ELFOGADTA EZT A RENDELETET:I. FEJEZETÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikkTárgyEz a rendelet szabályokat állapít meg az erdészeti szaporítóanyagok előállítására és forgalmazására vonatkozóan, különös tekintettel az erdészeti szaporítóanyagok előállítására szánt bázis szaporítóanyagok engedélyezésére, a bázis szaporítóanyagok eredetére és nyomonkövethetőségére, az erdészeti szaporítóanyagok kategóriáira, az erdészeti szaporítóanyagok azonosítására és minőségére, a minősítésre, a címkézésre, a csomagolásra, a behozatalra, a vállalkozókra, a bázis szaporítóanyagok nyilvántartására, a hivatalos ellenőrzésekre és a nemzeti készenléti tervekre vonatkozó követelményekre. [Mód. 10]

2. cikkHatály(1)Ez a rendelet az I. mellékletben felsorolt és értékesítésre szánt fafajok és mesterséges hibridjeikhibridek erdészeti szaporítóanyagaira alkalmazandó. [Mód. 11](2)E rendelet céljai a következők:a)biztosítani kívánja a jó minőségű erdészeti szaporítóanyagok előállítását és forgalmazását az Unióban, valamint az erdészeti szaporítóanyagok belső piacának megfelelő működését; [Mód. 12]b)hozzá kíván járulni a reziliens és termékeny erdők létrehozásához, a biológiai sokféleség megőrzéséhez, az invazív fajok használatának megelőzéséhez, valamint és az erdei ökoszisztémák és működésük helyreállításához, többek között az interspecifikus és intraspecifikus genetikai variációk előmozdítása révén; [Mód. 13]c)támogatni kívánja a fatermelést és a bioanyagok előállítását, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, az éghajlatváltozás mérséklését, valamint az erdők genetikai erőforrásainak megőrzését és fenntartható használatát.(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben szereplő jegyzék (3) bekezdés szerinti módosítása céljából, figyelembe véve a következőket:a)a vegetációs övezetek és a fafajok elterjedési területének az éghajlatváltozás következtében történő mozgása;b)a műszaki vagy tudományos ismeretek ezzel kapcsolatos fejlődése. [Mód. 14]Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok további fajokat és mesterséges hibrideket vesznek fel az I. mellékletben szereplő jegyzékbe, amennyiben az ilyen fajok és mesterséges hibridek megfelelnek az alábbi szempontok közül legalább egynek:a)az erdészeti szaporítóanyagok uniós előállítása szempontjából jelentős területet és gazdasági értékét képviselnek;b)legalább két tagállamban forgalmazzák őket;c)fontosnak minősülnek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz való hozzájárulásuk szempontjából; valamintd)fontosnak minősülnek a biológiai sokféleség megőrzéséhez való hozzájárulásuk szempontjából.Az első albekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok törlik az I. mellékletben szereplő jegyzékből azokat a fajokat és mesterséges hibrideket, amelyek már nem felelnek meg az első albekezdésben meghatározott egyik szempontnak sem.(4)Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:a)az (EU) …/… rendelet [Kiadóhivatal, kérjük, illesszék be a növényi szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló rendeletre való hivatkozást] 2. cikkében említett növényi szaporítóanyagok;b)a dísznövények szaporítóanyagai a 98/56/EK irányelv 2. cikkében meghatározottak szerint;c)a harmadik országba irányuló exportra szánt erdészeti szaporítóanyagok;d)hatósági tesztelésre, tudományos célokra vagy kiválasztási munkára használt erdészeti szaporítóanyagok.

3. cikkFogalommeghatározásokE rendelet alkalmazásában:1.„erdészeti szaporítóanyag”: az e rendelet I. mellékletében felsorolt fafajokból és azok mesterséges hibridjeiből származó vetőmagok, növényi részek és ültetési anyagnak szánt tobozok, termések, gyümölcsök és magokanyagok, amelyeket erdőtelepítésre, újraerdősítésre és, egyéb faültetésre és közvetlen vetésre használnak bármely alábbi célból: [Mód. 15]a)fatermelés és bioanyagok előállítása;b)az erdők genetikai erőforrásainak megőrzése és a biológiai sokféleség megőrzése és javítása; [Mód. 16]c)az erdei ökoszisztémák és egyéb, fával benőtt területek helyreállítása, továbbá működésük támogatása; [Mód. 17]ca) agrárerdészeti rendszerek létrehozása vagy helyreállítása; [Mód. 18]d)az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás;e)az éghajlatváltozás mérséklése;f)az erdők genetikai erőforrásainak megőrzése és fenntartható használata;2.„erdőtelepítés”: erdő telepítése ültetéssel és/vagya regionális viszonyokhoz igazított fafajok ültetésével és/vagy az azokkal való szándékos bevetéssel olyan földterületen, amely addig eltérő földhasználat alatt állt;, ami a nem erdőként való földhasználat erdőként való földhasználattá alakítását vonja maga utánalakításával járFAO: A globális erdészeti erőforrások értékelése – Fogalmak és fogalommeghatározások, 2020, https://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf.; [Mód. 19]3.„újraerdősítés”: az erdők ültetéssel és/vagy szándékos bevetéssel történő újratelepítése a regionális viszonyokhoz igazított fafajokkal, erdőnek minősülő területenFAO: A globális erdészeti erőforrások értékelése – Fogalmak és fogalommeghatározások, 2020, https://www.fao.org/3/I8661EN/i8661en.pdf.; [Mód. 20]3a. „agrárerdészet”: fák integrálása mezőgazdasági földterületbe az adott földterület besorolásának megváltoztatása nélkül; [Mód. 120]4.„vetőmag”: ültetési anyag előállítására vagy közvetlen vetésre szánt tobozok, termések, gyümölcsök és magok; [Mód. 21]5.„ültetési anyag”: olyan növény vagy növényi rész, amelyet növényszaporítás során használnak, és magában foglalja a vetőmagból, növényi részekből és természetes újulatból származó növényekből nevelt növényeket;6.„növényi részek”: szárdugványok, levéldugványok és gyökérdugványok, mikroszaporítás célját szolgáló szövetdarabok vagy embriók, ültetési anyag előállítására szánt rügyek, bujtványok, gyökérrészek, oltóágak, dugványok, illetve bármely más növényi részek;7.„előállítás”: a mag és a növény képződésénekmagok, növényi részek és növények forgalmazás céljából történő előállításának valamennyi szakasza, a vetőmagból maggá történő átalakulás, valamint a növényekmegfelelő ültetési anyagból történő nevelése az adott erdészeti szaporítóanyag forgalmazása céljábólanyagok előállítására is kiterjedően; [Mód. 22]8.„magforrás”: egy meghatározott területen belül található fák, amelyekről a magokatvetőmagokat begyűjtik; [Mód. 23]9.„állomány”: kielégítően egységes összetételű, más faállományoktól elhatárolt faállomány;10.„magtermesztő ültetvény”: kiválasztott fák ültetvénye – ahol minden fát egy klón, család vagy származás azonosít –, amely megfelelően izolált vagy úgy van kialakítva, hogy elkerülhető vagy mérsékelhető legyen az idegen forrásból történő beporzás, és amelyet megfelelően kezelnek a gyakori, bőséges és könnyen betakarítható magtermés előállításához;11.„testvérvonalak szülei”: olyan fák, amelyeket utódok nyerésére használnak ellenőrzött beporzás vagy szabadbeporzás útján oly módon, hogy a nőivarú szülő beazonosított („anyanövény”), a pollen pedig vagy egy másik szülőről („apanövény”, valódi testvér) vagy pedig több beazonosított vagy nem beazonosított szülőről származik (féltestvérek);12.„klón”: eredetileg egyetlen egyedből (tőegyed) vegetatív szaporítással, például dugványozással, mikroszaporítással, oltással, bujtással vagy tőosztással előállított egyedek csoportja (klónszaporulat);13.„klónkeverék”: beazonosított klónok ismert arányú keveréke;14.„bázis szaporítóanyag”: magforrás, állomány, magtermesztő ültetvény, testvérvonalak szülei, klón vagy klónkeverék;15.„engedélyezési egység”: az erdészeti szaporítóanyag előállítására szolgáló bázis szaporítóanyagnak az illetékes hatóságok által engedélyezett teljes területe vagy egyedei; [Mód. 24]16.„bejelentési egység”: az erdészeti genetikai erőforrások megőrzésére és fenntartható használatára szánt erdészeti szaporítóanyagok előállítására szolgáló bázis szaporítóanyag teljes területe vagy egyedei, amelyet vagy amelyeket bejelentettek az illetékes hatóságoknak; [Mód. 25]17.„magtétel”: az engedélyezett bázis szaporítóanyagból begyűjtöttkivont és/vagy megtisztított, egységesen feldolgozott magok csoportja; [Mód. 26]18.„növényi tétel”: egyetlen magtételből termesztett ültetési anyagbólelőállított vagy vegetatívan szaporított növényekből, körülhatárolható területen termesztettelőállított, egységesen feldolgozott ültetési anyagbólnövényekből álló csoport; [Mód. 27]19.„tételszámtételkód”: a magtétel vagy adott esetben a növényi tétel azonosító számakódja; [Mód. 28]20.„származás”: az a hely, ahol valamely faállomány tenyészik;21.„alfaj”: egy fajon belül olyan csoport, amely a fenotípusát és genetikáját tekintve némileg eltér a csoport többi tagjától;22.„származási régió”: fajok vagy alfajok esetében kielégítően egységes ökológiai feltételekkel rendelkező terület vagy területek csoportja, ahol a hasonló fenotípusú vagy genetikai jellemzőket mutató állományok vagy magforrások találhatók, adott esetben figyelembe véve a tengerszint feletti magassági határokat;23.„őshonos állomány”: őshonos fafajokból álló állomány, amely folyamatosan megújul természetes úton vagy mesterségesen az őshonos fafajok ugyanazon egy vagy több, a közvetlen közelben lévő állományából gyűjtött erdészeti szaporítóanyaggal;24.„bennszülött állomány”: olyan őshonos állomány vagy magról mesterségesen nevelt állomány, amelynek eredete, ugyanabban a származási régióban található, mint maga az állomány;25.„eredet”:a)őshonos magforrás vagy állomány esetében az a hely, ahol a fák tenyésznek;b)nem őshonos magforrás vagy állomány esetében az a hely, ahonnan a magot vagy növényeket eredetileg behozták;c)magtermesztő ültetvény esetében az a hely, ahol annak összetevői eredetileg elhelyezkedtek, például a származásuk vagy egyéb releváns földrajzi információ;d)testvérvonalak szülei esetében az a hely, ahol annak összetevői eredetileg elhelyezkedtek, például a származásuk vagy egyéb releváns földrajzi információ;e)klón esetében az eredet az a hely, ahol a tőegyed eredetileg elhelyezkedett, vagy ahol kiválasztották;f)klónkeverékek esetében az eredet az a hely, ahol a tőegyed eredetileg elhelyezkedett, vagy ahol kiválasztották;26.„a bázis szaporítóanyag elhelyezkedése”: a bázis szaporítóanyag földrajzi területe vagy földrajzi helyzete az erdészeti szaporítóanyag egyes kategóriáinak megfelelően;27.„klónok vagy klónkeverékek vagy testvérvonalak szülei előállítási helye”: az a hely vagy pontos földrajzi helyzet, ahol az erdészeti szaporítóanyagot előállították;28.„alapállomány”: olyan növény, növénycsoport, erdészeti szaporítóanyag, a klón, illetve klónkeverék esetében a klónok DNS-állománya vagy genetikai információi, amelyek referenciaanyagként szolgálnak a klón(ok) azonosságának ellenőrzéséhez;29.„dugvány”: gyökerek nélküli szárdugvány;30.„forgalmazás”: a vállalkozó által végzett alábbi kereskedelmi tevékenységek: az erdészeti szaporítóanyagok értékesítése, birtoklása vagy eladás céljából történő felkínálása, illetve az Unión belüli átruházásának, elosztásának, szállításának vagy az Unióba történő behozatalának bármely más módja, akár ingyenesen, akár ellentételezés fejében; [Mód. 29]31.„vállalkozó”: minden olyan természetes vagy jogi személy, aki az illetékes hatóságok engedélyével az alábbi tevékenységek közül egyet vagy többet hivatásszerűen végez az erdészeti szaporítóanyagok kereskedelmi célú felhasználására: [Mód. 30]a)az erdészeti szaporítóanyagok előállítása, beleértve a termesztést, a szaporítást és a fenntartást;b)az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazása;c)az erdészeti szaporítóanyagok raktározása, begyűjtése, szállítása és feldolgozása;32.„illetékes hatóság”: valamely tagállam vagy adott esetben harmadik ország azon központi vagy regionális hatósága, amely a hatósági ellenőrzések megszervezéséért, a bázis szaporítóanyagok nyilvántartásba vételéért, az erdészeti szaporítóanyagok minősítéséért vagy az erdészeti szaporítóanyagok előállításával és forgalmazásával kapcsolatos egyéb hatósági tevékenységekért felelős, illetve bármely más olyan hatóság, amelyre ezt a hatáskört az uniós joggal összhangban átruházták;33.„származásazonosított”: az erdészeti szaporítóanyagok azon kategóriája, amelynek bázis szaporítóanyaga egyetlen származási régión belül található magforrás vagy állomány, és amely megfelel az irányelv II. mellékletében meghatározott követelményeknek;34.„kiválasztott”: az erdészeti szaporítóanyagok azon kategóriája, amelynek bázis szaporítóanyaga egyetlen származási régión belül található, fenotípus alapján végzett populációszelekción átesett állomány, és amely megfelel a III. mellékletben meghatározott követelményeknek;35.„kiemelt”: az erdészeti szaporítóanyagok azon kategóriája, amelynek bázis szaporítóanyaga magtermesztő ültetvény, testvérvonalak szülei, klónok vagy klónkeverékek, amelyeknek összetevői fenotípus alapján végzett egyedszelekción estek át, és amely megfelel a IV. mellékletben meghatározott követelményeknek;36.„vizsgált”: az erdészeti szaporítóanyagok azon kategóriája, amelynek bázis szaporítóanyaga állomány, magtermesztő ültetvény, testvérvonalak szülei, klónok vagy klónkeverékek, és amely megfelel az irányelv V. mellékletében meghatározott követelményeknek;37.„hatósági minősítés”: a „származásazonosított”, „kiválasztott”, „kiemelt” és „vizsgált” erdészeti szaporítóanyag minősítése, amennyiben az illetékes hatóság minden vonatkozó ellenőrzést elvégzett, és adott esetben mintavételre és vizsgálatra került sor, és megállapítást nyert, hogy az erdészeti szaporítóanyag megfelel e rendelet vonatkozó követelményeinek;38.„kategória”: „származásazonosított”, „kiválasztott”, „kiemelt” vagy „vizsgált” anyagnak minősülő erdészeti szaporítóanyag;39.„géntechnológiával módosított szervezet”: a 2001/18/EK irányelv 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, géntechnológiával módosított szervezet, kivéve a 2001/18/EK irányelv I.B. mellékletében felsorolt géntechnológiai módosító technikák révén nyert szervezeteket;40.„NGT növény”: az (EU) [Kiadóhivatal, kérjük, illesszék be az egyes új génkezelési technikák útján nyert növényekről és a belőlük származó élelmiszerekről és takarmányokról szóló rendeletre való hivatkozást] európai parlamenti és tanácsi rendeletAz Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete az egyes új génkezelési technikák útján nyert növényekről és a belőlük származó élelmiszerekről és takarmányokról, valamint a 68/193/EGK, az 1999/105/EK, a 2002/53/EK és a 2002/55/EK irányelv és az (EU) 2017/625 rendelet módosításáról (HL […]., […]., […] o.). 3. cikkének 2. pontjában meghatározott, egyes új génkezelési technikákkal nyert növény;41.„magátadási zónák”: az illetékes hatóságok által a „származásazonosított” és „kiválasztott” kategóriába tartozó erdészeti szaporítóanyag mozgására kijelölt terület és/vagy magassági övezetek, adott esetben figyelembe véve az erdészeti szaporítóanyag eredetét és származását, a származási vizsgálatokat, a környezeti feltételeket és a jövőbeli éghajlatváltozásra vonatkozó előrejelzéseket;42.„a magtermesztő ültetvények és testvérvonalak szüleinek telepítésére szolgáló terület”: az illetékes hatóságok által kijelölt terület, ahol a „kiemelt” és „vizsgált” kategóriába tartozó erdészeti szaporítóanyagokat hozzáigazítják az adott terület éghajlati és ökológiai viszonyaihoz, figyelembe véve adott esetben a magtermesztő ültetvények és összetevőika testvérvonalak szüleinek és azok összetevőinek elhelyezkedését, az utódok és a származás vizsgálatának eredményeit, a környezeti feltételeket és a jövőbeli éghajlatváltozásra vonatkozó előrejelzéseket; [Mód. 31]43.„klónok és klónkeverékek telepítésére szolgáló terület”: az illetékes hatóságok által kijelölt terület, ahol a „kiemelt” és „vizsgált” kategóriába tartozó erdészeti szaporítóanyagokat hozzáigazítják az adott terület éghajlati és ökológiai viszonyaihoz, figyelembe véve adott esetben a klón vagy klónok eredetét vagy származását, az utódok és a származás vizsgálatának, valamint a klónokkal végzett vizsgálatoknak az eredményeit, a környezeti feltételeket és a jövőbeli éghajlatváltozásra vonatkozó előrejelzéseket; [Mód. 32]44.„FOREMATIS”: az erdészeti szaporítóanyagok Bizottság által működtetett információs rendszere;45.„természetes megújulás”: az erdő természetes folyamatokkal történő megújulása olyan fákkal, amelyek az in situ elhullott és kicsírázott magvakból fejlődnek ki, természetes magvetés, csírázás, sarjadzás vagy bujtás révén; [Mód. 33]46.„minőségi károsító”: olyan károsító, amely megfelel a következők mindegyikének:a)nem minősül az (EU) 2016/2031 rendelet értelmében vett uniós zárlati károsítónak, védett zónás zárlati károsítónak vagy vizsgálatköteles nemzárlati károsítónak, sem pedig az említett rendelet 30. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsítónak;b)az erdészeti szaporítóanyag előállítása vagy tárolása során fordul elő; valamintc)jelenléte elfogadhatatlan kedvezőtlen hatást gyakorol az erdészeti szaporítóanyag minőségére, és elfogadhatatlan gazdasági hatást gyakorol az említett erdészeti szaporítóanyag Unión belüli használatára;47.„minőségi károsítóktól gyakorlatilag mentes”: minőségi károsítóktól teljesen mentes, vagy olyan helyzet, amikor az ilyen károsítók jelenléte az adott erdészeti szaporítóanyagon olyan csekély, hogy a szóban forgó károsítók nem befolyásolják hátrányosan az adott erdészeti szaporítóanyag minőségét. [Mód. 34]

II. FEJEZETBÁZIS SZAPORÍTÓANYAG ÉS AZ ABBÓL SZÁRMAZÓ ERDÉSZETI SZAPORÍTÓANYAG

4. cikkAz erdészeti szaporítóanyag előállításához használt bázis szaporítóanyag engedélyezése(1)Kizárólag az illetékes hatóságok által engedélyezett bázis szaporítóanyagok használhatók fel erdészeti szaporítóanyagok előállításához.(2)Az erdészeti szaporítóanyag előállítására szánt, „származásazonosított” minősítést megcélzó bázis szaporítóanyagot engedélyezik, ha megfelel a II. mellékletben meghatározott követelményeknek.Az erdészeti szaporítóanyag előállítására szánt, „kiválasztott” minősítést megcélzó bázis szaporítóanyagot engedélyezik, ha megfelel a III. mellékletben meghatározott követelményeknek.Az erdészeti szaporítóanyag előállítására szánt, „kiemelt” minősítést megcélzó bázis szaporítóanyagot engedélyezik, ha megfelel a IV. mellékletben meghatározott követelményeknek.Az erdészeti szaporítóanyag előállítására szánt, „vizsgált” minősítést megcélzó bázis szaporítóanyagot engedélyezik, ha megfelel az V. mellékletben meghatározott követelményeknek.A bázis szaporítóanyagok engedélyezésére vonatkozóan a II–V. mellékletben meghatározott követelmények a szemrevételezésen, a dokumentumok ellenőrzésén, a vizsgálatokon és elemzéseken vagy más kiegészítő módszereken túl biomolekuláris technikák alkalmazásával is értékelhetők, amennyiben azok az adott engedélyezés céljára megfelelőbbnek tekinthetők.A bázis szaporítóanyag értékelése valamennyi kategória esetében a II–V. mellékletben meghatározott fenntarthatósági jellemzők alapján történik, figyelembe véve az éghajlati és ökológiai viszonyokat.A bázis szaporítóanyag engedélyezése az engedélyezési egységre való hivatkozással történik.A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a II., III., IV. és V. mellékletet a következők előállítására szánt bázis szaporítóanyagok engedélyezésére vonatkozó követelmények tekintetében:a)a „származásazonosított” kategóriába tartozó erdészeti szaporítóanyagok, különös tekintettel a bázis szaporítóanyagok típusaira, a populáció tényleges méretére, az eredetre és a származási régióra, valamint a fenntarthatósági jellemzőkre vonatkozó követelményekre;b)a „kiválasztott” kategóriába tartozó erdészeti szaporítóanyagok, különös tekintettel az eredetre, az izolációra, a populáció tényleges méretére, életkorára és fejlődésére, az egységességre, a fenntarthatósági jellemzőkre, a volumentermelésre, a faminőségre, valamint a formára vagy a növekedési szokásokra vonatkozó követelményekre;c)a „kiemelt” kategóriájú erdészeti szaporítóanyagok, különös tekintettel a magtermesztő ültetvényekre, a testvérvonalak szüleire, a klónokra és a klónkeverékekre vonatkozó követelményekre;d)a „vizsgált” kategóriába tartozó erdészeti szaporítóanyagok, különös tekintettel a megvizsgálandó jellemzőkre, a dokumentációra, a vizsgálatok megszervezésére, a vizsgálatok elemzésére és érvényességére, a bázis szaporítóanyagok összetevőinek genetikai értékelésére, az erdészeti szaporítóanyagok összehasonlító vizsgálatára, az ideiglenes engedélyezésre és a korai vizsgálatokra vonatkozó követelményekre.e)az erdészeti szaporítóanyagok az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt követelményeknek megfelelően. [Mód. 35]Ezek a módosítások a bázis szaporítóanyagok engedélyezésére vonatkozó szabályokat hozzáigazítják a tudományos és szakmai ismeretek fejlődéséhez, valamint az erdészeti magokra és növényekre vonatkozó OECD-rendszer és más alkalmazandó nemzetközi szabványok fejlődéséhez.(3)A 12. cikk szerinti nemzeti nyilvántartásban csak engedélyezett bázis szaporítóanyagok szerepelhetnek engedélyezési egység formájában. Minden engedélyezési egységet a nemzeti nyilvántartásban szereplő egyedi nyilvántartási hivatkozás azonosít.(4)A bázis szaporítóanyag engedélyezését visszavonják, ha az e rendeletben meghatározott követelmények már nem teljesülnek.(5)Az engedélyezést követően az illetékes hatóságok rendszeres időközönként újra megvizsgálják a „kiválasztott”, „kiemelt” és „vizsgált” kategóriába tartozó erdészeti szaporítóanyagok előállítására szánt bázis szaporítóanyagokat.(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II., III., IV. és V. melléklet módosításáról annak érdekében, hogy azokat a – különösen a biomolekuláris technikák használatára vonatkozó – tudományos és szakmai ismeretek fejlődése és a vonatkozó nemzetközi szabványok változása szerinti kiigazítsa.

5. cikkAz engedélyezett bázis szaporítóanyagokból származó erdészeti szaporítóanyagok forgalmazására vonatkozó követelmények(1)Az engedélyezett bázis szaporítóanyagokból származó erdészeti szaporítóanyagok vállalkozók általi forgalomba hozatala a következő szabályoknak megfelelően történik: [Mód. 36]a)az I. mellékletben felsorolt fajok erdészeti szaporítóanyagai csak akkor hozhatók forgalomba, ha a „származásazonosított”, „kiválasztott”, „kiemelt” vagy „vizsgált” kategóriába tartoznak, a 4. cikknek megfelelően engedélyezett bázis szaporítóanyagból származnak, és a bázis szaporítóanyag megfelel a II., III., IV., illetve V. melléklet követelményeinek;b)az I. mellékletben felsorolt mesterséges hibridek erdészeti szaporítóanyagai csak akkor hozhatók forgalomba, ha a „kiválasztott”, „kiemelt” vagy „vizsgált” kategóriába tartoznak, a 4. cikknek megfelelően engedélyezett bázis szaporítóanyagból származnak, és a bázis szaporítóanyag megfelel a III., IV., illetve V. melléklet követelményeinek;c)az I. mellékletben felsorolt, vegetatívan szaporított fafajok és mesterséges hibridek erdészeti szaporítóanyagai csak akkor hozhatók forgalomba, ha:i.a „kiválasztott”, „kiemelt” vagy „vizsgált” kategóriába tartoznak; valamintii.olyan bázis szaporítóanyagból származnak, amelyet a 4. cikknek megfelelően engedélyeztek, és amely megfelel a III., IV., illetve V. melléklet követelményeinek;iii.a „kiválasztott” kategóriába tartozó erdészeti szaporítóanyagok csak akkor hozhatók forgalomba, ha magalapú tömegszaporításból származnak;d)az I. mellékletben felsorolt, genetikailag módosított szervezeteket tartalmazó vagy ilyenekből álló fafajok és mesterséges hibridek erdészeti szaporítóanyagai csak akkor hozhatók forgalomba, ha:i.a „vizsgált” kategóriába tartoznak; valamintii.olyan bázis szaporítóanyagból származnak, amelyet a 4. cikknek megfelelően engedélyeztek, és amely megfelel az V. melléklet követelményeinek; valamintiii.termesztésük a 2001/18/EK irányelv 19. cikke vagy az 1829/2003/EK rendelet 7. és 19. cikke alapján engedélyezett az Unióban, vagy adott esetben a 2001/18/EK irányelv 26b. cikkével összhangban engedélyezett az adott tagállamban;iiia. az anyagot az illetékes hatóság jóváhagyta; [Mód. 121]iiib. van rajta egy „Új génkezelési technikák” feliratot tartalmazó címke, összhangban a(z) ... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az NGT-rendeletre való hivatkozást] (EU) .../... rendelet 10. cikkével; [Mód. 122]e)az I. mellékletben felsorolt fafajok és mesterséges hibridek erdészeti szaporítóanyagai, amelyek az (EU) …/… rendelet [Kiadóhivatal, kérjük, illesszék be az egyes új génkezelési technikák útján nyert növényekről szóló rendeletre való hivatkozást] 3. cikkének (7) bekezdésében meghatározott, 1. kategóriájú NGT növényt tartalmaznak vagy abból állnak, csak akkor hozhatók forgalomba, ha:i.a „vizsgált” kategóriába tartoznak; valamintii.olyan bázis szaporítóanyagból származnak, amelyet a 4. cikknek megfelelően engedélyeztek, és amely megfelel az V. melléklet követelményeinek; valamintiii.a növény az (EU) …/… rendelet [Kiadóhivatal, kérjük, illesszék be az egyes új génkezelési technikák útján nyert növényekről szóló rendeletre való hivatkozást] 6. vagy 7. cikke alapján az 1. kategóriájú NGT növény státuszra vonatkozó nyilatkozattal rendelkezik, vagy ilyen növény vagy növények utódja;f)az I. mellékletben felsorolt fafajok és mesterséges hibridek erdészeti szaporítóanyagai csak akkor hozhatók forgalomba, ha az alap származási igazolvány számára való hivatkozás kíséri őket;g)az uniós zárlati károsítók, a védett zónás zárlati károsítók, az uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítók és az (EU) 2016/2031 rendelet 30. cikke szerinti intézkedések hatálya alá tartozó károsítók tekintetében megfelel az (EU) 2016/2031 rendelet 36., 37., 40., 41., 42., 49., 53. és 54. cikkének;h)magok esetében az I. mellékletben felsorolt fafajok és mesterséges hibridek erdészeti szaporítóanyagai csak akkor hozhatók forgalomba, ha az a)–g) pontnak való megfelelésen túl a következőkre vonatkozó információk is rendelkezésre állnak:i.tisztaság;ii.a tiszta mag csírázási százaléka; amennyiben vizsgálati eljárásokra kerül sor, az illetékes hatóságok engedélyezhetik a forgalomba hozatalt a vizsgálati eredmények megszületése előtt; a forgalmazó köteles közölni a vevővel a vizsgálatok eredményeit, amint azok rendelkezésre állnak; [Mód. 37]iii.1 000 darab tiszta mag tömege;iv.a csíraképes magok darabszáma a magként forgalmazott termék 1 kilogrammjában, illetve, ha a csíraképes magok darabszámának korlátozott időn belüli meghatározása nem lehetséges vagy nem célszerű, az életképes magok kilogrammonkénti darabszáma, a konkrét módszerre való hivatkozással. [Mód. 38](2)A VI. mellékletben található táblázat meghatározza azokat a kategóriákat, amelyeknek megfelelően a bázis szaporítóanyagok különböző típusaiból származó erdészeti szaporítóanyagok forgalmazhatók.(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikk (2) bekezdésének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa a VI. mellékletben található, azokat a kategóriákat tartalmazó táblázatot, amelyeknek megfelelően a bázis szaporítóanyagok különböző típusaiból származó erdészeti szaporítóanyagok forgalmazhatók.Ez a módosítás az említett kategóriákat a tudományos és szakmai ismeretek, valamint a vonatkozó nemzetközi szabványok fejlődéséhez igazítja.

6. cikkAz erdők genetikai erőforrásainak megőrzésére szánt bázis szaporítóanyagokból származó erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó követelményekAhhoz, hogy a 18. cikk szerinti eltérés hatálya alá tartozó bázis szaporítóanyagokból származó erdészeti szaporítóanyagok forgalomba kerülhessenek, az alábbi feltételek mindegyikének teljesülnie kell:a)az I. mellékletben felsorolt fajok erdészeti szaporítóanyagai csak akkor forgalmazhatók, ha a „származásazonosított” kategóriába tartoznak;b)az erdészeti szaporítóanyag olyan eredetű, hogy természetes módon alkalmazkodik a helyi és regionális viszonyokhoz, vagy adott esetben alkalmas a mesterséges áttelepítésre; valamint [Mód. 39]c)az erdészeti szaporítóanyagokat a bejelentett bázis szaporítóanyag valamennyilehető legnagyobb számú egyedétől gyűjtik be., amely elegendő mennyiség a fajok genetikai változatosságának megőrzéséhez; [Mód. 40]ca) azon fajok esetében, ahol az erdők genetikai erőforrásainak megőrzésére általában a vegetatív szaporítást használják, a genetikai sokféleség fenntartása érdekében a klónok kellően változatos skálájának keverékét kell használni. [Mód. 124]

7. cikkA kategóriákra vonatkozó követelményeknek meg nem felelő bázis szaporítóanyagokból származó erdészeti szaporítóanyagok forgalmazásának ideiglenes engedélyezése(1)Az illetékes hatóságok a (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően ideiglenesen engedélyezhetik az olyan engedélyezett bázis szaporítóanyagokból származó erdészeti szaporítóanyagok forgalmazását, amelyek nem felelnek meg az 5. cikk (1) bekezdésébenbekezdésének a), b) és c) pontjában az adott kategóriára vonatkozóan említett valamennyi követelménynek. [Mód. 41]Az adott tagállam illetékes hatóságai értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot az ilyen ideiglenes engedélyekről és az engedélyezés indokairól.(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e cikk kiegészítése céljából, hogy meghatározza az adott tagállam általi ideiglenes engedélyezésre vonatkozó feltételeket.E feltételek közé tartoznak az alábbiak:a)az engedély e rendelet célkitűzéseinek elérése érdekében történő megadásának indokolása;b)az engedély maximális időtartamahatárideje; [Mód. 42]c)az engedélyt megkapó vállalkozók hatósági ellenőrzésével kapcsolatos kötelezettségekminimumkövetelmények; [Mód. 43]d)az (1) bekezdésben említett bejelentés tartalma és formátuma.

8. cikkAz erdészeti szaporítóanyagok bizonyos fajaira, kategóriáira és típusaira vonatkozó különleges követelményekA Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy szükség esetén kiegészítse e rendeletet az erdészeti szaporítóanyagok egyes típusaira, fajaira vagy kategóriáira vonatkozó követelmények tekintetében:a)az I. mellékletben felsorolt fajok gyümölcs- és magtételei esetében a fajtisztaság vonatkozásában;b)az I. mellékletben felsorolt fajok és mesterséges hibridek növényi részei esetében az általános jellemzőkkel, az egészséggel és a mérettel összefüggő minőség vonatkozásában;c)a szárdugványokkal vagy dugványokkal szaporított Populus spp.-re vonatkozó külső minőségi standardok esetében a szárdugványok és dugványok hibái és minimális mérete vonatkozásában;d)az I. mellékletben felsorolt fajok és mesterséges hibridek ültetési anyagai esetében az általános jellemzőkkel, az egészséggel, az életképességgel és a fiziológiai minőséggel összefüggő minőség vonatkozásában;e)a mediterrán éghajlatú régiók felhasználói számára forgalmazandó ültetési anyagok esetében a növények hibái, mérete és kora, valamint adott esetben a tartály mérete vonatkozásában.A felhatalmazáson alapuló jogi aktus az erdészeti szaporítóanyagok egyes típusaira, fajaira vagy kategóriáira vonatkozó követelmények alkalmazása során szerzett tapasztalatokon alapul az ellenőrzésekre, a mintavételre és a vizsgálatra, valamint az izolációs távolságokra vonatkozó rendelkezések tekintetében. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus kiigazítja ezeket a követelményeket a vonatkozó nemzetközi szabványok fejlődése, a műszaki és tudományos fejlődés, illetve az éghajlati és ökológiai fejlemények alapján.

9. cikkKészenléti terv és nemzeti nyilvántartás(1)Minden tagállam egy vagy több készenléti tervet dolgoz ki annak biztosítása érdekében, hogy az 1313/2013/EU határozatHL L 347., 2013.12.20., 924. o. 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban kidolgozott nemzeti kockázatértékelésekben azonosítottaknak megfelelően a szélsőséges időjárási események, erdőtüzek, betegségek, kártevők, katasztrófák vagy egyéb események által érintett területek újraerdősítése érdekében elegendő erdészeti szaporítóanyag álljon rendelkezésre. A Bizottság egy tagállam kérésére technikai támogatást nyújt a készenléti terv kidolgozásához. [Mód. 44]A készenléti tervet az I. mellékletben felsorolt azon fafajokra és mesterséges hibridjeikre vonatkozóan készítik el, amelyekamelyeket az érintett tagállam jelenlegi és jövőben várható éghajlati és ökológiai viszonyai alapján megfelelőnek tekinthetőktekint. [Mód. 45]A készenléti terv figyelembe veszi az érintett fafajok és mesterséges hibridjeik tervezett jövőbeli eloszlását az adott tagállamra vonatkozó nemzeti és/vagy regionális éghajlati modellek szimulációi alapján.A készenléti tervnek figyelembe kell vennie, hogy a nemzeti határokon túli területek is érintetté válhatnak, és az érintett tagállamnak együtt kell működnie a többi tagállammal annak biztosítása érdekében, hogy megelőző jelleggel a határokon átnyúló érintett területek számára is rendelkezésre álljon megfelelő mennyiségű erdészeti szaporítóanyag. [Mód. 46](2)A tagállamok az egyes készenléti tervek kidolgozása és naprakészen tartása során – a megfelelő szakaszban – valamennyi érdekelt féllel konzultálnak.(3)A készenléti terv tartalmazza a következőket:a)a készenléti terv végrehajtásában részt vevő szervek szerepe és felelőssége az erdészeti szaporítóanyagok jelentős hiányához vezető események esetén, valamint az utasítási lánc és az eljárások az illetékes hatóságok, az egyéb közigazgatási szervek, a megbízott szervek vagy az érintett természetes személyek, a laboratóriumok és a vállalkozók intézkedéseinek koordinálására vonatkozóan, beleértve a szomszédos tagállamokkal és adott esetben a szomszédos harmadik országokkal folytatott koordinálást;aa) a sebezhetőségek és a megelőző intézkedések azonosítása, például a vetőmagtároló helyek és a faiskolák biztonságosabbá tétele, valamint a tárolóhelyek és faiskolák számának növelése; [Mód. 47]b)az illetékes hatóságok ahhoz való joga, hogy hozzáférjenek az erdészeti szaporítóanyagok készenléti tervezés céljából fenntartott készleteihez, és belépjenek a vállalkozók, különösen az erdészeti szaporítóanyagot előállító erdészeti faiskolák és laboratóriumok, valamint más érintett vállalkozók telephelyeire, illetve természetes személyek magánterületére;c)az illetékes hatóságok ahhoz való joga, hogy amennyiben szükséges, a rendelkezésükre álljanak a készenléti terv gyors és hatékony végrehajtásához szükséges berendezések, személyzet, külső szakértelem és erőforrások;d)a Bizottságnak, a többi tagállamnak, az érintett vállalkozóknak és a nyilvánosságnak az erdészeti szaporítóanyag jelentős hiányára és az ennek orvoslására hozott intézkedésekre vonatkozó tájékoztatásával kapcsolatos intézkedések, amennyiben az erdészeti szaporítóanyagok jelentős hiányát hatóságilag megállapították, vagy feltételezik;e)az erdészeti szaporítóanyagok jelentős hiányára vonatkozó megállapítások rögzítésével kapcsolatos szabályok;f)a tagállam rendelkezésre álló értékelései az erdészeti szaporítóanyagok jelentős hiányának a tagállam területén jelentkező kockázatáról, valamint annak az emberek, állatok és növények egészségére, valamint a környezetre gyakorolt lehetséges hatásáról;g)azon terület vagy területek földrajzi elhatárolására vonatkozó elvek, ahol az erdészeti szaporítóanyagok jelentős hiánya felmerült;h)az illetékes hatóságok és adott esetben – illetve amennyiben rendelkezésre állnak – az a) pontban említett szervek, hatóságok, laboratóriumok és vállalkozók személyzetének, valamint egyéb személyeknek a képzésére vonatkozó elvek. [Mód. 48]A tagállamok rendszeresen felülvizsgálják és adott esetben aktualizálják készenléti tervüket annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a releváns fafajok és azok mesterséges hibridjeinek várható jövőbeli elterjedésével foglalkozó éghajlatimodell-szimulációkkal kapcsolatos technikai és tudományos fejleményeket.(4)A tagállamok a 12. cikk szerinti nemzeti nyilvántartást hoznak létre, amely [Mód. 49]a)tartalmazza az I. mellékletben felsorolt, az érintett tagállam jelenlegi éghajlati és ökológiai viszonyai alapján releváns fafajokat és mesterséges hibrideket;b)figyelembe veszi e fafajok és mesterséges hibridjeik várható jövőbeli elterjedését.A tagállamok a nemzeti nyilvántartásuk létrehozásától számított 4 éven belül készenléti tervet dolgoznak ki a nyilvántartásaikban szereplő fajokra és mesterséges hibridekre vonatkozóan.(5)A tagállamok a bevált gyakorlatok és az e tervek kidolgozása során szerzett tapasztalatok cseréje alapján együttműködnek egymással és valamennyi érdekelt féllel a készenléti tervük kidolgozása érdekében.(6)A tagállamok a készenléti tervüket a FOREMATIS-ban való közzététel útján a Bizottság, a többi tagállam és az összes érintett vállalkozó rendelkezésére bocsátják.

III. FEJEZETA VÁLLALKOZÓK ÉS A BÁZIS SZAPORÍTÓANYAGOK NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE ÉS A SZÁRMAZÁSI RÉGIÓK KÖRÜLHATÁROLÁSA

10. cikkA vállalkozók kötelezettségei(1)A vállalkozókat az (EU) 2016/2031 rendelet 66. cikkének megfelelően regisztrálni kell az (EU) 2016/2031 rendelet 65. cikkében előírt nyilvántartásban.A vállalkozóknak az Unióbanadott tagállamban letelepedettnek kell lenniük, és rendelkezniük kell az illetékes hatóság engedélyével. [Mód. 50](2)A vállalkozók az illetékes hatóság és az erdészeti szaporítóanyagaik felhasználóinak rendelkezésére bocsátanak minden szükségesbocsátják az erdészeti szaporítóanyag azonosítására, valamint az arra vonatkozó információt arra vonatkozóan, hogy az adott anyag a meglévő ismeretek és adatok alapján megfelel-e a jelenlegi és a jövőben várhatóaz éghajlati és ökológiai viszonyoknak. Ezt a tájékoztatást az érintett erdészeti szaporítóanyagok átadása előtt, az illetékes hatóság iránymutatása alapján honlapokon, ültetési útmutatókban és egyéb megfelelő módon bocsátják a potenciális vásárló rendelkezésére. [Mód. 51]

11. cikkA származási régiók körülhatárolása bizonyos kategóriák esetébenA tagállamok a „származásazonosított” és a „kiválasztott” kategóriába tartozó erdészeti szaporítóanyagok előállítására szánt bázis szaporítóanyag releváns fajai esetében körülhatárolják a származási régiókat.Az illetékes hatóságok elkészítik és honlapjukon közzéteszik a származási régiók határait feltüntető térképeket. Ezeket a térképeket a Bizottság és a többi tagállam rendelkezésére bocsátják a FOREMATIS-on keresztül.

12. cikkA bázis szaporítóanyagok nemzeti nyilvántartása és nemzeti jegyzékei(1)Minden tagállam elektronikus formában létrehozza, közzéteszi és naprakészen tartja a területén a 4. és 19. cikknek megfelelően engedélyezett és a 18. cikknek megfelelően bejelentett különböző fajok bázis szaporítóanyagainak nemzeti nyilvántartását.Ez a nyilvántartás tartalmazza az engedélyezett bázis szaporítóanyagok minden egységére vonatkozó teljes körű adatokat, valamint az egységek egyedi nyilvántartási hivatkozását.A 4. cikktől eltérve az illetékes hatóságok … [HL: kérjük, illesszék be e rendelet dátumát] előtt haladéktalanul nyilvántartásba veszik a bázis szaporítóanyagokat az 1999/105/EK irányelv 10. cikkének (1) bekezdésében említett nemzeti nyilvántartásukban az említett cikkben meghatározott nyilvántartásba vételi eljárás alkalmazása nélkül.(2)Minden tagállam létrehozza, közzéteszi és naprakészen tartja a bázis szaporítóanyagok nemzeti jegyzékét, amelyet a nemzeti nyilvántartás összefoglalójaként bemutat. Ezt a jegyzéket a FOREMATIS-on keresztül elektronikus formában elérhetővé teszi a Bizottság és a többi tagállam számára.(3)A tagállamok a nemzeti jegyzéket egységes formában nyújtják be a bázis szaporítóanyag minden egyes engedélyezési egységére vonatkozóan. A „származásazonosított” és a „kiválasztott” kategória esetében lehetőség van arra, hogy az csak a bázis szaporítóanyag összefoglaló leírását tartalmazza a származási régiók alapján.A nemzeti jegyzék különösen a következő részleteket tartalmazza:a)botanikai név;b)kategória;c)bázis szaporítóanyag típusa; [Mód. 52]d)a származási régió nyilvántartási hivatkozása vagy adott esetben annak összefoglalója, vagy azonosító kódja;e)a bázis szaporítóanyag elhelyezkedése: adott esetben rövid név és a következő adatok valamelyike:i.a „származásazonosított” kategória esetében a származási régió, valamint a szélességi, hosszúsági és magassági kiterjedés;ii.a „kiválasztott” kategória esetében a származási régió és a földrajzi helyzet, amelyet a földrajzi szélesség, a földrajzi hosszúság és a tengerszint feletti magasság vagy a szélességi, hosszúsági és magassági kiterjedés határoz meg;iii.a „kiemelt” kategória esetében a bázis szaporítóanyag földrajzi szélesség, földrajzi hosszúság és tengerszint feletti magasság alapján meghatározott pontos földrajzi helyzete;iv.a „vizsgált” kategória esetében a bázis szaporítóanyag földrajzi szélesség, földrajzi hosszúság és tengerszint feletti magasság alapján meghatározott pontos földrajzi helyzete;f)terület: az egy vagy több magforrás, állomány vagy magtermesztő ültetvény mérete;g)eredet:i.annak feltüntetése, hogy a bázis szaporítóanyag őshonos/bennszülött, nem őshonos/nem bennszülött, vagy eredete ismeretlen;ii.nem őshonos/nem bennszülött bázis szaporítóanyag esetén az eredet feltüntetése, ha ismert;h)az erdészeti szaporítóanyag használatának célja;i)a „vizsgált” kategóriába tartozó erdészeti szaporítóanyag esetében annak feltüntetése, hogy:i.géntechnológiával módosított-e; vagyii.NGT növény-e;j)a „kiemelt” és a „vizsgált” kategória esetében adott esetben az egy vagy több klón vagy klónkeverék termőhelyéreelőállításához használt begyűjtési területre vonatkozó információk.; [Mód. 53]ja) kiegészítő adatok, ha vannak ilyenek; [Mód. 54]jb) adott esetben az erdészeti szaporítóanyagokra bejegyzett szellemitulajdon-jogok. [Mód. 55]

13. cikkAz engedélyezett bázis szaporítóanyagok uniós jegyzéke(1)Az egyes tagállamok által a 12. cikknek megfelelően rendelkezésre bocsátott nemzeti jegyzékek alapján a Bizottság közzéteszi „Az erdészeti szaporítóanyagok előállítására szolgáló engedélyezett bázis szaporítóanyagok uniós jegyzéke” című jegyzéket.Ezt a jegyzéket elektronikus formában hozzáférhetővé teszi a FOREMATIS-on keresztül.(2)Ez a jegyzék tükrözi a 12. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti jegyzékekben megadott adatokat, és megjelöli a felhasználási területet. [Mód. 55]

13a. cikkBázis szaporítóanyagból történő előállítás(1) Biztosítani kell a nyomon követhetőséget az erdészeti szaporítóanyagok begyűjtésétől a végfelhasználónak történő értékesítésig.(2) A vállalkozók a begyűjtést megelőzően értesítik az illetékes hatóságot az erdészeti szaporítóanyagok begyűjtésére irányuló szándékukról annak lehetővé tétele érdekében, hogy az illetékes hatóság megszervezhesse az ellenőrzéseket.(3) A vállalkozók benyújtják az illetékes hatóságnak az erdészeti szaporítóanyagok begyűjtésének dokumentálása céljából rögzített adatokat.(4) A begyűjtés helyéről történő eltávolítás csak alap származási igazolvánnyal engedélyezett.(5) Az egész magtételen belüli lehető legnagyobb genetikai változatosság érdekében a magokat begyűjtő vállalkozónak biztosítania kell, hogy a magtételt a forgalmazást vagy a vetést megelőzően intenzív keverésnek vessék alá a feldolgozás valamennyi szakaszában. [Mód. 56]

IV. FEJEZETALAP SZÁRMAZÁSI IGAZOLVÁNY, CÍMKÉZÉS ÉS CSOMAGOLÁS

14. cikkAzonosító alap származási igazolvány(1)Az illetékes hatóságok a vállalkozó kérelmére az engedélyezett bázis szaporítóanyagokból származó erdészeti szaporítóanyagok betakarítását követően minden betakarított erdészeti szaporítóanyagra vonatkozóan azonosító alap származási igazolványt (a továbbiakban: alap származási igazolvány) állítanak ki, amely tartalmazza a bázis szaporítóanyag egyedi nyilvántartási hivatkozását.Az alap származási igazolvány igazolja a 4. cikk (2) bekezdésében foglalt követelményeknek való megfelelést, azaz hogy az erdészeti szaporítóanyag engedélyezett bázis szaporítóanyagokból származik. [Mód. 57]A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján elfogadja az erdészeti szaporítóanyagokat azonosító alap származási igazolvány tartalmát és mintáját:a)a magforrásokból és állományokból származó erdészeti szaporítóanyagok alap származási igazolványának mintáját;b)a magtermesztő ültetvényekből vagy a testvérvonalak szüleiből származó erdészeti szaporítóanyagok alap származási igazolványának mintáját; valamintc)a klónokból és klónkeverékekből származó erdészeti szaporítóanyagok alap származási igazolványának mintáját;ca) a keverékből származó erdészeti szaporítóanyag alap származási igazolványának mintáját. [Mód. 58]A végrehajtási jogi aktust a 27. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.(2)Amennyiben egy tagállam a 15. cikk (2) bekezdésével összhangban intézkedéseket fogad el a későbbi vegetatív szaporításra vonatkozóan, új alap származási igazolványt kell kiadni.(3)Amennyiben a 15. cikk (3) bekezdésével összhangban keverésre kerül sor, a tagállamok biztosítják, hogy a keverékek összetevőinek nyilvántartási hivatkozásai azonosíthatók legyenek, és új alap származási igazolványt vagy a keveréket azonosító egyéb dokumentumot adnak ki.(4)Amennyiben a 15. cikk (1) bekezdésében említett tételt kisebb tételekre bontják, amelyeket nem egységesen dolgoznak fel, és ezt követően vegetatív szaporítás tárgyát képezik, új alap származási igazolványt kell kiadni, és hivatkozni kell a korábbi alap származási igazolvány számára.(4a) Keverék esetében a vállalkozónak előzetesen be kell jelentenie a keverést az illetékes hatóságnak annak érdekében, hogy az illetékes hatóság felügyelhesse a keverés folyamatát. [Mód. 59](5)Az alap származási igazolvány elektronikus formában is kiállítható (a továbbiakban: elektronikus alap származási igazolvány).A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján meghatározhatja az elektronikus alap származási igazolványok kiállítása esetén alkalmazandó technikai rendelkezéseket annak biztosítása érdekében, hogy az elektronikus alap származási igazolványok megfeleljenek az e cikkben foglalt rendelkezéseknek, és hogy ez a kiállítási mód megfelelő, hiteles és hatékony legyen. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 27. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően e cikk kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek az alábbiakra vonatkozó szabályokat tartalmaznak:a)a vállalkozó és az illetékes hatóságok által az alap származási igazolvány kiállítása érdekében tett valamennyi intézkedés digitális nyilvántartása; valamintb)az összes tagállamot és a Bizottságot összekötő központi platform létrehozása, amelynek célja, hogy megkönnyítse az említett nyilvántartások feldolgozását, az azokhoz való hozzáférést és azok felhasználását.(6a) Minden tagállam létrehozza és naprakészen tartja a kiadott alap származási igazolványok nemzeti jegyzékét, és azt a Bizottság és az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátja. [Mód. 60]

15. cikkTételek(1)Az erdészeti szaporítóanyagot az előállítás valamennyi szakaszában el kell különíteni a bázis szaporítóanyag egyes engedélyezési egységeire és adott esetben az alap származási igazolványra való hivatkozással annak érdekében, hogy az erdészeti szaporítóanyag visszakövethető legyen ahhoz az engedélyezett bázis szaporítóanyaghoz, amelyből betakarították. Az erdészeti szaporítóanyagokat ezekből az engedélyezési egységekből kell betakarítani és olyan tételekben kell forgalmazni, amelyek kellően homogének, és az erdészeti szaporítóanyag többi tételétől eltérőként azonosíthatók. [Mód. 61]Az erdészeti szaporítóanyag minden egyes tételét a következőkkel kell azonosítani:a)tételszámtételkód; [Mód. 62]aa) rendeltetés; [Mód. 63]b)az alap származási igazolvány kódja és száma;c)botanikai név;d)az erdészeti szaporítóanyag kategóriája;e)bázis szaporítóanyag típusa; [Mód. 64]f)a származási régió nyilvántartási hivatkozása vagy azonosító kódja;g)a „származásazonosított” és a „kiválasztott” kategóriájú vagy adott esetben más erdészeti szaporítóanyag származási régiója;h)adott esetben az, hogy a bázis szaporítóanyag az eredetét tekintve őshonos vagy bennszülött, nem őshonos vagy nem bennszülött, vagy ismeretlen;i)vetőmagok esetében a beérés éve, a tisztaság, a tiszta mag csírázási százaléka, 1 000 tiszta mag tömege, a csíraképes magok kilogrammonkénti darabszáma és a vetőmagvizsgáló állomás neve; [Mód. 65]j)a magoncok vagy dugványok ültetési anyagának kora és fajtája, akár szabad gyökerű, akár földlabdás vagy konténeres;k)a „vizsgált” kategória esetében:i.géntechnológiával módosított-e;ii.NGT növény-e.;ka) adott esetben az erdészeti szaporítóanyagokra bejegyzett szellemitulajdon-jogok. [Mód. 135](2)E cikk (1) bekezdésének és az 5. cikk (1) bekezdése c) pontjának sérelme nélkül a tagállamok elkülönítve tartják azt az erdészeti szaporítóanyagot, amely későbbi vegetatív szaporítás tárgyát képezi, és ekként azonosítják azt. Az ilyen erdészeti szaporítóanyagot egyetlen engedélyezési egységből kell begyűjteni a „kiválasztott”, „kiemelt” és „vizsgált” kategóriában. Ilyen esetekben az előállított erdészeti szaporítóanyag kategóriája megegyezik az eredeti erdészeti szaporítóanyag kategóriájával.(3)Az (1) bekezdés sérelme nélkül az erdészeti szaporítóanyag keverésére adott esetben a következő feltételek vonatkoznak:a)a „származásazonosított” vagy „kiválasztott” kategóriában a keverés az ugyanazon származási régión belüli két vagy több engedélyezési egységből származó erdészeti szaporítóanyagra vonatkozik;b)a „származásazonosított” kategóriába tartozó erdészeti szaporítóanyag egyetlen származási régión belüli, magforrásokból és állományokból való keverése esetén az új kombinált tételt „magforrásból származó erdészeti szaporítóanyag”-nak kell minősíteni;c)a nem őshonos vagy nem bennszülött bázis szaporítóanyagból származó erdészeti szaporítóanyag és az ismeretlen eredetű bázis szaporítóanyagból származó erdészeti szaporítóanyag keverése esetén az új kombinált tételt „ismeretlen eredetű”-nek kell minősíteni;d)az egyetlen engedélyezési egységből származó, különböző években megérett erdészeti szaporítóanyag keverése esetén fel kell jegyezni a tényleges érési évet és az egyes évekből származó erdészeti szaporítóanyag arányát.Az első albekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti keverés esetén a származási régió azonosító kódja helyettesítheti az (1) bekezdés f) pontjában szereplő nyilvántartási hivatkozást.

16. cikkHatósági címke(1)Az illetékes hatóság vagy az illetékes hatóság felügyelete alatt álló vállalkozó az erdészeti szaporítóanyag minden tételére hatósági címkét állít ki, amely tanúsítja, hogy az az erdészeti szaporítóanyag megfelel az 5. cikkben említett követelményeknekcikknek. [Mód. 66](1a) A hatósági címkét a következők nyomtatják ki:a) az illetékes hatóság, amennyiben erre megkéri a vállalkozó; vagyb) a vállalkozó az illetékes hatóság hatósági felügyelete mellett. [Mód. 67](2)Az illetékes hatóságok engedélyezik a vállalkozó számára a hatósági címke kinyomtatását, miután az illetékes hatóság tanúsította, hogy az erdészeti szaporítóanyag megfelel az 5. cikkben említett követelményeknek. A vállalkozó akkor jogosult ea hatósági címkét kiállítani és/vagy kinyomtatni, ha az illetékes hatóság ellenőrzés útján megállapította, hogy a vállalkozó rendelkezik a hatósági címke nyomtatásához szükségesmegfelelő szakértelemmel, infrastruktúrával és erőforrásokkal. [Mód. 68](3)Az illetékes hatóság rendszeresen ellenőrzi, hogy a vállalkozó megfelel-e a (2) bekezdésben említett követelményeknek.Amennyiben az illetékes hatóság a (2) bekezdésben említett engedély megadását követően megállapítja, hogy egy vállalkozó nem teljesíti az említett bekezdésben előírt követelményeket, haladéktalanul visszavonja vagy adott esetben módosítja az engedélyt.(4)A 15. cikk (1) bekezdésében előírt információkon kívül a hatósági címke vagy a szállító által kiállított, az említett cikkben előírt információkat tartalmazó egyéb dokumentum a következő információk mindegyikét tartalmazza: [Mód. 69]a)a 14. cikknek megfelelően kiadott alap származási igazolvány száma vagy a 14. cikk (3) bekezdésének megfelelően rendelkezésre álló, a keveréket azonosító egyéb dokumentumra való hivatkozás;b)a vállalkozó neveszállító vállalkozók neve, beleértve címüket és nyilvántartási számukat, valamint a címzettek neve, beleértve címüket is; [Mód. 70]c)a rendelkezésre bocsátott mennyiség;d)a „vizsgált” kategóriába tartozó olyan erdészeti szaporítóanyagok esetében, amelyek bázis szaporítóanyagát a 4. cikk szerint engedélyezték, az „ideiglenesen engedélyezett” kifejezés;e)annak megjelölése, hogy vegetatív módon szaporították-e az erdészeti szaporítóanyagot;ea) QR-kód az erdészeti szaporítóanyag gondozására, tárolására és ültetésére vonatkozó utasításokkal. [Mód. 71](5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az alábbi elemeket a hatósági címkével kapcsolatban:a)a hatósági címke tartalma;b)magok és kis mennyiségű magok esetében további információk;c)az erdészeti szaporítóanyagok meghatározott kategóriáira vagy egyéb típusaira vonatkozó címke színe; [Mód. 72]d)adott nemzetségek vagy fajok esetében további információk.;da) annak feltüntetése, hogy az anyagot a 2001/18/EK irányelv szerinti géntechnológiai módosítással állították-e elő. [Mód. 136]Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 27. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.(5a) Ha a vállalkozó az erdészeti szaporítóanyagok bármely kategóriája tekintetében színes címkét vagy dokumentumot használ, a szállítói címke vagy dokumentum színének meg kell felelnie a VI. mellékletben feltüntetett színnek. [Mód. 73](6)A hatósági címke elektronikus formában is kiállítható (a továbbiakban: elektronikus hatósági címke).A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az elektronikus hatósági címkék kiállítása esetén alkalmazandó technikai rendelkezéseket annak biztosítása érdekében, hogy az elektronikus hatósági címkék megfeleljenek az e cikkben foglalt rendelkezéseknek, és hogy ez a kiállítási mód megfelelő, hiteles és hatékony legyen. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 27. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.(7)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően e cikk kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek az alábbiakra vonatkozó szabályokat tartalmaznak:a)a vállalkozók és az illetékes hatóságok által a hatósági címke kiállítása érdekében tett valamennyi intézkedés digitális nyilvántartása;b)a tagállamokat és a Bizottságot összekötő központi platform létrehozása, amelynek célja, hogy megkönnyítse az említett nyilvántartások feldolgozását, az azokhoz való hozzáférést és azok felhasználását.

17. cikkVetőmagok csomagolásaVetőmagok csak olyan zárt csomagolásban forgalmazhatók, amely a felbontást követően használhatatlanná válik. Az erdészeti szaporítóanyagok megromlásának megelőzése érdekében a lezárt csomagolás csomagolását az adott erdészeti szaporítóanyag igényeihez lehet igazítani. [Mód. 74]

V. FEJEZETA 4. CIKKTŐL VALÓ ELTÉRÉSEK

18. cikkEltérés az engedélyezési kötelezettségtől az erdők genetikai erőforrásainak megőrzésére szánt bázis szaporítóanyagok esetében(1)A 4. cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve az erdők genetikai erőforrásainak megőrzésére szánt bázis szaporítóanyagok nemzeti nyilvántartásba történő bejegyzéséhez nem szükséges az illetékes hatóságok engedélye.(2)Az erdők genetikai erőforrásainak megőrzése céljából bázis szaporítóanyagot nyilvántartásba vetető vállalkozók bejelentik az adott bázis szaporítóanyagot az érintett tagállam illetékes hatóságának.(3)Az (1) bekezdésben említett bázis szaporítóanyagokat a FOREMATIS formátumának megfelelően kell bejelenteni az illetékes hatóságoknak.A bázis szaporítóanyag bejelentése a bejelentési egységre való hivatkozással történik.Minden bejelentési egységet a nemzeti nyilvántartásban szereplő egyedi nyilvántartási hivatkozás azonosít.A bejelentés a következő12. cikk (3) bekezdésében említett adatokat tartalmazza:.a)botanikai név;b)kategória;c)bázis szaporítóanyag;d)a származási régió nyilvántartási hivatkozása vagy adott esetben annak összefoglalója, vagy azonosító kódja;e)elhelyezkedés: rövid név – adott esetben – és a származási régió, valamint a szélességi, hosszúsági és magassági kiterjedés;f)terület: az egy vagy több magforrás vagy állomány mérete;g)eredet: annak feltüntetése, hogy a bázis szaporítóanyag őshonos/bennszülött, nem őshonos/nem bennszülött, vagy eredete ismeretlen. Nem őshonos/nem bennszülött bázis szaporítóanyag esetén az eredet feltüntetése, ha ismert;h)cél: a genetikai erőforrások megőrzése és fenntartható használata. [Mód. 75](4)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja a bejelentés követelményeire és tartalmára vonatkozó egyedi feltételeket. Ezeknek a végrehajtási jogi aktusoknak figyelembe kell venniük a vonatkozó nemzetközi szabványok alakulását, és a 27. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni őket.

19. cikkA „származásazonosított” kategóriába tartozó erdészeti szaporítóanyagok előállítására szánt bázis szaporítóanyagok vállalkozók általi engedélyezéseA 4. cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve a tagállamok engedélyezhetik a vállalkozók számára, hogy bizonyos fajok esetében engedélyezzék a „származásazonosított” kategóriába tartozó erdészeti szaporítóanyagok előállítására szánt bázis szaporítóanyagokat, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:a)a bázis szaporítóanyag származási régiója szélsőséges időjárási viszonyoknak van kitéve; valamintb)ezek az időjárási körülmények hatással vannak a bázis szaporítóanyag reproduktív ciklusára, és csökkentik az adott bázis szaporítóanyagból származó erdészeti szaporítóanyagok betakarításának gyakoriságát.Az ilyen engedélyeket a Bizottságnak jóvá kell hagyniaengedélyekről tájékoztatják a Bizottságot. [Mód. 76]

20. cikkA „vizsgált” kategóriába tartozó erdészeti szaporítóanyagok előállítására szánt bázis szaporítóanyagok ideiglenes engedélyezéseA 4. cikk (2) bekezdésétől eltérve a tagállamok területük egészén vagy egy részén legfeljebb 10 éves időtartamra engedélyezhetik a „vizsgált” kategóriába tartozó erdészeti szaporítóanyagok előállítására szánt bázis szaporítóanyagokat, amennyiben az V. mellékletben említett genetikai értékelés vagy összehasonlító vizsgálatok előzetes eredményei alapján feltételezhető, hogy a vizsgálatok befejezését követően e bázis szaporítóanyagok megfelelnek az e rendelet szerinti engedélyezési követelményeknek.

21. cikkÁtmeneti ellátási nehézségek(1)Az egy vagy több tagállamban az erdészeti szaporítóanyagokkal való általános ellátásban felmerülő átmeneti nehézségek leküzdése érdekében a Bizottság legalább egy érintett tagállam kérésére végrehajtási jogi aktus útján ideiglenesen engedélyezheti a tagállamoknak, hogy forgalmazás céljából engedélyezzék egy vagy több faj esetében a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározottaknál kevésbé szigorú követelményeknek megfelelő bázis szaporítóanyagokból származó erdészeti szaporítóanyagokat.(2)Amennyiben a Bizottság az (1) bekezdéssel összhangban jár el, a 16. cikk (1) bekezdése szerint kiállított hatósági címkén fel kell tüntetni, hogy az érintett erdészeti szaporítóanyag olyan bázis szaporítóanyagból származik, amely a 4. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározottaknál kevésbé szigorú követelményeknek felel meg.(3)Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktust a 27. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

22. cikkIdeiglenes kísérletek az e rendeletben meghatározott rendelkezések jobb alternatíváinak azonosítására(1)Az 1., 4. és 5. cikktől eltérve a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján ideiglenes kísérletek megszervezéséről határozhat annak érdekében, hogy jobb alternatívákat keressenek az e rendeletben foglalt rendelkezésekhez képest a rendelet hatálya alá tartozó fajok vagy mesterséges hibridek, valamint a bázis szaporítóanyagok engedélyezésére, illetve az erdészeti szaporítóanyagok előállítására és forgalmazására vonatkozó követelmények tekintetében.Ezek a kísérletek olyan műszaki vagy tudományos vizsgálatok formáját ölthetik, amelyek az e rendelet 1., 4. és 5. cikkében meghatározottakhoz képest új követelmények megvalósíthatóságát és megfelelőségét vizsgálják.(2)Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 27. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni, és azok az alábbi egy vagy több elemet határozzák meg:a)az érintett fajok vagy mesterséges hibridek;b)a kísérletek feltételei fajonként vagy mesterséges hibridenként;c)a kísérlet időtartama;d)a részt vevő tagállamok nyomonkövetési és jelentéstételi kötelezettségei.E jogi aktusok figyelembe veszik az alábbiak alakulását:a)a bázis szaporítóanyag eredetének meghatározására szolgáló módszerek, beleértve a biomolekuláris technikák alkalmazását;b)az erdők genetikai erőforrásainak megőrzésére és fenntartható használatára vonatkozó módszerek, figyelembe véve az alkalmazandó nemzetközi szabványokat;c)a szaporítás és az előállítás módszerei, beleértve az innovatív termelési folyamatok alkalmazását;d)a bázis szaporítóanyagok összetevői keresztezésének megtervezésére szolgáló módszerek;e)a bázis szaporítóanyag és az erdészeti szaporítóanyag jellemzőinek értékelésére szolgáló módszerek;f)az érintett erdészeti szaporítóanyag ellenőrzésének módszerei.E jogi aktusoknak igazodniuk kell az érintett erdészeti szaporítóanyag előállításához használt technikák fejlődéséhez, és a tagállamok által végzett összehasonlító vizsgálatokon, illetve vizsgálatokon kell alapulniuk.(3)A Bizottság felülvizsgálja e kísérletek eredményét, és összefoglaló jelentést készít róla, szükség esetén jelezve az 1., 4. vagy 5. cikk módosításának szükségességét.

23. cikkSzigorúbb követelmények elfogadásának engedélyezése(1)A 4. cikktől eltérve a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján engedélyezheti a tagállamok számára, hogy a bázis szaporítóanyagok engedélyezésére és az erdészeti szaporítóanyagok előállítására vonatkozó követelmények tekintetében az érintett tagállam területének egészén vagy egy részén az említett cikkben említetteknél szigorúbb előállítási követelményeket fogadjanak el, amennyiben azok nem tiltják, akadályozzák vagy korlátozzák az erdészeti szaporítóanyagok szabad mozgását, összhangban e rendelettel. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 27. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. [Mód. 77](2)Az (1) bekezdésben említett engedélyezés céljából a tagállamok kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz, amely tartalmazza a következőket:a)a javasolt követelményeket tartalmazó rendelkezések tervezete;b)az ilyen követelmények szükségességének és arányosságának indokolása.(3)Az (1) bekezdésben említett engedély csak a következő feltételek együttes teljesülése esetén adható meg:a)a kért intézkedések biztosítják legalább az alábbiak egyikét:i.az érintett erdészeti szaporítóanyag minőségének javulása;ii.a környezet védelme: az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás vagy, a biológiai sokféleség védelméhez ésnövelése vagy az erdei ökoszisztémák helyreállításához való hozzájáruláshelyreállítása és működésük támogatása; [Mód. 78]b)a kért intézkedések szükségesek és arányosak az a) pont szerinti célkitűzésükkel; valamintc)az érintett tagállam sajátos éghajlati és ökológiai viszonyai indokolják az intézkedéseket.(4)Amennyiben a tagállamok az 1999/105/EK irányelv 7. cikke alapján további vagy szigorúbb követelményeket fogadtak el, az érintett tagállamok […] [az e rendelet alkalmazásának kezdőnapját egy évvel követő nap]-ig felülvizsgálják ezeket az intézkedéseket, és hatályon kívül helyezik vagy módosítják őket annak érdekében, hogy megfeleljenek e rendeletnek.Ezekről az intézkedésekről tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

VI. FEJEZETAZ ERDÉSZETI SZAPORÍTÓANYAGOK BEHOZATALA

24. cikkUniós egyenértékűségen alapuló behozatal(1)Az erdészeti szaporítóanyagok harmadik országokból történő uniós behozatalára csak akkor kerülhet sor, ha a (2) bekezdésnek megfelelően megállapítást nyer, hogy megfelelnek az EU-ban előállított és forgalmazott erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó követelményekkel egyenértékű követelményeknek. Az egyenértékűség értékelésének és megállapításának az azonosítási és minőségi előírások, valamint az erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó egyéb követelmények részletes vizsgálatán kell alapulnia. [Mód. 79](2)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján határozhat arról, hogy a harmadik országokban előállított, adott nemzetségekhez, fajokhoz vagy kategóriákba tartozó erdészeti szaporítóanyagok megfelelnek-e az Unióban előállított és forgalmazott erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó követelményekkel egyenértékű követelményeknek a következők alapján:a)az érintett harmadik ország által szolgáltatott információk és adatok alapos vizsgálata; valamintb)a Bizottság által az érintett harmadik országban végzett ellenőrzés – amennyiben a Bizottság az ellenőrzést szükségesnek ítélte – kielégítő eredménye;c)az érintett harmadik ország alkalmazza az OECD nemzetközi kereskedelemben mozgó erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó minősítési rendszerét.Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 27. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.(3)Az (1) bekezdésben említett határozatok elfogadásakor a Bizottság megvizsgálja, hogy az érintett harmadik országban a bázis szaporítóanyagok engedélyezésére és nyilvántartására, valamint az azokból származó erdészeti szaporítóanyagok későbbi előállítására alkalmazott rendszerek ugyanazokat a garanciákat nyújtják-e, mint amelyeket a 4., 5. és adott esetben a 11. cikk a „származásazonosított”, a „kiválasztott”, a „kiemelt” és a „vizsgált” kategória esetében előír.

25. cikkAz importált erdészeti szaporítóanyagok bejelentése és igazolványai(1)Az Unióba erdészeti szaporítóanyagot importáló vállalkozók az (EU) 2017/625 rendelet 131. cikkében említett hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerén (IMSOC) keresztül előzetesen tájékoztatják az érintett illetékes hatóságot a behozatalról.(2)Az importált erdészeti szaporítóanyaghoz csatolni kell a következők mindegyikét:a)a származási harmadik ország által kiállított alap származási igazolvány vagy más hatósági bizonyítvány;b)hatósági címke; valamintc)az adott harmadik országbeli vállalkozó által rendelkezésre bocsátott, az erdészeti szaporítóanyag adatait tartalmazó nyilvántartások.;ca) az importáló tagállam illetékes hatósága által kiállított új alap származási igazolvány, amely a behozatalt követően az a) pontban említett alap származási igazolvány vagy hatósági bizonyítvány helyébe lép, vagy az új igazolvány meglétét tanúsító bizonyítvány. [Mód. 80](3)Az (1) bekezdésben említett behozatalt követően az érintett tagállam illetékes hatósága:a)a (2) bekezdés a) pontjában említett alap származási igazolványt vagy hatósági bizonyítványt az érintett tagállamban kiállított új alap származási igazolványra cseréli; valamintb)a (2) bekezdés b) pontjában említett hatósági címkét az érintett tagállamban kiállított új hatósági címkére cseréli.

VII. FEJEZETELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

26. cikkA felhatalmazás gyakorlása(1)A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.(2)A Bizottságnak a 2. cikk (2) bekezdésében, a 4. cikk (2) és (6) bekezdésében, az 5. cikk (3) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében, a 8. cikk (1) bekezdésében, a 14. cikk (6) bekezdésében és a 16. cikk (7) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól […] [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb 9 hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb 3 hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (2) bekezdésében, a 4. cikk (2) és (6) bekezdésében, az 5. cikk (3) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében, a 8. cikk (1) bekezdésében, a 14. cikk (6) bekezdésében és a 16. cikk (7) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti a benne meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását megelőzően a Bizottság konzultál a tagállamok által kijelölt szakértőkkel a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban meghatározott alapelvekkel összhangban.(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. A tagállamok által kijelölt szakértők bevonása révén a nemzeti szakértelem és nézőpontok széles skálája áll rendelkezésre, ami hozzájárul a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kapcsolatos megalapozott és kiegyensúlyozott döntéshozatalhoz. [Mód. 81](6)A 2. cikk (2) bekezdése, a 4. cikk (2) és (6) bekezdése, az 5. cikk (3) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (1) bekezdése, a 14. cikk (6) bekezdése és a 16. cikk (7) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam 2 hónappal meghosszabbodik.

27. cikkBizottsági eljárás(1)A Bizottság munkáját a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletAz Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.). 58. cikkének (1) bekezdésével létrehozott Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendeletAz Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.). értelmében vett bizottságnak minősül.(2)Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.Ha a bizottságnak írásbeli eljárás keretében kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül kell lezárni, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül a bizottság elnöke így határoz, vagy ha a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.(3)Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 8. cikkének az említett rendelet 5. cikkével együtt értelmezett rendelkezéseit kell alkalmazni.

VIII. FEJEZETJelentéstétel, szankciók, valamint az (EU) 2016/2031 és az (EU) 2017/625 rendelet módosításai

28. cikkJelentéstételA tagállamok […] [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az e rendelet alkalmazásának kezdőnapját 5 évvel követő napot]-ig, majd azt követően ötévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a következőkről:a)a minősítettaz alap származási igazolvánnyal ellátott erdészeti szaporítóanyagok éves mennyisége; [Mód. 82]b)az erdészeti szaporítóanyagokat érintő ellátási nehézségekre való felkészülés érdekében a tagállamok által elfogadott nemzeti készenléti tervek száma és az e készenléti tervek aktiválásához szükséges idő és erőforrások; [Mód. 83]c)azoknak a honlapoknak és/vagy nemzeti ültetési útmutatóknak a száma, amelyek információkat tartalmaznak arról, hol érdemes leginkább elültetni az erdészeti szaporítóanyagot;d)a harmadik országokból uniós egyenértékűség alapján behozott erdészeti szaporítóanyagok mennyisége nemzetségenként és fajonként;e)a 29. cikk alapján alkalmazott szankciók.A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja az e cikk (1) bekezdésében említett jelentésekre vonatkozó technikai előírásokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 27. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

29. cikkSzankciók(1)A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést azok végrehajtására. A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot ezekről a szabályokról és intézkedésekről, valamint az ezeket érintő minden későbbi módosításról.(2)A tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet csalárd vagy félrevezető gyakorlatok alkalmazásával elkövetett megsértése esetén alkalmazandó pénzügyi szankciók a nemzeti joggal összhangban vagy tükrözzék legalább a vállalkozó gazdasági hasznának mértékét, vagy adott esetben a vállalkozó forgalmának bizonyos százalékában állapítsák meg azokat.

30. cikkAz (EU) 2016/2031 rendelet módosításaAz (EU) 2016/2031 rendelet a következőképpen módosul:1.A 37. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján adott esetben intézkedéseket ír elő az uniós vizsgálatköteles nemzárlati károsítók egyes, ültetésre szánt növényeken való megjelenésének az e rendelet 36. cikkének f) pontjában említett megelőzése céljából. Ezen intézkedések adott esetben e növényeknek az Unióba való behozatalára és az Unión belüli szállítására is vonatkoznak.”

2.A 83. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az (EU) …/… rendeletben*+ említett, a »származásazonosított«, »kiválasztott«, »kiemelt« vagy »vizsgált« kategóriába tartozó, előállított vagy forgalmazott, ültetésre szánt növények esetében a növényútlevelet – külön formában – fel kell tüntetni az említett rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően előállított hatósági címkén.

Amennyiben ez a bekezdés alkalmazandó,a)az Unió területén belüli szállításhoz kiállított növényútlevél az e rendelet VII. mellékletének E. és F. részében meghatározott elemeket tartalmazza;b)a védett zónákba történő behozatalhoz és azokon belüli szállításhoz kiállított növényútlevél az e rendelet VII. mellékletének H. részében meghatározott elemeket tartalmazza.

______________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete […] […] (HL […]., […]., […] o.).

+ Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a szövegbe e rendelet számát és az intézményeket, és illesszék be a lábjegyzetbe e rendelet számát, dátumát, címét és HL-hivatkozását.”

3.A VII. melléklet e rendelet VII. mellékletének megfelelően módosul.

31. cikkAz (EU) 2017/625 rendelet módosításaAz (EU) 2017/625 rendelet a következőképpen módosul:1.Az 1. cikk (2) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„l) erdészeti szaporítóanyagok előállítása és forgalmazása.”

2.A 3. cikk a következő ponttal egészül ki:

„52. »erdészeti szaporítóanyag«: az (EU) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet*+ 3. cikkének 1. pontjában meghatározott anyag.

______________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete […] […] (HL […]., […]., […] o.).

+ Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a szövegbe e rendelet számát és az intézményeket, és illesszék be a lábjegyzetbe e rendelet számát, dátumát, címét és HL-hivatkozását.”

3.A szöveg a 22a. cikk után a következő cikkel egészül ki:

„22b. cikk

Az illetékes hatóságok által az erdészeti szaporítóanyagokhoz kapcsolódóan végzett hatósági ellenőrzésekre és az e hatóságok által hozott intézkedésekre vonatkozó különös szabályok

(1)Az 1. cikk (2) bekezdésének l) pontjában említett szabályoknak való megfelelés ellenőrzésére irányuló hatósági ellenőrzések magukban foglalják az erdészeti szaporítóanyagok előállítására és forgalmazására, valamint az említett szabályok hatálya alá tartozó vállalkozókra vonatkozó hatósági ellenőrzéseket.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 144. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, és ezáltal meghatározza egyrészt az 1. cikk (2) bekezdésének l) pontjában említett, a szóban forgó árukra alkalmazandó uniós szabályoknak való megfelelés vizsgálatát célzó, az erdészeti szaporítóanyagokat érintő hatósági ellenőrzések elvégzésére, másrészt pedig az említett hatósági ellenőrzések elvégzését követően az illetékes hatóságok által hozott intézkedésekre vonatkozó szabályokat.

Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szabályokat határoznak meg az alábbiakra vonatkozóan:a)az 1. cikk (2) bekezdésének l) pontjában említett szabályok hatálya alá tartozó egyes erdészeti szaporítóanyagok Unión belüli előállítására és forgalmazására vonatkozó ilyen hatósági ellenőrzéseket érintő egyedi követelmények a meghatározott eredetű vagy származású erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó uniós szabályoknak való meg nem felelés kezelése érdekében;b)az 1. cikk (2) bekezdésének l) pontjában említett szabályok hatálya alá tartozó egyes erdészeti szaporítóanyagok előállításával kapcsolatban a vállalkozók tevékenységét érintő ilyen hatósági ellenőrzésekre vonatkozó egyedi követelmények a meghatározott eredetű vagy származású erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó uniós szabályoknak való meg nem felelés kezelése érdekében; valamintc)azok az esetek, amikor egyes konkrét meg nem felelésekhez kapcsolódóan az illetékes hatóságoknak meg kell hozniuk a 137. cikk (2) bekezdésében és a 138. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több intézkedést.

(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján egységes gyakorlati rendelkezésekre vonatkozó szabályokat határoz meg a növényi szaporítóanyagokon az 1. cikk (2) bekezdésének l) pontjában említett és az ilyen termékekre alkalmazandó uniós szabályoknak való megfelelés vizsgálata céljából végzett hatósági ellenőrzésekre, valamint az ilyen hatósági ellenőrzéseket követően az illetékes hatóságok által hozott intézkedésekre vonatkozóan az alábbiak tekintetében:a)az ilyen hatósági ellenőrzések egységes minimális gyakorisága, amennyiben egyes meghatározott eredetű vagy származású erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó szabályoknak való meg nem feleléshez kapcsolódóan felismert egységes kockázatok kezeléséhez szükség van a hatósági ellenőrzések minimális szintjére;b)az (EU) …/… rendelet*+ 16. cikkének (1) bekezdésével összhangban hatósági felügyelet mellett hatósági címkék kibocsátására jogosult vállalkozók esetében az illetékes hatóságok által végzett hatósági ellenőrzések gyakorisága.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 145. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

______________________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) …/… rendelete […] […] (HL […]., […]., […] o.).

+ Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a szövegbe e rendelet számát és az intézményeket, és illesszék be a lábjegyzetbe e rendelet számát, dátumát, címét és HL-hivatkozását.”

IX. FEJEZETZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. cikkAz 1999/105/EK irányelv hatályon kívül helyezéseAz 1999/105/EK irányelv hatályát veszti.A hatályon kívül helyezett jogi aktusra történő hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a VIII. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

33. cikkHatálybalépés és alkalmazásEz a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.E rendelet … [az e rendelet hatálybalépését 3 évvel követő nap]-tól/-től alkalmazandó.Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ..., -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

A FAFAJOK ÉS MESTERSÉGES HIBRIDEK JEGYZÉKE

Abies alba Mill.
Picea abies Karst.
Abies bornmulleriana
Picea sitchensis Carr.
Abies cephalonica Loud.
Pinus brutia Ten.
Abies grandis Lindl.
Pinus canariensis C. Smith
Abies pinsapo Boiss.
Pinus cembra L.
Acer campestre
Pinus contorta Loud
Acer platanoides L.
Pinus halepensis Mill.
Acer pseudoplatanus L.
Pinus leucodermis Antoine
Alnus cordata - Juglans regia
Pinus nigra Arnold
Alnus glutinosa Gaertn.
Pinus pinaster Ait.
Alnus incana Moench.
Pinus pinea L.
Betula pendula Roth.
Pinus radiata D. Don
Betula pubescens Ehrh.
Pinus sylvestris L.
Carpinus betulus L.
Pinus taeda
Castanea sativa Mill.
Populus nigra
Cedrus atlantica Carr.
Populus spp. és e fajok mesterséges hibridjei
Cedrus libani A. Richard
Populus tremula
Eucalyptus globulus
Prunus avium L.
Eucalyptus gunnii
Pseudotsuga menziesii Franco
Eucalyptus hybride gunnii x dalrympleana
Quercus cerris L.
Eucalyptus nitens
Quercus ilex L.
Fagus sylvatica L.
Quercus petraea Liebl.
Fraxinus angustifolia Vahl.
Quercus pubescens Willd.
Fraxinus excelsior L.
Quercus robur L.
Juglans major x regia
Quercus rubra L.
Juglans nigra
Quercus suber L.
Juglans nigra x regia
Robinia pseudoacacia L.
Larix decidua Mill.
Sorbus domestica
Larix x eurolepis Henry
Sorbus torminalis
Larix kaempferi Carr.
Tilia cordata Mill.
Larix sibirica Ledeb.
Tilia platyphyllos Scop.
Malus sylvestris
[Mód. 84]

II. MELLÉKLET

A „SZÁRMAZÁSAZONOSÍTOTT” KATEGÓRIÁBA TARTOZÓ ERDÉSZETI SZAPORÍTÓANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT BÁZIS SZAPORÍTÓANYAGOK ENGEDÉLYEZÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A.Általános követelmények:

A magforrásnak vagy állománynak meg kell felelnie az illetékes hatóságok által meghatározott szempontoknak.

B.Egyedi követelmények:

1.A bázis szaporítóanyag típusa

A bázis szaporítóanyag egyetlen származási régión belül elhelyezkedő magforrás vagy állomány.

2.A populáció hatékony mérete

A magforrás vagy állomány egy vagy több facsoportból (állományok) vagy egyetlen állományból áll. Ezeknek a magforrásként vagy állományként szolgáló fáknak jól elszórtan kell elhelyezkedniük, és elegendően nagy számúnak kell lenniük ahhoz, hogy megőrizzék a genetikai sokféleséget, és biztosítsák a megfelelő keresztbeporzást az említett magforrásokban vagy állományokban található fák között. [Mód. 85]

3.Eredet és származási régió

a)Az alap származási igazolványban fel kell tüntetni azt a származási régiót, helyszínt, valamint szélességi, hosszúsági és magassági kiterjedést, ahol az erdészeti szaporítóanyagot gyűjtötték.

b)A vállalkozó történelmi bizonyítékokkal (bibliográfia, az illetékes hatóságok, a kutatóintézetek vagy más szervezetek által őrzött dokumentáció) vagy más megfelelő eszközökkel (eredetvizsgálat), beleértve a nemzetközileg elismert biomolekuláris technikákat, meghatározza, hogy a bázis szaporítóanyag az eredete szerint:

i.őshonos;

ii.nem őshonos;

iii.bennszülött;

iv.nem bennszülött;

v.ismeretlen.

Nem őshonos vagy nem bennszülött bázis szaporítóanyag esetében be kell jelenteni az eredetet, amennyiben ismert.

Az illetékes hatóság ellenőrzi a vállalkozó által benyújtott információkat.

4.Fenntarthatósági jellemzők

a)A fáknak jól kell alkalmazkodniuk az éghajlati és ökológiai viszonyokhoz, beleértve a származási régióban uralkodó biotikus és abiotikus tényezőket, valamint a szélsőségesebb biotikus és abiotikus tényezőkhöz való helyi alkalmazkodást mutató marginális populációkat is. [Mód. 86]

b)A fáknak gyakorlatilag mentesnek kell lenniük a minőséget hátrányosan befolyásoló károsítóktól és azok tüneteitől. [Mód. 87]

III. MELLÉKLET

A „KIVÁLASZTOTT” KATEGÓRIÁBA TARTOZÓ ERDÉSZETI SZAPORÍTÓANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT BÁZIS SZAPORÍTÓANYAGOK ENGEDÉLYEZÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A.Általános követelmények:

Az illetékes hatóságnak értékelnie kell az állományt azon konkrét cél tekintetében, amelyre az erdészeti szaporítóanyagot használni fogják, és e céltól függően kellő hangsúlyt kell fektetnie a B. szakaszban meghatározott követelményekre. Az illetékes hatóság az erdészeti szaporítóanyag használatára vonatkozó konkrét cél alapján meghatározza a szelektálás szempontjait. Ezt a célt fel kell tüntetni az érintett tagállam nemzeti nyilvántartásában.

B.Egyedi követelmények:

1.Eredet: Történelmi bizonyítékokkal (bibliográfia, az illetékes hatóságok, a kutatóintézetek vagy más szervezetek által őrzött dokumentáció) vagy más megfelelő eszközökkel (eredetvizsgálat), beleértve a nemzetközileg elismert biomolekuláris technikákat, meg kell határozni, hogy az állomány őshonos/bennszülött, nem őshonos/nem bennszülött vagy ismeretlen eredetű-e. Nem őshonos vagy nem bennszülött bázis szaporítóanyag esetében be kell jelenteni az eredetet, amennyiben ismert.

2.Izoláció: Az állománynak elegendő távolságra kell elhelyezkednie ugyanazon vagy a rokon faj rossz minőségű állományaitól vagy olyan rokon fajok állományaitól, amelyek hibridet alkothatnak a kérdéses fajjal. Különös figyelmet kell fordítani erre a követelményre, ha az őshonos/bennszülött állományokat körülvevő állományok nem őshonosak/nem bennszülöttek vagy ismeretlen eredetűek. [Mód. 88]

3.A populáció hatékony mérete: A genetikai sokféleség fenntartása és a megfelelő keresztbeporzás biztosítása érdekében az állományoknak egy vagy több facsoportból kell állniuk. E fáknak egy adott területen jól elszórtan kell elhelyezkedniük, és elegendően nagy számúnak kell lenniük ahhoz, hogy megőrizzék a genetikai sokféleséget, elkerüljék a beltenyésztés kedvezőtlen hatásait, és biztosítsák a fák közötti megfelelő keresztbeporzást.

4.Kor és fejlettség: Az állományoknak olyan korú vagy fejlettségi fokozatú fákból kell állniuk, hogy a szelekcióra vonatkozó szempont egyértelműen elbírálható legyen.

5.Egységesség: Az állományoknak a morfológiai tulajdonságaikat tekintve normális mértékű egyedi változatosságot kell mutatniuk. Szükség szerint a rosszabb minőségű fákat el kell távolítani.

6.Fenntarthatósági jellemzők:

a)Az állományoknak jól kell alkalmazkodniuk az éghajlati és ökológiai viszonyokhoz, beleértve a származási régióban uralkodó biotikus és abiotikus tényezőket.

b)A fáknak gyakorlatilag mentesnek kell lenniük a minőséget hátrányosan befolyásoló károsítóktól és tüneteiktől, és rezisztensnek kell lenniük az időjárásra és a növekedési helyükön fennállóhelyükre jellemző kedvezőtlen feltételekkel szemben. [Mód. 89]

7.Fahozam: A szelektált állományok engedélyezéséhez a fahozamnak normális esetben a hasonló ökológiai és gazdálkodási feltételek mellett elfogadott átlag felettinek kell lennie.

8.Faminőség: Számításba kell venni a fa minőségét. A fa minősége alapvető szempont, ha az erdészeti szaporítóanyagot az erdészeti ágazatban fogják felhasználni fa, bútor vagy cellulóz előállítására. Ebben az esetben az illetékes hatóságnak nagyobb súlyt kell tulajdonítania ennek a szempontnak.

9.Alaki vagy növekedési tulajdonságok: Az állományok fáinak kiemelten jó morfológiai tulajdonságokat kell mutatniuk, különös tekintettel a törzsek egyenességére, hengerességére, a kedvező ágasodásra, az ágak kis méretére és a megfelelő természetes ritkulására. Ezen túlmenően a villás és a spirális erezetet mutató fák arányának alacsonynak kell lennie.

IV. MELLÉKLET

A „KIEMELT” KATEGÓRIÁBA TARTOZÓ ERDÉSZETI SZAPORÍTÓANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT BÁZIS SZAPORÍTÓANYAGOK ENGEDÉLYEZÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1.Magtermesztő ültetvények

a)Az illetékes hatóságnak engedélyeznie kell és be kell jegyeztetnie a keresztezési terv típusát és célját, az összetevő klónok vagy családok keresztezési tervét, a területi elrendezést, az összetevő klónokat vagy családokat, az izolációt, a helyszínt, valamint ezek bármely változását.

b)A vállalkozónak a kiemelkedő jellemzők alapján szelektálnia kell Az összetevő klónokat vagy családokat kiemelkedő jellemzőik alapján kell szelektálni, és kellően figyelembe kell vennievenni a III. melléklet B. szakaszának 4. és 6–9. pontjában meghatározott követelményeket, tekintettel arra a konkrét célra, amelyre az így kapott erdészeti szaporítóanyagot használni fogják. [Mód. 90]

c)Az összetevő klónokat vagy családokat az illetékes hatóság által engedélyezett terv szerint telepítik vagy telepítették oly módon, hogy valamennyi összetevő azonosítható legyen.

d)A magtermesztő ültetvényeken végzett gyérítést az ilyen gyérítésekre használt szelekciós szempontokkal együtt kell leírni és bejegyeztetni az illetékes hatósággal.

e)A vállalkozónak A magtermesztő ültetvényeket úgy kell kezelniekezelni és a magokat oly módon kell betakarítaniabetakarítani, hogy az ültetvények létesítésének célját elérjék. A mesterséges hibridek előállítására szánt magtermesztő ültetvények esetében ellenőrző teszttel kell meghatározni a hibridek százalékos arányát az erdészeti szaporítóanyagban. [Mód. 91]

2.Testvérvonal(ak) szülei

a)A vállalkozónak aszülőket kiemelkedő jellemzőik vagy a kombinálhatóságuk alapján kell szelektálnia a szülőketszelektálni. A kiemelkedő jellemzők alapján történő szelektálás esetében kellően figyelembe kell venni a III. melléklet B. szakaszának 4. és 6–9. pontjában meghatározott követelményeket, tekintettel arra a konkrét célra, amelyre az így kapott erdészeti szaporítóanyagot használni fogják. [Mód. 92]

b)A célt, a keresztezési tervet és a beporzási rendszert, az összetevőket, az izolációt és a helyszínt, valamint ezek bármely jelentős változását engedélyeztetni kell és be kell jegyeztetni az illetékes hatósággal.

c)Az egy keverékben található szülők azonosságát, számát és arányát engedélyeztetni kell és be kell jegyeztetni az illetékes hatósággal.

d)A mesterséges hibridek előállítására szánt szülők esetében ellenőrző teszttel kell meghatározni a hibridek százalékos arányát az erdészeti szaporítóanyagban.

3.Klónok

a)A klónokat olyan megkülönböztető tulajdonságokkal kell azonosítani, amelyeket az illetékes hatóság engedélyezett és bejegyeztetett.

b)Az egyes klónok értékét e klónok jellemzőinek megfigyelésével és minőségi értékelésével kell megállapítani, vagy kellőképpen hosszas kísérletekkel kell bizonyítani.

c)A klónok előállítására használt törzsfákat kiemelkedő tulajdonságaik alapján kell szelektálni, és kellően figyelembe kell venni a III. melléklet B. szakaszának 4. és 6–9. pontjában meghatározott követelményeket, tekintettel arra a konkrét célra, amelyre az így kapott erdészeti szaporítóanyagot használni fogják.

d)Az engedélyt az illetékes hatóság egy meghatározott számú évre vagy klónszaporulatra korlátozza.

4.Klónkeverékek

a)A klónkeverékeknek meg kell felelniük a 3. pont a), b) és c) alpontjában foglalt követelményeknek.

b)Az egy keveréket alkotó klónok azonosságát, számát és arányát, valamint a szelekció módszerét és az alapállományt engedélyeztetni kell és be kell jegyeztetni az illetékes hatósággal. Minden keveréknek kielégítő genetikai változatossággal kell rendelkeznie.

c)Az engedélyt az illetékes hatóság egy meghatározott számú évre vagy klónszaporulatra korlátozza.

V. MELLÉKLET

A „VIZSGÁLT” KATEGÓRIÁBA TARTOZÓ ERDÉSZETI SZAPORÍTÓANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT BÁZIS SZAPORÍTÓANYAGOK ENGEDÉLYEZÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1.VALAMENNYI TESZTRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

a)Általában

Ha a bázis szaporítóanyag állomány, meg kell felelnie a III. mellékletben meghatározott megfelelő követelményeknek. Ha a bázis szaporítóanyag magtermesztő ültetvény(ek), testvérvonal(ak) szülei, klón vagy klónkeverék(ek), meg kell felelnie a IV. mellékletben meghatározott megfelelő követelményeknek. Az illetékes hatóság a szelektálás szempontjait azon rendeltetés alapján határozza meg, amelyre az erdészeti szaporítóanyagot használni fogják.

A vállalkozóknak elő kell készíteniük, ki kell dolgozniuk és el kell végezniükbe kell jelentiük a tesztek anyagát, módszereit és eredményeit a bázis szaporítóanyagok engedélyezéséhez szükséges teszteket. E tesztek eredményeitengedélyezéséért felelős illetékes hatóságnak. A bemutatott eredményeket a nemzetközileg elismert eljárásokkal összhangban kell értelmezniükelemezni. Az összehasonlító tesztekhez a vállalkozóknak össze kell hasonlítaniuk a tesztelt erdészeti szaporítóanyagot egy vagy lehetőleg több engedélyezett vagy előre kiválasztott normávalnormát kell használni a 3. b) pontban leírtak szerint. [Mód. 93]

aa)Az I. mellékletben felsorolt fafajonként meghatározott minimális méretű, minimális számú területnek teljesülnie kell. [Mód. 94]

b)Vizsgálandó tulajdonságok

i.A vállalkozóknak A teszteket úgy kell kidolgozniukkidolgozni, hogy a ii. pontban meghatározott releváns tulajdonságokat értékeljék, és ezeket minden teszt vonatkozásában fel kell tüntetni a tesztre vonatkozó nyilvántartásokban. [Mód. 95]

ii.Az alkalmazkodás, a növekedés, valamint a fontos biotikus és abiotikus tényezők súlyozott szerepet kapnak. Emellett más olyan tulajdonságokat, amelyeket a tervezett rendeltetés szempontjából fontosnak tartanak, annak a régiónak az ökológiai viszonyaival kapcsolatban kell értékelni, ahol a tesztet végzik, beleértve a jelenlegi és a jövőben várható éghajlati viszonyokat.

c)Dokumentáció

A vállalkozóknak nyilvántartást kell vezetniük a tesztek helyszínérőlminden szükséges információt rendelkezésre kell bocsátaniuk a teszteredmények értékeléséhez, beleértve az elhelyezkedést, éghajlatot, talajt, korábbi használatot, telepítést, kezelést és az abiotikus/biotikus tényezők miatti bármiféle károsodást. Ezt a nyilvántartást kérésreA vállalkozó ezeket a nyilvántartásokat az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátaniukbocsátja. Az illetékes hatóságnak nyilvántartásba kell vennie a bázis szaporítóanyag és az erdészeti szaporítóanyag korát, valamint az értékelés idején rendelkezésre álló eredményeket. [Mód. 96]

d)A tesztek összeállítása

i.A vállalkozók Az erdészeti szaporítóanyagok valamennyi mintáját azonos módon nevelik, ültetik és gondozzák, amennyire ezt a növényi anyag típusai lehetővé teszik. [Mód. 97]

ii.A vállalkozók Valamennyi kísérletet az érvényes statisztikai terv szerint, elegendő számú fával folytatják folytatnak le annak érdekében, hogy a vizsgálat tárgyát képező valamennyi összetevő egyedi tulajdonságait értékelni lehessen. [Mód. 98]

e)Az eredmények elemzése és érvényessége

i.A vállalkozóknak A kísérletekből származó adatokat nemzetközileg elfogadott statisztikai módszerekkel kell elemezniük,elemezni és az eredményeket minden vizsgált tulajdonságra be kell mutatniukmutatni. [Mód. 99]

ii.A teszthez használt módszert és a kapott részletes eredményeket szabadon hozzáférhetővé kell tenni.

iii.A tesztelés helye szerinti tagállam illetékes hatósága kijelöli a javasolt telepítési területet, és tájékoztatást nyújt az erdészeti szaporítóanyag minden olyan jellemzőjéről, amely korlátozhatja a hasznosíthatóságot.

iv.Ha a teszt során bebizonyosodik, hogy az erdészeti szaporítóanyag nem rendelkezik legalább az erdészeti szaporítóanyag bázis szaporítóanyagának tulajdonságaival, beleértve a bázis szaporítóanyag gazdasági jelentőséggel bíró károsítókkal szembeni rezisztenciáját/toleranciáját, akkor az az erdészeti szaporítóanyag nem minősíthető vizsgált anyagnak.

2.A BÁZIS SZAPORÍTÓANYAGOK ÖSSZETEVŐINEK GENETIKAI ÉRTÉKELÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

a)A következő bázis szaporítóanyagok összetevőit lehet genetikailag értékelni: magtermesztő ültetvények, testvérvonalak szülei, klónok és klónkeverékek.

b)Dokumentáció

A bázis szaporítóanyagok engedélyezéséhez szükséges kiegészítő dokumentáció az alábbiakról ad tájékoztatást:

i.az értékelt összetevők azonossága, eredete és törzskönyve;

ii.az értékelő tesztek során használt erdészeti szaporítóanyagok előállításához alkalmazott keresztezési terv.

c)Tesztelési eljárások

Az alábbi követelményeknek kell megfelelni:

i.minden összetevő genetikai értékét két vagy több értékelési teszthelyszínen kell megbecsülni, amelyek közül legalább egynek az erdészeti szaporítóanyag javasolt felhasználási területéhez kapcsolódó környezetben kell lennie;

ii.a vizsgálat időtartamának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a vizsgált jellemzők megfigyelhetők legyenek;

iii.a forgalomba hozandó erdészeti szaporítóanyag becsült magasabb minőségét e genetikai értékek és az adott keresztezési terv alapján kell meghatározni;

iv.az értékelő teszteket és a genetikai számításokat az illetékes hatóságnak jóvá kell hagynia.

d)Értelmezés

i.Az erdészeti szaporítóanyag becsült magasabb minőségét egy referenciapopulációhoz viszonyítva egy vagy több tulajdonság vonatkozásában kell meghatározni. A vállalkozók az előállítási programban meghatározzák a referenciapopulációt, meg kell határozni és ismertetni kell a vizsgálati jelentésekben pedig ismertetik azt. [Mód. 100]

ii.Meg kell állapítani, hogy az erdészeti szaporítóanyag becsült genetikai értéke alacsonyabb-e bármely fontos tulajdonság tekintetében a referenciapopulációhoz képest.

3.AZ ERDÉSZETI SZAPORÍTÓANYAGOK ÖSSZEHASONLÍTÓ TESZTELÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

a)Az erdészeti szaporítóanyagok mintavétele

i.Az összehasonlító tesztelésre szolgáló erdészeti szaporítóanyag mintájának ténylegesen reprezentatívnak kell lennie az engedélyezendő bázis szaporítóanyagból származó erdészeti szaporítóanyagra nézve.

ii.Az összehasonlító tesztelésre szolgáló, ivarosan előállított erdészeti szaporítóanyagot

–jó virágzási és jó gyümölcs-/magtermő években kell betakarítani, és

–olyan módszerrel kell betakarítani, amely biztosítja, hogy a kapott minták reprezentatívak legyenek.

Az ilyen erdészeti szaporítóanyag előállításához mesterséges beporzás is használható.

b)Mintaanyagok

i.A tesztek során összehasonlítási célra használt mintaanyagok teljesítményének – ha lehetséges – kellőképpen hosszú ideje ismertnek kell lennie abban a régióban, ahol a tesztet végezni fogják. A mintaanyag alapvetően olyan bázis szaporítóanyagot képvisel, amely az erdészeti rendeltetése tekintetében hasznosnak bizonyult a teszt kezdetekor olyan ökológiai viszonyok mellett, amelyek vonatkozásában az erdészeti szaporítóanyag minősítését javasolják. A tesztek során összehasonlítási célra használt mintaanyag lehetőség szerint

–olyan állományokból származzon, amelyeket a III. mellékletben szereplő szempontoknak megfelelően szelektáltak, vagy

–olyan bázis szaporítóanyagból származzon, amelyet hivatalosan engedélyeztek a „vizsgált” kategóriába tartozó erdészeti szaporítóanyag előállítására.

ii.A mesterséges hibridek összehasonlító teszteléséhez lehetőség szerint mindkét szülő szerepeljen a mintaanyagban.

iii.Lehetőség szerint több mintaanyagot kell használni. Amennyiben indokolt, a mintaanyag helyettesíthető a tesztelés alatt álló erdészeti szaporítóanyagok közül a legalkalmasabbal vagy a vizsgált összetevők átlagával.

iv.Ugyanazt a mintaanyagot kell használni valamennyi tesztnél a lehető legszélesebb körű termőhelyi viszonyok között.

c)Értelmezés

i.A mintaanyaghoz viszonyítva legalább egy fontos tulajdonság tekintetében bizonyítani kell a statisztikailag szignifikáns magasabb minőséget.

ii.A vállalkozóknak jelenteniük kellBe kell jelenteni, ha van olyan gazdasági vagy környezeti jelentőséggel bíró tulajdonság, amely szignifikánsan gyengébb eredményeket mutat a mintaanyaghoz képest, és amelynek hatását kedvező tulajdonságokkal kell ellensúlyozni. [Mód. 101]

4.IDEIGLENES ENGEDÉLYEZÉS

Ideiglenes engedély adható ki a kezdeti szakaszban elvégzett vizsgálatok előzetes értékelése alapján. A kezdeti értékelés alapján magasabb minőségre vonatkozó állításokat legfeljebb tíz év elteltével újra meg kell vizsgálni.

5.A KEZDETI SZAKASZBAN ELVÉGZETT TESZTEK

Az illetékes hatóság elfogadhatja a csemetekerti, üvegházi és laboratóriumi teszteket az ideiglenes vagy végleges engedélyezéshez, ha kimutatható, hogy szoros összefüggés van a mért tulajdonságok és az általában az erdei tesztelés során értékelt tulajdonságok között. Az egyéb tesztelendő tulajdonságoknak meg kell felelniük a 3. pontban meghatározott követelményeknek.

VI. MELLÉKLET

KATEGÓRIÁK, AMELYEKBEN A KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ BÁZIS SZAPORÍTÓANYAGOKBÓL SZÁRMAZÓ ERDÉSZETI SZAPORÍTÓANYAGOK FORGALMAZHATÓK

Bázis szaporítóanyag
Az erdészeti szaporítóanyag kategóriája (Színes hatósági címke használata esetén a címke színe)
Származás-azonosított (Sárga)
Kiválasztott (Zöld)
Kiemelt (Rózsaszín)
Vizsgált (Kék)
Magforrás
x

Állomány
x
x

x
Magtermesztő ültetvény

x
x
Testvérvonal(ak) szülei

x
x
Klón

x
x
Klónkeverék

x
x

VII. MELLÉKLET

Az (EU) 2016/2031 rendelet VII. mellékletének módosítása

Az (EU) 2016/2031 rendelet VII. melléklete a következő szöveggel egészül ki:

„G. RÉSZ

A 83. cikk (5) bekezdésének második albekezdésében említett, a hatósági címkébe beépített, az Unió területén belüli szállításhoz kiállított növényútlevelek

(1)A 83. cikk (5) bekezdésében említett, a hatósági címkével közös címkébe beépített, az Unió területén belüli szállításhoz kiállított növényútlevélnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)a közös címke jobb felső sarkában a »Növényútlevél« kifejezés az Unió hivatalos nyelveinek egyikén és – ha az adott nyelv ettől eltérő – angolul (»Plant Passport«), dőlt vonallal elválasztva;

b)az Unió zászlaja a közös címke bal felső sarkában, színes vagy fekete-fehér nyomtatásban. A növényútlevelet a közös címkén közvetlenül a hatósági címke fölött kell elhelyezni, azzal megegyező szélességben.

(2)Az A. rész 2. pontja értelemszerűen alkalmazandó.

H. RÉSZ

A 83. cikk (5) bekezdésének harmadik albekezdésében említett, a hatósági címkébe beépített, a védett zónákba történő behozatalhoz és azokon belüli szállításhoz kiállított növényútlevelek

(1)A 83. cikk (5) bekezdésében említett, az erdészeti szaporítóanyag hatósági címkéjével közös címkébe beépített, a védett zónákba történő behozatalhoz és azokon belüli szállításhoz kiállított növényútlevélnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)a közös címke jobb felső sarkában a »Növényútlevél – VZ« kifejezés az Unió hivatalos nyelveinek egyikén és – ha az adott nyelv ettől eltérő – angolul (»Plant Passport – PZ«), dőlt vonallal elválasztva;

b)közvetlenül e kifejezések alatt az érintett védett zónás zárlati károsító(k) tudományos megnevezése(i) vagy kódja(i);

c)az Unió zászlaja a közös címke bal felső sarkában, színes vagy fekete-fehér nyomtatásban.

A növényútlevelet a közös címkén közvetlenül a hatósági címke fölött kell elhelyezni, azzal megegyező szélességben.

(2)A B. rész 2. pontja értelemszerűen alkalmazandó.”

VIII. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

A Tanács 1999/105/EK irányelve
Ez a rendelet
1. cikk
az 1. cikk első albekezdése
2. cikk
3. cikk
a 3. cikk (1) bekezdése
a 2. cikk (1) bekezdése
a 3. cikk (2) bekezdése
a 2. cikk (5) bekezdése
a 3. cikk (3) bekezdése
–
a 3. cikk (4) bekezdése
a 2. cikk (4) bekezdésének c) pontja
a 4. cikk (1) bekezdése
a 4. cikk (1) bekezdése
a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontja
a 4. cikk (2) bekezdésének első–negyedik albekezdése
a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontja
a 4. cikk (2) bekezdésének hetedik albekezdése és a 4. cikk (3) bekezdése
a 4. cikk (3) bekezdésének a) pontja
a 4. cikk (4) bekezdése
a 4. cikk (3) bekezdésének b) pontja
a 4. cikk (5) bekezdése
a 4. cikk (4) bekezdése
6. és 18. cikk
a 4. cikk (5) bekezdése
21. cikk
5. cikk
–
a 6. cikk (1) bekezdése
az 5. cikk (1) bekezdése
a 6. cikk (2) bekezdése
az 5. cikk (2) bekezdése
a 6. cikk (3) bekezdésének első albekezdése
a 8. cikk (1) bekezdése
a 6. cikk (3) bekezdésének második albekezdése
a 8. cikk (2) bekezdése
a 6. cikk (4) bekezdése
a 10. cikk (1) bekezdése
a 6. cikk (5) bekezdésének a) pontja
a 2. cikk (4) bekezdésének d) pontja
a 6. cikk (5) bekezdésének b) pontja
–
a 6. cikk (6) bekezdése
–
a 6. cikk (7) bekezdése
7. cikk
a 6. cikk (8) bekezdése
a 4. cikk (6) bekezdése
7. cikk
23. cikk
8. cikk
–
9. cikk
11. cikk
10. cikk
12. cikk
11. cikk
13. cikk
12. cikk
14. cikk
13. cikk
15. cikk
a 14. cikk (1) bekezdésének első albekezdése
a 16. cikk (1) bekezdése
a 14. cikk (1) bekezdésének a)–e) pontja
a 16. cikk (4) bekezdése
a 14. cikk (2)–(6) bekezdése
–
a 14. cikk (7) bekezdése
a 15. cikk (1) bekezdésének j) pontja
15. cikk
17. cikk
16. cikk
31. cikk
17. cikk
–
18. cikk
21. cikk
19. cikk
24. cikk
20. cikk
–
21. cikk
22. cikk
22. cikk
az 5. cikk (1) bekezdésének g) pontja
23. cikk
a 2. cikk (2) bekezdése, a 4. cikk (2) bekezdése, a 4. cikk (6) bekezdése és az 5. cikk (3) bekezdése
24. cikk
a 14. cikk (1) bekezdése, a 14. cikk (5) bekezdése, a 16. cikk (5) bekezdése, a 16. cikk (6) bekezdése, a 18. cikk (4) bekezdése, a 21. cikk (3) bekezdése, a 22. cikk (1) bekezdése és a 23. cikk (1) bekezdése
25. cikk
26. cikk
26. cikk
27. cikk
27. cikk
–
28. cikk
–
29. cikk
32. cikk
30. cikk
33. cikk
I. melléklet
I. melléklet
II. melléklet
II. melléklet
III. melléklet
III. melléklet
IV. melléklet
IV. melléklet
V. melléklet
V. melléklet
VI. melléklet
VI. melléklet
VII. melléklet
8. cikk
VIII. melléklet
14. cikk