1.megjegyzi, hogy az EKSZ költségvetése a többéves pénzügyi keret „Európai közigazgatás” elnevezésű 7. fejezetéhez tartozik, amely 2022-ben összesen 11,6 milliárd EUR-t tett ki (amely az uniós költségvetési kiadások 5,9 %-ának felel meg); megjegyzi, hogy az EKSZ mintegy 1,1 milliárd EUR-t kitevő költségvetése a teljes igazgatási kiadások körülbelül 9,4 %-ának felel meg;

2.megjegyzi, hogy az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: a Számvevőszék) által a 2022-es pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében vizsgált minta 60 „Igazgatás” alá tartozó ügyletet tartalmazott, ugyanannyit, mint 2021-ben; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék szerint az igazgatási kiadások közé tartoznak az emberi erőforrásokra fordított kiadások, többek között a nyugdíjak, amelyek 2022-ben a teljes igazgatási kiadások mintegy 70 %-át tették ki, valamint az épületekre, berendezésekre, energiára, a kommunikációs és információs technológiákra fordított kiadások, és hogy hosszú évek alatt végzett munkája alapján arra lehet következtetni, hogy mindent összevetve ezek a kiadások alacsony kockázatot jelentenek;

3.megjegyzi, hogy a 60 ügyletből 14 (23 %) esetben fordult elő hiba, a Számvevőszék becslése szerint azonban az öt számszerűsített hiba alapján a hibaszint nem éri el a lényegességi küszöböt;

4.sajnálja, hogy a Számvevőszék a 2022-es pénzügyi évre vonatkozó jelentésében megállapítja, hogy az EKSZ által teljesített kifizetésekben két számszerűsíthető hibát talált, az egyik esetben hiányzott az egyik uniós képviselet részére nyújtott biztonsági szolgáltatásokat megalapozó érvényes szerződés, a másik esetben pedig egy alkalmazott egyéb forrásból részesült gyermek után járó ellátásban, azt azonban nem vonták le a fizetéséből;

5.megjegyzi, hogy az EKSZ 2022-es költségvetése 786 947 220 EUR volt, 2,5 %-kal több, mint 2021-ben, ami elmarad a 2020 és 2021 közötti 5,0 %-os növekedéstől; megállapítja, hogy saját költségvetésén felül az EKSZ a Bizottságtól 241,4 millió EUR (címzett bevételeket és átviteleket is tartalmazó) összeget kapott a Bizottság uniós képviseleteknél dolgozó személyzetével kapcsolatos igazgatási költségek fedezésére; megjegyzi, hogy ez 2021-hez képest 14,3 %-os növekedésnek felelt meg; megjegyzi, hogy egyéb összegeken felül az EKSZ az Európai Fejlesztési Alap képviseleteknél szolgáló személyzete általános költségeinek fedezésére további pénzügyi hozzájárulást kapott, így az EKSZ rendelkezésre álló teljes költségvetése (kötelezettségvállalási előirányzatokban) 1 143,6 millió EUR volt, 4,8 %-kal több 2020-hoz képest; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EKSZ 2022. évi igazgatási költségvetését annak ellenére alultervezték, hogy az intézmény 2022 elején fontos szerepet töltött be a tágabb nemzetközi helyzetben, és hogy ez megnövekedett költségekkel jár;

6.megjegyzi, hogy 2022-ben az EKSZ végleges kötelezettségvállalási költségvetésének 99,99 %-át végrehajtották, ami a 2021. évi 99,37 %-os végrehajtási aránynál is magasabb, míg a 2020. évi 95,01 %-os aránynál jóval magasabb volt; megjegyzi továbbá, hogy 2022-ben a kifizetési költségvetés 90,56 %-át végrehajtották, ami jelentős növekedést jelent a 2021. évi 84,47 %-os és a 2020. évi 82,34 %-os végrehajtási arányhoz képest;

7.megjegyzi, hogy az EKSZ központjának átcsoportosításokat követő végleges költségvetése 2022-ben 308,1 millió EUR-t tett ki, ami 4,4 %-os növekedésnek felel meg 2021-hez képest; megjegyzi, hogy a kötelezettségvállalási költségvetés 100 %-át végrehajtották; megjegyzi, hogy kifizetések formájában 269,2 millió EUR-nak megfelelő összegben a költségvetés 87,4 %-át végrehajtották, ami 30,9 millió EUR-val több, mint 2021-ben, amikor a kifizetések 80,8 %-át hajtották végre;

8.megjegyzi, hogy az EKSZ képviseleteinek átcsoportosításokat követő végleges költségvetése 2022-ben 478,9 millió EUR-t tett ki, ami 1,3 %-os növekedésnek felel meg 2021-hez képest; megjegyzi, hogy a kötelezettségvállalási költségvetés 100 %-át végrehajtották; megjegyzi, hogy kifizetések formájában 443,4 millió EUR-nak megfelelő összegben a költségvetés 92,6 %-át végrehajtották, ami abszolút értékben 33,3 millió EUR-val több, mint 2021-ben, amikor a kifizetések 86,8 %-át hajtották végre;

9.megjegyzi, hogy az EKSZ 20 költségvetési átcsoportosítást hajtott végre a költségvetési rendelet 29. cikke alapján, amelyek közül három esetében tájékoztatni kellett a költségvetési hatóságot; megjegyzi, hogy összesen 38,2 millió EUR került átcsoportosításra, aminek következtében 0,9 millió EUR-val nőtt az EKSZ képviseleteinek költségvetése, míg az EKSZ központjában dolgozó személyzet költségvetése 0,5 millió EUR-val, az EKSZ központjában lévő épületek és berendezések költségvetése pedig 0,4 millió EUR-val csökkent;

10.aggodalommal jegyzi meg, hogy az EKSZ tájékoztatása szerint a 2022-es költségvetés különösen nagy kihívást jelentett az új feladatok és az emelkedő működési költségek miatt, és hogy enyhítő intézkedésként többek között csökkentették vagy törölték a képviseletek valamennyi nem alapvető kiadását, alapos mérlegelést követően hirdettek meg álláshelyeket a központnál és a képviseleteknél, míg több álláshelyet egy időre befagyasztottak, továbbá amennyire lehetett, felfüggesztették vagy elhalasztották a nem kötelező fizetésemeléseket és magasabb besorolási fokozatba sorolásokat, és ha mód volt rá, felgyorsították a harmadik felek felé fennálló követelések behajtását;

11.megjegyzi, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja nyomás alá helyezte az EKSZ költségvetését, többek között a növekvő infláció és a bérkiigazítások, továbbá a jelentősen emelkedő energia- és – számos áru és szolgáltatás esetében – egyéb szállítói költségek révén; kiemeli, hogy meg kell teremteni az Európai Külügyi Szolgálat szilárd és biztonságos pénzügyi alapját, hangsúlyozva annak az Unió közös biztonság- és külpolitikájának hatékony végrehajtásában betöltött központi szerepét;

12.sajnálja, hogy 2023-ban folytatódott a költségvetési nyomás, és ezért az EKSZ úgy döntött, hogy választási megfigyelési misszióinak egyik tervezett utánkövető missziójára sem küld személyzetet a 2023 jelentős részében szűkös utazási költségvetés miatt; úgy véli, hogy az EKSZ számára biztosítani kell a szükséges forrásokat annak érdekében, hogy garantálható legyen e fontos küldetések megfelelő nyomon követése;

13.megelégedéssel jegyzi meg, hogy az uniós képviseletek tagállamokkal és más uniós partnerekkel közösen használt irodáinak teljes száma a 2021. évi 122-ről 2022-ben 135-re emelkedett; örvendetesnek tartja, hogy az EKSZ főtitkára elfogadott egy határozatot a közös irodahasználat rendjéről, amely átfogó és átlátható strukturális keretben harmonizálja az EKSZ közös irodahasználati gyakorlatát közös elvek és célkitűzések megállapításával;

14.megjegyzi, hogy a missziók EKSZ részére kifizetett teljes költsége 2022-ben 24,065 millió EUR volt, ami jelentős növekedést jelent a 2021. évi 6,128 millió EUR-hoz képest, a Covid19 előtti, 2019. évi szintet azonban jobban megközelíti, amikor 20,972 millió EUR-t tett ki a kifizetett összeg; megjegyzi továbbá, hogy az EKSZ-nek nincs a főképviselői/alelnöki missziókra és utazásokra elkülönített költségvetési sora, és a főképviselő/alelnök missziós és utazási költségei a misszió céljától függően megoszlanak az EKSZ és a Bizottság között; végezetül megjegyzi, hogy 2022-re az EKSZ-nek 3 502,73 EUR költsége merült fel 6 főképviselői/alelnöki misszióval kapcsolatban, légi taxi használatával összefüggésben pedig 178 320,76 EUR költsége keletkezett; kéri az EKSZ-t, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, hogy hányszor utazott a főképviselő/alelnök menetrend szerinti járattal, és hányszor vett igénybe charterjáratot;

15.tudomásul veszi, hogy a főképviselő/alelnök gyakran használ magánrepülőgépeket hivatalos utakhoz, és megérti, hogy az utazás alapvető fontosságú és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselői megbízatásának szerves részét képezi, amely magában foglalja az Unió képviseletét a magas szintű találkozókon, konferenciákon és csúcstalálkozókon világszerte; úgy véli, hogy az uniós közpénzek felhasználása során az uniós intézményeknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a munkával kapcsolatos tevékenységek átláthatóságára, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra; úgy véli továbbá, hogy az uniós intézmények munkatársainak példát kell mutatniuk a nyilvánosság számára, és a kiemelt európai zöld megállapodással összhangban követniük kell az éghajlat-politikai előírásokat;

16.emlékeztet a Költségvetési Ellenőrző Bizottság egyik tagjának a főképviselő/alelnök légitaxival való utazásának részleteire vonatkozó írásbeli kérdését követően kapott válaszra; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a megtett útvonalak megemlítésén túl az EKSZ nem határozta meg az ezekre az utazásokra fordított összegeket, és nem jelezte, hogy mely utakat és milyen összegben fedezte az EKSZ, illetve az Európai Bizottság költségvetése; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ezt az információt a mentesítésért felelős hatóság rendelkezésére bocsássák; megjegyzi továbbá, hogy a légitaxi-költségek a 2021. évi 0 EUR-ról 2022-ben 178 320,76 EUR-ra nőttek, amit természetesen a Covid19-világjárvány magyaráz; javasolja, hogy légitaxit csak akkor vegyenek igénybe, ha nincs megfelelő kereskedelmi lehetőség, vagy ha biztonsági aggályok merülnek fel;

17.megjegyzi, hogy 2022 során kivezették a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos rendkívüli intézkedéseket és az intézményeknél fokozatosan visszaállt a szokásos működési rend, míg az EKSZ-re hatással volt az Ukrajna elleni orosz agressziós háború és az afganisztáni, haiti és Száhel-övezeti biztonsági válság; megjegyzi továbbá, hogy három uniós képviseletet jelöltek meg evakuációs szempontból 3. szintűként, ami azt jelenti, hogy kizárólag a kulcsfontosságú munkakörökben dolgozók maradhattak a kiküldetés helye szerinti országban, Ukrajnában (2022. február óta), Haitin (2022. június óta) és Burkina Fasóban (2022. december óta);

18.megjegyzi, hogy az EKSZ főtitkára utasítást adott ki az uniós küldöttségek vezetőinek, amelyben arra kérte őket, hogy különösen a válságok idején időben tegyenek jelentést („rendszeresebb, közvetlenebb és rendszeresebb jelentéstétel”); aggasztónak tartja, hogy az EKSZ nagykövetei meglehetősen későn adtak tájékoztatást a helyszíni változásokra és lassan reagáltak azokra, különösen Ukrajnában és Afganisztánban, ami az uniós személyzet sietős evakuálásához vezetett; úgy véli, hogy az EKSZ-nek felül kellene vizsgálnia az uniós küldöttségek személyzetének biztonsági helyzetét értékelő kockázatkezelési módszertanát;

19.örvendetesnek tartja, hogy az elmúlt néhány év különböző válságaira válaszul az EKSZ 2022 júliusában létrehozta a Válságkezelési Központot, amely kapcsolatot tart a külső partnerekkel, például az uniós intézményekkel és a tagállamokkal, valamint szervezeten belül egyesíti a diplomáciai, biztonsági és hírszerzési képességeket;

20.megjegyzi, hogy az Erőforrás-gazdálkodási Főigazgatóságot – amelynek a továbbiakban is feladata minden válság igazgatási aspektusainak kezelése – két igazgatóságra osztották, és a részlegek számát a hasonló és kapcsolódó funkciók egy helyre csoportosításával 16-ról 13-ra csökkentették, valamint megerősítették a főigazgatóhoz tartozó koordinációs csoportot;

21.megjegyzi, hogy 2021-ben az EKSZ létrehozott egy Belső Ellenőrzési Bizottságot, amely azóta évente kétszer ülésezik, hogy a felső vezetés megvitathassa a belső ellenőrzésben feltárt hiányosságok kezelését célzó intézkedéseket;

22.megelégedéssel veszi tudomásul, hogy 2022-ben egyetlen uniós képviselet sem élt fenntartásokkal;

23.megjegyzi, hogy az EKSZ költségvetésének különböző elemeit a belső ellenőr, a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata és a Számvevőszék ellenőrzi; csodálkozva jegyzi meg, hogy az EKSZ 2022-ben nem indított belső ellenőrzést, ugyanakkor két ellenőrzés 2022-ben zárult le és három ellenőrzés még mindig folyamatban volt; hangsúlyozza a belső ellenőrzések gondos és rendszeres lefolytatásának fontosságát, különösen miután az EKSZ 2021-ben új módszertant kezdett alkalmazni belső ellenőrzési rendszerében;

24.megjegyzi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat négy kritikus fontosságú ajánlása 2022-ben lezáratlan maradt; örvendetesnek tartja, hogy a Malin lévő uniós képviselet biztonságára vonatkozó ajánlást gondosan figyelemmel kísérik; sajnálja, hogy a washingtoni uniós képviselet igazgatásáról szóló ajánlás továbbra is függőben van, és hogy a korlátolt felelősségű társaság (Limited Liability Company, LLC) létrehozása összetett jogi kérdéseket vetett fel; kéri, hogy a Parlamentet folyamatosan tájékoztassák a szóban forgó LLC helyzetének alakulásáról;

25.megjegyzi, hogy az EKSZ ellenőrzési szolgálatai 5 kritikus fontosságú ajánlást adtak ki 2022-ben, és méltányolja, hogy hármat közülük maradéktalanul végrehajtottak vagy rendeztek, míg az utolsó kettőt szigorúan figyelemmel kísérik; kéri az EKSZ-t, hogy adjon további információkat a mentesítési jelentés utókövetése során;

26.hangsúlyozza, hogy továbbra is aggodalomra ad okot, hogy az uniós képviseletek által szervezett beszerzési és munkaerő-felvételi eljárásokra a Számvevőszék megállapításai nyomán az előző évben kiemelt figyelem irányult; megjegyzi, hogy az EKSZ több változtatást szorgalmazott a költségvetési rendeletben a harmadik országban lévő uniós képviseletek különleges helyzetének figyelembevétele érdekében; hangsúlyozza, hogy bár indokolt lehet bizonyos fokú rugalmasság, az egyes fogadó országokra vonatkozó határidők és szabályok közötti különbségek további hibákhoz és következetlenségekhez vezethetnek a közbeszerzési eljárásokban; mindazonáltal a költségvetési rendeletről folytatott egyeztetések végső kimenetelére is tekintettel felszólítja az EKSZ-t, hogy annak biztosítása érdekében, hogy csökkenjen az uniós képviseletek által vétett hibák száma, hozza meg a szükséges intézkedéseket, és számoljon be a Parlamentnek az elfogadott intézkedésekről;

27.megjegyzi, hogy az Egyesült Királyságban lévő uniós képviselet 2020. február 1-jén nyílt meg a korábban a Bizottság képviselete és az Európai Parlament Kapcsolattartó Irodája által használt irodahelyiségekben; elismeréssel jegyzi meg, hogy az EKSZ és a Parlament közötti, a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás aláírását követően a Parlament Londonba kihelyezett személyzetére ugyanazok a jogok és kötelezettségek lesznek alkalmazandók, mint a képviselet létrehozásáról szóló megállapodásból eredően a képviselet személyzetére vonatkozó jogok és kötelezettségek, és hogy a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásnak megfelelően a Parlament személyzetéről a londoni uniós képviselet értesíti az Egyesült Királyság hatóságait;

28.megjegyzi, hogy a 2022. végi állapot szerint az EKSZ 5 188 főt alkalmazott, akik közül 2 419 fő (46,6 %) az EKSZ központjában, 2 769 fő (53,4 %) pedig az uniós képviseleteken és hivataloknál dolgozott, ami 2,3 %-os növekedést jelent a 2021 végén az EKSZ-nél dolgozó 5 072 főhöz képest, akik közül 2 303 volt a központban és 2 769 volt a képviseleteken és a hivataloknál dolgozók száma; megjegyzi, hogy a 116 fős létszámnövekedést adó személyzet valamennyi tagját az EKSZ központjában alkalmazták; végezetül megjegyzi, hogy 2022-re az EKSZ további 32 teljes munkaidős egyenértéket kapott a költségvetési hatóságtól, és az igazgatási költségvetés részeként négy álláshelyet (három AD és egy AST) átvittek a Bizottsághoz;

29.megjegyzi, hogy 2022 végén a személyzet 1 247 tisztviselőből, 468 ideiglenes alkalmazottból, 596 szerződéses alkalmazottból, 491 kirendelt nemzeti szakértőből, 1 573 helyi alkalmazottból, 144 gyakornokból, 39 küldöttségi pályakezdő szakértőből és 630 külső, kölcsön- és egyéb munkaerőből állt; végezetül megjegyzi, hogy ezenfelül a Bizottság 3 316 alkalmazottja dolgozott az uniós képviseleteknél;

30.megjegyzi, hogy 2022 végén az 1 715 tisztviselő és ideiglenes alkalmazott között 881 (51,4 %) volt a férfiak és 834 (48,6 %) volt a nők száma, ami enyhe növekedést jelent 2021-hez viszonyítva, amikor a nők aránya a személyzetben 48,1 % volt; megjegyzi, hogy a szerződéses alkalmazottak 55,9 %-a volt nő, valamivel kevesebb a 2021. évi 57,7 %-nál, míg a kirendelt nemzeti szakértők körében a nők aránya 25,1 % volt, ami növekedést jelent a 2021. évi 22,2 %-hoz képest; megjegyzi azonban, hogy a nők különösen alulreprezentáltak az olyan vezető beosztásokban, mint az AD 9–12 és AD 13–16 besorolás, főként az AST besorolású beosztásokban pedig felülreprezentáltak;

31.aggodalommal jegyzi meg, hogy a központban és a képviseleteken a felső vezetésben 18 nő (29,0 %) és 44 férfi (71,0 %) dolgozott 2022 végén, tehát a 2021. évi 26,8 %-kal összehasonlítva némileg nőtt a nők aránya; örvendetesnek tartja, hogy a központban a felső vezetői pozíciót betöltő nők aránya a 2021. évi 25,0 %-ról 30,6 %-ra emelkedett 2022-ben;

32.megjegyzi, hogy 2022 végén a központban és a képviseleteken 86 (38,4 %) nő és 138 (61,6 %) férfi dolgozott középvezetői pozícióban; megjegyzi, hogy a 34,2 %-hoz képest ez a nők arányát tekintve növekedést jelent, ám a nők aránya még mindig elfogadhatatlanul alacsony; örvendetesnek tartja továbbá, hogy a központban a középvezetői pozíciót betöltő nők aránya a 2021. évi 40,7 %-ról 44,4 %-ra emelkedett 2022-ben;

33.felhívja az EKSZ-t, hogy továbbra is tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a nemek közötti egyensúly a szervezeten belül minden szinten érzékelhetőbb legyen;

34.örvendetesnek tartja, hogy a Bizottság és a főképviselő/alelnök a Parlament többszöri felhívására válaszul a nemek közötti egyenlőségre vonatkozóan cselekvési tervet fogadott el a 2021–2025-ös időszakra, amely horizontális intézkedésként a külpolitika minden aspektusára kiterjed, és az első lépés egy valóban feminista diplomácia felé; örvendetesnek tartja, hogy a nők összes diplomáciai és politikai párbeszédben való részvételének biztosítása érdekében a nemek közötti egyenlőség és a sokszínűség uniós nagykövete folytatja a nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó uniós szakpolitikai keret előmozdítását, és örvendetesnek tartja a női diplomaták uniós hálózatának elindítását a tagállamok és az EKSZ között, amelynek célja a sokszínűség és az egyenlőség uniós értékeinek terjesztése és a nemek közötti egyenlőség támogatása a világ többi részén;

35.hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. cselekvési terv előírja, hogy 2025-re az új uniós fellépések 85 %-ának hozzá kell járulnia a nemek közötti egyenlőséghez, valamint a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának növeléséhez, az EKSZ-nek pedig fel kell gyorsítania a GAP III céljainak elérését azáltal, hogy mindennapos munkájában érdemben összpontosít a GAP III szerepvállalásának kulcsfontosságú területeire, többek között a nemi alapú erőszak felszámolására, a szexuális és reproduktív egészség és jogok, a gazdasági és szociális jogok, valamint a társadalmi szerepvállalás előmozdítására, az egyenlő részvételre és a vezetésre;

36.aggodalmát fejezi ki az LMBTIQ±személyek jogainak helyzete miatt világszerte, valamint a fejlődő országokban a nők jogai, a nemek közötti egyenlőség, valamint a szexuális és reproduktív egészség és jogok ellen irányuló fokozódó negatív reakció miatt; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy foglalkozzanak e jogok elismerése és védelme terén való visszalépéssel; hangsúlyozza, hogy prioritásként kell kezelni a szexuális és reproduktív egészség és jogok, a nők jogai, a nemek közötti egyenlőség, az LMBTIQ+ közösség és más marginalizált csoportok tiszteletben tartását támogató civil társadalmi szervezetek és közösségek célzott támogatását, beleértve a homoszexualitás dekriminalizálására irányuló megerősített intézkedéseket is; emlékeztet arra, hogy az NDICI-GE eszköz keretében végrehajtott új intézkedések legalább 85 %-ának prioritásként kell kezelnie a nemek közötti egyenlőséget, és legalább 5 %-át kifejezetten a nők és lányok jogaira és társadalmi szerepvállalásának növelésére kell fordítani;

37.örvendetesnek tartja, hogy az EKSZ személyzetében minden tagállam képviselteti magát; megjegyzi azonban, hogy vannak még jelentős egyenlőtlenségek, mivel 25 tagállam állampolgárai minden személyzeti kategóriában megtalálhatók, miközben csak két alkalmazott volt luxemburgi állampolgár (1 szerződéses alkalmazott és 1 KNSZ), és Máltának egyetlen állampolgára sem volt a szerződéses alkalmazottak között; megjegyzi, hogy Belgium a leginkább felülreprezentált tagállam, amely az EKSZ által foglalkoztatott személyzet 12,7 %-át adja, ezen belül a tisztviselők 15,4 %-át; megjegyzi, hogy három tagállamból (Luxemburg, Magyarország és Málta) egyetlen uniós nagykövet sem található a 141 között, míg Ciprusnak és Szlovéniának csak egy-egy állampolgára tölt be ilyen funkciót, a legtöbb nagykövetet adó tagállamok Franciaország 20 fővel, Spanyolország 18 fővel, Olaszország 17 fővel, Németország 14 fővel és Belgium 11 fővel, ami azt jelenti, hogy ez az öt ország 80 álláshelyet tölt be a 141 közül, ez 57 %-nak felel meg; elégedettséggel jegyzi meg, hogy ez kevesebb, mint az előző évben, amikor ugyanez az öt ország adta a nagykövetek 61 %-át; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a 2004-ben vagy később csatlakozott tagállamok (EU13) nagyköveteinek száma 2022-ben 17 %-ra csökkent, szemben a 2021. évi 18 %-kal; felhívja az EKSZ-t, hogy évente tegye közzé a közép- és felsővezetői pozíciók nemek szerinti és nemzeti megoszlását; ismételten aggodalmának ad hangot a küldöttségvezetők pozícióját jellemző földrajzi egyenlőtlenség miatt, és kéri az EKSZ-t, hogy törekedjen továbbra is a földrajzi egyensúly javítására valamennyi tagállam állampolgárainak megfelelő képviselete érdekében, ugyanakkor tiszteletben tartva a jelöltek kompetenciáját és érdemeit;

38.üdvözli, hogy a hatékonyság növelése, a személyzet egészségének és jólétének védelme, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly javítása érdekében az EKSZ támogatja a rugalmas, digitális és bizalmon alapuló munkakörnyezetet; megjegyzi, hogy az EKSZ-nél 2022-ben érvényben lévő távmunkavégzési szabályok értelmében a központi személyzet hetente legfeljebb három napot dolgozhatott távmunkában, míg a képviseleteknél dolgozó személyzet hetente egy napot; megjegyzi továbbá, hogy az új távmunkavégzési szabályok 2023. októberben léptek hatályba, és átmeneti intézkedésként többek között mind a központban, mind a képviseleteknél a személyzet 10 napot dolgozhatott a munkavégzés helyétől eltérő helyről távmunkában, amely időtartamot eseti alapon a nehéz családi helyzetben lévő személyzet számára meg lehetett hosszabbítani; kéri az EKSZ-t, hogy folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet az új távmunkavégzési szabályokról és arról, hogy a személyzet és a vezetés milyennek ítéli meg őket;

39.sajnálattal jegyzi meg, hogy a tartósan, 50 napot meghaladóan betegszabadságon lévő alkalmazottak száma a 2021. évi 91-ről 2022-ben 111-re emelkedett, ami 22 %-os növekedésnek felel meg; megjegyzi egyúttal, hogy az EKSZ több kezdeményezés keretében támogatást nyújt és tájékoztatja a személyzetet a kiégést megelőző stratégiákról, többek között azáltal, hogy a vezetők felelősségeként jelöli meg a feladatok észszerű kiosztását, és kiégés esetére útmutatást és különleges munkaidő-beosztást biztosít a munkába való visszatérés elősegítése érdekében; kéri az EKSZ-t, hogy gondolja tovább, hogy hogyan előzhetők meg a lehető legjobban a tartós betegségek, többek között a kiégés, és tegye meg a szükséges intézkedéseket személyzet jólétének biztosítása érdekében;

40.örvendetesnek tartja, hogy 2022-ben az EKSZ fokozta erőfeszítéseit, és több kezdeményezést indított annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a zaklatás kérdésére, 2022 októberében például tudatosságnövelő hetet szervezett a zaklatás elleni küzdelemről, és elfogadta az EKSZ által elvárt szakmailag helyes magatartás új elveit; megjegyzi, hogy 2022 során zaklatással összefüggésben két segítségnyújtás iránti kérelmet nyújtottak be, az egyik ügyet 2022-ben, a másikat 2023-ban zárták le, egyik esetben sem alkalmaztak azonban szankciókat; megjegyzi, hogy 2022-ben és 2023-ban további három, 2021-ben benyújtott kérelmet zártak le; megjegyzi továbbá, hogy 2022-ben megnőtt az igény az EKSZ közvetítési szolgáltatásai iránt, így a közvetési ügyek száma 218-ra emelkedett, és 19 esetben történt bizalmas tanácsadás; kéri, hogy a Parlamentet folyamatosan tájékoztassák a zaklatási ügyek számának alakulásáról és arról, ha bármelyik esetben szankciót alkalmaznak;

41.megjegyzi, hogy az EKSZ nem ismeri a fogyatékossággal élő alkalmazottak pontos számát, egy 2021-es anonim felmérés keretében azonban 1 075 válaszadóból 24 állította azt, hogy fogyatékossággal él, 23 pedig rövid távú vagy átmeneti fogyatékosságról számolt be; örvendetesnek tartja, hogy az uniós képviseletek akadálymentesítési tájékoztatókat készítettek, amelyek tájékoztatást adnak a képviselet hivatali helyiségeinek megfelelőségéről és megközelíthetőségéről annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek ismerjék a szükséges információkat, mielőtt megpályáznának egy állást;

42.örvendetesnek tartja, hogy az EKSZ továbbra is viszonylag jelentős számú gyakornokot alkalmaz, 63 „kék könyv” gyakornoki helyet, a központban négy rövid szakmai gyakorlatot, 102 képviseletnél pedig 365 gyakornoki helyet kínál; megjegyzi, hogy a központnál az egyik rövid szakmai gyakorlatot, a képviseleteknél pedig 22 szakmai gyakorlatot nem finanszíroztak, arról a hallgatóknak kellett gondoskodniuk, akiknek a gyakorlatot tanulmányaik részeként kellett teljesíteniük tanulmányi kreditekért cserébe; üdvözli, hogy a személyzethez hasonlóan a gyakornokok is élvezik az erőforrás-gazdálkodási főigazgató által kiadott iránymutatásokkal összhangban álló hibrid munkarend előnyeit; ismételten felhív minden intézményt annak biztosítására, hogy minden gyakornokot elfogadható javadalmazásban részesítsenek;

43.felszólít egy állandó struktúra és a szükséges források létrehozására az Európai Diplomáciai Akadémia számára, amely hozzájárulhat egy uniós perspektíván alapuló közös diplomáciai megközelítéssel rendelkező autonóm uniós diplomácia teljes körű kialakításához; úgy véli, hogy a jövőben ennek az akadémiának működtetnie kell egy kiválasztási, felvételi és képzési rendszert azon európaiak számára, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, és nem dolgoznak diplomataként a tagállamban; hangsúlyozza, hogy fel kell tárni és dönteni kell az EKSZ-be való bekerülés módjairól az ezen akadémián végzettek számára;

44.örvendetesnek tartja, hogy az EKSZ továbbra is biztosít etikai képzést az új alkalmazottak eligazító képzéseinek, valamint az uniós nagykövetek és igazgatási vezetők részére a munkába állás előtt tartott szemináriumok részeként; kéri az EKSZ-t, hogy tartson kötelező képzéseket annak biztosítására, hogy a személyzet minden tagját tájékoztassák a fontos elvekről az etika, az átláthatóság, az összeférhetetlenség és a csalás elleni küzdelem területén;

45.sajnálja, hogy az OLAF 2022-ben vizsgálatot végzett néhány csalást érintő ügyben azért, mert az uniós képviseletek személyzetének egyes tagjai hűtlenül kezeltek uniós forrásokat, és hogy ezek közül néhány még mindig folyamatban van; hangsúlyozza, hogy a következtetések levonásához az OLAF-nak előbb le kell zárnia a vizsgálatokat, ugyanakkor arra ösztönzi az EKSZ-t, hogy tegyen meg minden szükséges lépést az OLAF-tól érkező esetleges kifogások gyors utókövetése érdekében;

46.megjegyzi, hogy 2022-ben az EKSZ-hez az ombudsmantól 16 kérelem érkezett, amelyek közül 11 ügy igazgatási eljárásokkal, míg öt ügy a dokumentumokhoz való hozzáféréssel volt kapcsolatos; megjegyzi, hogy a 16 vizsgálatból 13-at 2022-ben lezártak, és 11 esetben nem állapítottak meg hivatali visszásságot, míg a másik két esetben részleges hivatali visszásságot, illetve hivatali visszásságot tártak fel; örvendetesnek tartja, hogy az EKSZ törekszik arra, hogy az ombudsman által előterjesztett javaslatok és ajánlások 100 %-át végrehajtsa;

47.örvendetesnek tartja, hogy 2022. októberben az EKSZ elfogadta az EKSZ által elvárt szakmailag helyes magatartás elveit, amelyekben összefoglalja, hogy mi a személyzettől elvárt helyes szakmai magatartás, és hogy a személyzetnek minden, a feladatuk teljesítése során esetlegesen felmerülő összeférhetetlenséget jelenteniük kell egy az EKSZ etikai csoportjának küldött formanyomtatványon; megjegyzi, hogy az EKSZ továbbra is mérlegeli, hogy szükséges-e frissíteni etikai keretét; kéri, hogy a Parlamentet teljeskörűen tájékoztassák minden ezzel kapcsolatos fejleményről;

48.hangsúlyozza, hogy ugyan az EKSZ az EUSZ 13. cikke értelmében nem minősül intézménynek, és nem játszik közvetlenül szerepet az uniós jogalkotásban, a szankciókkal kapcsolatos határozatokat és a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat illetően igenis fontos szerepet tölt be az uniós jogalkotásban, mivel ezek a szabályozás tekintetében jelentős hatással bírnak; megjegyzi, hogy nagy jelentősége lenne az EKSZ szempontjából, ha szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás alapján csatlakozna az uniós átláthatósági nyilvántartáshoz; felkéri az EKSZ-t, hogy az átláthatóság javítása érdekében tegye közzé a különböző típusú lobbiszervezetekkel tartott valamennyi találkozót, köztük az uniós képviseletek vezetőivel tartott megbeszéléseket is;

49.megjegyzi, hogy 2022-ben az EKSZ-hez négy összeférhetetlenségi nyilatkozat érkezett, és hogy ezeket szakmailag megfelelő módon és eseti alapon kezelték; megjegyzi, hogy az EKSZ megtagadta egy külső tevékenység engedélyezését, és egy alkalmazottat elbocsátott a korábbi munkáltatója projektjeivel kapcsolatos kérdésekkel, valamint azok finanszírozásával, illetve kezelésével összefüggésben;

50.megjegyzi, hogy 2022-ben az EKSZ-t a szolgálatot követő tevékenységekről szóló 15 értesítés közül három esetben értesítették magánvállalkozásnál történő munkavállalás szándékáról; elégedettséggel jegyzi meg, hogy egy véglegesített tisztviselő esetében egy ügyvédi iroda részére végzett tanácsadói tevékenység miatt kétéves visszavonulási időszakot állapítottak meg;

51.kéri az EKSZ-t, hogy kövesse nyomon a korábbi vezető beosztású alkalmazottak és küldöttségvezetők által betöltött pozíciókat, tekintettel érzékeny politikai szerepükre; felkéri az EKSZ-t, hogy módszeresen vizsgálja felül az esetlegesen problémát jelentő, magánszférabeli vagy harmadik országok szervezetein belüli munkavállalással járó munkahelyváltásokat, és a kötelező várakozási időszak végéig továbbra is kövesse nyomon a volt vezető tisztviselők foglalkoztatását, mivel a megoldatlan összeférhetetlenségi helyzetek az uniós közigazgatás egészében veszélyeztethetik a magas szintű etikai normák érvényesítését;

52.elégedettséggel jegyzi meg, hogy az EKSZ új csalásellenes stratégiát fogadott el 2023-ban, amelynek jelenleg folyik a végrehajtása; kéri, hogy tájékoztassák a végrehajtásról, a 2023-as mentesítés során pedig majd visszatér erre a kérdésre; megjegyzi ugyanakkor, hogy az EKSZ a Bizottsággal együtt már tart csalással kapcsolatos képzéseket, és hogy ezek a képzések a munkába állás előtti képzés kötelező részét képezik;

53.megjegyzi, hogy az EKSZ-nél jelenleg mérlegelik a külső tevékenységekre és megbízásokra vonatkozó belső végrehajtási rendelkezések elfogadását; kéri, hogy folyamatosan tájékoztassák a Parlamentet minden eredményről, és ismét hangsúlyozza, hogy mennyire fontos egy ilyen keret az Unióról kialakított kép és az Unió hírnevének védelme érdekében, különösen a képviseletek/küldöttségek vezetői esetében;

54.megjegyzi, hogy az EKSZ-nek nem jelentettek visszaélést, és hogy az EKSZ alkalmazza a Bizottság visszaélések bejelentésével kapcsolatos iránymutatásait; arra ösztönzi az EKSZ-t mindazonáltal, hogy ebben a fontos témában fogadjon el saját szabályzatot az EKSZ sajátos jellemzőire szabva, és hozzon létre egy biztonságos csatornát a visszaélést bejelentő személyek számára;

55.megjegyzi, hogy az EKSZ saját biztonsági műveleti központot működtet, amely a biztonsági események kezelésével foglalkozik, és az EKSZ központjában található: figyelmeztet, hogy az EKSZ-t 2022-ben igazoltan 129 kibertámadás érte, és hogy az EKSZ igen valószínű célpontja a jelentős erőforrásokkal rendelkező szereplőknek, akik bonyodalmakat akarnak okozni az uniós intézményeknek, különösen a külföldi államok által támogatott szereplők számára; sajnálja, hogy egy 2022-ben előfordult jelentős biztonsági incidenst annak összetettsége miatt csak 2023-ban azonosítottak; örvendetesnek tartja, hogy bizalmas információ nem sérült; kéri az EKSZ-t, hogy továbbra is nagy hangsúlyt helyezzen a kiberbiztonságra és a hibrid fenyegetésekre, és működjön együtt más uniós intézményekkel és a tagállamokkal, hogy amennyire csak lehetséges, azonosítsák e veszélyeket és megvédjék az Unió infrastruktúráját; hangsúlyozza, hogy a kibertudatosság és a személyzet valamennyi tagjának – köztük a vezetőségnek – szóló szisztematikus képzési program kulcsfontosságú eleme a hatékony kiberbiztonsági keretnek;

56.megelégedéssel jegyzi meg, hogy az európai adatvédelmi biztos 2022-ben nem indított, illetve zárt le kifejezetten az EKSZ-re irányuló vizsgálatot; üdvözli az EKSZ azon döntését, hogy biztonsági aggályok miatt nem használja a Microsoft 365-öt, hanem továbbra is az Európában hosztolt belső felhőalkalmazásokat használja;

57.továbbra is megelégedéssel jegyzi meg, hogy az EKSZ tárhelyszolgáltatási szabályzatot fogadott el, és központi adattárat tart fenn az üzleti alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó valamennyi információs rendszer és technikai szolgáltatás tekintetében; megjegyzi továbbá, hogy az EKSZ helyiségeiben működő információs rendszerek esetében a rendszer és az adatok egyaránt az EKSZ közvetlen tulajdonában és ellenőrzése alatt álló szervereken találhatók, és az adatvédelmi tisztviselő biztosítja a megfelelő adatvédelmi ellenőrzéseket; örvendetesnek tartja, hogy a felhőben üzemeltetett információs rendszerekre vonatkozóan adatvédelmi kikötések vannak érvényben az adatvédelmi biztos és a Bizottság közös ajánlásai alapján;

58.megjegyzi, hogy az EKSZ digitális megoldásokra vonatkozó nyíltforráskód-politikája alapján a nyílt forráskód életképes megoldást jelent, ha értékelést követően bebizonyosodik, hogy minden eszköz és alkalmazás egyenértékűnek minősül; megjegyzi, hogy az EKSZ számos nyílt forráskódú terméket használ az adatai feletti teljes rendelkezési jog és kontroll megőrzése érdekében;

59.hangsúlyozza, hogy a világszerte növekvő geopolitikai kihívások és válságok tükrében az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy a határain kívül felmerülő globális kérdésekre vonatkozóan első kézből származó információkra támaszkodjon; e tekintetben felszólít az EU INTCEN, az EKSZ válságkezelő központja és a SatCen megerősítésére azok személyzete és pénzügyi erőforrásai, valamint képességei növelésével;

60.megjegyzi, hogy az EKSZ használatában és kezelésében álló épületek portfóliója meglehetősen összetett, amely magában foglalja az EKSZ brüsszeli központját és a világ különböző pontjain található számtalan irodát és nagyköveti rezidenciát; megjegyzi, hogy 2022 elején az EKSZ Brüsszelben 8 334 m2 alapterületű épülethelyiséget vett át a Bizottságtól, amelyet korábban az EPSO használt;

61.örvendetesnek tartja, hogy 2022-ben az EKSZ-nek mintegy 58 000 m2 alapterületű irodahelyiség és a 153 nagyköveti rezidencia körülbelül 20 %-a állt a tulajdonában; megjegyzi, hogy az EKSZ becslése szerint ezen épületek tulajdonlásával összesen mintegy évi 20 millió EUR-t takarít meg; különösen örvendetesnek tartja, hogy beszerzési stratégiájára vonatkozóan az EKSZ szakpolitikai keretet dolgozott ki, amelyet 2023-ban bemutatott a költségvetési hatóságnak;

62.megjegyzi, hogy az EKSZ 2020 óta fejleszti irodagazdálkodási politikáját, hogy mind a központban, mind a képviseleteknél együttműködésen alapuló és rugalmas irodai koncepciók érvényesüljenek; kéri, hogy ezt a fejlesztést a személyzettel szoros együttműködésben végezzék annak biztosítása érdekében, hogy jogos aggályokat és szempontokat figyelembe vegyék;

63.örvendetesnek tartja, hogy az EKSZ hangsúlyt fektet annak biztosítására, hogy az épületek megközelíthetők legyenek a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek számára; megjegyzi, hogy a brüsszeli épületek már megfelelnek ezeknek a követelményeknek, és örvendetesnek tartja, hogy az uniós képviseletek esetében az EKSZ kiválasztási eljárásai az akadálymentesített kialakítást kulcsfontosságú szempontként jelölik meg az új irodaépületek kiválasztásánál;

64.megjegyzi, hogy az uniós képviseleteknél jelentkező főbb biztonsági többletkiadások arra vezethetők vissza, hogy az EKSZ a tálibok hatalomátvételét követően egyetlen európai misszióként visszatért Kabulba, hogy bizonyos országokban és térségekben, például Ukrajnában és a Száhel-övezetben romlott a biztonsági helyzet, és hogy a képviseleteknél több biztonsági berendezésre volt szükség; megjegyzi, hogy e kiadásokat más kiadások késleltetésével és elhalasztásával fedezték;

65.örvendetesnek tartja, hogy 2022. áprilisban az EKSZ keretszerződést kötött a központban és a képviseleteknél alkalmazott környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) kidolgozásának támogatására, miközben elfogadta, hogy több képviseletnél a helyi korlátok miatt egy egyszerűbb környezetközpontú irányítási rendszert (EMS) lehet majd csak alkalmazni; kéri, hogy a központ és a képviseletek tekintetében egyaránt tájékoztassák a Parlamentet e rendszerek végrehajtásának eredményeiről;

66.örvendetesnek tartja, hogy az EKSZ központja és 20 képviseleti épület 2022 végére fotovoltaikus paneleket kapott, és hogy az év folyamán három képviseletnél szereltek fel ilyen paneleket; arra ösztönzi az EKSZ-t, hogy folytassa a fotovoltaikus panelek felszerelését minden épületében, mivel ez javítja a küldöttség környezeti lábnyomát, csökkenti a kibocsátást, energiát és pénzt spórol, csökkenti a generátoroktól és üzemanyagtól való függőséget, valamint bizonyítja, hogy az EKSZ példát mutat a „zöld megállapodás” támogatásában;

67.örvendetesnek tartja, hogy 2022-ben az EKSZ kidolgozta első munkába járási tervét azzal a céllal, hogy a személyzet körében növekedjen a fenntartható eszközökkel munkába járók aránya, hogy az EKSZ főépületénél megduplázódott a kerékpárparkoló helyek száma, és hogy az EKSZ továbbra is megtéríti a brüsszeli közösségi közlekedés költségeinek a felét a személyzet azon tagjai számára, akik nem igényelnek gépjármű-parkolási igazolványt;

68.sajnálja, hogy a közös irodahasználati megállapodások jelenleg nem tartalmaznak a fenntarthatósággal kapcsolatos rendelkezéseket; megjegyzi, hogy határozott üzenetet küldene az EKSZ környezeti fenntarthatóság iránti elkötelezettségéről, ha a jövőben ezek a megállapodások kifejezetten kitérnének arra, hogy bizonyos környezetvédelmi normáknak és céloknak teljesülniük kell; felkéri az EKSZ-t, hogy vizsgálja meg a megvalósítható lehetőségeket, és ösztönözze az energiahatékonysági frissítéseket a közös ügyintézési helyként működő küldöttségeken is;

69.emlékeztet arra, hogy az éghajlatváltozás közvetlen és közvetett hatásai aláássák a globális békét és biztonságot, miközben súlyosbítják a meglévő sebezhetőségeket és egyenlőtlenségeket, és veszélyeztetik az emberi jogokat; sürgeti a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy alakítson ki és folytasson erőteljes uniós klímadiplomáciát, amelynek célja a Párizsi Megállapodással kapcsolatos nemzetközi együttműködés előmozdítása, a Zöld New Deal külső dimenziójának megerősítése, valamint a harmadik országok ambiciózus CO2-csökkentési céljainak kézzelfogható támogatása;

70.örvendetesnek tartja, hogy az EKSZ 2022-ben szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat kötött a Parlamenttel, az elsőt arra vonatkozóan, hogy parlamenti tisztviselőket rendelnek ki kezdetben három képviselethez (az Egyesült Nemzetek Szervezete New-Yorkban, az Afrikai Unió Etiópiában és az ASEAN Jakartában), ahol a kirendelt személyzet a képviseletek politikai szekciójának parlamentáris ügyekkel foglalkozó alszekciójához fog tartozni, míg a másik a londoni és washingtoni kapcsolattartó iroda parlamenti személyzetét érinti;

71.megjegyzi, hogy nagyon lassú ütemben halad a Parlament és a Tanács között a közös kül- és biztonságpolitikát (KKBP) érintő minősített adatoknak a Parlament általi hozzáféréséről 2002-ben létrejött intézményközi megállapodás felváltásának folyamata, és úgy tűnik, hogy 2022 és 2023 során csak egy technikai jellegű ülésre került sor;

72.örvendetesnek tartja, hogy az EKSZ állítása szerint közte és az OLAF, az Európai Ügyészség (EPPO) és a Számvevőszék között kitűnő az együttműködés, és hogy ezen intézményekkel rendszeresen tartanak üléseket és információkat cserélnek; örvendetesnek tartja továbbá, hogy az EKSZ az EKSZ és az EPPO közötti célzott munkamegállapodásokról tárgyal, és kéri, hogy folyamatosan tájékoztassák a Parlamentet, ha a tárgyalásokban bármilyen előrelépés történik;

73.felkéri az EKSZ-t, hogy kezelje kiemelten a közbeszerzési szabályokat az Európai Ügyészséggel a célzott munkamegállapodásokról folytatott tárgyalások során, mivel bizonyos eljárások rendkívül érzékeny, sőt biztonsággal kapcsolatos információkat is tartalmazhatnak;

74.örvendetesnek tartja, hogy az EKSZ aktívan együttműködik az európai adatvédelmi biztossal, többek között azzal, hogy részt vesz az adatvédelmi tisztviselők hálózata jövőbeli céljainak meghatározásáról szóló kerekasztal-megbeszéléseken, üléseken, és hogy segíti a nemzetközi adattovábbítással foglalkozó munkacsoport munkáját;

75.örvendetesnek tartja, hogy az EKSZ szorosan együttműködik az ombudsmannal, és hogy az ombudsmant immár rendszeresen meghívják az EKSZ munkába állást megelőzően tartott szemináriumaira, hogy ott bemutassa a munkáját és ezáltal felhívja a figyelmet a helyes hivatali magatartás elveire;

76.megjegyzi, hogy az EKSZ nyilvános kommunikációra és promóciós tevékenységekre rendelkezésre álló költségvetése összesen 15,352 millió EUR volt, és hogy a nyilvános kommunikáció Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának következtében jelentős mértékben fokozódott;

77.örvendetesnek tartja, hogy az EKSZ intézkedéseket fogadott el a közösségi média szervezeti használatának javítása – többek között annak biztosítására irányulóan, hogy a használat megfeleljen az információbiztonság és az adatvédelem szabályainak –, az iránymutatások aktualizálása és a szervezeti felhasználói fiókban a fizetett hirdetések felfüggesztés érdekében; megjegyzi továbbá, hogy iránymutatásokat adtak ki a közösségi média magánszemélyi minőségben történő használatáról;

78.örvendetesnek tartja, hogy az EKSZ csatlakozott az európai adatvédelmi biztos által elindított nyílt forráskódú közösségimédia-platform EU Voice kísérleti projekthez, és ösztönzi, hogy csatlakozzon az EU Video platformhoz is, figyelembe véve népszerűségének alakulását; üdvözli azt is, hogy az EKSZ a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztása érdekében együttműködik más uniós intézményekkel;

79.megjegyzi, hogy a külföldi információmanipuláció és beavatkozás, többek között a dezinformáció elleni küzdelemre rendelkezésre álló költségvetés 7,150 millió EUR-t tett ki 2022-ben; rendkívül üdvözli, hogy az EKSZ jelentős összegeket fektetett be a dezinformáció és az uniós ügyekbe való külföldi beavatkozás elleni küzdelem terén a reziliencia megerősítésébe és kiépítésébe; hangsúlyozza, hogy a külföldi beavatkozás elleni fellépések terén az EKSZ az illetékes fő uniós intézmény;

80.megjegyzi, hogy a keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoport Oroszország Ukrajna ellen indított agressziós háborúját követően fokozta erőfeszítéseit a Kreml dezinformációs kampányainak leleplezése érdekében, hogy a munkacsoport szorosan együttműködött a kelet-európai partnerség országainak független médiáival és civil partnereivel, és hogy az EUvsDisinfo internetes oldal kijelölt tartalmát több nyelvre lefordították, többek között az Unió néhány hivatalos nyelvére is, valamint ukrán, grúz, örmény, azerbajdzsáni, orosz és kínai nyelvre;

81.felhívja a szomszédságunkban és a nyugat-balkáni országokban szolgálatot teljesítő uniós küldöttségeket, hogy fokozzák szerepvállalásukat annak érdekében, hogy támogassák az európai perspektívára vonatkozó aktívabb és hatékonyabb kommunikációs politikáját, és a lehető legjobb segítséget nyújtsák a demokráciapárti és Európa-párti reformokban részt vevő országoknak; felhívja az uniós küldöttségeket, hogy a koppenhágai kritériumokon, nevezetesen a jogállamiságon, a demokrácián és az emberi jogok védelmén alapuló, hitelesebb és érdemeken alapuló megközelítést alkalmazzanak, különös tekintettel arra, hogy egyes nyugat-balkáni országok csak korlátozott mértékben tettek előrelépéseket;

82.felhívja az uniós küldöttségeket, hogy fokozzák a valódi demokratikus szereplők és a civil társadalom támogatását a Nyugat-Balkánon, valamint határozottan és nyilvánosan ítéljék el az illiberális és antidemokratikus szereplők olyan intézkedéseit, amelyek ellentétesek az Unió érdekeivel, és biztosítsák, hogy a III. előcsatlakozási támogatási eszköz általi finanszírozás végrehajtása összhangban legyen az Unió célkitűzéseivel;

83.továbbra is ösztönzi az uniós képviseleteket, hogy a szociális párbeszéd, valamint a jogállamiságról, az alapvető jogokról és a korrupció elleni küzdelemről folytatott párbeszéd ösztönzése érdekében működjenek együtt a harmadik országok helyi szereplőivel, civil társadalmi szervezeteivel és szociális partnereivel, és támogassák azokat, valamint a demokratikus értékeket fenyegető, külföldi állami szereplők által szervezett dezinformációs kampányok leleplezésére; kéri az uniós képviseleteket, hogy nyújtsanak logisztikai és technológiai támogatást az emberi jogok és az őslakos népek védőinek, különösen a nőknek; felhívja az uniós képviseleteket, hogy folytassák az Unió által finanszírozott projektek láthatóságának növelésére irányuló összehangolt erőfeszítéseiket, különösen a tagjelölt országokban; felhívja az uniós küldöttségeket, hogy a regionális partnerek bevonása során tartsák tiszteletben az elszámoltathatóság és az átláthatóság magas szintű normáit; felkéri az uniós küldöttségeket, hogy biztosítsák, hogy a harmadik országokban odaítélt uniós pénzeszközöket hatékonyan, eredményesen használják fel, összhangban az EU értékeivel, szakpolitikáival és pénzügyi szabályaival, amelyek többek között a költségvetési rendeletben is szerepelnek, amely költségvetési vezérelvként az átláthatóságot rögzíti; kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet a szükségtelen bürokratikus akadályok elkerülésére, és támogassák a finanszírozásban részesülőket a hibaarányt befolyásoló hibák megelőzésében; felhívja az EKSZ-t, hogy erősítse meg a keleti partnerség országaiban működő uniós küldöttségeket; hangsúlyozza, hogy támogatni kell a keleti partnerség azon országait, amelyeket Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziója sújt, és hatékonyabban kell tájékoztatni polgáraikat az uniós politikákról;

84.sürgeti az EKSZ-t és az Uniót, hogy szorosan kövessék nyomon a demokrácia helyzetét a különböző országokban, és nyújtsanak logisztikai és technológiai támogatást az emberi jogok védelmezőinek és az őslakos népeknek, különösen a nőknek;

85.megjegyzi, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja a növekvő infláció révén igen jelentős hatással volt az EKSZ költségvetésére, és főként a világ azon térségeiben, ahol az EKSZ műveleteinek többségére sor kerül, az infláció a biztonsági és informatikai berendezésekkel kapcsolatos kiadásokat is megnövelte;

86.megjegyzi, hogy az ukrajnai képviselet személyzete 108 főből áll, akiknek az invázió előtt mintegy 60 %-a helyi, 40 %-a külföldre kirendelt alkalmazott volt, és hogy a nem kulcsfontosságú munkakörökben dolgozókat az invázió kezdete előtt egy héttel felkérték a távozásra; megjegyzi továbbá, hogy az oroszországi uniós képviseletnek januárban 25 külföldre kirendelt alkalmazottja és 36 helyi alkalmazottja, valamint az EBB-től két alkalmazottja volt, és hogy Oroszország 2022 áprilisában a képviselet 18 tagját kiutasította, miután az Európai Unió mellé akkreditált állandó brüsszeli orosz képviselet 19 tagját nemkívánatos személlyé nyilvánították;

87.hangsúlyozza, hogy jelenlegi kihívások kezelése és az uniós külpolitika koherenciájának biztosítása érdekében az Uniónak folytatnia kell a szilárd és reziliens, egyértelmű politikai vezető szereppel rendelkező külszolgálat kialakítását; e tekintetben megjegyzi, hogy az EKSZ és különösen küldöttségei kulcsszerepet játszanak az Ukrajna elleni orosz agresszió geopolitikai hatásával összefüggésben, és hogy abból következően világszerte támogatni kell a partnerországokat és meg kell erősíteni a globális szövetségeket; kiemeli annak fontosságát, hogy kétoldalú szinten folyamatosan beruházzanak az erős politikai szerepvállalásba és befolyásba, valamint az uniós értékek, elvek és érdekek előmozdítása érdekében a nyilvános és kulturális diplomáciába, továbbá a dezinformáció elleni küzdelmet célzó stratégiai kommunikációba; felszólít a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználására annak elkerülése érdekében, hogy az Unió hatékonysága veszélybe kerüljön a nemzetközi színtéren; felhívja az EKSZ-t, hogy folytassa megközelítéseinek korszerűsítésére irányuló erőfeszítéseit, és ruházzon be új készségekbe és képességekbe a költséghatékonyság növelése mellett;

88.rendkívül aggasztónak tartja, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök továbbra is együttműködik az orosz elnökkel az uniós szankciók és az Ukrajna elleni, folyamatban lévő orosz agresszió során elkövetett háborús bűncselekmények miatt a Nemzetközi Büntetőbíróság által kiadott elfogatóparancs ellenére; hangsúlyozza, hogy az EUSZ 24. cikkének (3) bekezdése értelmében a lojális együttműködés és a kölcsönös szolidaritás szellemében a tagállamok kötelesek aktívan és fenntartások nélkül támogatni az Unió kül- és biztonságpolitikáját, és tartózkodniuk kell az Unió érdekeivel ellentétes fellépésektől; emlékezteti a főképviselőt/alelnököt arra a kötelezettségére, hogy biztosítsa, hogy a tagállamok betartsák az e cikkben foglalt elveket, és felkéri őt, hogy ennek fényében számoljon be a Parlamentnek a magyar miniszterelnök Oroszországgal kapcsolatos politikájának és a Szerződés e cikkének való megfelelésének megítéléséről, valamint az általa tett esetleges intézkedésekről;

89.határozottan elítéli a szexuális és nemi alapú erőszak háborús eszközként való alkalmazását Ukrajnában, és azt háborús bűncselekménynek tekinti; kiemeli, hogy az Ukrajnából Európába menekülő egyre több nő és gyermek számol be emberkereskedelemről, szexuális erőszakról, kizsákmányolásról, nemi erőszakról és bántalmazásról; felhívja a tagállamokat, hogy foglalkozzanak a befogadóállomásokon tartózkodó nők és lányok sajátos szükségleteivel, biztosítva a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos szolgáltatások azonnali rendelkezésre állását; sürgeti az Uniót, valamint a fogadó és tranzitországokat, hogy garantálják a szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal kapcsolatos szolgáltatásokhoz való hozzáférést; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy támogassák azokat a szervezeteket, amelyek szolgáltatásokat és menedéket nyújtanak a nemi alapú erőszak túlélőinek a menekült nők és lányok körében;

90.mélységes sajnálatát fejezi ki a konfliktusok során előforduló szexuális erőszak miatt; hangsúlyozza, hogy a nők elleni brutális szexuális erőszaknak és kínzásnak ezt a célzott formáját a lakosság terrorizálásra és megalázására szisztematikusan alkalmazzák a háborús konfliktusokban; ezzel összefüggésben határozottan elítéli a nők által a Hamász 2023. október 7-i támadásai során elszenvedett szörnyű kínokat, amelyek során az ENSZ missziójának és a nemi erőszakkal foglalkozó izraeli válságközpontok szövetségének jelentése szerint a Hamász az izraeli és más állampolgárságú nők, tizenévesek és lányok ellen nemi erőszakot és a kegyetlen szexuális kínzás egyéb formáit követte el; sajnálatát fejezi ki az EKSZ és a Bizottság iránymutatásának elmaradása és az e kegyetlen támadásokra adott késedelmes reakcióik miatt; határozottan felszólítja az EKSZ-t, hogy dolgozzon ki jobb globális stratégiát az ilyen típusú atrocitások megelőzésére, nyújtson támogatást a veszélyeztetett és konfliktusövezetekben élő nőknek, és továbbra is nyilvánosan ítélje el a szexuális erőszak és kínzás minden formáját;

91.örvendetesnek tartja, hogy a főképviselő/alelnök 2023. október 10-én, nem sokkal a Hamász által Izrael ellen elkövetett borzalmas terrorista támadást követően rendkívüli ülés keretében összehívta a Külügyek Tanácsát; megjegyzi továbbá, hogy az Európai Tanács 2023. október 17-i rendkívüli ülésén közös álláspontot alakított ki az izraeli-palesztinai helyzetről, többek között egy több munkafolyamatból álló cselekvési terv formájában; rendkívül aggasztónak tartja azokat a feltételezéseket, amelyek szerint az uniós adófizetők pénzét a Hamász használhatja fel ahelyett, hogy az a palesztin polgári lakosság javát szolgálná, és ezért megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a Palesztinának nyújtott uniós támogatás 2023. novemberi felülvizsgálata Közlemény a Bizottság számára: „A Palesztinának nyújtott, folyamatban lévő pénzügyi támogatás felülvizsgálata”, C(2023)8300. azt mutatta, hogy eddig nem találtak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a pénzt nem az eredeti célokra használták volna fel; aggodalmát fejezi ki Izrael azon súlyos állításai miatt, amelyek szerint az UNRWA 12 alkalmazottja állítólag részt vett terrorcselekményekben, és megjegyzi, hogy az ügynökség azonnal felmondta szerződésüket, ENSZ-vizsgálatot indított és független felülvizsgálati csoportot nevezett ki; tudomásul veszi, hogy az EKSZ folyamatosan nyomon követi annak megakadályozását, hogy az uniós forrásokat terrorista szervezetek, például a Hamász használja fel; megjegyzi, hogy a felülvizsgálat azt is kimutatta, hogy a Bizottság megfelelő előzetes és utólagos ellenőrzéseket alkalmaz, és hogy a meglévő biztosítékok hatékonyak; emlékeztet arra, hogy az ügynökség kulcsfontosságú szerepet tölt be a gázai humanitárius reagálásban, valamint a létfontosságú szolgáltatások a palesztin menekültek számára történőfolyamatos nyújtásának biztosításában a Közel-Keleten. kéri az EKSZ-t, hogy folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet az EKSZ és a Palesztin Hatóság közötti együttműködésben bekövetkezett változásokról;

92.elismeri, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja és a gázai helyzet pénzügyi terhet ró a tagállamokra, az európai polgárokra és az uniós intézmények működésére; az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosítása érdekében hangsúlyozza az Ukrajna és a Gázai övezet számára elkülönített pénzügyi források felülvizsgálatának fontosságát e pénzeszközök felhasználása során.