A.mivel az 1169/2011/EU rendelet 18. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a fogyasztók tájékoztatása céljából az élelmiszerek mesterséges nanoanyag formájában jelen lévő valamennyi összetevőjét egyértelműen fel kell tüntetni az összetevők között; mivel ennek megfelelően az 1169/2011/EU rendelet meghatározza az (EU) 2015/2283 rendelet 3. cikke (2) bekezdésének f) pontjában szereplő „mesterséges nanoanyagok” fogalmát;

B.mivel az (EU) 2015/2283 rendelet 31. cikke felhatalmazza a Bizottságot, hogy a rendelet céljainak elérése érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján igazítsa ki és módosítsa a „mesterséges nanoanyagok” említett rendelet szerinti fogalommeghatározását az új műszaki és tudományos fejlődés vagy a nemzetközileg elfogadott fogalommeghatározások fényében;

C.mivel az 1129/2011/EU és az 1130/2011/EU rendelettel létrehozott átfogó uniós jegyzékek meghatározzák azokat az élelmiszer-adalékanyagokat, amelyek használata az 1333/2008/EK rendelet hatálybalépése előtt az abban foglalt rendelkezéseknek való megfelelés ellenőrzése után megengedett volt;

A fogalommeghatározás következményei

D.mivel a „mesterséges nanoanyagok” felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben szereplő fogalommeghatározása fogja meghatározni, hogy az adott élelmiszer címkéjén az 1169/2011/EU rendelet 18. cikke (3) bekezdésének megfelelően fel kell-e tüntetni a „[nano]” szót az összetevők felsorolásában;

E.mivel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet célja a jelenlegi fogalommeghatározásból eredő értelmezési nehézségek kezelése, mégpedig oly módon, hogy objektív elemeket vezet be annak megállapítására, hogy egy nanoanyag „mesterséges”-e vagy sem, például azáltal, hogy a „szándékosan előállított [anyag]” kifejezés helyébe a „gyártott” szó lép;

F.mivel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet kizárja, hogy az élelmiszerekben nanoanyagnak minősüljenek a nem szilárd halmazállapotú részecskék, például a micellák, a liposzómák vagy az emulzióban lévő, nanotartományba eső cseppek, valamint azok az összetevők, amelyek 50%-nál kevesebb 100 nm-nél kisebb méretű részecskét tartalmaznak;

G.mivel a nanotartományba eső részecskékre vonatkozóan javasolt legalább 50%-os alapértelmezett küszöbérték önkényes és alacsonyabb szintű védelmet nyújt, mint az (EU) 2015/2283 rendeletben szereplő fogalommeghatározás egyes tagállamok, például Franciaország által adott értelmezése; mivel az említett rendelet a 100 nm-nél kisebb részecskék esetében nem vesz fontolóra a méreteloszlásra vonatkozó küszöbértéket;

H.mivel a javasolt fogalommeghatározás potenciálisan sok nanoanyagot kizárna az 1169/2011/EU rendelet hatálya alól, amelyekre így nem vonatkozna a „[nano]” címkézési kötelezettség; mivel a Bizottság indokolásának 3. pontjában jelzi, hogy „korlátozott számban vannak jelen az élelmiszerekben olyan anyagok, amelyek bizonyos hányadban nanorészecskékből állnak, és ezen anyagok – legalább többségükben, sőt feltételezhetően kizárólag – nem új élelmiszerek”, és hogy „a felhatalmazáson alapuló jogi aktus lehetséges hatásai ezért csak nagyon elenyésző számú anyagot érintenek”;

I.mivel jelenleg az élelmiszerekben éppen az élelmiszer-adalékok lehetnek jelen nanoanyagok formájában; mivel a francia Nemzeti Élelmiszer-, Környezet- és Munkabiztonsági Ügynökség (ANSES) 37 nanoanyagot sorolt fel, amelyeket több mint 900 élelmiszeripari termékben használnak https://www.anses.fr/fr/nanomateriaux-alimentation-premiere-application-methodologie.; mivel a fogyasztói szervezetek és nem kormányzati szervezetek (az Agir pour l’Environnement https://www.agirpourlenvironnement.org/communiques-presse/enquete-exclusive-des-analyses-revelent-la-presence-de-nanoparticules-dans-3980/., a Que Choisir https://www.quechoisir.org/enquete-nanoparticules-taille-mini-doutes-maxi-n50748/., a 60 Millions de consommateurs https://bibliotheque.60millions-mag.com/detail/publication/detail-top-right/561?issue_id=113421&switch_toc=archive. és az AVICENN https://veillenanos.fr/wp-content/uploads/2023/01/Rapport-test-EN-20230113.pdf. Franciaországban, a Foodwatch https://www.foodwatch.org/de/potenziell-krebserregender-farbstoff-in-backzutaten-von-dr-oetker. és a Bund https://www.bund.net/fileadmin/user_upload_bund/publikationen/chemie/‌nanotechnologie_in_lebensmitteln_hintergrund.pdf. Németországban, a Testachats https://www.test-achats.be/sante/sante-au-quotidien/produits-testes/news/nanoparticules-affichage. Belgiumban, az Altroconsumo https://www.altroconsumo.it/alimentazione/sicurezza-alimentare/news/nanoparticelle. Olaszországban és az OCU Spanyolországban https://www.ocu.org/toda-la-informacion?type=magazine-articles&magazine=ocu%20compra%20maestra&year=2019.) által végzett vizsgálatok több ízben mutatták ki olyan élelmiszer-adalékanyagok jelenlétét, amelyek jelentős hányadban tartalmaznak nanorészecskéket, például a tejtermékekben, sütőipari termékekben és egyes reggeli gabonapelyhekben használt vas-oxid élelmiszer-színezék (E172) az 50%-os küszöbértéknél kisebb mennyiségben tartalmazhat nanorészecskéket; mivel ez azt mutatja, hogy az a tény, hogy a címkén egyes élelmiszer-összetevőket nem tüntetnek fel megfelelően a „[nano]” szóval, elsősorban a hatályos jogszabályok végrehajtásának hiányára, és sokkal kevésbé értelmezési nehézségekre vezethető vissza;

J.mivel egy, az Európai Vegyianyag-ügynökség megbízásából készült 2020. évi tanulmány szerint a polgárok igénylik a nanoanyagokat tartalmazó mindennapi termékek címkézésének javítását https://echa.europa.eu/-/what-do-eu-citizens-think-about-nanomaterials-.;

Az ajánlásokkal és az új tudományos eredményekkel fennálló ellentmondások

K.mivel a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a „mesterséges nanoanyag” fogalommeghatározása tekintetében történő módosításáról szóló 2013. december 12-i, felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletről szóló, 2014. március 12-i állásfoglalásában HL C 378., 2017.11.9., 92. o. az Európai Parlament kifogást emelt egy nagyon hasonló, szintén 50%-os küszöbértéket tartalmazó és az összes élelmiszer-adalékanyagot kizáró fogalommeghatározással szemben, figyelembe véve, hogy a fogalommeghatározás „ellentétes” volt „az irányelv azon alapvető céljával, hogy a fogyasztók egészségének és érdekeinek magas szintű védelmére törekedjen azáltal, hogy a végső fogyasztók számára alapot biztosít a tájékozott választáshoz”; mivel az Európai Parlament felkérte a Bizottságot, hogy nyújtson be új, felhatalmazáson alapuló jogi aktust, amely figyelembe veszi a Parlament álláspontját;

L.mivel az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. és III. mellékletében felsorolt élelmiszer-adalékanyagok specifikációinak meghatározásáról szóló 231/2012/EU rendelet mellékletének a titán-dioxid (E 171) specifikációi tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági rendelettervezetről szóló, 2020. október 8-i állásfoglalásában HL C 395., 2021.3.29., 28. o. az Európai Parlament kifogást emelt egy olyan bizottsági rendelettervezettel szemben, amely engedélyezte azokat az élelmiszer-minőségű titándioxid(E171)-tételeket, amelyek 50%-nál kevesebb 100 nm-nél kisebb részecskét tartalmaznak;

M.mivel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság azt ajánlotta, https://www.efsa.europa.eu/sites/default/files/assets/corporatenanotechnology121003.pdf. hogy „a biztonsággal kapcsolatos jelenlegi bizonytalanságokra való tekintettel az ajánlásban jelenleg javasolt (50%-os) helyett az élelmiszerekkel kapcsolatos alkalmazások esetében a nanorészecskék számára vonatkozóan alacsonyabb, pl. 10%-os küszöbértéket lenne indokolt fontolóra venni”;

N.mivel a tudományos szervezetek, hatóságok, nem kormányzati fogyasztói és környezetvédelmi szervezetek és szakszervezetek olyan fogalommeghatározást szorgalmaztak a Bizottság konzultációs folyamata során, amely magában foglalná az összes – akár gyártott, akár szándékolatlanul előállított, akár természetes – anyagot, és a darabszám szerinti részecskeméret-eloszlás tekintetében 10%-os alapértelmezett küszöbértéket tartalmazna;

O.mivel 2014 óta új tudományos eredmények és ismeretek igazolják, hogy a nanoanyagok képesek átjutni a fiziológiai akadályokon, és gyakran veszélyesebbek, mint a mikro- vagy makroméretű anyagok https://veillenanos.fr/en/dossier/nanos-and-health/nanos-health-risks/.;

P.mivel az ANSES 2023 áprilisában részletes jelentést tett közzé Az Anses véleménye (2023): Definition of nanomaterials: analysis, challenges and controversies [A nanoanyagok fogalommeghatározása: elemzés, kihívások és ellentmondások], https://www.anses.fr/en/system/files/AP2018SA0168RaEN.pdf., amelyben megállapítja, hogy a nanoanyagoknak a 2022. június 10-i bizottsági ajánlásban A Bizottság ajánlása (2022. június 10.) a nanoanyag fogalmának meghatározásáról (HL C 229., 2022.6.14., 1. o.). szereplő fogalommeghatározása – amely alapul szolgált a „mesterséges nanoanyagok” (EU) 2015/2283 rendeletben szereplő fogalommeghatározásának felülvizsgálatához – az ágazatspecifikus rendeletekben, különösen az élelmiszer-ágazatban hátrányos lenne az egészségügyi és környezeti kockázatok megelőzése szempontjából; mivel az ANSES hangsúlyozta, hogy a „[nano]” fogalmának horizontális meghatározásában szereplő, a nanorészecskék számára vonatkozó 50%-os küszöbérték „nem szilárd tudományos érveken alapul”, és azt ajánlotta, hogy alacsonyabb értéket állapítsanak meg e küszöbértékre vonatkozóan;

Q.mivel az élelmiszerek nanoösszetevőinek a nanorészecskék számára vonatkozó 10%-os küszöbérték alapján történő kimutatása megvalósítható, mivel a francia Versenypolitikai, Fogyasztóvédelmi és Csalás Elleni Főigazgatóság [Direction générale de la concurrence, de la consommation et de la répression des fraudes] jelenleg is ezt a küszöbértéket alkalmazza ellenőrzési tevékenysége során Anses (2020): Nanomatériaux dans les produits destinés à l’alimentation. Rapport d’expertise collective, https://www.anses.fr/fr/system/files/ERCA2016SA0226Ra.pdf (86. o.).;

Az elővigyázatosság elve

R.mivel az EUMSZ 191. cikkének (2) bekezdése az Unió egyik alapelveként határozza meg az elővigyázatosság elvét;

S.mivel az EUMSZ 168. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy „valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét”;