A.mivel a düsseldorfi főügyész a német büntető törvénykönyv 242. cikkének (1) bekezdése, 248a. cikke, 223. cikkének (1) bekezdése, 230. cikke (1) bekezdésének első mondata, 113. cikkének (1) bekezdése és 53. cikke alapján kérte Gunnar Beck, Németországban megválasztott európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kis értékű vagyontárgyak lopása és szándékos testi sértés, valamint a bűnüldöző szervekkel szembeni ellenállás miatti előzetes eljárás megindítása céljából;

B.mivel 2022. október 29-én egy neuss-i (Németország) áruházban Gunnar Beck állítólag azzal a céllal vett el néhány mintát a vásárlók számára kipróbálásra kiállított teszttertermékekből, hogy azokat állítólag, fizetés nélkül vigye el; mivel bolti lopásról érkezett bejelentés; mivel Gunnar Beck állítólag megpróbálta elhagyni a helyiséget, és az üzlet biztonsági őrei tartották vissza; mivel ezt követően a bűnüldöző szervek tisztviselői beavatkoztak a helyszínen, és állítólag Gunnar Beck nem tett eleget a felszólításuknak, hogy ne tanúsítson ellenállást;

C.mivel tehát a feltételezett szabálysértések nem kapcsolatosak az Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke értelmében az európai parlamenti képviselő feladatának ellátása során kinyilvánított véleményével vagy leadott szavazatával;

D.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament képviselői saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;

E.mivel a Németországi Szövetségi Köztársaság alaptörvénye 46. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„2) Büntetendő cselekmény elkövetése miatt képviselő csak a Bundestag jóváhagyásával vonható felelősségre vagy tartóztatható le, kivéve a jogellenes cselekmény elkövetésekor vagy a rá következő napon történő előállítás esetét;3)Szintén a Bundestag jóváhagyása szükséges a képviselő személyes szabadságának bármely egyéb korlátozása esetén vagy a képviselő elleni, 18. cikk szerinti bírósági eljárás megindításához.4)A Bundestag kérésére fel kell függeszteni minden, a képviselő ellen indított büntetőeljárást vagy a 18. cikk szerinti bármely eljárást, a képviselő őrizetben tartását vagy személyes szabadságának egyéb korlátozását.”;

F.mivel az európai parlamenti képviselők mentelmi jogának felfüggesztését a „Richtlinien für das Strafverfahren und das Bußgeldverfahren” (a büntetőeljárásról és a bírságokról szóló iránymutatás) 192b. cikke szabályozza, és különösen mivel e cikk (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„1) Einem Mitglied des Europäischen Parlaments aus der Bundesrepublik Deutschland steht die einem Abgeordneten des Deutschen Bundestages zuerkannte Immunität zu. (...)” [Az Európai Parlamentnek a Németországi Szövetségi Köztársaságban megválasztott képviselője a Bundestag képviselőit megillető immunitással azonos immunitással rendelkezik];

G.mivel egyrészről a Parlamentet nem lehet bírósághoz hasonlítani, másrészről pedig a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárásban az érintett képviselő nem tekinthető „vádlottnak” A Törvényszék 2019. április 30-i Briois kontra Európai Parlament ítélete, T-214/18, ECLI:EU:T:2019:266.;

H.mivel a parlamenti mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett jogi eljárásoktól;

I.mivel ebben az esetben a Parlament nem talált bizonyítékot fumus persecutionis fennállására, azaz nem merült fel arra utaló tény, hogy a szóban forgó bírósági eljárást a képviselő, következésképpen pedig az Európai Parlament politikai tevékenységének károsítására irányuló szándékkal indították volna;