1.örvendetesnek tartja, hogy az Európai Számvevőszék kedvező véleményt adott ki az Európai Ügyészség 2022. december 31-ével végződő évre vonatkozó beszámolójának megbízhatóságával, valamint az alapjául szolgáló bevételek és kifizetések jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatban;

2.emlékeztet arra, hogy az EP határozottan támogatta az EPPO létrehozását; elismeri az Európai Ügyészség mint független uniós szerv fontos szerepét és hangsúlyozza az igazságszolgáltatás területén a többi intézménnyel és a nyilvánossággal szemben az EPPO-ra háruló különleges felelősséget; nagyra értékeli az Európai Ügyészség által az uniós költségvetést és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények – például csalás, korrupció és súlyos, határokon átnyúló héacsalás – kivizsgálása, büntetőeljárás alá vonása és az igazságszolgáltatás megvalósítása terén végzett munkát; elismeri, hogy az Európai Ügyészség fontos szerepet játszik az Unió pénzügyi érdekeinek és különösen az Unió költségvetésének védelméhez való hozzájárulásban; emlékeztet arra, hogy az Európai Ügyészségnek az uniós bűnüldözési keretben ügyészségként betöltött egyedülálló szerepe arra kötelezi az Európai Ügyészséget, hogy a hatáskörükbe tartozó valamennyi ügyet kivizsgálja, amennyiben azokat tudomására hozzák;

3.megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség számára 2022-re elkülönített végleges teljes költségvetés 51,2 millió EUR volt, ami az 57,1 millió EUR összegű eredeti dotációhoz képest csökkent, és a 2021-ben elkülönített 35,4 millió EUR-hoz képest észszerű módon nőtt; megjegyzi, hogy a visszautalt 5,9 millió EUR (ami a 2022. évi eredeti költségvetés 10%-át jelenti) javulást jelent 2021-hez képest, amikor 9,5 millió EUR került vissza az Unió költségvetésébe (ami a 2021. évi eredeti költségvetés 21%-át jelenti); megjegyzi, hogy ezt az összeget 2022-ben fokozatosan visszautalták, mert részben túlbecsülték a tényleges igényekhez képest (a nyelvi szolgáltatás esetében 65%-kal magasabb volt), részben pedig nem lehetett felhasználni a részt vevő tagállamok kivételesen költséges nyomozásainak megtérítésére, például az (EU) 2017/1939 rendelet 91. cikkének (6) bekezdése céljára (amit a költségvetési rendelet 2023-ig, az eltérés engedélyezéséig megakadályozott), és végül az új alkalmazottak kiválasztásának és felvételének késedelmes elindítása miatt (amit 2021-ben kellett volna megtervezni, de csak később, a 2022-es költségvetés elfogadásával vált lehetővé);

4.megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség költségvetési teljesítményét csak a 2021 júniusában elkezdődött pénzügyi önállóságát követő időszakra vonatkozóan lehet összevetni; üdvözli a költségvetés végrehajtásának kielégítő szintjét, amely a kötelezettségvállalási előirányzatok 98,1%-a (a 2021-es 97,4%-kal szemben) és a kifizetési előirányzatok 76,6%-a (a 2021-es 78,2%-kal szemben); nagyra értékeli, hogy a kifizetések általános végrehajtási aránya 2022-ben előrehaladt, és a kifizetett előirányzatok 76,6%-a teljesült a végleges költségvetésben, szemben a 2021-es 71%-kal; megállapítja, hogy az átlagos kifizetési idő 2022-ben 23,8 napra nőtt a 2021-es 21,0 naphoz képest, és úgy értesült, hogy ez a tendencia az év során feldolgozott kifizetési kérelmek számának jelentős növekedésével függ össze (a 2021-es 657 kifizetési kérelemhez képest 2316 kifizetési kérelem, ami 252%-os növekedést jelent); ismételten arra ösztönzi az Európai Ügyészséget, hogy az adminisztratív terhek, a kifizetésig eltelt idő és az általános feldolgozási költségek csökkentése érdekében folytassa az elektronikus számlázási modul (e-számlázás) bevezetését, amely csak 2023-ban kezdődött el;

5.megjegyzi, hogy a pénzügyi autonómia 2021. júniusi elérését követően az Európai Ügyészség prioritásként kezelte a nyomozással, büntetőeljárással és biztonsági intézkedésekkel kapcsolatos működési kiadásokat, a nem működési kiadásokat pedig az alapvető megfelelési követelményekre és az alapszintű támogató szolgáltatásokra korlátozta;

6.megjegyzi, hogy a működési kiadások számos tétele emelkedő tendenciát mutat; megjegyzi, hogy a delegált európai ügyészek javadalmazása elérte a 8,7 millió EUR összeget, és ez jelenti a fő működési kiadást, mivel 2022 során megnövekedett az alkalmazott delegált európai ügyészek száma; megállapítja, hogy a küldetések és az operatív ülések költségei a működési kiadások 5,2%-át tették ki (1,1 millió EUR), szemben a 2021-es 2,9%-kal, és csak a küldetések esetében a 2022-es növekedés 2021-hez képest (miután az Európai Ügyészség elérte a pénzügyi autonómiát) 170%-os volt, ami annak a következménye, hogy a működés első teljes évében a személyzet és a külső tevékenységek nőttek; megjegyzi továbbá, hogy a fordítási szolgáltatásokra 2,8 millió EUR-t kötöttek le, ami a működési kiadások 14%-át teszi ki, szemben a 2021-es 7,6%-kal; elismeri, hogy további forrásokra van szükség a fordításhoz, tekintettel a vizsgálati ügyek számának a következő években várható növekedésére; kéri az Európai Ügyészséget, hogy tájékoztassa a Parlamentet azon terveiről, hogy a belső fejlesztésű „fordítási portál” és a részt vevő tagállamok által fizetett nemzeti hiteles fordítók fokozott használata révén tovább bővíti az automatizált fordítási szolgáltatások használatát;

7.megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség tevékenységével kapcsolatos kiadások előrejelzése nagyon összetett a csalások felderítettségi szintje, az ügyek tipológiája és jellege és az Európai Ügyészség által a nyomozások és büntetőeljárások irányításában elért hatékonyság miatt – figyelembe véve azok kötelező jellegét, valamint a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek eljárásait és korlátait –, továbbá amiatt, mert a vizsgálatok száma és költségei között nincs állandó összefüggés, és végül, de nem utolsósorban az Unió védendő pénzügyi érdekeinek nagyságrendje miatt, ideértve Svédország és Lengyelország EPPO-hoz csatlakozási terveit; megjegyzi azt is, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel (RRF) kapcsolatos ügyforgalom kiadási előrejelzését nehéz megbecsülni a példa nélküli végrehajtási mód és pusztán a források mennyisége miatt;

8.emlékeztet arra a felhívására, hogy az Európai Ügyészség által a költségvetési eljárás keretében a Bizottsággal közlendő előrejelzésben vegyék figyelembe a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz bevetésének hatását; osztja azt a nézetet, hogy az Európai Ügyészség munkaterhelése, amelyet kezdetben alábecsültek, jelentős növekedésen ment keresztül, és az elkövetkező években tovább fog növekedni, különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos ügyek száma tekintetében (2022-ben csak 15 ügyet nyitottak meg, de 2023-ban többet fognak megnyitni, mivel a végrehajtás ekkor éri el a csúcsot), és hogy a tárgyalási szakaszban lévő ügyek nagyobb száma más hangsúlyt igényel majd, mint a nyomozati szakaszban lévő ügyeké;

9.elismeri, hogy az Európai Ügyészség egyértelműen hozzájárul az európai hozzáadott értékhez a tagállamokkal az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények felderítése és büntetőeljárás alá vonása terén folytatott koordináció és együttműködés tekintetében, és hogy az Európai Ügyészség e tekintetben elérte a 2017. október 12-i (EU) 2017/1939 tanácsi rendeletben meghatározott célokat; elvárja a tagállamoktól, hogy tegyenek eleget jogi kötelezettségeiknek, és minden vonatkozó ügyet bejelentsenek az Európai Ügyészségnek; aggodalommal állapítja meg, hogy a tagállamok számos esetben nemzeti ügyként jelentették be az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeket, amelyek az Európai Ügyészség hatáskörébe tartoznak; megjegyzi, hogy a nemzeti hatóságok és a delegált európai ügyészek közötti hatásköri kérdések több országban is felmerültek; tudatában van annak, hogy az (EU) 2017/1939 rendelet 25. cikkének (6) bekezdése szerint az Európai Ügyészség hatáskörével kapcsolatos nézeteltérés eseteiről ugyanannak a nemzeti igazságügyi hatóságnak kell döntenie, amely nemzeti szinten felelős a vádemelésért felelős illetékes szerv meghatározásáért; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy számos részt vevő tagállamban a hatályos eljárásokat és a hatásköri összeütközésekkel kapcsolatos ilyen ügyekben való döntéssel megbízott nemzeti hatóságokat nem az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban határozták meg; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség és a nemzeti ügyészség közötti hatásköri összeütközések esetén a hatáskörmegosztásról való döntésre hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság anélkül juthatna eredményre, hogy előzetes döntést kérne a Bíróságtól, hanem inkább az Európai Ügyészségre nézve kötelező határozatot hozna, és rámutat, hogy ez ellentétes az (EU) 2017/1939 rendelet szellemével, amely kimondja, hogy az EUMSZ 267. cikkével összhangban a Bíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy előzetes döntést hozzon az Európai Ügyészség és a nemzeti hatóságok közötti hatásköri összeütközésekre vonatkozó rendelkezés értelmezéséről; úgy véli, hogy a jelenlegi helyzet jogi szempontból nem egyértelmű; ösztönzi az összes tagállamot, hogy szorosabban működjenek együtt az Európai Ügyészséggel; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség hatáskörét a 22. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint a 23. cikk egyértelműen meghatározza, és hogy valamennyi tagállamnak tiszteletben kell tartania az (EU) 2017/1939 rendeletet; megjegyzi, hogy amennyiben a tagállamoknak egy adott ügyben kétségeik merülnek fel az Európai Ügyészség hatáskörével kapcsolatban, lehetőség van arra, hogy az EUMSZ 267. cikke és az (EU) 2017/1939 rendelet 42. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján előzetes döntéshozatal céljából kérdést terjesszenek a Bíróság elé; sürgeti a Bizottságot, hogy az (EU) 2017/1939 rendelet megsértése esetén terjessze az ügyet a Bíróság elé; aggodalommal állapítja meg, hogy a hatáskör kérdése a vizsgálat leállítását eredményezheti; aggodalmát fejezi ki az esetleges bizonyítékvesztés miatt, olyankor, amikor az ügyeket szüneteltetik; felhívja a Bizottságot, hogy gyűjtsön információkat a 2026-ban benyújtandó értékelő jelentéshez kapcsolódó hatásköri összeütközésekkel kapcsolatos ügyek újraosztályozásáról;

10.megállapítja, hogy 2022-ben az Európai Ügyészség éves jelentésében felsorolt 15 aktív RRF-ügyből (Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos ügyből) 9 eset Olaszországban, kettő Portugáliában, 3 Romániában és 1 eset Horvátországban történt; határozottan ösztönzi az Európai Ügyészséget, hogy keressen csalási mintákat azokban az országokban, amelyekben egynél több eset fordult elő a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatban, és tájékoztassa mind az OLAF-ot, mind a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Munkacsoportot ezekről a mintákról azzal a céllal, hogy csökkentse a csalások előfordulását;

11.megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség a becslések szerint jelenleg 170 aktív nyomozást folytat több mint 7 országban, amelyek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos ügyeket érintenek, és hogy az ezen aktív nyomozások tárgyát képező ügyekben az okozott kár jelenleg becsült összege 530 millió EUR-ra tehető; megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség becslése szerint a helyreállítási és rezilienciaépítési alapokat érintő új, aktív nyomozások száma növekedni fog, mivel egyre több ország válik a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásainak kedvezményezettjeivé; ösztönzi az Európai Ügyészséget, hogy ennek megfelelően tervezze meg költségvetését és kapacitásait;

12.az Európai Ügyészség számára elkülönített források összegét illetően hangsúlyozza, hogy az elkülönített költségvetési és emberi erőforrásoknak megfelelőeknek kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék megbízatásának hatékony és sikeres végrehajtását, valamint a kapcsolódó igazgatási eljárások rendes lefolytatását; felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Ügyészséggel szoros együttműködésben vizsgálja felül az Európai Ügyészség költségvetési keretét annak érdekében, hogy megfelelő módokat találjon az Európai Ügyészség munkájának támogatására, tudatában annak, hogy a növekvő számú összetett üggyel összefüggésben további forrásokra lesz szükség, és ezek nem függhetnek az (EU) 2017/1939 rendelet felülvizsgálatától és/vagy megbízatásának felülvizsgálatától; megjegyzi, hogy e tekintetben is egyre több olyan jogi kihívás várható, amely megkérdőjelezi az Európai Ügyészség jogi keretének értelmezését és a tagállamok igazságszolgáltatási rendszereibe, illetve az Európai Bíróság előtt folyó eljárásokba történő integrálását;

13.az Európai Ügyészség számára elkülönített források felhasználását illetően tudomásul veszi, hogy az az Európai Ügyészség folyamatosan frissíti és felülvizsgálja a működésének pénzügyi vonatkozásaira vonatkozó belső pénzügyi szabályzatát; üdvözli e célból a Bizottsággal folytatott folyamatos párbeszédet, és tudatában van annak, hogy a Bizottság által megfogalmazott javaslatokkal összhangban az európai ügyészek ügyészi kollégiumának közelmúltbeli határozata módosította a pénzügyi szabályzatát, kiegészítve azt azzal a lehetőséggel, hogy a tagállamok illetékes hatóságaival megállapodásokat köthet, és közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül is köthet szerződéseket, amennyiben a közbeszerzés nem lehetséges;

14.tudja, hogy 2022-ben kísérleti keretmegállapodás indult az (EU) 2017/1939 rendelet 91. cikkének (6) bekezdése szerinti igények megtérítésére, hogy fedezzék az Európai Ügyészség nevében nemzeti szinten végrehajtott kiugróan költséges nyomozási cselekményeket;

15.rámutat arra, hogy lehetővé kell tenni az (EU) 2017/1939 rendelet 91. cikke (6) bekezdésének megfelelő végrehajtását, és hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni a büntetőeljárás alá vonásokkal és a nyomozásokkal kapcsolatos kiadások sajátos jellemzőit (beleértve az Európai Ügyészség 91. cikk (6) bekezdésében szabályozott működési kiadásainak kivételes eseteit is); sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az átdolgozásról folyó háromoldalú tárgyalások során előterjesztett javaslatot elvetették; fenntartja, hogy a Bizottságnak az Európai Ügyészséggel folytatott párbeszéd során fel kell tárnia a rendelkezés hatékony és eredményes végrehajtását lehetővé tevő alternatív lehetőségeket;

16.kiemeli, hogy az Európai Ügyészség operatív tevékenységének megkezdését követően a 2017. évi pénzügyi kimutatás a jelentősen alulbecsült munkamennyiség miatt már nem volt alkalmas az adott célra, és nem javasolták annak aktualizálását; e tekintetben úgy véli, hogy az Európai Ügyészség félidős költségvetési felülvizsgálatának elmaradása miatt az Európai Ügyészség nem tudott világos képet kapni a már meglévő ügyek jövőbeli tevékenységeihez rendelkezésre álló forrásokról, és a költségvetés elfogadási folyamatának befejezése előtt nem tudta előre jelezni a költségvetés végrehajtásának előkészítő tevékenységeit;

17.megismétli véleményét, hogy az a tény, hogy az Európai Ügyészség középtávon sem költségvetési, sem személyzeti szempontból nem rendelkezik forráskerettel egy olyan időszakban, amikor gyorsan kell végrehajtani a műveleteket és meg kell teremteni az igazgatási alapokat, korlátozza az ahhoz szükséges lehetőségeket, hogy maximális rugalmasságot lehessen elérni egy olyan innovatív projekt szervezeti infrastruktúrájának kialakítása során, mint az Európai Ügyészség;

18.tudatában van annak, hogy az Európai Ügyészség együttműködésre és koordinációra törekszik a tagállamokkal azzal kapcsolatban, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt érintő csalásokat hogyan kell jelenteni az Európai Ügyészségnek, és hogyan kell azokat nyomozati és ügyészségi szinten kezelni, valamint hogyan tudna az Európai Ügyészség hatékonyan beavatkozni e tekintetben; úgy véli, hogy az Európai Ügyészség részvétele a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásait érintő csalási ügyek kivizsgálásában és büntetőeljárás alá vonásában alapvető fontosságú az Unió pénzügyi érdekeinek védelme szempontjából; emlékeztet, hogy az EPPO az Unió független szerve, és ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy adjon megfelelő iránymutatást az Európai Ügyészség számára a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt érintő csalásokkal kapcsolatos független nyomozást és büntetőeljárást követő korrekciós intézkedések támogatásának és előmozdításának módjáról, és tájékoztassa a költségvetési hatóságot a rendelkezésre álló lehetőségekről;

19.megállapítja, hogy nőtt az Európai Ügyészséghez benyújtott bűncselekményekről szóló jelentések száma (2022-ben 3 318, szemben a 2021. évi 2832-vel), és ennek következtében nőtt a folyamatban lévő nyomozások száma (2022-ben 865 nyomozás, 9,9 milliárd EUR becsült kár, szemben a 2021-es 576 nyomozással, amelynek tárgya 5,4 milliárd EUR becsült kár volt); megjegyzi, hogy a lezárt ügyek száma (2022-ben 251, szemben a 2021-es 57-tel) és a vádemelések száma (2022-ben 87, szemben a 2021-es 5-tel) az Európai Ügyészség által elért, befagyasztást elrendelő határozatokkal együtt csak 2022-ben 359,1 millió EUR összeget tett ki (szemben a kért 516 millió EUR-val); megjegyzi, hogy 2022-ben 20 ügyet zártak le a Bíróságon, és fontosnak tartja, hogy az Európai Ügyészség rendszeresen beszámoljon ezen ügyek nyomon követéséről az elfogadott pénzügyi intézkedések (elkobzás és/vagy visszafizettetés) tekintetében, hogy világosabb képet adjon az Európai Ügyészség intézkedéseinek hatásáról; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a legmegfelelőbb módjait annak, hogy támogassa az Európai Ügyészséget az ellenőrzési és nyomon követési tevékenységekben, oly módon, hogy az Európai Ügyészség erőforrásait ne vonják el a nyomozati és ügyészségi feladatoktól; arra bátorítja az Európai Ügyészséget, hogy amennyiben lehetséges és helyénvaló, kezdeményezzen jobb együttműködést a csalás elleni struktúra más alkotóelemeivel, például az Eurojusttal és az Europollal vagy – az OLAF-on keresztül – a tagállamokban létrehozott csalásellenes koordinációs szolgálatokkal (AFCOS);

20.felszólítja az Európai Ügyészséget, hogy hozzon létre egy rendszert a hatékonyságnövekedés, valamint az idő- és költségmegtakarítás nyomon követésére, és nagyra értékeli, hogy a legfontosabb folyamatok optimalizálása, valamint a szervezeti teljesítmény, a szolgáltatásminőség és a költséghatékonyság növelése érdekében minőségirányítási rendszert fogadtak el; tudomásul veszi, hogy egyes eljárásokat újraterveztek a felesleges adminisztratív terhek és a redundanciák csökkentése érdekében;

21.tudomásul veszi, hogy az Európai Ügyészség a tevékenységei során kockázatalapú megközelítést alkalmaz, amelynek középpontjában a magas kockázatú területek azonosítása áll; üdvözli az Európai Ügyészség igazgatási belső kontrollkörnyezetére vonatkozó politika elfogadását, és felkéri az Európai Ügyészség vezetőségét, hogy kísérje figyelemmel a 17 belső kontroll elv hatékony végrehajtását annak ellenőrzése érdekében, hogy azokat folyamatosan hozzáigazítsák az Európai Ügyészség szervezeti érettségének növekedési pályájához; e tekintetben nagyra értékeli a nemrégiben elvégzett értékelést, amelynek eredményeképpen a megállapított hiányosságokra összpontosító végrehajtási ütemterv készült; rámutat, hogy a legfontosabb fennmaradó magas kockázatú területek oka forráshiány (amikor az Európai Ügyészség kénytelen választani a megbízatásának teljesítése szempontjából ugyanolyan fontos tevékenységek között, vagy amikor nem tud megalapozott bizonyosságot adni az összes igazgatási előírásnak való megfelelésről);

22.üdvözli, hogy az éves és többéves munkaprogramhoz kapcsolódva elfogadták a fő teljesítménymutatókat (KPI-k) mind az operatív, mind az adminisztratív tevékenységekre vonatkozóan; megjegyzi, hogy az operatív tevékenységekre vonatkozó legfontosabb KPI-k nem tartalmaznak külön utalást az uniós költségvetésből visszafizettetett összegekre, amelyek biztosítása végső soron a csalás elleni struktúra létjogosultsága, amelynek fontos eleme az Európai Ügyészség; felkéri az Európai Ügyészséget, hogy fogadjon el mutatókat e lényeges feladat teljesítéséhez kapcsolódóan;

23.nagyra értékeli, hogy az európai ügyészek ügyészi kollégiuma 2022-ben elfogadta a belső ellenőrzési képesség belső ellenőrzési chartáját és kockázatalapú ellenőrzési tervét, amely meghatározza a 2022–2024 közötti időszakra vonatkozó belső ellenőrzési prioritásokat; arra bátorítja a Belső Ellenőrzési Szolgálatot (IAS) és a belső ellenőrzési részleget (IAC), hogy egyeztessék tevékenységeiket annak érdekében, hogy tanácsot adjanak és segítséget nyújtsanak Európai Ügyészség fő alapvető folyamatainak kialakításában és céljainak elérésében;

24.felszólít az eredmények nyomon követésére és az Európai Ügyészség munkája pénzügyi hatásának nyomon követésére szolgáló rendszer javítására; megjegyzi, hogy a csalási minták jobb azonosítása érdekében több összesített adatra van szükség az esetekről; ösztönzi az Europollal való folyamatos koordinációt ezen a területen;

25.megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség arra törekszik, hogy teljes mértékben megfeleljen az uniós közigazgatási irányítási előírásoknak, és emlékeztet arra, hogy az átfogó üzletmenet-folytonossági terv elfogadása az ilyen alapvető követelmények közé tartozik;

26.megállapítja, hogy az alkalmazottak száma emelkedő tendenciát mutat, amely a 2020-as 58-ról 2021-ben 122-re, 2022 végére pedig 217-re emelkedik; tudatában van annak, hogy 2022-re az Európai Ügyészség 171 ideiglenes alkalmazottat, 48 szerződéses alkalmazottat és 29 kirendelt nemzeti szakértőt kért fel, akik összesen 248 álláshelyet képviselnek (a 2021-es helyzethez képest, amikor 95 ideiglenes alkalmazottat, 35 szerződéses alkalmazottat és 0 kirendelt nemzeti szakértőt vettek fel összesen 130 álláshelyre); megjegyzi, hogy a költségvetési hatóság a kért álláshelyek 100%-át biztosította;

27.rámutat arra, hogy 2022-ben az Európai Ügyészség arra irányuló erőfeszítései, hogy gyors eljárásokkal megfelelő számú képzett személyzetet toborozzanak, ahhoz vezettek, hogy a központi irodában 85 személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó alkalmazottat, a nemzeti irodákban pedig 22 delegált európai ügyészt vettek fel; megjegyzi, hogy a költségvetésben szereplő 248 álláshelyből 217-et 2022 végén töltöttek be, és ezáltal az ideiglenes alkalmazottak, a szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők által betöltött álláshelyek kihasználtsága 87,5%-ra csökkent (a 2021-es 94%-hoz képest), figyelembe véve, hogy eközben a delegált európai ügyészek esetében a kihasználtság 82,1%-ra emelkedett (a költségvetésben szereplő 140 delegált európai ügyészi álláshelyből 115-öt töltöttek be), szemben a 2021-es 68%-kal (a költségvetésben szereplő 140 delegált európai ügyészi álláshelyből csak 95-öt töltöttek be), és így a teljes globális kihasználtság 85,56%-ra nőtt (a 2021-es 81%-hoz képest);

28.hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészségnél tett 2023. évi luxemburgi költségvetési ellenőrző látogatás során az Európai Ügyészség kijelentette, hogy sürgősen több jogi szakértőre van szükség a vizsgálatok nagy számának kezeléséhez; megjegyzi, hogy 2022-ben több mint 1 117 aktív vizsgálat folyt (az EPPO 2022. évi statisztikája); elismeri, hogy a Bizottság már aktív volt ezen a területen, de további kapacitások biztosítását kéri, különös tekintettel az ügyhátralékra és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz kapcsolódó további ügyekre, valamint a nagy horderejű héacsalásokra; rámutat arra, hogy a Bizottság alábecsülte a szükségleteket és kapacitásokat; elismeri, hogy a Költségvetési Főigazgatóság és a Bizottság eddig eleget tett az Európai Ügyészség kéréseinek;

29.tudomásul veszi, hogy az adminisztratív és központi támogatási funkciók várhatóan növekedni fognak, összhangban a nagyobb műveleti populációval, és hogy a digitális és biztonsági szolgáltatások területén is kritikus fontosságú lesz a további munkaerő-felvétel; nagyra értékeli, hogy a további operatív igényeket beépítették az Európai Ügyészség 2024–2026-os egységes programozási dokumentumába és a 2024-es költségvetési kérelmébe;

30.tudatában van annak, hogy a luxemburgi munkaerőpiac nagyon versengő, és az uniós közigazgatás által kínált feltételek nem vonzóak a helyi piaccal szemben (az év során elvégzett eltérő bérindexálásra is figyelemmel), és a magas megélhetési költségeket sem veszik kellően figyelembe (különösen a lakhatás területén); tudomásul veszi, hogy ez a nehéz helyzet még súlyosabb a gyakornokok és a szerződéses alkalmazottak esetében, ezért a szerződéses alkalmazottakat fokozatosan kivezetik az ideiglenes alkalmazotti pozíciók javára, mivel ők kedvezőbb szerződésben részesülnek; megjegyzi, hogy a személyzet vonzása és megtartása 2022-ben még nehezebbé vált az inflációs ráta és a megélhetési költségek növekedése miatt, és hogy a kompenzációs számok nem érnek el ugyanolyan pozitív hatással, mint az uniós közigazgatáson kívül, ahol a nemzeti szinten elvégzett bérindexálás megvédte a polgárok vásárlóerejét;

31.megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség kevésbé vonzó lett, mint a másik négy, Luxemburgban működő uniós intézmény, mivel az EPPO nem teszi lehetővé az uniós tisztviselővé válást; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészségnek a szerződéses és ideiglenes alkalmazottak számára vonzó béreket kell kínálnia, amelyek versenyképesek a magánszektorban – beleértve a jogi szolgáltatásokat és az informatikai szolgáltatásokat is – kínáltakkal, annak érdekében, hogy a nemzetközi tapasztalattal rendelkező legjobb és legkiemelkedőbb tehetségeket vonzza; kiemeli, hogy a jelenlegi fizetéseket és költségvetést ennek megfelelően ki kell igazítani;

32.megállapítja, hogy 2022 végén a 217 fős személyzet (122 férfi és 95 nő) tekintetében összességében megfelelően törekedtek a földrajzi és a nemek közötti egyensúlyra; üdvözli, hogy a felvételt végző személyzet folyamatosan figyelemmel kíséri az Európai Ügyészség alkalmazottainak állampolgárság szerinti megoszlását, hogy biztosítsa az egyensúlyt, különösen a jelentkezők körében megfigyelt egyenlőtlen földrajzi megoszlás miatt; megjegyzi azonban, hogy a nemek megoszlása a felső- és középvezetői pozíciókban (négy az egyhez) még mindig nem optimális, és megismétli, hogy ezt a szempontot az átfogó sokszínűségi stratégia keretében javítani kell, ideértve azt is, hogy a fogyatékossággal élőket megfelelően bátorítani kell a jelentkezésre; megismétli az Európai Ügyészséghez intézett kérését, hogy a személyzet elmúlt évi növekedésére tekintettel haladéktalanul fogadja el a sokszínűségről és a befogadásról szóló chartáját;

33.megjegyzi, hogy 2022 végére a 332 alkalmazottból 275-öt (82,83%, szemben a 2021-es 186 fővel, ami 86%-ot jelentett) nyomozati feladatokra vetettek be (ideiglenes alkalmazottak, szerződéses alkalmazottak, kirendelt nemzeti szakértők és delegált európai ügyészek), míg az 57 alkalmazott adminisztratív támogató és ellenőrző funkciót látott el (17,17%), és 9 nyomozói álláshely maradt betöltetlen;

34.megjegyzi, hogy a delegált európai ügyészek kinevezése az Európai Ügyészség és a tagállamok közös felelőssége; hangsúlyozza, hogy a kinevezési eljárásnak mindig meg kell felelnie az (EU) 2017/1939 rendelet 17. cikkének és a nemzeti eljárási autonómia elvének;

35.örömére szolgál, hogy a több tagállamban nőtt felvett delegált európai ügyészek száma; tudatában van annak, hogy növelni lehetne a képzett jelöltek részvételét, és a kinevezési folyamat lehetne szelektívebb azáltal, hogy egyértelmű karrierkilátásokat, a társadalombiztosítás és az egészségbiztosítás terén pedig kedvezőbb adminisztratív fegyelmet vezetnének be; úgy véli, hogy a delegált európai ügyészek különleges státuszának bevezetése – amint azt igazságszolgáltatási funkciójuk természete is sugallja – vonzóbbá tenné ezeket az álláshelyeket; felhívja az Európai Ügyészséget és a Bizottságot, hogy tárjanak fel minden lehetséges megoldást annak érdekében, hogy ezen eredmény elérésére törekedve fokozzák a párbeszédet, figyelembe véve azokat az előnyöket, amelyeket ez a hatáskörök és a működési hatékonyság tekintetében jelentene; megismétli azon véleményét, hogy ez a helyzet még inkább alátámasztja azt a felhívást, hogy felül kell vizsgálni az (EU) 2017/1939 rendeletet és az Európai Ügyészség jogállását;

36.megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség továbbra is külső szolgáltatókat alkalmaz a helyszínen (2022-ben 39 fő); tudatában van annak, hogy az Európai Ügyészségnek 2022-ben ismét ideiglenes alkalmazottakat kellett igénybe vennie a pénzügyi tranzakciókhoz, megsértve ezzel saját pénzügyi szabályzatát; megérti, hogy ezt a döntést – amelyet átlátható módon nyilvánosságra hoztak – az kényszerítette ki, hogy a rendelkezésre álló, személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó alkalmazottakat nyomozói és ügyészi szerepkörbe kell bevetni; megjegyzi azonban, hogy az Európai Ügyészség a megnövekedett személyzeti kapacitását követően felhagyott azzal, hogy ideiglenes személyzetet vegyen igénybe a pénzügyi tranzakciók feldolgozásához;

37.megjegyzi, hogy 2022-ben megnövekedtek a képzési tanfolyamok költségei, és tudomásul veszi, hogy ez az EU Learn platform intenzívebb használatához vezetett, amelynek költsége csaknem megkétszereződött;

38.hangsúlyozza, hogy jelenleg két szabályrendszer határozza meg a rugalmas munkafeltételeket és a távmunka rendszerét: az európai ügyészek ügyészi kollégiuma által a munkaidőről 2021 októberében elfogadott határozat, amely csak az ügyészekre és az adminisztratív igazgatóra alkalmazandó, valamint az európai ügyészek ügyészi kollégiuma által 2022 decemberében elfogadott határozat, amely a fennmaradó személyzetre vonatkozik; hangsúlyozza, hogy mindkét határozat érvényben van, és egyidejűleg alkalmazandó a megfelelő címzettekre;

39.tudomásul veszi, hogy az első határozat korlátozóbb jellegű, és a munkaidőt és ehhez kapcsolódóan a vezető szintek számára nyitva álló lehetőségeket az Európai Ügyészség igényeire szabja, hogy garantálja a döntéshozatali folyamatok következetességét és folytonosságát, míg a második határozat a munka és a magánélet közötti egyensúly optimalizálását célozza; megjegyzi, hogy hasonló különbségtételt alkalmaznak a távmunka rendszerére vonatkozóan, ahol a vezetőség naptári évenként legfeljebb 60 napig jogosult távmunkát végezni, míg a többi alkalmazott a heti munkaidő 20–60%-ában választhatja a távmunkát; megjegyzi, hogy mindkét alkalmazotti csoport legfeljebb 10 munkanapig végezhet távmunkát külföldről; arra bátorítja az Európai Ügyészséget, hogy az elégedettség szintjét vizsgáló felmérésen keresztül konzultáljon alkalmazottaival, és a Személyzeti Bizottsággal vitassa meg az ebben az ügyben meghozandó további döntéseket;

40.megjegyzi, hogy nem számoltak be kiégésről vagy zaklatásról, és hogy a tartós betegszabadságok száma nagyon korlátozott; üdvözli, hogy egy strukturált eljárást fogadtak el az európai főügyész és az európai ügyészek által elkövetett zaklatás eseteinek bejelentésére, valamint azt, hogy ezt nyilvánosságra hozzák az összes alkalmazott előtt;

41.üdvözli, hogy a személyzet jólléte az emberi jogi keret szélesebb körű alkalmazásának kulcsfontosságú dimenziója lesz, és hogy az Európai Ügyészség egyre több erőforrást fog fordítani a személyzet jóllétére; határozottan arra bátorítja az Európai Ügyészséget, hogy harmonizálja a befogadással, a zaklatással és az egyenlőséggel kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli politikáit, és rendszeresen indítson felméréseket alkalmazottai körében, lehetőség szerint népszerűsítve a csalás elleni struktúra többi elemének (Eurojust, OLAF stb.) szakértői értékelését, és általában véve ösztönözve a sokszínűséget, hogy vonzóbbá tegyék a munkahelyet a sajátos szükségletekkel rendelkező jelöltek számára;

42.megjegyzi, hogy 2022-ben nem vettek fel gyakornokokat, de a jövőbeli humánerőforrás-gazdálkodási elemek feltételeinek megteremtésére irányuló előkészítő munkálatok között szerepel a gyakornoki képzés; támogatja a kísérleti gyakornoki programra vonatkozó javaslatot és annak 2023 elején történő végrehajtását, amelynek eredményeit jelenleg vizsgálják, hogy 2024-től bevezessék a gyakornoki programot; hangsúlyozza, hogy a luxembourgi megélhetési költségek által támasztott kihívások jelentős akadályt gördítenek a potenciális gyakornokok elé; kijelenti, hogy a szakmai gyakorlatot javadalmazásban kell részesíteni annak érdekében, hogy összhangba kerüljön az Európai Parlament 2023. június 14-i, „az Unióban folytatott minőségi szakmai gyakorlatokról szóló állásfoglalásával 2020/2005(INL), amely szorgalmazza, hogy Európában minden gyakornokot megfizessenek;

43.megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség magatartási kódexe felvázolja az alkalmazottakkal szemben minden szinten elvárt viselkedési normákat, és hogy 2022-ben megerősítették az etikai döntéshozatali folyamatokat azzal, hogy konkrét iránymutatásokat vezettek be az etikai dilemmák kezelésére és a külső tevékenységekkel, valamint az ajándékok és vendéglátás elfogadásával kapcsolatos etikus döntések meghozatalára vonatkozóan;

44.megállapítja, hogy az Európai Ügyészség munkatársai számára rendszeres képzéseket szerveznek (havonta 2 alkalommal) az Európai Ügyészség etikai keretéről, a helyes hivatali magatartásra vonatkozó szabályzatról és a csalás elleni stratégiáról, és hogy 2022-ben az Európai Ügyészség intranetjén elindult egy etikai kerettel foglalkozó külön rész; ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a tájékoztató tanfolyamokon a személyzet jelenlegi részvétele korlátozottnak tűnik (2022-ben összesen 69 munkatárs vett részt képzéseken); felkéri az Európai Ügyészséget, hogy vizsgálja meg a részvétel növelését célzó megvalósítható lehetőségeket; sajnálja, hogy még nem indítottak felmérést a személyzet etikai tudatosságának értékelése érdekében, és arra ösztönzi az Európai Ügyészséget, hogy felmérések útján mélyítse el a párbeszédet a személyzettel, és növelje a személyzet részvételét az időszakos általános összejöveteleken;

45.megállapítja, hogy 2017-ben nem tártak fel egyetlen tényleges összeférhetetlenségi esetet sem; üdvözli a jelenleg kidolgozás alatt álló összeférhetetlenségi politikát; megjegyzi, hogy az európai ügyészek ügyészi kollégiumának tagjai, a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében eljáró tisztviselők és az operatív egység személyzetének tagjai számára külön összeférhetetlenségi szabályokat állapítottak meg; megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség költségvetés végrehajtásáért felelős személyzetére vonatkozó szakmai normák kódexe és a felhatalmazás alapján engedélyezésre jogosult tisztviselők feladatainak és felelősségi körének chartája tartalmazza az esetleges összeférhetetlenségi helyzetekben alkalmazandó szabályokat; megjegyzi azonban, hogy bár az Európai Ügyészség betartja a személyzeti szabályzat 16. cikkében foglalt általános rendelkezést, nem fogadott el célzott politikát a forgóajtó-jelenséggel kapcsolatban; ösztönzi az Európai Ügyészséget, hogy fogadjon el ilyen politikát;

46.megjegyzi, hogy 2022-ben az Európai Ügyészség belső kontrollért felelős tisztviselője felülvizsgálta az Európai Ügyészség 2021–2022-es csalás elleni stratégiájának cselekvési tervét, amelyet követően 2023. március 1-jén elfogadtak egy aktualizált változatot (a 2023–2025-ös csalás elleni stratégia), amely a végrehajtás első évében feltárt hiányosságokat és a felmerülő kockázatokat célozza meg;

47.hangsúlyozza, hogy még nem hivatalos a visszaélések bejelentésére és a megtorló intézkedések elleni fellépésre vonatkozó külön eljárás, de 2023 folyamán kidolgozzák ezeket, és hogy jelenleg az Európai Ügyészség pénzügyi szabályzata utasításokat tartalmaz az alkalmazottak vagy más tisztviselők, köztük az Európai Ügyészséghez kirendelt nemzeti szakértők által követendő intézkedésekre vonatkozóan; hangsúlyozza, hogy a biztonságos és védett munkahely biztosítása érdekében a visszaélések bejelentésére és a megtorlás elleni küzdelemre vonatkozó politikát a lehető leghamarabb hivatalossá kell tenni; sürgeti, hogy ezt a mechanizmust gondosan tervezzék meg és strukturálják annak érdekében, hogy különbséget tegyenek a valódi visszaélést bejelentő személyek és a hamis vádakat tevő személyek között; kijelenti, hogy védelmet kell biztosítani a hamisan vádolt vagy rágalmazott személyek számára; ösztönzi a más uniós intézményekhez hasonló normák kidolgozását e tekintetben;

48.tudomásul veszi, hogy a Bizottság az Informatikai Főigazgatóságon keresztül (amelyet most Digitális Szolgáltatások Főigazgatóságára neveztek át) 2024 közepe után nem lesz képes digitális munkahelyi szolgáltatásokat nyújtani az Európai Ügyészség számára, mivel a Bizottság informatikai rendszerei megváltoznak, és az információtechnológiai politika alapján csak a Bizottság szolgálatainak nyújtanak digitális munkahelyi szolgáltatásokat; megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség kezdeti megközelítése az volt, hogy az erőforrásokat elsősorban az operatív tevékenységeihez kapcsolódó alapvető digitális szolgáltatások – például az ügykezelő rendszer – létrehozására és működtetésére fordította, ugyanakkor elismeri, hogy az Európai Ügyészség digitális szolgáltatásai, amelyek legalábbis részben eltérnek az Európai Bizottság szolgáltatásaitól, középtávon személyre szabott megközelítést igényeltek volna; megjegyzi, hogy a szolgáltatás Bizottság általi tervezett megszakítása további problémát okozhat az Európai Ügyészség szervezete számára az intézmény megszilárdításának döntő fontosságú szakaszában; felszólítja a Bizottságot, hogy segítse elő, hogy az Európai Ügyészség az alapvető szolgáltatásai terén a digitális autonómia kielégítő szintjére álljon át;

49.határozottan kéri, hogy a Bizottság informatikai szolgálatát ne szüntessék meg mindaddig, amíg az Európai Ügyészség nem rendelkezik megbízható informatikai rendszerrel, hogy elkerülhető legyen az adatvesztés, különösen az ügyiratok esetében; hangsúlyozza, hogy ezzel kapcsolatban egyértelmű kommunikációra és operatív koordinációra van szükség a legmagasabb szinteken az Európai Bizottság és az Európai Ügyészség között; hangsúlyozza, hogy a rendszerek közötti zökkenőmentes és folyamatos átmenet kulcsfontosságú a munkafolyamat folytonossága, az adatok megbízhatósága és a működő működési struktúrák szempontjából;

50.megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség akadályokba ütközik a nemzeti hatóságok és magánszereplők által a nyomozások keretében gyűjtött, nem digitalizált dokumentumok feldolgozása során; felhívja a tagállamokat, hogy digitalizálják dokumentumaikat és eljárásaikat annak érdekében, hogy az Európai Ügyészség költséghatékonyabb lehessen;

51.tudomásul veszi, hogy a digitalizáció terén a jelenlegi kihívása abban áll, hogy javítsák az automatizált kereséseket és feladatokat az Európai Ügyészség ügykezelő rendszere teljesítményének és használhatóságának javítása érdekében, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy az Európai Ügyészség átfogó képet kapjon a bűnözői hálózatokról, és azonosítani tudja az ügyek közötti kapcsolatokat; megjegyzi, hogy a kiszervezés csökkentése és a biztonság megerősítése alapvető fontosságú az Európai Ügyészség központi és decentralizált irodáit érő megnövekedett fizikai és kiberfenyegetésekre adott hatékony válaszhoz;

52.megjegyzi, hogy 2022-ben megnövekedett az informatikai projektekre fordított költségvetés (11,3 millió EUR a 2021-es 6,1 millió EUR-hoz képest a pénzügyi autonómia időszakában); különösen nagyra értékeli az Európai Ügyészség ügykezelő rendszerének (CMS) létrehozására és bevezetésére fordított figyelmet, amely várhatóan biztosítani fogja az interoperabilitási képességet 22 tagállammal; tudomásul veszi, hogy a meglévő eszközök hatékonysága az interoperabilitás szempontjából nem optimális, és hogy csak a minimális közös adatcsere-megállapodások és az igazságügyi interoperabilitási eszközök elfogadása teszi lehetővé a hatékony információcserét és együttműködést a különböző tagállamok által használt eltérő platformokon keresztül; arra bátorítja az Európai Ügyészséget, hogy folytassa az egyeztetést tagállamokkal, és továbbra is működjön együtt az uniós intézményekkel, szervekkel és hivatalokkal egy közös cseremodell kialakítása érdekében, szemben a jelenlegi helyzettel, ahol a „találat/nincs találat” lekérdezési rendszer kétoldalú modelleken alapul;

53.hangsúlyozza, hogy a szervezett bűnözés agresszivitása, amely ellen az Európai Ügyészség küzd, egyre jobban fenyegeti az Európai Ügyészség informatikai szerkezeti integritását, ami ahhoz vezet, hogy növelni kell a fizikai és digitális biztonságot; támogatja az Európai Ügyészség azon szándékát, hogy a CERT-EU és a DG DIGIT szolgáltatásainak kiegészítése és az azokkal folytatandó együttműködés érdekében kiépítse saját kiberbiztonsági kapacitását; támogatja az Európai Ügyészség arra irányuló kérését, hogy további forrásokat különítsenek el kiberbiztonságának védelmére; ösztönzi az Európai Ügyészség személyzetét, hogy mind a szervezeten belül, mind pedig a megfelelő csatornákon keresztül a Parlament és a Bizottság felé aktívan fejezzék ki a további kiberbiztonsági infrastruktúra vagy kiberbiztonsági képzés szükségességét;

54.nagyra értékeli, hogy az Európai Ügyészség kifejlesztette saját ügykezelési ökoszisztémáját, amelynek valamennyi elemét az Európai Ügyészség adatközpontja szolgálja ki, és amelyet az Európai Ügyészség munkatársai kezelnek, biztosítva az Európai Ügyészség számára a rendszerek és a feldolgozott adatok ellenőrzését, megőrzését és tulajdonjogát;

55.elismeri, hogy az Európai Ügyészségnek korszerű felszerelésre, kiberbiztonságra és informatikai rendszerekre van szüksége az egyre bonyolultabb, gyakran digitális elemeket is tartalmazó bűncselekmények kezeléséhez; tudomásul veszi, hogy az Európai Ügyészség a 2023. októberi luxembourgi költségvetési ellenőrző látogatás során a digitális elemeket tartalmazó bűncselekmények, például a kibervaluta-csalás folyamatos növekedéséről számolt be;

56.felhívja a Bizottság digitális szolgálatait és az Európai Ügyészséget, hogy hozzanak létre könnyen azonosítható e-mail-címeket az Európai Ügyészség számára, amelyek nem félrevezetőek, mivel jelenleg az e-mail-címek „ext.ec” végződése megtévesztő lehet a többi intézmény személyzete számára és a külső kommunikáció során, mivel ez általában csak külső tanácsadóknak adható, és aláássa az Európai Ügyészség ilyen e-mail-címet használó személyzetének legitimitását;

57.ösztönzi az EPPO szolgálatait és a delegált európai ügyészek szolgálatait, hogy összehangolt módon folytassák munkájukat, és biztosítsák az általuk gyűjtött adatok feldolgozásának hatékony felügyeletét, ugyanakkor garantálják az egyének adatvédelmi jogainak tiszteletben tartását;

58.üdvözli a luxemburgi hatóságokkal az Európai Ügyészség székhelyének jelenleg otthont adó épület (TOB-épület) használatáról szóló bérleti szerződés aláírását, valamint annak hivatalossá tételét, hogy az Európai Ügyészség jelenlegi irodáit 2029. december 31-ig bérleti díj fizetése nélkül rendelkezésre bocsátják; tudomásul veszi, hogy ez a megállapodás hallgatólagosan évente meghosszabbítható, kivéve, ha bármelyik fél tizenkét hónapos felmondási idővel megszünteti; megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség évente 716 724 EUR szolgáltatási díjat fizet, valamint megtéríti az Európai Ügyészség által kért további biztonsági szolgáltatások és az egyéb kiegészítő létesítmények egyszeri költségeit; rámutat arra, hogy a 2022-ben megkezdődtek a felújítási munkálatok a TOB (B torony) épület két további emeletén, amelyeket az Európai Ügyészség fog használni, és azokat az Európai Ügyészség munkájának jellegéhez kell igazítani, amely nem teljesen összeegyeztethető a nyitott terekkel és a hot-desking rendszerekkel;

59.hangsúlyozza, hogy a fizikai biztonság tekintetében az Európai Ügyészség biztonsági intézkedéseket, berendezéseket és eljárásokat vezetett be a helyiségeit, eszközeit és személyzetét fenyegető veszélyek kezelésére; rámutat, hogy számos szabályzat, eljárás és iránymutatás is támogatja a fizikai biztonsági intézkedések végrehajtását; e tekintetben nagyra értékeli, hogy 2022-ben fizikai biztonsági kockázatértékelést végeznek a hiányosságok azonosítása és megszüntetése érdekében; tudatában van annak, hogy 2023 júniusában az Európai Ügyészség 21 további álláshelyet kért biztonsági képességének növelése érdekében, és megismétli, hogy ezt a biztonsági igényt az Európai Ügyészség munkatársai a 2023. októberi luxemburgi költségvetési ellenőrző megbízatás során tovább hangsúlyozták, és hogy e kérésnek 2023 novemberében eleget tettek egy 8 álláshelyre vonatkozó költségvetés-módosítással, a fennmaradó 13 álláshelyet pedig beépítik a 2024.évi költségvetésbe; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészségnek továbbra is rendelkeznie kell a biztonsági intézkedésekre és a biztonsági személyzetre elkülönített költségvetés megfelelő részével a teljes személyzet jobb védelme érdekében, különös tekintettel a magas szinten elkövetett csalásokkal kapcsolatos nyomozások bizalmas jellegére; sürgeti az ügyészek és a személyzet teljes körű védelmét annak érdekében, hogy munkájukat teljes mértékben fizikai vagy pszichológiai erőszak, valamint külső befolyás vagy nyomás nélkül végezhessék;

60.tudatában van annak, hogy mivel az Európai Ügyészség székhelye Luxembourgban van, és a megfelelő szolgáltatásokat a nemzeti hatóságok nyújtják, amelyek a fenntarthatósággal és az energetikai teljesítménnyel kapcsolatos beruházásokért is felelősek, az Európai Ügyészség nem kezdeményezett semmilyen konkrét intézkedést a megújuló energiával kapcsolatban, mint például a napelemek telepítése, az EMAS-szabályok és a kibocsátáskompenzáció;

61.megérti, hogy a TOB-épület a tömegközlekedés közelében található, és felkéri az Európai Ügyészséget, hogy a jelenlegi helyzetre építve fogadjon el stratégiát a személyzet fenntartható mobilitására;

62.méltatja az Európai Ügyészség által a partnerekkel és érdekelt felekkel folytatandó intenzív együttműködés és koordináció érdekében tett erőfeszítéseket, és úgy véli, hogy az Európai Ügyészségnek a csalás elleni struktúra fő operatív elemeként betöltött szerepe folyamatos kommunikációs és koordinációs erőfeszítéseket feltételez több partnerrel, amelyek tevékenységét úgy alakították ki, hogy kölcsönösen kiegészítsék egymást;

63.tudomásul veszi, hogy az Európai Ügyészség jelezte, hogy a 2022-ben beérkezett 3 318 bűnügyi jelentésből 103 uniós intézményi szervtől érkezett (55 az Európai Csalás Elleni Hivataltól, 16 az Európai Bizottságtól, 9 az Eurojusttól, 8 az Európai Számvevőszéktől, 3 az Európai Központi Banktól és 1 az Európai Parlamenttől); nagyra értékeli az Európai Ügyészség és az érintett intézmények között e tekintetben folytatott hatékony intézményközi együttműködést;

64.rámutat az Európai Ügyészség és az OLAF közötti operatív koordináció és együttműködés fontosságára, különös tekintettel arra, hogy az OLAF az Európai Ügyészség támogatására kiegészítő vizsgálatokat és közigazgatási vizsgálatokat indít; felhívja a két hivatalt, hogy az együttműködésük megerősítése érdekében folytassák a párbeszédet, figyelembe véve az ebből származó előnyöket a rendelkezésre álló források észszerű felhasználása szempontjából; felhívja továbbá az Európai Ügyészséget és az OLAF-ot, hogy kerüljék el az átfedéseket és a párhuzamos tevékenységeket, és ösztönzi az őszinte, kölcsönös és szinergikus együttműködést megbízatásuk gyakorlása során annak érdekében, hogy maximalizálják fellépéseik hatékonyságát;

65.hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség által a Bizottságnak küldött, az (EU) 2017/1939 rendelet 103. cikkének (2) bekezdésében előírt értesítések innovatív eszközt jelentenek az uniós költségvetés védelmében; megjegyzi, hogy ebben a konkrét vonatkozásban még egyik fél sem adott visszajelzést, és emiatt a jogalkotók nem tudnak átfogó képet kapni a mögöttes kérdésekről; üdvözli az Európai Ügyészség és a Bizottság által az ilyen értesítések továbbítását biztosító belső mechanizmus javítása érdekében tett erőfeszítéseket, és hangsúlyozza, hogy a Bizottsággal közelmúltban létrehozott munkacsoportnak biztosítania kell, hogy az Európai Ügyészség által a 103. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti adminisztratív behajtás céljából küldött értesítések megfelelően és hatékonyan lehetővé tegyék a Bizottság számára, hogy a lehető legnagyobb összeget szedje be az uniós költségvetésbe, miközben tiszteletben tartja a nyomozati intézkedések bizalmas jellegét és megfelelő lefolytatását; ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság és az Európai Ügyészség közötti munkamegállapodás végrehajtásáról tartó éves üléseknek az uniós költségvetés védelmét szolgáló biztosítási és korrekciós intézkedések elfogadásának összehangolására kell összpontosítaniuk; felszólítja az Európai Ügyészséget, hogy adjon tanácsot a tagállamokba delegált ügyészeknek az uniós költségvetés védelmére irányuló bizottsági intézkedéseket támogató erőfeszítéseik során; ismételten felkéri az Európai Ügyészséget és a Bizottságot, hogy számoljanak be erről a konkrét ügyről;

66.megjegyzi, hogy munkamegoldások és munkamegállapodások aláírására került sor az Európai Ügyészség és fő partnerei, azaz az Europol, az Eurojust, az OLAF, a Bizottság, a Számvevőszék és az EBB csoport között a megelőzés, a felderítés, az elemzés és a beavatkozás területén; úgy tudja, hogy az Európai Ügyészség belső kapacitást épít ki, hogy eseti elemzésekkel támogassa munkáját; arra ösztönzi az Európai Ügyészséget és partnereit, hogy fokozzák együttműködésüket annak érdekében, hogy a már kipróbált kompetenciákra és tapasztalatokra építsenek, elkerüljék a párhuzamosságokat és ne tévesszék szem elől azt, hogy a csalás elleni struktúra egyes elemeire vonatkozó megbízatásuk lényegére kell összpontosítaniuk, valamint hogy optimalizálják a rendelkezésre álló erőforrások felhasználását;

67.ösztönzi, hogy tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásait érintő aktív ügyek nagy számára, az Európai Ügyészség értesítse a Bizottságot a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos aktív ügyek számának növekedéséről; ösztönzi az Európai Ügyészséget, hogy a jövőbeli csalások elkerülése érdekében értesítse a Bizottságot – különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Munkacsoportot – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos aktív ügyek során előforduló esetleges felügyeleti vagy ellenőrzési hiányosságokról vagy csalási mintákról is, hogy a Bizottság frissíthesse a teljesítmény nyomon követésére és a hiányosságok tagállamokkal való közlésére szolgáló eszközöket és mechanizmusokat; emlékezteti az összes szereplőt, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásai uniós és nem nemzeti alapok, és az Európai Ügyészség joghatósága alá tartoznak;

68.tudomásul veszi, hogy a Parlamenttel a munkamegállapodások aktualizálásáról szóló tárgyalások még folyamatban vannak; úgy véli, hogy ez a helyzet lehetőséget adhat az Európai Ügyészség és az EP illetékes bizottságai közötti kommunikáció és együttműködés új lehetőségeinek feltárására;

69.sajnálatát fejezi ki a tisztelet hiánya miatt, melyet az Európai Ügyészség a mentességek felfüggesztésére irányuló, 2022-ben a Parlamenthez intézett kérelmek kezelésével összefüggésben mutatott;

70.tudatában van annak, hogy az Európai Ügyészséget csak a közelmúltban hozták létre, ugyanakkor ösztönzi, hogy a nemzeti és európai intézményekkel kialakítandó hivatalos kapcsolataiban tájékozódjon az általuk alkalmazott különböző eljárásokról, és igazodjon azokhoz mindaddig, amíg ez nem ássa alá jogállását és küldetését.

71.megjegyzi, hogy 2022-ben az Európai Ügyészség 20 szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodást (SLA) vagy egyetértési megállapodást (MOU) írt alá más uniós intézményekkel és szervekkel, és hogy ez lehetővé tette a hatályos szerződéses eszközökből származó költségvetési megtakarítások maximalizálását, összhangban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével;

72.hangsúlyozza a részt nem vevő tagállamokkal folytatott konstruktív párbeszéd fontosságát azzal a céllal, hogy hatékony munkamegállapodások szülessenek velük; megjegyzi, hogy 2022-ben az öt részt nem vevő tagállam 86 európai ügyészségi vizsgálatban volt érintett (a 2021-es 48 vizsgálathoz képest);

73.megállapítja, hogy a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről szóló vonatkozó uniós jogi aktusokon alapuló együttműködés zökkenőmentesen működik Dániával, Magyarországgal és Svédországgal, még ha más ütemben is, mint a részt vevő országokkal; megjegyzi, hogy Lengyelországgal a munkamegállapodást technikai szinten véglegesítették, de azt 2022-ben nem írták alá, mivel a lengyel büntetőeljárási törvénykönyv módosításai (amelyek az Európai Ügyészséget a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó uniós jogi eszközök tekintetében illetékes hatóságként ismerik el) csak 2022. december 27-én léptek hatályba; megjegyzi, hogy ez azt is eredményezte, hogy az Európai Ügyészség a feltételrendszerről szóló rendeletnek megfelelően arról számolt be a Bizottságnak arról, hogy Lengyelország 2021 és 2022 folyamán rendszerszinten nem működött együtt, és ez közvetlenül negatív hatással van az Európai Ügyészség azon képességére, hogy a bűnügyi nyomozások és büntetőeljárások révén megvédje az uniós költségvetést; ezért határozottan üdvözli az Európai Ügyészséghez való csatlakozás folyamatának megkezdését az új lengyel kormány által 2023 decemberében és Svédország által benyújtott kérelmeket követően, amint azt 2024 januárjában bejelentették, és meggyőződése, hogy Svédország és Lengyelország Európai Ügyészséghez való csatlakozása meg fogja erősíteni az Unió pénzügyi érdekeinek általános védelmét;

74.sajnálja, hogy 2022-ben az ír hatóságok a jogalap hiányára hivatkozva megtagadták az Európai Ügyészséggel folytatott együttműködést és a delegált európai ügyészek által küldött több kölcsönös jogsegély iránti megkeresés teljesítését; megjegyzi továbbá, hogy ennek eredményeként az Európai Ügyészség a feltételrendszerről szóló rendelettel összhangban jelentést tett a Bizottságnak a helyzetről; üdvözli azonban az ír hatóságok közelmúltban hozott, azon nemzeti jogszabályaik módosítására irányuló határozatát, amelyek biztosítják a kölcsönös jogsegély jogi keretét az Európai Ügyészség számára;

75.megismétli, hogy ha bármelyik tagállam – akár részt vesz a megerősített együttműködésben, akár nem – nem működik együtt az Európai Ügyészséggel, az azzal a kockázattal jár, hogy olyan rések jönnek létre a kiváltságok és mentességek rendszerében, amelyek az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét egyenlőtlenné és a legjobb esetben is hatástalanná teszik; felszólítja a Bizottságot és az érintett tagállamokat, hogy tegyenek meg minden lehetséges erőfeszítést annak érdekében, a jelenlegi forgatókönyvbe beépítsék azt a néhány, de még mindig nagyon fontos hiányzó elemet, elősegítve az Európai Ügyészségben való részvétel kiterjesztését a többi, még mindig részt nem vevő tagállamra oly módon, hogy az erősítse az Unió és a nemzeti költségvetések védelmének hatékonyságát;

76.üdvözli, hogy számos munkamegállapodást kötöttek harmadik országok hatóságaival, nevezetesen Ukrajnával, Albániával, Moldovával, Montenegróval, Grúziával és Észak-Macedóniával;

77.üdvözli az Európai Ügyészség által a belső és külső kommunikáció javítása érdekében tett erőfeszítéseket; tudatában van annak, hogy az egységek közötti együttműködés erősítése, valamint az információk és a bevált gyakorlatok cseréjének megkönnyítése érdekében javult a belső kommunikáció; nagyra értékeli a közösségi hálózati platformokon keresztül végzett intenzív tevékenységeket, és figyelemmel kíséri a tendenciákat annak érdekében, hogy kihasználja az ingyenes, nyílt forráskódú, saját tárhelyen működtetett közösségi hálózati platformok által kínált lehetőségeket;

78.nagyon fontosnak tartja az Európai Ügyészség által annak érdekében tett erőfeszítéseket, hogy kommunikálja tevékenységeit, és felhívja az adófizetők figyelmét a tevékenységeinek nagyságrendjére; üdvözli e tekintetben a nyilvános kommunikáció számának növekedését és az Európai Ügyészség szervezeti honlapján a „Bűncselekmény bejelentése” funkció láthatóságának növelésére irányuló erőfeszítéseket; felszólítja az Európai Ügyészséget, hogy egyértelműen közölje az eredményeket és megállapításokat, optimális egyensúlyt teremtve egyrészt az átláthatóság és a közérdek, másrészt a bizalmas kezelés és a vizsgálat megfelelő lefolytatása között; felhívja továbbá az Európai Ügyészséget, hogy biztosítsa a tevékenységeivel kapcsolatos semleges kommunikációt, és biztosítsa, hogy a korábban megfigyelt problémákat megfelelően kezeljék;

79.tudomásul veszi, hogy 2022-ben az Oroszország Ukrajna elleni agressziójának következményeként megnövekedett inflációs ráta hatással volt az Európai Ügyészség általános költségvetésének végrehajtására (ami a személyzet javadalmazásának 6,9%-os indexálását és az áruk és szolgáltatások beszerzésének általános áremelkedését eredményezte);

80.hangsúlyozza az Európai Ügyészség azon intézkedéseinek fontosságát, amelyek célja az ukrán hatóságokkal, valamint az Ukrajnában a kiadásokban és a csalásfelderítési tevékenységekben részt vevő más uniós partnerekkel folytatott intenzív kommunikáció és eszmecsere fenntartása az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében;

81.nagyra értékeli az Európai Ügyészség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy egyértelművé tegye, hogy a harmadik országoknak juttatott uniós pénzeszközöket érintő bűncselekmények akkor is a hatáskörébe tartoznak, ha azokat részben vagy egészben a 22 részt vevő tagállam területén kívül követik el, amennyiben a bűncselekményt valamely részt vevő tagállam állampolgára vagy uniós tisztviselő követi el, vagy ha a bűncselekmény egyik tényállási elemét Belgiumban vagy Luxemburgban – az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek székhelyének tekintett és az uniós költségvetés kiadásaiban részt vevő országokban – követik el, még akkor is, ha a bűncselekmény többi tényállási eleme Ukrajnában vagy más harmadik országban történt;

82.megjegyzi, hogy az Európai Ügyészség két munkamegállapodást írt alá az ukrán főügyészséggel és a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatallal, hogy az Európa Tanács kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 1959. évi egyezménye alapján megkönnyítse a nyomozásokban folytatott együttműködést; megjegyzi, hogy az ukrajnai ügyészek és nyomozók számára képzéseket szerveznek az Európai Ügyészség helyiségeiben, hogy megosszák egymással a bonyolult pénzügyi nyomozásokkal kapcsolatos szakértelmüket, és hogy a munkamegállapodások aláírása óta rendszeres stratégiai és operatív szintű találkozókra került sor;

83.üdvözli, hogy az Európai Ügyészség központi hivatala készen áll arra, hogy a nyomozások összehangolása érdekében munkacsoportot hozzon létre az ukrán hatóságokkal; úgy véli, hogy a jövőbeli Ukrajna-eszköz mechanizmusaival összefüggésben a meglévő keret és az ukrán hatóságokkal kialakított partnerség támogatná a nyomozást és a büntetőeljárást, és elősegítené a gyors és megbízható együttműködést; felszólítja az érintett hatóságokat, hogy fogadjanak el egy új megállapodást az Unió és Ukrajna közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről, hogy tovább erősítsék az együttműködést az Ukrajna-eszköz mechanizmusának sajátos összefüggésében, különösen a vagyontárgyak lefoglalása, elkobzása és visszaszerzése tekintetében.

84.tudomásul veszi azonban, hogy Ukrajnában a jelenlegi háború előtt magas volt a korrupció és a csalás aránya, és ez jelenleg is így van; figyelmeztet arra, hogy a nyomozásokban való együttműködés során a személyzet és a tanúk védelme érdekében fokozott óvintézkedéseket kell tenni; megjegyzi, hogy például az EU által finanszírozott, 2017-ben létrehozott korrupcióellenes kezdeményezést a Számvevőszék 2021-ben hatástalannak találta a korrupció elleni küzdelemben; elismeri az ukrán parlament, a Verhovna Rada által az Európai Unióval együttműködésben tett erőfeszítéseket, és megjegyzi, hogy az átláthatósági célok sikeres eléréséhez további korrupcióellenes erőfeszítésekre van szükség.