1.nagyra értékeli hogy a 2022. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés folyó évi végrehajtási aránya 99,95%-os szintet ért el, ami 2021-hez képest 0,13%-os csekély mértékű növekedést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok folyó évi végrehajtási aránya 94,97%-os volt, ami 2021-hez képest 1,43%-os növekedést jelent; megjegyzi, hogy a 2022. évi költségvetési eredmény 81 821 EUR volt, szemben a 2021. évi 69 638 EUR-val;

2.elismeri, hogy a költségvetés 2022. évi végrehajtására gyakorolt fő hatások olyan globális külső tényezőknek tudható be, mint az ingatag geopolitikai helyzet és az energiaválság, amelyek nagyfokú volatilitáshoz vezettek, ami az ügynökség költségeinek előre nem látható növekedéséhez vezetett; megjegyzi, hogy az ügynökség szigorú intézkedéseket hajtott végre kiadásainak ellenőrzésére, kiigazította a díjak és illetékek szintjét (azaz az óradíj növelése és az inflációs rátának megfelelő rendszeres kiigazítás) és a folyamat automatizálása érdekében számos tervezési és nyomonkövetési eszközzel rendszeresen nyomon követte a költségvetés végrehajtását;

3.megjegyzi, hogy az ügynökség csatlakozott a Bizottság kísérleti projektjéhez, amelynek keretében költségvetési és számviteli rendszerét egy új rendszerrel, a SUMMA-val váltotta fel; ezzel összefüggésben a számvevőszéki jelentés alapján tudomásul veszi az ügynökségnél tapasztalt hiányosságokkal és hiányosságokkal kapcsolatos észrevételeket, nevezetesen az új rendszer végrehajtására vonatkozó kockázatkezelési és kontrollstratégia hiányát, a nem frissített pénzügyi folyamatokat és az előzetes és utólagos ellenőrzési stratégiát, valamint hogy a felhasználók hozzárendelési jogait nem ellenőrzik; az ügynökségnek a Számvevőszék észrevételeire adott válaszai alapján megjegyzi, hogy az inherens tanulási görbe mentén proaktívan hoztak enyhítő intézkedéseket, többek között azáltal, hogy 2022 második felében megkezdték az ügynökség pénzügyi folyamatainak, valamint előzetes és utólagos ellenőrzési stratégiájának aktualizálását, és a vonatkozó dokumentumokat várhatóan 2023-ban frissítik; felhívja az ügynökséget, hogy a foglalkozzon a Számvevőszék valamennyi észrevételével, és folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e téren elért eredményekről;

4.tudomásul veszi a Számvevőszék arra vonatkozó észrevételét, hogy az ügynökség nem tartotta be a költségvetési rendeletben a kifizetések tekintetében előirányzott határidőt, mivel 2022-ben a kifizetések 12,2%-a több mint 30 napot késett; tudomásul veszi az ügynökség azon álláspontját, hogy e késedelmek az új SUMMA rendszer végrehajtásához kapcsolódtak, és hogy időközben intézkedéseket hoztak a kifizetési késedelmek elkerülése érdekében;

5.megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség késedelmet szenvedett a kapcsolódó díjakra és illetékekre vonatkozó számlák (vagy beszedési értesítések) kiállításában is, mivel az ügynökség ezeket a késedelmeket az új SUMMA rendszer bevezetésének, valamint a nemzeti biztonsági hatóságoktól kapott költségkimutatásoknak tudja be, ami sérti a költségvetési rendelet és az ügynökség díjairól és díjairól szóló (EU) 2018/764 rendelet vonatkozó cikkeit; az ügynökségnek a Számvevőszék észrevételeire adott válaszai alapján tudomásul veszi, hogy az ilyen késedelmek elkerülése vagy csökkentése lehetséges lenne, ha a nemzeti biztonsági hatóságok kellő időben benyújtanák költségkimutatásaikat az ügynökségnek, de az ügynökségnek nincs olyan eszköze, amely biztosítaná, hogy a nemzeti biztonsági hatóságok betartsák a határidőket;

6.emlékeztet, hogy a közlekedési ügynökségek közül ez az ügynökség rendelkezik a legkisebb költségvetéssel a vasút Bizottság által is elsőbbségben részesített kiemelkedő környezeti előnyei ellenére; elismerését fejezi ki a 2022. évi pénzügyi év költségvetésének növekedése miatt, amelyet a versenyképesség fokozására, a biztonság javítására és a határokon átnyúló interoperabilitás előmozdítására irányuló különböző erőfeszítések kísérnek; mindazonáltal felszólít a költségvetés növelésére annak biztosítása érdekében, hogy az ügynökség rendelkezzen a hatékony hatóságként való működéshez szükséges lényeges erőforrásokkal és eredményesen elláthassa feladatait;

7.megjegyzi, hogy az ügynökség a 2022. évi éves munkaprogramjának 81,13%-os teljesítéséről számolt be, szemben a 2021. évi 76,41%-kal, ami immár a második egymást követő évben örvendetes növekedést jelent; megjegyzi, hogy 2022-ben az ügynökség elfogadta munkaprogramjának új struktúráját, amely a tevékenységalapú munkaprogramról egy nyilatkozaton alapuló stratégiai munkaprogramra tért át, és elindította az összes projektről és szolgáltatásról szóló havi jelentéstétel új platformját, valamint egy új nyomonkövetési eredménytáblát; megjegyzi, hogy az éves munkaprogram 9 stratégiai nyilatkozatot tartalmaz, amelyeket az ügynökség által a társadalomra gyakorolt hatásnak megfelelően alakítottak ki; tudomásul veszi, hogy az ügynökség sikeresen teljesítette stratégiai nyilatkozatait, és 2022-ben nagymértékben teljesítette az ügynökség különböző outputokra és meghatározott fő teljesítménymutatókra vonatkozó céljait; megjegyzi azonban, hogy egyes fő teljesítménymutatókat nem sikerült elérni, például az ügynökség valenciennes-i új épületére vonatkozó „3. szakasz” elindításával, a dokumentumkezelés új rendszerének (ARES) bevezetésével, az új pénzügyi rendszer (SUMMA) kísérleti szakaszában való elfogadásához kapcsolódó szerződéses határidőkön belül teljesített kifizetésekkel és a „Nők a közlekedésben” kezdeményezéssel kapcsolatosakat;

8.tudomásul veszi az ügynökség által 2022-ben elért néhány fő eredményt, például a 2023–2027-es időszakra szóló megerősített cselekvési terv (SAP) elfogadását, a jelentősen növekvő számú járműengedélyek (1 861) és az egységes biztonsági tanúsítványok (66) időben történő kiállítását, az ÁME 2022. évi felülvizsgálati csomagjára vonatkozó ügynökségi ajánlás véglegesítését, amely támogatni fogja a vasúti átjárhatóság Unió-szerte történő megerősítését, a nemzeti biztonsági hatóságok második nyomonkövetési ciklusának elindítását, amely az uniós jogszabályok által a nemzeti biztonsági hatóságokra ruházott valamennyi feladatot magában foglalja, a rendkívül nagy számú (a várt három helyett nyolc) jelentés benyújtását a bejelentett szervezetek nyomon követése terén, valamint az ügynökségnek a biztonsági klímafelmérés eredményeire alapuló első jelentésével kapcsolatos munkáját (amelyre 2021-ben 46 500 válasz érkezett); elismerését fejezi ki az ügynökségnek a méltányosság kultúrájára vonatkozó biztonsági képzési modulok kidolgozásáért, amelyek növelnék a biztonságot az ágazat egészében, valamint az emberi és szervezeti tényezők integrációja terén elért eredményeiért (eszköztár, útmutató és képzési anyagok, tudatosságnövelő intézkedések, képzési modulok), ami hozzá fog járulni a vasútbiztonsági teljesítmény és hatékonyság javításához;

9.hangsúlyozza, hogy továbbra is támogatni kell minden olyan kezdeményezést, amely az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) jobb közös értelmezésére irányul, hozzájárulva az erős és versenyképes európai vasúti ágazat kialakításához; ragaszkodik a vasúti árufuvarozáshoz és az intermodális szállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó innováció erőteljesebb támogatásához a logisztikai értékláncba való versenyképes integráció elérése érdekében, az árufuvarozás automatizálása és digitalizációja révén;

10.üdvözli az uniós vasúti biztonságról és kölcsönös átjárhatóságról szóló jelentést; elismeri az ügynökségnek az egységes európai vasúti térség létrehozására irányuló célkitűzése melletti folyamatos elkötelezettségét és az olyan kulcsfontosságú területeken végzett folyamatos munkáját, mint a nemzeti szabályok számának csökkentése és a műszaki átjárhatósági előírások kiforrottságának biztosítása; megjegyzi, hogy ez a fontos munka támogatni fogja a vasúti átjárhatóság megerősítését Európa-szerte, összhangban a Bizottság szakpolitikai elvárásaival; üdvözli, hogy az ügynökség továbbra is hozzájárulást biztosított a nemzeti szabályok területén, és 2022-ben megszüntette a fennmaradó (Csehországra és Hollandiára vonatkozó) nemzeti műszaki szabályokat, amelyek akadályozták a zökkenőmentes vasúti műveleteket;

11.elismerését fejezi ki amiatt, hogy az ügynökség proaktívan reagált az előző évi észrevételben megfogalmazott ajánlásokra, és sürgeti az ügynökséget, hogy vezessen be hatékony ellenőrzéseket a kérelmezők kkv-státuszának ellenőrzésére; üdvözli az egységes biztonsági tanúsítványok és járműengedélyek iránti kérelmek esetében a kkv-státusz igazolására irányuló fokozott ellenőrzések végrehajtását; megjegyzi, hogy az ügynökség számos kezdeményezést indított, amelyek célja a vasúti (személy- és áruszállítási) forgalom fellendítése, beleértve a nemzetközi vasúti forgalom koordinálására irányuló intézkedéseket és a kohézióhoz hozzájáruló, az uniós gazdaságot és a zöld és digitális átállást fellendítő új technológiák – például a vonatok automatizálása – fejlesztését; üdvözli, hogy a vasúti csomaggal foglalkozó irányítócsoport sikeresen folytatta az ügynökség negyedik vasúti csomagra való felkészültségének értékelését;

12.hangsúlyozza, hogy Oroszország Ukrajna elleni jogellenes és indokolatlan agressziós háborúja rávilágított, hogy a vasutak milyen fontos szerepet játszhatnak; megjegyzi, hogy Ukrajna megszállása óta a vasutak jelentős értéket képviselnek a személyek és az áruk mozgása szempontjából, különösen Ukrajna légterének a polgári légi közlekedés számára történő lezárásával; rámutat, hogy az ukrán vasutak katonákat, kulcsfontosságú munkavállalókat, lakosokat, valamint számos létfontosságú árut, például mezőgazdasági termékeket szállítottak; elismeri, hogy az ügynökség hozzájárult az Ukrajnával a vasúti összeköttetések rezilienciája és fejlesztése terén folytatott uniós együttműködéshez, támogatta Ukrajnát és az embereket világszerte azáltal, hogy további módokat talált a vasúton szállított ukrán élelmiszeripari termékek volumenének növelésére;

13.elismerését fejezi ki amiatt, hogy az ügynökség 2022-ben elfogadta a megerősített tervet és a 2023–27-es időszakra szóló megerősített cselekvési tervet; megjegyzi, hogy a megerősített cselekvési terv komponensek és célkitűzések mentén szerveződik, és az ügynökség következő öt évre szóló, a hatékonyság növelésére irányuló stratégiájának központi eleme; megjegyzi, hogy az ügynökségen belül belső munkacsoportot hoztak létre a megerősített cselekvési tervvel és annak mérföldköveivel kapcsolatban, és előadót neveznek ki a megerősített cselekvési terv végrehajtásának támogatására, irányítására és nyomon követésére;

14.megjegyzi, hogy a megerősített cselekvési tervnek köszönhetően az ügynökség 2022-ben 12 további ideiglenes alkalmazottat kapott, ami olyan növekedést jelent, amely jó alapot biztosíthat az ügynökség számára a megerősített terv végrehajtásához; sajnálja, hogy az álláshelyek elosztását nem kísérte megfelelő támogatási előirányzat, ami a bérek rendkívüli indexálásával és a közüzemi szolgáltatások árának általános emelkedésével együtt tovább nehezítette az ügynökség munkájának és erőforrásainak tervezését, és 2022-re vonatkozóan számos negatív prioritást állapított meg, például a nemzeti biztonsági hatóságok éves teljesítményértékelésével kapcsolatos munkát vagy az európai biztonsági eseményekre vonatkozó információmegosztási rendszer fejlesztését;

15.megjegyzi, hogy az ügynökségek és a Bizottság szolgálatai által nyújtott szolgáltatások folyamatos átvilágítása alapján az ügynökség fokozatosan „megosztotta kapacitásait”, együttműködve az ülések szervezése, az informatikai biztonság, a HR (pl. bérszámfejtés és a személyzet egyéni jogosultságainak kezelése, zaklatási ügyekkel kapcsolatos vizsgálatok), a közbeszerzés (pl. ügynökségközi tenderek, közös keretszerződések), a fordítás és a számvitel területén; megjegyzi, hogy 2022-ben az ügynökség együttműködési megállapodást kötött az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségével (EASA), amely rendszeres strukturált párbeszédet hoz létre e két ügynökség között, és fokozza az információk, az ismeretek és a tapasztalatok megosztását a különböző együttműködési területeken, többek között a légi közlekedési ágazatban meglévő egyik informatikai megoldás (a balesetek és események bejelentésére szolgáló európai koordinációs központ) oly módon történő kiigazításának lehetőségét illetően, hogy az megfeleljen a vasúti információmegosztási rendszernek a vasúti biztonsági események bejelentésének összegyűjtése és elemzése terén; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az említett kísérleti szakasz eredményéről;

16.megjegyzi, hogy az ügynökség első környezetgazdálkodási stratégiáját 2022-ben, az ügynökség 2023–2025-ös egységes programozási dokumentumának részeként dolgozták ki és tették közzé; elismerését fejezi ki az ügynökségnek azért, hogy 2022 végéig megtervezett és végrehajtott néhány kezdeményezést és intézkedést, például az épület hőmérsékletének csökkentését, a hibás érzékelők javítását/cseréjét a világítás egyes irodákban történő biztosítása érdekében, a lámpák automatikus lekapcsolásának kiigazítását, valamint az ERA (önkéntes) környezetvédelmi csoportjának létrehozását az ismeretterjesztési tevékenységek ösztönzése, az ötletek összegyűjtése és a környezetvédelmi fellépések ösztönzése érdekében; megelégedéssel veszi tudomásul a számvevőszéki jelentés alapján, hogy az ügynökség azon ügynökségek közé tartozik, amelyek javítani kívánják műveleteik energiahatékonyságát és klímasemlegességét; ösztönzi az ügynökséget, hogy e tervbe foglaljon bele a szénlábnyom és az energiafogyasztás csökkentésére vonatkozó számszerűsített alapértékeket és célokat, valamint biztosítsa, hogy valenciennes-i új épülete EMAS-tanúsítással rendelkezzen;

17.elismeri, hogy az ügynökség nagyon magas fokú digitalizációt ért el hatékonyságának növelése, a papíralapú folyamatok megszüntetése és az olyan online megoldások előmozdítása érdekében, mint az e-közbeszerzés, az e-számlázás, az elektronikus utazásfoglalás, többek között a Bizottság humánerőforrás-irányítási rendszerének (SYSPER) 2022-es bevezetése, valamint a kísérleti szakaszban az új költségvetési, számviteli és pénzügyi rendszerre (SUMMA) való átállás révén; üdvözli, hogy az ügynökség 2023–2025-ös egységes programozási dokumentuma előirányozza munkafolyamatainak további digitalizálását;

18.az ügynökségnek az ügynökség 2021. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés fényében hozott nyomonkövetési intézkedésekről szóló véleménye (a továbbiakban: az ügynökség véleménye) alapján megállapítja, hogy az ügynökség számos intézkedést hajtott végre a lille-i műveletek költségeinek csökkentése érdekében (jelentősen csökkentették a személyzet és a külső érdekelt felek kiküldetéseit és utazási költségeit), és felmondta a lille-i ingatlanra vonatkozó jelenlegi bérleti szerződést; megjegyzi, hogy az ügynökség azt tervezi, hogy csak a kötelező üléseket szervezze Lille-ben annak érdekében, hogy megfeleljen a „Lille-Valenciennes” kettős székhelyről szóló európai tanácsi határozatnak; üdvözli, hogy az ügynökség a Parlament észrevételei alapján 2022-ben jóváhagyta humánerőforrás-stratégiáját (2023–2027), amelynek középpontjában az ügynökség eredményességének és hatékonyságának javítása áll; tudomásul veszi ennek kapcsán az ügynökségen belül a távmunkarendszernek a Covid19-világjárványt követő alkalmazása tekintetében szerzett pozitív tapasztalatokat és fejleményeket, amelyek alapján az ügynökség arra a következtetésre jutott, hogy az új normális gyakorlat szerint a személyzet többsége esetében a távmunka egyenlő az irodában végzett munkával, miközben a fizikai jelenlét továbbra is kulcsfontosságú egyes konkrét munkakörök esetében;

19.megállapítja, hogy 2022. december 31-én a létszámterv végrehajtása 97,40%-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 154 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (2021-ben 151 engedélyezett álláshely volt) 150-ra neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi, hogy ezen felül az ügynökségnél 2022-ben 36 szerződéses alkalmazott (a 36 engedélyezettből) és 2 kirendelt nemzeti szakértő (a 4 engedélyezettből) dolgozott;

20.aggodalommal veszi tudomásul az ügynökség felső vezetésének nemek szerinti megoszlásában tapasztalható egyensúlyhiányt: 10 főből 8 férfi (80%); tudomásul veszi az ügynökség igazgatótanácsának nemek szerinti megoszlását: 64 főből 34 férfi (53%); tudomásul veszi továbbá az ügynökség teljes személyzetének nemek szerinti megoszlását: 188 főből 120 férfi (64%); emlékeztet a nemek közötti egyensúly biztosításának fontosságára, és felhívja az ügynökséget, hogy vegye figyelembe ezt a szempontot a személyzet jövőbeli felvétele, és a felső vezetésen belüli kinevezések tekintetében; megjegyzi, hogy az ügynökség a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének a közlekedési ágazaton belüli erősítése céljából folyamatosan dolgozik a nemek közötti különbségek megszüntetése érdekében olyan konkrét projektek révén, mint a „Nők a közlekedésben”; ezzel összefüggésben tudomásul veszi az ügynökség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy 2022-ben olyan eredmények révén növelje a nők számát a közlekedési ágazatban, mint például a gyorsnetworking rendezvények és a sokszínűségre és befogadásra összpontosító webináriumok;

21.az ügynökség véleménye alapján tudomásul veszi, hogy az ügynökség 2022 második felében elvégzett egy részvételen alapuló nemi auditot, amelynek megállapításait ezt követően az ügynökség 2023–2027-es humánerőforrás-stratégiájának célkitűzései közötti rangsorolás elősegítésére használták fel, és inputként szolgált egy olyan dokumentumhoz, amely leírja az ügynökség vezetőségének a sokszínűséggel és a befogadással kapcsolatos kötelezettségvállalásait; megjegyzi továbbá, hogy konkrét, rövid távú intézkedéseket határoztak meg az ügynökségen belüli sokszínűség és befogadás valamennyi szinten történő javítása érdekében, például a munkaerő-toborzás és -felvétel (a tartaléklisták használata, betanítás, mentorálás) terén végzett munka tekintetében;

22.üdvözli, hogy az ügynökség arra törekszik, hogy biztosítsa személyzetének földrajzi egyensúlyát, ösztönözve az összes tagállamból érkező jelölteket, hogy jelentkezzenek álláshelyeire; megjegyzi, hogy az ideiglenes álláshelyeket az EU valamennyi nyelvén közzéteszik, és a pályázati felhívásokat nemcsak az ügynökség honlapján teszik közzé, hanem a tagállamok állandó képviseleteinek szintjén is terjesztik;

23.az ügynökségnek a Parlament írásbeli kérdéseire adott válaszai alapján megjegyzi, hogy az ügynökségen belüli zaklatás bejelentett eseteit illetően, amelyeket bizalmas belső tanácsosok kezelnek, négy alkalmazottat vettek fel a nyilvántartásba, akik közül 2022 végén kettőt töröltek abból anélkül, hogy vizsgálatot végeztek volna vagy következtetést vontak volna le; ösztönzi az ügynökséget, hogy fejlessze tovább politikáit és módszereit az ilyen esetek hatékonyabb jövőbeni megelőzése érdekében;

24.megjegyzi, hogy az ügynökség 2022-ben 2 nyílt ajánlati felhívást és 3 tárgyalásos eljárást folytatott, egy versenykiírást újból megnyitott, és 2 nyílt ajánlati felhívást és 3 tárgyalásos eljárást az igazgatási előirányzatokból finanszírozott;

25.az ügynökségnek a Parlament írásbeli kérdéseire adott válaszai alapján megjegyzi, hogy a zöld közbeszerzés végrehajtása folyamatban van, és az az ügynökség környezetgazdálkodási stratégiájának egyik kezdeményezése/intézkedése;

26.az ügynökségnek a mentesítésért felelős hatóság kérdéseire adott válaszai alapján megjegyzi, hogy 2022-ben az ügynökség közbeszerzési eljárásai már teljes mértékben digitalizáltak voltak; üdvözli, hogy 2023 júliusában az ügynökség megkezdte a közbeszerzési irányítási eszköz bevezetését;

27.megjegyzi, hogy az ügynökség a honlapján közzétette az igazgatótanácsi tagok és a felsővezetők önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát; megjegyzi, hogy az ügynökség nem teszi közzé a külső és a belső szakértők önéletrajzát;

28.üdvözli az ügynökség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy fokozza az ügynökség tevékenységeinek átláthatóságát azáltal, hogy honlapján rendszeresen közzéteszi az ügyvezető igazgató által a szervezetekkel vagy önálló vállalkozókkal tartott valamennyi találkozóra vonatkozó információkat; megjegyzi, hogy az ügynökség számos mechanizmust alkalmaz az összeférhetetlenség azonosítására és elkerülésére a meghatározott kategóriákba (pl. szakmai, családi) tartozó érdekeltek jegyzékbe vétele, az érdekeltségi nyilatkozatok felülvizsgálata, az összeférhetetlenség hiányáról szóló spontán nyilatkozatok megkövetelése és a rendszeres képzés révén;

29.elismerését fejezi ki az ügynökségnek a visszaélések bejelentésére irányuló eljárásaiért, amelyek révén a személyzet tagjai a megtorlástól való félelem nélkül bejelenthetik a lehetséges konfliktusokat; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy 2022-ben potenciális összeférhetetlenségi helyzetekről számoltak be az ügynökség igazgatótanácsának tagjai és személyzete szintjén, és enyhítő intézkedéseket hoztak és rögzítettek az igazgatótanács ülésein, vagy dokumentálták az érintett alkalmazottak érdekeltségi nyilatkozataiban;

30.az ügynökségnek a Parlament írásbeli kérdéseire adott válaszai alapján megjegyzi, hogy az ügynökség rendelkezik eljárásokkal az esetleges forgóajtó-jelenség kezelésére a személyzet volt tagjai esetében; ezzel összefüggésben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ügynökség nem ellenőrzi rendszeresen az alkalmazandó szabályoknak való megfelelést, aminek következtében a forgóajtó-jelenséggel kapcsolatos be nem jelentett helyzetek észrevétlen maradhatnak, vagy előfordulhat, hogy az ügynökségből távozó alkalmazottakra vonatkozóan korábban előírt utasítások betartása nem biztosítható;

31.megjegyzi, hogy az ügynökség folytatta az etikáról és a csalás elleni küzdelemről szóló képzéseket, amelyek a teljes személyzet számára kötelezőek, és részét képezik a képzések négyéves gördülő ciklusának azzal a céllal, hogy a ciklus végén elérjék a 100%-os részvételt; megjegyzi, hogy a részvétel általános aránya 2022-ben 22,1% volt a csalás elleni küzdelem és 31,11% az etika területén, és hogy mindkét képzés testre szabott az ügynökség kockázati környezetével összhangban;

32.aggodalommal veszi tudomásul a számvevőszéki jelentés alapján az ügynökség irányítási és kontrollrendszereinek néhány hiányosságával kapcsolatos észrevételeket, nevezetesen az érzékeny információk titkosítására és védelmére vonatkozó politika hiányát, valamint a fizikai vagy minősített elektronikus aláírástól eltérő, nem érvényes jóváhagyási módszerek alkalmazását a közbeszerzési eljárások területén; az ügynökségnek a Számvevőszék észrevételeire adott válaszai alapján megállapítja, hogy ezeket a hiányosságokat időközben különböző fellépések és intézkedések révén orvosolták; felhívja a Számvevőszéket, hogy ezeket a fellépéseket és intézkedéseket építse be nyomon követési ellenőrzéseibe;

33.az ügynökség véleménye alapján tudomásul veszi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) által az információkezelésre és az információbiztonságra vonatkozóan 2019-ben elvégzett ellenőrzést követően tett ajánlásokat illetően az ügynökség végrehajtotta az adatkormányzási keretre vonatkozó nagyon fontos ajánlást, valamint az adatokra és az informatikai műveletekre vonatkozó fontos ajánlást (amelyet a Belső Ellenőrzési Szolgálat már lezárt), miközben folyamatban van a fennmaradó három ajánlás (az adatok interoperabilitására és minőségére, az adat- és informatikai biztonságra, valamint az informatikai folytonosságra és a fizikai biztonságra) 2023-ban történő végrehajtására irányuló munka; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a költségvetési hatóságot az e tekintetben elért haladásról;

34.megjegyzi, hogy az ügynökségen belül a megállapított folyamattól vagy eljárástól való minden eltérést dokumentáltak, indokoltak és a megfelelő irányítási szinten hagyják jóvá; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a regisztrált meg nem felelések száma a 2021. évi 35-ről 2022-ben 28-re csökkent; megjegyzi, hogy 2022-ben 28 meg nem felelést vettek nyilvántartásba például az adminisztratív szabályoknak (a távmunkára vonatkozó szabályoktól való eltérés), a közbeszerzési eljárásoknak/szabályoknak (a tárgyalásos eljárás szabálytalan alkalmazása), a kiküldetési szabályoknak (engedélyezett kiküldetési megbízás nélküli kiküldetések) és az olyan területekre vonatkozó szabályoknak való megfelelés tekintetében, mint a szerződések kezelése, a kötelezettségvállalások és a személyzet kiválasztása; megjegyzi, hogy a 28 meg nem felelésből 13 rendkívüli (előzetes meg nem felelés), átláthatóan dokumentált és indokolt volt például az üzletmenet folytonosságának biztosítása vagy gazdasági okok miatt; üdvözli, hogy az ügynökség enyhítő vagy nyomonkövetési intézkedéseket vezetett be minden meg nem felelés kezelése érdekében; felkéri az ügynökséget, hogy továbbra is végezzen kockázatalapú és rendszeres értékeléseket a belső ellenőrzés fő területeinek működéséről, támogatva a bizonyossági folyamatot;

35.megjegyzi, hogy 2022-ben az ügynökség az éves stratégiai tervezésével összhangban elvégezte a kockázatértékelést, és az év során folyamatosan felülvizsgálta a kockázatok és a kapcsolódó kockázatcsökkentő intézkedések relevanciáját; tudomásul veszi a költségvetés végrehajtásával, az új szervezeti pénzügyi eszköz (SUMMA) végrehajtásával, a személyzeti korlátokkal, az informatikai biztonsági kérdésekkel és a Covid19-járvány következményeivel kapcsolatban azonosított főbb kihívásokat/kockázatokat;

36.megjegyzi, hogy az OLAF vizsgálatát 2022 decemberében ténymegállapítások vagy további ajánlások nélkül zárták le;

37.megjegyzi, hogy az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal együtt az ügynökség új épületével kapcsolatban tett lépéseket követően az ügyvezető igazgató tájékoztatta az igazgatótanácsot a Valenciennes Métropole-lal 2023-ban tartott több találkozóról; megjegyzi továbbá, hogy az építési engedélynek 2024 márciusában kell elkészülnie, az építkezés 2024 nyarán megkezdődhet, és 2026-ra elkészülhet az épület;

38.üdvözli az ügynökség folyamatos erőfeszítéseit kommunikációjának megerősítére, amelyet különböző csatornákon keresztül hajt végre a lehető legnagyobb nyilvánosság elérése érdekében; tudomásul veszi az ügynökség új weboldalának fejlesztését és 2022. novemberi elindítását, amely világosabb, észszerűbb és korszerű eszközt biztosít az ügynökség által a vasúti ágazat és általában az uniós polgárok számára nyújtott hozzájárulás bemutatására; elismeri az ügynökség azzal kapcsolatos erőfeszítéseit, hogy 2022-ben 9 webináriumot szervezett, valamint több kiadványt és videót készített; üdvözli, hogy az ügynökség fenntartotta erős jelenlétét a médiában, és 2022-ben tovább erősítette közösségi médiáját;

39.hangsúlyozza, hogy 2022-ben az európai vasúttársaságok folytatták a Covid19-világjárvány után tevékenységük helyreállítását; a vasúti ágazat folyamatos rezilienciája és alacsony szén-dioxid-kibocsátása két alapvető tényező, amely hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben visszatérjen a világjárvány előtti szintre;

40.sajnálja, hogy a vasútbiztonsági balesetek és repülőesemények bejelentésére vonatkozó jelenlegi követelmények Európa-szerte széttagoltak, csak egy felügyeleti funkcióra korlátozódnak, és nem támasztja alá azokat megfelelő támogató eszköz, ezért felhívja a Bizottságot, hogy orvosolja ezt a hiányosságot, és biztosítsa az ehhez szükséges finanszírozást;

41.megjegyzi, hogy amikor az uniós tagjelölt országok csatlakoznak az Unióhoz, már végrehajtották a keretet és az uniós vívmányokat; rámutat, hogy ez lehetővé teszi az uniós polgárok számára, hogy környezetbarát és biztonságos közlekedési módként használják a vasutat, és áruikat Délkelet-Európából/Délkelet-Európába szállítsák, mivel a vasúti árufuvarozási folyosók ma összekötik a Nyugat-Balkánt az EU-val; hangsúlyozza az IPA és a nyugat-balkáni projekt szerepét az interoperabilitásról szóló irányelv és a biztonsági irányelv végrehajtásának támogatásában a projekt kedvezményezettjei körében; megjegyzi továbbá, hogy ez megteremti a vasúti szolgáltatások piacnyitásának alapját, valamint az e szomszédos régióból induló és oda irányuló zökkenőmentes vasúti közlekedést;

42.a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2024. április 11-i állásfoglalására Elfogadott szövegek, P9_TA(2024)0280..