1.elégedetten jegyzi meg, hogy a költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya a 2022. évi kötelezettségvállalási előirányzatok 99,93%-a volt; megállapítja továbbá, hogy a folyó évi kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 89,22%-os volt, ami 2021-hez képest 4,64%-os növekedést jelent;

2.megjegyzi, hogy 2022-ben számos új finanszírozási igény merült fel, többek között az új ügyviteli rendszer (CMS) infrastruktúrájához, a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok adatbázisára (CICED) vonatkozó, új feladatokkal összefüggő megerősítéshez, valamint a magas infláció miatti béremelésekhez kapcsolódóan; megjegyzi, hogy ezeket a finanszírozási igényeket két költségvetés-módosítás (összesen 5,7 millió EUR értékben) és több költségvetési átcsoportosítás fedezte;

3.megjegyzi, hogy az ügynökség 2022-ben bevezette a Bizottság új pénzgazdálkodási és számviteli rendszerét (SUMMA), valamint tudomásul veszi azokat a kapcsolódó technikai kérdéseket, amelyek hatással voltak az ügynökség költségvetésének végrehajtására és jelentésére; megjegyzi különösen azt, hogy az ügynökség véleménye szerint ezek a kérdések hatással voltak a nem időben teljesített kifizetések magas arányára (52,9%), és megnehezítették a nagy költségingadozással járó területek – például a koordinációs ülések – nyomon követését; ezzel összefüggésben tudomásul veszi a számvevőszéki jelentésben szereplő észrevételt, miszerint az ügynökség – a költségvetési rendelet egyes rendelkezéseit megsértve – nem frissítette kockázatkezelési és ellenőrzési stratégiáját annak érdekében, hogy az lefedje a SUMMA bevezetésével kapcsolatos kockázatokat, ahogy a pénzügyi folyamatait, valamint az előzetes és utólagos ellenőrzések stratégiáját sem frissítette, és nem ellenőrzi külön a rendszerben az egyes felhasználókhoz rendelt jogokat, ami azzal a kockázattal jár, hogy előfordulhat, hogy a SUMMA-ban a felhasználói szerepköröket nem megfelelően osztják ki és frissítik;

4.aggodalommal veszi tudomásul azt a számvevőszéki jelentésben szereplő észrevételt, miszerint az Ügynökség az összesen 2 308 kifizetésből 1 222 esetében (52,9%) nem tartotta be a költségvetési rendeletben előírt kifizetési határidőket; emlékeztet arra, és hangsúlyozza, hogy az összes eset közül 720 esetben (31,5%) a kifizetések több mint 30 napot késtek; megjegyzi, hogy az ügynökség a SUMMA végrehajtásának tulajdonítja ezt a hiányosságot, amely a Számvevőszék véleménye szerint pénzügyi és reputációs kockázatnak teszi ki az ügynökséget, és ellentétes a gazdaságosság elvével; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, miszerint a SUMMA kísérleti szakaszban volt, és a tranzakciók feldolgozásában késedelmek és technikai nehézségek merültek fel, ami hatással volt a személyzet képzésére, és kihívásokat okozott a költségvetési gazdálkodásban; végül megjegyzi, hogy a késedelmes kifizetések megnövekedett összege ellenére az Ügynökség nem fizetett késedelmi kamatot; felhívja az ügynökséget, hogy teljes körűen foglalkozzon ezzel az észrevétellel, kezelje a tranzakciók feldolgozása során felmerülő technikai nehézségeket, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az elért eredményekről;

5.tudomásul veszi, hogy az ügynökség fő teljesítménymutatókat (KPI-k) alkalmaz a tevékenységei által nyújtott hozzáadott érték értékelésére és költségvetési gazdálkodásának javítására; kiemeli az ügynökség 2022–2024-es időszakra szóló új többéves stratégiáját, amely öt célkitűzést határoz meg, amelyek mindegyike több stratégiai cselekvési területre terjed ki; megjegyzi, hogy az ügynökség a 2022-re vonatkozó éves munkatervében 67 fő teljesítménymutatót, a többéves stratégia esetében pedig 14 többéves fő teljesítménymutatót határozott meg; megjegyzi, hogy a nem mérhetőnek vagy nem relevánsnak ítélt fő teljesítménymutatók nélkül az ügynökség az 59 fő teljesítménymutatóból 47 esetében (88%) teljesítette a célokat, ami 2021-hez képest (73%-os) növekedést jelent; megjegyzi, hogy 2022-ben az ügynökség folyamatosan haladt a többéves fő teljesítménymutatók elérése felé, és ezek közül 10 esetében (72%) jó úton halad a cél elérése felé, háromra (21%) pedig további figyelmet kell fordítania, míg a többéves stratégia fő teljesítménymutatóinak végleges eredményeiről 2024 végén számolnak be;

6.megjegyzi, hogy a tagállamok által az ügynökség elé utalt ügyek száma tovább nőtt, és 2022-ben összesen 11 544 ügyet kezeltek (ebből 5 227 ügyet újonnan nyitottak meg), ami 14%-os növekedést jelent 2021-hez képest; ezzel összefüggésben elismerését fejezi ki, hogy az ügynökség közreműködött a jogi tanácsadás nyújtásában, az elemzésben és az operatív segítségnyújtásban, aminek eredményeként 941 operatív leszállítandó anyagot készítettek el 528 ügyben nyújtott támogatás során, többek között az embercsempészek (köztük migránscsempészek) letartóztatásához vezető összetett ügyekben, valamint az olyan területeken működő bűnszövetkezetek felszámolása vagy az azok elleni fellépés terén, mint például a pénzmosás, a szexuális kizsákmányolás, az online befektetési csalás vagy a kábítószer-kereskedelem; megelégedéssel állapítja meg továbbá, hogy 2022-ben az ügynökség 265 közös nyomozócsoportot (köztük 78 újonnan létrehozott közös nyomozócsoportot) támogatott, 528 koordinációs ülést és 22 koordinációs központot szervezett meg, elősegítette 1 262 európai elfogatóparancs végrehajtását (ebből 504 új ügy), és 5415 európai nyomozási határozat alkalmazását tette lehetővé (amelyek mintegy felét újonnan nyitották meg); megjegyzi, hogy az ügynökség együttműködési kapcsolatokat tart fenn az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elleni küzdelem fokozása érdekében;

7.elismerését fejezi ki az ügynökségnek az Ukrajnával szemben 2022-ben provokáció nélkül indított, jogellenes orosz invázió nyomán hozott intézkedésekért; megjegyzi, hogy a háború kezdete után három héttel az ügynökség támogatta az Ukrajnában elkövetett feltételezett alapvető nemzetközi bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó közös nyomozócsoport létrehozását azzal a céllal, hogy előmozdítsa a nyomozásokat és a büntetőeljárásokat az érintett államokban; megjegyzi, hogy az ügynökség jogi és operatív támogatást nyújtott a nemzeti irodáknak a közös nyomozócsoportról szóló megállapodás új felekre (Észtország, Lettország, Románia és Szlovákia) való kiterjesztésével kapcsolatban, valamint jogi elemzéseket és véleményeket dolgozott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság közös nyomozócsoportban való részvételéről; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség operatív támogatást nyújt a Bizottság által létrehozott „Freeze and Seize” uniós munkacsoport számára azáltal, hogy számos fellépés keretében koordinálta az uniós szankciók tagállamok általi végrehajtását, például rendszeresen összevetette az Unió által szankcionált személyek és vállalatok listáját az ügynökség által kezelt, meglévő ügyekkel kapcsolatos adatokkal, és a büntetőeljárás elősegítése érdekében nemzeti szinten releváns információkat gyűjtött a szankciós jegyzékben felsorolt személyekkel és vállalatokkal kapcsolatos korábbi és folyamatban lévő vizsgálatokról;

8.üdvözli, hogy 2022-ben az ügynökség fokozta a különböző érdekelt felekkel, például az európai bel- és igazságügyi ügynökségekkel, az uniós intézményekkel, az OLAF-fal, az Európai Ügyészséggel (EPPO), valamint az igazságügyi szakemberek hálózataival, a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel folytatott operatív és stratégiai együttműködését; megjegyzi különösen azt, hogy az ügynökség együttműködött a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökséggel (eu-LISA) a határokon átnyúló büntető igazságszolgáltatási együttműködést támogató mesterséges intelligenciáról szóló közös jelentés elkészítésében, valamint az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségével (CEPOL) az igazságügyi együttműködéssel foglalkozó 16 tanfolyam megszervezésében, továbbá a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségével (Europol) a SIRIUS projekt és az Europol „találat/nincs találat” lekérdezési rendszerének megvalósításában, valamint 20 tagállam nemzeti hatóságaival, az Europollal, az OLAF-fal és az Európai Ügyészséggel az EU Covid19 utáni helyreállításra szánt alapjaival kapcsolatos csalás elleni Sentinel művelet keretében; kiemeli az ügynökség által az igazságszolgáltatás digitalizálásával kapcsolatos bizottsági kezdeményezésekhez nyújtott hozzájárulást (többek között a SIS II, a CMS, az ECRIS-TCN); megjegyzi, hogy az ügynökség a harmadik országok illetékes hatóságait elérő kapcsolattartó pontok folyamatosan bővülő hálózatára támaszkodik, mivel 2022-ben az ügynökség kapcsolattartó pontjainak száma nőtt, és a hálózat már kiterjedt Ausztráliára, Bahreinre és Marokkóra is; elismerését fejezi ki, hogy az ügynökség kiterjesztette a büntetőügyekben folytatott nemzetközi szintű együttműködését, különösen a dél-balkáni országokkal folytatott EuroMed Jogérvényesülés programon keresztül és a nyugat-balkáni büntető igazságszolgáltatás terén folytatott határokon átnyúló együttműködésre összpontosító, uniós finanszírozású projekt keretében;

9.nagyra értékeli az igazságügyi hatóságok közötti, az ügynökség által elősegített transznacionális együttműködést és a büntető igazságszolgáltatási lánc valamennyi szereplőjével folytatott szoros együttműködést, amely hozzájárult több mint 4 000 gyanúsított letartóztatásához, közel 3 milliárd euró értékű, bűncselekményekből származó vagyon lefoglalásához és befagyasztásához, valamint közel 12 milliárd EUR értékű kábítószer lefoglalásához;

10.kiemeli, hogy a SUMMA bevezetése mellett az ügynökség tovább javította tevékenységalapú irányítási folyamatait és eszközeit azáltal, hogy növelte tervezési eszközének hatékonyságát, adatminőségét/adatintegritását és használhatóságát, új tevékenység-nyilvántartási eszközt vezetett be, és folytatta a fokozatos átállást a kimeneti KPI-kről az eredmény KPI-kre; elismerését fejezi ki, hogy az ügynökség megbeszélést kezdeményezett az Europollal az egészségügyi szolgáltatások jövőbeni megosztásának lehetőségéről; üdvözli továbbá az ügynökség azon döntését, hogy megtartja a Covid19 világjárvány során a hatékonyságnövekedés terén elért bizonyos eredményeket; az ügynökség által a Parlament írásbeli választ igénylő kérdéseire adott válaszok alapján megállapítja, hogy 2022-ben az ügynökség a koordinációs ülések 47%-át, valamint az összes személyzeti képzést és kiválasztási eljárást online szervezte meg, ezáltal jelentősen csökkentve a kapcsolódó pénzügyi és humánerőforrás-költségeket, emellett pedig a koordinációs ülések 29%-át hibrid ülések formájában tartotta meg;

11.megjegyzi, hogy a hatékonyság növelése érdekében 2022-ben két szervezeti szintű projekt indult, az ügynökség önkiszolgáló portálja és a Pexip, a koordinációs ülések és koordinációs központok új videokonferencia-rendszere, amely legalább 10 szimultán tolmácsolást biztosít; megjegyzi továbbá, hogy befejeződött a jelenlegi Extranet migrációjának elemzése és a könyvtárrendszer lecseréléséhez szükséges szállítók kiválasztása, miközben egy hitelesített elektronikus aláírási eszköz még mindig fejlesztés alatt áll, és eredmények 2024-ben várhatók; elismerését fejezi ki az ügynökségnek amiatt, hogy az előző években már bevezetett öt modul mellett négy új SYSPER modult (értékelés, munkaköri elnevezések/munkaköri leírások, NDP, jelentéstétel) vezetett be; megjegyzi, hogy az ügynökség kötelezettséget vállalt arra, hogy 2024-ig teljeskörűen bevezeti a SYSPER-t;

12.a számvevőszéki jelentés alapján megjegyzi, hogy az ügynökség még nem tartozik azon ügynökségek közé, amelyek szervezeti terveket alakítottak ki a műveleteik energiahatékonyságának javítása és klímasemlegessége érdekében, és az éves tevékenységi jelentéseikbe valamilyen formájú környezetvédelmi jelentést építettek be, vagy megkapták a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való regisztrációt; emlékeztet arra, hogy 2021-ben az ügynökség kezdeményezte az EMAS/ISO 14001 megfelelési keret végrehajtását; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy 2022-ben az ügynökség megkapta a külső tanácsadó cégtől a végleges jelentést, amely tartalmazta a hollandiai környezetvédelmi vonatkozású szabályozással kapcsolatos valamennyi releváns információt; megjegyzi továbbá, hogy 2022-ben az ügynökség csatlakozott a környezetközpontú irányítási rendszerekkel és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével és ellentételezésével kapcsolatos tanácsadásra kiírt közbeszerzési eljáráshoz;

13.megjegyzi, hogy 2022. december 31-én az ügynökség létszámtervét 100%-ban végrehajtották (ugyanúgy, mint 2021-ben), és a 2022. évi uniós költségvetés alapján engedélyezett 221 ideiglenes alkalmazottból 221 ideiglenes alkalmazottat neveztek ki, miközben a 221 ideiglenes alkalmazottból 209 töltötte be az álláshelyet, és 12 ajánlati levelet küldtek ki; tudomásul veszi, hogy ezen felül 18 szerződéses alkalmazott és 22 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2022-ben; megjegyzi továbbá, hogy átsorolásra került sor, amelynek során 53 alkalmazottat soroltak át;

14.megjegyzi, hogy 2022-ben az ügynökségen belül a következőképpen alakult a nemek képviselete: felső- és középvezetői szinten 6 férfi (67%) és 4 nő (40%), az ügynökség vezető testületében 16 férfi (64%) és 9 nő (36%) dolgozott, a teljes személyzeti állományban pedig 85 férfi (33%) és 175 nő (67%); felhívja az ügynökséget, hogy biztosítsa a nemek közötti jobb egyensúlyt a személyzet minden szintjén, és továbbra is bátorítsa a női jelölteket, hogy pályázzanak vezetői pozíciókra, valamint a külső kiválasztások során ösztönözze a férfi jelöltek jelentkezését a fennmaradó személyzeti álláshelyekre; tudomásul veszi, hogy az ügynökség nem felelős a vezető testület (a továbbiakban: a testület) összetételéért, mivel a testület nemzeti tagjait közvetlenül az érintett tagállamok nevezik ki; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a testület tagjainak kinevezésekor tartsák szem előtt a nemek közötti egyensúly biztosításának fontosságát;

15.megjegyzi, hogy 2017 és 2022 között az ügynökség tanácsot kért egy uniós közszolgálati jogra szakosodott külső ügyvédi irodától több segítségnyújtás iránti megkereséssel kapcsolatban, amelyek állítólagos lelki zaklatással voltak kapcsolatosak; megjegyzi, hogy a 2021-ben beérkezett segítségnyújtás iránti megkeresések nyomán két külön adminisztratív vizsgálat indult, amelyek során az ügynökség két külső vizsgáló támogatását kérte; megjegyzi, hogy a vizsgálatokat mindkét ügyben további intézkedés nélkül lezárták, míg egy ügyet a bíróság előtt folytattak; felkéri az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot ezen ügy kimeneteléről;

16.kiemeli, hogy 2022-ben az ügynökség végrehajtási szabályokat fogadott el a személyzeti szabályzatra vonatkozóan, amelyek többek között az adminisztratív vizsgálatok és a fegyelmi eljárások lefolytatását, a harmadik országban szolgálatot teljesítő alkalmazottak hazautazási szabadságát, valamint a személyzet tagjai számára bizonyos feltételek mellett nyújtott iskoláztatási támogatás kifizetését érintették; üdvözli az ügynökség által a fogyatékossággal élő személyek integrációja érdekében hozott intézkedéseket, valamint az ügynökség azon kötelezettségvállalását, hogy a humánerőforrás-stratégia végrehajtása keretében elfogadja az IB-hálózat sokféleséggel és befogadással foglalkozó munkacsoportja által jóváhagyott, a sokféleségről és befogadásról szóló chartát;

17.megjegyzi, hogy az ügynökség személyzete 2022 márciusáig elsősorban távmunkát végzett; megjegyzi, hogy 2022 áprilisától a teljes személyzet visszatért az ügynökség épületébe; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy az ügynökség átmeneti intézkedéseket vezetett be az irodai munkára és a távmunkára vonatkozóan, és műhelytalálkozókat szervezett annak érdekében, hogy segítse a személyzetet abban, hogy mentálisan alkalmazkodjanak az irodába való visszatéréshez, miután két évig folyamatosan távmunkát végeztek; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség 2023. évi személyzeti felmérésének eredményei azt mutatják, hogy az ügynökség által 2022-ben hozott jóléti intézkedések hatékonyan enyhítették a kiterjesztett távmunkának a személyzetre gyakorolt hatását; megjegyzi különösen azt, hogy a válaszadók 96%-a pozitívan vélekedett arról, hogy a különböző helyszínekről végzett munka ellenére képes volt egyeztetni a csapattagokkal;

18.megelégedéssel jegyzi meg, hogy 2022. december 31-ig a hivatal 26 tagállamból vett fel alkalmazottakat; megjegyzi, hogy az ügynökség személyzete körében az állampolgárság tekintetében leginkább képviselt országok Hollandia, Olaszország, Spanyolország és Románia voltak; emlékeztet a földrajzi egyensúly fontosságára, és ösztönzi a hivatalt, hogy tegyen további intézkedéseket a kiegyensúlyozott és méltányos földrajzi képviselet biztosítása érdekében;

19.emlékeztet a Számvevőszék 2020. évi jelentésének arra az észrevételére, hogy az egyetlen gazdasági szereplővel megkötött, gépjármű-lízingre vonatkozó keretszerződés a kért szolgáltatások jellegét tekintve nem volt megfelelő, és az eljárás eredményeként odaítélt szerződés, valamint az összes kapcsolódó kifizetés szabálytalan volt; a számvevőszéki jelentés alapján megjegyzi, hogy 2022-ben az ügynökség e szerződés alapján szabálytalanul fizetett ki 59 281 EUR-t, és hogy ezt az észrevételt még mindig nem zárták le; felhívja az ügynökséget, hogy vizsgálja meg a keretszerződés megszüntetésének lehetőségét, és a verseny újbóli megnyitásával indítson új eljárást, ahogy azt a Számvevőszék a gépjárművek lízingje esetében megfelelőnek tartja;

20.az ügynökség 2021. évi mentesítésről szóló nyomon követési jelentése (a továbbiakban: a nyomon követési jelentés) alapján megjegyzi, hogy az ügynökség folytatja a közbeszerzési irányítási eszköz (PPMT) tesztelését azzal a szándékkal, hogy azt a 2024-től kezdődően indított valamennyi új közbeszerzési eljárásban alkalmazza;

21.tudomásul veszi az ügynökségnek az összeférhetetlenségek kezelésére vonatkozó állandó érvényű működési eljárását, amely az ügynökségnél állásajánlatot kapó valamennyi jelöltre, az újonnan belépőkre, a pozíciót váltó alkalmazottakra, valamint az ügynökségtől távozó valamennyi alkalmazottra alkalmazandó; kiemeli, hogy az ügynökség etikai kódexet vezetett be a testület és az igazgatótanács tagjai számára, azonban a „forgóajtó-jelenség” területén nem fogadott el politikát; megjegyzi, hogy 2022-ben az összeférhetetlenség eseteiről számoltak be, amelyeket kezeltek, különös tekintettel a testület tagjainak a személyzettel kapcsolatos eljárásokban való részvételére; elismeréssel jegyzi meg, hogy az érintett személyek kivonták magukat a testület e tekintetben folytatott tanácskozásaiból és döntéshozatalából és nem vettek részt azokban;

22.megjegyzi, hogy bár az ügynökség nem tart találkozókat lobbistákkal, az ügynökség igazgatótanácsának az ügynökséghez látogató külső vendégekkel tartott találkozóit 2022-ben közzétették az ügynökség Twitter felületén, 2023-tól pedig az ügynökség nyilvános honlapján; mélységesen sajnálja, hogy a Parlament több mentesítési állásfoglalásban is megfogalmazott többszöri felhívása ellenére az ügynökség még mindig nem teszi közzé honlapján a felső vezetői személyzet összes tagja, valamint belső és külső szakértők önéletrajzát; sürgeti az ügynökséget, hogy tegye közzé ezeket az önéletrajzokat vagy fejtse ki azokat az okokat, amelyek miatt az ügynökség még nem tette meg ezt;

23.emlékeztet arra, hogy 2021-ben egy OLAF-vizsgálat folyt, amelyet névtelen panaszt követően folytattak le a munkaerő-felvételi eljárások szabálytalanságaira vonatkozó állításokkal kapcsolatban; megjegyzi, hogy 2022-ben az OLAF arról számolt be, hogy ezekkel kapcsolatban nem tártak fel szabálytalanságokat; ezzel összefüggésben megjegyzi azt is, hogy mivel ez a vizsgálat 2022 végén részben még függőben volt, titoktartási okokból az OLAF úgy döntött, hogy ebben a szakaszban nem oszt meg további részleteket; a nyomon követési jelentés alapján üdvözli az ügynökség azon kötelezettségvállalását, hogy kellő időben tájékoztatja a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatos fejleményekről;

24.megjegyzi, hogy 2022 végén a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) által 2019-ben és 2021-ben kiadott négy ajánlás tekintetében állt fenn jelentős késedelem; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy az IAS 2021-es, operatív feladatokra vonatkozó saját kezdeményezésű ajánlását illetően az ügynökség megfelelő belső munkacsoportja stratégiai dokumentumot és cselekvési tervet fogadott el, amely rövid és középtávú intézkedéseket tartalmazott, amelyek közül néhányat már 2023-ban végrehajtottak, így az ügynökség az IAS végső értékelésére is figyelemmel az említett ajánlást végrehajtottként jelölte meg; a nyomon követési jelentés alapján megjegyzi azt is, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat 2021-es ajánlását illetően, miszerint az ügynökségnek a puha ellenőrzések értékelésének megerősítése érdekében iCAT-felmérést kellene végeznie, a felmérés 2022 negyedik negyedévére tervezett elindítása késett a több szervezetre kiterjedő nagy projektek (pl. a SUMMA) végrehajtása, az ukrajnai háborúval kapcsolatos új prioritások miatt megnövekedett munkaterhek, valamint az előző adminisztratív igazgató távozása és az új igazgató kinevezése közötti átmeneti időszak miatt; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy az idevágó iCAT-kérdéseket beépítették az ügynökség 2023 második negyedévében elindított szerepvállalási felmérésébe (SES); végül megjegyzi, hogy az IAS végső értékelésére is figyelemmel az ügynökség ezt az ajánlást is végrehajtottnak tekinti; felszólítja az ügynökséget, hogy gyorsítsa fel az IAS még nyitott ajánlásainak végrehajtását, különös tekintettel azokra, amelyek tekintetében jelentős késedelem áll fenn;

25.aggodalommal jegyzi meg, hogy 2022-ben jelentősen nőtt a meg nem felelési események száma és értéke (43 esemény 294 000 EUR értékben) 2021-hez képest (33 esemény 18 000 EUR értékben), miközben ezek az események főként olyan problémákhoz kapcsolódtak, mint például a jogi kötelezettségvállalásnál magasabb összegű számla, a jogi kötelezettségvállalás kiutalása utáni költségvetési kötelezettségvállalás, vagy a megrendelés vagy egyedi szerződés hiánya; megjegyzi, hogy az ügynökség magyarázata szerint ez a növekedés a költségvetési és pénzgazdálkodásban 2022-ben felmerült nehézségekkel függ össze, amelyek a SUMMA bevezetésének tudhatók be; felhívja az ügynökséget, hogy foglalkozzon ezekkel az észrevételekkel, és vizsgáljon meg azt célzó modelleket, hogy ilyen helyzetek a jövőben ne forduljanak elő;

26.megjegyzi, hogy 2022-ben az ügynökség belső ellenőrzési keretrendszerének elemei és alapelvei érvényben voltak és működtek, és a rendszer összességében hatékony volt, viszont néhány fejlesztésre volt szükség, például a SUMMA bevezetése és a katasztrófa utáni helyreállítási terv elfogadásának szükségessége tekintetében; elismerését fejezi ki az ügynökségnek, hogy elfogadta az érzékeny funkciókra vonatkozó politikát, kidolgozta a belső ellenőrzési részleg (IAC) kinevezésének költséghatékonyságára és előnyeire vonatkozó értékelés tervezetét, valamint hogy a 2022-es évben nem fogalmaztak meg vele szemben kritikus ellenőrzési ajánlásokat vagy észrevételeket; felkéri az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a belső ellenőrzési részleggel kapcsolatos értékelés eredményéről; végül üdvözli, hogy az ügynökség csalás elleni stratégiájának 2021-es elfogadása nyomán az ügynökség további intézkedéseket fogadott el; ebben az értelemben megjegyzi, hogy az ügynökség 2022-ben új belső eljárásokat fogadott el az eszköz- és a leltárkezelésre vonatkozóan;

27.elismerését fejezi ki az ügynökségnek azért, hogy beruházott a kommunikációs tevékenységeibe annak érdekében, hogy a széles közönséget elérő munkájával kapcsolatban növelje az ügynökség láthatóságát és ismertségét; megjegyzi, hogy ennek következtében az ügynökség közösségi média mérőszámai 40%-kal, az ügynökség honlapja látogatóinak száma csaknem 100%-kal, a sajtóközlemények és hírek száma pedig 2022-ben 2021-hez képest 16%-kal nőtt, és ez utóbbi mutató 2021-hez képest közel ötszörösére emelkedett;

28.üdvözli az ügynökség által 2022-ben az adatvédelmi megfelelés megerősítése érdekében tett folyamatos erőfeszítéseket; üdvözli, hogy az ügynökség adatvédelmi tisztviselőjének csapata további két fővel egészült ki az (EU) 2018/1725 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.). rendelettel kapcsolatos új feladatok ellátásával, valamint az ügynökség alapvető nemzetközi bűncselekményekre vonatkozó megbízatásának kiterjesztésével összefüggésben, amelyek az adatvédelmi követelmények bővülését eredményezték; megjegyzi, hogy 2022-ben az adatvédelmi tisztviselő és az európai adatvédelmi biztos továbbra is rendszeresen (kéthavonta) találkozott, valamint eseti üléseket tartott, és konzultációkat folytatott a különböző adatvédelmi kérdésekről, például az adatvédelmi incidensekről és panaszokról;

29.üdvözli továbbá, hogy az ügynökség 2022-ben több intézkedést hajtott végre a kiberbiztonság és a birtokában lévő digitális nyilvántartások védelmének javítása érdekében, mint például a központilag kezelt és biztonságos vállalati mobiltelefonok alkalmazása, a CyberCafe belső tájékoztató foglalkozások bevezetése és a túlterheléses támadások elleni védelem megvalósítása;

30.a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2024. április 11-i állásfoglalására Elfogadott szövegek, P9_TA(2024)0280..