mivel:(1)A tagállami gazdaságpolitikák Unión belüli, az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) előírt összehangolása magában foglalja az árstabilitás, a rendezett államháztartás és monetáris feltételek, valamint a fenntartható fizetési mérleg alapelveinek való megfelelést.
(2)Az Unió gazdasági kormányzási kerete, amely magában foglalja a tagállamok gazdaságpolitikáinak szakpolitikai összehangolására és felügyeletére szolgáló összetett rendszert, iránymutatással szolgál a tagállamok számára gazdaság- és költségvetési politikai célkitűzéseik eléréséhez. Az 1992-es Maastrichti Szerződés hatálybalépése óta a keret hozzájárul a makrogazdasági konvergencia megvalósításához, a rendezett államháztartás megőrzéséhez és a makrogazdasági egyensúlyhiány kezeléséhez. A közös monetáris politikával és az euroövezeten belüli közös valutával együtt a keret megteremtette a gazdasági stabilitás, a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés és a magasabb foglalkoztatás feltételeit az uniós polgárok számára.
(3)A Stabilitási és Növekedési Paktum (SNP), amely eredetileg az 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletbőlA Tanács 1466/97/EK rendelete (1997. július 7.) a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról (HL L 209., 1997.8.2., 1. o.). és 1467/97/EK tanácsi rendeletbőlA Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6. o.)., valamint a Stabilitási és Növekedési Paktumról szóló, 1997. június 17-i európai tanácsi állásfoglalásbólAz amszterdami Európai Tanács állásfoglalása (1997. június 17.) a Stabilitási és Növekedési Paktumról (HL C 236., 1997.8.2., 1. o.). állt, a rendezett és fenntartható államháztartás – mint az árstabilitás és a pénzügyi stabilitáson alapuló erős, fenntartható, inkluzív növekedés feltételei megerősítésének eszköze – célkitűzésén alapul, és támogatja az Unió fenntartható növekedésre és foglalkoztatásra vonatkozó célkitűzéseinek elérését.
(4)A gazdasági és monetáris unió (GMU) harmadik szakaszában az EUMSZ 126. cikke (1) bekezdésének megfelelően a tagállamok kötelesek elkerülni a túlzott költségvetési hiányt.
(5)Az Unió gazdasági kormányzási keretét ki kell igazítani annak érdekében, hogy az jobban figyelembe vegye a tagállamok körében tapasztalható, egyre inkább eltérő költségvetési pozíciókat, az államadósságot, a gazdasági kihívásokat és más sebezhetőségeket. A Covid19-világjárványra adott határozott szakpolitikai válasz nagyon hatékonynak bizonyult a válság gazdasági és társadalmi következményeinek enyhítésében, ugyanakkor az állami és a magánszektor adósságrátáinak jelentős növekedésével járt, ami rávilágított annak fontosságára, hogy az adósságrátákat és a hiányt fokozatos, reális, tartós és növekedésbarát módon prudens szintre kell csökkenteni, mozgásteret biztosítva az anticiklikus szakpolitikáknak, valamint kezelni kell a makrogazdasági egyensúlyhiányt, egyúttal kellő figyelmet fordítva a foglalkoztatási és szociális célkitűzésekre. Az uniós gazdasági kormányzási keretet abból a célból is ki kell igazítani, hogy az segítse az Unió előtt álló közép- és hosszú távú kihívások kezelését, többek között a méltányos digitális és zöld átállás megvalósítását – beleértve a klímarendeletetAz európai klímarendelet az Unió egészére vonatkozó, 2050-re elérendő klímasemlegességi célt határoz meg, továbbá az uniós intézmények és a tagállamok számára előírja az alkalmazkodóképesség fokozását, ami jelentős közberuházásokat igényel az éghajlatváltozás által az EU-ra és tagállamaira gyakorolt negatív társadalmi-gazdasági hatások csökkentése érdekében, ideértve a növekedésre és a költségvetési fenntarthatóságra gyakorolt negatív hatásokat is. –, az energiabiztonság garantálását, a nyitott stratégiai autonómia támogatását, a demográfiai változások kezelését, a társadalmi és gazdasági reziliencia és a fenntartható konvergencia megerősítését, valamint a biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű végrehajtását, amely kihívások mindegyike reformokat és tartósan magas szintű beruházásokat tesz szükségessé az elkövetkező években.
(6)Az uniós gazdasági kormányzási keretnek elő kell mozdítania a rendezett és fenntartható államháztartást, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést, és ezért differenciáltan kell kezelnie a tagállamokat, figyelembe véve az előttük álló államadósság-problémákat és gazdasági kihívásokat, és lehetővé téve többéves országspecifikus költségvetési pályák kijelölését, biztosítva ugyanakkor a hatékony többoldalú felügyeletet és tiszteletben tartva az egyenlő bánásmód elvét.
(7)Ugyanakkor az EUMSZ 126. cikkének (2) bekezdésében, valamint az EUMSZ-hez és az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló 12. jegyzőkönyvben említett referenciaértékeken alapuló átlátható és közös uniós keret biztosítása érdekében az országspecifikus költségvetési pályák kijelölését lehetővé tevő kockázatalapú felügyeleti keret szükséges velejárójaként fontos a többoldalú felügyeletet alátámasztó erőteljesebb jogérvényesítés.
(8)Az uniós költségvetési keret egyszerűsítése és az átláthatóság növelése érdekében az egyes tagállamok nettó kiadási pályájának meghatározásához és az éves költségvetési felügyelet elvégzéséhez egyetlen, az államadósság fenntarthatóságát jelző operatív mutató szolgálna alapul. Ennek az egységes mutatónak a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadásokon – azaz a kamatkiadásoktól, a diszkrecionális bevételi intézkedésektől, az uniós alapokból származó bevételekkel teljes mértékben fedezett uniós programokkal fordított, a teljes mértékben az uniós alapokból származó bevételekből fedezett kiadásokat figyelmen kívül hagyva számított kiadásokon – kell alapulnia. Az Európai Bizottság által a tranzakciók egyszeri ügyletnek minősítéséhez alkalmazott vezérelvekkel összhangban az egyszeri és az egyéb átmeneti intézkedéseket szintén figyelmen kívül kell hagyni a nettó kiadások számításakor. Az említett mutató lehetővé teszi a makrogazdasági stabilizációt, mivel nem függ az automatikus stabilizátorok működésétől, így a közvetlen kormányzati ellenőrzésen kívül eső bevételi és kiadási ingadozásoktól sem.
(9)A bruttó hazai termék (GDP) 3 %-ában meghatározott hiány-referenciaérték túllépése esetén alkalmazandó, az EUMSZ 126. cikkének (2) bekezdésében, valamint a 12. jegyzőkönyvben említett túlzotthiány-eljárás („hiányalapú túlzotthiány-eljárás”) az uniós költségvetési felügyeleti keret jól bevált eleme, amely eredményesen befolyásolta a tagállamok költségvetési politikáját.
(10)A GDP 60 %-ában meghatározott adósságkritérium megsértése esetén alkalmazandó, az EUMSZ 126. cikkének (2) bekezdésében és a 12. jegyzőkönyvben említett túlzotthiány-eljárás (a továbbiakban: adósságalapú túlzotthiány-eljárás) megerősítése érdekében a Tanács által az (EU) [...] európai parlamenti és tanácsi rendeletAz Európai Parlament és a Tanács (EU) […] rendelete […] [a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről] (HL L […]., […], […]. o.). szerint meghatározott nettó kiadási pályától való eltérésekre kell összpontosítani.
(13)A [prevenciós ágról szóló] (EU) rendelet 24. és 25. cikkével összhangban a Tanács a Bizottság ajánlása alapján engedélyezhetné a tagállamok számára, hogy – az euroövezetet vagy az Unió egészét érintő súlyos gazdasági visszaesés, vagy az érintett tagállam államháztartására jelentős hatást gyakorló, a kormány által nem befolyásolható rendkívüli körülmények esetén – eltérjenek a Tanács által az említett rendelet alapján meghatározott nettó kiadási pályától, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti a költségvetés középtávú fenntarthatóságát. Következésképpen helyénvaló, hogy az ilyen eltérés ne jelenjen meg a kontrollszámlán, és ne vezessen adósságalapú túlzotthiány-eljárás megindításához.
(14)Amikor a Bizottság az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdésével összhangban a túlzott hiány fennállását értékeli, figyelembe kell vennie minden érdemleges tényezőt. Amennyiben az adott tagállam jelentős államadósság-problémákkal szembesül, azt kulcsfontosságú súlyosbító tényezőnek kell tekinteni.
(14a)Figyelembe véve a növekvő geopolitikai feszültségeket és biztonsági kihívásokat, valamint a tagállamok ennek megfelelő képességépítési szükségleteit, adott esetben a védelmi célú kormányzati beruházások növelését érdemleges tényezőnek kell tekinteni a túlzott hiány fennállásának az EUMSZ 126. cikke (3) bekezdése szerinti értékelésekor. Ezt a tényezőt az uniós átlagok, a középtávú tendenciák vagy más releváns referenciaértékek alapján lehetne értékelni, figyelembe véve a katonai felszerelésekre fordított kiadások elszámolásának időpontjára vonatkozó statisztikai szabályokat is.
(15)A [prevenciós ágról szóló] (EU) rendelet 21. cikkében meghatározott nettó kiadási pályától való tényleges eltérések nyomon követése érdekében a Bizottságnak minden egyes tagállamra vonatkozóan kontrollszámlát kell létrehoznia, amelyen nyilvántartja az éves eltérések időbeli alakulását. A kontrollszámlán szereplő információknak kell a végrehajtási intézkedések alapját képezniük. A Bizottságnak az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdésével összhangban jelentést kell készítenie, ha az államadósság GDP-hez viszonyított aránya meghaladja a referenciaértéket, a költségvetési helyzet nem közelíti meg az egyensúlyi helyzetet, illetve nem mutat többletet, és ha a tagállam kontrollszámláján rögzített eltérések meghaladják a megállapított éves vagy kumulatív küszöbértékeket. A költségvetési helyzet akkor tekinthető az egyensúlyi helyzethez közelinek, ha az államháztartási hiány nem haladja meg a GDP 0,5 százalékpontját.
(16)A túlzotthiány-eljárás szerinti korrekciós nettó kiadási pályának a Tanács által megállapított határidőn belül az EUMSZ 126. cikkének (2) bekezdésében és a 12. jegyzőkönyvben említett, a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá kell csökkentenie vagy e referenciaérték alatt kell tartania az államháztartási hiányt. A túlzotthiány-eljárás szerinti korrekciós nettó kiadási pálya elvben a Tanács által eredetileg meghatározott pálya lenne, de a meghatározásához figyelembe kell venni a GDP 0,5 %-át kitevő minimális strukturális kiigazítás biztosításának szükségességét a hiánykritérium megsértése esetén, illetve főszabályként az említett pályától való eltérés korrekciójának szükségességét az adósságkritérium megsértése esetén. Amennyiben az eredeti pálya objektív körülmények miatt már nem megvalósítható, lehetővé kell tenni, hogy a Tanács a túlzotthiány-eljárás keretében eltérő pályát határozzon meg.
(17)A túlzotthiány-eljárás hatálya alá tartozó tagállamok esetében a Tanács számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy – a Bizottság ajánlása alapján – meg tudja hosszabbítani a túlzott hiány kiigazításához rendelkezésre álló határidőt, amennyiben megállapítja, hogy a [prevenciós ágról szóló] (EU) rendelet 24. cikkével összhangban az euroövezetben vagy az Unió egészében súlyos gazdasági visszaesés áll fenn, vagy amennyiben a [prevenciós ágról szóló] (EU) rendelet 25. cikkével összhangban egy tagállam államháztartására jelentős hatást gyakorló, a kormány által nem befolyásolható rendkívüli körülmények állnak fenn, feltéve, hogy a meghosszabbítás nem veszélyezteti a költségvetés középtávú fenntarthatóságát.
(18)Az 1467/97/EK rendelet egyes, a második pillérhez tartozó nyugdíjrendszerekhez való hozzájárulásokra vonatkozó rendelkezéseit el kell hagyni, mivel a Tanácsnak a nettó kiadási pálya meghatározása során figyelembe kell vennie az említett hozzájárulásokhoz kapcsolódó bevételkiesést.
(19)A független költségvetési intézmények bizonyítottan képesek előmozdítani a költségvetési fegyelmet és megerősíteni a tagállamok államháztartásának hitelességét. A nemzeti felelősségvállalás fokozása érdekében a független költségvetési intézmények szerepét fenn kell tartani a megreformált uniós gazdasági kormányzási keretben, kapacitásaik fokozatos kiépítése céljából. A – függetlenebb szervként működő – Európai Költségvetési Tanácsnak kiemelkedőbb tanácsadói szerepet kell betöltenie az uniós gazdasági kormányzási keretben.
(20)A túlzott hiány esetén követendő eljárás megszüntetésének egyértelmű feltételek alapján kell történnie. Ahhoz, hogy az eljárást meg lehessen szüntetni, a hiánynak hitelt érdemlően az EUMSZ 126. cikkének (2) bekezdésében és a 12. jegyzőkönyvben említett referenciaérték, a GDP 3 %-a alatt kell maradnia, az adósságalapú túlzotthiány-eljárás esetében pedig a tagállamnak bizonyítottan meg kell felelnie a túlzotthiány-eljárás keretében meghatározott nettó kiadási pályának.
(21)Az EUMSZ 126. cikkének (11) bekezdése szerinti pénzbírságokkal összefüggésben nem írható elő minimális összeg, de a pénzbírságot kumuláltan kell számítani mindaddig, amíg nem kerül sor eredményes intézkedésre, ezáltal ténylegesen ösztönözve a tagállamot arra, hogy megfeleljen a túlzotthiány-eljárás keretében az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdésével összhangban részére megfogalmazott felszólításnak.
(22)Az Egyesült Királyságra vonatkozó rendelkezéseket el kell hagyni.
(23)Ez a rendelet a [prevenciós ágról szóló] (EU) rendelettel és a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU irányelv módosításáról szóló (EU) […] irányelvvel együtt egy csomag részét képezi. E csomag megreformált uniós gazdasági kormányzási keretet hoz létre, amely beépíti az uniós jogba a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés (SKKSZ)Szerződés a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról, 2012. március 2. III. címét képező költségvetési paktum tartalmát, az SKKSZ 16. cikkével összhangban. Az SKKSZ tagállamok általi végrehajtása során szerzett tapasztalatokra építve a javasolt jogalkotási csomag fenntartja a költségvetési paktum középtávú orientációját mint a költségvetési fegyelem és a növekedés előmozdításának eszközét. A csomag a nemzeti felelősségvállalás fokozása céljából megerősíti az országspecifikus dimenziót, többek között a független költségvetési intézmények szerepének fenntartása révén, ami a Bizottság által az SKKSZ 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban javasolt, a költségvetési paktummal kapcsolatos közös elvekreA Bizottság közleménye – A nemzeti költségvetési korrekciós mechanizmusok közös elvei, 2012. június 20., COM(2012)0342. épül. A diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított kiadásoknak a költségvetési paktumban előírt átfogó megfelelőségi értékelés szerinti elemzését a [prevenciós ágról szóló] (EU) rendelet határozza meg. Amint azt a költségvetési paktum is előírja, a középtávú tervtől való átmeneti eltérés kizárólag a [prevenciós ágról szóló] (EU) rendelet 24. és 25. cikke szerinti rendkívüli körülmények között, a kontrollszámlára vonatkozó rendelkezésekkel összhangban engedélyezett. A költségvetési paktumban foglaltakhoz hasonlóan a középtávú tervtől való jelentős eltérés esetén meghatározott időn keresztül intézkedéseket kell hozni az eltérés korrekciója érdekében. A csomag megerősíti a költségvetési felügyeleti és végrehajtási eljárásokat a rendezett és fenntartható államháztartás és a fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítására vonatkozó kötelezettségvállalás teljesítése érdekében. A gazdasági kormányzási keret reformja így fenntartja az SKKSZ költségvetési fegyelemre és az adósság fenntarthatóságára irányuló alapvető célkitűzéseit.
(24)Azon tagállamok esetében, amelyek a megreformált keret hatálybalépésekor túlzotthiány-eljárás alatt állnak, átmeneti rendelkezésekre van szükség. Az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti azon ajánlásokat és az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése szerinti azon felszólításokat, amelyeket e módosító rendelet hatálybalépése előtt fogadtak el, felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy azokat össze lehessen hangolni a 3. cikk módosított (4) bekezdésében és az 5. cikk módosított (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel. Ez lehetővé tenné, hogy a Tanács – a túlzotthiány-eljárás felgyorsítása nélkül – az új rendelkezéseknek megfelelő korrekciós nettó kiadási pályát határozzon meg azon tagállamok számára, amelyek intézkedéseket hoztak.
(24a)Habár a hiányalapú túlzotthiány-eljárás szabályai változatlanok, és a referenciaérték továbbra is a GDP legalább 0,5 %-át kitevő minimális éves strukturális kiigazítás, a jelentősen megváltozott kamatláb-környezetre tekintettel a Bizottság – annak érdekében, hogy ne veszélyeztesse a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz pozitív hatásait – egy, 2025-öt, 2026-ot és 2027-et magában foglaló átmeneti időszakban kiigazíthatja a referenciaértéket annak érdekében, hogy figyelembe vegye a kamatfizetések növekedését, amikor a túlzotthiány-eljárás keretében meghatározza a 2025., a 2026. és a 2027. évre vonatkozó első középtávú költségvetési-strukturális tervhez kapcsolódó javasolt korrekciós pályát, feltéve, hogy az érintett tagállam teljesíti a prevenciós ágról szóló (EU) rendelet 11. cikkének c) pontjában meghatározott feltételeket, a zöld és digitális átállás megvalósítására, valamint a védelmi képességek kiépítésére vonatkozó célkitűzésekkel összhangban.
(25)Az 1467/97/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,