1.megjegyzi, hogy a költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeképpen a költségvetés végrehajtási aránya a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében 96,62% volt 2022-ben, ami 2021-hez képest 2,10%-os csökkenést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok folyó évi végrehajtási aránya 79,73%-os volt, ami 2021-hez képest 3,78%-os csökkenést jelent; üdvözli az ügynökség erőfeszítéseit, hogy tovább csökkentette a késedelmes kifizetések arányát a 2020. évi 32,8%-ról és a 2021. évi 7,8%-ról 2022-ben 7,2%-ra; ugyanakkor aggodalommal veszi tudomásul, hogy továbbra is érvényes a Számvevőszék azon észrevétele, amely hangsúlyozza, hogy az ügynökségnek a késedelmes fizetésekkel kapcsolatos kihívásokkal kell szembenéznie; osztja a Számvevőszék azon véleményét, miszerint ez a visszatérő hiányosság reputációs kockázatnak teszi ki az ügynökséget;

2.megállapítja, hogy a 2021-ről 2022-re átvitt pénzeszközök (C8) végrehajtási aránya alacsony (85%), ami 3,8 millió EUR összegű fel nem használt előirányzathoz vezetett; aggodalommal jegyzi meg, hogy a 2022-ről 2023-ra átvitt, a jelenlegi költségvetéshez kapcsolódó előirányzatok szintje viszonylag magas, 17%, illetve 32,5 millió EUR; megállapítja továbbá, hogy a pénzügyi év végén az ügynökség többlete (költségvetési eredmény) tekintetében az elmúlt években (2020–2022) növekvő tendencia figyelhető meg, és 2022-ben ez a többlet 10,3 millió EUR volt, ami több mint kétszerese a 2021. évi összegnek (5,1 millió EUR); megállapítja, hogy az ügynökség 2022. évi konszolidált éves tevékenységi jelentése (CAAR) és a Parlament által az ügynökség 2021. évi költségvetésének végrehajtásáról hozott mentesítési határozatot nyomon követő ügynökségi jelentés szerint az ügynökség értékelte a pénzügyi év végén jelentkező magas szintű többlet kiváltó okait és az átvitt összegek költségvetési végrehajtása terén elért teljesítményt; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy az ügynökség cselekvési tervet is készített; felhívja az ügynökséget, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatban elért haladásról;

3.megjegyzi, hogy az ügynökség 2022. évi végleges költségvetése egy 4,3 millió EUR összegű első módosítás eredménye, amely Dánia 2022. évi hozzájárulására vonatkozik, valamint egy 1,1 millió EUR összegű második módosításé, amely a hozzájárulásról szóló megállapodásokat és a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat érinti;

4.az ügynökség konszolidált éves tevékenységi jelentése alapján elégedetten jegyzi meg, hogy az ügynökség fő teljesítménymutatókat és munkaprogram-mutatókat alkalmazott a tevékenységei által nyújtott hozzáadott érték értékelésére, valamint egyéb intézkedéseket vezetett be költségvetési gazdálkodásának javítására 2022-ben; megjegyzi, hogy az ügynökség 15 fő teljesítménymutatót (KPI) és 56 munkaprogram-mutatót (WPI) követett nyomon; megjegyzi, hogy 10 KPI és 40 WPI elérte vagy meghaladta a kitűzött célokat; ebben az összefüggésben nagyra értékeli, hogy a korábbi évekhez képest néhány fő teljesítménymutató az ügynökség által támogatott műveletek számát (2 758) és a tevékenységi napok számát (394) illetően növekedett, valamint hogy nőtt az Europol Információs Rendszerben (EIS) és a QUEST-ben végzett keresések száma (13 millió) és az EIS-ben a határokon átnyúló bűncselekmények tekintetében személyekhez kapcsolódóan végzett ellenőrzések száma (2 339);

5.elismerését fejezi ki az ügynökségnek az Europol 2020+ stratégiában meghatározott öt többéves stratégiai prioritás megvalósításában elért jelentős eredményeiért; megemlíti különösen az információkezelési egység (IMU) létrehozását, az IKT-stratégia kidolgozását, amely várhatóan segíti az ügynökség információkezelési stratégiájának végrehajtását, valamint az IKT-szolgáltatás előrehaladásának nyomon követésére szolgáló új üzleti érték modell bevezetését; megjegyzi, hogy az Europol Innovációs Műhelye az IMU részévé vált egy olyan struktúrában, amely várhatóan szorosabb együttműködéshez fog vezetni, amire a felülvizsgált Europol-rendelet végrehajtása során van szükség, és hogy elindította az Europol eszköztárát, hogy támogassa a kutatást és az innovációt a tagállamokban, ösztönözze a tapasztalatcserét és előmozdítsa a szinergiákat; emellett megemlíti a digitális támogató egység elindítását, amelynek célja, hogy hatékony és eredményes választ adjon a tagállamok és az ügynökség vizsgálati igényeire, különös tekintettel a digitális kriminalisztikai támogatást igénylő összetett esetekre;

6.elismerését fejezi ki az ügynökség gyors reagálási képességével és a tagállamoknak az Ukrajna elleni jogellenes és provokáció nélkül indított orosz inváziót követően a bűncselekmények elleni küzdelemben nyújtott támogatásával kapcsolatban, például hogy szakértőket és vendégtiszteket küldött, hogy támogassák az Ukrajnával határos országok helyi bűnüldöző hatóságait, illetve a háborúval összefüggésben szankcionált személyek és jogi személyek tulajdonában lévő, bűncselekményből származó vagyont vizsgáló pénzügyi nyomozásokat; megjegyzi továbbá, hogy 2022-ben az ügynökség több fenyegetésértékelést is készített a háború lehetséges következményeiről, valamint korai előrejelzéseket és hírszerzési értesítéseket adott ki például a fegyverkereskedelemről és az emberkereskedelemről; arra bátorítja az ügynökséget, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt az Unió és a tagállamok e téren tett intézkedéseinek támogatása érdekében; megjegyzi, hogy a jogellenes katonai invázió humanitárius válságot okozott, és nagyszámú menekültet kényszerített arra, hogy Ukrajnából az Unióba meneküljön, ami azt jelenti, hogy az opportunista bűnözői hálózatok kihasználhatják ezt a helyzetet bűnözői tevékenységeik előmozdítására; kiemeli továbbá, hogy az ügynökség hatásköreinek a tagállamok támogatása, valamint a magánfelekkel, harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel való együttműködés tekintetében történő kiterjesztése további belső és külső felügyeleti mechanizmusok létrehozását tenné szükségessé az uniós jog tiszteletben tartásának garantálása és az alapvető jogok védelmének biztosítása érdekében;

7.tudomásul veszi, hogy az ügynökség továbbra is szorosan együttműködött az eu-LISA-val az utazási kérelmek Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerből (ETIAS) származó adatainak az Europol-adatokkal való automatizált összevetésének kialakítása érdekében; megjegyzi, hogy az ETIAS bevezetését a Tanács határozata 2023 novemberére halasztotta; nagyra értékeli, hogy az ügynökség 2022-ben kibővítette együttműködését az Európai Ügyészséggel (EPPO), mivel az év végéig 21 jelentős EPPO-műveletet támogatott az adócsalás területén;

8.elismeréssel veszi tudomásul, hogy az ügynökség felülvizsgálta az Europol 2020+ stratégiáját, és stratégiai prioritásait hozzáigazította a tagállamok jelenlegi operatív igényeihez és az előttük álló biztonsági fenyegetésekhez, ezáltal törekedve az ügynökség teljesítményének javítására; ezzel összefüggésben megemlíti az új stratégiai prioritást, amelynek célja, hogy a határokon átnyúló együttműködés és együttes fellépés érdekében egyesítse az érintett partnereket, többek között a schengeni társult országokat, az Interpolt és a bel- és igazságügy területén működő uniós ügynökségeket;

9.az ügynökség által a Parlament írásbeli választ igénylő kérdéseire adott válaszok alapján elismeréssel jegyzi meg, hogy az ügynökség kiterjesztett intézkedéseket és gyakorlatokat vezetett be a hatékonyság és a hatékonyságnövekedés érdekében az alapvető szervezeti IKT-megoldások (kiszervezés helyett a házon belüli megoldások), a humánerőforrás-szolgáltatások digitalizációja (elektronikus munkaerő-felvétel, e-képzés), valamint a költségvetés végrehajtásának, a betöltetlen álláshelyek arányának, a közbeszerzési eljárások szerződéses felső korlátainak és a környezetvédelmi mutatóknak a nyomon követésére szolgáló eszközök terén; elismerését fejezi ki az ügynökségnek, hogy bevezette a közbeszerzési igazgatási eszközt, valamint hogy megosztotta a közbeszerzési eljárásokat más ügynökségekkel;

10.megjegyzi, hogy az Unió interoperabilitási menetrendjének tervezésében bekövetkező változás következtében újra kellett tervezni az ügynökség belső tevékenységeit és erőforrásait, ami további alkalmazottak felvételét tette szükségessé; ezzel összefüggésben tudomásul veszi azt a megállapodást, amelynek értelmében 2024-től az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség 25 alkalmazottja támogatja az ügynökséget az interoperabilitási menetrendben vállalt kötelezettségeinek teljesítésében; emellett megemlíti az ügynökségnek az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációs eljárásokhoz kapcsolódó erőforrásaira nehezedő terhet, mivel az ügynökség 25 alkalmazottja az európai adatvédelmi biztos ajánlásai nyomán hozott intézkedésekhez van rendelve; elismerését fejezi ki az ügynökségnek az európai adatvédelmi biztossal folytatott szoros együttműködéséért, valamint azért, hogy foglalkozott az európai adatvédelmi biztos által a különböző rendszerek, például az EPRIS, az ADEP, a SIS, a PERCI és a QUEST+ használatára vonatkozóan megfogalmazott ajánlásokkal; tudomásul veszi az ügynökségnek a PERCI (az illegális online tartalmakkal foglalkozó uniós platform) bevezetésének késedelmével kapcsolatos észrevételét, miszerint a késedelem annak tudható be, hogy az európai adatvédelmi biztos véleményei és az azt követő ajánlások hatással voltak a kiemelt operatív jelentőségű fejlesztésekre; elismerését fejezi ki amiatt, hogy az ügynökség kijelölte saját alapjogi tisztviselőjét, aki minden tevékenysége és feladata során támogatni fogja az ügynökséget az alapvető jogok tiszteletben tartásának biztosításában;

11.elismerését fejezi ki az ügynökségnek azért, hogy 2022-ben nyilvántartásba vették a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS); elismerését fejezi ki továbbá az ügynökségnek a zöld közbeszerzési kritériumok alkalmazásáért, valamint azért, hogy beépítette az ügynökség környezetvédelmi politikáját és célkitűzéseit a közbeszerzési eljárásaiba; megjegyzi, hogy az ügynökség megvalósíthatósági tanulmányt kezdeményezett az ügynökség 2030-ra vonatkozó környezetvédelmi jövőképének kidolgozása céljából, hogy meghatározza az ügynökség üvegházhatásúgáz-kibocsátására vonatkozó csökkentési célokat és az e célok eléréséhez szükséges javító intézkedéseket; felkéri az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot e tanulmány eredményéről; felkéri az ügynökséget, hogy mind infrastruktúrája, mind belső folyamatai tekintetében fontolja meg köztes, fenntartható és energiahatékony megoldások alkalmazását is, mint például a digitális eszközök fokozott használata és a dokumentumkezelés;

12.megjegyzi, hogy 2022. december 31-én a létszámterv végrehajtása 99,41%-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 686 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből 682 volt betöltve (2021-ben 615); megjegyzi, hogy ezen felül 236 szerződéses alkalmazott (ebből 19-et támogatások/megállapodások keretében finanszíroztak) és 55 kirendelt nemzeti szakértő dolgozott az ügynökségnél 2022-ben, az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 235-ből, illetve 71-ből; megjegyzi azt is, hogy a 2022-es létszámterven kívül 11 további ideiglenes alkalmazotti álláshelyet töltöttek be korlátozott időtartamra, hogy minimális szinten tartsák az üres álláshelyek számát; megjegyzi, hogy az ügynökség a kirendelt nemzeti szakértők öt kategóriáját különbözteti meg, amelyek közül négy kategória nem, vagy csak korlátozott mértékben terheli az ügynökség költségvetését, és további 152 személyt jelent, így 2022-ben a kirendelt nemzeti szakértők teljes száma 207; elismerését fejezi ki amiatt, hogy 2022-ben alacsony, 0,6%-os volt az üres álláshelyek aránya az ügynökségnél, amely jóval alatta van az éves célnak, amely 2%-ban határozza meg az üres álláshelyek maximális arányát; megjegyzi továbbá, hogy a fluktuáció aránya a 2021-es 6,9%-ról 2022-ben 9,12%-ra emelkedett az ügynökségnél;

13.kiemeli, hogy az Ukrajna elleni 2022. évi orosz invázió miatt az ügynökség több tagállamba, például Litvániába, Szlovákiába, Magyarországra, Romániába vagy Bulgáriába, valamint a partnerországokba, például Moldovába költségtérítés nélkül kirendelt nemzeti szakértőkből álló operatív csoportokat telepített, ezáltal növelve a költségtérítés nélkül kirendelt nemzeti szakértők alkalmazását; rámutat, hogy a költségtérítés nélkül kirendelt nemzeti szakértők jövedelme továbbra is a nemzeti döntésektől függ, és hogy számos tagállam úgy döntött, hogy ilyen helyzetekben nem folyósítja tovább a fizetést, így csak a számukra napidíjként kifizetett összegekre számíthatnak; emlékeztet arra, hogy bár a napidíjat háromévente az inflációs adatoknak megfelelően ki kell igazítani a korrekciós együtthatóval, és annak kompenzálnia kell a magasabb megélhetési költségeket, ezek az arányok az elmúlt 6 évben változatlanok maradtak; felhívja az ügynökséget, hogy kezdjen érdemi párbeszédet a Bizottsággal és az illetékes nemzeti hatóságokkal az ügynökség által alkalmazott valamennyi szakértő méltányos díjazásának biztosítása érdekében;

14.aggodalommal jegyzi meg, hogy az ügynökségen belüli nemi megoszlást illetően a férfiak aránya 2022-ben a felső- és középvezetők körében 82% (28 férfi és 6 nő), az igazgatótanácsban 75% (38 férfi és 13 nő), a teljes személyzet körében pedig 65% volt (556 férfi és 295 nő); elismeri, hogy az ügynökség által 2022-ben foglalkoztatott nők aránya (35%) (az Eurostat 2021. évi statisztikái alapján) meghaladja az Unióban a bűnüldözésben (rendőrtisztek, hivatásos bírák és büntetés-végrehajtási alkalmazottak) foglalkoztatott nők átlagát (21,6%); emlékeztet a nemek közötti egyensúly biztosításának fontosságára, és felhívja az ügynökséget, hogy vegye figyelembe ezt a szempontot a személyzet jövőbeli felvétele, valamint a felső és középvezetésen belüli kinevezések tekintetében; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az ügynökség igazgatótanácsi tagjainak kinevezésekor tartsák szem előtt a nemek közötti egyensúly biztosításának fontosságát;

15.megállapítja, hogy 2022-ben az ügynökség orvosi szolgálata három esetben számolt be kiégésről; megállapítja továbbá, hogy az ügynökség olyan intézkedéseket hajtott végre személyzete jóllétének javítása érdekében, mint például a foglalkozás-egészségügyi és életmódbeli tanácsadás, az orvosi ajánlásra biztosított részmunkaidős munkarend, beutalás egészségügyi szakemberekhez, valamint a vezetőséget támogató személyzetnek nyújtott tanácsadás; megjegyzi, hogy az igazgatótanács egyetértett azzal, hogy a munkaidőről és a hibrid munkavégzésről szóló C (2022) sz. bizottsági határozatot analógia útján az ügynökségre is alkalmazzák, amely határozat a munkaidőre és a távmunkára vonatkozó korábbi végrehajtási rendelkezések helyébe lépett, és amelynek célja egy olyan keret biztosítása, amelyben az irodai munkavégzés és a távmunka egyenértékű munkavégzési módnak minősül; felhívja az ügynökséget, hogy folytassa a kiégési esetek csökkentésére irányuló megoldások feltárását, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az elért eredményekről;

16.megjegyzi, hogy az ügynökség által a Parlament írásbeli választ igénylő kérdéseire adott válaszok szerint, bár az ügynökség nem hajtotta végre a sokféleségről és befogadásról szóló chartát, bevezette a sokféleségre és befogadásra vonatkozó saját stratégiáját; megjegyzi továbbá, hogy 2022-ben az ügynökség felülvizsgálta és elfogadta a személyek méltóságának védelmére, valamint a pszichológiai és szexuális zaklatás megelőzésére vonatkozó politikáról szóló igazgatótanácsi határozat végrehajtására vonatkozó eljárási kézikönyvet; megjegyzi, hogy a 2017–2022 közötti időszakban az ügynökség külső jogi tanácsadást kért két állítólagos zaklatási ügyben; megjegyzi, hogy 2022-ben egyetlen, az ügynökség személyzetével kapcsolatos zaklatási ügy sem került bíróság elé; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy szilárd zaklatásellenes keretek álljanak rendelkezésre, különösen a rendkívül feszült és megterhelő munkakörnyezetekben; felkéri az ügynökséget, hogy vezessen be képzési rendszert mind az újonnan érkezők, mind a meglévő személyzet számára;

17.tudomásul veszi a számvevőszéki jelentés azon észrevételét, hogy 2022-ben az ügynökség 3,3 millió EUR összegű támogatást fizetett egy tagállam nemzeti rendőrsége tevékenységeinek finanszírozására, ebből 1,4 millió EUR-t öt hajó beszerzésének megtérítésére, valamint 7%-os tartalékot a kapcsolódó általános költségekre, beleértve a héát is; megjegyzi, hogy a Számvevőszék értékelése szerint a rendőrségi képzésre szánt hajók beszerzése tekintetében a költségvetési rendelet 186. cikke (4) bekezdésének c) pontjára tekintettel a héát nem kellett volna megtéríteni, mivel a kedvezményezett közjogi hatóság, és hatósági tevékenységet folytat, és ezért a támogatásnak ezt a 0,2 millió EUR összegű részét szabálytalannak ítélték; az ügynökség válasza alapján elismeri, hogy tekintettel az Európai Unió tagállamainak különleges intervenciós egységei közötti együttműködés javításáról szóló 2008/617/IB tanácsi határozat 5. cikkére, amely előírja, hogy a különleges intervenciós egységeknek biztosítaniuk kell a közös képzéseket és gyakorlatokat, mivel a működési támogatás egy tagállam által koordinált különleges intervenciós egységek tevékenységeire vonatkozott, az ügynökség úgy ítélte meg, hogy a költségvetési rendelet 186. cikke (4) bekezdésének c) pontja és a Bizottság támogatások kezelésére vonatkozó megfelelő egyedi végrehajtási iránymutatása szerint a héa elszámolható költségnek minősül, ha az alkalmazandó nemzeti jogszabályok értelmében nem igényelhető vissza, és a biztonság területén végzett képzéshez, tájékoztatáshoz vagy hasonló tevékenységekhez kapcsolódik, kivéve a tagállamok által állami hatóságként eljárva fizetett héát, különösen akkor, ha magánvállalkozások nem tudták biztosítani a kapcsolódó szolgáltatásokat; végül a jövőre vonatkozóan megjegyzi, hogy az ügynökség kötelezettséget vállalt arra, hogy a Számvevőszék észrevételeinek fényében értékeli, hogy a működési támogatásokban elszámolható-e a héa;

18.tudomásul veszi az ügynökségnek az átláthatóság, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmének biztosítására irányuló meglévő intézkedéseit és folyamatos erőfeszítéseit; elégedetten veszi tudomásul, hogy az igazgatótanács és a felső vezetés tagjainak érdekeltségi nyilatkozatait és önéletrajzait közzétették az ügynökség honlapján; felhívja az ügynökséget, hogy vegyen fontolóra olyan intézkedéseket, amelyek megakadályozzák a forgóajtó-jelenséget is;

19.megjegyzi, hogy 2022 folyamán az ügynökség hat ügyet kezelt az összeférhetetlenséggel kapcsolatban, amelyek közül két ügyben a tanácsadók kiválasztási eljárásban betöltött szerepét vizsgálta, egy másik ügy egy sikeres pályázó felvétele során merült fel, mielőtt megkezdte volna munkáját az ügynökségnél, két ügy pedig olyan alkalmazottakat érintett, akiknek a szolgálati jogviszonya már megszűnt; megjegyzi továbbá, hogy ezekkel a helyzetekkel kapcsolatban megfelelő intézkedéseket hoztak, beleértve a szolgálati jogviszony megszűnését követő foglalkoztatás feltételekhez kötött engedélyezését is; tudomásul veszi, hogy az ügynökség 2022-ben egy olyan üggyel foglalkozott, amikor visszaélést jelentettek be, amelyet úgy zártak le, hogy nem hoztak további intézkedést a szakmai kötelezettségek esetleges megsértése miatt;

20.aggodalmát fejezi ki az ügynökség személyzete körében előforduló összeférhetetlenségekről szóló médiabeszámolók miatt; megjegyzi, hogy 2023 decemberében az európai ombudsman úgy határozott, hogy vizsgálatot indít annak kivizsgálására, hogy az ügynökség hogyan kezelte azt a helyzetet, hogy a személyzet két volt tagja a gyermekek online szexuális zaklatása elleni küzdelem területén vállalt állásokat; megjegyzi, hogy az első alkalmazott 2022 elején csatlakozott egy jelentős technológiai érdekelt félhez, a második pedig ugyanahhoz az érdekelt félhez csatlakozott, amelyhez az év során később egy igazgatótanácsi tag is; tudomásul veszi az ügynökség válaszát, és kéri, hogy alaposan vizsgálják ki az állításokat, és számoljanak be az eredményekről a mentesítésért felelős hatóságnak;

21.tudomásul veszi a számvevőszéki jelentés azon észrevételét, hogy a 2020 és 2022 közötti időszakban az ügynökség napidíjat fizetett három kirendelt nemzeti szakértőként foglalkoztatott holland állampolgárnak; megjegyzi, hogy mivel az ügynökség székhelye Hollandiában van, az ügynökség belső szabályai szerint a három kirendelt nemzeti szakértő nem volt jogosult ezekre a juttatásokra; megjegyzi továbbá, hogy bár 2022 decemberében az ügynökség megszüntette a napidíjak folyósítását a három kirendelt nemzeti szakértőnek, úgy határozott, hogy nem követeli vissza az említett időszakban teljesített többletkifizetéseket; megjegyzi, hogy az e kifizetésekhez kapcsolódó teljes összeg 155 553 EUR volt, amelyből 2022-ben 90 605 EUR-t fizettek ki; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy három éven át hiányosságok merültek fel az ügynökség előzetes ellenőrzéseivel kapcsolatban; megjegyzi, hogy az ügynökség által a Számvevőszék észrevételére adott válasz szerint az ügynökség javította az előzetes ellenőrzéseket annak érdekében, hogy a kifizetés előtt megbizonyosodjon a személyzet pénzügyi jogosultságainak jogszerűségéről;

22.elismerését fejezi ki az ügynökségnek a függőben lévő ellenőrzési ajánlások végrehajtása terén elért eredményekért, amelyek során 2022-ben a kritikus vagy nagyon fontos ajánlások 89%-át végrehajtották; megjegyzi, hogy 2022 végén hét (végrehajtásra szánt és alkalmazandó) nagyon fontos ajánlás még függőben volt, amelyek 2018-ban, 2019-ben és 2021-ben elvégzett ellenőrzésekről szóló jelentésekhez kapcsolódtak; megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) közzétette az ügynökség 2022–2024-es időszakra vonatkozó stratégiai belső ellenőrzési tervét, amely három témára terjed ki, többek között a DG HOME-mal kötött koordinációs és munkamegállapodásokra vonatkozóan 2022-ben végzett ellenőrzésre, amelynek eredményei 2023-ban várhatók;

23.megjegyzi, hogy az ügynökség mennyiségi mérések és minőségi szempontok – többek között 76 belsőkontroll-mutató – alapján önértékelést végzett belső kontrollrendszere hatékonyságáról, amely szerint a belső kontrollrendszer összes eleme rendelkezésre állt és integrált módon működött, és 2022-ben nem találtak jelentős hiányosságot a belső kontrollokban; megjegyzi, hogy az ügynökség belső ellenőrzési részlege 2022-re vonatkozóan befejezte az ügynökség belső ellenőrzési keretrendszerének felülvizsgálatát, és arra a következtetésre jutott, hogy az ügynökség szilárd belső ellenőrzési rendszerrel rendelkezik;

24.tudomásul veszi, hogy az ügynökség 2022-ben kockázatkezelési politikát dolgozott ki és tett közzé; megjegyzi továbbá, hogy az ügynökség szervezeti kockázati profilját 2022-ben a következők jellemezték: bővülő megbízatás és egyre több feladat; a személyes adatok kezeléséhez szükséges alapvető fontosságú IKT-megoldások sikeres leszállítása iránti növekvő igény; az ukrajnai háborúból eredő biztonsági és bűnüldözési hatások mérséklésére adott folyamatos válaszok; valamint a felügyeleti és kapcsolódó ellenőrzési tevékenységek fokozása (többek között az adatvédelem terén); elismerését fejezi ki az ügynökségnek amiatt, hogy 2022-ben elfogadta a 2022–2024-es időszakra vonatkozó felülvizsgált csalás elleni stratégiáját, amely tükrözi az elveket, a csalással kapcsolatos kockázatok értékelését, a csalás elleni célkitűzéseket és intézkedéseket, valamint a 2017–2020-as időszakra vonatkozó csalásellenes stratégia végrehajtásának felülvizsgálatát; megjegyzi, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálatot végzett (az ügynökség egyik alkalmazottjának helytelen kiküldetési költségelszámolásait illetően), amelyről 2022-ben adtak ki jelentést; megjegyzi, hogy ebben az ügyben az ügynökség döntéshozatala még az utolsó szakaszban van; felhívja az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak ezen ügy alakulásáról és az ügyben hozott határozatról;

25.megjegyzi, hogy az ügynökség folytatta a különböző intézkedések végrehajtását, hogy fokozza a nyilvános és online jelenlétét: podcast-sorozatot indított, frissítette a weboldalát, konferenciákat szervezett, jelentéseket tett közzé (például a „Spotlight Report” sorozat és a megújult „In Brief” jelentés), és növelte jelenlétét a közösségi médiában (2022-ben több mint 1 100 bejegyzést tett közzé); ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a nagy hatású sajtóorgánumokban megemlített médiahivatkozások száma növekedett, és 2022-ben 2021-hez képest jelentősen emelkedtek az ügynökség közösségimédia-mérőszámai;

26.felhívja az ügynökséget, hogy hozzon intézkedéseket az uniós átláthatósági szabályoknak, valamint az alapvető jogoknak, az adatvédelmi normáknak és az elszámoltathatóságnak való teljes körű megfelelés biztosítása érdekében, többek között a más ügynökségekkel való együttműködés során is; úgy véli, hogy a fokozott átláthatóság biztosítása érdekében nyilvánosságra kell hozni az ügynökség és harmadik felek közötti találkozókat és interakciókat; üdvözli e tekintetben az ügynökség alapjogi tisztviselőjének kinevezését;

27.megjegyzi, hogy 2022. szeptember 16-án az európai adatvédelmi biztos azt kérte az Európai Unió Bíróságától, hogy semmisítse meg a módosított Europol-rendelet két rendelkezését, nevezetesen a 74a. és 74b. cikket, azzal érvelve, hogy azok súlyosan aláássák az egyének személyes adataikhoz kapcsolódó jogbiztonságát és veszélyeztetik az európai adatvédelmi biztos függetlenségét; tudomásul veszi továbbá a Törvényszék T-578/22. sz. ügyben 2023. szeptember 6-án hozott végzését, amely szerint az európai adatvédelmi biztos által a módosított Europol-rendelet ellen benyújtott kereset elfogadhatatlannak minősül, és ami a vitatott rendelkezéseknek az európai adatvédelmi biztos 2022. január 3-i határozatára gyakorolt esetleges hatásait illeti, az európai adatvédelmi biztos nem hivatkozhat ezekre keresetének alátámasztása érdekében; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos fellebbezett a T-578/22. sz. ügyben, és hogy az (EU) 2016/794 rendelet értelmében megbízatásának része, hogy felügyelje a személyes adatok ügynökség általi kezelésének jogszerűségét; üdvözli az ügynökség azon erőfeszítéseit, hogy foglalkozzon az európai adatvédelmi biztos ajánlásaival, különösen azt, hogy időközben a módosított Europol-rendelet hatálybalépése előtti valamennyi hozzájárulást az érintettek valamely kategóriájához sorolták;

28.emlékeztet az európai adatvédelmi biztos által az ügynökségről készített, 2022. december 16-i ellenőrzési jelentés megállapításaira, amelynek elkészítése során az adatvédelmi biztos célzottan ellenőrizte az ügynökség birtokában lévő, harmadik országok állampolgáraira vonatkozó adatállományokat; emlékeztet arra, hogy az európai adatvédelmi biztos megállapította, hogy a partnerek által a kiskorúakról (köztük a 15 év alatti kiskorúakról) szolgáltatott információk értékelésének általános folyamata egyértelmű és jól kidolgozott; emlékeztet arra, hogy az európai adatvédelmi biztos több olyan esetet is talált, amikor előfordulhat, hogy nem felel meg a „feltétlenül szükséges arányosság” küszöbének, ha egy szervezett bűnözői csoport tágabb keretein belül a jelek szerint viszonylag kisebb jogsértésben részt vevő kiskorúak adatait (a minősítés szempontjából) azonos szintű gyanúsítottak adataiként kezelik; hangsúlyozza, hogy az ügynökség köteles tiszteletben tartani az Europol-rendelet 30. cikkének (1) bekezdésében megállapított „feltétlenül szükséges arányosság” elvét;

29.a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2024. április 11-i állásfoglalására Elfogadott szövegek, P9_TA(2024)0280..