mivel:(1)A talaj létfontosságú, korlátozott, nem megújuló és pótolhatatlan erőforrás, amely alapvető fontosságú a gazdaság, a környezet és a társadalom számára.
(2)Az egészséges talajok jó kémiai, biológiai és fizikai állapotban vannak, így az emberek és a környezet számára létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatásokat képesek nyújtani; ide sorolható például a biztonságos, tápláló és elegendő élelmiszer, a biomassza, a tiszta víz, a tápanyag-körforgalom, a szén-dioxid-tárolás és a biológiai sokféleséghez szükséges élőhely. A talaj nélkülözhetetlen ahhoz, hogy garantáljuk az élelmezésbiztonságot. Az Unióban azonban becslések szerint a talajok 60–70 %-a rossz állapotú, és e talajok állapota tovább romlik. [Mód. 1]
(3)A talajromlás évente több tízmilliárd EUR összegű kiadást jelent az Uniónak. A talajegészség hatást gyakorol a jelentős gazdasági megtérülést biztosító ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtására. A fenntartható talajkezelés és -regenerálás ezértFejlesztése gazdasági szempontból észszerű, és jelentősen növelheti a földterületek árát és értékét az Unióban. Emellett akár 1 000 évig is eltarthat, amíg 1 centiméternyi feltalaj létrejön, miközben a talajkárosodás folyamata és a talaj teljes elvesztése gyorsan végbemehet. [Mód. 2]
(4)Az európai zöld megállapodásA Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás (COM(2019)0640). olyan ambiciózus ütemtervet határozott meg az Unió modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkező, méltányos és virágzó társadalommá való átalakítására, amelynek célja az Unió természeti tőkéjének védelme, megőrzése és fejlesztése, valamint a polgárok egészségének és jóllétének védelme. Az európai zöld megállapodás részeként a Bizottság elfogadta a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiátA Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe! (COM(2020)0380)., „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiátA Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért (COM(2020)0381)., a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervetA Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára – Uniós cselekvési terv: „Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé” (COM(2021)0400)., az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégiátA Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia (COM(2021)0082). és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós talajvédelmi stratégiátA Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós talajvédelmi stratégia. Az egészséges talaj előnyeinek kihasználása az emberek, az élelmiszerek, a természet és az éghajlat szempontjából (COM(2021)0699)..
(5)Az Unió elkötelezett a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend és a benne foglalt fenntartható fejlődési célok melletthttps://sdgs.un.org/goals. Az egészséges talaj közvetlenül hozzájárul számos fenntartható fejlődési cél, különösen a 2. (az éhezés megszüntetése), a 3. (egészség és jóllét), a 6. (tiszta víz és alapvető köztisztaság), a 11. (fenntartható városok és közösségek), a 12. (felelős fogyasztás és termelés), a 13. (éghajlat-politikai fellépés) és a 15. (szárazföldi ökoszisztémák védelme) fenntartható fejlődési cél eléréséhez. A 15.3. fenntartható fejlődési cél szellemében 2030-ig küzdeni kell az elsivatagosodás ellen, helyre kell állítani a leromlott állapotú földterületeket és a talajt, beleértve az elsivatagosodás, aszály és árvizek által érintett földterületeket, és törekedni kell a talajromlás-semlegesség megteremtésére.
(6)Az Unió és tagállamai a 93/626/EGK tanácsi határozattalA Tanács határozata (1993. október 25.) a biológiai sokféleségről szóló egyezmény megkötéséről (93/626/EGK) (HL L 309., 1993.12.13., 1. o.). jóváhagyott Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleiként a részes felek 15. konferenciáján megállapodtak a kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégiárólA Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek konferenciája által 2022. december 19-én elfogadott határozat, 15/4. A kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia., amely több, a talajegészség szempontjából releváns, 2030-ig megvalósítandó, cselekvésorientált globális célkitűzést tartalmaz. A természet emberekhez – többek között a talajegészséghez – való hozzájárulását helyre kell állítani, fenn kell tartani és fokozni kell.
(7)Az Unió és tagállamai a 98/216/EK tanácsi határozattalA Tanács határozata (1998. március 9.) az Egyesült Nemzetek a súlyos szárazság, illetve elsivatagosodás által érintett, elsősorban afrikai országokban folytatandó elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményének az Európai Közösség részéről történő megkötéséről (HL L 83., 1998.3.19., 1. o.). jóváhagyott, az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény (UNCCD) részes feleiként kötelezettséget vállaltak az elsivatagosodás elleni küzdelemre és az aszály hatásainak enyhítésére az érintett országokban. Az UNCDD keretében tizenhárom tagállamBulgária, Ciprus, Görögország, Horvátország, Lettország, Málta, Magyarország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia. nyilvánította magát az elsivatagosodás által érintett félnek.
(8)Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) összefüggésében a földterület és a talaj egyidejűleg szénforrásnak és szénelnyelőnek tekintendő. Az Unió és a tagállamok mint részes felek elkötelezték magukat a szénelnyelők és -tározók fenntartható kezelésének, megőrzésének és javításának előmozdítása mellett.
(9)A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia megállapította, hogy fenntartható talajkezelési gyakorlatok alkalmazásával elengedhetetlen fokozni a talaj termőképességének védelmére, a talajerózió csökkentésére és a talaj szervesanyag-tartalmának növelésére irányuló erőfeszítéseket. Arra is rámutat, hogy jelentős előrelépésre van szükség a szennyezett talajú területek azonosítása, a leromlott talajok helyreállítása, a talaj jó ökológiai állapotával kapcsolatos feltételek meghatározása, a helyreállítási célkitűzések bevezetése és a talajegészség nyomon követésének javítása terén.
(10)A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós talajvédelmi stratégia azt a hosszú távú jövőképet határozza meg, hogy 2050-re valamennyi uniós talaj-ökoszisztéma egészséges állapotú és ezáltal reziliensebb legyen. Az egészséges talajok kulcsfontosságú megoldásként hozzájárulnak az EU céljainak kezeléséhez, mint a klímasemlegesség elérése és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciánk megteremtése, a tiszta és körforgásos (bio)gazdaság kialakítása, a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítása, az emberi egészség megőrzése, az elsivatagosodás megállítása és a talajromlás visszafordítása.
(11)A finanszírozás elengedhetetlen az egészséges talajokra való átálláshoz. A többéves pénzügyi keret számos finanszírozási lehetőséget kínál a talajok védelmére, fenntartható kezelésére és regenerálására. Az „Európai talajmegállapodás” a Horizont Európa program öt uniós küldetésének egyike, és kifejezetten a talajegészség előmozdítására irányul. A talajjal kapcsolatos küldetés ezen irányelv végrehajtásának kulcsfontosságú eszköze. Célja, hogy egy ambiciózus kutatási és innovációs program finanszírozása révén vezető szerepet töltsön be az egészséges talajokra való átállásban, létrehozzon egy 100 élő laboratóriumból és világítótoronyból álló hálózatot a vidéki és városi területeken, előmozdítsa egy harmonizált talajmegfigyelési keret kidolgozását, és növelje a talaj fontosságával kapcsolatos tudatosságot. Az egészséges talajhoz hozzájáruló célkitűzéseket megfogalmazó egyéb uniós programok közé tartoznak a közös agrárpolitika, a kohéziós politikai alapok, a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program, a Horizont Európa munkaprogram, a Technikai Támogatási Eszköz, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és az InvestEU program. Mivel közös érdekű cél, hogy az Unióban minden talaj jó egészségi állapotú legyen, növelni kell a fenntartható talajkezelés és a regeneratív gyakorlatok elterjedésének támogatására szolgáló források mozgósítását, többek között az Európai Beruházási Bank által a kockázatmegosztási mechanizmusokon keresztül nyújtott támogatással. A Bizottságnak fel kell mérnie az általános pénzügyi szükségleteket és hiányosságokat, és szükség esetén további pénzügyi forrásokat kell elkülönítenie a 2027 utáni időszakra a többéves pénzügyi kereten belül, és intézkedéseket kell elfogadnia az ezen irányelv célkitűzéseivel kapcsolatos szakpolitikai koherencia biztosítása érdekében. [Mód. 3]
(12)A Bizottság a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó talajvédelmi stratégiájában bejelentette, hogy jogalkotási javaslatot terjeszt elő a talajegészségre vonatkozóan, hogy lehetővé tegye a talajvédelmi stratégia céljainak elérését, és 2050-re Unió-szerte a jó talajegészség megvalósítását. A talajvédelemről szóló, 2021. április 28-i állásfoglalásábanAz Európai Parlament 2021. április 28-i állásfoglalása a talajvédelemről (2021/2548(RSP)). az Európai Parlament hangsúlyozta a talajvédelem és az egészséges talajok előmozdításának fontosságát az Unióban, szem előtt tartva, hogy a talajromlás annak ellenére folytatódik, hogy egyes tagállamokban korlátozott és egyenlőtlen intézkedéseket hoznak. Az Európai Parlament felszólította a Bizottságot, hogy – a szubszidiaritás elvének teljes körű tiszteletben tartása mellett – dolgozzon ki egy olyan uniós szintű közös jogi keretet a talaj védelmére és fenntartható használatára, amely a talajt fenyegető valamennyi jelentős veszéllyel foglalkozik. Fontos, hogy az Európai Parlament kiemelte a tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek hiányából és a tagállamok eltérő talajvédelmi rendszereiből eredő kockázatokat a belső piac működése szempontjából, valamint rámutatott arra, hogy komoly lehetőség van a tisztességes verseny ösztönzésére a magánszektorban, az innovatív megoldások és know-how kifejlesztésére, valamint a technológiák Unión kívüli exportjának erősítésére. [Mód. 4]
(13)2020. október 23-i következtetéseibenA Tanács következtetései. A biológiai sokféleség – sürgős fellépésre van szükség, 12210/20. a Tanács támogatta a Bizottságot a talaj és a talaj biológiai sokféleségének mint létfontosságú, nem megújuló erőforrásnak a hatékonyabb védelmére irányuló erőfeszítések fokozásában.
(14)Az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletAz Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.). kötelező célkitűzést határoz meg az Unióban 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességre és azt követően a negatív kibocsátásokra vonatkozóan, valamint azért, hogy prioritás legyen a gyors és kiszámítható kibocsátáscsökkentés, és ezzel egyidejűleg fokozódjon a természetes elnyelők általi eltávolítás. A fenntartható talajkezelés fokozott szén-dioxid-megkötést eredményez, és a legtöbb esetben járulékos előnyökkel jár az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség szempontjából. A fenntartható szénkörforgásokról szóló bizottsági közleményAz Európai Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Fenntartható szénkörforgások (COM(2021)0800). hangsúlyozta, hogy világosan és átláthatóan meg kell határozni azokat a tevékenységeket, amelyek egyértelműen eltávolítják a szén-dioxidot a légkörből, például a természetes ökoszisztémákból, többek között a talajból történő szén-dioxid-eltávolítás tanúsítására szolgáló uniós keret kidolgozásával. Ezen túlmenően a földhasználatról, a földhasználat-változtatásról és az erdőgazdálkodásról szóló felülvizsgált rendelet nemcsak központi szerepet ad a talajban előforduló szén-dioxidnak a klímasemleges Európa felé vezető úton kijelölt célok elérésében, hanem arra is felszólítja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki egy rendszert a talaj szénkészleteinek nyomon követésére, többek között a földhasználati és földfelszín-borítottsági összeírás (LUCAS) adatkészletének felhasználásával.
(15)Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló bizottsági közleményA Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia (COM(2021)0082). hangsúlyozta, hogy a természetalapú megoldások szárazföldi használata, beleértve a talajok szivacsszerű funkciójának helyreállítását, növelni fogja a tisztavíz- és édesvíz-ellátást, továbbá csökkenteni fogja az áradások, és enyhíteni fogja az aszályok hatásait. Fontos a talajok víztisztító és szennyezéscsökkentő képességének maximalizálása.
(16)A Bizottság által elfogadott, a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv 2050-re azt az elképzelést vázolja fel, hogy a levegő-, víz- és talajszennyezést olyan szintre kell csökkenteni, amely már nem tekinthető károsnak az egészségre és a természetes ökoszisztémákra nézve, és amely tiszteletben tartja azokat a határokat, amelyekkel bolygónk megbirkózhat, ezáltal toxikus anyagoktól mentes környezetet teremtve.
(17)Az élelmezésbiztonság garantálásáról és az élelmiszerrendszerek rezilienciájának megerősítéséről szóló bizottsági közleményA Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az élelmezésbiztonság garantálása és az élelmiszerrendszerek rezilienciájának megerősítése (COM(2022)0133). hangsúlyozta, hogy az élelmiszer-fenntarthatóság alapvető fontosságú az élelmezésbiztonság szempontjából. Az egészséges talajok reziliensebbé teszik az uniós élelmiszerrendszert azáltal, hogy megteremtik a tápláló és elegendő mennyiségű élelmiszerek alapját.
(18)Alapvető fontosságú, hogy megfelelő intézkedéseket kell megállapítaniállapítsanak meg a talajegészség uniós szintű harmonizált nyomon követésére és értékelésére, a talajok fenntartható kezelésére és a szennyezett területek kezelésére annak érdekében, hogy 2050-re egészséges talajok álljanak rendelkezésre, megőrizzük egészséges állapotukat, teljesítsük az Unió éghajlatra és biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzéseit, megelőzzük az aszályokat és a természeti katasztrófákat (és bekövetkezésük esetén reagáljunk rájuk), megóvjuk az emberi egészséget, valamint biztosítsuk az élelmezés- és élelmiszer-biztonságot. [Mód. 5]
(19)A talaj adja a biológiai sokféleség több mint 25 %-át, és egyúttal bolygónk második legnagyobb széntárolója. Szén-dioxid-leválasztási és -tárolási képességük miatt az egészséges talajok hozzájárulnak az Unió éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseinek megvalósításához. A talaj biológiai sokfélesége magában foglalja a mikroorganizmusokat, beleértve a baktériumokat, a gombákat, a véglényeket és fonálférgeket, valamint a nagyobb szervezeteket, például a földigilisztákat, rovarokat és növényi gyökereket, amelyek együttesen hozzájárulnak a talaj ökológiai és funkcionális sokféleségéhez. Az egészséges talajok emellett kedvező élőhelyet biztosítanak az organizmusok növekedéséhez, és döntő fontosságúak a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák stabilitásának javítása szempontjából. A felszín alatti és feletti biológiai sokféleség szorosan összekapcsolódik, és kölcsönös kapcsolatok (pl. a növény gyökereit összekötő mikorrhiza gombák) révén kölcsönhatásban áll egymással. [Mód. 6]
(19a) A talaj szervesanyag-tartalma döntő fontosságú a talaj ökoszisztéma-szolgáltatásainak és -funkcióinak biztosításához, mivel csökkenti a talajromlást, a talajeróziót és a talajtömörödést, ugyanakkor növeli a talaj puffer-, víztartó és kationcserélő képességét és szervesszén-tartalmát, ami végső soron növelheti a terméshozamot. Emellett a talaj szervesanyag-tartalma pozitívan befolyásolja a talaj biológiai sokféleségét, és növelheti a talaj által megkötött szén mennyiségét, hozzájárulva ezzel az éghajlatváltozás mérsékléséhez. [Mód. 7]
(20)Az árvizek, az erdőtüzek és a szélsőséges időjárási események Európa-szerte a legnagyobb aggodalomra okot adó természetikatasztrófa-kockázatok. Az aszályokkal és a vízhiánnyal kapcsolatos aggodalmak Unió-szerte gyorsan fokozódnak. 2020-ban 24 tagállam tekintette az aszályt és a vízhiányt kulcsfontosságú újonnan felmerülő vagy éghajlattal összefüggő katasztrófakockázatnak (2015-ben csupán 11 tagállam). Az egészséges talaj alapvető fontosságú az aszályokkal és a természeti katasztrófákkal szembeni reziliencia szempontjából. Olyan gyakorlatok, amelyek javítják a talajok vízmegtartását és a tápanyagtartalmát, a talajszerkezetet, a talaj biológiai sokféleségét és a szén-dioxid-megkötést, növelik az ökoszisztémák, a növények és a növénykultúrák rezilienciáját az aszályokkal, természeti katasztrófákkal, hőhullámokkal és szélsőséges időjárási eseményekkel szemben, amelyek a jövőben az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbá válnak. Megfelelő talajkezelés nélkül azonban az aszály és a természeti katasztrófák talajromlást okoznak, és egészségtelenné teszik a talajt. A talajegészség javítása segít csökkenteni az éghajlati szélsőségekkel összefüggő gazdasági veszteségeket és haláleseteket, amelyek 1980 és 2021 között mintegy 560 milliárd EUR költséggel jártak, és több mint 182 000 áldozatot követeltek az Unióban.
(21)A talajegészség közvetlenül hozzájárul az emberi egészséghez és jólléthez. Az egészséges talajok biztonságos és tápláló élelmiszereket biztosítanak, képesek megszűrni a szennyező anyagokat és ezáltal megőrizni az ivóvíz minőségét. A talajszennyezés lenyelés, belélegzés vagy bőrrel való érintkezés révén károsíthatja az emberi egészséget. Az egészséges talaj mikrobaközösségének való humán expozíció előnyös az immunrendszer, valamint az egyes betegségekkel és allergiákkal szembeni rezisztencia kialakulásában. Az egészséges talajok elősegítik a fák, a virágok és a gyep növekedését, és olyan zöld infrastruktúrát hoznak létre, amely esztétikai értéket, jóllétet és életminőséget biztosít.
(21a) Gyakoriak az olyan megfigyelések, amelyek szerint a per- és polifluoralkil anyagok (PFA-k) szennyezik a talajvizet, a felszíni vizet és a talajt. Ezek az anyagok képesek megváltoztatni a talaj tulajdonságait és szerkezetét, és a bejelentett hatások közé tartozik a talajlégzés és a vízálló aggregátumok csökkenése, valamint a talaj pH-értékének növekedése. [Mód. 8]
(22)A talajromlás hatást gyakorol a termőképességre, a terméshozamokra, a növényvédő szerekkel szembeni rezisztenciára és az élelmiszerek tápértékére. Mivel élelmiszereink 95 %-át közvetlenül vagy közvetve talajon állítják elő, és a világ népessége folyamatosan növekszik, kulcsfontosságú, hogy ez a véges természeti erőforrás egészséges maradjon az élelmezésbiztonság hosszú távú biztosítása, valamint az uniós mezőgazdaság termelékenységének és jövedelmezőségének lehetővé tétele érdekében. A fenntartható talajkezelési gyakorlatok – többek között a közös agrárpolitika által meghatározottak – megőrzik vagy javítják a talaj egészségét, és hozzájárulnak az élelmiszerrendszer fenntarthatóságához és rezilienciájához. E tekintetben a tápanyagveszteség és a peszticid-maradványok visszaszorítása alapvető fontosságú. [Mód. 9]
(23)Az irányelv hosszú távú célja, hogy 2050-re Unió-szerte egészséges talajok álljanak rendelkezésre. Köztes lépésként – tekintettel a talajok állapotával, valamint az egészségük helyreállítását célzó intézkedések hatékonyságával és költségeivel kapcsolatos korlátozott ismeretekre – az irányelv többlépcsős megközelítést alkalmaz. Az első szakaszban a talajmegfigyelési keret létrehozása és a talajok Unió-szerte fennálló helyzetének értékelése áll majd a középpontban. Egyúttal magában foglalja a talajokA tagállamoknak meg kell határozniuk a fenntartható kezelésére és az igazoltan egészségtelen talajok regenerálására irányuló intézkedések megállapítására vonatkozó követelményekettalajgazdálkodási gyakorlatokat, figyelembe véve az ezen irányelv III. mellékletében meghatározott, azonban nem ír elő kötelezettséget nem kötelező elveket. A tagállamok rugalmasan dönthetnek arról, hogy adott esetben milyen konkrét gyakorlatokat alkalmaznak, tükrözve a helyi körülményeket és azok megvalósíthatóságát annak érdekében, hogy elősegítsék a talajok egészséges állapotának 2050-ig történő elérésére, sem pedig közbenső célokatelérését. Ez az arányos megközelítés lehetővé teszi a fenntartható talajkezelésnek és az egészségtelena nem egészséges talajok regenerálásának megfelelő előkészítését, ösztönzését és beindítását. A második szakaszban, amint rendelkezésre állnak az első talaj- és trendelemzés eredményei, a Bizottság számba veszi a 2050. évi célkitűzés megvalósításában elért eredményeket és a gyűjtött tapasztalatokat, valamint szükség esetén javaslatot tesz az irányelv felülvizsgálatára a cél 2050-ig történő előrehaladás felgyorsításaelérése érdekében. [Mód. 10]
(24)A talajra érőnehezedő terhelés kezeléséhez és a talajegészség megőrzéséhez vagy regenerálásához szükséges megfelelő intézkedések meghatározásánál figyelembe kell venni a talajtípusok sokféleségét, a sajátos helyi és éghajlati feltételeket, valamint a földhasználatot vagy a felszínborítást. Ezért helyénvaló, hogy a tagállamok talajkörzeteket hozzanak létre, amelyek a teljes területükön képesek megfelelően tükrözni a pedoklimatikus viszonyokat és a talaj sokféleségét. A talajkörzeteknek a talajkezelés alapvető irányítási egységeiként kell működniük, és intézkedéseket kell hozniuk az ezen irányelvben meghatározott követelményeknek való megfelelés érdekében, különös tekintettel a talajegészség nyomon követésére és értékelésére. Az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet+KIADÓHIVATAL: kérjük, illesszék be a szövegbe a COM(2022) 672 final dokumentumban szereplő, a szén-dioxid-eltávolítás tanúsításáról szóló rendelet számát, és a lábjegyzetbe illesszék be az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL-hivatkozását. végrehajtásának megkönnyítése érdekében meg kell határozni az egyes tagállamok talajkörzeteinek számát, földrajzi kiterjedését és határait. Minden tagállamban meg kell határozni a talajkörzetek minimális számát, figyelembe véve a tagállam méretét. Az egyes tagállamok talajkörzetei minimális számának meg kell felelnie az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletbenAz Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.). meghatározott NUTS 1 területi egységek számának. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a NUTS 2 területi egységek száma alapján hozzák létre talajkörzeteiket annak érdekében, hogy azok tükrözzék helyi viszonyaikat és nemzeti hatóságaik hatásköreit. [Mód. 11]
(24a) A talajkörzetek szintje a legalkalmasabbak az intézkedési programok és szükség esetén a köztes célok elfogadására, többek között helyi talajkörzeti tervek révén, figyelembe véve a helyi körülményeket és a helyi érdekelt felek véleményét, biztosítandó az érintett talajok osztályozásának javítását. Mivel a kritikusan leromlott állapotú talajok helyreállítása több időt vesz igénybe, elegendő hosszúságú, legfeljebb 10 éves időszakot kell biztosítani ahhoz, hogy ökológiai besorolásuk javuljon. A szennyezett talajként nyilvántartott talajokra, amelyekre egyedi talajgazdálkodási és kárenyhítési terveket alkalmaznak, eltérő ütemezés vonatkozhat. [Mód. 12]
(25)A talajokkal kapcsolatos megfelelő irányítás biztosítása érdekében a tagállamok számára elő kell írni, hogy minden egyes talajkörzet tekintetében jelöljenek ki egy illetékes hatóságot. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy megfelelő szinten – így nemzeti vagy regionális szinten is – további illetékes hatóságokat jelöljenek ki, többek között a tagállamok területein. A költségek minimalizálása érdekében a tagállamoknak elsősorban már létrehozott hatóságokat kell kijelölniük. Egy hatóság több területért is felelős lehet, ami javítaná ezen irányelv végrehajtásának következetességét. Abban az esetben, ha a tagállamok megváltoztatják a hatáskörök megosztását az illetékes hatóságok között, az információk folyamatos aktualizálása érdekében közölniük kell ezeket a változásokat a Bizottsággal. [Mód. 13]
(26)Az egészséges talajállapot közös meghatározásához meg kell adni egy minimális közös halmazt a mérhető kritériumokra, amelyek be nem tartása kritikus mértékben csökkenti a talaj azon képességét, hogy létfontosságú élő rendszerként működjön, és ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtson. Az említett kritériumoknak tükrözniük kell a talajtudomány aktuális állását, és azon kell alapulniuk.
(27)A talajromlás leírásához mérhető vagy megbecsülhető talajmutatókat kell meghatározni. Még ha jelentős eltérések is vannak a talajtípusok, azközös keret biztosítása és az adatok összehasonlíthatóságának lehetővé tétele érdekében a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén módszertant kell elfogadnia a talaj egyes ökológiai állapotaira vonatkozó talajmutatók küszöbértékeinek meghatározására. Fontos, hogy ez a módszertan figyelembe vegye a legújabb tudományos bizonyítékokat, és eszközöket biztosítson a különböző éghajlati viszonyok és a földhasználat között, a jelenlegi tudományos ismeretek révén e talajmutatók némelyikéretalajtípusok figyelembevételére. E módszertan alkalmazásával a tagállamoknak minden egyes talajökológiai állapotra vonatkozóan uniós szintű kritériumok határozhatók meg. Mindazonáltalmeg kell határozniuk a talajmutatókra vonatkozó küszöbértékek tervezetét, figyelembe véve az éghajlati viszonyokat, a talaj típusát, a földterület típusát és a tudományos bizonyítékokat, valamint be kell nyújtaniuk azokat a Bizottságnak. A tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása és annak elkerülése érdekében, hogy a tagállamok olyan küszöbértékeket fogadjanak el, amelyek lehetővé teszik a hasonló talajok nagyon eltérő módon történő osztályozását, és ezáltal befolyásolják a talaj ökológiai állapotának javításához szükséges erőfeszítéseket, a Bizottságnak értékelnie kell a tervezett küszöbértékeket és azok tudományos indokolását. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy e talajmutatók némelyikére vonatkozó kritériumokat egyedi nemzeti vagy helyi feltételek alapján kiigazítsák, és a többi talajmutató esetében meghatározzák azokat a kritériumokat, amelyekre vonatkozóan ebben a szakaszban nem állapíthatók meg uniós szintű közös kritériumok. Azon mutatók esetében, amelyeknél jelenleg nem határozhatók meg az egészséges és az egészségtelen állapot közötti különbségtételre vonatkozó egyértelmű kritériumok, csak nyomon követésre és értékelésre van szükségtovábbi információkat kérjen a tagállamoktól, vagy módosítsa a tervezett küszöbértékeket. A Bizottságnak jóvá kell hagynia a küszöbértékeket, feltéve, hogy észrevételeit megfelelően figyelembe vették. Ez a jövőben megkönnyíti az ilyen kritériumok kidolgozását. [Mód. 14]
(27a) Integrált szemléletre van szükség a talajegészség értékeléséről, amely túlmutat a lebomlási tényezők puszta vizsgálatán, és egyértelmű irányt mutat annak javításához. A talaj ökológiai állapotára vonatkozó általános értékelését ezért öt osztályba kell sorolni – „magas talajökológiai állapot”, „jó ökológiai állapot”, „mérsékelt ökológiai állapot”, „leromlott talajok” és „kritikusan leromlott talajok” –, figyelembe véve többek között a degradációs tényezők és a talajfunkciók jelenlétét. [Mód. 15]
(27b) Az átfogóbb nyomonkövetési rendszerek bevezetésére hajlandó tagállamok autonómiájának tiszteletben tartása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy három ellenőrzési szint közül válasszanak. Az 1. szint minimális talajmutatókat tartalmaz. A 2. szint esetében a mintavételi pontok 20 %-át a LUCAS-programnak megfelelően határozzák meg, és kettős mintát vesznek a folyamatos nyomon követés és az átviteli funkciók kialakítása céljából, míg a mintavételi pontok fennmaradó 80 %-át a tagállam határozza meg folyamatos ellenőrzés céljából és az ezen irányelv mellékleteiben meghatározott kritériumoknak megfelelően. Az 1. és 2. szint esetében a mintavételi pontok 20 %-a célzott nyomon követésre szolgál, ami lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kiterjesszék a kockázatalapú értékeléseket, vizsgálatokat folytassanak, vagy különös érdeklődésre számot tartó területeket célozzanak meg. A többszintű megközelítés bevezetése növeli az értékelt talajmutatók számát, valamint azt a szintet is, amellyel a tagállamok rendelkeznek a talajok ökológiai állapotához kapcsolódó küszöbértékek meghatározásában. E többszintű megközelítés fő célja, hogy lehetővé tegye valamennyi tagállam számára, hogy végrehajtsa nyomonkövetési rendszerét, és kihasználhassa a talaj állapotát már nyomon követő jelenlegi nemzeti rendszereket. A 2. szint lehetővé teszi a figyelembe vett talajmutatók alkalmazási köre és kiterjedése hiányosságainak pótlását. A 3. szint a talajmutatók számát tovább bővíti a talajmegfigyelési rendszerek egyes szempontjainak finomítása érdekében. [Mód. 16]
(28)Az ösztönzők létrehozása érdekében a tagállamoknak mechanizmusokat kell létrehozniuk a földtulajdonosok és a gazdálkodók által a talaj egészséges állapotának fenntartása érdekében tett erőfeszítések elismerésére, többek között a szén-dioxid-eltávolításra vonatkozó uniós szabályozási keretet kiegészítő talajegészségi tanúsítás formájában, valamint az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvAz Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (átdolgozás) (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.). 29. cikkében meghatározott, a megújuló energiára vonatkozó fenntarthatósági kritériumok végrehajtásának támogatása révén. A Bizottságnak többek között az információk cseréje és a bevált gyakorlatok előmozdítása, a tudatosság növelése és a tanúsítási rendszerek uniós szintű elismerése megvalósíthatóságának értékelése révén meg kell könnyítenie a talajegészségi tanúsítás folyamatát. A lehető legnagyobb mértékben ki kell használni a különböző tanúsítási rendszerek közötti szinergiákat annak érdekében, hogy csökkenjenek a megfelelő tanúsítványokért folyamodók adminisztratív terhei. [Mód. 17]
(29)Egyes talajok sajátos jellemzőkkel rendelkeznek vagy azért, mert természetüknél fogva atipikusak, és ritka élőhelyeket képeznek a biológiai sokféleség számára vagy egyedülálló tájakat alkotnak, vagy azért, mert az emberek jelentősen megváltoztatták őket. Ezeket a jellemzőket figyelembe kell venni az egészséges talajok meghatározásával és az egészséges talajállapot elérésére vonatkozó követelményekkel összefüggésben.
(30)A talaj korlátozott erőforrás, amelyért egyre élesedik a verseny a különböző felhasználások között. A területelvonás gyakran a gazdasági fejlesztési igények által vezérelt folyamat, amely a természetes és félig természetes területeket (beleértve a mező- és erdőgazdasági földeket, kerteket és parkokat) mesterséges területekké alakít át, és a talajt az építkezések és az infrastruktúra platformjaként, közvetlen nyersanyagforrásként vagy történelmi örökség archívumaként használja fel. Ez az átalakítás gyakran visszafordíthatatlanul csökkentheti a talaj azon képességét, hogy más ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtson (élelmiszer és biomassza biztosítása, víz- és tápanyag-körforgalom, a talajnak a biológiai sokféleség és a szén-dioxid-tárolás alapját képező tulajdonsága). A területelvonás gyakran a legtermékenyebb mezőgazdasági talajokat érinti, ami veszélyezteti az élelmezésbiztonságot. A fedett talaj az emberi településeket nagyobb árvízcsúcsoknak és intenzívebb hőszigethatásoknak is kiteszi. Ennélfogva nyomon kell követni a területelvonást és a talajfedést, valamint a talaj ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtására való képességére gyakorolt hatásaikat. Ezenkívül helyénvaló meghatározni bizonyos elveket a fenntartható talajkezelés részét képezőkiegészítése érdekében a területelvonás hatásainak enyhítésére. [Mód. 18]
(31)A megfigyelőhálózaton alapuló talajegészség-értékelésnek pontosnak kell lennie, ugyanakkor az ilyen megfigyelés költségeit észszerű szinten kell tartani. Ezért helyénvaló kritériumokat megállapítani a különböző talajtípusokra, éghajlati viszonyokra és földhasználatra jellemző talajállapotokra nézve reprezentatív mintavételi pontokra vonatkozóan. A mintavételi pontok hálóját geostatisztikai módszerekkel kell meghatározni, és elég sűrűnek kell lennie ahhoz, hogy nemzeti szinten legfeljebb 5 %-os bizonytalanság mellett legyen megbecsülhető az egészséges talajok területe. Ez az érték általában úgy tekinthető, hogy statisztikailag megalapozott becslést ad, és észszerű bizonyosságot nyújt a célkitűzés elérésére vonatkozóan. Fontos, hogy a talajmegfigyelési módszertan és keret harmonizált mintavételi kritériumokat tartalmazzon, beleértve a mintavételi mélységet is. [Mód. 19]
(31a) A talajarchívumok egy adott időpontban és helyszínen készült pillanatképet őriznek meg a talajról, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy egy mintát különböző célokra használjanak fel, és racionalizálják helyszíni mintavételi tevékenységeket, ezáltal csökkentve a helyszíni megfigyelés hosszú távú költségeit. Ezenkívül a talajarchívumok lehetővé teszik a kutatók számára, hogy a múltbeli talajokat a jelen összefüggésében újraértékeljék a hosszú távú talajváltozások jobb megértése érdekében, illetve más kutatási célokra is felhasználhatják, beleértve az orvosi kutatásokat is. Ezért elengedhetetlen, hogy a Bizottság, beleértve az olyan szolgálatokat is, mint a Közös Kutatóközpont (JRC), a tagállamokkal és az uniós talajmegfigyelő központtal együtt biztosítsa, hogy az uniós és nemzeti környezetvédelmi jog megfelelő betartása érdekében vett mintákat, DNS-kivonatokat és ezen archívumok nyers adatait megőrizzék a fizikai archívumokban, és a minták és nyers adatok rendelkezésre álljanak a további kutatás és innováció számára. [Mód. 20]
(32)A már meglévő nemzeti nyilvántartások kiegészítéseként a Bizottságnak segítenie és támogatnia kell a talajegészség tagállamok általi nyomon követését azáltal, hogy a földhasználati és földfelszín-borítottsági összeírás (LUCAS) programjának keretében folytatja a rendszeres helyszíni talajmintavételt és a kapcsolódó talajméréseket (LUCAS-talajLUCAS talaj). E tekintetben a LUCAS programot fejleszteni és korszerűsíteni kell annak érdekében, hogy teljes mértékben összhangban legyen az ezen irányelv alkalmazásában teljesítendő különleges minőségi követelményekkel és valamennyi talajmutatóval. A terhek enyhítése céljából lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy figyelembe vegyék a javított LUCAS talaj keretében felmért talajegészségi adatokat. A LUCAS talajmintavétel és -elemzés a nemzeti minták méretének legalább 20 %-át teszi ki, hozzájárulva ezzel a tagállamok által végzett megfigyeléshez. A LUCAS-elemzése elengedhetetlen ahhoz, hogy a tagállamok kiszámíthassák és kalibrálhassák az érvényes átviteli funkciókat annak érdekében, hogy a 2. szintnek megfelelően folytathassák az alternatív ellenőrzési terv használatát. A Bizottságnak valamely tagállam kérésére további segítséget kell nyújtania a mintavétel legfeljebb 50 %-ában az első nemzeti ellenőrzési forduló során. Az így támogatott tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges jogi intézkedéseket annak biztosítására, hogy a Bizottság az alkalmazandó nemzeti vagy uniós jogszabályokkal összhangban elvégezhesse az ilyen helyszíni talajmintavételt, többek között a magántulajdonban lévő földterületeken, a tulajdonosok beleegyezésével. [Mód. 21]
(33)A Bizottság a felhasználó-központú Kopernikusz program keretében távérzékelési szolgáltatásokat fejleszt ki, ezzel is támogatva a tagállamokat. A talajegészség nyomon követése időszerűségének és hatékonyságának növelése érdekében a tagállamoknak adott esetben távérzékelési adatokat kell használniuk – ideértve a Kopernikusz-szolgáltatások eredményeit – a vonatkozó talajmutatók nyomon követésére és a talajegészség értékelésére. A Bizottságnak és az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek támogatnia kell a talajra vonatkozó távérzékelési termékek megvizsgálását és fejlesztését, segítve a tagállamokat a megfelelő talajmutatók nyomon követésében. A Bizottságnak és a tagállamoknak továbbra is támogatniuk kell a megbízható és rendelkezésre álló digitális technológiák – például az elektronikus adatbázisok, a földrajzi információs rendszerek, az automatizált képi azonosítás vagy az e-DNS – használatát a talaj egészségére vonatkozó tudásmegosztás és átláthatóság javítása, valamint a talajmérések és a talajmegfigyelés költségeinek csökkentése érdekében. [Mód. 22]
(34)A meglévő uniós talajmegfigyelő központra építve és azt korszerűsítve a Bizottságnak létre kell hoznia egy, a talajegészséggel kapcsolatos digitális adatportált, amelynek kompatibilisnek kell lennie az uniós adatstratégiávalA Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európai adatstratégia, COM(2020) 66 final (COM(2020)0066). és az uniós adatterekkel, és amelynek olyan központként kell működnie, amely hozzáférést biztosít a különböző forrásokból származó talajadatokhoz. A talajegészségügyi adatokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni olyan formátumban, amelyet a kutatói közösség, a földtulajdonosok és a gazdálkodók, a mezőgazdasági tanácsadó rendszerben dolgozó tanácsadók és a nyilvánosság használhat, biztosítva a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jognak való megfelelést. E portálnak elsősorban a tagállamok és a Bizottság által az ezen irányelvben előírtak szerint összegyűjtött összes adatotreleváns adatokat kell tartalmaznia, és platformként kell szolgálnia egy olyan fenntartható talajgazdálkodási eszköztár létrehozásához, amely a különböző talajtípusok, a földhasználat és az éghajlati viszonyok alapján naprakész kontextusspecifikus információkat nyújt a fenntartható talajgazdálkodási gyakorlatokra vonatkozóan. Lehetővé kell tenni azt is, hogy a tagállamok vagy bármely más fél által gyűjtött egyéb releváns talajadatokat (különösen a Horizont Európa és az „Európai talajmegállapodás” küldetés keretében megvalósuló projektekből származó adatokat) önkéntes alapon a portálba integrálják, feltéve, hogy ezek az adatok megfelelnek a formátumra és az előírásokra vonatkozó bizonyos követelményeknek. Ezeket a követelményeket a Bizottságnak végrehajtási jogi aktusok útján kell meghatároznia. A tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell, hogy a kutatóintézetek kérésre könnyen és szabadon hozzáférjenek valamennyi adathoz. [Mód. 23]
(35)Javítani kell továbbá a tagállamokban használt talajmegfigyelési rendszerek harmonizációját, és ki kell használni az uniós és a nemzeti megfigyelőrendszerek közötti szinergiákat, valamint teljeskörűen használni kell a már létező harmonizált megfigyelési eszközöket, például a LUCAS-t annak érdekében, hogy Unió-szerte jobban összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre. Ezen túlmenően a tagállamok megfigyelési rendszereinek harmonizációja elősegítené a fejlett talajmegfigyelési technikákba és technológiákba történő beruházások növelését. [Mód. 24]
(36)Annak érdekében, hogy az ezen irányelv alapján végzett nyomon követés során nyert talajegészségi adatok a lehető legszélesebb körben legyenek felhasználhatók, a tagállamok számára elő kell írni, hogy könnyítsék meg az ilyen adatokhoz való hozzáférést az érintett érdekelt felek, például a mezőgazdasági termelők, az erdészek, a földtulajdonosok és a helyi hatóságok számára. [Mód. 25]
(37)A talajegészség megőrzése vagy javítása érdekében fenntartható talajkezelésre van szükség. A fenntartható talajkezelés lehetővé teszi a talajszolgáltatások hosszú távú biztosítását, beleértve a jobb levegő- és vízminőséget, valamint az élelmezésbiztonságot. Ezért helyénvaló olyan nem kötelező, fenntartható talajkezelési elveket megállapítani, amelyek iránymutatásul szolgálnak a talajkezelési gyakorlatokhoz. [Mód. 26]
(38)A mezőgazdasági termelőknek támogatást nyújtó gazdasági eszközök, többek között a közös agrárpolitika (KAP) keretében rendelkezésre álló eszközök döntő szerepet játszanak a mezőgazdasági talajok és kisebb mértékben az erdei talajok fenntartható kezelésére való átállásban. A KAP arra irányul, hogy feltételesség, ökorendszerek és vidékfejlesztési intézkedések végrehajtása révén támogassa a talajegészséget. A magánszektor pénzügyi támogatást is generálhat a fenntartható talajkezelési gyakorlatokat alkalmazó mezőgazdasági termelők és erdészek számára. Az élelmiszer-, fa-, bioalapú és energiaiparban például a magánszereplők által létrehozott önkéntes fenntarthatósági címkék figyelembe vehetik az ezen irányelvben meghatározott fenntartható talajkezelési elveketa talaj egészségének javításához való hozzájárulást, ezen irányelvvel összhangban. Ez lehetővé teheti, hogy azok az élelmiszer-, fa- és egyéb biomassza-termelők, akik a gyártás során követik ezeket az elveket, megjelenítsék ezeket termékeik értékében. A talajjal kapcsolatos küldetés élő laboratóriumai és világítótornyai révén további finanszírozás lesz elérhető a megoldások – többek között a karbongazdálkodás – tesztelésére, demonstrálására és bővítésére szolgáló valós helyszínek hálózatához. A „szennyező fizet” elv sérelme nélkül a tagállamoknak támogatást és tanácsadást kell nyújtaniuk az ezen irányelv alapján hozott intézkedések által érintett földtulajdonosok és földhasználók megsegítésére, különös figyelmet fordítva a kis- és középvállalkozások igényeire és korlátozott kapacitásaira. [Mód. 27]
(39)Az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendeletAz Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 1. o.). értelmében a tagállamoknak KAP stratégiai tervükben ismertetniük kell, hogy e tervek környezet- és éghajlatvédelmi struktúrája hogyan járul hozzá az említett rendelet XIII. mellékletében felsorolt jogalkotási aktusokban meghatározott vagy a belőlük eredő hosszú távú nemzeti célok eléréséhez, és mennyire van összhangban velük.
(39a) Az (EU) 2021/2115 rendelet szerinti 5., 6. és 7. sz. jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó (GAEC) előírás a talajromlás és az erózió kockázatának csökkentése érdekében a talajművelés javítására vonatkozó normákat tartalmaz, amelyek magukban foglalják a meredekség és a minimális földkezelés figyelembevételét, amely az erózió korlátozása érdekében a területspecifikus feltételeket tükrözi, a minimális talajborítást a csupasz talaj elkerülése érdekében, a talaj védelmét a legérzékenyebb időszakokban, valamint a vetésforgót a szántóföldi területeken. Ezen túlmenően az állandó legelő védelméről szóló 1. sz. GAEC-előírás és a vizes élőhelyek, tőzeglápok és a szerves anyagban gazdag talajok védelméről szóló 2. sz. GAEC-előírás is fontos a talajvédelem szempontjából. [Mód. 28]
(40)A legjobb fenntartható talajkezelési gyakorlatok végrehajtásának biztosítása érdekében A tagállamoknak szorosan nyomon kell követniük a talajkezelési gyakorlatok hatását, és szükség esetén a kutatásból és innovációból származó új ismeretek figyelembevételével ki kell igazítaniuk a gyakorlatokat és az ajánlásokat. E tekintetben értékes hozzájárulások várhatók a Horizont Európa „Európai talajmegállapodás” küldetésétől, és különösen annak élő laboratóriumaitól, valamint a talajmegfigyelést, a talajjal kapcsolatos oktatást és a polgári szerepvállalást támogató tevékenységeitől. [Mód. 29]
(41)A regenerálás visszaállítja a leromlott talajok egészséges állapotát. A talajregenerálási intézkedések meghatározásakor a tagállamok számára elő kell írni, hogy vegyék figyelembe a talajegészség-értékelés eredményét, és a regenerálási intézkedéseket igazítsák a helyzetek sajátos jellemzőihez, a talaj típusához, használatához és állapotához, valamint a helyi, éghajlati és környezeti viszonyokhoz.
(42)Az egyéb uniós jogszabályok alapján elfogadott, a talajegészségre esetlegesen hatást gyakorló különböző intézkedések, valamint az Unióban a talaj fenntartható kezelése és regenerálása érdekében bevezetendő intézkedések közötti szinergiák biztosítása érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a fenntartható talajkezelési és -regenerálási gyakorlatok koherensek legyenek az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelettelKIADÓHIVATAL: kérjük, illesszék be a szövegbe a COM(2022)0304 dokumentumban szereplő, a természet helyreállításáról szóló rendelet számát, továbbá illesszék be az említett rendelet számát, dátumát, címét és HL-hivatkozását a természet helyreállításáról szóló (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendeletre hivatkozó lábjegyzetbe.+ összhangban elfogadott nemzeti helyreállítási tervekkel; az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezményének 6. cikkével összhangban kidolgozott nemzeti biodiverzitási stratégiákkal és cselekvési tervekkel, a tagállamok által a közös agrárpolitika keretében az (EU) 2021/2115 rendelettel összhangban kidolgozandó stratégiai tervekkel, a 91/676/EGK tanácsi irányelvvelA Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.).A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.). összhangban elfogadott, a helyes mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozó szabályzatokkal és a kijelölt veszélyeztetett területekre vonatkozó cselekvési programokkal, a Natura 2000 területekre vonatkozóan a 92/43/EGK tanácsi irányelvvelA Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.). összhangban létrehozott természetvédelmi intézkedésekkel és az intézkedések fontossági sorrendben történő végrehajtására irányuló tervvel, a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvelAz Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.). összhangban elkészített vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben szereplő, a víztestek jó ökológiai és kémiai állapotának elérésére irányuló intézkedésekkel, a 2007/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvelAz Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK irányelve (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről (HL L 288., 2007.11.6., 27. o.).Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK irányelve (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről (HL L 288., 2007.11.6., 27. o.). összhangban létrehozott árvízkockázat-kezelési intézkedésekkel, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégiábanA Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia, COM(2021) 82 final.A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. Az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens Unió létrehozása – Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó új uniós stratégia, (COM(2021)0082). támogatott aszálykezelési tervekkel, az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény 10. cikkével összhangban létrehozott nemzeti cselekvési programokkal, az (EU) 2018/841 európai parlamenti és tanácsi rendeletbenAz Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/841 rendelete (2018. május 30.) a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 1. o.).Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/841 rendelete (2018. május 30.) a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 1. o.). és az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendeletbenAz Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.). meghatározott célokkal, az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelettelAz Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK, a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK, a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.). összhangban létrehozott integrált nemzeti energia- és klímatervekkel, az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelvAz Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.). keretében kidolgozott nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programokkal, az 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozattalAz Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata (2013. december 17.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924. o.).Az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata (2013. december 17.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924. o.). összhangban létrehozott kockázatértékelésekkel és katasztrófakockázat-kezelési tervekkel, valamint az (EU) …/…a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel+ KIADÓHIVATAL: kérjük, illesszék be a szövegbe a COM(2022) 305 dokumentumban szereplő, a növényvédő szerek fenntartható használatáról és az (EU) 2021/2115 rendelet módosításáról szóló rendelet számát, továbbá illesszék be az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL-hivatkozását a lábjegyzetbe. irányelvvel összhangban létrehozott nemzeti cselekvési tervekkel. A fenntartható talajkezelési és -regenerálási gyakorlatokat lehetőség szerint integrálni kell ezekbe a programokba, tervekbe és intézkedésekbe, amennyiben hozzájárulnak a célkitűzések eléréséhez. Következésképpen a releváns mutatókat és adatokat, például a KAP rendelet szerinti, a talajjal kapcsolatos eredménymutatókat, valamint az (EU) 2022/2379 európai parlamenti és tanácsi rendeletAz (EU) 2022/2379 rendelet a mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási statisztikákról.Az (EU) 2022/2379 rendelet a mezőgazdasági felhasználási és kibocsátási statisztikákról. alapján bejelentett, a mezőgazdasági felhasználásra és kibocsátásra vonatkozó statisztikai adatokat hozzáférhetővé kell tenni a fenntartható talajkezelési és -regenerálási gyakorlatokért, valamint a talajegészség-értékelésért felelős illetékes hatóságok számára annak érdekében, hogy ezek az adatok és mutatók összekapcsolhatók legyenek, és ezáltal lehetővé váljon a választott intézkedések hatékonyságának lehető legpontosabb értékelése. [Mód. 30]
(43)A szennyezett területek az EU több évtizedes ipari tevékenységének örökségét képezik, és most és a jövőben is kockázatot jelenthetnek az emberi és állati egészségre és a környezetre nézve. A meglévő ismeretekre építve ezért először azonosítani kell és vizsgálatnak kell alávetni aaz új potenciálisan szennyezett területeket, majd ha beigazolódik a szennyeződés ténye, értékelni kell a kockázatokat, és intézkedéseket kell hozni az elfogadhatatlan kockázatokazok kezelésére. Talajvizsgálattal igazolható, hogy egy potenciálisan szennyezett terület valójában nem szennyezett. Ebben az esetben a tagállam a továbbiakban nem tüntetheti fel a területet potenciálisan szennyezettként, kivéve, ha a szennyeződés gyanúja új bizonyíték alapján merül fel. [Mód. 31]
(44)A potenciálisan szennyezett területek azonosítása érdekében a tagállamoknak bizonyítékokat kell gyűjteniük többek között történelmi kutatások, múltbeli ipari események és balesetek, környezetvédelmi engedélyek, talajegészségi felmérések, valamint a nyilvánosság vagy a hatóságok általi bejelentések révén. [Mód. 32]
(45)Annak érdekében, hogy a potenciálisan szennyezett területeken a talajvizsgálatokat időben és hatékonyan lehessen elvégezni – a talajvédelemről szóló, 2021. április 28-i európai parlamenti állásfoglalásban foglaltaknak megfelelően – a tagállamok számára elő kell írni, hogy az említett vizsgálatok elvégzésére vonatkozó határidő meghatározására vonatkozó kötelezettségen túlmenően meghatározzák azokat a konkrét eseményeket, amelyek szintén ilyen vizsgálatot tesznek szükségessé. Az ilyen kiváltó események közé tartozhatnak a környezetvédelmi vagy építési engedély, illetve az uniós vagy nemzeti jogszabályok által előírt engedély kérelmezése vagy felülvizsgálata, a talajkitermelési tevékenységek, a földhasználat megváltoztatása, illetve a föld- vagy ingatlanügyletek. A talajvizsgálatok különböző szakaszokat követhetnek (például másodelemzés, helyszíni szemle, előzetes vagy feltáró vizsgálat, részletesebb vagy leíró vizsgálat, valamint helyszíni vagy laboratóriumi vizsgálat). A 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvelAz Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.). összhangban végrehajtott alapállapot-jelentések és nyomonkövetési intézkedések adott esetben talajvizsgálatnak is minősülhetnek. [Mód. 33]
(46)A potenciálisan szennyezett területek és a szennyezett területek kezelésében a költségek, előnyök és helyi sajátosságok figyelembevétele érdekében rugalmasságra van szükség. Ennélfogva a tagállamoknak legalább kockázatalapú megközelítést kell alkalmazniuk a potenciálisan szennyezett területek és a szennyezett területek kezelésére, figyelembe véve a két kategória közötti különbséget, és lehetővé téve az erőforrásoknak a sajátos környezeti, gazdasági és társadalmi körülmények figyelembevételével történő elosztását. A döntéshozatalt a helyi egészségügyi szakemberekkel, egészségügyi hatóságokkal és a tudományos közösséggel együttműködve a talajszennyező anyagoknak való expozícióból (a veszélyeztetett népességcsoportok, például a várandós nők, a fogyatékossággal élő személyek, az idősek és a gyermekek expozíciója) eredő, az emberi egészséget és a környezetet érintő potenciális kockázatok jellegéhez és mértékéhez kell igazítani, beleértve az expozíciót, valamint az emberi egészséget, a talaj ökoszisztémáját és a kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokat érő kumulatív hatásokat is. A remediációra vonatkozó költség-haszon elemzésnek pozitívnakkiegyensúlyozottnak kell lennie, figyelembe véve a jövő generációi számára nyújtott előnyöket. Az optimális remediációs megoldásnak fenntarthatónak kell lennie, és a környezeti, gazdasági és társadalmi hatásokat figyelembe vevő, kiegyensúlyozott döntéshozatali folyamat keretében kell kiválasztani. A potenciálisan szennyezett területek és a szennyezett területek kezelése során tiszteletben kell tartani a „szennyező fizet” elvet, valamint az elővigyázatosság és az arányosság elvét. A tagállamoknak meg kell határozniuk a szennyezett területek területspecifikus kockázatainak meghatározására szolgáló konkrét módszertant. A tagállamoknak azt is meg kell határozniuk, hogy a tudományos ismeretek, az elővigyázatosság elve, a helyi sajátosságokaz egészségügyi hatóságok és szakemberek véleménye, valamint a jelenlegi és jövőbeli földhasználat alapján mi minősül a szennyezett terület elfogadhatatlan kockázatának. A szennyezett területek kockázatának az emberi és állati egészség és a környezet tekintetében elfogadható szintre való csökkentése érdekében a tagállamoknak megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozniuk, beleértve aprioritásként kezelve az in situ és az ex situ remediációt is. Lehetővé kell tenni, hogy a más uniós jogszabályok alapján hozott intézkedések ezen irányelv szerint kockázatcsökkentő intézkedéseknek minősüljenek, amennyiben ezek az intézkedések hatékonyan csökkentik a szennyezett területek által jelentett kockázatokat. [Mód. 34]
(46a) A területelvonás mérséklésére vonatkozó elveknek elő kell segíteniük az Unió élelmezésbiztonságát, figyelembe véve ugyanakkor a fenntartható lakhatással, az alapvető infrastruktúrával és a megújuló energiával kapcsolatos projekteket. [Mód. 35]
(47)Az ezen irányelv alapján hozott intézkedéseknek más uniós szakpolitikai célkitűzéseket is figyelembe kell venniük, például az [(EU) xxxx/xxxx rendelet+ KIADÓHIVATAL: kérjük, illesszék be a COM(2023)0160 dokumentumban szereplő, a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos és fenntartható ellátást biztosító keret létrehozásáról, valamint a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1724 és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról szóló rendelet számát a szövegbe, továbbá illesszék be az említett irányelv számát, dátumát, címét és HL-hivatkozását a lábjegyzetbe.+] által követett célkitűzéseket, amelyek célja az európai ipar kritikus fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos és fenntartható ellátásának biztosítása.
(48)Az átláthatóság a talajpolitika alapvető eleme, amely biztosítja a nyilvános elszámoltathatóságot és tudatosságot, a tisztességes piaci feltételeket és az előrehaladás nyomon követését. Ezért a tagállamoknak létre kell hozniuk és fenn kell tartaniuk a szennyezett és potenciálisan szennyezett területek nemzeti nyilvántartását, amely területspecifikus információkat tartalmaz, és ezeket egy online, georeferenciával ellátott téradatbázisban nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell azokat az információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a nyilvánosság tájékoztatást kapjon a potenciálisan szennyezett és a szennyezett területek létezéséről és kezeléséről. Mivel a potenciálisan szennyezett területek vonatkozásában a talajszennyezés jelenléte még nem igazolódott, hanem csak gyanítható, a szennyezett területek és a potenciálisan szennyezett területek közötti különbséget a szükségtelen aggodalom elkerülése érdekében megfelelően kell közölni a nyilvánossággal, és részletesen el kell magyarázni.
(48a) A talajok védelmének érdekében az újonnan megjelenő vegyi anyagok által okozott szennyezéssel szemben, amelyek jelentős kockázatot jelenthetnek az emberi és állati egészségre, valamint szennyezhetik a környező levegőt, felszíni vizeket, felszín alatti vizeket és később az óceánokat, szakpolitikai mechanizmusokat kell létrehozni az ilyen újonnan megjelenő, aggodalomra okot adó szennyező anyagok kimutatására és értékelésére. Ezzel kapcsolatban a talajszennyezés tekintetében olyan megközelítést kell kidolgozni, amely lehetővé teszi ezen anyagok vagy anyagcsoportok megfigyelési listákon keresztül történő nyomon követését és elemzését, ahogyan az a felszíni és felszín alatti vizek esetében már megtörtént. A megfigyelési listán szereplő anyagokat vagy anyagcsoportokat azok közül kell kiválasztani, amelyekkel kapcsolatban a rendelkezésre álló információk arra utalnak, hogy a talajra nézve vagy a talajon keresztül uniós szinten jelentős kockázatot jelenthetnek, és amelyek tekintetében nem áll rendelkezésre elegendő megfigyelési adat. Az ilyen anyagok vagy anyagcsoportok számát, amelyeket a megfigyelési listák alapján ellenőrizni és elemezni kell, nem szabad korlátozni. [Mód. 37]
(48b) Az olyan anyagok, mint a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok, anyagok és részecskék, beleértve a mikro- vagy nanoműanyagokat is, egyértelmű kockázatot jelentenek a talaj egészségére, de az olyan nélkülözhetetlen tevékenységekre is, mint a mezőgazdaság fejlesztése. A talajban való jelenlétük hatással lehet a talaj termékenységére, ezáltal veszélyeztetve a növények egészségét és egészséges fejlődését. Ezért alapvető fontosságú, hogy ez az irányelv keretet biztosítson azokra a vegyi anyagokra és egyéb anyagokra vonatkozóan, amelyeket be kell vonni a talajszennyező anyagok ellenőrzésébe, valamint keretet biztosítson a környezetminőségi előírások és intézkedéscsomagok meghatározására is az ismert és újonnan megjelenő veszélyekből eredő talajszennyezés megelőzése és adott esetben a szennyezésmentesítés érdekében. [Mód. 38]
(49)Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 19. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok megteremtik azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony jogvédelem biztosításához szükségesek. Ezen túlmenően a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló EgyezménynekEgyezmény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról – Nyilatkozat (HL L 124, 2005.5.17.). (Aarhusi Egyezmény) megfelelően a nyilvánosság érintett tagjai számára biztosítani kell az igazságszolgáltatáshoz való jogot, hozzájárulva ily módon a személyes egészségnek és jólétnek megfelelő környezetben való élethez fűződő jogához.
(50)Az (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelvAz Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 172., 2019.6.26., 56. o.). előírja a közszféra adatainak ingyenes és nyílt formátumban történő közzétételét. Általános rendeltetése, hogy folytassa az EU adatgazdaságának megerősítését azáltal, hogy növeli a további felhasználás céljára rendelkezésre álló interoperábilis közadatok mennyiségét, tisztességes versenyt és könnyű hozzáférést biztosít a közszféra információihoz, valamint javítja a határokon átnyúló adatalapú innovációt. A fő elv az, hogy a kormányzati adatok alapértelmezés szerint és felépítésük tekintetében nyílt hozzáférésűek legyenek. A 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnekAz Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.). az a célja, hogy az Aarhusi Egyezménnyel összhangban biztosítsa a környezeti információkhoz való hozzáférés jogát a tagállamokban. Az Aarhusi Egyezmény és a 2003/4/EK irányelv széles körű kötelezettségekről rendelkezik, amelyek egyaránt vonatkoznak az ilyen információk kérésre történő rendelkezésre bocsátására és aktív terjesztésére. A 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvAz Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.). szintén átfogó hatállyal rendelkezik, kiterjed a térinformatikai adatok megosztására, ideértve a különböző környezeti témákra vonatkozó adatkészleteket is. Fontos, hogy ezen irányelvnek az információhoz való hozzáférésre és az adatok megosztására vonatkozó rendelkezései kiegészítsék az említett irányelveket, és ne teremtsenek különálló jogi keretet. Ezért ezen irányelvnek a nyilvánosság tájékoztatásáról és a végrehajtás ellenőrzésével kapcsolatos tájékoztatásról szóló rendelkezései nem sérthetik az (EU) 2019/1024, a 2003/4/EK és a 2007/2/EK irányelvet. [Mód. 39]
(51)A talajegészség nyomon követésére, a fenntartható talajkezelésre és a szennyezett területek értékelésére, kezelésére vonatkozó szabályok szükséges kiigazításának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el azzal a céllal, hogy elfogadják a tagállamok által meghatározandó talajmutatók küszöbértékeinek meghatározására szolgáló módszertant, valamint a talajegészség nyomon követésére szolgáló módszertanoknak, a fenntartható talajkezelés elveinek, a kockázatcsökkentő intézkedések indikatív listájának, a területspecifikus kockázatértékelés szakaszainak és követelményeinek, valamint a szennyezett és potenciálisan szennyezett területek nyilvántartásánakáltal az egészségre és a környezetre jelentett elfogadhatatlan kockázat meghatározásával kapcsolatos minimális tolerálható értékek megállapításának a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása érdekében módosítsa vagy kiegészítse ezt az irányelvet. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnakIntézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.). megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kap minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó bizottsági szakértői csoportok ülésein. [Mód. 40]
(52)Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottság felé történő elektronikus adatszolgáltatás formátumának, szerkezetének és részletes szabályainak meghatározása érdekében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnekAz Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.). megfelelően kell gyakorolni.
(53)A Bizottságnak a talajegészség-értékelés eredményei alapján 6 évvel az irányelv hatálybalépését követően tényeken alapuló értékelést kell végeznie, és adott esetben felül kell vizsgálnia ezt az irányelvet. Az értékelésnek különösen azt kell megvizsgálnia, hogy szükség van-e konkrétabb követelmények meghatározására az egészségtelen talajok regenerálásaaz elmaradást és a talajok egészséges állapotának 2050-re történő biztosítására vonatkozó célkitűzés elérése érdekében szükséges intézkedéseket kell megvizsgálnia. Az értékelésnek azt is fel kell mérnie, hogy az egészséges talajok meghatározását hozzá kell-e igazítani a tudományos és műszaki fejlődéshez a talajvédelemmel kapcsolatos új tudományos bizonyítékokon vagy az adott tagállamra jellemző, új környezeti vagy éghajlati körülményekből eredő problémán alapuló bizonyos mutatókra vagy kritériumokra vonatkozó rendelkezések hozzáadásával. A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (22)22. pontja értelmében az értékelésnek a hatékonyság, eredményesség, relevancia, koherencia és az uniós hozzáadott érték kritériumán kell alapulnia, és alapot kell nyújtania a lehetséges további intézkedések hatásvizsgálatához. [Mód. 41]
(54)Valamennyi tagállam összehangolt intézkedéseire van szükség azon elképzelés megvalósításához, hogy 2050-re minden talaj egészséges legyen, és Unió-szerte hosszú távon biztosíthatók legyenek a talajok által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokat. A tagállamok egyéni intézkedései elégtelennek bizonyultak, mivel a talajromlás folytatódik, sőt súlyosbodik. Mivel ezen irányelv céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ezen irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
(55)A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatávalHL C 369., 2011.12.17., 14. o. összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt,.
(55a) Ennek az irányelvnek az a célja, hogy a talajmegfigyelésre és a talajegészség javítására vonatkozó koherens keret alapján megvalósítsa az egészséges talaj 2050-ig történő megvalósítására vonatkozó hosszú távú célkitűzést az Unióban. Tekintettel irányelvi jellegére, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 288. cikkének megfelelően ez az irányelv az érintett tagállamokban elérendő célokat illetően kötelező, ugyanakkor a nemzeti hatóságokra bízza az eredmény elérésének formáját és módját. Ezért a tagállamok feladata lesz, hogy saját jogszabályokat dolgozzanak ki az ezen irányelvben meghatározott célok elérésének módjáról. A javasolt eszköz egy olyan irányelv, amely nagy rugalmasságot biztosít a tagállamoknak a számukra legmegfelelőbb intézkedések meghatározásában és a megközelítésnek a helyi körülményekhez való igazításában. Ez elengedhetetlen a talaj változékonyságával, a földhasználattal, a klimatológiai feltételekkel és a társadalmi-gazdasági szempontokkal kapcsolatos regionális és helyi sajátosságok figyelembevételéhez. Az eszköz jellegéből következik, hogy az ezen irányelvben meghatározott elvek nem rónak közvetlen kötelezettségeket az egyénekre, [Mód. 42]