„24a. „szanálás alá vonható szervezet”: valamely részt vevő tagállamban letelepedett jogi személy, amelyet a Testület vagy a nemzeti szanálási hatóság e rendelet 8. cikkével összhangban olyan szervezetként azonosított, amellyel kapcsolatban a szanálási terv szanálási intézkedésről rendelkezik;”

„(24d) „nem unióbeli globálisan rendszerszinten jelentős intézmény”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 134. pontjában meghatározott nem unióbeli globálisan rendszerszinten jelentős intézmény;(24e)„globálisan rendszerszinten jelentős intézménynek minősülő szervezet”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 136. pontjában meghatározott globálisan rendszerszinten jelentős intézménynek minősülő szervezet;”

„(49) „hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek”: a 2. cikkben említett szervezet azon kötelezettségei, beleértve a számviteli céltartalékokat is, valamint elsődleges alapvető tőkeinstrumentumnak, kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumnak vagy járulékos tőkeinstrumentumnak nem minősülő azon tőkeinstrumentumai, amelyek a 27. cikk (3) bekezdése értelmében nincsenek kizárva a hitelezői feltőkésítési eszköz alkalmazási köréből;”.

„(1a) A tagállamok a lehető leghamarabb tájékoztatják a Testületet az 1024/2013/EU rendelet 7. cikke szerinti, az EKB-val való szoros együttműködésre irányuló kérésükről.

Az 1024/2013/EU rendelet 7. cikke szerinti értesítést követően és a szoros együttműködés kialakítása előtt a tagállamok minden olyan információt megadnak a területükön letelepedett szervezetekre és csoportokra vonatkozóan, amelyre a Testületnek szüksége lehet az e rendelettel és a megállapodással rá ruházott feladatok előkészítéséhez.”

„Az e bekezdésben említett feladatok teljesítése során a nemzeti szanálási hatóságok e rendelet vonatkozó rendelkezéseit alkalmazzák. Az 5. cikk (2) bekezdésében, a 6. cikk (5) bekezdésében, a 8. cikk (6), (8), (12) és (13) bekezdésében, a 10. cikk (1)–(10) bekezdésében, a 10a. cikkben, a 11–14. cikkben, a 15. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében, a 16. cikkben, a 18. cikk (1), (1a), (2) és (6) bekezdésében, a 20. cikkben, a 21. cikk (1)–(7) bekezdésében, a 21. cikk (8) bekezdésének második albekezdésében, a 21. cikk (9) és (10) bekezdésében, a 22. cikk (1), (3) és (6) bekezdésében, a 23. és 24. cikkben, a 25. cikk (3) bekezdésében, a 27. cikk (1)–(15) bekezdésében, a 27. cikk (16) bekezdése második albekezdésének második mondatában, harmadik albekezdésében, negyedik albekezdésének első, harmadik és negyedik mondatában, valamint a 32. cikkben a Testületre történő hivatkozásokat – az e bekezdés első albekezdésében említett csoportok és szervezetek tekintetében – a nemzeti szanálási hatóságokra történő hivatkozásoknak kell tekinteni.”;

„Az első albekezdésben említett értesítés hatálybalépését követően a részt vevő tagállamok dönthetnek úgy, hogy a területükön letelepedett, a (2) bekezdésben említettektől eltérő szervezetekkel és csoportokkal kapcsolatos feladatok ellátásáért viselt felelősséget vissza kell adni a nemzeti szanálási hatóságoknak, amely esetben az első albekezdés már nem alkalmazandó. Azok a tagállamok, amelyek élni kívánnak ezzel a lehetőséggel, értesítik erről a Testületet és a Bizottságot. Ez az értesítés az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.”

„A Testület utasíthatja a nemzeti szanálási hatóságokat a 2014/59/EU irányelv 10. cikkének (8) bekezdésében említett hatáskörök gyakorlására. A nemzeti szanálási hatóságoknak az e rendelet 29. cikkének megfelelően kell végrehajtaniuk a Testület utasításait.”;

„aa) adott esetben azon okok részletes ismertetése, amelyek alapján megállapítható, hogy egy intézmény felszámolás alá vont szervezetnek minősül, beleértve annak ismertetését, hogy a szanálási hatóság hogyan jutott arra a következtetésre, hogy az intézménynél kritikus funkciók hiányoznak;”

„ja) annak leírása, hogy a különböző szanálási stratégiák hogyan tudnák a legjobban elérni a 14. cikkben meghatározott szanálási célkitűzéseket;”

„pa) a természetes személyek, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások biztosított betéteinek és biztosítható betéteinek részletes és számszerűsített jegyzéke.”;

„Az első albekezdés b) pontjában említett, szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő leányvállalatok tekintetében meghozandó intézkedések azonosításakor a Testület az érintett nemzeti szanálási hatósággal folytatott konzultációt követően egyszerűsített megközelítést alkalmazhat, amennyiben ez a megközelítés nem befolyásolja negatívan a csoport szanálhatóságát, figyelembe véve a leányvállalat méretét, kockázati profilját, a kritikus funkciók hiányát és a csoportszintű szanálási stratégiát.

A csoportszintű szanálási terv azt is meghatározza, hogy a szanálás alá vonható csoporton belüli, a szanálás alá vonható szervezettől eltérő szervezetek felszámolás alá vonható szervezetnek minősülnek-e. A Testület által relevánsnak ítélt egyéb tényezők sérelme nélkül a kritikus funkciókat ellátó szervezetek nem minősülnek felszámolás alá vonható szervezetnek.”;

„aa) azon okok részletes ismertetése, amelyek alapján megállapítható, hogy egy csoporthoz tartozó szervezet felszámolás alá vonható szervezetnek minősül, beleértve annak ismertetését, hogy a szanálási hatóság hogyan jutott arra a következtetésre, hogy az intézménynél kritikus funkciók hiányoznak, és annak leírása, hogy a szervezet teljes kockázati kitettségértékének és működési jövedelmének a csoport teljes kockázati kitettségértékében és működési jövedelmében való arányát, valamint a csoporthoz tartozó vállalkozás tőkeáttételi mutatóját a csoporttal összefüggésben hogyan vették figyelembe;”

„(14) A Testület nem fogadhat el szanálási terveket az (1) bekezdésben említett szervezetekre és csoportokra vonatkozóan, amennyiben a 22. cikk (5) bekezdését kell alkalmazni, vagy ha a szervezet vagy csoport ellen a 2014/59/EU irányelv 32b. cikke szerinti alkalmazandó nemzeti joggal összhangban fizetésképtelenségi eljárást indítottak.”

„Amennyiben az érintett szervezet által javasolt intézkedések hatékonyan csökkentik vagy kiküszöbölik a szanálhatóság akadályait, a Testület az EKB-val vagy az érintett illetékes nemzeti hatósággal és adott esetben a kijelölt makroprudenciális hatósággal folytatott konzultációt követően határozatot hoz. A határozatban jelezni kell, hogy a javasolt intézkedések hatékonyan csökkentik vagy kiküszöbölik a szanálhatóság akadályait, és utasítani kell a nemzeti szanálási hatóságokat, hogy kötelezzék az intézményt, az anyavállalatot vagy az érintett csoport bármely leányvállalatát a javasolt intézkedések végrehajtására.”;

„(13a) A szanálási hatóságnak minden szanálástervezési ciklus végén közzé kell tennie egy anonimizált listát, amely összesített formában bemutatja a szanálhatóság minden azonosított lényeges akadályát és az azok kezelésére irányuló releváns intézkedéseket. A 88. cikkben megállapított szakmai titoktartási rendelkezéseket kell alkalmazni.”

„(1) Ha a szervezet abban a helyzetben van, hogy egyszerre teljesíti a kombinált pufferkövetelményt és a 2013/36/EU irányelv 141a. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett minden követelményt, de az az e rendelet 12d. és 12e. cikkében említett követelményekkel együtt vizsgálva nem teljesíti a kombinált pufferkövetelményt, amennyiben azt az e rendelet 12a. cikke (2) bekezdésének a) pontjának megfelelően számítják ki, akkor a Testületnek hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy e cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban annak megtiltására utasítsa a nemzeti szanálási hatóságot, hogy a szervezet több nyereséget fizessen ki a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelményhez kapcsolódó, az e cikk (4) bekezdésének megfelelően számított maximálisan felosztható összegnél (M-MDA) az alábbi intézkedések bármelyike révén:”;

„(7) Amennyiben valamely szervezet esetében a kombinált pufferkövetelményt nem ugyanazon az alapon kell meghatározni, mint amely alapján a szervezetnek meg kell felelnie a 12d. és 12e. cikkben említett követelményeknek, úgy a Testületnek az e cikk (1)–(6) bekezdésének alkalmazásakor a kombinált pufferkövetelménynek az (EU) 2021/1118 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet* szerinti becslését kell alapul vennie. A 2013/36/EU irányelv 128. cikkének negyedik bekezdése alkalmazandó.

A Testület az első albekezdésben említett becsült kombinált pufferkövetelményt belefoglalja az e rendelet 12d. és 12e. cikkében említett követelményeket meghatározó határozatába. A szervezetnek a becsült kombinált pufferkövetelményt a 2014/59/EU irányelv 45i. cikke (3) bekezdésében említett információkkal együtt nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie.

______________________________

* A Bizottság (EU) 2021/1118 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. március 26.) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szanálási hatóságok által a szanálás alá vonható csoport konszolidált szintjén a szanálás alá vonható szervezetekre vonatkozó, a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 104a. cikkében említett követelmények és a kombinált pufferkövetelmények becsléséhez – amennyiben az említett irányelv értelmében maga a szanálás alá vonható csoport nem tartozik az említett követelmények hatálya alá – alkalmazandó módszereket részletesen meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 241., 2021.7.8., 1. o.).”

„(8) A Testület felel az 575/2013/EU rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében és 78a. cikkében említett engedélyeknek az e cikk (1) bekezdésében említett szervezetek részére történő megadásáért. A Testület határozatának címzettje az érintett szervezet.”

„(1) A Testületnek és a nemzeti szanálási hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a 12. cikk (1) és (3) bekezdésében említett szervezetek mindenkor teljesítsék a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelményeket, amennyiben azt a Testület e cikkel és a 12b–12i. cikkel összhangban előírja, és a Testület által előírtak szerint.”

„(10) A Testület engedélyezheti a szanálás alá vonható szervezetek számára, hogy az (1) és (3) bekezdésben említett szavatolótőke vagy kötelezettségek felhasználásával teljesítsék a (4), (5) és (7) bekezdésben említett követelményeket, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:a)a globálisan rendszerszinten jelentős intézménynek minősülő szervezetek, illetve a 12d. cikk (4) vagy (5) bekezdésének hatálya alá tartozó szanálás alá vonható szervezetek esetében a Testület nem csökkentette az e cikk (4) bekezdésében említett követelményt az említett bekezdés első albekezdése alapján;b)az e cikk (1) bekezdésében említett kötelezettségek, amelyek nem felelnek meg az 575/2013/EU rendelet 72b. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett feltételnek, megfelelnek az említett rendelet 72b. cikke (4) bekezdésének b)–e) pontjában meghatározott feltételeknek.”

„12da. cikk

A szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmények meghatározása▌

(1)Amennyiben a 12d. cikket olyan szanálás alá vonható szervezetre alkalmazzák, amelynek az előnyben részesített szanálási stratégiája elsősorban a vagyonértékesítési eszköz vagy az áthidaló intézményi eszköz▌ független vagy más szanálási eszközökkel kombinált alkalmazását ▌irányozza elő, a Testület a 12d. cikk (3) bekezdésében előírt feltőkésítési összeget arányos módon, adott esetben a következő kritériumok alapján határozza meg:a)a szanálás alá vonható szervezet▌ mérete, üzleti modellje, finanszírozási modellje és kockázati profilja, vagy adott esetben a szanálás alá vonható szervezet üzletértékesítési vagy áthidaló intézményi eszköz hatálya alá tartozó részének mérete;b)a szanálási tervben azonosított kedvezményezettre átruházandó részvények, tulajdonviszonyt megtestesítő egyéb instrumentumok, eszközök, jogok vagy kötelezettségek, figyelembe véve a következőket:i.a szanálás alá vonható szervezet fő üzletágai és kritikus funkciói;ii.a 27. cikk (3) bekezdése értelmében a hitelezői feltőkésítésből kizárt kötelezettségek;iii.a 2014/59/EU irányelv 73–80. cikke szerinti hitelezői védintézkedések;iiia.várható szavatolótőke-követelmény bármely áthidaló intézmény számára, amely szükséges lehet a szanálás alá vonható szervezet piacról való kilépésének végrehajtásához, annak biztosítása érdekében, hogy az az áthidaló intézmény megfeleljen az 575/2013/EU rendeletnek, a 2013/36/EU irányelvnek és a 2014/65/EU irányelvnek; iiib.a kedvezményezett várható elvárása, hogy az ügylet tőkesemleges legyen az átvevő szervezetre vonatkozó követelmények tekintetében. c)a szanálás alá vonható szervezet b) pontban említett részvényeinek, tulajdonviszonyt megtestesítő egyéb instrumentumainak, eszközeinek, jogainak vagy kötelezettségeinek várható értéke és értékesíthetősége, figyelembe véve a következőket:i.a szanálhatóságot gátló, a szanálási hatóság által azonosított bármely lényeges akadály, amely ▌kapcsolódik a vagyonértékesítési eszköz vagy az áthidaló intézményi eszköz alkalmazásához;ii.az intézmény fennmaradó részénénél maradó eszközökből, jogokból vagy kötelezettségekből eredő veszteségek;iia.a szanálás időpontjában potenciálisan káros piaci környezet;d)az előnyben részesített szanálási stratégia előirányozza-e a szanálás alá vonható szervezet által kibocsátott részvények vagy egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok átruházását, illetve a szanálás alá vonható szervezet eszközei, jogai és kötelezettségei részben vagy egészben történő átruházását;e)az előnyben részesített szanálási stratégia előirányozza-e az eszközelkülönítési eszköz alkalmazását.

▌

(3)Az (1) bekezdés alkalmazása nem eredményezhet magasabb összeget, mint a 12d. cikk (3) bekezdésének alkalmazásából eredő összeg, vagy az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének megfelelően kiszámított teljes kockázatikitettség-érték 13,5%-ánál alacsonyabb összeg, vagy az e cikk (1) bekezdésében említett, az 575/2013/EU rendelet 429. és 429a. cikkének megfelelően kiszámított teljes kitettségi mérték 5%-ánál alacsonyabb összeg.”

„A Testület – az illetékes hatóságokkal, köztük az EKB-val folytatott konzultációt követően – határozhat úgy, hogy alkalmazza az ebben a cikkben megállapított követelményt a 2. cikk b) pontjában említett olyan szervezetre és a 2. cikk c) pontjában említett olyan pénzügyi vállalkozásra, amely egy szanálás alá vonható szervezet leányvállalata, de önmaga nem szanálás alá vonható szervezet.”;

„(4) Amennyiben az Unióban letelepedett leányvállalatok vagy egy EU-szintű anyavállalat és annak leányintézményei a globális szanálási stratégiával összhangban nem szanálás alá vonható szervezetek, és a 2014/59/EU irányelv 89. cikke alapján létrehozott európai szanálási kollégium tagjai egyetértenek ezzel a stratégiával, az Unióban letelepedett leányvállalatoknak vagy – összevont alapon – az EU-szintű anyavállalatnak az e cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett instrumentumoknak a következők bármelyike számára történő kibocsátásával kell megfelelniük a 12a. cikk (1) bekezdésében foglalt követelménynek:a)harmadik országban letelepedett legfelső szintű anyavállalatuk;b)a legfelső szintű anyavállalat ugyanazon harmadik országban letelepedett leányvállalatai;c)az e cikk (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjában és b) pontjának ii. alpontjában meghatározott feltételek szerinti egyéb szervezetek.”

„(1a) A 12a. cikk (1) bekezdésétől eltérve a Testületnek megfelelő átmeneti időszakokat kell meghatároznia a szervezetek számára, hogy azok meg tudjanak felelni a 12f. vagy a 12 g. cikkben megállapított követelményeknek, illetve adott esetben a 12c. cikk (4), (5) vagy (7) bekezdésének alkalmazásából eredő követelményeknek, ha e módosító rendelet hatálybalépését követően az intézményekre vagy szervezetekre e követelmények vonatkoznak. A szervezeteknek ... [e módosító rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított négy év]-tól/-től meg kell felelniük a 12f. vagy a 12g. cikkben megállapított követelményeknek, illetve a 12c. cikk (4), (5) vagy (7) bekezdésének alkalmazásából eredő követelményeknek.

A Testület a 12f. vagy a 12 g. cikkben foglalt követelményekre vonatkozóan vagy adott esetben a 12c. cikk (4), (5) vagy (7) bekezdésének alkalmazásából eredő követelmények esetében közbenső célszinteket határoz meg, amelyeknek az e bekezdés első albekezdésében említett szervezeteknek ...[e módosító rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított két év]-ig meg kell felelniük. Általános szabályként a közbenső célszintnek biztosítania kell azt, hogy lineárisan haladjon az a folyamat, amely elvezet a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmény teljesítéséhez.

Amennyiben a (7) bekezdésben említett kritériumok alapján ez kellően indokolt és célravezető, a Testület ... [e módosító rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított négy év]-nél hosszabb átmeneti időszakot is meghatározhat a következőkre figyelemmel:a)a szervezet pénzügyi helyzetének alakulása; b)kilátás arra, hogy a szervezet észszerű időn belül képes lesz megfelelni a 12f. vagy a 12g. cikkben említett követelményeknek, illetve a 12c. cikk (4), (5) vagy (7) bekezdésének alkalmazásából eredő követelménynek; valamint c)a szervezet képes-e felváltani azokat a kötelezettségeket, amelyek már nem felelnek meg a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vagy azok futamidejére vonatkozó feltételeknek, és ha nem, akkor az erre való képtelenség egyedi okokra vezethető-e vissza vagy az egész piacot érintő zavarnak tudható-e be.”;

„13. cikk

Korai beavatkozási intézkedések

(1)Az EKB indokolatlan késedelem nélkül korai beavatkozási intézkedéseket mérlegel és azokat adott esetben végrehajtja, ha a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett szervezet teljesíti az alábbi feltételek bármelyikét:a)a szervezet teljesíti a 2013/36/EU irányelv 102. cikkében vagy az 1024/2013/EU rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében említett feltételeket, és az alábbiak valamelyike érvényes:i.a szervezet nem hozta meg az EKB által előírt korrekciós intézkedéseket, beleértve a 2013/36/EU irányelv 104. cikkében, az 1024/2013/EU rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében vagy az (EU) 2019/2034 irányelv 49. cikkében említett intézkedéseket;ii.az EKB úgy ítéli meg, hogy a korai beavatkozási intézkedésektől eltérő korrekciós intézkedések ▌nem elegendőek a problémák kezeléséhez;b)a szervezet megsérti vagy az EKB értékelését követő 12 hónapon belül valószínűleg megsérti a 2014/65/EU irányelv II. címében, a 600/2014/EU rendelet 3–7. cikkében, 14–17. cikkében vagy 24., 25. és 26. cikkében, vagy ezen rendelet 12f. vagy 12g. cikkében meghatározott követelményeket.

Az EKB a feltételek jelentős romlása, kedvezőtlen körülmények felmerülése, vagy a szervezetre vonatkozó új információk beszerzése esetén egyéb előzetes korrekciós intézkedések – többek között a 2013/36/EU irányelv 104. cikkében vagy az 1024/2013/EU rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében említett hatáskörök gyakorlása – nélkül is megállapíthatja, hogy az első albekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett feltétel teljesül.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában az EKB vagy adott esetben a 2014/65/EU irányelv szerinti illetékes hatóság vagy a Testület haladéktalanul tájékoztatja az illetékes nemzeti hatóságot a jogsértésről vagy a valószínű jogsértésről.

(2)Az (1) bekezdés alkalmazásában a korai beavatkozási intézkedések a következőket foglalják magukban:a)annak előírása , hogy a szervezet vezető testülete végezze el a következők valamelyikét:i.hajtsa végre a helyreállítási tervben meghatározott egy vagy több rendelkezést vagy intézkedést;ii.a 2014/59/EU irányelv 5. cikke (2) bekezdésével összhangban aktualizálja a helyreállítási tervet, amennyiben a korai beavatkozást indokoló körülmények eltérnek az eredeti helyreállítási tervben meghatározott feltételezésektől, és meghatározott időkereten belül hajtsa végre az aktualizált helyreállítási tervben meghatározott egy vagy több rendelkezést vagy intézkedést;b)annak előírása, hogy a szervezet vezető testülete hívja össze a szervezet részvényesi közgyűlését, illetve amennyiben a vezető testület nem tesz eleget ennek az előírásnak, a közgyűlés közvetlen összehívása, továbbá mindkét esetben a napirend megállapítása és annak előírása, hogy mérlegeljék bizonyos határozatoknak a részvényesek általi meghozatalát;c)annak előírása, hogy a szervezet vezető testülete, adott esetben a helyreállítási tervvel összhangban, dolgozzon ki cselekvési tervet az adósság átstrukturálásáról folytatandó tárgyalásokra néhány vagy minden hitelező tekintetében;d)annak előírása, hogy meg kell változtatni az intézmény jogi struktúráját;e)annak előírása, hogy a szervezet felső vezetésének vagy vezető testületének teljes egészét vagy egyes tagjait – a 13a. cikkel összhangban – el kell mozdítani vagy le kell váltani;f)egy vagy több ügyvivő vagyonfelügyelő kinevezése a szervezethez a 13b. cikkel összhangban;fa)annak előírása, hogy a szervezet vezető testülete dolgozzon ki olyan tervet, amelyet a szervezet végre tud hajtani abban az esetben, ha a szervezet illetékes testülete úgy dönt, hogy kezdeményezi a szervezet önkéntes felszámolását.

(3)Az EKB a kitűzött célokkal arányos, megfelelő, időben végrehajtható korai beavatkozási intézkedéseket választ, figyelembe véve – egyéb releváns információk mellett – a jogsértés vagy a valószínűsíthető jogsértés súlyosságát, és a szervezet pénzügyi helyzete romlásának gyorsaságát.

(4)Az EKB a (2) bekezdésben említett minden egyes intézkedés esetében olyan határidőt határoz meg, amely lehetővé teszi az intézkedés végrehajtását és azt, hogy az EKB értékelhesse az intézkedés hatékonyságát.

Az intézkedés értékelését a határidő lejárta után azonnal el kell végezni, és meg kell osztani a Testülettel és az érintett nemzeti szanálási hatóságokkal. Amennyiben az értékelés megállapítja, hogy az intézkedéseket nem hajtották végre teljes mértékben, vagy azok nem hatékonyak, az EKB vagy az érintett illetékes nemzeti hatóság a Testülettel és az érintett nemzeti szanálási hatósággal folytatott konzultációt követően elvégzi a 18. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett feltétel értékelését.

(5)Amennyiben egy csoporthoz egyaránt tartoznak részt vevő tagállamokban és részt nem vevő tagállamokban letelepedett szervezetek, úgy a részt nem vevő tagállamokkal folytatott konzultáció és együttműködés céljából a részt vevő tagállamok illetékes nemzeti hatóságait – a 2014/59/EU irányelv 30. cikkével összhangban – az EKB képviseli.

Amennyiben egy csoporthoz egyaránt tartoznak részt vevő tagállamokban letelepedett szervezetek és részt nem vevő tagállamokban letelepedett leányvállalatok vagy részt nem vevő tagállamokban található jelentős fióktelepek, úgy a 13–13c. cikkben említett bármely, a csoportra vonatkozó határozatról vagy intézkedésről az EKB kellő időben tájékoztatja a részt nem vevő tagállam illetékes hatóságait vagy adott esetben szanálási hatóságait.”

„13a. cikk

A felső vezetés vagy a vezető testület leváltása

A 13. cikk (2) bekezdése e) pontjának alkalmazásában az új felső vezetést vagy vezető testületet, illetve e testületek egyes tagjait az uniós és a nemzeti joggal összhangban, az EKB jóváhagyásával kell kinevezni.

13b. cikk

Ügyvivő vagyonfelügyelő

(1)A 13. cikk (2) bekezdése f) pontjának alkalmazásában az EKB – a körülményeknek megfelelő arányosság alapján – ügyvivő vagyonfelügyelőt nevezhet ki a következő feladatok valamelyikének elvégzésére:a)a szervezet vezető testületének ideiglenes felváltására;b)abból a célból, hogy ideiglenesen együtt dolgozzon a szervezet vezető testületével.

Az EKB az ügyvivő vagyonfelügyelő kinevezésekor meghatározza az a) vagy b) pont szerinti választását.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában az EKB-nak az ügyvivő vagyonfelügyelő kinevezésekor tovább kell pontosítania a vagyonfelügyelő szerepét, feladatait és hatásköreit, valamint a szervezet vezető testületével szemben támasztott azon követelményt, hogy konkrét döntéseket vagy intézkedéseket csak az ügyvivő vagyonfelügyelővel folytatott konzultációt követően vagy a vagyonfelügyelő előzetes hozzájárulásával hozhat.

Az EKB nyilvánosságra hozza, ha ügyvivő vagyonfelügyelő kinevezésére került sor, kivéve azt az esetet, ha az ügyvivő vagyonfelügyelő nem jogosult a szervezet képviseletére, vagy a nevében történő döntéshozatalra.

Az ügyvivő vagyonfelügyelőnek teljesítenie kell a 2013/36/EU irányelv 91. cikkének (1), (2) és (8) bekezdésében meghatározott követelményeket. Az ügyvivő vagyonfelügyelő kinevezéséről szóló döntés szerves részéként az EKB értékeli, hogy az ügyvivő vagyonfelügyelő megfelel-e az említett követelményeknek.

(2)Az EKB az ügyvivő vagyonfelügyelő kinevezésekor a körülményekhez mérten pontosan meghatározza a vagyonfelügyelő hatásköreit. E hatáskörök közé tartozhatnak a szervezet alapszabálya és a nemzeti jogszabályok alapján a szervezet vezető testületét megillető egyes hatáskörök vagy minden hatáskör, beleértve a szervezet vezető testülete egyes igazgatási feladatainak vagy minden igazgatási feladatának az ellátásához szükséges hatásköröket. Az ügyvivő vagyonfelügyelő szervezettel kapcsolatos hatásköreinek összhangban kell lenniük a vonatkozó társasági joggal. Ezeket a hatásköröket az EKB a körülmények megváltozása esetén módosíthatja.

(3)Az EKB-nak a kinevezéskor meg kell jelölnie az ügyvivő vagyonfelügyelő szerepét és feladatait. E szerepek és feladatok kiterjedhetnek a következők mindegyikére:a)a szervezet pénzügyi helyzetéről való megbizonyosodás;b)a szervezet üzleti tevékenységének vagy üzleti tevékenysége egy részének irányítása a szervezet pénzügyi helyzetének megőrzése vagy helyreállítása céljából;c)intézkedések meghozatala a szervezet üzleti tevékenysége megbízható és prudens irányításának helyreállítása érdekében.

Az EKB-nak a kinevezéskor meg kell jelölnie az ügyvivő vagyonfelügyelő szerepét és feladatait érintő esetleges korlátozásokat.

(4)Az ügyvivő vagyonfelügyelő kinevezése vagy felmentése az EKB kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az EKB bármikor bármilyen okból felmentheti az ügyvivő vagyonfelügyelőt. Az EKB az e cikknek megfelelően bármikor módosíthatja az ügyvivő vagyonfelügyelő kinevezésének a feltételeit.

(5)Az EKB előírhatja, hogy az ügyvivő vagyonfelügyelő bizonyos intézkedésekhez köteles előzetesen megkérni az EKB egyetértését. Az EKB az ilyen előírásokat vagy az ügyvivő vagyonfelügyelő kinevezésekor, vagy az ügyvivő vagyonfelügyelő kinevezésére vonatkozó feltételek módosításakor közli.

Az ügyvivő vagyonfelügyelő azonban csak az EKB előzetes egyetértésével gyakorolhatja az arra vonatkozó hatáskörét, hogy összehívja a szervezet részvényesi közgyűlését, és meghatározza a közgyűlés napirendjét.

(6)Az EKB kérésére az ügyvivő vagyonfelügyelő az EKB által meghatározott időközönként, az első hat hónap letelte után legalább egyszer, valamint megbízatásának lejártakor minden esetben jelentéseket készít a szervezet pénzügyi helyzetéről és a megbízatása során végrehajtott intézkedésekről.

(7)Az ügyvivő vagyonfelügyelő kinevezése legfeljebb egy évre szól. Ez az időszak kivételesen egyszer megújítható, ha az ügyvivő vagyonfelügyelő kinevezésére vonatkozó feltételek továbbra is fennállnak. Az EKB meghatározza ezeket a feltételeket, és a részvényesek számára megindokolja az ügyvivő vagyonfelügyelő kinevezésének megújítását.

(8)Az e cikk betartásával, az ügyvivő vagyonfelügyelő kinevezése nem sértheti az uniós vagy nemzeti társasági jogban meghatározott, a részvényeseket megillető jogokat.

(9)Az e cikk (1)–(8) bekezdése értelmében kinevezett ügyvivő vagyonfelügyelő nem tekintendő a nemzeti jog értelmében vett árnyékvezetőnek vagy tényleges vezetőnek.

13c. cikk

A szanálás előkészítése

(1)A 7. cikk (2) bekezdésében említett szervezetek és csoportok, valamint – amennyiben teljesülnek az említett rendelkezések alkalmazásának feltételei – a 7. cikk (4) bekezdésének b) pontjában és (5) bekezdésében említett szervezetek és csoportok esetében az EKB vagy az illetékes nemzeti hatóságok késedelem nélkül értesítik a Testületet a következők bármelyikéről:a)az 1024/2013/EU rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében vagy a 2013/36/EU irányelv 104. cikkének (1) bekezdésében említett bármely olyan, a szervezet vagy csoport helyzete romlásának kezelésére irányuló intézkedés, amelynek meghozatalát előírják valamely szervezet vagy csoport számára;b)amennyiben a felügyeleti tevékenység feltárja, hogy valamely szervezet vagy csoport tekintetében teljesülnek az e rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében vagy a 2014/59/EU irányelv 27. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek, az az értékelés, hogy ezek a feltételek teljesülnek, tekintet nélkül bármely korai beavatkozási intézkedésre;c)az e rendelet 13. cikkében vagy a 2014/59/EU irányelv 27. cikkében említett korai beavatkozási intézkedések bármelyikének alkalmazása.

A Testület értesíti a Bizottságot minden olyan tájékoztatásról, amelyet az első albekezdés szerint kapott.

Az EKB vagy az érintett illetékes nemzeti hatóság a Testülettel mindenben együttműködve szorosan nyomon követi az első albekezdésben említett szervezetek és csoportok helyzetét és azt, hogy azok végrehajtják-e az első albekezdés a) pontjában említett, az említett szervezetek és csoportok helyzete romlásának kezelésére irányuló intézkedéseket, valamint az első albekezdés c) pontjában említett korai beavatkozási intézkedéseket.

(2)Az EKB vagy az érintett illetékes nemzeti hatóság a lehető leghamarabb értesíti a Testületet, ha úgy ítéli meg, hogy a 7. cikk (2) bekezdésében említett valamely szervezet vagy – amennyiben teljesülnek az említett rendelkezések alkalmazásának feltételei – a 7. cikk (4) bekezdésének b) pontjában és (5) bekezdésében említett valamely szervezet tekintetében lényeges kockázata van annak, hogy a 18. cikk (4) bekezdésében említett körülmények közül egy vagy több fennáll. Az értesítésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:a)az értesítés okai;b)a szervezet csődjét észszerű időn belül megakadályozni képes intézkedések áttekintése, ezen intézkedéseknek a szervezetre gyakorolt várható hatása a 18. cikk (4) bekezdésében említett körülmények tekintetében, valamint az intézkedések végrehajtásának várható időkerete.

Az első albekezdésben említett értesítés kézhezvételét követően a Testület az EKB-val vagy az érintett illetékes nemzeti hatósággal szorosan együttműködve értékeli, hogy a 18. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett feltétel értékelése szempontjából mi minősül észszerű időkeretnek, figyelembe véve a szervezet körülményei romlásának gyorsaságát, a pénzügyi rendszerre, a betétesek védelmére és az ügyfelek pénzeszközeinek megőrzésére gyakorolt lehetséges hatást, az elhúzódó folyamat által a vevők és a gazdaság számára a költségeket növelő kockázatot, a szanálási stratégia hatékony végrehajtásának szükségességét és minden egyéb releváns megfontolást. A Testület ezt az értékelést a lehető leghamarabb közli az EKB-val vagy az érintett illetékes nemzeti hatósággal.

Az első albekezdésben említett értesítést követően az EKB vagy az érintett illetékes nemzeti hatóság ▌a Testülettel szoros együttműködésben nyomon követi a szervezet helyzetét, a vonatkozó intézkedéseknek a várható időkereten belüli végrehajtását és az egyéb releváns fejleményeket. E célból a Testület és az EKB vagy az érintett illetékes nemzeti hatóság rendszeresen, a Testület által az ügy körülményeire tekintettel meghatározott gyakorisággal ülésezik. Az EKB vagy az érintett illetékes nemzeti hatóság és a Testület haladéktalanul egymás rendelkezésére bocsát minden releváns információt.

A Testület tájékoztatja a Bizottságot minden olyan információról, amelyet az első albekezdés szerint kapott.

(3)Az EKB vagy az érintett illetékes nemzeti hatóság a Testület rendelkezésére bocsát a Testület által kért minden olyan információt, amely az alábbiak mindegyikéhez szükséges:a)a szanálási terv aktualizálása és a 7. cikk (2) bekezdésében említett szervezet vagy – amennyiben teljesülnek az említett rendelkezések alkalmazásának feltételei – 7. cikk (4) bekezdésének b) pontjában és (5) bekezdésében említett szervezet esetleges szanálásának előkészítése;b)a 20. cikk (1)–(15) bekezdésében említett értékelés elvégzése.

Amennyiben ezek az információk már nem állnak az EKB vagy az illetékes nemzeti hatóságok rendelkezésére, a Testület és az EKB, valamint az említett illetékes nemzeti hatóságok összehangoltan együttműködnek ezen információk beszerzésében. E célból az EKB-nak és az illetékes nemzeti hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy – többek között helyszíni ellenőrzések útján – előírják a szervezet számára az említett információk rendelkezésre bocsátását, és a Testület számára történő eljuttatását.

(4)A Testület hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a 7. cikk (2) bekezdésében említett szervezetet vagy – amennyiben teljesülnek az említett rendelkezések alkalmazásának feltételei – a 7. cikk (4) bekezdésének b) pontjában és (5) bekezdésében említett szervezetet a potenciális vásárlók számára értékesítse, vagy ilyen értékesítésre vonatkozóan intézkedéseket tegyen, illetve a szervezet számára ilyen lépést előírjon, az alábbi célokból:a)az adott szervezet szanálásának előkészítése, a 2014/59/EU irányelv 39. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételekre és az e rendelet 88. cikkében meghatározott szakmai titoktartási követelményekre is figyelemmel;b)tájékoztatás az e rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett feltétel Testület általi értékeléséhez.

(4a)Amennyiben a (4) bekezdésben említett hatáskör gyakorlása során a Testület úgy dönt, hogy közvetlenül árusítja ki az érintett szervezetet a potenciális vásárlóknak, kellően figyelembe kell vennie az eset körülményeit és azt a lehetséges hatást, amelyet e hatáskör gyakorlása gyakorolhat a szervezet általános helyzetére.

(5)A (4) bekezdésben előírt célból a Testület hatáskörrel rendelkezik mindenekelőtt az alábbiakra:a)annak előírása, hogy az érintett szervezet hozzon létre olyan digitális platformot, amelyen a szervezet értékesítéséhez szükséges információk a lehetséges vásárlókkal vagy a Testület által megbízott tanácsadókkal és értékelőkkel megoszthatók;b)annak előírása, hogy az illetékes nemzeti szanálási hatóság készítsen előzetes szanálási programot az érintett szervezet számára.

Amennyiben a Testület gyakorolja az e bekezdés első albekezdésének b) pontja szerinti hatáskörét, a 88. cikk alkalmazandó.

(6)Az e rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében vagy a 2014/59/EU irányelv 27. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülésének megállapítása és korai beavatkozási intézkedések előzetes elfogadása nem szükséges feltétele annak, hogy a Testület felkészüljön a szervezet szanálására, vagy gyakorolja az e cikk (4) és (5) bekezdésében említett hatásköröket.

(7)A Testület haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, az EKB-t, az érintett illetékes nemzeti hatóságokat és az érintett nemzeti szanálási hatóságokat a (4) és (5) bekezdés alapján hozott intézkedésekről.

(8)Az EKB, az illetékes nemzeti hatóságok, a Testület és az érintett nemzeti szanálási hatóságok szorosan együttműködnek:a)az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett, a szervezet és csoport helyzete romlásának kezelésére irányuló intézkedések, valamint az (1) bekezdés első albekezdésének c) pontjában említett intézkedések meghozatalának mérlegelésekor;b)a (4) és (5) bekezdésben említett intézkedések bármelyikének mérlegelésekor;c)az ezen albekezdés a) és b) pontjában említett intézkedések végrehajtása során.

Az EKB, az illetékes nemzeti hatóságok, a Testület és az érintett nemzeti szanálási hatóságok biztosítják, hogy ezek az intézkedések és fellépések következetesek, összehangoltak és hatékonyak legyenek.”

„c) az állami források védelme a rendkívüli állami pénzügyi támogatásra támaszkodás minimalizálása révén, különösen ha azt valamely tagállam költségvetéséből nyújtják;d)a biztosított betétek, emellett a lehetőségekhez mérten a természetes személyek, a mikro-, kis és középvállalkozások biztosítható betéteinek nem biztosított részének védelme ▌, valamint a 97/9/EK irányelv hatálya alá tartozó befektetők védelme;”

„(2) A Testületnek szanálási intézkedést kell hoznia a 2. cikk b) pontjában említett valamely anyavállalat vonatkozásában, ha a 18. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek.

E célból a 2. cikk b) pontjában említett anyavállalatot az alábbi körülmények bármelyike esetén fizetésképtelennek vagy valószínűleg fizetésképtelenné válónak kell tekinteni:a)az anyavállalat teljesíti a 18. cikk (4) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában meghatározott egy vagy több feltételt;b)az anyavállalat súlyosan megsérti, illetve objektív tényezők arra utalnak, hogy a közeljövőben súlyosan meg fogja sérteni az 575/2013/EU rendeletben vagy a 2013/36/EU irányelvet átültető nemzeti jogszabályokban meghatározott alkalmazandó követelményeket.”

„(1) A Testület csak akkor fogad el a (6) bekezdés szerint szanálási programot a 7. cikk (2) bekezdésében említett szervezetek, valamint – amennyiben teljesülnek az említett rendelkezések alkalmazásának feltételei – a 7. cikk (4) bekezdésének b) pontjában és (5) bekezdésében említett szervezetek vonatkozásában, ha a második albekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvétele esetén vagy saját kezdeményezésére az ügyvezetői testülete úgy értékeli, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:a)a szervezet fizetésképtelen, vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik;b)▌észszerűen nem várható, hogy a szervezet vonatkozásában hozott bármilyen alternatív magánszektorbeli intézkedéssel – ideértve az intézményvédelmi rendszerben hozott intézkedéseket – felügyeleti intézkedéssel, korai beavatkozási intézkedésekkel vagy a releváns tőkeinstrumentumoknak és leírható, illetve átalakítható kötelezettségeknek a 21. cikk (1) bekezdése szerinti leírásával vagy átalakításával észszerű időn belül megelőzhető lenne a szervezet fizetésképtelensége vagy annak valószínűsége;c)a szanálási intézkedésre az (5) bekezdés szerint közérdekből van szükség.

Az első albekezdés a) pontjában említett feltétel értékelését – a Testülettel folytatott konzultációt követően – a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett szervezetek esetében az EKB, illetve a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontjában, a 7. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében, a 7. cikk (4) bekezdésének b) pontjában és a 7. cikk (5) bekezdésében említett szervezetek esetében az érintett illetékes nemzeti hatóság végzi el. A Testület ügyvezetői testülete csak azt követően végezhet ilyen értékelést, hogy tájékoztatta az EKB-t vagy az érintett illetékes nemzeti hatóságot az ilyen értékelés elvégzésére irányuló szándékáról, és csak akkor, ha az EKB vagy az érintett illetékes nemzeti hatóság az információ kézhezvételétől számított három naptári napon belül saját maga nem készít ilyen értékelést. Az EKB vagy az érintett illetékes nemzeti hatóság – a Testületnek az első albekezdés a) pontjában említett feltétel értékelésére irányuló szándékáról szóló tájékoztatást megelőzően vagy azt követően – késedelem nélkül a Testület rendelkezésére bocsát minden olyan releváns információt, amelyet a Testület az értékelésének megalapozásához bekér.

Amennyiben az EKB vagy az érintett illetékes nemzeti hatóság úgy ítélte meg, hogy az első albekezdés a) pontjában említett feltétel az első albekezdésben említett valamely szervezet tekintetében teljesül, erről az értékelésről késedelem nélkül tájékoztatja a Bizottságot és a Testületet.

Az első albekezdés b) pontjában említett feltétel teljesülésének értékelését a Testület ügyvezetői testülete az EKB-val vagy az érintett illetékes nemzeti hatósággal szoros együttműködésben végzi el, a betétbiztosítási rendszer egy kijelölt hatóságával és adott esetben egy olyan intézményvédelmi rendszerrel való késedelem nélküli konzultációt követően, amelynek az intézmény tagja. Az intézményvédelmi rendszerrel folytatott konzultáció során mérlegelni kell az intézményvédelmi rendszer azon intézkedéseinek rendelkezésre állását, amelyek észszerű időn belül megelőzhetik az intézmény fizetésképtelenségét. Az EKB vagy az érintett illetékes nemzeti hatóság minden olyan releváns információt késedelem nélkül a Testület rendelkezésére bocsát, melyet a Testület az értékelésének megalapozása érdekében bekér. Az EKB vagy az érintett illetékes nemzeti hatóság arról is tájékoztathatja a Testületet, hogy megítélése szerint az első albekezdés b) pontjában meghatározott feltétel teljesül.

(1a)A Testület valamely központi szerv és annak valamennyi tartósan kapcsolt, ugyanazon szanálás alá vonható csoporthoz tartozó hitelintézete vonatkozásában az (1) bekezdéssel összhangban csak abban az esetben fogadhat el szanálási programot, ha a központi szerv és annak valamennyi tartósan kapcsolt hitelintézete, vagy az a szanálás alá vonható csoport, amelyhez tartoznak, összességében teljesíti az (1) bekezdés első albekezdésében meghatározott feltételeket.

(2)Azon esetek sérelme nélkül, ahol az EKB úgy határozott, hogy az 1024/2013/EU rendelet 6. cikke (5) bekezdésének b) pontja értelmében a hitelintézetek tekintetében a felügyeleti feladatokat közvetlenül látja el, a 7. cikk (3) bekezdésében említett szervezetre vagy csoportra vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvétele esetén a Testület késedelem nélkül tájékoztatja az EKB-t vagy az érintett illetékes nemzeti hatóságot az (1) bekezdés negyedik albekezdésében említett értékelésről.

(3)A szanálási intézkedésnek nem előfeltétele az 1024/2013/EU rendelet 16. cikke, a 2014/59/EU irányelv 27. cikke, az e rendelet 13. cikke, illetve a 2013/36/EU irányelv 104. cikke szerinti intézkedés előzetes meghozatala.”;

„d) a szervezet rendkívüli állami pénzügyi támogatást igényel, kivéve, ha az ilyen támogatást a 18a. cikk (1) bekezdésében említett valamelyik formában nyújtják.”;

„(5) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában egy szanálási intézkedés akkor szolgálja a közérdeket, ha szükséges a 14. cikkben említett egy vagy több szanálási cél megvalósításához és azokkal arányos, továbbá az intézmény rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolása révén ezek a szanálási célok nem valósulnának meg hatékonyabban.

A szanálási intézkedésről vélelmezni kell, hogy az e cikk (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásában nem közérdekű, amennyiben a szanálási hatóság úgy határoz, hogy a 4. cikk szerinti egyszerűsített kötelezettségeket alkalmaz egy intézményre. A vélelemnek megdönthetőnek kell lennie, és nem alkalmazandó abban az esetben, ha a szanálási hatóság úgy ítéli meg, hogy egy vagy több szanálási cél veszélybe kerülne, ha az intézményt rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében számolnák fel.

Az első albekezdésben említett értékelés elvégzésekor a Testület – az értékelés időpontjában rendelkezésére álló információk alapján – értékeli és összehasonlítja az összes olyan rendkívüli állami pénzügyi támogatást, amely az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban szanálás és felszámolás esetén ▌a szervezet számára nyújtható.”;

„A szanálási programnak a Testület általi továbbítását követő 24 órán belül a Bizottság vagy támogatja a szanálási programot, vagy kifogást emel ellene a szanálási program diszkrecionális szempontjaira vonatkozóan az e bekezdés harmadik albekezdésében nem említett esetekben, vagy az állami támogatás, illetve az Alapból nyújtott támogatás javasolt felhasználására tekintettel, amely nem minősül a belső piaccal összeegyeztethetőnek.”;

„(11) Amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett feltételek teljesülnek, a Testület utasíthatja a nemzeti szanálási hatóságokat, hogy a nemzeti jogban meghatározott feltételekkel összhangban gyakorolják a 2014/59/EU irányelv 33a. cikkét átültető nemzeti jog szerinti hatásköröket. A nemzeti szanálási hatóságoknak a 29. cikknek megfelelően kell végrehajtaniuk a Testület utasításait.

(11a) E cikk eredményes és következetes alkalmazása érdekében a Testület iránymutatást és utasításokat ad a nemzeti szanálási hatóságoknak a 2014/59/EU irányelv 32. cikkének (5a) bekezdésében említett szabályozástechnikai standardok alkalmazására vonatkozóan.”

„18a. cikk

Rendkívüli állami pénzügyi támogatás

(1)A 2. cikk szerinti valamely szervezet szanálási intézkedésen kívül kivételes esetben rendkívüli állami pénzügyi támogatásban kizárólag az alábbi esetek egyikében, és azzal a feltétellel részesülhet, hogy a rendkívüli állami pénzügyi támogatás megfelel az állami támogatások uniós keretrendszerében meghatározott feltételeknek és követelményeknek:a)amennyiben a rendkívüli állami pénzügyi támogatást a tagállam gazdaságában bekövetkezett súlyos, rendkívüli vagy rendszerszintű zavarok orvoslására vagy a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében az alábbi formák valamelyikében nyújtják:i.a központi bankok által a szokásos központi banki feltételek mellett nyújtott, likviditási eszközt fedező állami garancia;ii.állami garancia az újonnan kibocsátott kötelezettségekre;iii.az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumoktól eltérő szavatolótőke-instrumentumok vagy egyéb tőkeinstrumentumok megszerzése, vagy értékvesztett eszközökkel kapcsolatos intézkedések alkalmazása olyan árak, időtartam és feltételek mellett, amelyek mellett az érintett intézmény vagy szervezet semmilyen jogtalan előnyhöz sem jut, amennyiben sem a 18. cikk (4) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában, sem a 21. cikk (1) bekezdésében említett körülmények nem állnak fenn az állami támogatás nyújtásának időpontjában;b)amennyiben a rendkívüli állami pénzügyi támogatást ▌a 2014/49/EU irányelv 11a. és 11b. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően, a betétbiztosítási rendszer költséghatékony beavatkozása formájában nyújtják, feltéve, hogy a 18. cikk (4) bekezdésében említett körülmények egyike sem áll fenn;c)amennyiben a rendkívüli állami pénzügyi támogatást a hitelintézetnek a 2014/59/EU irányelv 32b. cikke szerinti felszámolásával összefüggésben, és a 2014/49/EU irányelv 11. cikkének (5) bekezdésében meghatározott feltételekkel összhangban, a betétbiztosítási rendszer költséghatékony beavatkozása formájában nyújtják;d)amennyiben a rendkívüli állami pénzügyi támogatást az intézménynek vagy szervezetnek a 2014/59/EU irányelv 32b. cikke szerinti felszámolásával összefüggésben, az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás formájában nyújtják, és az nem minősül a betétbiztosítási rendszer által a 2014/49/EU irányelv 11. cikkének (5) bekezdése alapján nyújtott támogatásnak.

(2)Az (1) bekezdés a) pontjában említett támogatási intézkedések megfelelnek az alábbiak feltételek mindegyikének:a)az intézkedések az EKB vagy az érintett illetékes nemzeti hatóság által fizetőképesnek minősített szervezetekre korlátozódnak;b)az intézkedések elővigyázatossági és ideiglenes jellegűek, az EKB vagy az érintett illetékes nemzeti hatóság által jóváhagyott, a támogatási intézkedésekből való kilépésre vonatkozó, előre meghatározott stratégián alapulnak, és tartalmazzák az intézkedésekkel kapcsolatos, egyértelműen meghatározott megszűnési időpontot, értékesítési időpontot vagy visszafizetési ütemtervet; ez az információ a támogatási intézkedésből való kilépésre vonatkozó stratégia lezárását, a korrekciós terv végrehajtását vagy az e bekezdés hetedik albekezdése szerinti értékelést követő egy éven belül nem tehető közzé;c)az intézkedések arányban állnak a súlyos zavar következményeinek orvoslásával vagy a pénzügyi stabilitás megőrzésével;d)az intézkedéseket nem használják fel a szervezetnél felmerült vagy a következő 12 hónapban várhatóan felmerülő veszteségek ellentételezésére.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában egy szervezet akkor tekintendő fizetőképesnek, ha az EKB vagy az érintett illetékes nemzeti hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (1) bekezdésében, a 2013/36/EU irányelv 104a. cikkében, az (EU) 2019/2033 rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében, az (EU) 2019/2034 irányelv 40. cikkében említett követelményeket, illetve a nemzeti vagy az uniós jog releváns, alkalmazandó előírásait nem sértették meg, illetve a jelenlegi kilátások alapján valószínűleg az elkövetkező 12 hónapban nem fogják megsérteni.

Az első albekezdés d) pontjának alkalmazásában az érintett illetékes hatóságnak számszerűsítenie kell a szervezetnél felmerült vagy várhatóan felmerülő veszteségeket. A számszerűsítés alapja legalább az EKB, az EBH vagy a nemzeti hatóságok által elvégzett eszközminőség-vizsgálatok, vagy adott esetben az illetékes hatóság által végzett helyszíni ellenőrzések. Ha e műveletek kellő időben nem végezhetők el, az illetékes hatóság az értékelését az intézmény mérlegére alapozhatja, feltéve, hogy a mérleg megfelel az alkalmazandó számviteli szabályoknak és standardoknak, és ezt egy független külső könyvvizsgáló megerősítette ▌. Az illetékes hatóság minden tőle telhető erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a számszerűsítés az intézmény vagy szervezet eszközeinek, kötelezettségeinek és mérlegen kívüli tételeinek piaci értékén alapuljon.

Az (1) bekezdés a) pontjának iii. alpontjában említett támogatási intézkedések azokra az intézkedésekre korlátozódnak, amelyeket az EKB vagy az illetékes nemzeti hatóság szükségesnek ítélt ahhoz, hogy biztosítani lehessen a szervezet fizetőképességét annak a tőkehiánynak a kezelésével, amelyet az EKB, az EBH vagy adott esetben a nemzeti hatóságok által végzett, a nemzeti, uniós vagy az egységes felügyeleti mechanizmus egészére kiterjedő stressztesztek, illetve ezzel egyenértékű tesztek kedvezőtlen forgatókönyvében megállapítottak, és amelyet az EKB vagy az érintett illetékes hatóság megerősített.

Az (1) bekezdés a) pontjának iii. alpontjától eltérve, az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok megszerzése kivételesen megengedett, ha az azonosított hiány olyan jellegű, hogy bármely más szavatolótőke-instrumentum vagy egyéb tőkeinstrumentum megszerzése nem tenné lehetővé, hogy az érintett szervezet kezelje a vonatkozó stresszteszt vagy azzal egyenértékű teszt kedvezőtlen forgatókönyvében megállapított tőkehiányát. A megszerzett elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok összege nem haladhatja meg az érintett intézmény vagy szervezet 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének megfelelően számított teljes kockázati kitettségértékének 2 %-át.

Abban az esetben, ha az (1) bekezdés a) pontjában említett támogatási intézkedések bármelyikével összefüggésben nem kerül sor az ilyen intézkedés meghozatalakor meghatározott, a támogatási intézkedésből való kilépésre vonatkozó stratégia feltételeinek megfelelő visszaváltásra, visszafizetésre vagy más módon történő megszüntetésre, az EKB vagy az érintett illetékes nemzeti hatóság felkéri az intézményt vagy szervezetet, hogy nyújtson be egyszeri korrekciós tervet. A korrekciós tervben ismertetni kell a felügyeleti követelményeknek való megfelelés fenntartása vagy helyreállítása érdekében teendő lépéseket, az intézmény vagy szervezet hosszú távú életképességét és a nyújtott összeg visszafizetésére való képességét, valamint a kapcsolódó időkeretet.

Amennyiben az EKB vagy az érintett illetékes nemzeti hatóság szerint az egyszeri korrekciós terv nem helytálló vagy megvalósítható, vagy ha az intézmény vagy szervezet nem teljesíti a korrekciós tervet, a 18. cikkel összhangban értékelni kell, hogy az intézmény vagy szervezet csődhelyzetben van-e, vagy várhatóan csődhelyzetbe kerül-e.

(2a)Az EKB vagy az érintett illetékes nemzeti hatóság tájékoztatja a Testületet annak értékeléséről, hogy teljesülnek-e a (2) bekezdés a), b) és d) pontjában említett feltételek a 7. cikk (2) bekezdésében említett szervezetek és csoportok, valamint a 7. cikk (4) bekezdésének b) pontjában és a 7. cikk (5) bekezdésében említett szervezetek és csoportok tekintetében.”

„(1) Ha a szanálási intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás vagy az Alapból származó, e cikk (3) bekezdése szerinti támogatás nyújtásával jár, akkor az e rendelet 18. cikkének (6) bekezdésében említett szanálási program addig nem léphet hatályba, amíg a Bizottság az ilyen támogatás igénybevételének a belső piaccal való összeegyeztethetősége tekintetében pozitív vagy feltételes határozatot nem hoz, illetve határozatban nem közli, hogy nem emel kifogást a támogatás ellen. A Bizottság, figyelembe véve, hogy a Testületnek időben végre kell hajtania a szanálási programot, legkésőbb akkor hozza meg az állami támogatás vagy az Alapból nyújtott támogatás felhasználásának a belső piaccal való összeegyeztethetőségére vonatkozó határozatot, amikor a 18. cikk (7) bekezdésének második albekezdése alapján jóváhagyja vagy kifogásolja a szanálási programot, vagy ha a 18. cikk (7) bekezdésének ötödik albekezdésében említett 24 óra időtartam lejár, attól függően, hogy melyik következik be korábban. Amennyiben a szanálási programnak a Testület általi benyújtásától számított 24 órán belül nem születik határozat, a szanálási programot a Bizottság által engedélyezettnek kell tekinteni, és az a 18. cikk (7) bekezdésének ötödik albekezdésével összhangban hatályba lép.

Az e rendelet 18. cikkében rájuk ruházott feladatok ellátása során az uniós intézményeknek olyan szervezeti intézkedéseket kell tenniük, amelyek biztosítják, hogy függetlenül működhessenek, továbbá elkerülhető legyen az említett feladataik ellátása és az egyéb funkcióik közötti esetleges összeférhetetlenség, és megfelelő módon nyilvánosságra hozzák az e tekintetben a belső szervezetükre vonatkozó valamennyi releváns információt.”;

„(3) Amint a Testület úgy ítéli meg, hogy szükség lehet az Alap igénybevételére, informálisan, haladéktalanul és bizalmas módon felveszi a kapcsolatot a Bizottsággal az Alap lehetséges igénybevételének megvitatása céljából, beleértve az igénybevétellel kapcsolatos jogi és gazdasági szempontokat is. A Testület – amint kellően megbizonyosodott arról, hogy a tervezett szanálási program az Alapból származó támogatás igénybevételét vonja maga után – hivatalosan értesíti a Bizottságot az Alap javasolt igénybevételéről. Az értesítésnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyre a Bizottságnak szüksége van az e bekezdés szerinti értékelés elvégzéséhez, és amely a Testület a birtokában van, vagy amelynek megszerzésére a Testület e rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik.

Az első albekezdésben említett értesítés kézhezvételét követően a Bizottság megvizsgálja, hogy az Alap igénybevétele ténylegesen vagy potenciálisan torzítaná-e a versenyt azáltal, hogy olyan előnyben részesítené a kedvezményezettet vagy bármely más vállalkozást, amely a tagállamok közötti kereskedelem esetleges érintettsége miatt összeegyeztethetetlen lenne a belső piaccal. A Bizottság az Alap igénybevételére az állami támogatások alkalmazása tekintetében az EUMSZ 107. cikkében megállapított kritériumokat alkalmazza. A Testület a Bizottság rendelkezésére bocsátja a birtokában lévő vagy a Testület által e rendelettel összhangban megszerezhető, és az értékelés elvégzéséhez a Bizottság által szükségesnek ítélt információkat.

A Bizottság az értékelést az EUMSZ 109. cikke alapján elfogadott valamennyi vonatkozó rendelet, a Bizottság valamennyi kapcsolódó és vonatkozó közleménye és iránymutatása, valamint a Bizottság által a Szerződések állami támogatásra vonatkozó, az értékelés időpontjában hatályos szabályainak alkalmazásában elfogadott valamennyi intézkedés figyelembevételével végzi el. Ezen intézkedések alkalmazása során a támogatás bejelentéséért felelős tagállamra utaló hivatkozásokat a Testületre kell vonatkoztatni, és az egyéb szükséges módosításokat is figyelembe kell venni.

A Bizottság határozatot hoz arról, hogy az Alap igénybevétele összeegyeztethető-e a belső piaccal, és a határozatot a Testületnek és az érintett tagállam vagy tagállamok nemzeti szanálási hatóságainak címezi. A határozatot befolyásolhatják a kedvezményezettel kapcsolatos feltételek, kötelezettségvállalások vagy kötelezettségek, és figyelembe kell venni, hogy a Testületnek időben végre kell hajtania a szanálási intézkedést.

A határozat emellett az összeegyeztethetőség nyomon követésének lehetővé tétele céljából – adott esetben és feladatkörük mértékéig – kötelezettségeket róhat a Testületre, a részt vevő tagállam vagy az érintett tagállamok nemzeti szanálási hatóságaira vagy a kedvezményezettre is. Ez az ellenőrzést segítő megbízott vagy más független személy kijelölésére vonatkozó követelményeket is magában foglalhat. A megbízott vagy más független személy a Bizottság határozatában meghatározott feladatokat láthatja el.

Az e bekezdés alapján hozott bármely határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A Bizottság a Testületnek címzett elutasító határozatot is kiadhat, amelyben úgy dönt, hogy az Alap javasolt igénybevétele összeegyeztethetetlen lenne a belső piaccal, és a Testület által javasolt formában nem hajtható végre. E határozat kézhezvételekor a Testület felülvizsgálja szanálási programját, és módosított szanálási programot készít.”;

„(10) A (3) bekezdéstől eltérve, a Tanács – valamely tagállam vagy a Testület kérelmére – a kérelem benyújtásától számított 7 napon belül egyhangú döntéssel határozhat úgy, hogy az Alap igénybevétele összeegyeztethetőnek tekintendő a belső piaccal, amennyiben e döntést kivételes körülmények indokolttá teszik. Ha a Tanács az említett hét napon belül nem hoz határozatot, akkor az ügyben a Bizottság határoz.”

„(1) Annak megállapítása előtt, hogy teljesülnek-e a szanálás feltételei vagy a 21. cikk (1) bekezdésében említett tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására, illetve átalakítására vonatkozó feltételek, a Testület gondoskodik arról, hogy a 2. cikkben említett valamely szervezet eszközeinek és kötelezettségeinek méltányos, prudens és reális értékelését minden állami hatóságtól – beleértve a Testületet, a nemzeti szanálási hatóságot és az érintett szervezet is – független személy végezze.”;

„(8a) Amennyiben a (5) bekezdés c) és d) pontjában említett határozatok megalapozásához szükséges, az értékelőnek ki kell egészítenie a (7) bekezdés c) pontjában foglalt információkat a mérlegen kívüli eszközök és kötelezettségek – köztük a függő kötelezettségek és követelések – becsült értékével.”;

„d) azon veszteségek meghatározásakor, amelyeket a betétbiztosítási rendszer akkor szenvedett volna el, ha az intézményt rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében számolják fel, alkalmazza a 2014/49/EU irányelv 11e. cikkében és az említett cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban említett kritériumokat és módszertant.”

„(1) A Testület a 18. cikkben meghatározott eljárás alapján eljárva a 7. cikk (2) bekezdésében említett szervezetek és csoportok, valamint – amennyiben teljesülnek az említett rendelkezések alkalmazására vonatkozó feltételek – a 7. cikk (4) bekezdésének b) pontjában és (5) bekezdésében említett szervezetek és csoportok vonatkozásában csak akkor gyakorolja a releváns tőkeinstrumentumok és a (7a) bekezdésben említett leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskörét, ha a második albekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvétele esetén vagy saját kezdeményezésére az ügyvezetői testülete úgy értékeli, hogy az alábbi feltételek közül egy vagy több teljesül:”,

„e) a szervezet vagy a csoport rendkívüli állami pénzügyi támogatást igényel, kivéve, ha az ilyen támogatást a 18a. cikk (1) bekezdésében említett valamelyik formában nyújtják.”;

„Az első albekezdés a)–d) pontjában említett feltételek értékelését – a 18. cikk (1) és (2) bekezdésében megállapított eljárás szerinti feladatmegosztással összhangban – a 7. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett szervezetek esetében az EKB, illetve a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontjában, (4) bekezdésének b) pontjában és (5) bekezdésében említett szervezetek esetében az érintett illetékes nemzeti hatóság és a Testület ügyvezetői testülete végzi el.”;

„b) az időzítést, a szanálás alá vonható csoport tekintetében a leírási és átalakítási hatáskör vagy szanálási stratégiája hatékony végrehajtásának szükségességét, és más releváns körülményeket is figyelembe véve, nincs észszerű kilátás arra, hogy a releváns tőkeinstrumentumok és a (7a) bekezdésben említett leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírásán vagy átalakításán kívül bármilyen intézkedéssel – például alternatív magánszektorbeli intézkedésekkel, felügyeleti intézkedéssel vagy korai beavatkozási intézkedésekkel – észszerű időn belül megelőzhető lenne a szervezet vagy a csoport csődje.”;

„(9) Amennyiben az (1) bekezdésben említettek közül az említett bekezdés szerinti valamely szervezet tekintetében egy vagy több teljesül, és az adott szervezet vagy az ugyanazon csoporthoz tartozó valamely szervezet tekintetében a 18. cikk (1) bekezdésében említett feltételek is teljesülnek, a 18. cikk (6), (7) és (8) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazandó.”

„(7) Az Alapból csak akkor nyújtható hozzájárulás a (6) bekezdés alapján, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:a)a veszteségelvonáshoz és feltőkésítéshez – a 2014/59/EU irányelv 48. cikkének (1) bekezdése és e rendelet 21. cikkének (10) bekezdése szerinti csökkentés, leírás vagy átalakítás révén – hozzájárulást nyújtottak a részvények tulajdonosai, valamint a releváns tőkeinstrumentumok és az egyéb hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek tulajdonosai olyan összegben, amely a 20. cikk (1)–(15) bekezdésében előírt értékeléssel összhangban legalább a kötelezettségek – ideértve a szanálás alá vont intézmény saját szavatolótőkéjét is – összértékének 8 %-át kiteszi, adott esetben az e rendelet 79. cikke és a 2014/59/EU irányelv 109. cikke alapján a betétbiztosítási rendszer által nyújtott hozzájárulással együtt;b)az Alapból származó hozzájárulás a 20. cikk (1)–(15) bekezdésében előírt értékelés alapján nem haladja meg a szanálás alá vont intézmény (saját szavatolótőkéjét is tartalmazó) kötelezettségei összértékének 5 %-át.”;

„Az első albekezdésében említett értékelés során meg kell állapítani azt az összeget, amellyel a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségeket le kell írni vagy át kell alakítani a következők érdekében:a)a szanálás alatt álló intézmény elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatójának helyreállítása, vagy adott esetben az áthidaló intézmény mutatójának megállapítása, figyelembe véve a 76. cikk (1) bekezdésének d) pontja alapján az Alapból nyújtott tőke-hozzájárulást;b)a szanálás alatt álló intézmény vagy az áthidaló intézmény iránti piaci bizalom elégséges szinten fenntartható legyen, figyelembe véve a függő kötelezettségek fedezésének szükségességét, valamint lehetővé váljon a szanálás alatt álló intézmény számára, hogy legalább még egy évig továbbra is megfeleljen az engedélyezés feltételeinek, és folytathassa azokat a tevékenységeket, amelyekre a 2013/36/EU vagy a 2014/65/EU irányelv alapján engedéllyel rendelkezik.”

„Együttműködési kötelezettség és információcsere”;

„(2a) A Testület, az ERKT, az EBH, az ESMA és az EIOPA szorosan együttműködnek, és egymás rendelkezésére bocsátják a feladataik ellátásához szükséges valamennyi információt.

(2b)Az EKB és a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) más tagjai szorosan együttműködnek a Testülettel, és a rendelkezésére bocsátják a feladatainak ellátásához szükséges valamennyi információt, beleértve az említett bankok által az alapszabályuknak megfelelően gyűjtött információkat is. Az érintett információcserére a 88. cikk (6) bekezdését kell alkalmazni.

(2c)A 2014/49/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 18. pontjában említett kijelölt hatóságok szorosan együttműködnek a Testülettel. A kijelölt hatóságok és a Testület egymás rendelkezésére bocsátják a saját feladataik ellátásához szükséges valamennyi információt.”;

„(6) A Testület szoros együttműködésre törekszik a közvetlen állami pénzügyi támogatást finanszírozó mechanizmusokkal, többek között az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközzel (EFSF) és az Európai Stabilitási Mechanizmussal (ESM), különösen az alábbi helyzetekben:a)a 27. cikk (9) bekezdésében említett rendkívüli esetekben, és amennyiben egy ilyen mechanizmus közvetlen vagy közvetett pénzügyi támogatást nyújtott vagy előreláthatóan ilyen támogatást fog nyújtani a részt vevő tagállamokban letelepedett szervezeteknek;b)amennyiben a Testület a 74. cikk alapján az Alap tekintetében pénzügyi megállapodást kötött.”;

„(7) Szükség esetén a Testület olyan egyetértési megállapodást köt az EKB-val és a Központi Bankok Európai Rendszerének más tagjaival, valamint a nemzeti szanálási hatóságokkal és az illetékes nemzeti hatóságokkal, amely általánosságban tartalmazza, hogy az e cikk (2), (2a), (2b) és (4) bekezdése, valamint a 74. cikk második bekezdése értelmében miként fognak együttműködni egymással az uniós jog értelmében rájuk háruló feladatok elvégzése során. Az egyetértési megállapodást rendszeresen felülvizsgálják és a szakmai titoktartás követelményeinek megfelelően közzéteszik.”

„30a. cikk

A központi automatizált mechanizmus birtokában levő információk

(1)Az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv** 32a. cikkével létrehozott központi automatizált mechanizmusokat működtető hatóságok a Testület kérésére tájékoztatják a Testületet azon ügyfelek számáról, amelyek esetében a 2. cikkben említett szervezet az egyetlen vagy a fő banki partner.

(2)A Testület csak eseti alapon, és csak akkor kérheti az (1) bekezdésben említett információkat, ha azok az e rendelet szerinti feladatai ellátásához szükségesek.

(3)Az első bekezdés alapján gyűjtött információkat a Testület – a nemzeti szanálási hatóságok e rendelet szerinti feladatainak ellátásával összefüggésben – megoszthatja a nemzeti szanálási hatóságokkal.

______________________________

** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).”

„Az információmegosztással kapcsolatos együttműködést a 2014/59/EU irányelv 11. cikkének és 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően kell folytatni, e cím 5. fejezetének sérelme nélkül. Ennek keretében és a szanálási tervek értékelése céljából a Testület: a)felkérheti a nemzeti szanálási hatóságokat, hogy továbbítsanak a Testületnek minden információt, amelyhez hozzájutottak; b)valamely részt vevő tagállam nemzeti szanálási hatóságának megkeresésére az említett hatóság rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amely az említett hatóság e rendelet szerinti feladatainak ellátásához szükséges.”;

„(3) A 7. cikk (2) bekezdésében említett szervezetek és csoportok, valamint – amennyiben teljesülnek az említett rendelkezések alkalmazásának feltételei – a 7. cikk (4) bekezdésének b) pontjában és (5) bekezdésében említett szervezetek és csoportok esetében a nemzeti szanálási hatóságok a 2014/59/EU irányelv 86. cikke szerinti eljárás előtt konzultálnak a Testülettel.”

„Amennyiben a csoporthoz egyaránt tartoznak részt vevő tagállamokban és részt nem vevő tagállamokban vagy harmadik országokban letelepedett szervezetek, úgy az e rendelet szerint előírt bármely tanácsi vagy bizottsági jóváhagyás sérelme nélkül, – a 2014/59/EU irányelv 7., 8., 12., 13., 16., 18., 45h., 55. és 88–92. cikkének megfelelően – a részt nem vevő tagállamokkal vagy harmadik országokkal való konzultáció vagy együttműködés során a Testület képviseli a részt vevő tagállamok nemzeti szanálási hatóságait.”

„A Testület – teljes mértékben hasznosítva az EKB rendelkezésére álló valamennyi információt, beleértve a KBER tagjai által az alapokmányukkal összhangban gyűjtött információkat, az illetékes nemzeti hatóságok, az ERKT, az EBH, az ESMA vagy az EIOPA rendelkezésére álló összes információt – a nemzeti szanálási hatóságokon keresztül vagy e hatóságok tájékoztatását követően közvetlenül kötelezheti a következő jogi vagy természetes személyeket, hogy azok a Testület által kért eljárással összhangban és a Testület által kért formában bocsássák rendelkezésére a feladatai ellátásához szükséges valamennyi információt:”;

„(5) A Testület, az EKB, a KBER tagjai, az illetékes nemzeti hatóságok, az ERKT, az EBH, az ESMA, az EIOPA és a nemzeti szanálási hatóságok egyetértési megállapodásokat köthetnek, amelyekben meghatározzák az információcserére irányadó eljárást. A Testület, az EKB és a KBER más tagjai, az illetékes nemzeti hatóságok, az ERKT, az EBH, az ESMA, az EIOPA és a nemzeti szanálási hatóságok közötti információcsere nem minősül a szakmai titoktartási követelmények megsértésének.

(6)Az illetékes nemzeti hatóságok, az EKB, a KBER tagjai, az ERKT, az EBH, az ESMA, az EIOPA és a nemzeti szanálási hatóságok együttműködnek a Testülettel annak megállapítása érdekében, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezésre áll-e a kért információk némelyike vagy teljes köre. Ha az említett információk rendelkezésre állnak, az illetékes nemzeti hatóságok, az EKB és a KBER más tagjai, az ERKT, az EBH, az ESMA, az EIOPA vagy a nemzeti szanálási hatóságok a Testület rendelkezésére bocsátják az említett információkat.”

„aa) az 56. cikkel összhangban kijelölt alelnök;”

„Átláthatóság és elszámoltathatóság”;

„(3a) A Testület közzéteszi általában a szanálással, valamint az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében alkalmazandó szanálási gyakorlatokkal és módszerekkel kapcsolatos politikáit, iránymutatásait, általános utasításait, iránymutató feljegyzéseit és szolgálati munkadokumentumait, feltéve, hogy az ilyen közzététel nem jár bizalmas információk nyilvánosságra hozatalával.”

„n) a személyzeti szabályzatnak és az alkalmazási feltételeknek megfelelően kinevez egy számvitelért felelős tisztviselőt és egy belső ellenőrt, akik feladataik ellátása során feladatkörükben függetlenül járnak el;”

„qa) biztosítja, hogy konzultáljanak a nemzeti szanálási hatóságokkal a szanálási politikákat, gyakorlatokat vagy szanálási módszereket meghatározó iránymutatásokról, általános utasításokról, politikákról vagy iránymutató feljegyzésekről, amelyek végrehajtásához az említett nemzeti szanálási hatóságok hozzá fognak járulni.”

„A Testület ügyvezetői testülete az elnökből, az alelnökből és a 43. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett négy tagból áll.”;

„(1) Az egyetlen szervezetről vagy csak egy részt vevő tagállamban letelepedett csoportról folytatott tárgyalások esetében, amennyiben az 53. cikk (1) és (3) bekezdésében említett valamennyi testületi tagnak nem sikerül konszenzusra épülő közös megállapodásra jutnia az elnök által megszabott határidőn belül, az elnök, az alelnök és a 43. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett testületi tagok egyszerű többséggel fogadnak el határozatot.

(2)Határokon átnyúló tevékenységű csoportról folytatott tárgyalások esetében, amennyiben az 53. cikk (1) és (4) bekezdésében említett valamennyi testületi tagnak nem sikerül konszenzusra épülő közös megállapodásra jutnia az elnök által megszabott határidőn belül, az elnök, az alelnök és a 43. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett testületi tagok egyszerű többséggel fogadnak el határozatot.”

„d) a Testület előzetes költségvetés-tervezetének és költségvetés-tervezetének a 61. cikkel összhangban történő elkészítése, valamint a Testület költségvetésének a 63. cikkel összhangban történő végrehajtása;”

„Az elnök, az alelnök és a 43. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett testületi tagok megbízatása öt évre szól. ▌

Az a személy, aki ▌hivatali időt töltött be elnökként, alelnökként vagy a 43. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett testületi tagként, nem nevezhető ki a másik két tisztség egyikébe sem.”;

„(6) A Testület plenáris testületének meghallgatását követően a Bizottság az Európai Parlament elé terjeszti az elnöki és alelnöki tisztségre, valamint a 43. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett testületi tagságra jelölt személyek nemi szempontból kiegyensúlyozott szűkített listáját, és tájékoztatja a Tanácsot a szűkített listáról. Az Európai Parlament meghallgathatja a szűkített listán szereplő jelölteket. Az Európai Parlamentben elért eredményeknek megfelelően a Bizottság jóváhagyás céljából javaslatot terjeszt az Európai Parlament elé az elnök, az alelnök és a 43. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett testületi tagok kinevezésére vonatkozóan. A jóváhagyást követően a Tanács végrehajtási határozatban nevezi ki az elnököt, az alelnököt és a 43. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett testületi tagokat. A Tanács minősített többséggel határoz.”;

„Az elnök, az alelnök és a 43. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett testületi tagok utódaik kinevezéséig és az e cikk (6) bekezdésében említett tanácsi határozattal összhangban történő hivatalba lépésükig hivatalban maradnak.”

„61. cikk

A költségvetés megállapítása

(1)Az elnök minden év március 31-éig elkészíti a Testület előzetes költségvetés-tervezetét, amely tartalmazza a Testület következő évre vonatkozó bevételeinek és kiadásainak becslését, valamint a létszámtervet, és az előzetes költségvetés-tervezetet elküldi a Testület plenáris testülete számára.

A Testület plenáris testülete szükség esetén kiigazítja a Testület előzetes költségvetés-tervezetét és a létszámterv tervezetét.

(2)A Testület plenáris testülete által elfogadott előzetes költségvetés-tervezet alapján az elnök elkészíti és elfogadásra a Testület plenáris testülete elé terjeszti a Testület költségvetés-tervezetét.

A Testület plenáris testülete szükség esetén minden év november 30-ig kiigazítja az elnök által előterjesztett költségvetés-tervezetet, és elfogadja a Testület végleges költségvetését a létszámtervvel együtt.”

„(3) A belsőkontroll-standardok elfogadásáért és a belső ellenőr feladatainak ellátására alkalmas belső ellenőrzési rendszerek és eljárások bevezetéséért a Testület plenáris ülése felelős.”

„(4) Amennyiben az (1) bekezdésben említett kezdeti időszakot követően a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök összege az említett bekezdésben meghatározott célszint alá csökken, a célszint eléréséig a 70. cikk szerint kiszámított rendes hozzájárulásokat kell beszedni. A Testület ezért a 70. cikk szerinti szokásos hozzájárulások beszedését legfeljebb három évvel elhalaszthatja annak biztosítása érdekében, hogy a beszedendő összeg arányos legyen a beszedési eljárás költségeivel, feltéve, hogy ez a halasztás nem befolyásolja lényegesen a Testületnek az Alap 3. szakasz szerinti felhasználására vonatkozó képességét. Miután első alkalommal elérték a célszintet, ahol a rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket megfelelően lecsökkentették a célszint kevesebb mint kétharmadára, az említett hozzájárulást úgy kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye a célszint négy éven belüli elérését.”

„(3) Azon rendelkezésre álló pénzügyi eszközök, amelyeket a 69. cikkben meghatározott célszint elérése céljából figyelembe kell venni, magukban foglalhatják azokat a visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalásokat is, amelyek harmadik felek jogaival nem terhelt, alacsony kockázatú eszközök biztosítékával teljeskörűen fedezettek, szabadon értékesíthetők, és a Testület általi kizárólagos felhasználásra, a 76. cikk (1) bekezdésében meghatározott célokra vannak kijelölve. Ezeknek a visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalásoknak az aránya nem haladhatja meg az e cikknek megfelelően beszedett hozzájárulások teljes összegének 30%-át. E korláton belül a Testület évente meghatározza a visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalásoknak az e cikkel összhangban beszedendő hozzájárulások teljes összegéhez viszonyított arányát.”;

„(3a) A Testület akkor hívja le az e cikk (3) bekezdése alapján tett visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalásokat, ha a 76. cikk értelmében szükség van az Alap igénybevételére.

Amennyiben egy szervezet már nem tartozik a 2. cikk hatálya alá, és már nem áll fenn az e cikk (1) bekezdése szerinti hozzájárulás-fizetési kötelezettsége, a Testület lehívja a (3) bekezdés alapján tett, és még esedékes visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalásokat. Ha a visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó hozzájárulást az első felszólításkor szabályszerűen kifizetik, a Testület törli a kötelezettségvállalást és visszafizeti a biztosítékot. Ha a hozzájárulást az első felszólításkor nem fizetik ki szabályszerűen, a szanálási hatóság lefoglalja a biztosítékot, és törli a kötelezettségvállalást.”

„A rendkívüli utólagos hozzájárulások évenkénti teljes összege nem haladhatja meg a célszint 12,5%-ának háromszorosát.”

„A Testület tájékoztatja a Bizottságot és az EKB-t, amint úgy ítéli meg, hogy e cikkel összhangban szükség lehet az Alap tekintetében megkötött pénzügyi megállapodások aktiválására, és a Bizottság és az EKB rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amely az ilyen pénzügyi megállapodásokkal kapcsolatos feladataik ellátásához szükséges.”

„(3) Amennyiben a Testület megállapítja, hogy az Alap (1) bekezdésben említett célokra történő igénybevétele valószínűleg azt eredményezi, hogy a 2. cikkben említett valamely szervezet veszteségeinek egy része az Alapra hárul, akkor a 27. cikkben említett, az Alap igénybevétele tekintetében irányadó elvek alkalmazandók.”;

„(5) Amennyiben a 22. cikk (2) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett szanálási eszközök igénybevételével a szanálás alatt álló intézmény eszközeinek, jogainak vagy kötelezettségeinek csak egy részét ruházzák át, a Testületnek a fennmaradó szervezettel szemben követelése keletkezik minden olyan ráfordítás és veszteség tekintetében, amelyek oka a Testület által a szanáláshoz az e cikk (1) és (2) bekezdése alapján nyújtott olyan hozzájárulás, amely azokhoz a veszteségekhez kapcsolódik, amelyeket egyébként a hitelezők viseltek volna.

(6)A 2014/59/EU irányelv 108. cikkének (9) bekezdése értelmében a Testület e cikk (5) bekezdésében és a 22. cikk (6) bekezdésében említett követeléseinek a kielégítési sorrendben minden részt vevő tagállam rendes fizetésképtelenségi eljárásra irányadó nemzeti jogszabálya szerint a nemzeti szanálásfinanszírozási rendszerek követeléseivel azonos helyet kell elfoglalniuk.”

„(1) A részt vevő tagállamok biztosítják, hogy – amennyiben a Testület valamely hitelintézet tekintetében szanálási intézkedést hoz, és ha ez az intézkedés biztosítja, hogy a biztosított betétek tulajdonosai, valamint biztosítható betéteket birtokoló természetes személyek és mikro-, kis- és középvállalkozások a veszteségviselés alóli mentesítésük érdekében továbbra is hozzáférjenek betéteikhez – az a betétbiztosítási rendszer, amelyhez az adott hitelintézet tartozik, a 2014/59/EU irányelv 109. cikkében meghatározott célokból és feltételek szerint hozzájárulást teljesít.

(2)A Testület a betétbiztosítási rendszerrel szoros együttműködésben – azt követően, hogy konzultációt folytatott a betétbiztosítási rendszerrel és szükség esetén a 2014/49/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 18. pontja szerinti kijelölt hatósággal arról a becsült költségről, amely a betétesek kártalanításával összefüggésben a 2014/49/EU irányelv 11e. cikke szerint, valamint az e rendelet 20. cikkében említett feltételeknek megfelelően felmerül – az (1) bekezdéssel összhangban meghatározza a betétbiztosítási rendszer hozzájárulásának összegét.

(3)A Testület az első albekezdésben említett döntéséről értesíti a 2014/49/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 18. pontja szerinti kijelölt hatóságot és azt a betétbiztosítási rendszert, amelyhez az intézmény tartozik. A betétbiztosítási rendszernek haladéktalanul végre kell hajtania az említett határozatot.”;

„79a. cikk

A szanálási likviditásról szóló jelentés

A Bizottság 2024. december 31-ig jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács részére a szanálási likviditás kérdéséről.

A jelentés megvizsgálja, hogy a szanálás alatt álló intézmény feltőkésítését követő átmeneti likviditási hiányt többek között a szanálási eszköztárból hiányzó eszköz okozta-e, és megvizsgálja az átmeneti likviditási hiányok kezelésének leghatékonyabb módjait, figyelembe véve a más joghatóságokban alkalmazott gyakorlatokat. A jelentés konkrét szakpolitikai alternatívákat mutat be.

79b. cikk

A Bizottság 2026. december 31-ig a bankunióval kapcsolatos megbeszélések újraindításával összefüggésben jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács részére a válságkezelési keret reformjából eredő, a szanálás alá vonható csoportokon belüli belső veszteségátruházási mechanizmus hatékonyságáról és alkalmazási köréről.

A jelentés számba veszi különösen a szanálás hatályát, a belső MREL-céloknak való megfelelés szintjét, az iparág által finanszírozott biztonsági hálókhoz, különösen az Alaphoz való hozzáférés feltételeit.”

„(7) Ez a cikk nem akadályozza meg a Testületet abban, hogy közzétegye elemzéseit vagy értékeléseit, ideértve azt az esetet is, amikor azok a 2. cikkben említett szervezetek vagy az e cikk (6) bekezdésében említett egyéb hatóságok által szolgáltatott információkon alapulnak, ha a Testület úgy ítéli meg, hogy a közzététel pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikai szempontból nem veszélyezteti a közérdek védelmét, és hogy olyan közérdek fűződik a közzétételhez, amely elsőbbséget élvez az e cikk (5) bekezdésében említett bármely egyéb érdekkel szemben. Az ilyen közzétételt úgy kell tekinteni, hogy azt a Testület az e rendelet szerinti feladatainak ellátása során, e cikk (1) bekezdésének alkalmazásában tette meg.”

„aa) a meglévő keret és az európai betétbiztosítási rendszer létrehozása közötti kölcsönhatás.”