1.megjegyzi, hogy a Számvevőszék költségvetése a többéves pénzügyi keret „Európai közigazgatás” elnevezésű 7. fejezetébe tartozik, amely 2022-ben 11,6 milliárd EUR-t tett ki (ami a teljes uniós költségvetés 5,9%-ának felel meg); megjegyzi, hogy 2022-ben a Számvevőszék mintegy 0,2 milliárd EUR összegű költségvetése az összes igazgatási kiadás 1,4%-át tette ki;

2.megjegyzi, hogy a Számvevőszék a 2022. pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében 2021-hez hasonlóan egy olyan mintát vizsgált meg, amely az „Igazgatás” alá tartozó 60 ügyletből állt; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék azt írja, hogy az igazgatási kiadások magukban foglalják a humánerőforrás-kiadásokat – beleértve a nyugdíjkiadásokat –, amelyek 2022-ben az összes igazgatási kiadás mintegy 70%-át tették ki, valamint az épületekre, berendezésekre, energiára, kommunikációra és információtechnológiára fordított kiadásokat, és hogy a Számvevőszék a többéves munkája alapján ezeket a kiadásokat összességében alacsony kockázatúnak tartja;

3.felhívja a Számvevőszéket, hogy az összes ellenőrizendő intézmény esetében növelje az igazgatás alá tartozó, megvizsgálandó ügyletek számát annak érdekében, hogy a Parlament a többi intézmény tekintetében mentesítésért felelős hatóságként hatékonyabban láthassa el feladatát; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottságtól eltérő intézmények igazgatási kiadásairól szóló különjelentés elkészítésére vonatkozó tervet felülvizsgálták az uniós közszolgálat auditálása érdekében, ami valószínűleg csak az igazgatási kiadások egy korlátozott részét fogja vizsgálni; ismételten hangsúlyozza az igazgatási kiadások alaposabb vizsgálatának fontosságát, és ismételten kéri, hogy munkájába építsenek be átfogó adatokat valamennyi intézményről egy koherens alapnak a következetes mentesítési eljárás számára történő megteremtése érdekében;

4.megjegyzi, hogy a Számvevőszék éves beszámolóját független külső ellenőr ellenőrzi annak biztosítása érdekében, hogy az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a függetlenség tekintetében ugyanazon elvek vonatkozzanak a Számvevőszék külső ellenőrére, mint amelyeket a Számvevőszék alkalmaz az általa ellenőrzött szervekre; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a külső ellenőr a számvevőszéki ellenőrzés nyomán nem jelzett különösebb problémákat;

5.megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2022. évi teljes költségvetése 162 141 175 EUR-t tett ki, ami a 2021. évi 153 721 727 EUR-hoz képest 5,5%-os növekedést jelent; megjegyzi, hogy a növekedés elsősorban az illetménykiigazításoknak és a NextGenerationEU-hoz kapcsolódó 20 új ideiglenes álláshelynek tulajdonítható; megjegyzi, hogy 2022-ben az előirányzatok 90%-át a tagokra és a személyzetre, 10%-át pedig az épületekre, berendezésekre és egyéb kiadásokra fordították;

6.ismételten hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy a Számvevőszék megfelelő személyzettel rendelkezzen megbízatásának megfelelő ellátásához, valamint az új finanszírozási eszközök, például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hatálybalépésével kapcsolatos új feladatok ellátásához;

7.megjegyzi, hogy 2022-ben a Számvevőszék a költségvetési rendelet 29. cikke alapján 26 költségvetési átcsoportosítást hajtott végre, összesen 3,4 millió EUR értékben, ami az adott pénzügyi évre vonatkozó előirányzatok 2,1%-át tette ki, ami elsősorban a kiküldetések, a kiadványok, a tolmácsolás és a jogi szolgálat kiadásainak csökkenését, valamint a helyiségek belső kialakításával kapcsolatos kiadások növekedését jelentette, beleértve a tetőfelújítást, az energiaköltségeket, a szerződéses alkalmazottakat és az informatikai eszközöket; megjegyzi ezenkívül, hogy a 2022. évi költségvetés végrehajtási aránya 98,5% volt, ami csekély növekedést jelent az előző két évhez képest; üdvözli, hogy az átlagos kifizetési idő 2022-ben 9,8 napra csökkent a 2021. évi 10,7 naphoz képest, nagy valószínűséggel az elektronikus számlák arányának növekedése miatt, amely a 2021. évi 19%-hoz képest 24%-os volt;

8.megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a külső ellenőr szerint az allokált forrásokat az eredetileg tervezett célra használták fel, és hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő által bevezetett kontrolleljárások megfelelően biztosították, hogy a pénzügyi műveletek megfeleljenek az alkalmazandó szabályoknak és előírásoknak;

9.megjegyzi, hogy Oroszország Ukrajna elleni jogellenes és indokolatlan agressziós háborúja többféle módon is költségvetési nyomást gyakorolt a Számvevőszékre, többek között a növekvő infláció és az illetménykiigazítások, valamint a villamosenergia- és fűtési költségek jelentős növekedése miatt;

10.megállapítja, hogy a Számvevőszék általános kiküldetési költségvetése a 2021. évi 2 988 000 EUR-ról 2022-ben 2 452 000 EUR-ra csökkent, ami 18%-os csökkenésnek felel meg, ami a 2022. év eleji folyamatos utazási korlátozásoknak és a munkamódszerekben bekövetkezett változásoknak, valamint annak tulajdonítható, hogy megnövekedett a távülések száma; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék nem rendelkezik az elnök kiküldetéseire és utazásaira vonatkozó külön költségvetési sorral; végül megjegyzi, hogy a Számvevőszék valamennyi tagját érintő, a kiküldetésekre vonatkozó költségvetési sor 2021-ben és 2022-ben egyaránt 290 000 EUR volt;

11.üdvözli, hogy 2022-en a Számvevőszék a kiküldetési költségek vonatkozásában részletes, előzetes és utólagos ellenőrzéseket is tartalmazó ellenőrzési módszertant vezetett be;

12.megjegyzi, hogy 2022 a Számvevőszék 2021 és 2025 közötti időszakra szóló stratégiája végrehajtásának második éve volt, és hogy 2022 végére a 29 stratégiai intézkedés közül 18-at teljes mértékben végrehajtottak vagy létrehozták az intézkedés keretét, míg 11 intézkedés végrehajtása folyamatban volt vagy ismétlődött;

13.megjegyzi, hogy 2022-ben a Számvevőszék 7 éves jelentést, 8 véleményt, 28 különjelentést és 1 felülvizsgálatot nyújtott be, ami nagyon hasonló a 2020-ban és 2021-ben benyújtott jelentések, vélemények, különjelentések és felülvizsgálatok számához;

14.megjegyzi, hogy a Számvevőszék teljesen önállóan határozza meg munkaprogramját, beleértve azt is, hogy milyen különjelentéseket kell elkészíteni; továbbra is arról tájékoztatja a Számvevőszéket, hogy a legfontosabb érdekeltek körében – a Parlamentben és máshol is – azok a különjelentések fogják a legnagyobb figyelmet kiváltani, amelyek az Unió jelenlegi helyzetére és kihívásaira összpontosítanak, és egyértelműen a költségvetésre és a költségvetési vonatkozásokra helyezik a hangsúlyt; e tekintetben üdvözli a programozási folyamat 2022-es felülvizsgálatát, amely nagyobb rugalmasságot biztosít a sürgető kihívások kezelésében, hogy jobban szolgálja az érdekelt felek érdekeit;

15.nagyra értékeli, hogy a Parlament kérésének megfelelően a Számvevőszék az aktuális európai kihívásokra összpontosította ellenőrzési munkáját, amire példa az Ukrajna-eszközről szóló 3/2023. számú vélemény igen gyors elkészítése és a végrehajtásának nyomon követésére fordított figyelem; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos ellenőrzési munka tekintetében a Számvevőszék még mindig nem rendelkezik teljes körű hozzáféréssel a FENIX-hez (a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos jelentéstételi eszközhöz), és hogy nem frissítik időben az ebben az informatikai eszközben található információkat; támogatja a Számvevőszék azon álláspontját, hogy a költségvetési rendelet 257. cikke teljes körű azonnali betekintési jogot biztosít a Számvevőszék számára; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy feladatainak ellátása érdekében biztosítson hozzáférést a Számvevőszék számára más típusú releváns információkhoz;

16.nagyra értékeli a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásáról szóló, időszerű és releváns különjelentéseket, amelyek lehetővé teszik a mentesítésért felelős hatóság számára, hogy gyakorolja előjogait, és ajánlásokat intézzen a Bizottsághoz az eszköz működésének javítására vonatkozóan;

17.üdvözli, hogy a Számvevőszék a költségvetési rendelet 118. cikkének (8) bekezdésével összhangban összefoglalót készített a Számvevőszéknél végrehajtott belső ellenőrzések számáról és típusáról, összesítést nyújtva a megfogalmazott ajánlásokról és az azok alapján hozott intézkedésekről; megjegyzi, hogy a belső ellenőr éves munkaprogramja magában foglalja a rendszeres feladatokat, a kiválasztott feladatokat és az év során elvégzett egyéb feladatokat; megjegyzi, hogy a 2022-re tervezett intézkedések közül néhányat 2023-ra halasztottak, és kéri a Számvevőszéket, hogy tegyen jelentést a Parlamentnek ezek végrehajtásáról;

18.arra ösztönzi a Számvevőszéket, hogy fokozottabban járuljon hozzá az uniós költségvetést érintő csalás elleni küzdelemhez, nemcsak azáltal, hogy azonosítja és jelenti azokat a hiányosságokat, amelyek a csalásokkal szemben sebezhetővé teszik az uniós finanszírozású programokat, hanem azáltal is, hogy figyelembe veszi a csalás elleni struktúra elemeiről szóló jelenleg is zajló vitát, és fokozza az ellenőrzési munkát a csalás felderítéséért felelős szervekkel együttműködve, miközben rendszeresen értékeli tevékenységüket, és az elemzés céljából fontos visszajelzéseket ad a mentesítésért felelős hatóságnak;

19.üdvözli, hogy a Számvevőszék 2021 és 2025 közötti időszakra szóló stratégiája költséghatékonyságot célzó ajánlások megfogalmazására utal, amelyek hozzájárulnak az uniós intézmények bürokráciától való mentesítéséhez; rámutat, hogy ezt a célt különösen a Számvevőszék azon ajánlásai szolgálják, amelyek az eljárások hatékonyságának növelésére, a legjobb gyakorlatok alkalmazására, a koordináció javítására, a szabványos folyamatok kialakítására, a túlszabályozás megelőzésére, valamint az egyszerűsítésre és a digitalizálásra vonatkoznak;

20.arra ösztönzi a Számvevőszéket, hogy továbbra is fogalmazzon meg ajánlásokat az uniós szintű adatbázisok fejlesztésére és fenntartására, valamint azon erőfeszítésekre vonatkozóan, amelyek az uniós szintű adatelemzés elvégzésére és az uniós vonatkozású kockázatok azonosítására szolgáló hatékony adatbányászati kapacitások megvalósítására irányulnak; felhívja a Számvevőszéket, hogy foglalkozzon a közpénzek tagállamok általi felhasználásának egyszerű és interoperábilis ellenőrzéséhez szükséges adatok gyűjtéséhez, kezeléséhez és tárolásához elengedhetetlen követelmények meghatározásával;

21.megállapítja, hogy 2022 végén a Számvevőszéknek 921 alkalmazottja volt, kicsivel több, mint 2021 és 2020 végén, amikor is 917, illetve 910 volt; megjegyzi, hogy 2022 végén a nemek szerinti általános megoszlás a következő volt: 434 férfi, (47,1%), és 487 nő (52,9%); felhívja a Számvevőszéket, hogy folytassa a közép- és felső vezetésben a nemek közötti egyensúly előmozdítására irányuló erőfeszítéseit; megjegyzi továbbá, hogy a személyzeti kategóriák közötti általános megoszlás a következőképpen alakult: 830 tisztviselő (90%), közülük 620 ügykezelő (AD) és 210 asszisztens és titkár (AST/SC), valamint 91 szerződéses alkalmazott (10%);

22.megjegyzi, hogy az AD 13–16 besorolási fokozatba 79-en tartoztak, 49 férfi és 30 nő, azaz a férfiak aránya 62% volt, a nőké pedig 38%, ami azt jelenti, hogy ezekben a kategóriákban kismértékben nőtt a nők aránya a 2021. évi 37,5%-hoz és a 2020. évi 34,5%-hoz képest;

23.mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék kollégiumán belül hiányzik a nemek közötti egyensúly: a jelenlegi összetételben a 25 tagból mindössze 10 nő, figyelembe véve, hogy a portugál és bulgáriai képviselőket még nem nevezték ki; tisztában van azzal, hogy a tagok kinevezési eljárása kihívást jelent a nemek közötti egyensúly elérése szempontjából, mivel a nemzeti jelölés kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozik; felhívja ugyanakkor a Számvevőszéket, hogy elemezze személyi állománya általános összetételét annak érdekében, hogy tájékoztassa a Tanácsot és az érintett tagállamokat különösen a nemek egyensúlyának a jelölési határozatokban való figyelembevétele érdekében;

24.sajnálatosnak tartja, hogy a Tanács évről évre ismételten olyan számvevőszéki tagokat nevez ki, akiket a Parlament elutasított; kiemeli, hogy a Parlamentnek kötelező szerepet kell betöltenie a számvevőszéki tagjelöltek alkalmasságának értékelésében;

25.üdvözli, hogy a Számvevőszék személyzetének tagjai között az Unión belüli valamennyi állampolgárság képviselteti magát, mind az AD, mind az AST/SC kategóriában; sajnálattal jegyzi meg azonban, hogy egyes nemzetek alulreprezentáltak, és örül, hogy a Számvevőszék néhány tagállamban (Dánia, Észtország és Lettország) megpróbálta közvetlenül meghirdetni az állásokat; üdvözli az új közzétételi módok hatékony alkalmazását a kiválasztási eljárások során annak érdekében, hogy a különböző tagállamok különböző közönségeit vonzzák;

26.megjegyzi, hogy a hibrid munkavégzésről a Számvevőszék határozatot fogadott el, amely 2022. január 1-jén lépett hatályba; megjegyzi, hogy a Számvevőszéknél olyan távmunkarendszer van érvényben, amely lehetővé teszi az otthonról történő munkavégzést havonta legfeljebb 10 napon keresztül, és legfeljebb 10 egymást követő napon keresztül; megjegyzi továbbá, hogy a rendszer lehetővé teszi a személyzet tagjai számára, hogy havonta legfeljebb 5 napot és évente legfeljebb 30 munkanapot az állandó lakóhelyüktől eltérő helyen dolgozzanak; végül megjegyzi, hogy a 2022 októberében a személyzet tagjainak körében végzett felmérés szerint 95%-uk támogatta a távmunkavégzést, és 88%-uk úgy érezte, hogy az pozitív hatással van a munka és a magánélet közötti egyensúlyra;

27.üdvözli a Számvevőszék által 2022-ben a személyzet fizikai és mentális jóllétének biztosítása érdekében hozott intézkedéseket;

28.elismeri a személyzet Luxembourgba vonzásával kapcsolatos kihívásokat, és arra ösztönzi a Számvevőszéket, hogy a magas szintű intézményközi csoportban dolgozzon együtt a többi luxembourgi székhelyű intézménnyel Luxembourg vonzerejének növelésén a személyzet tagjai számára, valamint a meghatározott különböző lehetséges intézkedéseken, többek között egy speciális lakhatási támogatással kapcsolatos elképzelésen annak érdekében, hogy ellensúlyozzák a különösen az alacsonyabb besorolási fokozatba tartozó személyzetet érintő magas bérleti költségeket, valamint azon a lehetőségen, hogy rövid távú tartózkodásra észszerű árú ideiglenes lakhatást biztosítsanak;

29.aggodalommal veszi tudomásul, hogy 2022-ben a betegszabadság napjainak száma 11 622 volt, ami 54%-os növekedést jelent 2021-hez képest, amikor a betegszabadság napjainak száma 7524 volt; megjegyzi ugyanakkor, hogy 2018-ban a Számvevőszéknél a betegszabadság napjainak száma 10 255 volt, és hogy a 2021. évi viszonylag alacsony szám a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos helyzettel állhatott összefüggésben;

30.aggodalommal veszi tudomásul, hogy 2022-ben a Számvevőszék hét kiégési esetről számolt be; megjegyzi továbbá, hogy mind a hét alkalmazott újra munkába állt, és az orvosilag jóváhagyott részmunkaidős visszahelyezési eljárás keretében fokozatosan tért vissza; e tekintetben nagyra értékeli, hogy a Számvevőszék 2022-ben megkezdte a hosszú távú betegszabadságot követően a munkába való visszatérésre vonatkozó iránymutatások kidolgozását; megjegyzi, hogy a Számvevőszék állítása szerint az éves munkaprogram kialakításakor figyelembe veszik az erőforrások rendelkezésre állását, és hogy az igazgatók és az igazgatósági szintű vezetőség a munka egyenletes elosztásának biztosítása érdekében felmérik a munkaterhelést; mindazonáltal arra ösztönzi a Számvevőszéket, hogy továbbra is összpontosítson erre a problémára, és tegyen meg minden szükséges intézkedést a személyzet jóllétének biztosítása érdekében a kiégéssel kapcsolatos esetek számának csökkentése érdekében;

31.üdvözli, hogy széles körű együttműködésen alapuló megközelítést követően 2022 decemberében elfogadták a tiszteletteljes és zaklatásmentes munkahely biztosításáról szóló határozatot és politikát, amely egyértelműen a megelőzésre, a tudatosság növelésére és a korai felismerésre összpontosít, ugyanakkor számos intézkedést (bizalmas tanácsadás, közvetítés és hivatalos panaszok) határoz meg arra az esetre, ha zaklatás fordulna elő.

32.üdvözli a Számvevőszéknek a 2021 és 2025 közötti időszakra szóló sokszínűségi és befogadási cselekvési tervét, és üdvözli a 2022 során a tervvel kapcsolatos figyelemfelkeltés érdekében tett lépéseket, valamint a tervben meghatározott 10 prioritás tekintetében 2022-ben elért eredményeket; megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2022-ben csak egy bejelentetten fogyatékossággal élő személyt alkalmazott határozott idejű szerződéssel;

33.megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2022-ben 54 gyakornokot fogadott; elismeréssel veszi tudomásul, hogy mindegyikőjük fizetést kapott a Számvevőszéktől vagy a nemzeti hatóságoktól;

34.hangsúlyozza a Számvevőszéknek az Unió független külső ellenőreként és pénzügyeinek őreként betöltött szerepét, ami megköveteli, hogy a Számvevőszék a lehető legszigorúbb normákhoz tartsa magát, és mintaszervezetként működjön annak érdekében, hogy bizalmat és hitelességet keltsen; megjegyzi, hogy az EUMSZ 285. cikke szerint a Számvevőszék tagjai teljesen függetlenek;

35.üdvözli a Számvevőszék tagjaira és volt tagjaira vonatkozó, a Parlament ajánlása nyomán 2022 májusában felülvizsgált magatartási kódexet, amely többek között előírja, hogy a tagoknak a Számvevőszék székhelyén kell lakniuk, korlátozza a tagok politikai szerepvállalásának lehetőségét, szabályozza a tagok és a személyzet közötti szerződéses kapcsolatokat, és előírja a tagok számára, hogy kötelesek évente érdekeltségi nyilatkozatot benyújtani; emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék tagjainak mindig a legszigorúbb etikai elveket és értékeket kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy teljes feddhetetlenségüket, függetlenségüket, objektivitásukat, szakmai magatartásukat, méltóságukat, elkötelezettségüket és lojalitásukat bizonyítsák;

36.hangsúlyozza, hogy a Parlament továbbra is azon a véleményen van, hogy a Számvevőszék tagjainak kiküldetéseiről szóló információkat a tagság teljes időtartama alatt nyilvánosságra kell hozni, és hogy a tagoknak nem lehetnek hivatalos politikai kapcsolataik, beleértve a politikai pártokban vagy szervezetekben betöltött tiszteletbeli funkciókat is; továbbá ismételten kéri a Számvevőszéket, hogy változtassa meg a belső etikai bizottságra vonatkozó szabályait annak érdekében, hogy a továbbiakban az alkalmas jelöltek felterjesztése ne a Számvevőszék elnökének kizárólagos előjoga legyen; megismétli azt a kérését is, hogy a Számvevőszék etikai bizottsága tájékoztassa a már 2020 óta folyamatban levő etikai belső ellenőrzés jelentésének főbb megállapításairól;

37.megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék valamennyi tagja bejelentett lakcímet a luxemburgi hatóságoknak, és ezzel teljesíti a tagokra vonatkozó azon követelményt, hogy a Számvevőszék székhelyén kell lakniuk;

38.tudomásul veszi a tagok utazásairól, kiküldetéseiről, valamint a gépjárművezetők igénybevételéről és gépjárművek használatáról szóló 2022. évi határozatot, amely szerint a tagoknak fedezniük kell a 10 000 km-t meghaladó, kiküldetési megbízások hatálya alá nem tartozó utazáshoz használt gépjárművek összes üzemeltetési költségét, beleértve az autóbérlés költségeit is; úgy véli azonban, hogy a 10 000 km túl magas, és megismétli a korábbi mentesítési állásfoglalásokban megfogalmazott aggályokat, miszerint a bevezetett rendszer megtévesztő; megismétli a korábbi mentesítési határozatokban megfogalmazott azon véleményét, hogy a gépjárműflottának a Számvevőszék tagjai feladatainak szigorú teljesítésén kívüli használatára semmilyen körülmények között nem kerülhet sor; felkéri az összes uniós intézményt, hogy állapodjanak meg egy horizontálisan alkalmazandó egységes rendszerről, amely csökkentené a zavart és növelné az átláthatóságot és a hatékonyságot a közpénzek felhasználása terén;

39.üdvözli, hogy a Számvevőszék az elmúlt években megkezdte etikai keretrendszerének naprakésszé tételét, aminek eredményeképpen 2022 októberében aktualizálták a Számvevőszék etikai iránymutatásait, 2022-ben a tiszteletteljes és zaklatásmentes munkahelyet biztosító politikát, 2023 júliusában pedig a visszaélések bejelentésére vonatkozó szabályokat; üdvözli továbbá, hogy etikai témájú munkaértekezleteket, képzéseket és foglalkozásokat szerveztek a személyzet számára, beleértve a tagok kabinetjében dolgozókat is; kéri a Számvevőszéket, hogy nyújtson naprakész tájékoztatást a Parlamentnek az etikai kerettel kapcsolatos további tervekről;

40.hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék belső ellenőrzési szolgálata 2021-ben arra a következtetésre jutott, hogy nincs egy külön, a Számvevőszék csalás elleni politikáját egységes szerkezetbe foglaló dokumentum, és nincs a Számvevőszék egészére kiterjedő csalás elleni stratégia; arra ösztönzi a Számvevőszéket, hogy prioritásként foglalkozzon ezzel a kérdéssel annak érdekében, hogy a jelenlegi decentralizált és fragmentált megközelítést egységesítsék, és egyértelműbbé váljon, hogy a Számvevőszék hogyan kezeli ezeket a kérdéseket;

41.továbbra is elutasítja a Számvevőszék értékelését és döntését, miszerint nem csatlakozik az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló, 2021. május 20-i intézményközi megállapodással HL L 207., 2021.6.11., 1. o. létrehozott uniós átláthatósági nyilvántartáshoz, és arra ösztönzi a Számvevőszéket, hogy gondolja át újra a kérdést, és ismételten határozottan felszólítja a Számvevőszéket, hogy csatlakozzon az uniós átláthatósági nyilvántartáshoz az átláthatóság alapelveinek betartása érdekében, ugyanakkor semmivel sem gátolja a Számvevőszék teljes függetlenségét;

42.megjegyzi, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2022-ben vizsgálatot indított a Számvevőszék kiválasztási eljárásával kapcsolatban, és arra a következtetésre jutott, hogy az érintett személy magatartása nem befolyásolta az eljárás eredményét;

43.megjegyzi, hogy az európai ombudsman 2022-ben egy panasz nyomán vizsgálatot folytatott, amelyet azt követően zárt le, hogy a Számvevőszék válaszolt a panaszosnak;

44.ismételten elégedettségének ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a Parlament többszöri ilyen irányú kérésének megfelelően 2022-ben a Számvevőszék nyilvántartást hozott létre a Számvevőszék tagjainak az üléseken való részvételéről; üdvözli, hogy kérésre a nyilvántartást a mentesítési eljárás részeként a mentesítési eljárás parlamenti előadójának rendelkezésére bocsátották; felkéri a Számvevőszéket, hogy folytassa az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot fokozó gyakorlatokat, például a nyilvános ülésnaptárat;

45.örvendetesnek tartja, hogy 2022-ben nem észleltek egyetlen összeférhetetlenségi esetet sem; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszéktől szerződésük lejárta miatt vagy más okból távozó alkalmazottak egyike sem tájékoztatta a Számvevőszéket arról, hogy magáncéghez kíván csatlakozni, illetve nem értesítette a Számvevőszéket arról, hogy szolgálatuk utolsó három éve alatt a Számvevőszéken kívüli munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységet végzett; végül megállapítja, hogy egyetlen volt parlamenti képviselő, biztos vagy magas rangú tisztviselő sem részesült díjazásban a Számvevőszék részéről;

46.megállapítja, hogy 2022-ben a Számvevőszéknél nem volt visszaélés bejelentésével kapcsolatos eljárás;

47.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő jelentésében említettek szerint a Számvevőszék honlapján nem érhető el a szerződések éves listája, beleértve a 15 000 és 60 000 EUR közötti értékű szerződéseket is, amelyeket tárgyalásos eljárást követően kötöttek meg; felhívja a Számvevőszéket, hogy a listát külön dokumentumban tegye közzé, és biztosítsa az ahhoz való felhasználóbarát hozzáférést;

48.üdvözli, hogy a Számvevőszék a 2022 és 2024 közötti időszakra vonatkozó, széles körű kiberbiztonsági tervvel rendelkezik és úgy tervezte, hogy 2023 vége felé újraértékeli kiberbiztonsági keretrendszerét, hogy teljes mértékben megfeleljen a készülő, az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek egységesen magas szintű kiberbiztonságát biztosító intézkedések meghatározásáról szóló rendeletnek; méltányolja továbbá, hogy a Számvevőszék felmondta a szerződést egy olyan beszállítóval, amelyet egy amerikai egyesült államokbeli vállalat vásárolt meg, mivel a felvásárlás következtében változások történnének a személyes adatok kezelésének módja tekintetében;

49.örvendetesnek tartja, hogy a Számvevőszéket 2022-ben nem érte komoly kibertámadás, és hogy továbbra is az adathalász e-mailek jelentették a legveszélyesebb fenyegetést; mindazonáltal arra ösztönzi a Számvevőszéket, hogy maradjon éber és az uniós intézmények általános kiberbiztonságának megerősítése érdekében működjön együtt az Unió érintett intézményközi szerveivel;

50.megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos a Számvevőszékkel kapcsolatban 2022-ben nem indított, nem folytatott és nem zárt le vizsgálatokat;

51.üdvözli az ellenőrzési munka digitalizálásának fokozására irányuló valamennyi erőfeszítést, mivel ezáltal javítani lehet a munka hatékonyságát és pontosságát; különösen üdvözli az „adatraktár mint szolgáltatás” modell 2022. októberi elindítását, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy különböző fokú autonómiával strukturált adatokat dolgozzanak fel és elemezzenek; megjegyzi, hogy az ellenőrzési munka digitalizálása nemcsak magától a Számvevőszéktől függ, hanem nagymértékben az ellenőrzött szervek által szolgáltatott adatoktól is, és hogy az adatok formátumát és az alkalmazott rendszerek sokféleségét illetően még mindig vannak megkötések; méltányolja továbbá, hogy 2022-ben a helyszíni ellenőrzési munkanapok száma 2984 volt, ami lényegesen több, mint amennyi 2021-ben és 2020-ban volt, mert erre az utóbb említett két évre nagymértékben kihatottak a Covid19-világjárvány miatt bevezetett korlátozások, és hogy a helyszíni látogatások hozzáadott értéke és hatékonysága fokozódott a távolról végzett munkával való kombinálás révén;

52.megjegyzi, hogy rendszerei részeként a Számvevőszék a nyílt forráskódú szoftverek számos elemét alkalmazza, beleértve a Linuxot, a Beleniost és a Nagiost; arra ösztönzi a Számvevőszéket, hogy lehetőség szerint továbbra is nyílt forráskódú szoftvereket használjon;

53.megjegyzi, hogy a Számvevőszék a személyzet tagjai által kedvelt, környezetbarátabb és modern munkahely biztosítása érdekében 2022-ben jelentős felújítási munkálatokat végzett a K2 épületben, amelynek négy emeletét újították fel, és a munkálatok 2023 elején fejeződtek be;

54.nagyra értékeli, hogy a Számvevőszék 2022-ben valamennyi épületének akadálymentességével kapcsolatban ellenőrzést kezdeményezett a hozzáférhetőség javítása és a csökkent mozgásképességű vagy más fogyatékossággal élő személyek igényeinek kielégítése érdekében, amely ellenőrzés 2023 elején zárult le; kéri a Számvevőszéket, hogy tájékoztassa a Parlamentet az ellenőrzés keretében javasolt intézkedések végrehajtására irányuló konkrét kezdeményezésekről;

55.üdvözli, hogy a Számvevőszék 2022-ben a nemzetközileg elfogadott jelentéstételi standardokkal összhangban benyújtotta második éves jelentését műveleteinek környezeti fenntarthatóságáról;

56.megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2014 óta több területen is látványos eredményeket ért el az általános fogyasztás csökkentése terén: a villamosenergia-fogyasztás 34,5%-kal, a fűtés 22,2%-kal, a papírfogyasztás 83,5%-kal, a vízfogyasztás 45,3%-kal, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 29,5%-kal, a hulladéktermelés pedig 33,7%-kal csökkent; arra ösztönzi a Számvevőszéket, hogy folytassa a fogyasztás további csökkentésére irányuló erőfeszítéseit, és üdvözli, hogy a Számvevőszék 2023-ban kezdeményezte a K2 épülettel kapcsolatos tanulmány elkészítését a tető felújításának és napelemek telepítésének céljából;

57.üdvözli, hogy a Számvevőszék számos kezdeményezést tett a fenntartható mobilitás támogatása érdekében, többek között megerősítette a Számvevőszék buszjáratát, a személyzet tagjainak ingyenes előfizetést biztosított a Luxembourg városa által létrehozott kerékpárszolgálatra, növelte a kerékpárparkolók számát, beleértve az elektromos kerékpárok számára fenntartott helyeket, és töltőket helyezett ki a hibrid és elektromos autók számára; felhívja a Számvevőszéket, hogy továbbra is támogassa a fenntartható mobilitást, többek között a bevált gyakorlatok más intézményekkel való cseréje és a Parlament újabb kezdeményezésekről való tájékoztatása révén;

58.megjegyzi, hogy a Számvevőszék elemezni fogja, hogyan lehet a kiküldetések környezetvédelmi szempontjait beépíteni egy aktualizált kiküldetési útmutatóba; megjegyzi továbbá, hogy javaslat született arra vonatkozóan, hogy a 2023 és 2025 közötti időszakban teljes munkaidős egyenértékre vetítve 5%-kal csökkentsék az üzleti utazásokat; felhívja a Számvevőszéket, hogy törekedjen e cél megvalósítására, ugyanakkor biztosítsa a szükséges ellenőrzési kiküldetések elvégzését;

59.megjegyzi, hogy 2022-ben számos, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodást és egyéb intézményközi együttműködési megállapodást frissítettek, beleértve a Bizottság Vizsgálati és Fegyelmi Hivatalával és az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontjával kötött megállapodásokat;

60.tudomásul veszi, hogy 2021 novemberében létrejött a Számvevőszék, a Bizottság és az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: EBB) közötti háromoldalú megállapodás; üdvözli, hogy a Számvevőszék véleménye szerint ez a megállapodás pontosított és racionalizált néhány folyamatot, és hogy a Számvevőszék számára jobb hozzáférést biztosítottak az uniós költségvetésből finanszírozott vagy garantált műveletekkel kapcsolatos információkhoz; mindazonáltal sajnálatosnak tartja, hogy ez a megállapodás nem biztosítja legalább azt, hogy a Számvevőszék ellenőrizhesse az uniós politikák végrehajtása során végzett tevékenységek teljesítményével kapcsolatos szempontokat;

61.hangsúlyozza, hogy a Parlament alapvetően azon a véleményen van, hogy a Számvevőszéknek az EBB ellenőreként betöltött szerepének jelenlegi korlátozása szabályozási és felügyeleti hiányosságot teremt, és hogy a Számvevőszék számára lehetővé kell tenni, hogy az EBB csoport valamennyi műveletét ellenőrizze; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a Parlamentet mint demokratikusan választott testületet kell megbízni azzal, hogy megadja a mentesítést az EBB-nek, annak érdekében, hogy erősödjön e fontos uniós intézmény demokratikus legitimitása, és ezáltal javuljon az átláthatóság és az elszámoltathatóság, valamint megfelelő legyen a pénzügyi és emberi erőforrások irányítása;

62.üdvözli, hogy a Számvevőszék szorosan együttműködik mind az OLAF-fal, mind az Európai Ügyészséggel (EPPO), többek között munkaértekezletek, figyelemfelkeltő rendezvények szervezése, valamint ismeretek és tapasztalatok cseréje révén; továbbá elismeréssel veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék 2022-ben 14 csalásgyanús ügyet továbbított az OLAF-nak, 6-ot pedig az EPPO-nak; hangsúlyozza azon véleményét, hogy a csalás gyanúját alapos kivizsgálás céljából mindig közölni kell az OLAF-fal és az Európai Ügyészséggel;

63.megjegyzi, hogy a Számvevőszék az adatvédelmi tisztviselőjén keresztül együttműködik az európai adatvédelmi biztossal, és konzultál vele az adatvédelemmel kapcsolatos kérdésekben, valamint hogy 2022-ben sor került egy adatvédelmi incidenssel kapcsolatos ügy néhány ajánlással történő lezárására; üdvözli, hogy a Számvevőszék adatvédelmi tisztviselője részt vesz az adatvédelmi tisztviselők hálózatában, amely visszatérő problémákkal foglalkozik, megosztja a legjobb gyakorlatok példáit, és segít megszervezni az adatvédelmi tisztviselők félévenként megrendezésre kerülő találkozóját;

64.megjegyzi, hogy a Számvevőszék együttműködik az európai ombudsmannal, és az európai ombudsman által indított vizsgálatok során kért valamennyi információt rendelkezésre bocsátotta; örvendetesnek tartja, hogy a Számvevőszék részt vett a modern kommunikációról – többek között az azonnali üzenetküldésről – folytatott intézményközi megbeszéléseken, és hogy a Számvevőszék az európai ombudsman e területre vonatkozó iránymutatásait tekinti irányadónak;

65.üdvözli, hogy a Számvevőszék 2022 januárjában új kommunikációs stratégiát fogadott el, amely a nyilvánosságot helyezi a kommunikációs erőfeszítések középpontjába, és üdvözli, hogy a Számvevőszék most már képes megfelelő technikai színvonalú sajtótájékoztatókat és online közvetített konferenciákat tartani; üdvözli továbbá, hogy a Számvevőszék 2023-ban frissítette honlapját, hogy jobb felhasználói élményt nyújtson, és létrehozott egy olyan portált, amely az ellenőrzésekkel kapcsolatos adatokat szélesebb körben, többek között a diákok, a tudományos körök és a nagyközönség számára is könnyebben hozzáférhetővé teheti.