„29a. »alternatív magánszektorbeli intézkedés«: minden olyan támogatás, amely nem minősül rendkívüli állami pénzügyi támogatásnak;”
„35. »kritikus funkciók«: tevékenységek, szolgáltatások vagy működési folyamatok, amelyek megszűnése az intézmény vagy csoport méretéből, piaci részesedéséből, külső vagy belső összekapcsoltságából, összetettségéből vagy határokon átnyúló tevékenységéből adódóan egy vagy több tagállamban – nemzeti vagy
„71. »hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek«: az intézmény vagy az 1. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett szervezet azon kötelezettségei, beleértve a számviteli céltartalékokat is, valamint elsődleges alapvető tőkeinstrumentumoknak, kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumoknak vagy járulékos tőkeinstrumentumoknak nem minősülő azon tőkeinstrumentumai, amelyek a 44. cikk (2) bekezdése értelmében nincsenek kizárva a hitelezői feltőkésítési eszköz alkalmazási köréből;”
„93a. »betét«: a 108. és 109. cikk alkalmazásában a 2014/49/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott betét;”.
„(2) Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy az intézmények legalább évente, illetve az intézmény jogi vagy szervezeti felépítésével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden olyan változást követően frissítsék helyreállítási tervüket, amely lényegi hatással lehet a helyreállítási tervre, vagy szükségessé teszi annak lényeges módosítását. Az illetékes hatóságok előírhatják, hogy az intézmények ennél gyakrabban frissítsék helyreállítási tervüket.
Az első albekezdésben említett változások hiányában a helyreállítási terv legutóbbi éves frissítését követő 12 hónapon belül az illetékes hatóságok a következő 12 hónapos időszakig kivételesen eltekinthetnek a helyreállítási terv frissítésére vonatkozó kötelezettségtől.
„(5) Ha az illetékes hatóság értékelése szerint a helyreállítási tervben lényeges hiányosságok vannak, vagy a terv végrehajtásának lényegi akadályai lehetnek, megállapításait közli az intézménnyel vagy a csoport anyavállalatával, és előírja számára, hogy három hónapon belül – mely határidő a hatóság jóváhagyásával további egy hónappal meghosszabbítható – nyújtson be átdolgozott tervet, amelyben bemutatja az említett hiányosságok vagy akadályok kezelését.”
„Az EBH egy illetékes hatóság kérésére az 1093/2010/EU rendelet 31. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban segítheti az illetékes hatóságokat a közös határozat meghozatalában.”
„(8a) A szanálási hatóságok nem fogadhatnak el szanálási terveket abban az esetben, ha egy
„Az első albekezdés b) pontjában említett, szanálás alá vonható szervezetnek nem minősülő leányvállalatok tekintetében meghozandó intézkedések azonosításakor a szanálási hatóságok egyszerűsített megközelítést alkalmazhatnak, amennyiben ez a megközelítés nem befolyásolja negatívan a csoport szanálhatóságát, figyelembe véve a leányvállalat méretét, kockázati profilját, a kritikus funkciók hiányát és a csoportszintű szanálási stratégiát.
„(5a) A szanálási hatóságok nem fogadhatnak el szanálási terveket abban az esetben, ha egy
„Az EBH egy szanálási hatóság kérésére az 1093/2010/EU rendelet 31. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban segítheti a szanálási hatóságokat a közös határozat meghozatalában.”
„(5) Az EBH nyomon követi az intézmények vagy csoportok tekintetében az e cikkben és a 16. cikkben előírt szanálhatósági értékelésekre vonatkozó belső szabályzatok kidolgozását és a szanálhatósági értékelések szanálási hatóságok általi elvégzését. Az EBH ... [Kiadóhivatal: kérjük beilleszteni a dátumot = az irányelv hatálybalépésének dátumát követő 2 év]-ig jelentést tesz a Bizottságnak a szanálhatósági értékelések terén követett gyakorlatokról és a tagállamok közötti esetleges eltérésekről, és adott esetben nyomon követi az említett jelentésben foglalt ajánlások végrehajtását.
„(7) Amennyiben valamely szervezet esetében a kombinált pufferkövetelményt nem ugyanazon az alapon kell meghatározni, mint amely alapján a szervezetnek meg kell felelnie a 45c. és 45d. cikkben említett követelményeknek, úgy a szanálási hatóságoknak e cikk (1)–(6) bekezdésének alkalmazásakor a kombinált pufferkövetelmény azon becslését kell alapul venniük, amelyet az (EU) 2021/1118 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel* összhangban számítottak ki. A 2013/36/EU irányelv 128. cikkének negyedik bekezdése alkalmazandó.
A szanálási hatóság az első albekezdésben említett becsült kombinált pufferkövetelményt belefoglalja az ezen irányelv 45c. és 45d. cikkében említett követelményeket meghatározó határozatába. A szervezetnek a becsült kombinált pufferkövetelményt a 45i. cikk (3) bekezdésében említett információkkal együtt nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie.
______________________________
* A Bizottság (EU) 2021/1118 felhatalmazáson alapuló rendelete (2021. március 26.) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szanálási hatóságok által a szanálás alá vonható csoport konszolidált szintjén a szanálás alá vonható szervezetekre vonatkozó, a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 104a. cikkében említett követelmények és a kombinált pufferkövetelmények becsléséhez – amennyiben az említett irányelv értelmében maga a szanálás alá vonható csoport nem tartozik az említett követelmények hatálya alá – alkalmazandó módszereket részletesen meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 241., 2021.7.8., 1. o.).”
„Ha az érintett szervezet által javasolt intézkedések hatékonyan csökkentik vagy kiküszöbölik a szanálhatóság akadályait, a szanálási hatóság az illetékes hatósággal folytatott konzultációt követően határozatot hoz. A határozatban jelezni kell, hogy a javasolt intézkedések hatékonyan csökkentik vagy kiküszöbölik a szanálhatóság akadályait, és kötelezni kell a szervezetet a javasolt intézkedések végrehajtására.”;
„(4) A csoportszintű szanálási hatóságnak az EU-szintű anyavállalat által javasolt valamennyi intézkedést közölnie kell az összevont felügyeletet ellátó hatósággal, az EBH-val, a leányvállalatok szanálási hatóságaival, valamint azon joghatóságok szanálási hatóságaival, amelyek területén jelentős fióktelepek találhatók, amennyiben az a jelentős fióktelep szempontjából releváns. A csoportszintű szanálási hatóságnak és a leányvállalatok szanálási hatóságainak – az illetékes hatóságokkal, valamint azon joghatóságok szanálási hatóságaival folytatott konzultációt követően, amelyek területén jelentős fióktelepek találhatók – minden módjukban álló lépést meg kell tenniük annak érdekében, hogy a szanálási kollégiumban együttes határozat szülessen a jelentős akadályok megállapításáról, valamint szükség esetén az EU-szintű anyavállalat által javasolt intézkedések, és az akadályok kezelése vagy kiküszöbölése érdekében a hatóságok által előírt intézkedések értékeléséről, amelyben a csoport működése által érintett valamennyi tagállam vonatkozásában figyelembe kell venni az intézkedések lehetséges hatását.”;
„(9) Abban az esetben, ha nem jön létre együttes határozat a 17. cikk (5) bekezdésének g), h) vagy k) pontjában meghatározott intézkedések meghozataláról, lehetőség van arra, hogy az EBH valamelyik szanálási hatóságnak az e cikk (6), (6a) vagy (7) bekezdésével összhangban benyújtott kérelmére segítséget nyújtson a szanálási hatóságoknak abban, hogy az 1093/2010/EU rendelet 19. cikkének (3) bekezdésével összhangban megállapodásra jussanak.”
„27. cikk
Korai beavatkozási intézkedések
Az illetékes hatóság a
28. cikk
A felső vezetés vagy a vezető testület leváltása
A 27. cikk (1a) bekezdése e) pontjának alkalmazásában a tagállamok biztosítják, hogy az új felső vezetést vagy vezető testületet, illetve e testületek egyes tagjait az uniós és a nemzeti joggal összhangban, az illetékes hatóság jóváhagyásával vagy hozzájárulásával nevezzék ki.”
Az illetékes hatóság az ügyvivő vagyonfelügyelő kinevezésekor meghatározza az a) vagy b) pont szerinti választását.
Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában az illetékes hatóságnak az ügyvivő vagyonfelügyelő kinevezésekor tovább kell pontosítania a vagyonfelügyelő szerepét, feladatait és hatásköreit, valamint az intézmény vagy szervezet vezető testületével szemben támasztott azon követelményt, hogy konkrét döntéseket vagy intézkedéseket csak az ügyvivő vagyonfelügyelővel folytatott konzultációt követően vagy a vagyonfelügyelő előzetes hozzájárulásával hozhat.
A tagállamok előírják az illetékes hatóság számára, hogy hozza nyilvánosságra az ügyvivő vagyonfelügyelő kinevezését, kivéve, ha az ügyvivő vagyonfelügyelő nem rendelkezik hatáskörrel az intézmény vagy az 1. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett szervezet képviseletére
A tagállamok biztosítják továbbá, hogy az ügyvivő vagyonfelügyelő megfeleljen a 2013/36/EU irányelv 91. cikkének (1), (2) és (8) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Az ügyvivő vagyonfelügyelő kinevezéséről szóló döntés szerves részéként az illetékes hatóságok értékelik, hogy az ügyvivő vagyonfelügyelő megfelel-e az említett követelményeknek.
Az illetékes hatóságnak a kinevezéskor meg kell jelölnie az ügyvivő vagyonfelügyelő szerepét és feladatait érintő esetleges korlátozásokat.”;
„Az ügyvivő vagyonfelügyelő azonban csak az illetékes hatóság előzetes egyetértésével gyakorolhatja az arra vonatkozó hatáskörét, hogy összehívja az intézmény vagy az 1. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett szervezet részvényesi közgyűlését, és meghatározza a közgyűlés napirendjét.”;
„(6) Az illetékes hatóság kérésére az ügyvivő vagyonfelügyelő az illetékes hatóság által meghatározott időközönként,
„
„(1) Ha egy EU-szintű anyavállalat tekintetében teljesülnek a 27. cikk szerinti korai beavatkozási intézkedések alkalmazásának feltételei, az összevont felügyeletet ellátó hatóságnak értesítenie kell az EBH-t, és konzultálnia kell a felügyeleti kollégiumon belüli többi illetékes hatósággal, mielőtt korai beavatkozási intézkedés alkalmazásáról döntene.
Az értesítés kézhezvételekor az összevont felügyeletet ellátó hatóság értékelheti, hogy a 27. cikk szerinti korai beavatkozási intézkedések bevezetése várhatóan milyen hatást gyakorol majd a szóban forgó intézményre vagy az 1. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett szervezetre, illetve a csoportra vagy a csoporton belüli, más tagállamokban lévő vállalkozásokra. Az összevont felügyeletet ellátó hatóság az értékelést három napon belül megküldi az illetékes hatóságnak.
Az értesítést és a konzultációt követően az illetékes hatóság dönt arról, hogy alkalmaz-e korai beavatkozási intézkedést. A határozat meghozatalakor kellően figyelembe kell venni az összevont felügyeletet ellátó hatóság értékelését. Az illetékes hatóságnak értesítenie kell a határozatáról az EBH-t, az összevont felügyeletet ellátó hatóságot és a felügyeleti kollégiumon belüli többi illetékes hatóságot.
Az EBH egy illetékes hatóság kérésére az 1093/2010/EU rendelet 31. cikkével összhangban segítheti az illetékes hatóságokat a megállapodás elérésében.
Ha öt napon belül nem születik együttes határozat, akkor az összevont felügyeletet ellátó hatóság és a leányvállalatok illetékes hatóságai egyedi határozatokat hozhatnak a felelősségük alá tartozó intézményekben, illetve az 1. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett szervezetekben ügyvivő vagyonfelügyelő kinevezéséről és más korai beavatkozási intézkedések alkalmazásáról.”;
„(6) Az EBH bármely illetékes hatóság kérésére segítséget nyújthat az ezen irányelv melléklete A. szakaszának 4., 10., 11. és 19. pontjára vonatkozóan az ezen irányelv 27. cikke (1a) bekezdésének a) pontjában, illetve az ezen irányelv 27. cikke (1a) bekezdésének c) pontjában vagy az ezen irányelv 27. cikke (1a) bekezdésének d) pontjában említett egy vagy több intézkedést alkalmazni szándékozó illetékes hatóságoknak ahhoz, hogy az 1093/2010/EU rendelet 19. cikkének (3) bekezdésével összhangban megállapodásra jussanak.”
„30a. cikk
A szanálás előkészítése
Az illetékes hatóságok a szanálási hatóságokkal szorosan együttműködve szorosan nyomon követik az intézmény vagy szervezet helyzetét és azt, hogy azok végrehajtják-e az első albekezdés a) pontjában említett, az adott intézmény vagy szervezet helyzete romlásának kezelésére irányuló intézkedéseket, valamint az első albekezdés c) pontjában említett korai beavatkozási intézkedéseket.
Az első albekezdésben említett értesítés kézhezvételét követően a szanálási hatóságok az illetékes hatóságokkal szorosan együttműködve értékelik, hogy a 32. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett feltétel értékelése szempontjából mi minősül észszerű időkeretnek, figyelembe véve az 1. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett intézmény vagy szervezet körülményei romlásának gyorsaságát,
Az első albekezdésben említett értesítést követően az illetékes hatóságok és a szanálási hatóságok szoros együttműködésben nyomon követik az intézmény vagy az 1. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett szervezet helyzetét, a vonatkozó intézkedések várható időkereten belüli végrehajtását és az egyéb releváns fejleményeket. E célból a szanálási hatóságok és az illetékes hatóságok rendszeresen – a szanálási hatóságok által az eset körülményeire tekintettel meghatározott gyakorisággal – találkoznak. Az illetékes hatóságok és a szanálási hatóságok haladéktalanul egymás rendelkezésére bocsátanak minden releváns információt.
Amennyiben még nem állnak az illetékes hatóságok rendelkezésére az információk, úgy azokat a szanálási hatóságoknak és az illetékes hatóságoknak együttműködve, és tevékenységüket összehangolva kell beszerezniük. E célból az illetékes hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy – többek között helyszíni ellenőrzések révén – kötelezzék az intézményt vagy az 1. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett szervezetet arra, hogy az említett információkat bocsássa a szanálási hatóságok rendelkezésére.
Az illetékes hatóságok és a szanálási hatóságok biztosítják, hogy az említett intézkedések és fellépések következetesek, összehangoltak és hatékonyak legyenek.”
A tagállamok előírhatják, hogy az illetékes hatóságon kívül a szanálási hatóság is megállapíthatja– az illetékes hatósággal folytatott konzultációt követően – az (1) bekezdés a) pontjában említett feltételt, amennyiben a szanálási hatóságok a nemzeti jog alapján rendelkeznek az ilyen értékeléshez szükséges eszközökkel, ideértve különösen a releváns információkhoz való megfelelő hozzáférést. Ebben az esetben a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság – mielőtt vagy miután a szanálási hatóság tájékoztatta az értékelés elvégzésére irányuló szándékáról – késedelem nélkül a szanálási hatóság rendelkezésére bocsásson minden olyan releváns információt, amelyet a szanálási hatóság az értékelés végrehajtása érdekében bekér.
Az első bekezdés b) pontjában említett feltétel teljesülésének értékelését a szanálási hatóság az illetékes hatósággal szoros együttműködésben végzi el,
„d) az intézmény rendkívüli állami pénzügyi támogatást igényel, kivéve, ha az ilyen támogatást a 32c. bekezdésében említett valamelyik formában nyújtják;”
„(5) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában egy szanálási intézkedés akkor szolgálja a közérdeket, ha szükséges a 31. cikkben említett egy vagy több szanálási cél megvalósításához és azokkal arányos, továbbá az intézmény rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolása révén e szanálási célok nem valósulnának meg hatékonyabban.
A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésben említett értékelés elvégzésekor a szanálási hatóság – az értékelés időpontjában rendelkezésére álló információk alapján –
„32a. cikk
A központi szervekre és a központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézetekre vonatkozó szanálás feltételei
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a szanálási hatóságok
32b. cikk
Szanálási intézkedés hatálya alá nem tartozó intézményekkel és szervezetekkel szembeni eljárások
„32c. cikk
Rendkívüli állami pénzügyi támogatás
Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában egy intézmény vagy szervezet akkor tekintendő fizetőképesnek, ha az illetékes hatóság
Az első albekezdés d) pontjának alkalmazásában az érintett illetékes hatóságnak számszerűsítenie kell az intézménynél vagy szervezetnél felmerült vagy várhatóan felmerülő veszteségeket. A számszerűsítés alapjául legalább
A támogatásazokra az intézkedésekre korlátozódik, amelyeket az EKB vagy az illetékes nemzeti hatóság szükségesnek ítélt ahhoz, hogy
Az (1) bekezdés a) pontjának iii. alpontjától eltérve, az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok megszerzése kivételesen megengedett, ha az azonosított hiány olyan jellegű, hogy bármely más szavatolótőke-instrumentum vagy egyéb tőkeinstrumentum megszerzése nem tenné lehetővé, hogy az érintett szervezet kezelje a vonatkozó stresszteszt vagy azzal egyenértékű teszt kedvezőtlen forgatókönyvében megállapított tőkehiányát. A megszerzett elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok összege nem haladhatja meg az érintett intézmény vagy szervezet 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének megfelelően számított teljes kockázati kitettségértékének 2 %-át.
Abban az esetben, ha az (1) bekezdés a) pontjában említett támogatási intézkedések bármelyikével összefüggésben nem kerül sor az ilyen intézkedés meghozatalakor meghatározott,
„(2) A tagállamok biztosítják, hogy a szanálási hatóságok szanálási intézkedést hozhassanak az 1. cikk (1) bekezdésének c) vagy d) pontjában említett valamely szervezet vonatkozásában, ha a szervezet teljesíti a 32. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeket.
„A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a szanálási hatóságok késedelem nélkül küldjenek értesítést az intézménynek vagy az 1. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett szervezetnek és a 83. cikk (2) bekezdésének a)–h) pontjában említett hatóságoknak, amikor gyakorolják az e cikk (1) bekezdésében említett hatáskört azt követően, hogy a 32. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapítást nyert, hogy az intézmény fizetésképtelen, vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik, és azt megelőzően, hogy meghozzák a szanálásra vonatkozó határozatot.”;
„Az első albekezdéstől eltérve a tagállamok biztosítják, hogy amennyiben ezeket a hatásköröket a biztosítható betétek tekintetében gyakorolják, és e betétek a 2014/49/EU irányelv alkalmazásában nem minősülnek befagyasztottnak, úgy a betétesek megfelelő napi összegek erejéig hozzáférjenek ezekhez a betétekhez.”
„(1) A tagállamok biztosítják, hogy a szanálási hatóságok rendkívüli ügyvezetőt nevezhessenek ki a szanálás alatt álló intézmény vagy az áthidaló intézmény vezető testületének felváltására vagy abból a célból, hogy a rendkívüli ügyvezető együtt dolgozzon a vezető testülettel. A szanálási hatóságok a rendkívüli ügyvezető kinevezését nyilvánosságra hozzák. A szanálási hatóságok biztosítják, hogy a rendkívüli ügyvezető rendelkezzen a feladatainak ellátásához szükséges szakképzettséggel, képességekkel és tudással.
A 2013/36/EU irányelv 91. cikke nem alkalmazandó a rendkívüli ügyvezetők kinevezésére.”;
„A rendkívüli ügyvezető a szanálás alatt álló intézmény vagy az áthidaló intézmény részvényeseit és vezető testületét megillető valamennyi hatáskörrel rendelkezik.”;
„(5) A tagállamok megkövetelik, hogy a rendkívüli ügyvezető az őt kinevező szanálási hatóság számára a szanálás alatt álló intézmény vagy az áthidaló intézmény gazdasági és pénzügyi helyzetéről, valamint a kötelességeinek végrehajtása során tett lépéseiről, a szanálási hatóság által meghatározott rendszeres időközönként, valamint megbízatása kezdetén és végén jelentéseket készítsen.”
„(1) A szanálási hatóságok, mielőtt meghatározzák, hogy fennállnak-e a szanálás feltételei vagy az 59. cikk szerinti releváns tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírásának vagy átalakításának feltételei, gondoskodnak arról, hogy intézmény vagy az 1. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett szervezet eszközeinek és kötelezettségeinek méltányos, prudens és reális értékelését minden állami hatóságtól – beleértve a szanálási hatóságot is – és az intézménytől vagy az 1. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett szervezettől egyaránt független személy végezze.”;
„(7a) Amennyiben a (4) bekezdés c) és d) pontjában említett döntések megalapozásához szükséges, az értékelőnek ki kell egészítenie a (6) bekezdés c) pontjában foglalt információkat a mérlegen kívüli eszközök és kötelezettségek – köztük a függő kötelezettségek és követelések – becsült értékével.”
„(11) Az EBH nyomon követi a szanálási hatóságok intézkedéseit és felkészülését annak érdekében, hogy szanálás esetén biztosítsa a szanálási eszközök és hatáskörök hatékony végrehajtását. Az EBH ... [Kiadóhivatal: kérjük beilleszteni a dátumot = az irányelv hatálybalépésének dátumát követő 2 év]-ig jelentést tesz a Bizottságnak az aktuálisan alkalmazott gyakorlatokról és a tagállamok közötti esetleges eltérésekről, és adott esetben nyomon követi az említett jelentésben foglalt ajánlások végrehajtását.
„Az áthidaló intézményi eszköz alkalmazása érdekében és tekintettel arra, hogy az áthidaló intézmény kritikus funkcióit fenn kell tartani, illetve a szanálási célok elérése érdekében a tagállamok biztosítják, hogy a szanálási hatóságok rendelkezzenek az ahhoz szükséges hatáskörrel, hogy áthidaló intézményhez adhassák át a következők mindegyikét:”;
„A hitelezői feltőkésítésnek a 43. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett célra történő alkalmazása nem befolyásolhatja a szanálási hatóság azon képességét, hogy ellenőrző befolyást gyakoroljon az áthidaló intézmény felett. Amennyiben a hitelezői feltőkésítési eszköz alkalmazása lehetővé teszi, hogy az áthidaló intézmény számára a tőkét teljes mértékben a hitelezői feltőkésítésbe bevonható kötelezettségek részvényekké vagy más típusú tőkeinstrumentummá történő átalakítása biztosítsa, el lehet tekinteni attól a követelménytől, hogy az áthidaló intézmény részben vagy egészben egy vagy több állami hatóság tulajdonában legyen.”
„b) az átadás a szanálás alatt álló intézmény, az áthidaló intézmény vagy magának a vagyonkezelő szervezetnek a megfelelő működéséhez szükséges; vagy”
„(1) A tagállamok biztosítják, hogy a hitelezői feltőkésítés az intézmény vagy 1. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett szervezet minden olyan kötelezettségére alkalmazható legyen, beleértve a számviteli céltartalékokat is, amelyek az e cikk (2) vagy (3) bekezdése alapján nincsenek kizárva az eszköz hatálya alól.”;
A Bizottság a jelentés alapján jogalkotási javaslatot tehet ezen irányelv módosítására.”
„(1) A tagállamok biztosítják, hogy az intézmények és 1. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett szervezetek mindenkor teljesítsék a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelményeket, amikor azt a szanálási hatóság e cikkel és a 45a–45i. cikkel összhangban előírja.”
Az EBH az említett szabályozás-technikai standardtervezeteket … [Kiadóhivatal: kérjük beilleszteni a dátumot = e módosító irányelv hatálybalépésétől számított 12 hónap]-ig benyújtja a Bizottsághoz.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardokat az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban elfogadja.”;
„45ca. cikk
A szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmények meghatározása ▌átruházási stratégiák esetében
▌
„A 45. cikk (1) bekezdésében említett követelmény a globálisan rendszerszinten jelentős intézménynek minősülő szanálás alá vonható szervezetek esetében az alábbiakból áll:”
„E bekezdés első és második albekezdésétől eltérve, az olyan EU-szintű anyavállalatoknak, amelyek harmadik országbeli szervezetek leányvállalatai és maguk nem szanálás alá vonható szervezetek, konszolidált alapon kell megfelelniük a 45c. és 45d. cikkben foglalt követelményeknek.”
„a) hogyan hajtották végre nemzeti szinten a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó, a 45e. vagy a 45f. cikk szerint, a 45ca. cikket is figyelembe véve meghatározott követelményt, különös tekintettel arra, hogy voltak-e eltérések a tagállamok között a hasonló szervezetek vonatkozásában meghatározott szinteket illetően;”
„A (2) bekezdésben említett kötelezettség a második jelentés benyújtását követően megszűnik.”
„(4) A 45b. cikk (4) és (7) bekezdésében, valamint a 45c. cikk (5) és (6) bekezdésében említett követelményeket nem kell alkalmazni az attól a naptól számított hároméves időszakban, amikor a szanálás alá vonható szervezetet vagy azt a csoportot, amelynek a szanálás alá vonható szervezet a részét képezi, globálisan rendszerszinten jelentős intézményként vagy nem unióbeli globálisan rendszerszinten jelentős intézményként azonosították, vagy amikor a szanálás alá vonható szervezet a 45c. cikk (5) vagy (6) bekezdésében említett helyzetbe került.”
„i. az intézmény által kibocsátott releváns tőkeinstrumentumok és leírható, illetve átalakítható kötelezettségek az 59. cikk (2) bekezdésében említett hatáskör alapján, az 59. cikkel összhangban; vagy”
„Rendkívüli körülmények esetén a szanálási hatóság további egy hónappal meghosszabbíthatja a reorganizációs terv benyújtására rendelkezésre álló egy hónapos határidőt.”;
„A szanálási hatóság előírhatja az intézmény vagy az 1. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett szervezet számára, hogy a reorganizációs tervbe építsen be további elemeket.”
„(3) Ha a szanálási hatóság egy kötelezettség – a számviteli céltartalékokat is beleértve – tőkeösszegét vagy a kötelezettség kapcsán esedékes összeget a 63. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett hatáskör révén nullára csökkenti, a kötelezettséget és az ahhoz kapcsolódóan keletkező bármilyen olyan kötelezettséget vagy követelést, amely a hatáskör gyakorlásának idején még nem keletkezett, minden tekintetben teljesítettnek kell tekinteni, és nem érvényesíthető a szanálás alatt álló intézményhez vagy bármilyen utódszervezethez kapcsolódó későbbi eljárásban vagy későbbi felszámolásban.”
„b) a kötelezettség nem a 108. cikk (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett betét”;
„Ha a szanálási hatóság egy intézmény vagy az 1. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett szervezet szanálhatóságának a 15. és 16. cikkel összhangban történő értékelése keretében, vagy bármely más időpontban azt állapítja meg, hogy egy leírható, illetve átalakítható kötelezettségeket tartalmazó kötelezettségosztályon belül azoknak a kötelezettségeknek az aránya, amelyek nem tartalmazzák az e cikk (1) bekezdésében említett szerződéses feltételt, valamint azoknak a kötelezettségeknek az aránya, amelyek a 44. cikk (2) bekezdése alapján ki vannak zárva a hitelezői feltőkésítési eszköz alkalmazásából, vagy amelyek a 44. cikk (3) bekezdése alapján valószínűleg ki lesznek zárva az említett eszköz alkalmazásából, együttesen meghaladja az adott osztály 10 %-át, haladéktalanul fel kell mérnie e konkrét ténynek az adott intézmény vagy szervezet szanálhatóságára gyakorolt hatását, beleértve a szanálhatóságra gyakorolt azon hatást is, amely a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskör gyakorlása során a 73. cikkben előírt hitelezői védintézkedések megszegésének kockázatából ered.
Ha a szanálási hatóság az e bekezdés ötödik albekezdésében említett értékelés alapján arra a megállapításra jut, hogy azok a kötelezettségek, amelyek nem tartalmazzák az e cikk (1) bekezdésében említett szerződéses feltételt, jelentős akadályt jelentenek a szanálhatóság szempontjából, adott esetben a 17. cikkben meghatározott hatáskörök gyakorlásával kell kiküszöbölnie a szanálhatóság előtt álló adott akadályt.”;
„e) az intézmény vagy az 1. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett szervezet rendkívüli állami pénzügyi támogatást igényel, kivéve, ha a támogatást a 32c. cikkben említett valamelyik formában nyújtják.”;
„b) az időzítést, a szanálás alá vonható csoport tekintetében a leírási és átalakítási hatáskör vagy szanálási stratégiája hatékony végrehajtásának szükségességét, és más releváns körülményeket is figyelembe véve, nincs észszerű kilátás arra, hogy a tőkeinstrumentumok és az (1a) bekezdésben említett leírható, illetve átalakítható kötelezettségek leírásán vagy átalakításán kívül bármilyen intézkedéssel – például alternatív magánszektorbeli intézkedésekkel, felügyeleti intézkedéssel vagy korai beavatkozási intézkedésekkel – észszerű időn belül megelőzhető lenne az intézmény, az 1. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett szervezet vagy a csoport csődje.”
„m) arra irányuló hatáskör, hogy az illetékes hatóságot kötelezzék arra, hogy a 2013/36/EU irányelv 22. cikkében és a 2014/65/EU irányelv 12. cikkében meghatározott határidőktől eltérve időben értékelje a befolyásoló részesedés vevőjét;”
„n) arra irányuló hatáskör, hogy az 596/2014/EU rendelet 17. cikkének (5) bekezdése értelmében a kéréseket a szanálás alatt álló intézmény nevében benyújtsa.”;
„a) a 3. cikk (6) bekezdésétől és a 85. cikk (1) bekezdésétől függően valamely köz- vagy magánszektorbeli személy – ideértve a szanálás alatt álló intézmény részvényeseit vagy hitelezőit, valamint a 2013/36/EU irányelv 22–27. cikke alkalmazásában az illetékes hatóságokat – jóváhagyásának vagy hozzájárulásának a megszerzésére vonatkozó követelmények;”.
„d) azon veszteségek meghatározásakor, amelyeket a betétbiztosítási rendszer akkor szenvedett volna el, ha az intézményt rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében számolják fel, alkalmazza a 2014/49/EU irányelv 11e. cikkében és az említett cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban említett kritériumokat és módszertant.”
„(6a) A 10. cikk (1) bekezdésében, a 15. cikk (1) bekezdésében és a 17. cikk (1) bekezdésében említett feladatok megkönnyítése, valamint a releváns információk cseréje érdekében a más tagállamokban jelentős fióktelepekkel rendelkező intézmények szanálási hatósága szanálási kollégiumot hoz létre és irányít.
Az első albekezdésben említett intézmény szanálási hatósága dönt arról, hogy mely hatóságok vesznek részt a szanálási kollégium ülésén vagy tevékenységében, figyelembe véve, hogy a tervezett vagy koordinálandó tevékenység az említett hatóságok számára milyen mértékben releváns, különös tekintettel az érintett tagállamok pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt lehetséges hatásra és az első albekezdésben említett feladatokra.
Az első albekezdésben említett intézmény szanálási hatósága teljeskörűen, előre tájékoztatja a szanálási kollégium valamennyi tagját az ülések megszervezéséről, a legfontosabb megvitatandó kérdésekről és a megtárgyalandó tevékenységekről. Az első albekezdésben említett intézmény szanálási hatósága teljeskörűen, megfelelő időben tájékoztatja továbbá a kollégium valamennyi tagját az ülések során tett lépésekről vagy a végrehajtott intézkedésekről.”
Az első albekezdésben említett információk belefoglalhatók az e bekezdés első albekezdésében említett címzetteknek a 81. cikk (3) bekezdése szerint megküldött értesítésekbe.”;
„Az EBH egy szanálási hatóság kérésére az 1093/2010/EU rendelet 31. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban segítheti a szanálási hatóságokat a közös határozat meghozatalában.”
„Az EBH egy szanálási hatóság kérésére az 1093/2010/EU rendelet 31. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban segítheti a szanálási hatóságokat a közös határozat meghozatalában.”
„(4) A szanálási hatóságok adott esetben nem kötelező erejű együttműködési megállapodásokat kötnek
Az illetékes hatóságok adott esetben nem kötelező erejű együttműködési megállapodásokat kötnek
„A tagállamok biztosítják, hogy a szanálási hatóságok és az illetékes minisztériumok csak akkor cseréljenek bizalmas információkat – köztük helyreállítási terveket – az érintett harmadik országbeli hatóságokkal, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:”;
A második albekezdés alkalmazásában a helyreállítással és a szanálással kapcsolatos információknak magukban kell foglalniuk az illetékes hatóságok ezen irányelv szerinti feladataihoz közvetlenül kapcsolódó valamennyi információt, különösen a helyreállítási tervezést és a helyreállítási terveket, a korai beavatkozási intézkedéseket, valamint a szanálási hatóságokkal a szanálási tervezés, a szanálási tervek és a szanálási intézkedések tekintetében folytatott információcserét.”
„(2) Amennyiben a szanálási hatóság azt állapítja meg, hogy a szanálásfinanszírozási rendszernek az e cikk (1) bekezdésében említett célokra történő alkalmazása valószínűleg azt eredményezi, hogy valamely intézmény vagy az 1. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett szervezet veszteségeinek egy része a szanálásfinanszírozási rendszerre hárul, a szanálásfinanszírozási rendszer igénybevételére vonatkozóan a 44. cikkben megállapított alapelveket kell alkalmazni.”
„Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett kezdeti időszakot követően a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök összege az említett bekezdésben meghatározott célszint alá csökken, a célszint eléréséig ismét be kell szedni a 103. cikk szerinti szokásos hozzájárulásokat. A Testület ezért a 103. cikk szerinti szokásos hozzájárulások beszedését
„(3) Azon rendelkezésre álló pénzügyi eszközök, amelyeket a 102. cikkben meghatározott célszint elérése céljából figyelembe kell venni, magukban foglalhatják azokat a visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalásokat is, amelyek harmadik felek jogaival nem terhelt, alacsony kockázatú eszközök biztosítékával teljeskörűen fedezettek, szabadon értékesíthetők, és ki vannak jelölve a 101. cikk első bekezdésében meghatározott célokra (a szanálási hatóságok általi kizárólagos felhasználásra). A visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalások aránya nem haladhatja meg az e cikknek megfelelően beszedett hozzájárulás teljes összegének
„(3a) A szanálási hatóság akkor hívja le az e cikk (3) bekezdése alapján tett visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalásokat, ha a 101. cikk értelmében szükség van a szanálásfinanszírozási rendszer igénybevételére.
Amennyiben egy szervezet már nem tartozik az 1. cikk hatálya alá, és már nem áll fenn az e cikk (1) bekezdése szerinti hozzájárulás-fizetési kötelezettsége, a szanálási hatóság lehívja a (3) bekezdés alapján tett, és még esedékes visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalásokat. Ha a visszavonhatatlan fizetési kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó hozzájárulást az első felszólításkor szabályszerűen kifizetik, a szanálási hatóság törli a kötelezettségvállalást és visszafizeti a biztosítékot. Ha a hozzájárulást az első felszólításkor nem fizetik ki szabályszerűen, a szanálási hatóság lefoglalja a biztosítékot, és törli a kötelezettségvállalást.”
„A rendkívüli utólagos hozzájárulások nem haladhatják meg a 102. cikkben meghatározott célszint 12,5 %-ának háromszorosát.”
„(8) Amennyiben a 37. cikk (3) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett szanálási eszközök igénybevételével a szanálás alatt álló intézmény eszközeinek, jogainak vagy kötelezettségeinek csak egy részét ruházzák át, a szanálásfinanszírozási rendszernek a fennmaradó intézménnyel vagy az 1. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontjában említett fennmaradó szervezettel szemben követelése keletkezik minden olyan ráfordítás és veszteség tekintetében, amelyek oka a szanálásfinanszírozási rendszer által a szanáláshoz a 101. cikk (1) bekezdése alapján nyújtott olyan hozzájárulás, amely azokhoz a veszteségekhez kapcsolódik, amelyeket egyébként a hitelezők viseltek volna.
A tagállamok biztosítják, hogy miután a betétbiztosítási rendszer a második albekezdésben említett esetekben hozzájárulást nyújtott, a szanálás alatt álló intézmény tartózkodjon attól, hogy más vállalkozásokban részesedést szerezzen, az elsődleges alapvető tőkével vagy egyéb alapvető tőkeinstrumentumokkal kapcsolatosan fizetéseket teljesítsen, vagy olyan egyéb tevékenységeket végezzen, amelyek tőkekiáramláshoz vezethetnek.
A betétbiztosítási rendszer hozzájárulásának költsége egyetlen esetben sem haladhatja meg a betétesek kártalanításának a betétbiztosítási rendszer által a 2014/49/EU irányelv 11e. cikke szerint kiszámított költségét.
Ha a 74. cikk szerinti értékelés megállapítja, hogy a betétbiztosítási rendszer szanáláshoz való hozzájárulásának költsége meghaladta azt a veszteséget, amely az intézmény rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében végrehajtott felszámolása során merült volna fel, a betétbiztosítási rendszer jogosult arra, hogy a szanálásfinanszírozási rendszerből a 75. cikkel összhangban megkapja a különbözet összegét.
A szanálási hatóság az első albekezdésben említett határozatáról értesíti azt a betétbiztosítási rendszert, amelyhez az intézmény tartozik. A betétbiztosítási rendszernek haladéktalanul végre kell hajtania az említett határozatot.”;
„(2a) Amennyiben a betétbiztosítási rendszer pénzeszközeit az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjával összhangban a szanálás alatt álló intézmény feltőkésítéséhez való hozzájárulásra használják fel, a tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszer – amint azt a kereskedelmi és pénzügyi körülmények lehetővé teszik – a szanálás alatt álló intézmény részvényeiben vagy egyéb tőkeinstrumentumaiban lévő részesedéseit átruházza a magánszektorra.
A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek az első albekezdésben említett részvényeket és egyéb tőkeinstrumentumokat nyíltan és átláthatóan forgalmazzák, azokat az értékesítés során ne mutassák be megtévesztő módon, és ne tegyenek hátrányos megkülönböztetést a potenciális vásárlók között. Az ilyen értékesítéseket kereskedelmi feltételek alkalmazásával kell végrehajtani.
Amennyiben a betétbiztosítási rendszernek az (1) bekezdés második albekezdése szerinti igénybevétele, valamint az a hozzájárulás, amelyet a részvényesek és a tulajdonviszonyt megtestesítő egyéb instrumentumok tulajdonosai, a releváns tőkeinstrumentumok és a hitelezői feltőkésítésbe bevonható egyéb kötelezettségek tulajdonosai a veszteségviseléshez és a feltőkésítéshez nyújtottak, együttesen lehetővé teszik a szanálásfinanszírozási rendszer igénybevételét, a betétbiztosítási rendszer hozzájárulását a 44. cikk (5) bekezdésének a) pontjában és a 44. cikk (8) bekezdésének a) pontjában meghatározott küszöbértékek eléréséhez szükséges összegre kell korlátozni. A betétbiztosítási rendszer hozzájárulását követően a szanálásfinanszírozási rendszert a szanálásfinanszírozási rendszer alkalmazására vonatkozó, a 44. és 101. cikkben meghatározott elvekkel összhangban kell alkalmazni.
„e) a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó, a 45e. vagy a 45f. cikkben említett minimumkövetelmény teljesítésének elmulasztása.”
„Intézmények és hatóságok közötti együttműködés és információcsere”;
„A szanálási hatóságok, az illetékes hatóságok, az EBH, az Egységes Szanálási Testület, az EKB és a Központi Bankok Európai Rendszerének más tagjai a Bizottság kérésére és a megadott határidőn belül a Bizottság rendelkezésére bocsátanak a szakpolitika kialakításával kapcsolatos feladataihoz szükséges valamennyi információt, beleértve hatásvizsgálatok elkészítését, a jogalkotási javaslatok előkészítését és a jogalkotási folyamatban való részvételt is. A Bizottság és annak alkalmazottai a tudomásukra hozott információk tekintetében a 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* 88. cikkében meghatározott szakmai titoktartási követelmények hatálya alá tartoznak.
______________________________
* Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1. o.).”
„128a. cikk
Válságkezelési szimulációk