–tekintettel a Rigai Főügyészség Büntetőjogi Osztálya korrupcióellenes koordinációs részlegének ügyésze 2023. május 24-i, a Lett Köztársaság főügyésze által ugyanazon a napon továbbított, Andris Ameriks mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmére, amelyet a Lett Köztársaságban indítandó büntetőeljárás keretében nyújtottak be, és amelyet a 2023. június 14-i plenáris ülésen jelentettek be,
–miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően Andris Ameriks nevében meghallgatta Nils Ušakovsot,
–tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,
–tekintettel a lett alkotmány 29. és 30. cikkére,
–tekintettel az Európai Unió Bírósága által 2008. október 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án, 2013. január 17-én és 2019. december 19-én hozott ítéletekre A Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23; a Bíróság 2019. december 19-i Junqueras Vies ítélete, C-502/19, ECLI:EU:C:2019:1115.,
–tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,
–tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A9-0169/2024),
A.mivel a Rigai Főgyészség Büntetőjogi Osztálya korrupcióellenes koordinációs részlegének ügyésze kérte Andris Ameriks, Lettországban megválasztott európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését azzal a céllal, hogy büntetőeljárást indíthasson ellene azzal a bűncselekménnyel kapcsolatban, melynek során csúszópénzt fogadott el, aminek fejében harmadik személy érdekében jogellenes cselekményt követett el hivatalos tisztségét felhasználva, a lett büntető törvénykönyv 320. cikkének (4) bekezdése értelmében;
B.mivel a 2017. július 22. és 2017. szeptember 17. közötti időszakban Andris Ameriks Riga város polgármester-helyetteseként, így felelős munkakört betöltő, közhatalmi jogkörrel felruházott kösztisztviselőként többek között állítólag egy minibuszos közlekedési vállalat közvetítő tulajdonosától csúszópénzt követelt a rigai önkormányzattól a társaság által szállított utasok után kapott összegek 50%-ának megfelelő összegben, akik jogosultak lettek volna utazási kedvezmények igénybevételére;
C.mivel Andris Amerikset a 2019. májusi európai választásokat követően európai parlamenti képviselővé választották;
D.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. számú jegyzőkönyv 8. cikke értelmében a feltételezett jogsértés nem Andris Ameriks európai parlamenti képviselői feladatának ellátása során kinyilvánított véleményével vagy leadott szavazataival kapcsolatos;
E.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament képviselői saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;
F.mivel a lett alkotmány 29. és 30. cikke a következőképpen rendelkezik:
G.mivel egyrészről a Parlamentet nem lehet bírósághoz hasonlítani, másrészről pedig a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárásban az érintett képviselő nem tekinthető „vádlottnak” A Törvényszék 2019. április 30-i Briois kontra Európai Parlament ítélete, T-214/18, ECLI:EU:T:2019:266.;
H.mivel a parlamenti mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett jogi eljárásoktól;
I.mivel a nyomozás nem tudta biztosan megállapítani az állítólagos bűncselekmény pontos helyét és időpontját;
J.mivel az Andris Ameriksnek felrótt cselekményt 2017-ben követték el, és a Lett Köztársaság főügyésze csak 2023. május 23-án továbbította a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmet; mivel nem szolgáltak meggyőző indokolással az eljárás ilyen mértékű késedelmét illetően;
K.mivel az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint „a Parlament igen széles körű mérlegelési jogkörrel bír a mentelmi jog felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelmet követő határozat tartalmát illetően, azon politikai jelleg folytán, amellyel az ilyen határozat rendelkezik” A Törvényszék 2013. január 17-i Gollnisch kontra Európai Parlament ítélete, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23, 59. pont és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.;
L.mivel e konkrét bizonyítékok következetessége komoly kétségeket ébreszt az Andris Ameriks politikai tevékenységének, és így többek között európai parlamenti képviselői tevékenységének aláásására irányuló esetleges szándékot illetően; mivel a jelen ügyben rendelkezésre bocsátott információk és magyarázatok, többek között a Lett Köztársaság helyettes államügyésze által a vele folytatott véleménycsere során adott válaszok alapján a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmet alátámasztó elemekkel kapcsolatban bizonytalanságok állnak fenn és az eljárást komoly kétségek övezik, többek között a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelemmel kapcsolatos mögöttes szándék tekintetében is;
M.mivel ezért a jelek szerint olyan ügyről van szó, amelyben feltételezhető a fumus persecutionis esete, vagyis „konkrét bizonyítékok” A Bíróság 2020. szeptember 17-i Troszczynski kontra Európai Parlament ítélete, C-12/19, ECLI:EU:C:2020:725, 26. pont. utalnak arra, hogy a szóban forgó bírósági eljárást azzal a szándékkal indították, hogy aláássák Andris Ameriks politikai tevékenységét, többek között az Európai Parlament képviselőjeként folytatott tevékenységét;