatóságnak és az összes érintett felügyeleti hatóságnak kell címezni, és meg kell határozni azokat a felügyeleti hatóságokat, amelyeknek adott esetben végleges intézkedéseket kell elfogadniuk, tekintettel az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (2) bekezdése szerinti sürgős testületi véleményre vagy döntésre.

(3)Amennyiben a testület olyan kötelező erejű döntést fogad el sürgősséggel, amely jelzi, hogy végleges intézkedéseket kell elfogadni, a döntés címzettje szerinti felügyeleti hatóságnak vagy hatóságoknak az (EU) 2016/679 rendelet 66. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott ideiglenes intézkedések lejárta előtt el kell fogadniuk ezeket az intézkedéseket.

(4)A végleges intézkedések elfogadásáért felelős felügyeleti hatóság a végleges intézkedésekről szóló döntéséről értesíti a vizsgálat alá vont feleket, és tájékoztatja a testületet. Amennyiben a fő felügyeleti hatóság nem a megkereső hatóság, a megkereső hatóság tájékoztatja a testület döntéséről és a fő felügyeleti hatóság által elfogadott végleges intézkedésről azokat a vizsgálat alá vont feleket, akikkel szemben az ideiglenes intézkedéseket elfogadták. A panaszt fogadó felügyeleti hatóság tájékoztatja a panaszost a testület döntéséről és a fő felügyeleti hatóság által elfogadott végleges intézkedésekről.

törölve

Az I. II. és III. fejezetet az e rendelet hatálybalépése után hivatalból indított vizsgálatokra és a panaszon alapuló vizsgálatokra kell alkalmazni, amennyiben a panaszt e rendelet hatálybalépése után nyújtották be.

Az V. és VI. fejezetet az e rendelet hatálybalépését követően az (EU) 2016/679 rendelet 65. cikke szerinti vitarendezési eljárásra és a 66. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti sürgősségi eljárásra benyújtott valamennyi ügyre alkalmazni kell.

Hatálybalépés és alkalmazás

1.A panaszt benyújtó személy vagy szervezet azonosítása

2.Elérhetőségek1a

A panaszos neve, címe és egyéb rendelkezésre álló elérhetőségei, beleértve – amennyiben a panaszt elektronikus úton nyújtják be – az e-mail-címet.

3.Az a szervezet, amely az Ön személyes adatainak kezelésével sérti az (EU) 2016/679 rendeletet

Adja meg a rendelkezésére álló összes olyan információt, amely megkönnyíti a panasz tárgyát képező szervezet azonosítását, beleértve az adott szervezet nevét, címét és egyéb elérhetőségeit.