„(1) Ez az irányelv szabályokat és eljárásokat határoz meg a betétbiztosítási rendszerek létrehozásával és működésével, a betétek fedezetével és kártalanításával, valamint a betétbiztosítási rendszerek pénzeszközeinek olyan intézkedésekre történő felhasználásával kapcsolatban, amelyek célja a betétesek betéteikhez való hozzáférésének biztosítása.”;

„d) az Unión kívül található székhellyel rendelkező, az e bekezdés a), b) vagy c) pontjában említett rendszerekhez csatlakozott hitelintézetek és az ilyen hitelintézetek csatlakozott fióktelepei.”

„3. »betét«: olyan számlán tartott pénzeszközöknek vagy a hitelintézetek által a rendes üzletmenetük során végrehajtott szokásos banki ügyletekből keletkező átmeneti helyzetnek az egyenlege, amelyet a hitelintézetnek a vonatkozó jogszabályi és szerződéses feltételek mellett vissza kell fizetnie; idetartozik a lekötött betét és a takarékbetét is, de ide nem értve az egyenleget, ha:”;

„13. »fizetési ígérvény«: a hitelintézet visszavonhatatlan, teljes mértékben fedezett kötelezettsége arra vonatkozóan, hogy a betétbiztosítási rendszer által lehívott pénzösszeget kifizesse a betétbiztosítási rendszernek, amennyiben:”;

19. »szanálási hatóság«: a 2014/59/EU irányelv 2. cikkének 18. pontjában meghatározott szanálási hatóság;20.»ügyfélpénzbetét«: ügyfeleik megbízásából kezelt azon pénzeszközök, amelyeket az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 26. pontjában meghatározott pénzügyi intézménynek minősülő számlatulajdonosok üzleti tevékenységük során egy hitelintézetnél elhelyeznek;21.»állami támogatások uniós keretrendszere«: az EUMSZ 107., 108. és 109. cikke által és az EUMSZ 108. cikkének (4) bekezdése vagy 109. cikke alapján megalkotott vagy elfogadott rendeletek és valamennyi uniós jogi aktus – többek között iránymutatások, közlemények és értesítések – által létrehozott keretrendszer;22.»pénzmosás«: a [hivatkozás helye: a pénzmosás elleni küzdelemről szóló rendeletre irányuló javaslat – COM(2021)0420]* 2. cikkének 1. pontjában meghatározott pénzmosás;23.»terrorizmusfinanszírozás«: a [hivatkozás helye: a pénzmosás elleni küzdelemről szóló rendeletre irányuló javaslat – COM(2021)0420]** 2. cikkének 2. pontjában meghatározott terrorizmusfinanszírozás.**”;

„(3) Betétnek minősül Írország lakás-takarékpénztárainak minden olyan részjegye, amely nem minősül az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti tőkének.”

______________________

* [Teljes hivatkozás helye: a pénzmosási rendeletre irányuló javaslat – COM(2021)0420].

** [Teljes hivatkozás helye: a pénzmosási rendeletre irányuló javaslat – COM(2021)0420].

„(2) Az ezen irányelv 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett önkéntes rendszerek hivatalosan elismerhetők betétbiztosítási rendszerként, ha megfelelnek ennek az irányelvnek.

Az intézményvédelmi rendszer hivatalosan elismerhető betétbiztosítási rendszerként, ha teljesíti az 575/2013/EU rendelet említett 113. cikkének (7) bekezdésében meghatározott feltételeket, és megfelel ennek az irányelvnek.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ... [az e módosító irányelv hatálybalépésének napjától számított 36 hónappal]-ig az e bekezdés alapján betétbiztosítási rendszerként elismert intézményvédelmi rendszer elkülönítse az ezen irányelv 10. cikkének (2) bekezdése szerinti célszint hatálya alá tartozó, rendelkezésre álló pénzügyi eszközeit az ezen irányelvben szabályozottaktól eltérő megbízatások teljesítésére szolgáló további pénzügyi eszközöktől.”;

„(4) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy hitelintézet nem teljesíti a betétbiztosítási rendszer tagjaként rá háruló kötelezettségeket, a betétbiztosítási rendszer erről haladéktalanul értesítse a kijelölt hatóságot és a hitelintézet illetékes hatóságát.

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság a kijelölt hatósággal együttműködve haladéktalanul megtegyen minden megfelelő intézkedést, beleértve szükség esetén szankciók kiszabását is annak biztosítása érdekében, hogy az érintett hitelintézet eleget tegyen a betétbiztosítási rendszer tagjaként rá háruló kötelezettségeknek. ▌

A tagállamok megállapítják az azon esetekben alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, amikor a hitelintézetek megsértik a betétbiztosítási rendszer tagjaként rájuk háruló kötelezettségeket. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.”;

„(4a) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a hitelintézet nem teljesíti a 10. cikkben és a 11. cikk (4) bekezdésében említett befizetéseket a betétbiztosítási rendszer által előírt határidőn belül, a betétbiztosítási rendszer a késedelem időtartamára a jogszabályban meghatározott mértékű kamatot számítson fel az esedékes összegre.”;

„(5) A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszer tájékoztassa a kijelölt hatóságot, ha a (4) és (4a) bekezdésben említett intézkedésekkel nem állítható helyre a hitelintézet megfelelése. A tagállamok biztosítják, hogy a kijelölt hatóság értékelje, hogy az intézmény továbbra is teljesíti-e a betétbiztosítási rendszerben való tagság fenntartásának feltételeit, és tájékoztassa az illetékes hatóságot az értékelés eredményéről.

(6)A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az illetékes hatóság a 2013/36/EU irányelv 18. cikkével összhangban visszavonja az engedélyt, a hitelintézet tagsága szűnjön meg a betétbiztosítási rendszerben. A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerben való tagsága megszűnésének napján a hitelintézetnél tartott betéteket az adott betétbiztosítási rendszer továbbra is biztosítsa legfeljebb hat hónapos időtartamra.”;

„A kijelölt hatóságoknak rendelkezniük kell az ezen irányelv valamely betétbiztosítási rendszer általi megsértésének orvoslásához szükséges végrehajtási hatáskörökkel, beleértve a szankciók kiszabására vagy egyéb közigazgatási intézkedések meghozatalára vonatkozó hatáskört is.”;

„(13) ▌Az EBH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a (10) bekezdésben említett stressztesztek hatókörére, tartalmára és eljárásaira vonatkozóan.

Az EBH-nak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket ... [az e módosító irányelv hatálybalépésének napjától számított 24 hónappal]-ig kell benyújtania a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt az irányelvet.”

„(1) A betétbiztosítási rendszerek által történő kártalanításból a következőket ki kell zárni:”;

„c) az olyan ügyletekből származó betéteket, amelyek esetében pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás bűntettét állapították meg;”

„f) azon betéteket, amelyeknél a betétes azonosítására nem került sor az (EU) … rendelet [rövid hivatkozás helye: a pénzmosás elleni küzdelemről szóló rendeletre irányuló javaslat – COM(2021)0420] 16. cikke alapján, ha a betéteket befagyasztották, kivéve, ha a betétes kifizetést kér, és bizonyítja, hogy az azonosítás hiányát nem az ő cselekménye okozta;”

„ka) az Unió által elfogadott célzott pénzügyi szankciók hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személyek betétei.”;

„(2) Az (1) bekezdés i) pontjától eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az egyéni nyugdíjrendszerek és a kis- és középvállalkozások foglalkoztatói nyugdíjrendszerei által tartott betéteket a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeghatárig figyelembe veszik.”

„Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a tagállamok biztosítják, hogy az alábbi betétek az összeg jóváírásának időpontjától vagy a betétek jogszerűen átruházhatóvá válásától számított hat hónapig legalább 500 000 EUR és legfeljebb 2 500 000 EUR összeg erejéig biztosítva legyenek:”;

„a) a magán-lakóingatlanokkal kapcsolatos ingatlanügyletből származó betét és az ilyen ügylet céljából elhelyezett betét, feltéve, hogy az ügyletet természetes személy köti egy négy hónapos időszakon belül, és feltéve, hogy a természetes személy képes dokumentumokkal alátámasztani az ügyletet;”

„... [az e módosító irányelv hatálybalépésének napjától számított 36 hónappal]-ig a Bizottság felülvizsgálja az első albekezdésben említett és a tagállamok által átültetett védett összegeket annak meghatározása céljából, hogy az említett albekezdésben említett maximális összeget csökkenteni kell-e, figyelembe véve, hogy a védett összegek arányosak-e, és Unió-szerte egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak-e. A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyet adott esetben jogalkotási javaslat kísér.”;

„(2a) A tagállamok biztosítják, hogy a (2) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatár kiegészítse az (1) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt.”

„(6) A tagállamok biztosítják, hogy a hitelintézetek legalább évente jelentést nyújtsanak be betétbiztosítási rendszereikhez a biztosítható betétek összevont összegéről. A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek bármikor felszólíthassák a hitelintézeteket arra, hogy adjanak tájékoztatást az összes betétes biztosítható betéteinek összevont összegéről.”;

„(7) A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszer megtérítse a betétek kamatát, amely felhalmozódott, de nem került jóváírásra vagy terhelésre addig a napig, amelyen az érintett közigazgatási hatóság a 2. cikk (1) bekezdése 8. pontjának a) alpontjában említett megállapítást megteszi, vagy az igazságügyi hatóság a 2. cikk (1) bekezdése 8. pontjának b) alpontjában említett határozatot meghozza. A 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeghatár, illetve a 6. cikk (2) bekezdésében említett körülmények esetén az abban a bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatár túllépése nem megengedett.

Amennyiben egyes betétek átlátható és nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján megállapított kamatlábai jelentősen meghaladják az érvényes piaci kamatlábat, a betétbiztosítási rendszer hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a visszatérített kamatot kiigazítsa, hogy az tükrözze az érintett közigazgatási hatóság által hozott döntés vagy az igazságügyi hatóság döntése időpontjában érvényes piaci kamatlábat. Ezt a kiigazítást az erkölcsi kockázat elkerülése érdekében kell elvégezni. A „jelentős meghaladás” meghatározásának és a kiigazításnak a kritériumait és módszertanát átlátható módon, az EBH által kidolgozott iránymutatásokkal összhangban és az illetékes nemzeti hatóság jóváhagyásával kell meghatározni.”

„7a. cikk

A betétbiztosíthatóság és a betétre való jogosultság bizonyításának terhe

A tagállamok biztosítják, hogy a 6. cikk (2) bekezdésében és a 7. cikk (3) bekezdésében említett esetekben a betétes vagy adott esetben a számlatulajdonos bizonyítsa vagy azt, hogy az érintett betét megfelel a 6. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, vagy a 7. cikk (3) bekezdésében említett körülmények között a betétekre való jogosultságot.”

„(1) A betétbiztosítási rendszerek biztosítják, hogy a kártalanítási összeg a lehető leghamarabb, de legkésőbb az attól a naptól számított hét munkanapon belül rendelkezésre álljon, amelyen az érintett közigazgatási hatóság a 2. cikk (1) bekezdése 8. pontjának a) alpontja szerinti megállapítást megteszi, vagy az igazságügyi hatóság a 2. cikk (1) bekezdése 8. pontjának b) alpontja szerinti határozatot meghozza.”;

„(3) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok lehetővé teszik a betétbiztosítási rendszerek számára, hogy a 6. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (3) bekezdésében és a 8b. cikkben említett betétekre vonatkozóan hosszabb kártalanítási ▌időszakot alkalmazzanak, amely nem haladhatja meg az attól a naptól számított 20 munkanapot, amikor a betétbiztosítási rendszer megkapta a betétestől vagy adott esetben a számlatulajdonostól a követelés vizsgálatához és a kártalanítási feltételek teljesülésének ellenőrzéséhez kért teljes dokumentációt. A 6. cikk (2) bekezdésében és a 7. cikk (3) bekezdésében említett betétek esetében, amennyiben a betétbiztosítási rendszerek a kártalanítási összeget hét munkanapnál rövidebb időn belül nem tudják rendelkezésre bocsátani, biztosítják, hogy a betétesek az említett összegre vonatkozó kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül megélhetési költségeik fedezése érdekében a biztosított betéteik megfelelő részéhez hozzáférjenek.”;

„c) a (9) bekezdéstől eltérve, az elmúlt 24 hónapban nem került sor a betéttel kapcsolatos ügyletre (a számla alvó státuszban van), kivéve, ha a betétes másik, nem alvó számlán elhelyezett betéttel is rendelkezik.”;

„(9) A tagállamok lehetővé teszik, hogy ha az utolsó 24 hónapban nem történt tranzakció a betét vonatkozásában, akkor a betétbiztosítási rendszer meghatározhassa a kártalanítás kifizetésével kapcsolatban a betétbiztosítási rendszernél felmerülő adminisztratív költségek összeghatárát. A betétbiztosítási rendszer nem kötelezhető arra, hogy az említett összeghatár alatt magától törekedjen a betétes kártalanítására. A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek az említett összeghatár alatt a betétesek kérésére teljesítsék a kártalanítást.”

„8a. cikk

Kártalanítás a 10 000 EUR-t meghaladó betétek esetén

A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a kártalanítás összege meghaladja a 10 000 EUR-t, a betétbiztosítási rendszerek a 2014/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv* 2. cikkének 20. pontjában meghatározott átutalás útján kártalanítsák a betéteseket.

8b. cikk

Az ügyfélpénzbetétek fedezete

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek fedezetet nyújtsanak az ügyfélpénzbetétekre, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:a)a betéteket az 5. cikk (1) bekezdésével összhangban védelemre jogosult ügyfelek nevében és kizárólagos megbízásából helyezik el;b)a betéteket az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett szervezetek tevékenységeit szabályozó uniós jogban az ügyfélpénzek védelmére vonatkozóan meghatározott követelményeknek megfelelően az ügyfelek pénzeszközeinek elkülönítése céljából helyezik el;c)az a) pontban említett ügyfelek – az ügyfelek nevében számlával rendelkező szervezet végső felelőssége mellett – azt a napot megelőzően azonosításra kerülnek vagy azonosíthatók, amelyen az érintett közigazgatási hatóság a 2. cikk (1) bekezdése 8. pontjának a) alpontjában említett megállapítást megteszi, vagy az igazságügyi hatóság a 2. cikk (1) bekezdése 8. pontjának b) alpontjában említett határozatot meghozza.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a 6. cikk (1) bekezdésében említett kártalanítási összeghatár az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeket teljesítő valamennyi ügyfélre vonatkozzon. A 7. cikk (1) bekezdésétől eltérve, az egyes ügyfelek részére kifizetendő összeg meghatározásakor a betétbiztosítási rendszer nem veheti figyelembe összevontan az adott ügyfél által ugyanazon hitelintézetnél elhelyezett pénzbetéteket.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek a biztosított betéteket ▌közvetlenül az ügyfélnek fizessék ki.

(4)Az EBH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők meghatározása érdekében:a)a 8. cikkel összhangban a kifizetéshez kapcsolódó ügyfél-azonosítás technikai részletei;

▌c)az annak elkerülésére szolgáló szabályok, hogy ugyanazon kedvezményezett esetében többszöri kifizetési igény merüljön fel.

E szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozásakor az EBH a következő szempontok mindegyikét figyelembe veszi:a)az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett különböző típusú pénzügyi intézmények üzleti modelljének sajátosságai;b)az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett pénzügyi intézmények tevékenységeit szabályozó alkalmazandó uniós jog egyedi követelményei az ügyfelek pénzeszközeinek kezelése tekintetében.

Az EBH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot: az ezen irányelv hatálybalépésének napjától számított 12 hónappal]-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt az irányelvet.

8c. cikk

A kártalanítás felfüggesztése pénzmosással vagy terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos aggályok esetén

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a kijelölt hatóság az [hivatkozás helye: az (EU) 2015/849 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló pénzmosási irányelvre irányuló javaslat – COM(2021)0423] 48. cikkének (4) bekezdésében említett információk kézhezvételétől számított 24 órán belül tájékoztassa a betétbiztosítási rendszert az (EU) … rendelet [rövid hivatkozás helye: a pénzmosási rendeletre irányuló javaslat – COM(2021)0420] 15. cikkének (4) bekezdésében említett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményéről. A tagállamok biztosítják, hogy a kijelölt hatóság és a betétbiztosítási rendszer között kicserélt információk azokra az információkra korlátozódjanak, amelyek feltétlenül szükségesek a betétbiztosítási rendszer ezen irányelv szerinti feladatainak és kötelezettségeinek ellátásához, és hogy az információcsere megfeleljen a 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben** meghatározott követelményeknek.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek a bíróság ítéletének meghozataláig felfüggesszék a 8. cikk (1) bekezdésében említett kártalanítást, amennyiben a betétes vagy az annak számláján tartott összegre jogosult személy ellen pénzmosásból vagy terrorizmusfinanszírozásból eredő vagy azzal kapcsolatos bűncselekmény miatt vádat emeltek.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek az [rövid hivatkozás helye: az (EU) 2015/849 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló pénzmosási irányelvre irányuló javaslat – COM(2021)0423] 20. cikkében meghatározott időtartammal megegyező időtartamra függesszék fel a 8. cikk (1) bekezdésében említett kártalanítást, amennyiben az [hivatkozás helye: az (EU) 2015/849 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló pénzmosási irányelvre irányuló javaslat – COM(2021)0423] irányelv 32. cikkében említett pénzügyi információs egység értesíti őket arról, hogy az ügylet felfüggesztéséről vagy az ilyen ügylet lebonyolításához való hozzájárulás megtagadásáról, vagy az [hivatkozás helye: az (EU) 2015/849 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló pénzmosási irányelvre irányuló javaslat – COM(2021)0423] irányelv 20. cikkének (1) vagy (2) bekezdésével összhangban bank- vagy fizetési számla felfüggesztéséről döntött.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek ne legyenek felelősségre vonhatók a pénzügyi információs egység utasításaival összhangban hozott intézkedésekért. A betétbiztosítási rendszerek a pénzügyi információs egységtől kapott információkat kizárólag ezen irányelv alkalmazásában használhatják fel.

____________________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 2014/92/EU irányelve (2014. július 23.) a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla-váltásról és az alapszintű fizetési számla nyitásáról, illetve használatáról (HL L 257., 2014.8.28., 214. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről (HL L 77., 1996.3.27., 20. o.).”

„(2) A nemzeti jogban biztosított egyéb jogaik sérelme nélkül a nemzeti keretek között kártalanítási kifizetéseket teljesítő betétbiztosítási rendszerek jogosultak arra, hogy az általuk a betétesek számára kifizetett összegek erejéig a betéteseket a felszámolási vagy reorganizációs eljárásban megillető jogok átszálljanak rájuk. A 2014/59/EU irányelv 37. cikke (3) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett szanálási eszközökkel vagy az ezen irányelv 11. cikkének (5) bekezdésével összhangban hozott intézkedésekkel összefüggésben hozzájárulást teljesítő betétbiztosítási rendszerek követeléssel élnek a fennmaradó hitelintézettel szemben a 2014/59/EU irányelv 109. cikke szerinti szanáláshoz való hozzájárulásokból vagy az ezen irányelv 11. cikkének (5) bekezdése szerint ▌végrehajtott átadásokból eredő veszteség alapján a hozzájárulásukkal megegyező összegben, feltéve, hogy a fennmaradó hitelintézetet felszámolják. Ennek a követelésnek a rangsorban betöltött helye megegyezik a rendes fizetésképtelenségi eljárások tekintetében irányadó nemzeti jog szerint a biztosított betétekre vonatkozó besorolással.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy azok a betétesek, akiknek a betétek alapján járó kártalanítást a betétbiztosítási rendszer nem fizette ki vagy nem ismerte el a 8. cikk (1) és (3) bekezdésében meghatározott határidőkön belül, 5 éven belül követelhessék a betéteik alapján járó kártalanítás kifizetését.”

„Az első albekezdésben említett célszint kiszámításához referencia-időszakként a célszint elérésének időpontját megelőző december 31-e és az említett időpont közötti időszakot kell figyelembe venni.

Annak meghatározásakor, hogy a betétbiztosítási rendszer elérte-e ezt a célszintet, a tagállamok csak a betétbiztosítási rendszerbe a tagok által közvetlenül befizetett vagy tőlük beszedett, rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket veszik figyelembe, az igazgatási díjak és illetékek levonásával. Az említett rendelkezésre álló pénzügyi eszközök magukban foglalják a tagok által a betétbiztosítási rendszerbe befizetett pénzeszközökből származó befektetési jövedelmet, de nem foglalják magukban a jogosult betétesek által a kártalanítási eljárások során nem követelt kifizetést, továbbá a betétbiztosítási rendszer által teljesítendő adósságkötelezettségeket, ideértve a más betétbiztosítási rendszerektől származó hiteleket és a 10. cikk (9) bekezdésében említett alternatív finanszírozási megoldásokat is. A 12. cikk alapján egy másik betétbiztosítási rendszernek nyújtott, fennálló kölcsönt a kölcsönt nyújtó betétbiztosítási rendszer eszközeként kell kezelni, és az beleszámítható az adott betétbiztosítási rendszer célszintjébe.”;

„Amennyiben az első albekezdésben említett célszint első elérését és a betétbiztosítási rendszer pénzeszközeinek a 8. cikk (1) bekezdésével, valamint a 11. cikk (2), (3) és (5) bekezdésével összhangban történő kifizetését követően a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök mértéke a célszint kevesebb mint kétharmadára csökkent, a betétbiztosítási rendszerek a rendszeres hozzájárulást olyan szinten határozzák meg, amely lehetővé teszi a célszint négy éven belüli elérését.

Amennyiben az első albekezdésben említett célszint első elérését és a betétbiztosítási rendszer pénzeszközeinek a 8. cikk (1) bekezdésével, valamint a 11. cikk (2), (3) és (5) bekezdésével összhangban történő kifizetését követően a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök mértéke a célszint kevesebb mint egyharmadával csökkent, a betétbiztosítási rendszerek a rendszeres hozzájárulást olyan szinten határozzák meg, amely lehetővé teszi a célszint két éven belüli elérését.”;

Abban az esetben, ha a betétbiztosítási rendszerek a biztosított betétek összegének 0,8%-át meghaladó kumulált kifizetéseket teljesítettek a betétesek kártalanítására, a tagállamok legfeljebb négy évvel meghosszabbíthatják az első albekezdésben említett időszakot.”;

„(3) Azok a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök, amelyeket a betétbiztosítási rendszer a (2) bekezdésben említett célszint eléréséhez figyelembe vesz, fizetési ígérvényeket is magukban foglalhatnak, amelyeket 48 órán belül kell kifizetni a betétbiztosítási rendszer kérésére. A fizetési ígérvények teljes részaránya nem haladhatja meg a (2) bekezdésnek megfelelően előteremtett, rendelkezésre álló pénzügyi eszközök összértékének 30%-át.

Az EBH iránymutatásokat bocsát ki a fizetési ígérvényekről, amelyekben meghatározza az említett ígérvények elfogadhatóságának kritériumait.”;

„(7) A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek, a kijelölt hatóságok vagy az illetékes hatóságok meghatározzák a betétbiztosítási rendszerek rendelkezésre álló pénzügyi eszközeire vonatkozó befektetési stratégiát, és hogy ez a befektetési stratégia megfeleljen a diverzifikáció elvének és az alacsony kockázatú és likvid eszközökbe történő befektetéseknek.

A tagállamok biztosítják, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett befektetési stratégia megfeleljen az (EU) 2016/451 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet* 4., 8. és 10. cikkében meghatározott elveknek.

_______________

* A Bizottság (EU) 2016/451 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. december 16.) az Egységes Szanálási Alap befektetési stratégiájára vonatkozó általános elvek és kritériumok, valamint kezelésére vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 79., 2016.3.30., 2. o.)”;

„(7a) A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek rendelkezésre álló pénzügyi eszközeik egészét vagy egy részét nemzeti központi bankjuknál vagy nemzeti kincstáruknál helyezhessék el, feltéve, hogy ez a betétbiztosítási rendszerek számára költséghatékony döntést jelent, és ezeket a rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket elkülönített számlán tartják, és azok a 11. és 12. cikkel összhangban a betétbiztosítási rendszer rendelkezésére állnak.”;

„(9) A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek megfelelő alternatív finanszírozási megoldásokkal rendelkezzenek, amelyek lehetővé teszik számukra a rövid távú finanszírozáshoz jutást a szóban forgó betétbiztosítási rendszerekkel szembeni követelések teljesítéséhez. A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek alternatív finanszírozási rendszereit ne közpénzekből finanszírozzák.”;

„(11) A tagállamok biztosítják, hogy a 11. cikk (1), (2), (3) és (5) bekezdésében említett intézkedésekkel összefüggésben a betétbiztosítási rendszerek a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök felhasználása és a 10. cikk (8) bekezdésében említett rendkívüli utólagos hozzájárulások beszedése előtt felhasználhassák a 10. cikk (9) bekezdésében említett alternatív finanszírozási megoldásokból származó ▌ pénzeszközöket. ▌

(12)Az EBH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők meghatározása érdekében:a)a (2) bekezdésben említett célszintnek megfelelő, rendelkezésre álló pénzügyi eszközök kiszámításának módszertana, beleértve a betétbiztosítási rendszerek rendelkezésre álló pénzügyi eszközeinek elhatárolását és a hozzájárulásból származó, rendelkezésre álló pénzügyi eszközök kategóriáinak meghatározását;b)a (2) bekezdésben említett célszint azt követő elérésére irányuló folyamat részletei, hogy a betétbiztosítási rendszer a 11. cikkel összhangban igénybe vette a rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket.

Az EBH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot: ezen irányelv hatálybalépésének napjától számított 24 hónappal]-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt az irányelvet.

(13)... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot: az ezen irányelv hatálybalépésének napjától számított 24 hónappal]-ig az EBH iránymutatásokat dolgoz ki annak érdekében, hogy segítse a betétbiztosítási rendszereket rendelkezésre álló pénzügyi eszközeik diverzifikálásában, valamint arról, hogy a betétbiztosítási rendszerek a rendelkezésre álló pénzügyi eszközökre vonatkozóan hogyan fektethetnek be alacsony kockázatú eszközökbe.”

„11. cikk

A pénzeszközök felhasználása

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek a 10. cikkben említett rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket elsősorban a betétesek 8. cikkel összhangban történő kártalanításának biztosítására használják fel. ▌

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek a rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket a 2014/59/EU irányelv 109. cikkével összhangban a hitelintézetek szanálásának finanszírozására használják fel. A tagállamok biztosítják, hogy azt az összeget, amellyel a betétbiztosítási rendszereknek hozzá kell járulniuk a hitelintézetek szanálásának finanszírozásához, a szanálási hatóságok azt követően határozzák meg, hogy konzultáltak a betétbiztosítási rendszerrel a legkisebb költség kritériuma ezen irányelv 11e. cikkében említett vizsgálatának eredményeiről. A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek haladéktalanul reagáljanak az ilyen konzultációra.

(3)A tagállamok engedélyezik, hogy a betétbiztosítási rendszerek a rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket a hitelintézet javára, a 11a. cikkben említett megelőző intézkedésekre használják fel, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:a)nem állapították meg, hogy a hitelintézet a 2014/59/EU irányelv 32. cikkének (4) bekezdése alapján fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik;b)a betétbiztosítási rendszer megerősítette, hogy az intézkedés költsége nem haladja meg a betétesek kártalanításának a 11e. cikkel összhangban kiszámított költségét;c)a 11a. és 11b. cikkben meghatározott valamennyi feltétel teljesül.

(4)Amennyiben a rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket a (3) és (5) bekezdésben említett megelőző intézkedésekre vagy alternatív intézkedésekre fordítják, a csatlakozott hitelintézetek kötelesek késedelem nélkül – szükség szerint rendkívüli utólagos hozzájárulások formájában – a betétbiztosítási rendszer rendelkezésére bocsátani az intézkedésekhez szükséges eszközöket, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:a)felmerül a betétesek kártalanításának vagy a szanálásba való beavatkozásnak a szükségessége, és a betétbiztosítási rendszer rendelkezésre álló pénzügyi eszközeinek értéke nem éri el a célszint kétharmadát;b)a betétbiztosítási rendszer rendelkezésre álló pénzügyi eszközeinek értéke a megelőző intézkedések finanszírozását követően a célszint 40%-a alá csökken, kivéve, ha azon intézmény vagy intézmények kártalanítási ütemterve, amelyek javára megelőző intézkedéseket biztosítanak, az említett intézmények által 12 hónapon belül végrehajtandó olyan kártalanítást irányoz elő, amely azt eredményezi, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök értéke meghaladja a célszint 40%-át.

(5)Amennyiben egy hitelintézetet a 2014/59/EU irányelv 32b. cikkének megfelelően számolnak fel a piacról való kilépés vagy a banki tevékenységének megszüntetése érdekében, a tagállamok engedélyezik a betétbiztosítási rendszerek számára, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket olyan alternatív intézkedésekre használják fel, amelyek fenntartják a betétesek betéteikhez való hozzáférését, beleértve az eszközök és kötelezettségek átadását és a betétállomány áthelyezését, amennyiben a következő feltételek mindegyike teljesül:a)a betétbiztosítási rendszer megerősíti, hogy az intézkedés költsége nem haladja meg a betétesek kártalanításának ezen irányelv 11e. cikkével összhangban kiszámított költségét;b)▌az ezen irányelv 11d. cikkében meghatározott valamennyi feltétel teljesül;c)amennyiben az intézkedés eszközök vagy kötelezettségek átadásának formáját ölti, az átadás tartalmaz olyan kötelezettségeket, amelyek legalább a következő formák egyikét öltik:i.biztosított betétek;ii.természetes személyek, valamint mikro-, kis- és középvállalkozások biztosítható betétei;iii.természetes személyek, valamint mikro-, kis és középvállalkozások olyan betétei, amelyek biztosíthatók lennének, ha nem az Unión belül letelepedett intézmények Unión kívüli fióktelepeinél helyezték volna el azokat;iv.a fizetésképtelenségi követelések nemzeti hitelezői hierarchiájában a biztosított betétekkel szemben előrébb sorolt kötelezettségek.”

„11a. cikk

Megelőző intézkedések

(1)▌A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek a rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket használják fel a 11. cikk (3) bekezdésében említett megelőző intézkedésekre, feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:a)a hitelintézetnek az ilyen megelőző intézkedések finanszírozására irányuló kérelmét a 11b. cikkben említett intézkedéseket tartalmazó feljegyzés kíséri;b)a hitelintézet konzultált az illetékes hatósággal a 11b. cikkben említett feljegyzésben előirányzott intézkedésekről;c)a megelőző intézkedések betétbiztosítási rendszer általi alkalmazása a támogatott hitelintézet számára megszabott feltételekhez, ezek közül legalább a hitelintézet megerősített kockázatfigyeléséhez, amelyhez az ilyen figyelést megkönnyítő irányítási intézkedések párosulnak, ▌a betétbiztosítási rendszer szélesebb körű ellenőrzési jogosultságához és az illetékes hatóságok felé történő gyakoribb jelentéstételhez van kötve;d)a megelőző intézkedések betétbiztosítási rendszer általi alkalmazásának feltétele, hogy a betétesek ténylegesen hozzáférjenek a biztosított betétekhez;e)a csatlakozott hitelintézetek a 11. cikk (4) bekezdésével összhangban teljesíteni tudják a rendkívüli utólagos hozzájárulásokat;f)a hitelintézet teljesíti az ezen irányelv szerinti kötelezettségeit, az elmúlt öt évben még nem részesült a 2014/59/EU irányelv 32c. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti rendkívüli állami pénzügyi támogatásban, és teljes mértékben megfelelt a kártalanítási ütemtervnek, vagy megtérített minden korábbi rendkívüli állami pénzügyi támogatást vagy megelőző intézkedést;fa)a megelőző intézkedéseket nem használják fel a hitelintézetnél vagy szervezetnél felmerült vagy a közeljövőben várhatóan felmerülő veszteségek ellentételezésére, kivéve, ha ezen intézkedés elmaradása a pénzügyi stabilitás zavarához vezet.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek olyan nyomonkövetési rendszerekkel és döntéshozatali eljárásokkal rendelkezzenek, amelyek alkalmasak a megelőző intézkedések kiválasztására és végrehajtására, valamint a kapcsolódó kockázatok nyomon követésére.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek csak akkor hajthassanak végre megelőző intézkedéseket, ha a kijelölt hatóság megerősítette, hogy az (1) bekezdésben meghatározott valamennyi feltétel teljesült. A kijelölt hatóság értesíti az illetékes hatóságot és a szanálási hatóságot.

Amennyiben a kedvezményezett intézmény az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett intézményvédelmi rendszerhez tartozik, az intézményvédelmi rendszer a 11e. cikkben említett, a legkisebb költség kritériuma vizsgálatának eredményei alapján meghatározza a megelőző intézkedésekre rendelkezésre álló pénzügyi eszközök összegét, amelyről értesíteni kell a kijelölt hatóságot.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszer csak a 11b. cikkben foglalt feltételek teljesülése esetén vegye igénybe a rendelkezésre álló pénzügyi eszközeit tőketámogatási intézkedésekre, beleértve a feltőkésítéseket, az eszközök értékcsökkentésével kapcsolatos intézkedéseket és az eszközgaranciákat.

A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszer a támogatott hitelintézetben lévő részvényeit vagy egyéb tőkeinstrumentumait átadja▌, amint azt a kereskedelmi és pénzügyi körülmények lehetővé teszik.

(4a) Az EBH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben részletesen meghatározza a következőket:a)az (1) bekezdés c) pontjában említett feltételek;b)a betétbiztosítási rendszerek által a (2) bekezdéssel összhangban létrehozandó nyomonkövetési rendszerek és döntéshozatali eljárások;c)a 11b. cikkben foglalt követelmények figyelembevételével a szanálási hatóságok, a kijelölt hatóságok és az illetékes hatóságok közötti, az e cikk (1) és (3) bekezdése szerinti együttműködés módozatai.

Az EBH-nak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket ... [az ezen módosító irányelv hatálybalépésének napjától számított egy évvel]-ig kell benyújtania a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt az irányelvet.

11b. cikk

A megelőző intézkedések finanszírozására vonatkozó követelmények

(1)A tagállamok biztosítják, hogy azok a hitelintézetek, amelyek a 11. cikk (3) bekezdésével összhangban megelőző intézkedések finanszírozására kérik a betétbiztosítási rendszert, ▌ feljegyzést nyújtsanak be az illetékes hatóságnak azokról az intézkedésekről, amelyek végrehajtására e hitelintézetek kötelezettséget vállalnak ▌ a 2013/36/EU irányelvben és az 575/2013/EU rendelettel összhangban meghatározott, alkalmazandó felügyeleti követelményeknek való megfelelés biztosítására.

(2)Az (1) bekezdésben említett feljegyzés meghatározza a pénzügyi stabilitás romlásával járó kockázat csökkentésére és a hitelintézet tőke- és likviditási pozíciójának megerősítésére irányuló intézkedéseket.

(2a) Minden olyan esetben, amikor a rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket ezen irányelv 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban megelőző intézkedésekre használják fel, az illetékes hatóság felszólítja a kedvezményezett hitelintézetet, hogy adott esetben frissítse a 2014/59/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 32. pontjában meghatározott helyreállítási tervet vagy az említett irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 33. pontjában meghatározott csoportszintű helyreállítási tervet. Az illetékes hatóságnak utasítania kell a támogatott hitelintézetet a 2014/59/EU irányelv 6. cikke (6) bekezdésének harmadik albekezdésében említett intézkedések végrehajtására, ha teljesülnek az említett irányelv 6. cikkének (6) bekezdése szerinti feltételek.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdés szerinti tőketámogatási intézkedés esetén a betétbiztosítási rendszer rendelkezésre álló pénzügyi eszközei csak az aktuális tőkehiányt fedezzék a feljegyzésben foglaltaknak megfelelően a következő elemek alapján:a)uniós stresszteszt, eszközminőség-vizsgálat vagy ezzel egyenértékű gyakorlat, vagy a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési folyamat során azonosított, az illetékes hatóság által megerősített indulótőke-hiány;b)tőkebevonási intézkedések, amelyeket a reorganizációs terv benyújtásától számított hat hónapon belül kell végrehajtani;c)a pénzeszközök kiáramlását megakadályozó biztosítékok, beleértve az (5) bekezdésben említett intézkedéseket;d)adott esetben a támogatott hitelintézet részvényesei és a számára alárendelt kölcsönöket nyújtó hitelezők által fizetett hozzájárulások.

A tőkehiány megállapításakor a betétbiztosítási rendszer figyelembe veheti a tőkemegfelelés előretekintő értékelését is, beleértve a 2013/36/EU irányelv 142. cikkében említett tőkefenntartási tervet is.

A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy hitelintézet az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett intézményvédelmi rendszer tagja, a tőkehiányt az intézményvédelmi rendszer határozza meg.

A tőkehiány meghatározásakor a betétbiztosítási rendszer értesíti az illetékes hatóságot.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy▌ az (1) bekezdésben említett feljegyzés a megelőző intézkedésekből való kilépésre vonatkozó stratégiát (exitstratégia), többek között egyértelműen meghatározott kártalanítási ütemtervet írjon elő a hitelintézet számára a megelőző intézkedések részeként kapott visszafizetendő pénzeszközökre vonatkozóan. Ez az információ az exitstratégia lezárását vagy a korrekciós terv végrehajtását, vagy a 11c. cikk (3) bekezdése szerinti értékelést követő egy éven belül nem tehető közzé.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy a támogatott hitelintézet ne fizessen osztalékot, ne finanszírozzon részvény-visszavásárlást vagy ne fizessen változó javadalmazást, és hogy a támogatott hitelintézet ne vállaljon visszavonhatatlan kötelezettséget osztalékfizetésre, részvény-visszavásárlásra vagy változó javadalmazásra. Az illetékes hatóság kivételesen részben korlátozhatja ezt a tilalmat, amennyiben a hitelintézet az illetékes hatóság számára kielégítő módon megállapítja, hogy jogilag köteles az osztalékot kifizetni. ▌A tagállamok biztosítják, hogy az e bekezdés szerinti korlátozások mindaddig érvényben maradjanak, amíg a támogatott hitelintézet nem fizeti vissza a betétbiztosítási rendszerbe a megelőző intézkedésekre felhasználttal megegyező összeget.

(5a) A tagállamok biztosítják, hogy a kedvezményezett hitelintézet a kezdeti pénzügyi támogatás nyújtásától számított hat hónapon belül reorganizációs tervet nyújtson be az illetékes hatósághoz. Amennyiben az illetékes hatóság nincs meggyőződve arról, hogy a reorganizációs terv hiteles és megvalósítható a hosszú távú életképesség biztosítása érdekében, fel kell függeszteni az érintett hitelintézet számára biztosított megelőző intézkedéseket, és az illetékes hatóságnak megfelelő intézkedéseket kell végrehajtania a hosszú távú életképesség biztosítása érdekében.

E bekezdés első albekezdésétől eltérve, amennyiben egy hitelintézet az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett intézményvédelmi rendszerhez tartozik, a reorganizációs tervet az intézményvédelmi rendszernek az illetékes hatósággal folytatott konzultációt követően jóvá kell hagynia.

(6)▌ A tagállamok biztosítják, hogy az (5a) bekezdésben említett reorganizációs tervben előirányzott intézkedések összeegyeztethetők legyenek a hitelintézetnek a Bizottság által az állami támogatások uniós keretrendszerével összhangban megkövetelt szerkezetátalakítási tervével.

(6a) Az illetékes hatóság a szanálási hatóság rendelkezésére bocsátja a reorganizációs tervet. A szanálási hatóság megvizsgálhatja a reorganizációs tervet annak megállapítása céljából, hogy tartalmaz-e olyan intézkedéseket, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják az intézmény szanálhatóságát, és ajánlásokat tehet az illetékes hatóságnak ez ügyben. A szanálási hatóság az illetékes hatóság által meghatározott határidőn belül közli értékelését és ajánlásait.

11c. cikk

Korrekciós terv

(1)A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a hitelintézet nem teljesíti a 11b. cikk (1) bekezdésében említett feljegyzésben vagy a 11b. cikk (5a) bekezdése első albekezdésében említett reorganizációs tervben meghatározott kötelezettségeket, vagy a lejáratkor nem fizeti vissza a megelőző intézkedések keretében befizetett összeget vagy nem felel meg a 11b. cikk (4) bekezdése szerinti exitstratégiának, a betétbiztosítási rendszer erről haladéktalanul tájékoztassa az illetékes hatóságot.

(2)Az (1) bekezdésben említett helyzetben a tagállamok biztosítják, hogy a hitelintézet egyszeri korrekciós tervet nyújtson be a kijelölt hatósághoz és a betétbiztosítási rendszerhez, amelyben ismerteti, hogy milyen lépéseket fog tenni a felügyeleti követelményeknek való megfelelés biztosítása ▌ , a hosszú távú életképességének biztosítása és a betétbiztosítási rendszer által a megelőző intézkedéshez nyújtott esedékes összeg visszafizetése érdekében, valamint meghatározza a kapcsolódó időkeretet. A kijelölt hatóság és a betétbiztosítási rendszer konzultál az illetékes hatósággal a helyreállítási tervben előirányzott intézkedésekről.

(3)Amennyiben az illetékes hatóság nincs meggyőződve arról, hogy a korrekciós terv hiteles vagy megvalósítható, vagy ha a hitelintézet nem felel meg a korrekciós tervnek, a betétbiztosítási rendszer nem biztosíthat további megelőző intézkedéseket az adott hitelintézet javára, és az érintett hatóságoknak a 2014/59/EU irányelv 32. cikkével összhangban értékelniük kell, hogy az intézmény fizetésképtelen-e, vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik-e.

(4)... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot: az ezen irányelv hatálybalépésének napjától számított 24 hónappal]-ig az EBH iránymutatásokat ad ki, amelyekben meghatározza a 11b. cikk (3)–(5a) bekezdésében említett megelőző intézkedéseket és az e cikk (1) bekezdésében említett korrekciós tervet kísérő reorganizációs terv elemeit.

11d. cikk

▌ Alternatív intézkedések ▌

(1)▌A tagállamok lehetővé teszik a betétbiztosítási rendszerek pénzeszközeinek a 11. cikk (5) bekezdésében említett alternatív intézkedésekre történő felhasználását. A tagállamok biztosítják, hogy amikor a betétbiztosítási rendszerek ilyen intézkedéseket finanszíroznak, a hitelintézetek értékesítsék az általuk átadni kívánt eszközöket, jogokat és kötelezettségeket, vagy intézkedjenek azok értékesítéséről. Az állami támogatások uniós keretrendszerének sérelme nélkül az értékesítéskor a következő feltételek mindegyikének teljesülnie kell:a)az értékesítés nyílt és átlátható, és nem mutatja be megtévesztő módon az átadásra kerülő eszközöket, jogokat és kötelezettségeket;b)az értékesítés nem részesíti előnyben és nem különbözteti meg a potenciális vevőket, és nem biztosít semmilyen előnyt a potenciális vevők számára;c)az értékesítés kapcsán nem áll fenn összeférhetetlenség;d)az értékesítésre a gyors megoldás igényének szem előtt tartásával kerül sor, figyelembe véve a 3. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében a 2. cikk (1) bekezdése 8. pontjának a) alpontjában említett meghatározás tekintetében megállapított határidőt;e)az értékesítés a lehető legnagyobb mértékig az érintett eszközök, jogok és kötelezettségek eladási árának maximalizálásával történik.

(1a) A tagállamok biztosítják, hogy – amennyiben valamely hitelintézet tekintetében a betétbiztosítási rendszer igénybevételére kerül sor a 11. cikk (5) bekezdésével összhangban, és ha ez az intézkedés biztosítja, hogy a természetes személyek, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások továbbra is hozzáférjenek betéteikhez, mentesülve a veszteségviselés alól – az a betétbiztosítási rendszer, amelyhez az említett hitelintézet tartozik, a következő összegű hozzájárulásokat biztosítsa:i.a biztosított betétek és a kielégítési rangsorban azonos szinten álló vagy azoknál előrébb sorolt kötelezettségek értéke és az átvevő félnek átruházandó eszközök teljes értéke közötti különbség fedezéséhez szükséges összeg; ésii.adott esetben az átruházást követően az átvevő fél tőkesemlegességének biztosításához szükséges összeg.

11e. cikk

A legkisebb költség kritériumának vizsgálata

(1)A betétbiztosítási rendszerek pénzeszközeinek a 11. cikk (2), (3) vagy (5) bekezdésében említett intézkedésekre történő felhasználásának mérlegelésekor a tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek összehasonlítsák a következőket:a)a 11. cikk (2), (3) vagy (5) bekezdésében említett intézkedések betétbiztosítási rendszer általi finanszírozásának becsült költsége;b)a betétesek 8. cikk (1) bekezdése szerinti kártalanításának becsült költsége.

(2)Az (1) bekezdésben említett összehasonlítás során a következő szempontokat kell alkalmazni:a)az (1) bekezdés a) pontjában említett költségek becslése során a betétbiztosítási rendszer figyelembe veszi az intézkedéssel kapcsolatos várható bevételeket, működési kiadásokat és potenciális veszteségeket;b)a 11. cikk (2) és (5) bekezdésében említett intézkedések esetében a betétbiztosítási rendszer a betétesek kártalanításának költségére vonatkozó, az (1) bekezdés b) pontja szerinti becslését a hitelintézet 2014/59/EU irányelv 36. cikkének (1) bekezdésében említett eszközeinek és kötelezettségeinek értékelésére, valamint az említett irányelv 36. cikkének (8) bekezdésében említett becslésre alapozza;c)a 11. cikk (2), (3) és (5) bekezdésében említett intézkedések esetében a betétesek kártalanítási költségének az (1) bekezdés b) pontjában említett becslése során a betétbiztosítási rendszer figyelembe veszi a várható megtérülési arányt, ▌ a betétbiztosítási rendszer esetleges további finanszírozási költségeit, valamint a betétbiztosítási rendszer esetleges gazdasági és pénzügyi instabilitásából eredő lehetséges költségeit, beleértve azt is, hogy a betétbiztosítási rendszer megbízatásán belül további forrásokat kell felhasználni a betétesek és a pénzügyi stabilitás védelme, valamint a továbbterjedés megelőzése érdekében;d)a 11. cikk (3) bekezdésében említett intézkedések esetében a betétesek kártalanítási költségének becslésekor a betétbiztosítási rendszer 85%-kal megszorozza az (5) bekezdés b) pontjában említett módszertan szerinti számítással becsült megtérülési arányt.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a hitelintézetek 11. cikk (2) bekezdése szerinti szanálásának finanszírozására, a 11. cikk (3) bekezdésében említett megelőző intézkedésekre vagy a 11. cikk (5) bekezdésében említett alternatív intézkedésekre fordított összeg ne haladja meg a hitelintézet biztosított betéteinek összegét.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes és a szanálási hatóságok a betétbiztosítási rendszer rendelkezésére bocsássák az (1) bekezdésben említett összehasonlításhoz szükséges valamennyi információt. A tagállamok biztosítják, hogy a szanálási hatóság a 11. cikk (2) bekezdésében említettek szerint a betétbiztosítási rendszernek a hitelintézet szanálásához való hozzájárulása becsült költségét a betétbiztosítási rendszer rendelkezésére bocsássa.

(4a)Az alternatív intézkedések végrehajtását követően a tagállamok a lehető leghamarabb biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszer megossza az illetékes hatósággal, a szanálási hatósággal és a kijelölt hatósággal az e cikk szerint elvégzett számítás alapvető elemeinek összefoglalóját. Ez az összefoglaló magában foglalja különösen a betétesek betétbiztosítási rendszer általi kártalanításának becsült költségeiből származtatott nettó megtérülési arányt, valamint a kapcsolódó mögöttes feltételezések széles körű indokolását.

(5)Az EBH – figyelembe véve a 2014/59/EU irányelv 36. cikke (16) bekezdésének megfelelően elfogadott szabályozástechnikai standardokat – szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők meghatározása céljából:a)az (1) bekezdés a) pontjában említett becsült költség kiszámításának módszertana, amely figyelembe veszi az érintett intézkedés sajátosságait;b)a betétesek kártalanításával kapcsolatos, az (1) bekezdés b) pontjában említett becsült költség kiszámítására szolgáló módszertan, beleértve a (2) bekezdés c) pontja szerinti várható megtérülési arányt is, a betétbiztosítási rendszer esetleges további finanszírozási költségeit, valamint a betétbiztosítási rendszer esetleges gazdasági és pénzügyi instabilitásából eredő lehetséges költségeit, beleértve azt is, hogy a betétbiztosítási rendszer megbízatásán belül további forrásokat kell felhasználni a betétesek és a pénzügyi stabilitás védelme, valamint a továbbterjedés megelőzése érdekében;c)adott esetben az a), b) és c) pontban említett módszertanokban a bevételek esetlegesen hosszabb időtartamon keresztüli halmozódása miatti értékváltozás elszámolásának módja.

A betétbiztosítási rendszer első albekezdés b) pontjában említett esetleges további költségeinek kiszámításához a módszertannak a következőket kell figyelembe vennie:a)a kártalanítás folyamatához kapcsolódó adminisztratív költségek;b)a 10. cikk (8) bekezdése szerinti hozzájárulások előírásának igazgatási költségei, amennyiben a betétesek kártalanításához szükség van ilyen hozzájárulásokra, valamint a 10. cikk (9) bekezdése szerinti alternatív finanszírozási megoldások igénybevételének költségei, amennyiben ezeket a megoldásokat igénybe veszik;

A betétesek kártalanításával kapcsolatos, az (1) bekezdés b) pontjában említett becsült költség kiszámítása során a 11. cikk (2), (3) vagy (5) bekezdésében említett intézkedések esetében a b) pontban említett módszertan figyelembe veszi a továbbterjedés hatásait, a gazdasági és pénzügyi kockázatokat és a bankrendszer számára okozott, a hírnevet ért kárt, beleértve adott esetben a közös védjegy oltalmát, valamint a megelőző intézkedések fontosságát a betétbiztosítási rendszer jogszabályban vagy szerződésben meghatározott megbízatása szempontjából, beleértve az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett intézményvédelmi rendszert is.

Az EBH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket ... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot: az ezen irányelv hatálybalépésének napjától számított 12 hónappal]-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt az irányelvet.”

„(1) A betétbiztosítási rendszerek részére teljesítendő, a 10. cikkben említett hozzájárulásokat az egyes betétbiztosítási rendszerek adott tagjai biztosított betéteinek összege és az általuk viselt kockázat mértéke alapján kell meghatározni.

A tagállamok a betétbiztosítási rendszerhez kapcsolt hitelintézetek nemzeti jog által szabályozott, alacsony kockázatú tevékenységi ágazatai számára kisebb mértékű hozzájárulásokat is előírhatnak.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az intézményvédelmi rendszerek tagjai a betétbiztosítási rendszerekbe alacsonyabb összegű hozzájárulásokat teljesítsenek.

A tagállamok engedélyezhetik, hogy a központi szervre és valamennyi olyan hitelintézetre, amely az 575/2013/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdése szerint ennek a központi szervnek az állandóan kapcsolt vállalkozása, összességében a központi szervre és kapcsolt intézményeire konszolidált alapon meghatározott kockázati súlyozás vonatkozzon.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a hitelintézetek a biztosított betéteik összegétől független minimális hozzájárulást fizessenek.

(2) A betétbiztosítási rendszerek saját kockázatalapú módszereket alkalmazhatnak tagjaik kockázatalapú hozzájárulásainak meghatározásához és kiszámításához. A hozzájárulások kiszámításának a tagok kockázatával arányosan kell történnie, és annak során megfelelően figyelembe kell venni a különböző üzleti modellek kockázati profiljait. Ez a módszer figyelembe veheti a mérleg eszközoldalát és az olyan kockázati mutatókat is, mint például a tőkemegfelelőség, az eszközök minősége, valamint a likviditás.

Az illetékes hatóságnak – a kijelölt hatósággal együttműködve – jóvá kell hagynia az egyes módszereket. Az EBH-t tájékoztatni kell a jóváhagyott módszerekről.

(3) Ezen irányelv következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az EBH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a betétbiztosítási rendszerek részére az e cikk (1) és (2) bekezdése szerint teljesítendő hozzájárulások kiszámításának módszereire vonatkozóan.

Az EBH-nak … [az ezen módosító irányelv hatálybalépésének napjától számított 12 hónappal]-ig be kell nyújtania a Bizottságnak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt az irányelvet.”

„(1) A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek védelemben részesítsék a hitelintézeti tagjaik által más tagállamokban létesített fióktelepek betéteseit és az olyan tagállamokban található betéteseket, ahol a hitelintézeti tagok a 2013/36/EU irányelv V. címének 3. fejezetében említett szolgáltatásnyújtás szabadságát gyakorolják.”;

„Az első albekezdéstől eltérve a tagállamok biztosítják, hogy a székhely szerinti tagállam betétbiztosítási rendszerének lehetősége legyen a fióktelepek betéteseinek közvetlen kártalanítására, amennyiben a következő feltételek mindegyike teljesül:i.a kártalanítás adminisztratív terhe és költsége kisebb, mint a fogadó tagállam betétbiztosítási rendszere általi kártalanítás esetében;ii.a székhely szerinti tagállam betétbiztosítási rendszere biztosítja, hogy a betétesek ne kerüljenek rosszabb helyzetbe az első albekezdés szerinti kártalanításhoz képest;iia.a kártalanítás ugyanabban a pénznemben történik, mint ha a kártalanításra az első albekezdéssel összhangban került volna sor.”;

„(2a) A tagállamok biztosítják, hogy a fogadó tagállam betétbiztosítási rendszere – a székhely szerinti tagállam betétbiztosítási rendszerével kötött megállapodás függvényében – kapcsolattartó pontként működhessen a 2013/36/EU irányelv V. címének 3. fejezetében említett szolgáltatásnyújtás szabadságát gyakorló hitelintézetek betétesei számára, és ellentételezésben részesüljön a felmerülő költségekért.

(2b)A (2) és (2a) bekezdésben említett esetekben a tagállamok biztosítják, hogy a székhely szerinti tagállam betétbiztosítási rendszere és az érintett fogadó tagállam betétbiztosítási rendszere megállapodjon a kifizetési feltételekről, többek között az esetlegesen felmerülő költségek megtérítéséről, a betétesek kapcsolattartó pontjáról, az ütemezésről és a fizetési módról. A székhely szerinti tagállam betétbiztosítási rendszere tájékoztatást nyújt a fogadó tagállam betétbiztosítási rendszerének a betétesek számáról, a biztosított betétek összegéről és ezek esetleges lényeges változásairól.”;

„(3) A tagállamok biztosítják, hogy ha egy hitelintézet egy betétbiztosítási rendszerben való tagsága megszűnését követően egy másik tagállam betétbiztosítási rendszeréhez csatlakozik, vagy ha a hitelintézet egyes tevékenységei egy másik tagállam betétbiztosítási rendszeréhez kerülnek át, az eredeti betétbiztosítási rendszer átutalja a fogadó betétbiztosítási rendszernek a fogadó betétbiztosítási rendszer által az áthelyezés miatt vállalt esetleges pótlólagos kötelezettségeket tükröző összeget, figyelembe véve az átutalásnak mind a fogadó betétbiztosítási rendszer, mind az eredeti betétbiztosítási rendszer pénzügyi helyzetére az általuk fedezett kockázatokhoz viszonyítva gyakorolt hatását. ▌

Az EBH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az átutalandó összeg kiszámítására szolgáló módszertan meghatározása céljából annak biztosítása érdekében, hogy az átutalás mindkét betétbiztosítási rendszer pénzügyi helyzetére az általuk fedezett kockázatokhoz viszonyítva semleges hatást gyakoroljon.

Az EBH-nak … [az ezen módosító irányelv hatálybalépésének napjától számított 12 hónappal]-ig be kell nyújtania a Bizottsághoz az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés második albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt az irányelvet.”;

„(3a) A (3) bekezdés alkalmazásában a tagállamok biztosítják, hogy az eredeti betétbiztosítási rendszer a tagság megváltozásától számított egy hónapon belül átutalja az adott bekezdésben említett összeget.”;

„(9) ... [az ezen módosító irányelv hatálybalépésének napjától számított 24 hónappal]-ig az EBH iránymutatásokat ad ki ▌a székhely szerinti és a fogadó tagállam betétbiztosítási rendszereinek a (2) bekezdésben▌ említett szerepéről, amelyekben felsorolja azokat a körülményeket és feltételeket, amelyek mellett a székhely szerinti tagállam betétbiztosítási rendszere ▌kártalanítja a más tagállamban található fióktelepek betéteseit a (2) bekezdés harmadik albekezdésében meghatározottak szerint.”

„15. cikk

Harmadik országokban létesített hitelintézetek fióktelepei

A tagállamok előírják az Unión kívüli székhellyel rendelkező hitelintézetek fióktelepei számára, hogy csatlakozzanak a területükön található betétbiztosítási rendszerek valamelyikéhez, és csak ezt követően teszik lehetővé e fióktelepek számára a biztosítható betétek gyűjtését az adott tagállamokban.

A tagállamok biztosítják, hogy az ilyen fióktelepek a 13. cikkel összhangban hozzájárulásokat teljesítsenek a betétbiztosítási rendszer részére.”

„15a. cikk

Harmadik országban fiókteleppel rendelkező hitelintézeti tagok

A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek ne terjedjenek ki a hitelintézeti tagjaik által harmadik országokban létesített fióktelepek betéteseire, kivéve, ha e betétbiztosítási rendszerek – a kijelölt hatóság jóváhagyásától függően – az érintett hitelintézetektől beszedik a megfelelő hozzájárulásokat.

Az EBH iránymutatásokat ad ki, amelyekben meghatározza azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén a kijelölt hatóságoknak jóvá kell hagyniuk a betétbiztosítási rendszerek hitelintézeti tagjai által harmadik országokban létrehozott fióktelepek betéteseinek fedezetét.”

„(1) A tagállamok biztosítják, hogy a hitelintézetek az aktuális és leendő betétesek számára megadjanak minden tájékoztatást annak a betétbiztosítási rendszernek az azonosításához, amelynek az Unión belül a hitelintézet és a fióktelepei tagjai. A hitelintézetek ezeket az információkat az (EU) XXX/XXX európai parlamenti és tanácsi rendelet [ESAP-rendelet]*** 2. cikkének 3. pontjában meghatározott, adatok kinyerésére alkalmas formátumban elkészített tájékoztató formájában bocsátják rendelkezésre.

_______________________

*** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) XX/XX rendelete ([dátum]) a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges nyilvánosan hozzáférhető információkhoz központi hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról.”;

„(1a) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett tájékoztató tartalmazza az alábbiak mindegyikét:i.alapvető információk a betétek védelméről;ii.a tájékoztató tartalmával kapcsolatos információk tekintetében közvetlen kapcsolattartó pontként szolgáló hitelintézet elérhetőségei;iii.a betétekre vonatkozó, a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében említett kártalanítási összeghatár EUR-ban vagy adott esetben más pénznemben;iv.alkalmazandó kizárások a betétbiztosítási rendszer nyújtotta védelemből;v.a közös számlákhoz kapcsolódó védelem felső értékhatára;vi.kártalanítási határidő a hitelintézet fizetésképtelensége esetén;vii.a kártalanítás pénzneme;viii.a betét védelméért felelős betétbiztosítási rendszer azonosítása, beleértve a weboldalára való utalást is.”;

„(2) A tagállamok biztosítják, hogy a hitelintézetek a betétgyűjtési szerződés megkötése előtt, majd azt követően a nyújtott tájékoztatás minden egyes változása esetén rendelkezésre bocsássák az (1) bekezdésben említett tájékoztatót. A betétesek visszaigazolják, hogy megkapták a tájékoztatót, kivéve, ha az információt nyilvánosan hozzáférhetővé teszik.”;

„A tagállamok biztosítják, hogy a hitelintézetek a betéteseik számlakivonatán megerősítsék, hogy a betétek biztosítható betétek, beleértve az (1) bekezdésben említett tájékoztatóra való utalást is.”;

„(4) A tagállamok biztosítják, hogy a hitelintézetek az (1) bekezdésben említett tájékoztatást azon a nyelven nyújtsák, amelyről a betétes és a hitelintézet a számlanyitáskor megállapodott, vagy annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén vagy nyelvein, amelyben a fióktelepet létrehozták.”;

„(6) A tagállamok biztosítják, hogy hitelintézetek egyesülése, hitelintézeti leányvállalatok fiókteleppé alakulása, illetve más hasonló műveletek esetén a hitelintézetek legalább egy hónappal a művelet hatálybalépése előtt értesítsék a betéteseiket, kivéve, ha az illetékes hatóság üzleti titok vagy a pénzügyi stabilitás miatt rövidebb határidőt tesz lehetővé. Az értesítésben ismertetik a művelet betétesek védelmére gyakorolt hatását.

A tagállamok biztosítják, hogy ha az első albekezdésben említett műveletek eredményeként a csökkentett betétbiztosítás érinti az említett hitelintézetnél betéttel rendelkező betéteseket, a hitelintézet értesítse az érintett betéteseket arról, hogy az első albekezdésben említett értesítést követő 3 hónapon belül a biztosítatlanul maradt betétösszeg erejéig szankcióktól mentesen felvehetik vagy másik hitelintézethez vihetik át biztosítható betéteiket, azok valamennyi felhalmozott kamatával és az azokhoz kapcsolódó juttatásokkal együtt.

(7)A tagállamok biztosítják, hogy azok a hitelintézetek, amelyek tagsága egy betétbiztosítási rendszerben megszűnik, erről legalább egy hónappal a megszűnés előtt tájékoztassák betéteseiket. Ennek a tájékoztatásnak tartalmaznia kell a megszűnés betétesek védelmére gyakorolt hatásának magyarázatát. A tagállamok biztosítják, hogy azon hitelintézetek betétesei, amelyek tagsága a betétbiztosítási rendszerben megszűnik, átutalási költségek nélkül utalhassák át betéteiket ugyanazon betétbiztosítási rendszer egy másik intézményi tagjához.”;

„(7a) A tagállamok biztosítják, hogy a kijelölt hatóságok, a betétbiztosítási rendszerek és az érintett hitelintézetek – többek között a honlapjukon történő közzététel útján – tájékoztassák a betéteseket arról, hogy egy érintett közigazgatási hatóság a 2. cikk (1) bekezdése 8. pontjának a) alpontjában említett megállapítást tett, vagy egy igazságügyi hatóság a 2. cikk (1) bekezdése 8. pontjának b) alpontjában említett határozatot hozott.”;

„(8) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a betétes internetes banki szolgáltatásokat vesz igénybe, a hitelintézetek elektronikus úton bocsássák a betéteseik rendelkezésére azokat az információkat, amelyeket ezen irányelv értelmében meg kell adniuk, kivéve, ha a betétes ezt az információt papíron kéri.”;

„(9) Az EBH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők meghatározása érdekében:a)az (1a) bekezdésben említett tájékoztató tartalma és formátuma;b)a kijelölt hatóságok, betétbiztosítási rendszerek vagy hitelintézetek által a betéteseknek a 8b. és 8c. cikkben, valamint az e cikk (6), (7) és (7a) bekezdésében említett helyzetekben nyújtandó tájékoztatás során követendő eljárás és a tájékoztatás tartalma.

Az EBH az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket ... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot: az ezen irányelv hatálybalépésének napjától számított 12 hónappal]-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.”

„16a. cikk

A hitelintézetek és a betétbiztosítási rendszerek közötti információcsere, hatóságok általi adatszolgáltatás

(1)A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek – az 5. cikk (4) bekezdésében meghatározott azonosítási követelménnyel összhangban – a kapcsolt hitelintézeteiktől legalább évente és kérésre bármikor megkapjanak minden olyan információt, amely a betétesek kártalanításának előkészítéséhez szükséges, beleértve a 8. cikk (5) bekezdése, valamint a 8b. és a 8c. cikk alkalmazásában szükséges információkat is.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a hitelintézetek legalább évente és kérésre bármikor tájékoztatást nyújtsanak a következőkről azon betétbiztosítási rendszerek számára, amelyeknek tagjai:a)e hitelintézetek fióktelepeinek betétesei;b)azon betétesek, akik a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján igénybe veszik a tagintézmények által nyújtott szolgáltatásokat.

Az a) és b) pont szerinti tájékoztatásban fel kell tüntetni azokat a tagállamokat, amelyekben a fióktelepek vagy betétesek találhatók.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerek minden évben március 31-ig tájékoztassák az EBH-t a tagállamukban biztosított betétek előző év december 31-i összegéről. Ugyanezen időpontig a betétbiztosítási rendszerek adatot szolgáltatnak az EBH-nak a rendelkezésre álló pénzügyi eszközeik összegéről is, beleértve az idegen források arányát, a fizetési ígérvényeket és a betétbiztosítási rendszer 10. cikk (2) bekezdésében említett pénzeszközeinek kifizetését követően a célszint elérésének ütemtervét.

(4)A tagállamok biztosítják, hogy a kijelölt hatóságok indokolatlan késedelem nélkül értesítsék az EBH-t és az ESZT-t a következők mindegyikéről:a)a befagyasztott betétek meghatározása a 2. cikk (1) bekezdésének 8. pontjában említett körülmények alapján;b)a 11. cikk (2), (3) és (5) bekezdésében említett intézkedések bármelyikének alkalmazása, a 8. cikk (1) bekezdésével és a 11. cikk (2), (3) és (5) bekezdésével összhangban felhasznált pénzeszközök összege, valamint adott esetben és amint rendelkezésre áll, a beszedett pénzeszközök összege, a betétbiztosítási rendszer ebből eredő költségei és a beszedési eljárás időtartama;c)a 10. cikk (3) bekezdésében említett alternatív finanszírozási megoldások rendelkezésre állása és alkalmazása;d)minden olyan betétbiztosítási rendszer, amely beszüntette a működését vagy újonnan jött létre többek között egyesülés vagy határokon átnyúló tevékenység megkezdése miatt.

Az első albekezdésben említett értesítés tartalmaz egy összefoglalót, amely ismerteti a következők mindegyikét:a)a hitelintézet kiindulási helyzete;b)azok az intézkedések, amelyekre a betétbiztosítási rendszer forrásait felhasználták, beleértve a 11. cikk (2), (3) és (5) bekezdésében említett intézkedésekhez felhasznált konkrét eszközöket is;c)a rendelkezésre álló, felhasznált pénzügyi eszközök várható összege.

(5)Az EBH indokolatlan késedelem nélkül közzéteszi a (2) és (3) bekezdéssel összhangban kapott információkat és a (4) bekezdésben említett összefoglalót.

(6)A tagállamok biztosítják, hogy a betétbiztosítási rendszerben tagsággal rendelkező hitelintézetek szanálási hatóságai évente a betétbiztosítási rendszer rendelkezésére bocsássák a szanálási tervek kulcsfontosságú elemeinek a 2014/59/EU irányelv 10. cikke (7) bekezdésének a) pontjában említett összefoglalóját ▌.

(7)Az EBH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1)–(4) bekezdésben említett információk nyújtása során követendő eljárások, az ezen információk nyújtásához használandó mintadokumentumok meghatározása, valamint ezen információk tartalmának további pontosítása céljából, figyelembe véve a betétesek típusait.

Az EBH az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket ... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot: az ezen irányelv hatálybalépésének napjától számított 12 hónappal]-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.”