P9_TA(2024)0299A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépés Az Európai Parlament 2024. április 23-i jogalkotási állásfoglalása a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2023)0533 – C9-0338/2023 – 2023/0323(COD))(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)Az Európai Parlament,

–tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2023)0533),

–tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9-0338/2023),

–tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2024. január 17-i véleményére OJ C, C/2024/2101, 2024.3.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/2101/oj.,

–tekintettel a Régiók Bizottsága 2024. január 31-i véleményére OJ C, C/2024/1980, 2024.3.18., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/1980/oj.,

–tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A9-0156/2024),

1.elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

P9_TC1-COD(2023)0323Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2024. április 23-án került elfogadásra a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló (EU) 2024/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel(EGT-vonatkozású szöveg)AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményéreHL C ,,., . o.,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)A belső piacon a gazdasági szereplők a legtöbb árut és szolgáltatást halasztott fizetés mellett értékesítik, illetve nyújtják a többi gazdasági szereplőnek és hatóságnak, amelynek értelmében a beszállító a felek közötti megállapodásban, a szállítói számlán, illetve a törvényben meghatározott időt biztosít ügyfelének a számla kifizetésére.

(2)A gazdasági szereplők közötti, illetve a gazdasági szereplők és hatóságok közötti kereskedelmi ügyletekben a fizetésre gyakran csak a szerződésben szereplő, illetve az általános szerződési feltételekben vagy a jogszabályokban megállapított határidőt követően kerül sor annak ellenére, hogy az áruk leszállítása vagy a szolgáltatások nyújtása megtörtént. [Mód. 1]

(3)A késedelmes fizetések és a jogszabályban megállapított határidőkön túli halasztott fizetések közvetlenül befolyásolják a likviditást és a pénzforgalom kiszámíthatóságát, ezáltal növelve a működőtőke-szükségletet és veszélyeztetve a vállalatnyereségességet, ha a hitelezőnek a késedelmes fizetés miatt külső finanszírozáshoz való hozzáférésétfinanszírozást kell szereznie. Ez hatással van a versenyképességre, csökkenti a termelékenységet, elbocsátásokhoz vezet, növeli a fizetésképtelenség és a csőd valószínűségét, és kritikus akadályt jelent a növekedés szempontjából, figyelembe véve azt is, hogy az infláció idővel csökkenti a hitelek reálértékét. A késedelmes fizetések káros hatásai megoszlanak az ellátási láncok mentén, mivel a fizetési késedelem gyakran továbbhárul a beszállítókra. A rendszeres és kiszámítható készpénzáramlásokra támaszkodó kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) és különösen a mikrovállalkozásokat súlyosan érintik ezek a negatív következmények. A késedelmes fizetés tehát a negatív gazdasági és társadalmi következményei miatt problémát jelent az Unió gazdasága számára. E hátrányos hatások kockázata jelentősen megnő gazdasági visszaesés idején, amikor nehezebben lehet forráshoz jutni. [Mód. 2]

(4)Bár a 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnekAz Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról (HL L 143., 2004.4.30., 15. o.)., az 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnekAz Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete (2006. december 12.) az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról (HL L 399., 2006.12.30., 1. o.)., a 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnekAz Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről (HL L 199., 2007.7.31., 1. o.). és az 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnekAz Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (HL L 351., 2012.12.20., 1. o.). köszönhetően már jelenleg is egyszerűbb keresetet indítani késedelmes fizetés miatt, a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések visszaszorítása érdekében kiegészítő rendelkezéseket kell megállapítani.

(5)A belső piac egész területén lehetővé kell tenni a vállalkozások számára, hogy a határon átnyúló műveletek ne járjanak nagyobb kockázattal, mint a belföldi eladások. A belföldi és határon átnyúló műveletekre vonatkozó szabályok lényeges eltérése a verseny torzulásához vezetne.

(6)Az Európai Parlament és a Tanács 2011/7/EU irányelveAz Európai Parlament és a Tanács 2011/7/EU irányelve (2011. február 16.) a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről (HL L 48., 2011.2.23., 1. o.). megállapítja a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésre vonatkozó szabályokat. 2019-ben az Európai Parlament az említett irányelv számos hiányosságát tárta fel. A Kkv-stratégia a fenntartható és digitális EurópáértCOM(2020) 103 final0103. a kkv-k számára „késedelmesfizetés-mentes” környezet biztosítására és a 2011/7/EU irányelv végrehajtásának megerősítésére szólított fel. 2021-ben a jövőállósági platform véleményében kiemelte az említett irányelv végrehajtásával kapcsolatos kritikus problémákat. Az e kezdeményezésekben feltárt főbb hiányosságok a következőkhöz kapcsolódnak: a „súlyosan hátrányos” fogalomra vonatkozó kétértelmű rendelkezések a vállalkozások közötti ügyletekkel kapcsolatos fizetési határidőkkel, a tisztességtelen fizetési gyakorlatokkal, valamint az átvételi és ellenőrző eljárásokra vonatkozó határidőkkel kapcsolatosan; az átalánydíj-alapú kártérítés; a kormányzat és a vállalkozások közötti, illetve a vállalkozások közötti ügyletek fizetési határidejeire vonatkozó szabályok aszimmetriája; a nagy és befolyásosabb adósok és a kis hitelezők alkupozíciója közötti aszimmetria; a vállalkozások közötti kereskedelmi ügyletekre vonatkozó maximális fizetési határidő hiánya; a megfelelés és a végrehajtás nyomon követésének hiánya; az információs aszimmetriák elleni fellépést szolgáló eszközök hiánya; és a hitelezők adósaikkal szembeni fellépéséhez igénybe vehető eszközök, valamint a közbeszerzési kerettel való szinergiák hiánya. [Mód. 3]

(7)E hiányosságok kezelése érdekében a 2011/7/EU irányelvet fel kell váltani.

(8)Rendelkezéseket kell hozni az áruk fizetés ellenében történő adásvételéből vagy szolgáltatásnyújtásból álló kereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos késedelmes fizetések megelőzésére, függetlenül attól, hogy az adott ügylet vállalkozások között vagy vállalkozások és ajánlatkérő szervek/közszolgáltató ajánlatkérők között megy-e végbe, amennyiben ez utóbbiak az adósok, figyelemmel arra a tényre, hogy az ajánlatkérő szervek/közszolgáltató ajánlatkérők jelentős nagyságrendű fizetési forgalmat bonyolítanak le vállalkozások felé.

(9)Az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseket, valamint a magas- és a mélyépítési munkákat nagyon gyakran túlságosan hosszú fizetési határidők és késedelmek jellemzik. Ezért ezt a rendeletet ezekre a tevékenységekre is alkalmazni kell.

(9a) A kulturális sokszínűséget az EUMSZ 167. cikke rögzíti, és azt védeni kell, a kulturális gazdasági ágazatoknak pedig sajátos jellemzői vannak, különösen a könyvkereskedelem lassú forgalma. [Mód. 92]

(10)Ki kell zárni e rendelet hatálya alól a fogyasztókkal kötött ügyleteket, a kártérítésként teljesített kifizetéseket, beleértve a biztosítótársaságok által teljesített kifizetéseket, valamint a fizetésképtelenségi vagy szerkezetátalakítási eljárások – többek között az (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelvAz Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1023 irányelve (2019. június 20.) a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról (HL L 172., 2019.6.26., 18. o.). szerinti megelőző szerkezetátalakítási eljárások – keretében vagy azokkal kapcsolatban törölhető, elhalasztható vagy megszüntethető fizetési kötelezettségeket. Ugyanakkor a biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítéseként történő kifizetéseknek e rendelet hatálya alá kell tartozniuk. E rendelet hatálya alá kell tartozniuk különösen a biztosítók és a vállalkozások közötti ügyletek során a fizetés ellenében történő áruszállítással vagy szolgáltatásnyújtással kapcsolatban teljesített kifizetéseknek, beleértve az egyéb harmadik felek részére kártérítésként teljesített kifizetéseket is. [Mód. 4]

(11)A késedelmes fizetés olyan szerződésszegés, amely az adósok számára pénzügyi szempontból vonzó az alacsony vagy fel nem számított késedelmi kamatlábak, illetve a hosszadalmas jogorvoslati eljárások miatt. E tendencia visszafordításához és a késedelmes fizetés visszaszorításához a pontos fizetés kultúrája felé való határozott elmozdulás szükséges, ideértve azt is, hogy a késedelmi kamat felszámítására való jog kizárása semmisnek és érvénytelennek minősül. Következésképpen a szerződéses fizetési határidőket mind a vállalkozások közötti ügyletek, mind – amennyiben a hatóság az adós – a kormányzat és a vállalkozások közötti ügyletek esetében 30 naptári napra kell korlátozni. Erre az elmozdulásra szükség van továbbá az úgynevezett „félelmi tényező” korlátozása érdekében is, amelytől a mikro- és kisvállalkozások szenvednek, amikor nagyobb vállalatokkal szemben áll fenn követelésük, és amely gyakran arra készteti ezeket a hitelezőket, hogy a számukra kényelmesnél hosszabb fizetési határidőket fogadjanak el a jövőbeli üzlet reményében. Ugyanakkor a vállalkozások számára további rugalmasságot kell biztosítani annak érdekében, hogy élvezhessék a szerződési szabadság előnyeit, és hosszabb, legfeljebb 60 naptári napos fizetési határidőről is megállapodhassanak. Ezt a meghosszabbított fizetési határidőt akkor kell lehetővé tenni, ha az a hitelező és az adós számára kölcsönösen előnyös. Az elektronikus számlázás is hasznos eszköz lehet a fizetési határidő lerövidítéséhez, mivel kétség vagy vita esetén segítené a hitelezőket abban, hogy igazolják a számla kézhezvételének időpontját. [Mód. 5]

(11a) Ennek fényében el kell ismerni, hogy a kiskereskedelmi ágazatban léteznek bizonyos üzleti modellek és ipari gyakorlatok, amelyek célja, hogy valamivel hosszabb fizetési határidőket tartsanak fenn. Mivel ezek a gyakorlatok bizonyos termékkategóriák lassú forgását és szezonalitását, valamint egyes lassan forgó kulturális javak – például játékok, ékszerek, sportfelszerelések vagy könyvek – egyedi működési ciklusait tükrözik, és kölcsönösen előnyösek a hitelezők és az adósok számára, kívánatos korlátozott rugalmasságot biztosítani ebben a kérdésben, hogy a szerződő felek legfeljebb 120 naptári napos fizetési határidőben részesülhessenek. [Mód. 6]

(12)A leszállított áruk vagy a nyújtott szolgáltatások szerződésszerű teljesítésének megállapítására szolgáló átvételi vagy ellenőrző eljárásokateljárások, valamint a számla helyességének és megfelelőségének ellenőrzésétellenőrzése számos kereskedelmi ügyletben nagyon hasznos eszközök, különösen az eladó érdekeinek védelme és a felek közötti szükségtelen jogviták elkerülése érdekében. E rendeletnek nem célja ezen eszközök használatának korlátozása. Ezeket az eljárásokat azonban gyakran a fizetési határidő szándékos késleltetésére használják. A fizetési határidő meghatározásával összefüggésben ezért a szerződésbe való felvételüket objektíven igazolni kell a szóban forgó szerződés egyedi jellege vagy bizonyos jellemzői alapján2022. október 20-i ítélet, BFF Finance Iberia SAU kontra Gerencia Regional de Salud de la Junta de Castilla y León (HL C 53., 2021.2.15., 19. o.) C585/20, ECLI:EU:C:2022:806, 53. pont.... Ezért a szerződésben csak abban az esetben lehet ilyen ellenőrző vagy átvételi eljárást előírni, ha arról a nemzeti jog rendelkezik, amennyiben az áruk vagy szolgáltatások egyedi jellege szükségessé teszi azt. Annak elkerülése érdekében, hogy az átvételi vagy ellenőrző eljárást a fizetési határidő meghosszabbítására használják, a szerződésben egyértelműen meg kell határozni a szóban forgó eljárás részleteit, beleértve annak időtartamát is. Ugyanebből a célból az adósnak haladéktalanul meg kell indítania az ellenőrző vagy átvételi eljárást azt követően, hogy átvette a hitelezőtől a kereskedelmi ügylet tárgyát képező árukat és/vagy szolgáltatásokat, függetlenül attól, hogy a hitelező kiállított-e számlát vagy ezzel egyenértékű fizetési felhívást. Annak érdekében, hogy az ezen rendeletben kitűzött cél megvalósítása ne kerüljön veszélybe, helyénvaló meghatározni az átvételi vagy ellenőrző eljárás maximális időtartamát a fizetési határidő megállapítása céljából. [Mód. 7]

(13)Ez a rendelet nem sértheti a nemzeti jogban esetlegesen előírt rövidebb és a hitelező számára kedvezőbb határidőket.

(14)A közbeszerzés jelentős szerepet játszhat a fizetési teljesítmény javításában. Ezért fokozott szinergiákat kell kialakítani a közbeszerzési politikák és szabályok, valamint a pontos fizetési célkitűzések között. Különösen az állami építési beruházások esetében fordul elő gyakran, hogy a fővállalkozó nem fizeti ki időben az alvállalkozókat, még akkor sem, ha az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők teljesítették számukra a szerződés szerinti kifizetéseket, így ez a gyakorlat káros dominóhatást okozhat az ellátási láncban. Ezért helyénvaló, hogy a szerződő felek igazolják az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők számára a közvetlen alvállalkozóik részére teljesített kifizetéseket.

(15)Az uniós jogszabályok következetessége érdekében e rendelet alkalmazásában az „ajánlatkérő szervek” és az „közszolgáltató ajánlatkérők” 2014/23/EUAz Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.)., 2014/24/EUAz Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.)., 2014/25/EUAz Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.). és 2009/81/EKAz Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.). európai parlamenti és tanácsi irányelvben szereplő meghatározását kell alkalmazni.

(16)A késedelmi kamatot a késedelmes napok alapján, egyszerű kamatként kell kiszámítani. A késedelmi kamat az esedékes összegen felül járulékos jelleggel fizetendő. Ebben az esetben csak akkor tekinthető úgy, hogy az adósnak megszűntek a kötelezettségei, ha a hitelező megkapja az esedékes összeget, beleértve a megfelelő kamatokat és az átalánydíj-alapú kártérítést is. A késedelmi kamat összege a hitelezőnek járó esedékes összeg kifizetéséig továbbra is halmozódik.

(17)A hitelező nem mondhat le arról a jogáról, hogy késedelmi kamatot kapjon, mivel a késedelmi kamatok kettős funkciót töltenek be: a hitelező által a késedelem miatt elszenvedett kár egy részének ellentételezése, valamint az adós szerződésszegés miatti szankcionálása. A hitelező késedelmes fizetése esetén a kamatok és a kártérítés folyósításának megkönnyítése érdekében a hitelező azon jogának, hogy késedelmi kamatot kapjon, automatikusnak kell lennie, kivéve, ha a fizetési késedelem nem az adós hibájából ered.

(18)A késedelmes fizetés visszaszorítása érdekében a késedelmes fizetés következtében felmerült behajtási költségekért a hitelezőknek nyújtott méltányos kártérítést kell biztosítani. Ezeknek a költségeknek magukban kell foglalniuk a késedelmes fizetés következtében felmerülő adminisztratív költségek megtérítését és a felmerült belső költségekért fizetendő kártérítést, azokat a szóban forgó számla értékéhez kell igazítani, és azokhoz minden egyes, késedelmesen kifizetett kereskedelmi ügylet esetében hozzá kell adni a késedelmi kamatot, a Bíróság által megállapítottak szerintA Bíróság 2022. október 20-i ítélete, BFF Finance Iberia SAU kontra Gerencia Regional de Salud de la Junta de Castilla y León, C-585/20, ECLI:EU:C:2022:806.. A behajtási költségek megtérítésére szolgáló rögzített minimumösszeg meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy ez nem sértheti azon nemzeti rendelkezéseket, amelyek alapján a nemzeti bíróság kártérítést is megítélhet a hitelezőnek az adós késedelmes fizetése következtében felmerült bármely további kárért. [Mód. 8]

(18a) A rendelet tiszteletben tartja a szerződési szabadságot és az Alapjogi Charta a vállalkozás szabadságával kapcsolatos 16. cikkének végrehajtását. E célból a rendelet a szerződő felekre bízza a szerződéses kapcsolatok, valamint a szerződés típusának és módozatainak megválasztását. A különböző szerződéstípusok – köztük a bizományi szerződések – megválasztása, amelyek esetében a számlát az áruk leszállítását követően, a megállapodás szerinti időpontban állítják ki, semmilyen módon nem korlátozott. Bizományi szerződések vagy más hasonló típusú szerződések esetében az e rendeletben meghatározott határidőket a számla kézhezvételét követően kell alkalmazni. Mivel ez a rendelet a számla kiállítását követő fizetési határidőt hangsúlyozza ki, hozzájárulva ezáltal a fizetési kultúra általános javulásához, és csupán azt biztosítja, hogy a fizetési határidőre vonatkozó megállapodások ne éljenek vissza a szerződési szabadsággal a hitelező hátrányára, lehetővé kell tenni a felek számára, hogy éljenek a szerződési szabadsággal, és hozzájárulhassanak az általuk előnyben részesített megállapodástípushoz. [Mód. 9]

(19)Lehetővé kell tenni a részletfizetéseket, illetve a szakaszos fizetéseket. Azonban minden egyes részletet vagy kifizetést a megállapított feltételek szerint kell megfizetni és azokra az e rendeletben meghatározott késedelmes fizetésre vonatkozó szabályok alkalmazandók.

(20)A behajtás nyomán felmerült belső költségeket fedező rögzített összegre való jogosultság mellett a hitelezőnek jogosultnak kell lennie az adós késedelmes fizetése által okozott más behajtási költségek megtérítésére is. E költségek közé tartoznak például az ügyvéd vagy behajtással foglalkozó cég megbízása következtében a hitelezőnél felmerülő költségek.

(21)El kell kerülni a szerződéskötésiszerződési szabadsággal a hitelező hátrányára történő visszaélést. Ennek eredményeképpen, ha egy fizetési határnaphoz vagy határidőhöz, a késedelmi kamat megtérítéséhez vagy a késedelmi kamatlábhoz, a behajtási költségek megtérítéséhez, az ellenőrző vagy átvételi eljárás időtartamának meghosszabbításához, vagy a számlaküldés szándékos késleltetéséhez vagy megakadályozásához kapcsolódó szerződéses feltétel vagy gyakorlat nem felel meg e rendeletnek, azt semmisnek és érvénytelennek kell tekinteni, és minden esetben meg kell tiltani. Hasonlóképpen meg kell tiltani bizonyos olyan gyakorlatokat is, amelyek a szerződési szabadsággal a hitelező kárára történő visszaéléshez vezetnek. Az adós nem akadályozhatja vagy korlátozhatja a hitelek harmadik felekre történő engedményezését vagy a bíróság által kibocsátott fizetési meghagyás hitelező általi felhasználását. [Mód. 10]

(22)A szerződéskötésiszerződési szabadsággal a hitelezők kárára történő visszaélés megakadályozására irányuló erőfeszítések fokozása érdekében a hitelezők érdekképviseleti szervezeteként hivatalosan elismert vagy a vállalkozások jogos érdekeit képviselő szervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy keresetet indíthassanak a nemzeti bíróság vagy a közigazgatási hatóságok előtt a késedelmes fizetések megelőzése, valamint a semmis és érvénytelen szerződéses feltételek és gyakorlatok megszüntetése érdekében. [Mód. 11]

(23)Az esedékes összeg teljes megfizetésének garantálása érdekében fontos biztosítani, hogy az eladó az áruk ellenértékének teljes kiegyenlítéséig fenntarthassa tulajdonjogát, amennyiben az áruk leszállítása előtt az eladó és a vevő kifejezetten megállapodott a tulajdonjog fenntartásáról. A lassú forgás által jellemzett egyes áruk sajátosságainak figyelembevétele érdekében a tulajdonjog fenntartását az eladók arra is felhasználhatják, hogy meghosszabbított hitelt nyújtsanak vevőiknek oly módon, hogy az összhangban maradjon e rendelettel, mint például a bizományosi értékesítés esetében. [Mód. 12]

(24)E rendelet helyes alkalmazásának biztosítása érdekében fontos az e rendeletben meghatározott jogok és kötelezettségek átláthatóságának biztosítása. A helyes kamatlábak alkalmazásának biztosítása érdekében fontos, hogy azokat a tagállamok és a Bizottság nyilvánosságra hozzák. Az e rendelet célkitűzésének megvalósításához való hozzájárulás érdekében a tagállamoknak kiadványok és kampányok révén fokozniuk kell a vállalkozások közötti késedelmes fizetések orvoslására kínálkozó lehetőségek megismertetését, és elő kell mozdítaniuk a bevált gyakorlatok terjesztését. [Mód. 13]

(25)A késedelmes fizetés szankciói kizárólag akkor lehetnek visszatartó hatásúak, ha azoknak a hitelező szempontjából gyors és hatékony jogorvoslati eljárásokban lehet érvényt szerezni. Ezért – az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 18. cikkében meghatározott megkülönböztetésmentesség elvével összhangban – a nem vitatott követelések érvényesítésére vonatkozó gyors behajtási eljárásoknak az Unióban letelepedett valamennyi hitelező rendelkezésére kell állniuk. [Mód. 14]

(26)Az e rendeletnek való megfelelés megkönnyítése és biztosítása érdekében a tagállamoknak ki kell jelölniük a rendelet végrehajtásáért felelős független hatóságokat, amelyek objektívan és méltányosan látják el kötelezettségeiket és feladataikat, és biztosítják a magánvállalkozásokkal és a hatóságokkal szembeni egyenlő bánásmódot. E jogalkalmazó hatóságoknak saját kezdeményezésükre vizsgálatokat kell végezniük, el kell járniuk a panaszok, köztük a névtelen panaszok vagy értesítések nyomán, és felhatalmazással kell rendelkezniük többek között arra, hogy szankciókat szabjanak ki, és határozataikat rendszeresen közzétegyék. Emellett a hatékonyabb végrehajtás érdekében a tagállamoknak a lehető legnagyobb mértékben digitális eszközöket kell használniuk a folyamat megkönnyítése érdekében. A Bizottságnak értékelnie kell, hogy a jogalkalmazó hatóságok hogyan látják el az e rendelet által rájuk ruházott feladatokat. [Mód. 15]

(27)Az egyszerű és hozzáférhető jogorvoslati eszközök biztosítása érdekében a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a hatékony és független alternatív vitarendezési mechanizmus önkéntes alkalmazását a kereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos fizetési viták rendezése érdekében. A tagállamok kijelölhetik kereskedelmi és iparkamaráikat az alternatív vitarendezésért felelős testületekként, feltéve, hogy bizonyítani tudják a felektől való pártatlanságot és függetlenséget. Mivel a felek tárgyalásokat folytathatnak a vitatott tartozások békés rendezése érdekében, az ilyen egyezségek magukban foglalhatják a kamatok és a kártérítési követelések kiigazítását, feltéve, hogy azok megfelelnek a méltányosság elvének, és nem okoznak indokolatlan hátrányt a hitelezőnek. [Mód. 16]

(27a) Tekintettel arra, hogy fokozni kell a kereskedelmi ügyletek átláthatóságát és elszámoltathatóságát, valamint a felelős pénzgazdálkodás és a tisztességes üzleti gyakorlatok előmozdítására irányuló célkitűzésekkel összhangban elengedhetetlen a 2014/24/EU irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, az ajánlatkérő szervekre vonatkozó konkrét jelentéstételi kötelezettségek bevezetése. Az ajánlatkérő szerveknek évente jelentést kell tenniük fizetési gyakorlataikról, részletes betekintést nyújtva a kifizetések gyorsaságába. A jelentéstétel strukturált megközelítésére van szükség a fizetési gyakorlatok nagyobb átláthatóságának előmozdítása és a javításra szoruló területek azonosításának elősegítése érdekében. A jelentéstételi kötelezettségnek magában kell foglalnia az e rendeletben meghatározott fizetési határidőt követően különböző határidőkön belül kifizetett összegek euróban történő közzétételét. A részletes jelentésnek tartalmaznia kell az előírt fizetési határidőt követő 1–30 napos, 31–60 napos, 61–90 napos és 90 napon túli fizetési időközökben teljesített kifizetések kategorizálását, és a jelentésnek tartalmaznia kell a számlák kifizetésének átlagos időtartamát. Annak biztosítása érdekében, hogy az információkat ne csak a szabályozásnak való megfelelés céljából használják fel, hanem a nyilvánosság általi ellenőrzés eszközeként is szolgáljanak, és ösztönzzék a fizetési fegyelem bevált gyakorlatait, a jelentéseket nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, és elektronikus formában kell benyújtani az érintett tagállami jogalkalmazó hatóságnak. [Mód. 17]

(28)A számlák fizetési felhívásokat vonnak maguk után és fontos dokumentumokat képeznek az áruértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással kapcsolatos ügyleti láncban, többek között a fizetési határidők meghatározása szempontjából. Fontos olyan rendszerekre törekedni, amelyek jogbiztonságot nyújtanak a számlák adósok általi átvételének pontos időpontját illetően, többek között az elektronikus számlázás területén, ahol a számlák kézhezvétele elektronikus bizonylattal kimutatható, éés a héakötelezettségek teljesítésének javulását is elősegítheti, és és amelyet részben a 2006/112/EK tanácsi irányelvA Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.). és a 2014/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvAz Európai Parlament és a Tanács 2014/55/EU irányelve (2014. április 16.) az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról (HL L 133., 2014.5.6., 1. o.). számlázásról szóló rendelkezései szabályoznak. [Mód. 18]

(28a) A kötelező elektronikus számlázás fokozatos bevezetése csökkentheti a fizetési határidőket, fokozhatja a fizetések ellenőrzését és ösztönözheti a kkv-k digitális átállását. A nemzeti hatóságoknak megfelelő infrastruktúra és támogatás biztosításával támogatniuk kell a kkv-kat. [Mód. 19]

(29)A vállalkozások – különösen a mikrovállalkozások és a kkv-k – hitelkezeléssel, többek között a finanszírozási szolgáltatásokkal és pénzügyi jártassággal kapcsolatos képzéshez való tényleges hozzáférése jelentős hatással lehet a fizetési késedelmek csökkentésére, az optimális pénzforgalom fenntartására, a nemteljesítés kockázatának csökkentésére és a növekedési potenciál növelésére. Mindazonáltal a mikrovállalkozások és a kkv-k gyakran nem rendelkeznek elegendő kapacitással ahhoz, hogy beruházzanak az ilyen képzésekbe, miközben jelenleg nagyon korlátozottan állnak rendelkezésre olyan képzések és képzési anyagok, amelyek a mikrovállalkozások és a kkv-k hitel- és számlakezeléssel kapcsolatos ismereteinek bővítésére összpontosítanak. Ezért helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a mikrovállalkozások és a kkv-k számára rendelkezésre álljanak és hozzáférhetők legyenek a hitelkezelésselszámlakezelési és hitelkezelési eszközök, többek között a faktoring és a pénzügyi jártassággal kapcsolatos képzések, többek között az időben történő fizetéshez szükséges digitális eszközök és a finanszírozási szolgáltatások használatával kapcsolatban is. [Mód. 20]

(29a) Felismerve a késedelmes fizetések gyakorlatának az Európai Unió gazdasági környezetére gyakorolt kritikus hatását, valamint az átláthatóság, a megfelelés és a bevált gyakorlatok fokozása érdekében a Bizottságnak létre kell hoznia a késedelmes fizetések európai megfigyelőközpontját (a továbbiakban: a megfigyelőközpont). A megfigyelőközpontnak kulcsfontosságú szerepet kell játszania a fizetési magatartással kapcsolatos ismeretek Unió-szerte történő nyomon követésében, elemzésében és megosztásában, amelynek elsődleges feladata az időben történő és a késedelmes fizetési gyakorlatok nyomon követése, a szakértelem összegyűjtése és terjesztése, a legjobb és a potenciálisan káros gyakorlatok azonosítása, valamint a jogalkalmazó hatóságok szabályozási szerepükben betöltött hatékonyságának értékelése. A megfigyelőközpontnak arra kell összpontosítania, hogy folyamatos tanácsadást és szakértelmet biztosítson a Bizottság számára, amely elengedhetetlen a fizetési és késedelmes kifizetési gyakorlatok Unión belüli alakulásának megértéséhez és alakításához. Az átfogó nyomon követés és a hatékony működés megkönnyítése érdekében a tagállamoknak közölniük kell a megfigyelőközponttal az alapvető információkat, beleértve a konkrét fizetési eljárások hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások jegyzékét, a vonatkozó cikkekből származó összesített adatokat, valamint a végrehajtási intézkedésekre és eredményekre vonatkozó részleteket. A Bizottság által elnökölt és a szakértők és az érdekelt felek kiegyensúlyozott képviseletéből álló megfigyelőközpontnak éves jelentéseket, véleményeket és hozzájárulásokat kell kiadnia e rendelet végrehajtásával és érvényesítésével kapcsolatban. Az eredményeknek tükrözniük kell a fizetési gyakorlatok állapotát, és iránymutatásokat és ajánlásokat kell tartalmazniuk a késedelmes fizetéseket szabályozó szabályozási keret hatékonyságának és méltányosságának javítására. [Mód. 21]

(29b) E rendelet hatékonyságának értékelése és biztosítása érdekében a Bizottságnak átfogó jelentés révén átfogóan értékelnie kell a rendelet végrehajtását és hatását. Tekintettel a kereskedelmi ügyletek dinamikus jellegére és a változó piaci feltételekre, a jelentésnek kulcsfontosságú eszköznek kell lennie a rendelet hatékonyságának megértésében és a javításra szoruló területek azonosításában. A Bizottságnak a jelentés megállapításai alapján készen kell állnia arra, hogy szükség esetén jogalkotási javaslatot csatoljon hozzá, biztosítva, hogy a rendelet továbbra is releváns, hatékony és összehangolt maradjon az Unión belüli tisztességes és hatékony fizetési gyakorlatok előmozdítása érdekében. Ezért négy évvel e rendelet hatálybalépését követően, majd azt követően háromévente a Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely fenntartja az átláthatóságot, értékeli az előrehaladást, és elvégzi a rendelet szükséges kiigazításait. A jelentésnek meg kell vizsgálnia e rendelet hatályának hatását, különös tekintettel annak konkrét ágazatokra és üzleti modellekre gyakorolt hatásaira, és betekintést kell nyújtania abba, hogy a rendelet hogyan befolyásolja a különböző kereskedelmi környezeteket. A jelentésnek értékelnie kell a végrehajtott – különösen a fizetési határidőkkel kapcsolatos – intézkedések hatását a piac pénzforgalmának és likviditásának növelésére, hogy rávilágítson ezen intézkedések gyakorlati hatékonyságára a pénzügyi dinamika javítása terén. A jelentésnek azt is értékelnie kell, hogy a jogalkalmazó hatóságok mennyire hatékonyak a megfelelés biztosítása és a fizetési kérdések kezelése terén. A jelentés egy további szempontjának fel kell tárnia az egész Unióra kiterjedő e-számlázás bevezetésének lehetséges előnyeit és a fizetési határidők lerövidítésében betöltött szerepét. Ezen átfogó értékelés megkönnyítése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell a Bizottság számára a szükséges információkat, beleértve a végrehajtási intézkedések és eredmények részleteit is. A jelentésnek tartalmaznia kell továbbá e rendelet kereskedelmi ügyletekre gyakorolt általános hatásának, valamint a késedelmes fizetések európai megfigyelőközpontja hatékonyságának értékelését is az Unión belüli fizetési gyakorlatok nyomon követése terén. [Mód. 22]

(30)E rendelet egyes rendelkezései kapcsolódnak az (EU) 2019/633 európai parlamenti és tanácsi irányelvAz Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/633 irányelve (2019. április 17.) a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról (HL L 111., 2019.4.25., 59. o.). rendelkezéseihez. A 2011/7/EU és az (EU) 2019/633 irányelv közötti kapcsolatot az (EU) 2019/633 irányelv (17) és (18) preambulumbekezdése, valamint 3. cikkének (1) bekezdése fejti ki. Mivel ez a rendelet a 2011/7/EU irányelv helyébe lép, nem érintheti az (EU) 2019/633 irányelvben meghatározott szabályokat, beleértve az iskolaprogram keretében teljesített kifizetésekreA mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet 23. cikke (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.)., az értékmegosztási megállapodásokraA mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet 172a. cikke (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.)., valamint a borágazatban a szőlő, a must és a palackozatlan bor értékesítésével kapcsolatos bizonyos kifizetésekre alkalmazandó rendelkezéseketA mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet 147a. cikke (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.)., kivéve a nem romlandó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek beszerzésére alkalmazandó maximális fizetési határidőket. Ez a rendelet azonban nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatot illetően olyan nemzeti rendelkezéseket vezessenek be vagy tartsanak fenn, amelyek szigorúbb fizetési határidőket vagy a fizetési határidők eltérő kiszámítását írják elő dies a quo, illetve a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek beszállítói esetében olyan ellenőrző és átvételi eljárásokról rendelkeznek, amelyek a hitelező számára kedvezőbbek. [Mód. 23]

(31)E rendelet célja a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépés a belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében, ily módon ösztönözve a vállalkozások, különösen pedig a mikrovállalkozások és a kkv-k versenyképességét. Ezeket a célkitűzéseket a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, mivel a nemzeti megoldások végrehajtása valószínűleg az egységes szabályok hiányához, az egységes piac széttagoltságához és a határokon átnyúló kereskedelmet folytató vállalkozások számára magasabb költségekhez vezetne. Ezért ezek a célkitűzések uniós szinten jobban megvalósíthatók. Az Unió ezért intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértékét. [Mód. 24]

(32)Annak érdekében, hogy valamennyi érintett szereplő számára elegendő idő álljon rendelkezésre az e rendeletnek való megfeleléshez szükséges intézkedések bevezetésére, a rendelet alkalmazását el kell halasztani. A hitelezők jobb védelmének biztosítása érdekében azonban az e rendelet hatálybalépését követően kifizetendő kereskedelmi ügyletekre a rendelet rendelkezései alkalmazandók, még akkor is, ha a vonatkozó szerződést a rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt írták alá, Azon mikrovállalkozások esetében, amelyek a pénzforgalom tekintetében a legnagyobb kihívásokkal szembesülnek, e rendelet alkalmazását olyan helyzetekben, amikor adósok, további 12 hónappal el kell halasztani, [Mód. 25]

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikkHatály(-1) E rendelet célja a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépés a belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében, ily módon ösztönözve a vállalkozások, különösen a kkv-k versenyképességét. [Mód. 26](1)Ezt a rendeletet a vállalkozások között, illetve – amennyiben a hatóság az adós – a vállalkozások és hatóságok között lebonyolított olyan ügyletek keretében teljesített kifizetésekre kell alkalmazni, amelyek tárgya fizetés ellenében áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása (a továbbiakban: kereskedelmi ügyletek).(2)Az (1) bekezdésben említett áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása magában foglalja a középületek tervezését és kivitelezését, valamint magas- és mélyépítési munkákat.(3)Ez a rendelet nem alkalmazandó az alábbi kifizetések egyikére sem:a)a fogyasztókkal kötött ügyletekkel kapcsolatos kifizetések;b)kártérítésként teljesített kifizetések, beleértve a biztosítótársaságok által teljesített kifizetéseket is; [Mód. 27]c)fizetésképtelenségi eljárás vagy szerkezetátalakítási eljárások – többek között az (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelvAz Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1023 irányelve (2019. június 20.) a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról (HL L 172., 2019.6.26., 18. o.). szerinti megelőző szerkezetátalakítási eljárások – keretében vagy azokkal kapcsolatban törölhető, elhalasztható vagy megszüntethető kötelezettségekből eredő kifizetések.;ca) a könyvek – mint különleges helyzetű, lassan mozgó kulturális termékek – előállításához hozzájáruló vásárlási, értékesítési, szállítási, bizományosi vagy ügynöki műveletekből eredő kifizetések, valamint a könyvek nyomtatásához, kötéséhez vagy kiadásához szükséges papír és egyéb fogyóeszközök szállításáért teljesített kifizetések, ahol a fizetési feltételeket az érintett felek közötti megállapodásban kell meghatározni. [Mód. 109]A b) pont ellenére a biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítéseként végrehajtott kifizetések e rendelet hatálya alá tartoznak. [Mód. 28](4)A 3. cikk (1) bekezdésének kivételével Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2019/633 irányelvben meghatározott rendelkezéseket. [Mód. 29]
2. cikkFogalommeghatározásokE rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:-1. „kereskedelmi ügyletek”: vállalkozások, illetve vállalkozások és hatóságok között lebonyolított olyan ügyletek, amelyek tárgya fizetés ellenében áruk szállítása vagy szolgáltatások nyújtása; [Mód. 30]1.„vállalkozás”: formájától és finanszírozási módjától függetlenül bármely, önálló gazdasági vagy szakmai tevékenységet végző szervezet;2.„hatóság”: a 2014/23/EU irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében, a 2014/24/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában vagy a 2014/25/EU irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott bármely ajánlatkérő szerv a szerződés tárgyától vagy értékétől függetlenül; [Mód. 31]3.„késedelmes fizetés”: az esedékes összegnek a 3. cikkben meghatározott szerződéses vagy törvényes fizetési határidőn belül nem teljesített fizetéskifizetése; [Mód. 32]4.„esedékes összeg”: a 3. cikkben meghatározott szerződéses vagy törvényes fizetési határidőn belül kifizetendő összeg, amely magában foglalja a számlában vagy az azzal egyenértékű fizetési felhívásban meghatározott alkalmazandó adókat, vámokat, illetékeket és díjakat;5.„végrehajtható jogcím”: valamely bíróság vagy hatáskörrel rendelkező hatóság által kibocsátott, azonnali vagy részletfizetésre kötelező bármely határozat, ítélet vagy végzés – többek között bármely előzetesen végrehajtható határozat, ítélet vagy végzés –, magánokirat vagy bármely egyéb dokumentum, amely a hitelező számára lehetővé teszi az adóssal szembeni igényének végrehajtási kényszercselekmény útján történő érvényesítését;6.„a tulajdonjog fenntartása”: olyan szerződéses megállapodás, amelynek értelmében az eladó az adott árukra vonatkozó tulajdonjogát mindaddig fenntartja, amíg azok ellenértéke teljes mértékben kiegyenlítésre nem kerül;7.„átvételi vagy ellenőrző eljárás”: a leszállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások szerződésszerű teljesítésének megállapítására, valamint a számla helyességének és e követelményeknek való megfelelésének ellenőrzésére szolgáló eljárás; [Mód. 33]8.„adós”: bármely természetes vagy jogi személy vagy hatóság, aki vagy amely egy leszállított vagy leszállítandó áruért, vagy nyújtott vagy nyújtandó szolgáltatásért fizetésre kötelezett; [Mód. 34]9.„hitelező”: bármely természetes vagy jogi személy vagy hatóság, aki vagy amely árukat szállított vagy köteles árukat szállítani az adósnak, vagy szolgáltatást nyújtott vagy köteles szolgáltatást nyújtani az adósnak.; [Mód. 35]9a. „nagyvállalkozás”: a 2013/34/EU irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében meghatározott vállalkozás; [Mód. 36]9b. „lassan forgó áruk”: olyan áruk, amelyek a gyártó vagy a nagykereskedő tényleges szállításától a végső kiskereskedelmi értékesítésig átlagosan 60 napot meghaladó időtartamig van a kereskedő birtokában; [Mód. 37]9c. „szezonális áruk”: olyan áruk, amelyek iránt a kereslet az év bizonyos időszakaiban vagy évszakaiban rendszeresen és jelentős mértékben megnő; [Mód. 38]9d. „könyvértékesítési lánc”: a papíralapú vagy digitális könyvek előállításában és forgalmazásában részt vevő valamennyi szereplő és beszállító, különösen a könyvipar szereplői (szerző, kiadó, nyomda, forgalmazó, könyvesbolt) és beszállítóik. [Mód. 94]
3. cikkFizetési határidők(1)Kereskedelmi ügyletek esetében a fizetési határidő nem haladhatja meg a számla vagy az azzal egyenértékű fizetési felhívás adós általi átvételének napjától számított 30 naptári napot, feltéve, hogy az adós a szerződéses megállapodással összhangban megkapta az árukat vagy a szolgáltatásokat. Amennyiben nem állapítható meg egyértelműen a számla vagy az azzal egyenértékű fizetési felhívás kézhezvételének időpontja, a fizetési határidő nem haladhatja meg az áruk vagy szolgáltatások átvételének napjától számított 30 naptári napot. Ez a határidő egyaránt vonatkozik a vállalkozások közötti, valamint a hatóságok és a vállalkozások közötti ügyletekre. Ugyanez a fizetési határidő alkalmazandó az (EU) 2019/633 irányelv 3. cikke (1) bekezdése a) pontja i. alpontjának második franciabekezdésében és 3. cikke (1) bekezdése a) pontja ii. alpontjának második franciabekezdésében említett, rendszeresen és nem rendszeresen szállított nem romlandó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre is, kivéve, ha a tagállamok rövidebb fizetési határidőt írnak elő az ilyen termékekre vonatkozóan. [Mód. 39](1a) A vállalkozások közötti kereskedelmi ügyletek esetében, amennyiben arról a szerződésben kifejezetten megállapodtak, az (1) bekezdésben említett fizetési határidő legfeljebb 60 naptári napra meghosszabbítható. [Mód. 40](1b) Az (1) bekezdéstől eltérve a lassan forgó vagy szezonális áruk vásárlására irányuló vállalkozások közötti ügyletek esetében esetében a fizetési határidő meghosszabbítható a számla vagy az azzal egyenértékű fizetési felhívás adós általi átvételének napjától számított 120 naptári napig, feltéve, hogy az adós megkapta az árukat.E rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt a Bizottság technikai útmutató dokumentumot fogad el és tesz közzé e bekezdés alkalmazásának gyakorlati részleteire vonatkozóan a 2. cikk (9b) bekezdésében meghatározott lassan forgó áruk és a 2. cikk (9c) bekezdésében meghatározott szezonális áruk fogalommeghatározása alá tartozó áruk tekintetében. Az ilyen technikai útmutató dokumentumnak különösen a különböző gazdasági szereplők által alkalmazott, a belső piac szétaprózódásának kockázatával járó eltérő fizetési gyakorlatokkal kell foglalkoznia. [Mód. 41](2)A nemzeti jog kivételes esetben, Ha az az áruk vagy szolgáltatások sajátos jellege miatt feltétlenül szükséges, a nemzeti jog átvételi vagy ellenőrző eljárást írhat elő, amelynek során megbizonyosodnak arról, hogy az áruk vagy szolgáltatások megfelelnek-e a szerződésnek. Ebben az esetben a szerződésnek ismertetnie kell az átvételi vagy ellenőrző eljárás részleteit, beleértve annak időtartamát is. [Mód. 42](3)Amennyiben a szerződés e rendelet alkalmazásában a (2) bekezdéssel összhangban átvételi vagy ellenőrző eljárásról rendelkezik, az eljárás maximális időtartama nem haladhatja meg az áruknak vagy szolgáltatásoknak az adós általi átvételétől számított 30 naptári napot, még akkor sem, ha az ilyen árukat vagy szolgáltatásokat a számla kiállítása vagy az azzal egyenértékű fizetési felhívás kiállítása előtt szállítják, illetve nyújtják. Ebben az esetben az adós a kereskedelmi ügylet tárgyát képező áruk és/vagy szolgáltatások hitelezőtől való átvételét követően haladéktalanul megindítja az átvételi vagy ellenőrző eljárást. A fizetési határidő nem haladhatja meg az ilyen eljárás lefolytatásátlezárását követő 30 naptári napot, illetve a számla vagy az azzal egyenértékű fizetési felhívás kézhezvételének időpontját, ha ez utóbbira később kerül sor. [Mód. 43](4)Az (1), az (1a) és az (1b) bekezdésben meghatározott fizetési határidő a maximális fizetési határidő, és nem érinti a nemzeti jogban esetlegesen előírt rövidebb határidőt. [Mód. 44](4a) A tagállamok megfelelő intézkedéseket vezetnek be a hatóságok vállalkozások felé irányuló fizetési gyakorlatainak javítása érdekében. E tekintetben a tagállamok fontolóra veszik intézkedések bevezetését annak biztosítása érdekében, hogy a 2. cikk 9. pontja értelmében hitelezőnek minősülő vállalkozás – az (1) bekezdésben meghatározott maximális fizetési határidőn belül az esedékes összeget ki nem fizető hatósághoz intézett kérésére – elérhesse azt, hogy az esedékes összeget beszámítsák a hitelezőnek az ugyanazon hatóság felé fennálló bármely tartozásába. [Mód. 45]
4. cikkAz alvállalkozók kifizetése a közbeszerzésben(1)A 2014/23/EU, a 2014/24/EU, a 2014/25/EU és a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvAz Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.). hatálya alá tartozó, építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében a szerződő feleknek igazolniuk kell az említett irányelvek szerinti ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők számára, hogy adott esetben az e rendeletben meghatározott határidőkön belül és feltételek mellett kifizették a szerződés teljesítésében részt vevő közvetlen alvállalkozóikat. A bizonyítékot a szerződő fél írásbeli nyilatkozat formájában is benyújthatja, amelyet a szerződő fél a fizetési felhívás benyújtását megelőzően vagy legkésőbb azzal egyidejűleg bocsát az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő rendelkezésére.(2)Amennyiben az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő nem kapta meg az (1) bekezdésben előírt bizonyítékot, vagy arról értesül, hogy a fővállalkozó késedelmesen fizette ki közvetlen alvállalkozóit, az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek erről haladéktalanul értesítenie kell tagállama jogalkalmazó hatóságát.
5. cikkKésedelmi kamat(1)Késedelmes fizetés esetén az adós köteles késedelmi kamatot fizetni a hitelezőnek, kivéve, ha az adós nem felelős a fizetési késedelemért. [Mód. 46](2)Az adósnak automatikusan késedelmi kamatot kell fizetnie a hitelezőnek anélkül, hogy a hitelezőnek emlékeztetőt kellene küldenie, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:a)a hitelező teljesítette szerződéses kötelezettségeit és jogszabályban előírt kötelezettségeit;b)az adós megkapta a számlát vagy az azzal egyenértékű fizetési felhívást;c)a hitelező a 3. cikkben meghatározott szerződéses vagy törvényes fizetési határidőn belül nem kapta meg a számlán vagy az azzal egyenértékű fizetési felhívásban meghatározott esedékes összeget.(3)A hitelező nem mondhat le arról a jogáról, hogya késedelmi kamatot kapjonkamatra vonatkozó jogáról, ha az adós hatóság vagy nagyvállalkozás. [Mód. 47](4)A számla vagy az azzal egyenértékű fizetési felhívás kézhezvételének időpontja nem képezheti az adós és a hitelező közötti szerződéses megállapodás tárgyát.(5)Az adós minden lényeges információt megad a hitelezőnek annak biztosítása érdekében, hogy a hitelező számláját vagy azzal egyenértékű fizetési felhívását az adós annak kézhezvétele után azonnal elfogadja és feldolgozza.(6)Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek, a késedelmi kamatot a következő események közül az utolsótólszerződéses vagy törvényes fizetési határidő lejártát követő naptól kezdve és a 3. cikkel összhangban kell számítani:.a)a számla vagy az azzal egyenértékű fizetési felhívás adós általi kézhezvétele;b)az áruk vagy szolgáltatások adós általi átvétele. [Mód. 48](7)A késedelmi kamatot a hitelezőnek járó esedékes összeg kifizetéséigaddig az időpontig kell számítani, amíg a hitelező meg nem kapja az esedékes összeget. [Mód. 49]
6. cikkKésedelmi kamatláb(1)A késedelmi kamat a referencia-kamatláb 8 százalékponttal növelve.(2)Azok a tagállamok, amelyek pénzneme az euró, biztosítják, hogy a referencia-kamatláb megfeleljen a következők valamelyikének:a)az Európai Központi Banknál a fő refinanszírozási műveletekre alkalmazott kamatláb;b)az Európai Központi Bank legutóbbi refinanszírozási műveletei esetében változó kamatú tendereljárásból kialakuló marginális kamatláb.(3)Azokban a tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euró, a referencia-kamatláb a nemzeti központi bankjuk által meghatározott referencia-kamatláb.(4)A referencia-kamatláb az érintett év első félévében az adott év január 1-jén meghatározandó kamatláb. A referencia-kamatláb az érintett év második félévében az adott év július 1-jén meghatározandó kamatláb.
7. cikkFizetési ütemezésAmennyiben a fizetés részletfizetést lehetővé tevő ütemezés alapján történik, és a részletek bármelyike nem kerül kifizetésre a megállapodás szerinti időpontig, az 5. cikkben említett késedelmi kamat az esedékes részösszeg tekintetében számítható fel. A 8. cikkel összhangban kártérítést is fizetni kell.
8. cikkA behajtási költségek megtérítése(1)Amennyiben az 5. cikkel összhangban késedelmi kamat válik esedékessé, a behajtási költségekért az adós automatikusan átalánydíj-alapú kártérítést fizet a hitelezőnek, amelynek rögzített összege a 0 és 1 500 EUR közötti értékű kereskedelmi ügyletek esetében kereskedelmi ügyletenként 50 EUR, az 1 501 és 15 000 EUR közötti értékű kereskedelmi ügyletek esetében kereskedelmi ügyletenként 100 EUR, a 15 000 EUR feletti értékű kereskedelmi ügyletek esetében pedig kereskedelmi ügyletenként 150 EUR. [Mód. 50](2)Az (1) bekezdésben említett átalánydíj-alapú kártérítést az adós a hitelezőnek a hitelező saját behajtási költségeinek ellentételezéseként fizeti meg, anélkül, hogy emlékeztetőre lenne szükség. [Mód. 51](3)A hitelező nem mondhat le az (1) bekezdésben meghatározott átalánydíj-alapú kártérítéshez valókártérítésre vonatkozó jogáról, ha az adós hatóság vagy nagyvállalkozás. [Mód. 52](4)A hitelező az (1) bekezdésben említett átalánydíj-alapú kártérítésen felül jogosult arra, hogy az adós megfelelő kártérítésben részesítse az adós késedelmes fizetése következtében felmerült és az átalánydíj-alapú kártérítést meghaladó összes fennmaradó behajtási költsége miatt.(5)Ezt a cikket a hitelező bármely egyéb kártérítéshez való jogának sérelme nélkül kell alkalmazni.
9. cikkSemmis és érvénytelenEgyes szerződéses feltételek és gyakorlatok tilalma [Mód. 53](1)A következő szerződéses feltételek és gyakorlatok semmisek és érvénytelenek, és minden esetben tilosak: [Mód. 54]a)a fizetési határidő meghatározása a 3. cikket megsértve;b)a hitelező azon jogának kizárása vagy korlátozása, hogy megkapja az 5. cikkben meghatározott késedelmi kamatot, illetve a 8. cikkben előírt, a behajtási költségek megtérítésére vonatkozó jogának kizárása vagy korlátozása;ba) a hitelező azon jogának kizárása vagy korlátozása, hogy:i. a hitelt harmadik felekre engedményezze finanszírozási szolgáltatásokhoz való hozzáférés céljából;ii. felhasználja a bíróság által kibocsátott fizetési meghagyást; [Mód. 55]c)az ellenőrző vagy átvételi eljárás időtartamának a 3. cikk (3) bekezdésében meghatározott időtartamon túli meghosszabbítása;d)a számlaküldés szándékos késleltetése vagyidőpontjának adós általi megakadályozása. vagy elhalasztása; [Mód. 56]da) a követelések megfelelő pénzügyi intézményre történő engedményezésének megtiltása, kizárása vagy korlátozása; [Mód. 57]db) a fizetési határidőket megváltoztató fizetési módok használata. [Mód. 58](2)A tagállamok biztosítják, hogy megfelelő és hatékony eszközök álljanak rendelkezésre az (1) bekezdésben említett szerződéses feltételek és gyakorlatok megszüntetésére.(3)A (2) bekezdésben említett eszközök magukban foglalják annak lehetőségét, hogy a hitelezők érdekképviseleti szervezeteként hivatalosan elismert vagy a vállalkozások jogos érdekeit képviselő szervezetek keresetet indíthassanak a bíróságok vagy az illetékes közigazgatási hatóságok előtt.
10. cikkA tulajdonjog fenntartásaA hitelező az áruk ellenértékének teljes kiegyenlítéséig fenntartja tulajdonjogát, amennyiben az áruk leszállítása előtt az adós és a hitelező kifejezetten megállapodott a tulajdonjog fenntartásáról.
11. cikkÁtláthatóság és tudatosságnövelés [Mód. 59](1)A tagállamok átláthatóságot biztosítanak az e rendeletből fakadó jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban, ideértve az alkalmazandó késedelmi kamatláb nyilvánosan hozzáférhetővé tételét.(2)A Bizottság az interneten nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a tagállamokban érvényes aktuális késedelmi kamatlábat.(2a) A tagállamok adott esetben szakmai kiadványokat, ismeretterjesztő kampányokat vagy bármilyen más eszközt igénybe vesznek a vállalkozások közötti késedelmes fizetések orvoslására kínálkozó lehetőségek megismertetése érdekében. [Mód. 60]
12. cikkA nem vitatott követelések behajtása(1)Nem vitatott tartozás vagy eljárás esetén, a hitelező keresetének vagy kérelmének a bíróságnál vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságnál történő benyújtásától számított 9060 naptári napon belül, akár gyorsított eljárás keretében és a tartozás nagyságától függetlenül a hitelező végrehajtható jogcímet szerez. [Mód. 61](2)Az (1) bekezdésben említett határidő kiszámításánál nem vehetők figyelembe az alábbi időtartamok:a)az okmányok kézbesítéséhez szükséges időtartam;b)a hitelező által okozott késedelmek.(3)E cikk nem érinti az 1896/2006/EK rendelet és a 861/2007/EK rendelet rendelkezéseit. [Mód. 62]
13. cikkJogalkalmazó hatóságok(1)Minden egyes tagállam kijelöl egy vagy több, e rendelet végrehajtásáért felelős hatóságot (a továbbiakban: jogalkalmazó hatóság), és azokról indokolatlan késedelem nélkül értesíti a Bizottságot. A tagállamok megfelelő emberi, technikai és pénzügyi erőforrásokat biztosítanak e hatóságok számára feladataik ellátásához és hatáskörük hatékony gyakorlásához. [Mód. 63](1a) A jogalkalmazó hatóságoknak függetlennek kell lenniük más hatóságoktól, többek között a közbeszerzési eljárásokban részt vevő hatóságoktól is. [Mód. 64](2)Adott esetben a jogalkalmazó hatóságok megteszik a szükséges arányos intézkedéseket a fizetési határidők betartásának biztosítására. [Mód. 65](3)A jogalkalmazó hatóságok hatékonyan együttműködnek egymással és a Bizottsággal, valamint kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező vizsgálatokban. A Bizottság elősegíti a jogalkalmazó hatóságok hatékony együttműködését. [Mód. 66](3a) A jogalkalmazó hatóságok nyilvánosan hozzáférhetővé teszik az e rendelet 3. cikkének megsértése miatt a vállalkozások és hatóságok ellen benyújtott panaszok számára vonatkozó összesített információkat. [Mód. 67](4)A jogalkalmazó hatóságok – többek között információcsere-kötelezettségek révén – összehangolják tevékenységeiket az egyéb uniós vagy nemzeti jogszabályok végrehajtásáért felelős más hatóságokkal.(5)A jogalkalmazó hatóságok adott esetben az (EU) 2019/633 irányelv szerinti illetékes jogalkalmazó hatóságokhoz továbbítják a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban előforduló késedelmes fizetésekkel kapcsolatban beérkezett panaszokat. [Mód. 68](5a) E cikk nem érinti a 805/2004/EK rendelet, az 1896/2006/EK rendelet, a 861/2007/EK rendelet és az 1215/2012/EU rendelet rendelkezéseit. [Mód. 69]
14. cikkA jogalkalmazó hatóságok hatásköre(1)A jogalkalmazó hatóságoknak rendelkezniük kell a feladataik hatékony ellátásához szükséges emberi, pénzügyi és technikai erőforrásokkal és szakértelemmel, és a következő hatáskörökkel kell rendelkezniük: [Mód. 70]a)vizsgálatok hivatalból vagy panasz nyomán történő indítására és lefolytatására vonatkozó hatáskör;b)hatáskör arra, hogy a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetésekkel összefüggő vizsgálatok lefolytatásához szükséges valamennyi információ szolgáltatására kötelezze a hitelezőket és az adósokat;c)vizsgálataik keretében előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzések elvégzésére vonatkozó hatáskör;d)olyan határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskör, amelyek megállapítják e rendelet megsértését, és az 5. cikkben előírtak szerint késedelmi kamat, illetve a 8. cikkben előírtak szerint a hitelező felé teljesítendő bánatpénz vagy mindkettő megfizetésére kötelezik az adóst; [Mód. 71]e)a jogsértésért felelős személyekkel szemben pénzbírságok és egyéb szankciók és ideiglenes intézkedések kiszabására irányuló eljárás előírására vagy kezdeményezésére vonatkozó hatáskör;f)az adóst a jogsértés megszüntetésének kötelezésére vonatkozó hatáskör;g)a d), e) és f) pontban említett határozatok közzétételére vonatkozó hatáskör.A Bizottságnak értékelnie kell, hogy a jogalkalmazó hatóságok hogyan látják el az e rendelet által rájuk ruházott feladatokat. [Mód. 72](2)A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést azok végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.(3)A tagállamok […-ig/haladéktalanulindokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb e rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül] értesítik a Bizottságot e szabályokról és intézkedésekről, és haladéktalanul bejelentik az ezeket érintő esetleges későbbi módosításokat. [Mód. 73]
15. cikkPanaszok és bizalmas kezelés(1)A hitelezők a letelepedésük szerinti tagállam jogalkalmazó hatóságához vagy az adós letelepedése szerinti tagállam jogalkalmazó hatóságához fordulhatnak panasszal. A panasszal megkeresett jogalkalmazó hatóságnak hatáskörrel kell rendelkeznie e rendelet érvényesítésére.(2)A hitelezők érdekképviseleti szervezeteként hivatalosan elismert vagy a vállalkozások jogos érdekeit képviselő szervezetek egy vagy több tagjuk kérésére, vagy adott esetben tagszervezeteik egy vagy több tagjának kérésére panaszt nyújthatnak be a 13. cikkben említett jogalkalmazó hatóságokhoz, amennyiben az említett tagok, illetve tagszervezetek úgy ítélik meg, hogy e rendelet megsértése érintette őket.(3)A panaszos kérésére A jogalkalmazó hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket a panaszos személyazonosságának megfelelő védelme érdekében. A panaszosnak meg kell jelölniepanaszos névtelenül is benyújthat panaszt a jogalkalmazó hatósághoz, vagy megjelölhet minden olyan információt, amelynek bizalmas kezelését kéri. [Mód. 74](4)A jogalkalmazó hatóság, amelyhez panaszt nyújtottak be, a panasz kézhezvételét követően észszerű határidőn30 napon belül tájékoztatja a panaszost arról, hogy a panasz kapcsán hogyan kíván eljárni. [Mód. 75](5)Amennyiben egy jogalkalmazó hatóság úgy ítéli meg, hogy nem indokolt a panasz alapján eljárnia, döntése indokairól a panasz kézhezvételét követően észszerű határidőnkövető 30 napon belül tájékoztatnia kell a panaszost. [Mód. 76](6)Amennyiben a jogalkalmazó hatóság úgy ítéli meg, hogy indokolt a panasz alapján eljárnia, észszerű határidőna panasz kézhezvételét követő 90 napon belül megel kell indítania, le kell folytatnia és le kell zárnia a panasz vizsgálatát. [Mód. 77](7)Amennyiben a jogalkalmazó hatóság megállapítja, hogy az adós megsértette ezt a rendeletet, felszólítja az adóst, hogy hagyjon fel a jogellenes gyakorlattal.(7a) A Bizottság a tagállamok jogalkalmazó hatóságai rendelkezésére bocsát egy egységes uniós panasztételi formanyomtatványt. [Mód. 78]
16. cikkAlternatív vitarendezés(1)A hitelezők 15. cikk szerinti panasztételi jogának, valamint a jogalkalmazó hatóságok 13., 14. és 15. cikkben meghatározott kötelezettségeinek és hatásköreinek sérelme nélkül a tagállamok előmozdítják a hatékony és független alternatív vitarendezési mechanizmusok önkéntes alkalmazását az adósok és a hitelezők közötti viták rendezésére. Az e rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében, 8. cikkének (3) bekezdésében és 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezések ellenére a megállapodás felei tárgyalást folytathatnak a vitatott tartozások békés rendezése érdekében. [Mód. 79](2)A késedelmes fizetéssel kapcsolatos jogviták alternatív vitarendezési mechanizmusainak arra kell ösztönözniük a vitában részt vevő feleket, hogy maguk találjanak megoldást, továbbá gyorsnak, hatékonynak és költséghatékonynak kell lenniük, ugyanakkor fenn kell tartaniuk a felek közötti bizalmat.
16a. cikkJelentéstételi kötelezettségek (1) A 2014/24/EU irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében említett ajánlatkérő szerveknek évente jelentést kell tenniük fizetési gyakorlataikról.(2) Az (1) bekezdésben említett jelentéstételi kötelezettségnek az alábbiakat kell tartalmaznia:a) a kifizetett összegek EUR-ban kifejezve, a kifizetés időpontja szerinti bontásban:—az e rendelet 3. cikkében említett határidőt követő 1–30 napon belül;—az e rendelet 3. cikkében említett határidőt követő 31–60 napon belül;—az e rendelet 3. cikkében említett határidőt követő 61–90 napon belül;—az e rendelet 3. cikkében említett határidőt követően több mint 90 nappal;b) a számlák kifizetéséhez szükséges átlagos idő.(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett jelentést az ajánlatkérő szerveknek elektronikus formában kell benyújtaniuk a 13. cikkben említett tagállami jogalkalmazó hatóságnak, és azt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni. [Mód. 80]
17. cikkDigitális eszközök, hitelkezeléssel és pénzügyi jártassággal kapcsolatos képzés(1)A tagállamok lehetőség szerint digitális eszközöket alkalmaznak e rendelet hatékony végrehajtása érdekében.(2)A tagállamok biztosítják, hogy a számla- és hitelkezelési eszközökkel éseszközök, többek között a faktorálás és a hasonló finanszírozási szolgáltatások, valamint a pénzügyi jártassággal kapcsolatos képzések és minden egyéb, a késedelmes fizetések ellen irányuló kezdeményezés rendelkezésre álljanak és hozzáférhetők legyenekálljon és hozzáférhető legyen a kis- és középvállalkozások számára, beleértve az időben történő fizetéshez szükséges digitális eszközök használatával kapcsolatos képzéseket is. [Mód. 81]
17a. cikkKésedelmes fizetések európai megfigyelőközpontja (1) A Bizottság ... [Kiadóhivatal: e rendelet alkalmazásának időpontja]-ig létrehozza a késedelmes fizetések megfigyelőközpontját (a továbbiakban: a megfigyelőközpont).(2) A megfigyelőközpont figyelemmel kíséri az Unión belüli fizetési és késedelmes fizetési gyakorlatokat, hogy összegyűjtse és megossza a szakértelmet, a bevált gyakorlatokat és azonosítsa a potenciálisan káros gyakorlatokat, valamint a jogalkalmazó hatóságok hatékonyságát feladataik ellátása során annak érdekében, hogy tanáccsal és szakértelemmel lással el a Bizottságot a fizetési és késedelmes fizetési gyakorlatok alakulásával kapcsolatban.(3) A tagállamok eljuttatják a megfigyelőközpontnak:a) a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott átvételi vagy ellenőrző eljárás hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások jegyzékét;b) a 13. cikk (3a) bekezdésében, a 14. cikk (1) bekezdésében, a 14. cikk (2) bekezdésében és a 16a. cikk (3) bekezdésében említett információkat tartalmazó összesített adatokat;c) a jogalkalmazó hatóságokra vonatkozó információkat, a panaszok és vizsgálatok számát, valamint a meghozott intézkedéseket;(4) A megfigyelőközpont éves jelentéseket, véleményeket és írásbeli hozzájárulásokat bocsát ki e rendelet végrehajtásával kapcsolatban, beleértve az értékelést és az e rendelet hatékony végrehajtására vonatkozó iránymutatásokat is.(5) A megfigyelőközpont elnöki tisztét a Bizottság tölti be, és az érintett szakértők és érdekelt felek képviselőiből áll. A testület összetételének biztosítania kell az összes érdekelt fél kiegyensúlyozott képviseletét. [Mód. 82]
17b. cikkAz 1896/2006/EK rendelet módosításai Az 1896/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:1. A 7. cikk a következőképpen módosul:a) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A kérelmet elektronikus úton kell benyújtani.”;

b) a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A kérelmet a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet [2. cikke (2) bekezdésének] megfelelően elektronikusan kell aláírni. Ezt az aláírást a származási tagállamban minden további feltétel nélkül el kell ismerni. A tagállamok alternatív elektronikus kommunikációs rendszereket vezetnek be, amelyek lehetővé teszik a felhasználók biztonságos azonosítását. Ebben az esetben nincs szükség elektronikus aláírásra.”

2. A 12. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Amennyiben a 8. cikkben meghatározott feltételek teljesülnek, a bíróság a kérelem benyújtásától számított 14 napon belül az V. mellékletben meghatározott „E” formanyomtatvány felhasználásával európai fizetési meghagyást bocsát ki. A 14 napos határidő kiszámításakor a kérelmező által a kérelem kiegészítésére, helyesbítésére vagy módosítására fordított időt nem kell figyelembe venni.”

3. A 16. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az ellentmondást a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 14 napon belül meg kell küldeni az alperesnek.” [Mód. 83]

17c. cikkA 861/2007/EK rendelet módosításai A 861/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:1. A 7. cikk a következőképpen módosul:a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az alperes vagy a felperes válaszainak az 5. cikk (3) vagy (6) bekezdésében megállapított határidőn belüli kézhezvételétől számított 14 napon belül a bíróság ítéletet hoz, vagy az alábbiak szerint jár el:a) felkéri a feleket, hogy meghatározott határidőn, de legfeljebb 14 napon belül nyújtsanak be további információkat az üggyel kapcsolatban;b) a 9. cikkel összhangban bizonyításfelvételt folytat le;c) beidézi a feleket szóbeli meghallgatásra, amelyre az idézést követő 14 napon belül kerül sor.”;

b) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A tagállamok alternatív elektronikus kommunikációs rendszereket vezetnek be, amelyek lehetővé teszik a felhasználók biztonságos azonosítását. Ebben az esetben nincs szükség elektronikus aláírásra.”

2. A 13. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Az 5. cikk (2) és (6) bekezdésében említett iratokat, valamint a 7. cikk szerint hozott ítéletet 2027. január 1-jétől elektronikus úton kell kézbesíteni. A kézbesítést a kézhezvétel időpontját is tartalmazó átvételi elismervénnyel tanúsítják. Az (1) bekezdésben említettek kivételével a bíróság és a felek vagy az eljárásban részt vevő egyéb személyek közötti minden levelezést elektronikus úton, átvételi elismervénnyel kell továbbítani. A tagállamok legkésőbb 2027. január 1-jére biztosítják az ehhez szükséges technikai eszközöket.”

3. A 18. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az ítélet felülvizsgálatának kérelmezésére rendelkezésre álló határidő 14 nap. Ez azon a napon kezdődik, amelyen az alperes ténylegesen tudomást szerzett az ítélet tartalmáról, és lehetősége volt ennek megfelelően eljárni, de legkésőbb azon első végrehajtási intézkedés napján, amely az alperes vagyonának teljes vagy részleges visszavonását eredményezte. Az időszak meghosszabbítására nincs lehetőség.” [Mód. 84]

18. cikkJelentésA Bizottság ... [Kiadóhivatal: kérjük beilleszteni a dátumot = az e rendelet alkalmazásánakhatálybalépésének kezdőnapjától számított 4 évévvel]-ig és azt követően 3 évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról. [Mód. 85]A jelentésben a következőket kell értékelni:a) az 1. cikkben meghatározott hatály hatása, beleértve az egyes ágazatokra és konkrét üzleti modellekre gyakorolt hatást;b) a végrehajtott intézkedések hatása, különösen a 3. cikkben meghatározott fizetési határidők tekintetében, valamint a piaci pénzforgalom és likviditás növelésére;c) a jogalkalmazó hatóságok hatékonysága a 13., 14. és 15. cikkben meghatározottak szerint;d) az egész EU-ra kiterjedő elektronikus számlázás bevezetésének lehetséges előnyei a piaci fizetési határidők lerövidítése tekintetében. [Mód. 86]A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a jelentés elkészítéséhez szükséges információkat, beleértve a 14. cikk (1) bekezdésében említett jogalkalmazó hatóságok vizsgálataival, ellenőrzéseivel, határozataival, eljárásaival és közzétételeivel kapcsolatos információkat. [Mód. 87]A jelentésnek tartalmaznia kell e rendelet kereskedelmi ügyletekre gyakorolt hatásának, valamint a késedelmes fizetések európai megfigyelőközpontja hatásának értékelését is az Unión belüli késedelmes fizetési gyakorlatok nyomon követése terén. [Mód. 88]A jelentéshez szükség esetén és adott esetben jogalkotási javaslatot is csatolni kell. [Mód. 89]
19. cikkHatályon kívül helyezésA 2011/7/EU irányelv hatályát veszti.... [e rendelet alkalmazásának kezdőnapja]-tól/-től ... [24 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig azonban továbbra is alkalmazandó azokra a helyzetekre, amikor a 2013/34/EU irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében említett mikrovállalkozások és az önálló vállalkozók adósok. [Mód. 90]A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni.
20. cikkHatálybalépés és alkalmazás(1)Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.(2)Ez a rendelet ... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = 1218 hónappal e rendelet hatálybalépése után]-tól/-től alkalmazandó, a 19. cikk második albekezdésére is figyelemmel. [Mód. 91](3)Az e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően végrehajtott kereskedelmi ügyletekre e rendelet rendelkezései vonatkoznak, beleértve azt az esetet is, amikor az alapul szolgáló szerződést ezen időpont előtt kötötték meg.Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök