1.megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2022. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés folyó évi végrehajtási aránya 99,56%-os szintet ért el, ami 2021-hez képest 1,05%-os mértékű növekedést jelent; megállapítja továbbá, hogy a folyó évi kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 87,00%-os volt, ami 2021-hez képest 3,00%-os növekedést jelent;

2.üdvözli, hogy a hatóság továbbra is fő teljesítménymutatókat alkalmaz tevékenységeinek és eredményeinek értékelésére a munkaprogramban kitűzött célok elérése tekintetében; megjegyzi, hogy 2022-re a hatóság munkaprogramjához öt vertikális prioritást (pl. a felügyeletre és szanálásra vonatkozó prudenciális keret nyomon követése és aktualizálása, az uniós szintű stresszteszt-keret felülvizsgálata és megerősítése) és két horizontális prioritást (a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok mérésére és kezelésére szolgáló eszközök biztosítása, valamint a Covid19 hatásának nyomon követése és enyhítése) határozott meg; megjegyzi, hogy 2022-ben a hatóság a munkaprogramjában meghatározott mintegy 250 feladat 95%-át hajtotta végre, beleértve azon feladatok 15%-át, amelyeket az év során kellett hozzáadni a munkaprogramhoz; elismeri továbbá, hogy ez javulást jelent az előző évhez képest;

3.tudatában van annak, hogy Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan agressziós háborúja arra késztette a hatóságot, hogy a hatáskörébe tartozó területeken mérlegelje a konfliktusból eredő kihívásokat és bizonytalanságokat, és megfelelően kezelje azokat; üdvözli, hogy ennek eredményeként a hatóság jelentős hangsúlyt helyezett a bankokat és a pénzügyi ágazatot érintő kockázatok értékelésére, és lépéseket tett az ágazat nyomon követése érdekében; megjegyzi továbbá, hogy a hatóság a kiszabott szankciók alkalmazásához és végrehajtásához való hozzájárulásra, valamint a konfliktus által érintett személyek számára közvetlenül relevánsabb szintre összpontosított, üdvözli a hatóságnak a pénzügyi rendszerhez való hozzáférés megkönnyítése érdekében tett erőfeszítéseit;

4.megjegyzi, hogy 2022-ben a hatóság tevékenységének fontos mozgatórugói közé tartozott az (EU) 2022/2554 rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2554 rendelete (2022. december 14.) a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról (HL L 333., 2022.12.27., 1. o.). és az (EU) 2022/2556 irányelv Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2556 irányelve (2022. december 14.) a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciája tekintetében a 2009/65/EK, a 2009/138/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU, a 2014/65/EU, az (EU) 2015/2366 és az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról (HL L 333., 2022.12.27., 153. o.). (a digitális működési rezilienciáról szóló rendelet és irányelv), valamint az (EU) 2023/1114 rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1114 rendelete (2023. május 31.) a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról (HL L 150., 2023.6.9., 40. o.). (a kriptoeszközök piacairól szóló rendelet) elfogadásához vezető jogalkotási eljárások formálásához való hozzájárulás a digitális pénzügyi szolgáltatásokkal és a kapcsolódó kérdésekkel összefüggő különböző tanácsadási kérésekre adott válaszok révén; megjegyzi, hogy egy másik központi kérdés a pénzügyi rendszer pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megakadályozása volt; megjegyzi továbbá, hogy a bankokra vonatkozó releváns környezetvédelmi, társadalmi és irányítási keret kidolgozása, valamint a Covid19 mérlegükre gyakorolt hatásának nyomon követése továbbra is a hatóság munkájának homlokterében maradt; tudomásul veszi, hogy a hatóság az 1093/2010/EU rendelettel összhangban aktualizálta a 2022–2023-as időszakra vonatkozó szakértői értékelési munkatervét is;

5.üdvözli, hogy a közbeszerzés területén a hatóság azt a megközelítést alkalmazza, hogy más ügynökségeket is felkér a nyílt közbeszerzési eljárásaiban való részvételre, amennyiben azok más ügynökségek érdeklődésre is számot tarthatnak; megjegyzi, hogy 2022-ben a hatóság volt a vezető ügynökség egy intézményközi közbeszerzési eljárásban, amelyben az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) is részt vett; megjegyzi továbbá, hogy a hatóság sok olyan intézményközi eljárásban is részt vett, amelyeket másik uniós intézmény, szerv vagy hivatal, elsősorban a Bizottság által irányított; megállapítja, hogy 2022-ben a hatóság 96 hatályos keretszerződésének 77%-át más uniós intézmények, szervek vagy hivatalok szerezték be;

6.megjegyzi, hogy az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága, amelyet a hatóság, az EIOPA, az ESMA, a Bizottság és az Európai Rendszerkockázati Testület alkot, kulcsfontosságú fórum a közös szabályozási kérdések megvitatásához és közös kezdeményezések elfogadásához; emlékeztet arra, hogy a közös kezdeményezések különböző nézőpontokat egyesítenek, csökkentik a tevékenységek megkettőzését, fokozzák a tanulást és erősítik a résztvevők közötti kapcsolatokat;

7.üdvözli, hogy a hatóság széles körű együttműködést és erőforrás-megosztási kezdeményezéseket folytat különböző ügynökségekkel, például az ESMA-val számviteli szolgáltatásokat oszt meg és az EIOPA-val közös biztonsági tisztviselőt foglalkoztat, valamint üdvözli a közös informatikai projekteket, a karrierfejlesztésbe való befektetést, továbbá azt, hogy a hatóság tapasztalataival segít más ügynökségeket az EMAS-tanúsítás megszerzésében; hangsúlyozza továbbá az együttműködés és a bevált gyakorlatok kiigazításának horizontális előnyeit;

8.elismerését fejezi ki amiatt, hogy a hatóság különböző kezdeményezéseket tett, például a folyamatoptimalizálást, az erőforrás-gazdálkodást, a digitalizációt, az együttműködés fokozását és a folyamatos fejlesztés kultúrájának előmozdítását illetően; megjegyzi, hogy a kulcsfontosságú stratégiák közé tartozik a folyamatok automatizálása (papírmentes pénzügyi tranzakciók, tömeges fizetési terhelés, munkafolyamat-eszközök), az erőforrás-optimalizálás, az adatvezérelt döntéshozatal, a technológiai integráció (felhőszolgáltatások, HR-digitalizáció), a többfunkciós csoportokon keresztüli együttműködés és a projektirányítás;

9.hangsúlyozza, hogy a hatóság aktív tagja az uniós ügynökségek hálózatának, és folyamatosan szinergiákat alakít ki a többi európai felügyeleti hatósággal, például a munkaerő-felvételi tartaléklistáknak a hatóság, az ESMA és az EIOPA közötti megosztása révén;

10.tudomásul veszi, hogy 2022. december 31-én a létszámterv végrehajtása 98,14%-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 162 ideiglenes alkalmazotti álláshelyből (ugyanannyi, mint 2021-ben) 159-re neveztek ki ideiglenes alkalmazottat; megjegyzi, hogy ezenfelül a hatóság 2022-ben 44 szerződéses alkalmazottat (az 50 engedélyezettből) és 13 kirendelt nemzeti szakértőt (a 19 engedélyezett és további 6 költségtérítés nélküli kirendelt nemzeti szakértőből) foglalkoztatott;

11.megállapítja, hogy a fluktuáció aránya 2022-ben 11,5% volt (a 2021. évi 12%-hoz képest); tudomásul veszi, hogy a teljes fluktuáció magában foglalja a kirendelt nemzeti szakértők szerződésének megszűnését is, akiknek a szerződései jellegüknél fogva rövidebb időtartamra szólnak, míg a személyzeti fluktuáció a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyzet esetében (ideiglenes és szerződéses alkalmazottak) 9% volt (a szerződéses alkalmazottak esetében valamivel magasabb, mint az ideiglenes alkalmazottak esetében); kiemeli, hogy 2020 óta a hatóság a tehetséggondozási megközelítését további intézkedésekkel bővíti a személyzet szerepvállalásának növelése és a hosszú távú szerepvállalás támogatása érdekében (a munkavállalók számára nyújtható jelentős előnyök, testre szabott karrierfejlesztési programok, például mentorálás, a munkahelyi életre vonatkozó kezdeményezések, például társasági klubok stb.);

12.tudomásul veszi a hatóság felső és középvezetésének (a felső és középvezetés 29 tagja közül 16, azaz 55% férfi) és a hatóság teljes személyzetének (222-ből 114, azaz 51% férfi) nemek szerinti megoszlását; támogatja, hogy a hatóság elfogadta az uniós ügynökségek hálózatának a sokszínűségről és befogadásról szóló chartáját; megjegyzi, hogy a hatóság tagja a sokszínű, befogadó és méltányos munkahelyet előmozdító nemzetközi szervezetek „Choose Paris Region” hálózatának, és a munkaerő-felvételi folyamat részeként speciális megoldásokat biztosít a fogyatékossággal élő személyek számára;

13.tudatában van annak, hogy 2022-ben elindult a személyzet elkötelezettségét vizsgáló felmérés (SES), amely 71%-os válaszadási arányt eredményezett; megjegyzi, hogy a személyzet elkötelezettségét mutató 65%-os adat 1%-kal magasabb, mint az előző, 2019. évi felmérés esetében (a Covid19-válság időszakával járó kihívások ellenére), és magasabb az uniós ügynökségközi referenciaértéknél;

14.üdvözli, hogy 2022-ben a hatóság egyszerűsítette az etikai folyamatot, különösen egy elektronikus munkafolyamati rendszer bevezetése révén, amely magában foglalja a távozó személyzet esetleges összeférhetetlenségeire vonatkozó értesítések és a munkaviszony megszűnése utáni tevékenységekre vonatkozó értesítések szorosabb és hatékonyabb értékelését;

15.kiemeli, hogy a visszaélések bejelentésére vonatkozó iránymutatásokat, amelyek magukban foglalják a korrupcióellenes iránymutatásokat, beépítették a hatóság etikai és feddhetetlenségi képzési programjainak anyagaiba;

16.nagyra értékeli, hogy 2022-ben a felügyeleti tanács módosította saját és az igazgatótanács eljárási szabályzatát, valamint a szanálással és a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó állandó bizottságok megbízatását, és azon tagoknak, akik összeférhetetlenséget jelentettek be, kivétel nélkül megtiltotta, hogy részt vegyenek a szavazáson és a vitán;

17.megjegyzi, hogy egy OLAF-vizsgálat lezárását követően, amely nem jelzett a vonatkozó jogi keretnek való megfeleléssel kapcsolatos szabálytalanságokat, a hatóság ajánlást kapott arra vonatkozóan, hogy hozzon igazgatási intézkedéseket, különösen a felsővezetői munkaszerződések tekintetében; megállapítja, hogy a vizsgálat feltárta a versenytilalmi kikötésekkel járó, a munkahelyi kötelezettségek alól való felmentést biztosító egyezségekre („gardening leave”) vagy a várakozási időszakra vonatkozó szerződéses rendelkezések hiányát; kiemeli, hogy válaszul a hatóság 2022 februárjában új cikket vezetett be az igazgatók, tanácsadók és az ezeknél magasabb szintű tisztviselők szerződéseibe; megjegyzi, hogy a személyzeti szabályzat jogi keretén belüli korlátozások miatt a hatóság arról tájékoztatta az OLAF-ot, hogy e kereten kívül nem írhat elő követelményeket a személyzet számára, például kártérítést abban az esetben, ha egy volt alkalmazott nem vagy csak szigorú feltételek mellett folytathat kereső tevékenységet;

18.üdvözli, hogy a hatóság közzéteszi a személyzete és a magánszektorbeli külső érdekelt felek közötti összes találkozót, és az elnök esetében e közzétételre a találkozót követő két héten belül kerül sor (az 1093/2010/EU rendelet 49a. cikke szerint), és hogy ezt ugyanúgy alkalmazzák az ügyvezető igazgatóra (bár az említett rendelet 52a. cikke előírja, hogy az ügyvezető igazgató találkozóit nyilvánosságra kell hozni, de ennek határidejét nem határozza meg); megjegyzi, hogy az egyéb alkalmazottak és a magánszektorbeli érdekelt felek közötti találkozók közzétételére negyedévente kerül sor;

19.felhívja a figyelmet arra, hogy 2022-ben egy visszaélés-bejelentési ügyet zártak le; megjegyzi, hogy a meghozott intézkedések magukban foglalták, hogy kapcsolatba léptek egy illetékes nemzeti hatósággal az állítások és a belföldön hozott intézkedések megértése érdekében, ami az ügy lezárásához vezetett, anélkül, hogy a hatóság részéről bármilyen intézkedésre lenne szükség;

20.emlékeztet arra, hogy az irányító testületek tagjai és póttagjai, a felső vezetők és az igazgatók szakmai életrajzát közzéteszik a hatóság honlapján; megjegyzi, hogy ezek a szakmai életrajzok információkat tartalmaznak a szakmai tapasztalatról és végzettségről; megjegyzi továbbá, hogy a szakértők tekintetében a hatóság közzéteszi a Banki Érdekképviseleti Csoport tagjainak szakmai életrajzait;

21.megjegyzi, hogy a Számvevőszék szerint a hatóság két nyílt közbeszerzési eljárás keretében kívánt szolgáltatásokat beszerezni: az egyik pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos piackutatásra, a másik pedig adatvédelemmel kapcsolatos konzultációra irányult; megjegyzi, hogy az egyik pályázat esetében átfedés volt a kiválasztási és az odaítélési kritériumok között; hangsúlyozza, hogy ez az átfedés ellentétes a költségvetési rendelet 167. cikkével, amely előírja, hogy a kiválasztási és az odaítélési kritériumokat teljes mértékben el kell különíteni egymástól; leszögezi, hogy a kiválasztási kritériumok az ajánlattevők kapacitásának, az odaítélési kritériumok pedig az ajánlatok árának és minőségének értékelésére szolgálnak; sajnálattal állapítja meg, hogy a piaci árakra vonatkozóan a pályázatok kiírása előtt végzett kutatás hiányosságai miatt a hatóság mindkét esetben túlbecsülte a szerződések maximális értékét;

22.tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék szerint a két külön tárgyalásos eljárást érintő, 2021-ben bejelentett közbeszerzési hiányosságot korrigálták, mivel a hatóság jelenleg a Bizottság sablonjait használja, ezáltal eljárásait összhangba hozva a Számvevőszék észrevételével;

23.kiemeli, hogy a 2020. évi pénzügyi év óta a Számvevőszék négy ügynökség, köztük a hatóság esetében minden évben új, közbeszerzésekkel kapcsolatos észrevételeket tett; emlékeztet arra, hogy a közbeszerzési szabályok célja, hogy lehetővé tegyék a beszerzést végző szervek számára a szükséges áruk és szolgáltatások legjobb áron történő beszerzését, biztosítva ugyanakkor az ajánlattevők közötti tisztességes versenyt, valamint az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvének érvényesülését; felhívja a hatóságot, hogy biztosítsa a közbeszerzési eljárásokra alkalmazandó szabályoknak való teljes körű megfelelést annak biztosítása érdekében, hogy azok a lehető legjobb ár-érték arányt érjék el;

24.emlékeztet arra, hogy a hatóság jelenlegi kockázatkezelési programjának a COSO vállalati kockázatkezelési keretével (ERM) való összeegyeztethetőségét célzó javítása érdekében a hatóság 2021-ben elkezdett együttműködni egy külön kockázatkezelési partnerrel, és ez a munka 2022-ben is folytatódott; megjegyzi, hogy a belső ellenőrzések további megerősítése érdekében a hatóság azt tervezi, hogy kockázatkezelési programját integrálja a COSO ERM-keretébe, fokozza az etikai vonatkozású tevékenységeket, és 2023-ban testre szabott belsőkontroll-képzést biztosít azzal a céllal, hogy fenntartsa és fokozza az átfogó belső ellenőrzési rendszer hatékonyságát;

25.megjegyzi, hogy a Számvevőszék szerint a felvételi eljárásokat érintő, 2021-ben bejelentett belsőkontroll-hiányosságok kijavításra került, mivel a hatóság megfelelően módosította eljárásait;

26.üdvözli, hogy 2022-ben a hatóság folytatta munkájának és eredményeinek népszerűsítését olyan széles körű kommunikációs csatornákon keresztül, mint a vállalati honlap, a sajtóinterjúk és a közösségimédia-platformok; megjegyzi, hogy a hatóság növelte a dinamikus adatmegjelenítések számát is, amelyek célja nagy mennyiségű adat átfogóbb és emészthetőbb módon történő bemutatása, és 149 sajtóközleményt és hírt tett közzé, népszerűsítette a hatóság munkáját a sajtóban és a médiában, 74 interjút és tájékoztatót tartott a sajtóval, és 706 kérdésre válaszolt e-mailben;

27.üdvözli, hogy 2022-ben a hatóság megkapta a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) tanúsítványát, és sikeresen teljesítette 2022. évi környezetvédelmi célkitűzéseit és céljait az utazás, az energia, a hulladékgazdálkodás, a közbeszerzés és az alaptevékenység területén; kiemeli, hogy az eredmények közé tartozik az utazással kapcsolatos tevékenységek legalább 50%-os csökkentése, az épületek energiafogyasztásának 10%-os csökkentése, a hulladék legalább 70%-ának újrafeldolgozására való kötelezettségvállalás, valamint a környezeti hatások figyelembevétele a hatóság által kötött valamennyi szerződésben;

28.elismerését fejezi ki a hatóságnak azért, hogy vállalta, hogy 2022-ben (2019-hez képest) 10%-kal csökkenti az energiafogyasztását; megjegyzi, hogy e cél elérése érdekében a hatóság intézkedéseket vezetett be, mint például a fűtési rend megváltoztatását és a termosztátokon beállított hőmérséklet csökkentését, az energiaellátás teljes mértékben megújuló energiaforrásokra való átállítását, a mérőórák napi alapon való nyomon követését a megtett intézkedések eredményeinek értékelése céljából, valamint energiatakarékossági figyelemfelhívó kampány lefolytatását a személyzet körében; megjegyzi, hogy a 2022 végéig elért energiacsökkentés (2019-hez képest) 16,4% volt;

29.a mentesítő határozatát kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2024. április 11-i állásfoglalására Elfogadott szövegek, P9_TA(2024)0280..