1.elismeréssel nyugtázza, hogy a 2022. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés folyó évi végrehajtási aránya 99,41%-os szintet ért el, ami 2021-hez képest enyhe, 0,34%-os mértékű növekedést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok folyó évi végrehajtási aránya 57,78%-os volt, ami 2021-hez képest 16,70%-os csökkenést jelent;

2.aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék szerint a hivatal a rendelkezésre álló 2022. évi kötelezettségvállalási előirányzatokból 11,9 millió EUR-t (41%) vitt át 2023-ra; megállapítja, hogy ez 1,6 millió EUR összegben (53%) a II. cím alá tartozó, igazgatási kiadásokhoz kapcsolódó előirányzatokat (2021-ben 34%), illetve 10,1 millió EUR összegben (63%) a III. cím alá tartozó, operatív kiadásokhoz kapcsolódó előirányzatokat (2021-ben 42%) is tartalmazott; kiemeli, hogy az átvitelek magas aránya ellentétes az évenkéntiség költségvetési elvével, és a költségvetési folyamat és a végrehajtási ciklus strukturális problémáira utal; tudomásul veszi a hivatal erre nyújtott magyarázatát, mely szerint a 2022-es magas átviteli arány olyan különleges körülmények következménye, amelyek várhatóan nem ismétlődnek meg;

3.megjegyzi, hogy a 2022. évi pénzügyi évet a Covid19-világjárvány előző két pénzügyi évre gyakorolt hatásaiból való kilábalás jellemezte, ugyanakkor az EFCA költségvetése és forrásai tovább nőttek további feladatok és projektek céljára, amint azt a 2022-re vonatkozó egységes programozási dokumentum előirányozta; rámutat arra, hogy az ukrajnai háború hatással lehet egyes eszközöknek és kötelezettségeknek a mérlegben való megjelenítésére és értékelésére, valamint a következő beszámolási időszakok eredménykimutatásában megjelenített egyes bevételekre és kiadásokra;

4.hangsúlyozza, hogy elsősorban a tagállamok felelősek a halászati tevékenységek ellenőrzéséért, míg a hivatal feladatai támogató jellegűek; hangsúlyozza, hogy az uniós halászati ellenőrzési rendszer közelmúltbeli felülvizsgálata következtében a hivatal munkájára még nagyobb szükség lesz; hangsúlyozza, hogy a kötelezettségek növelése az ehhez szükséges források nélkül nem lenne koherens; hangsúlyozza ezért, hogy az elkövetkező években elegendő pénzügyi és emberi erőforrást kell biztosítani a hivatal számára;

5.üdvözli, hogy 2022-ben a hivatal az igazgatótanács által az egységes programozási dokumentum keretében elfogadott éves munkaprogram 95,4%-át végrehajtotta;

6.megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a hivatal két elsődleges területen – operatív tevékenységek és horizontális tevékenységek – fő teljesítménymutatókat alkalmaz tevékenységei eredményeinek értékelésére; elismeri továbbá, hogy az operatív tevékenységek olyan kulcsfontosságú területeket foglalnak magukban, mint az operatív együttműködés, az együttműködés támogatása, a nemzetközi dimenzió és a parti őrségi feladatokat érintő uniós együttműködés; tudomásul veszi, hogy a horizontális tevékenységek magukban foglalják a kommunikációt és képviseletet, az információs és kommunikációs technológiát és az információbiztonságot, valamint az igazgatási és irányítási folyamatokat;

7.megjegyzi, hogy 2022-ben további forrásokat biztosítottak a hivatalnak, biztosítva számára a szükséges operatív kapacitást ahhoz, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak és a Bizottságnak a közös halászati politikához kapcsolt nyomonkövetési, ellenőrzési és felügyeleti rendszerben, ideértve az Egyesült Királysággal kötött kereskedelmi és együttműködési megállapodásból (TCA) eredő intézkedéseket is; megjegyzi továbbá, hogy 2022-ben a küszöbön álló Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (ETHAA) keretében három új, vissza nem térítendő támogatással támogatott projekt került be a programba; megjegyzi, hogy ezek a projektek magukban foglalták egy halászati termékek Unión belüli mérlegelési folyamatáról szóló tanulmány elkészítését, a Földközi-tenger nyugati térségében a halászati ellenőrzéssel és felügyelettel foglalkozó virtuális regionális képzési akadémia megvalósítását, valamint a parti őrségi feladatokat érintő uniós együttműködés kézikönyvének és online ágazati képesítési keretrendszerének (SQF) karbantartását;

8.emlékeztet arra, hogy a hivatalnak ötévente független értékelést kell végeztetnie, megfelelve az (EU) 2019/473 európai parlamenti és tanácsi rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/473 rendelete (2019. március 19.) az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalról (HL L 83., 2019.3.25., 18. o.). 48. cikkében meghatározott jogi kötelezettségnek; megjegyzi, hogy a 2017–2021-es időszakra vonatkozóan a külső értékelő 2022 júliusában benyújtotta a zárójelentés tervezetét, amelyet észrevételezés céljából továbbítottak az igazgatótanács tagjainak; megjegyzi, hogy az értékelés az eredményesség, a hatékonyság, a relevancia, a koherencia és az uniós hozzáadott érték öt kritériuma alapján értékelte a hivatal teljesítményét, összhangban a Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásaival; kiemeli, hogy az értékelés tíz ajánlást vázolt fel, amelyek különböző – pl. szervezeti – szempontokra összpontosítanak, továbbá arra, hogy a szerep és a tevékenységek továbbra is alkalmasak-e az (EU) 2019/473 rendeletben meghatározott célkitűzések eléréséhez, valamint a hivatal konkrét tevékenységeire vonatkoznak;

9.emlékeztet a hivatal alapvető hozzájárulására a közös halászati politika (KHP) megvalósításához, különösen a halászati ellenőrzés, valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem tekintetében; üdvözli a hivatal bérelt nyílt tengeri járőrhajóinak (OPV) megerősítését az uniós és nemzetközi vizeken folytatott halászati ellenőrzések és vizsgálatok elvégzése és a nemzeti hatóságok támogatása érdekében; hangsúlyozza, hogy a hivatal részt vesz az illegális halászat elleni főbb nemzetközi koalíciókban, például a nyugat-afrikai regionális halászati tevékenységek irányításának javítását célzó program (PESCAO) műveletben;

10.megjegyzi, hogy 2022-ben a hivatal 47 592 ellenőrzésről tett jelentést (a tengeren és a szárazföldön), ami 5 167 feltételezett jogsértés feltárásához vezetett, ami a 2021-es adatokhoz képest az ellenőrzések 11%-os csökkenését, illetve a feltételezett jogsértések 28%-os növekedését jelenti; rámutat, hogy a megfigyelt csökkenés nem feltétlenül függ össze a tagállamok ellenőrzési erőfeszítéseinek csökkenésével; felkéri a hivatalt, hogy nyújtson részletesebb tájékoztatást e változások okairól; rámutat, hogy az ellenőrzések és egyéb nyomonkövetési tevékenységek nemcsak a halállományok megfelelő kezelésében játszanak kulcsszerepet, hanem az uniós halászok számára az egyenlő versenyfeltételek biztosításában is;

11.kiemeli a hivatal szerepét a kapacitásépítés és képzés harmadik országok számára történő biztosításában, valamint a hivatal kulcsfontosságú szerepét az egyenlő versenyfeltételek biztosításában valamennyi part menti állammal;

12.kiemeli, hogy a hivatal számára továbbra is hatékonysági előnyt jelent, hogy követi a Bizottság ütemtervét a meglévő szervezeti informatikai rendszereik (SUMMA, odaítélést megelőző és odaítélés utáni e-közbeszerzési modulok, MIPS, AGM, Sysper modulok, PPMT stb.) átvétele tekintetében; megjegyzi, hogy az e rendszerek közötti integrációval kapcsolatban feltárt előnyök mellett további egyértelmű előnyöket jelent a módosítások és frissítések támogatásához kapcsolódó fenntartási költségek csökkentése;

13.üdvözli, hogy a hivatal elfogadja a Bizottságtól és más ügynökségektől kapott intézményközi ajánlati felhívásokat; megjegyzi, hogy a hivatal jelenleg több mint 45, más szervezetek által aláírt keretszerződést alkalmaz; megjegyzi, hogy ez az ügynökségek közötti vezető szerep felváltva történő ellátását is eredményezi, ami összességében hatékonyabbá teszi az ügynökségek közbeszerzési erőfeszítéseit;

14.felhívja a figyelmet a közös adminisztratív feladatok központosítására, amely szintén hasznos eszköznek bizonyult a hatékonyság növelése terén; tudomásul veszi, hogy a pénzügyi műveletek kezdeményezése és ellenőrzése továbbra is központosított, ami lehetővé teszi az ügyletek nagyobb mértékű ellenőrzését, a módszertanok egységesítése és az e területekre vonatkozó ismeretek felhalmozása mellett;

15.megjegyzi, hogy az emberi erőforrások területén további hatékonyságnövekedés érhető el a munkaerő-felvételi eljárások során létrehozott tartaléklisták más ügynökségekkel való megosztása révén, amennyiben a tartaléklisták profilja megfelel a kérelmező ügynökség igényeinek; megjegyzi, hogy ez a gyakorlat lehetővé teszi egy másik ügynökség tartaléklistájának felhasználását anélkül, hogy erőforrás-igényes felvételi eljárást kellene szervezni;

16.nyugtázza a hivatal folyamatos együttműködését az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel (FRONTEX) és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel (EMSA) a nemzeti hatóságok parti őrségi feladatainak támogatása érdekében, összhangban az (EU) 2019/473 rendelet 8. cikkével; úgy véli, hogy ez az együttműködés példa az uniós ügynökségek közötti szinergiára, amelyeknek más területek ügynökségeit is inspirálnia kellene; felhívja a hivatalt, hogy folytassa erőfeszítéseit e tekintetben, és helyénvalónak tartja a hivatal és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség közötti együttműködés fokozását is;

17.megállapítja, hogy 2022. december 31-én a létszámterv 96,10%-ban volt betöltve: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 77 ideiglenes alkalmazott (2021-ben: 65 engedélyezett álláshely) helyén 74 kinevezett ideiglenes alkalmazott dolgozott; megjegyzi, hogy ezen felül 2022-ben 11 szerződéses alkalmazott, hat kirendelt nemzeti szakértő és 16 kölcsönzött alkalmazott és tanácsadó dolgozott a hivatalnál; megjegyzi továbbá, hogy ezen felül összesen 13 szerződéses alkalmazott foglalkoztatását támogatták különböző projektek keretében nyújtott ad hoc támogatások és hozzájárulási megállapodások;

18.tudomásul veszi a 2022 februárjában végrehajtott átszervezést, amelynek célja, hogy a szervezetet hozzáigazítsák a hivatalhoz rendelt további feladatokhoz és erőforrásokhoz annak érdekében, hogy a KHP előírásainak megfelelően megerősítsék a halászat nyomon követésének, ellenőrzésének és felügyeletének támogatásához szükséges operatív kapacitást, beleértve az Egyesült Királysággal kötött kereskedelmi és együttműködési megállapodásból eredő intézkedéseket és a hozzájárulási megállapodások szerinti több új projektet is; kiemeli, hogy a 2021 eleji helyzethez képest a személyzet növekedése közel 50%-os volt, beleértve az ideiglenes alkalmazottakat, a szerződéses alkalmazottakat és a KNSZ-eket is;

19.tudomásul veszi a hivatalnak a személyzettel szembeni egyenlő bánásmód előmozdítására irányuló politikáját és a nemek közötti egyensúlyra irányuló célkitűzését, mind a létszám, mind a besorolási fokozat és a felelősség szintje tekintetében; tudomásul veszi a hivatal teljes személyzetének nemek szerinti megoszlását: 106-ból 54 nő (51%); sajnálatosnak tartja, hogy az AD 8 (adminisztrátorok besorolási csoportja, 8. besorolási fokozat) vagy magasabb besorolási fokozatba tartozó alkalmazottak mindössze 38%-a nő (ugyanúgy, mint 2021-ben); emlékeztet a személyzet nemek közötti egyensúlya biztosításának fontosságára, és felhívja a hivatalt, hogy vegye figyelembe ezt a szempontot a felső- és középvezetésén belüli kinevezések tekintetében; megjegyzi, hogy bár a hivatal 2022-ben nem fogadta el a sokszínűségről és a befogadásról szóló chartát, intézkedéseire a fenntartható fejlődési célok nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 5. céljának való megfelelés érdekében került sor, amint az a célkitűzéseiben szerepel;

20.megjegyzi, hogy 2022. december 31-ig a hivatal 18 tagállamból vett fel alkalmazottakat; megjegyzi, hogy a személyzet 33%-a a hivatal székhelye szerinti tagállam állampolgára; emlékeztet a földrajzi egyensúly fontosságára, és ösztönzi a hivatalt, hogy tegyen további intézkedéseket a kiegyensúlyozott és méltányos földrajzi képviselet biztosítása érdekében;

21.tudomásul veszi, hogy 2022. október 1. óta a hivatal analógia útján alkalmazza a Bizottság munkaidőre és hibrid munkavégzésre vonatkozó szabályait;

22.megjegyzi, hogy 2022-ben a Sysper modulok végrehajtása magában foglalta a „személyes okokkal indokolt szabadság” (CCP) funkció bevezetését, az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak esetében az „NDP Payslips” átvételét, egy új funkció bevezetését, amely lehetővé teszi a külföldről történő távmunkára (alkalmi távmunka) irányuló kérelem benyújtását az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak számára, valamint egy „ad interim” (ADI) munkafolyamatot; ezenkívül bevezették a munkaidőre és a hibrid munkavégzésre vonatkozó új szabályok végrehajtásához kapcsolódó Sysper funkciókat, bevezették a STAGE modult, és elvégezték az EVAL és az OBJ modulok bevezetésének előkészítő munkáját;

23.megállapítja, hogy a hivatal honlapján közzéteszi az igazgatótanácsi tagok és a felső vezetés tagjainak érdekeltségi nyilatkozatait és önéletrajzait; megjegyzi továbbá, hogy a hivatal a teljes átláthatóság és a hivatal tevékenységébe vetett bizalom biztosítása érdekében rendszeresen frissíti az ügyvezető igazgatónak és a személyzetnek az uniós szakpolitikák kialakításában és végrehajtásában részt vevő szervezetekkel és önfoglalkoztató személyekkel tartott valamennyi üléséről készült táblázatot, és megjegyzi, hogy e táblázat elérhető a hivatal honlapján;

24.felhívja a hivatalt, hogy a teljes átláthatóság és a hivatal tevékenységébe vetett bizalom biztosítása érdekében továbbra is rendszeresen frissítse és tegye nyilvánosan hozzáférhetővé az uniós szakpolitikák kialakításában és végrehajtásában részt vevő szervezetekkel vagy önfoglalkoztató személyekkel folytatott releváns ügyvezető igazgatói és személyzeti találkozókra vonatkozó információkat;

25.tudomásul veszi, hogy a hivatal összeférhetetlenségi politikáját alkalmazza a személyzetére, a KNSZ-ekre, a javadalmazásban részesülő külső szakértőkre, a gyakornokokra, valamint az igazgatási és tanácsadó testület tagjaira is; megjegyzi, hogy erről az intraneten és a képzésen keresztül tájékoztatják személyzetet, és az egyéb alkalmazottak és a szakértők nyilatkozatok és titoktartási kötelezettségvállalások aláírásával kötelezettséget vállalnak a megfelelésre; megjegyzi továbbá, hogy a hivatal szerződéseinek általános feltételei külön összeférhetetlenségi rendelkezéseket tartalmaznak a hivatallal szerződéses viszonyban álló vállalkozókra – köztük a szolgáltatásokat nyújtó kölcsönzött munkaerőre – vonatkozóan;

26.tudomásul veszi, hogy a hivatal 2014 óta rendelkezik csalás elleni stratégiával, amelyet rendszeresen frissítenek, és amely jelenleg a kockázatértékelésekben azonosított csalási kockázatok csökkentésére irányuló intézkedések végrehajtására összpontosít; megjegyzi, hogy az igazgatótanács által jóváhagyott legutóbbi, 2022-es frissítés hangsúlyozza az etikával és a feddhetetlenséggel kapcsolatos tudatosság növelésére irányuló folyamatos erőfeszítéseket;

27.megjegyzi, hogy a Számvevőszék szerint a hivatal 2022-ben 90 millió EUR értékű keretszerződést írt alá három nyílt tengeri járőrhajó bérlésére, amelynek kezdeti időtartama 24 hónap, és amely négy alkalommal, minden alkalommal további 12 hónapra, összesen legfeljebb hat évre hallgatólagosan megújítható; emlékeztet arra, hogy az(EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.). (költségvetési rendelet) 1. mellékletének 1.1. pontja lehetővé teszi a négy évnél hosszabb időtartamú keretszerződéseket, de csak kivételes, kellően indokolt esetekben; megjegyzi, hogy a hivatal azzal indokolta a hosszabb szerződést, hogy biztosítani kell a beruházások megfelelő megtérülését a vállalkozók számára, akiknek a hajókat merev héjazatú felfújható csónakokkal kellett felszerelniük; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék ezt az indokolást elégtelennek találta, mivel a felszerelési költségeket a szerződés teljes értékének mindössze 1%-ára becsülték, továbbá a hivatal fenntartotta azt a lehetőséget, hogy az első két év után és minden azt követő év után egyoldalúan felmondja a szerződést, ami aláássa azt az érvet, hogy a vállalkozónak garantált hatéves szerződéses időtartamra volt szüksége ahhoz, hogy biztosítsa a beruházás megtérülését; kiemeli, hogy a Számvevőszék szabálytalannak fogja tekinteni a későbbi kapcsolódó kifizetéseket, amennyiben a szerződést a négyéves határidőn túlra meghosszabbítják; megjegyzi, hogy a hivatal szerint az eljárás előkészítése során úgy ítélték meg, hogy a szokásos négyéves szerződéses időtartamot a piac esetleg nem tekinti elegendőnek a megtérülés biztosításához, továbbá a kapcsolódó keretszerződés tárgyát képező szolgáltatás sikeres nyújtása és folyamatossága döntő fontosságú alapvető műveletei szempontjából;

28.emlékeztet arra, hogy valamennyi közbeszerzési eljárás esetében fontos az ajánlattevők közötti tisztességes verseny biztosítása és az áruk és szolgáltatások lehető legjobb áron való beszerzése, tiszteletben tartva az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét; felhívja a hivatalt, hogy javítsa közbeszerzési eljárásait, biztosítva az alkalmazandó szabályoknak való teljes körű megfelelést annak biztosítása érdekében, hogy azok a lehető legjobb ár-érték arányt érjék el;

29.aggodalmának ad hangot a Számvevőszék azon megállapítása kapcsán, mely szerint a külső szakértők kiválasztására és megbízására alkalmazott eljárásokból rendszeresen hiányzott a megfelelő ellenőrzési nyomvonal, noha azt a költségvetési rendelet 36. cikkének (3) bekezdése előírja; megjegyzi, hogy például nem sikerült elegendő bizonyítékot szerezni arra vonatkozóan, hogy a szakértőket a relatív érdemeikhez kapcsolódó, előre meghatározott kiválasztási kritériumok alapján bízták volna meg feladataikkal, és hogy érvényt szereztek volna a költségvetési rendelet 237. cikkében meghatározott megkülönböztetésmentesség és egyenlő bánásmód elvének; felhívja a hivatalt, hogy erősítse meg a külső szakértők kiválasztására és szerződtetésére vonatkozó belső eljárásait, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az e tekintetben tett lépésekről;

30.aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék szerint 2022 májusában a hivatal hirdetmény előzetes közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indított az EU és az Egyesült Királyság közötti vizeken használandó nyílt tengeri járőrhajó bérlésére, és 2022 júniusában aláírta a szerződést annak érdekében, hogy áthidalja a korábbi és a jövőbeli szerződések közötti szakadékot egy folyamatban lévő nyílt eljárás keretében, amely az eredetileg vártnál hosszabb ideig tartott; tudomásul veszi, hogy a hivatal a költségvetési rendeletben foglalt kivétel alkalmazásával indokolta a sürgősséget előre nem látható eseményekre hivatkozva, amely kivételt a költségvetési rendelet I. melléklete 11.1. pontjának c) alpontja tesz lehetővé; megjegyzi, hogy a Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy bár a sürgősséget előidéző tényezők némelyike valószínűleg nem volt előre látható, néhány más tényező viszont igen, és az a tény, hogy ezeket nem vették kellően figyelembe, azt jelzi, hogy a hivatal a három hajó bérlésére irányuló közbeszerzést rosszul tervezte meg és irányította; felhívja a hivatalt, hogy orvosolja és igazítsa ki a Számvevőszék által jelzett tervezési és közbeszerzési irányítási hiányosságokat, és a lehető leghamarabb számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az e tekintetben hozott intézkedésekről;

31.tudomásul veszi, hogy az ügynökség nem hajtotta végre a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) tanúsítását, mivel erőfeszítéseit más projektek támogatására fordította; emlékeztet arra, hogy e rendszer célja a szervezetek környezeti teljesítményének folyamatos javítása; ösztönzi a hivatalt, hogy tegyen lépéseket az EMAS-tanúsítás végrehajtása érdekében;

32.a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2024. április 11-i állásfoglalására Elfogadott szövegek, P9_TA(2024)0280..