1. cikkTárgyEz a rendelet közös jogi keretet hoz létre az uniós vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák kidolgozására, előállítására és közzétételére vonatkozóan.

2. cikkFogalommeghatározásokE rendelet alkalmazásában:1.„statisztikai egység”: az a természetes vagy jogi személy, akire vagy amelyre vonatkozóan az adatokat összegyűjtik vagy összeállítják;2.„vállalkozás”: a 696/93/EGK tanácsi rendeletben A Tanács 696/93/EGK rendelete (1993. március 15.) a közösségi termelési rendszer megfigyelésére és elemzésére szolgáló statisztikai egységekről (HL L 76., 1993.3.30., 1. o.), a melléklet III-A. szakasza. meghatározott jogi egységek összessége. Ide tartoznak a nem piaci termelők és a kormányzati szektorhoz tartozó egyéb szervezeti egységek;2a.„szociális vállalkozás”: olyan magánjogi szervezet, amely különböző jogi formákban hozható létre, és amely vállalkozói módon, a szociális gazdaság elveivel és jellemzőivel összhangban árukat és szolgáltatásokat nyújt a piac számára, és amely kereskedelmi tevékenysége indokaként szociális, illetve környezetvédelmi célokat követ A szociális gazdaság keretfeltételeinek fejlesztéséről szóló, 2023. november 27-i tanácsi ajánlás (C/2023/1344) (HL C, C/2023/1344, 2023.11.29., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2023/1344/oj).;3.„helyi egység”: egy földrajzilag meghatározott helyen fekvő vállalkozás vagy annak része;4.„rezidens vállalkozás”, illetve „rezidens helyi egység”: a bruttó hazai termékhez (GDP) hozzájáruló gazdasági tevékenységet végző vállalkozás, illetve helyi egység;5.„munkavállaló”: a vállalkozással hivatalos szerződés vagy informális megállapodás alapján közvetlen munkaviszonyban álló és javadalmazásban részesülő személy, függetlenül az ilyen személy állampolgárságától, lakóhelyétől, a tagállamban való munkavállalása idejétől, az elvégzett munka típusától, a ledolgozott órák számától (a foglalkoztatás teljes vagy részmunkaidős jellegétől) és a szerződés időtartamától (állandó vagy határozatlan idejű, beleértve az idényjelleget is); a munkavállaló javadalmazásának formája lehet bér és fizetés, ideértve a prémiumokat, a darabbért, a műszakpótlékot, a juttatásokat, a díjakat, a jutalékot és a természetbeni javadalmazást; [Mód. 4]6.„munkáltató”: a munkavállalóval hivatalos szerződés vagy informális megállapodás alapján közvetlen munkaviszonyban álló vállalkozás vagy helyi egység; [Mód. 5]7.„terület”: egy vagy több témára kiterjedő egy vagy több adatkészlet;8.„téma”: egy adatgyűjtés keretében a statisztikai egységekről gyűjtendő információk tartalma; mindegyik téma több részletes témát foglal magában;9.„részletes téma”: a statisztikai egységekről egy adott témához kapcsolódóan gyűjtendő információk részletes tartalma; minden részletes téma egy vagy több változót fed le;10.„változó”: az egység olyan jellemzője, amely egynél több értéket vehet fel, amely lehet abszolút szám, arányszám vagy egy besorolási pozícióra való hivatkozás;11.„bontás”: előre meghatározott, különálló, kimerítő és egymást kölcsönösen kizáró értékkészletek, amelyek a statisztikai egységeket jellemző változókhoz rendelhetők;12.„mikroadatok”: egyetlen, közvetlen azonosítóval nem rendelkező statisztikai egységre vonatkozó adatok;13.„összesített adatok”: több statisztikai egységből álló halmazra vonatkozó adatok;14.„statisztikai sokaság”: azon statisztikai egységek csoportja, amelyekre vonatkozóan információkra és becslésekre van szükség;15.„mintavételi keret”: azon egységek jegyzéke, térképe vagy egyéb specifikációja, amelyek teljes körű felsorolással vagy mintavétellel meghatározzák a statisztikai sokaságot;16.„minta”: a mintavételi keret olyan részhalmaza, amelynek elemeit ismert kiválasztási valószínűségű folyamat alapján választják ki, és amelyet úgy alakítottak ki, hogy lehetővé tegye a statisztikai sokaságra vonatkozó érvényes becslések megfogalmazását;17.„válaszadó”: az az adatszolgáltató egység, amely információt szolgáltat a felmérést végző hatóságnak;18.„felmérési adatok”: a válaszadók egy mintáján gyűjtött és a statisztikai sokaságra megfelelő matematikai módszerekkel extrapolált adatok;19.„közigazgatási nyilvántartás”: közigazgatási szerv – általában közjogi szerv – által elsősorban nem statisztika készítése céljából létrehozott adatok összessége;20.„egyéb források”: nem közigazgatási szerv által előállított, jó minőségű és megbízható adatok, beleértve a magánnyilvántartásokat, weboldalakat és adatbázisokat, amelyek fő célja nem hivatalos statisztikák szolgáltatása;21.„statisztikai osztályozás”: egymáshoz kapcsolódó, de egymást kölcsönösen kizáró kategóriák egy vagy több részletezettségi szinttel rendelkező, rendezett jegyzéke, amelyet egy adott statisztikai terület információinak hasonlóságai szerint történő strukturálására használnak;22.„referencia-időszak”: az az időszak, amelyre az adatok vonatkoznak;23.„adatgyűjtési időszak”: az az időszak, amikor az adatokat összegyűjtik;24.„metaadatok”: olyan információk, amelyek a statisztikák felhasználásához és értelmezéséhez szükségesek, és amelyek strukturált módon írnak le adatokat;25.„előzetesen ellenőrzött adatok”: a tagállamok által közös validálási szabályok alapján ellenőrzött adatok;26.„minőségjelentés”: olyan jelentés, amely információkat közöl egy adott statisztikai termék vagy folyamat minőségéről;26a.„visszamenőleges adatok”: az e rendelet alkalmazásának kezdőnapját megelőző legalább két naptári évre vonatkozó adatok;

3. cikkForrások és módszerek(1)Az e rendelet szerinti statisztikák összeállítása céljából a tagállamok a következő források egyikét vagy azok kombinációját használják fel vagy használják fel újra, feltéve, hogy azok megfelelnek a 8. cikkben említett minőségi előírásoknak:a)felmérési adatok;b)közigazgatási nyilvántartások;c)egyéb források.(1a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13. cikknek megfelelően e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza, hogy az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett adatok mely egyéb forrásokból gyűjthetők és továbbíthatók. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskör gyakorlása során a Bizottság biztosítja, hogy ezen egyéb források használata szükséges és arányos legyen e rendelet céljának elérése tekintetében, kellően figyelembe véve a szóban forgó adatok érzékenységét, és a 2002/58/EK irányelv sérelme nélkül. (2)A vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák céljára használt felméréseknek a statisztikai sokaságra nézve reprezentatív mintákon kell alapulniuk. A vállalkozások vagy helyi egységek mintáit az (EU) 2019/2152 rendelet 8. cikkének (4) bekezdésében meghatározott statisztikai célú nemzeti vállalkozás-nyilvántartásokból kell venni.(3)A tagállamok a 8. cikk (4) bekezdésében említett minőségjelentésekben részletesen tájékoztatják a Bizottságot (Eurostatot) az alkalmazott forrásokról és módszerekről.

3a. cikkA személyes adatok kezelésére vonatkozó követelmények(1) Amennyiben az e rendelet értelmében elvégzendő tevékenységek személyes adatok kezelését is magukban foglalják, az adatkezelésnek arányosnak kell lennie, és összhangban kell állnia az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelettel Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o., http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1725/oj). és a (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o., http://data.europa.eu/eli/reg/2016/679/oj).. Az ezekben a rendeletekben meghatározott adatminimalizálási elvvel összhangban az e rendelet alapján szolgáltatott adatokat olyan mértékben kell összesíteni, hogy az egyéneket ne lehessen azonosítani.(2) A személyes adatok közérdekűnek tekintett statisztikai célú kezelésére az (EU) 2016/679 rendelet 89. cikkével és az (EU) 2018/1725 rendelet 13. cikkével összhangban megfelelő biztosítékoknak kell vonatkozniuk. Különösen biztosítani kell a személyes adatok anonimizálása elvének való megfelelést.

4. cikkAdatokkal kapcsolatos követelmények(1)A vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák a következő területekre és témákra terjednek ki:a)keresetek:i.kereseti szerkezet;ii.a nemek közötti bérszakadék;iii. a kollektív tárgyalások hatóköre;iv. adott esetben a jogszabályban meghatározott minimálbér szintje;v. adott esetben a jogszabályban meghatározott minimálbér hatálya;b)munkaerőköltségek:i.a munkaerőköltség-szerkezet;ii.munkaerőköltség-index;c)munkaerő-kereslet:i.betöltetlen álláshelyek.A b) pont ii. alpontjában említett munkaerőköltség-index és a c) pont i. alpontjában említett betöltetlen álláshelyek témái tartalmazzák az 5. cikkben említett előzetes becsléseket.(2)Az (1) bekezdésben felsorolt témák mindegyikére vonatkozóan a részletes témákat, azok gyakoriságát, referencia-időszakait és továbbítási határidejét a melléklet határozza meg.(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mellékletben meghatározott részletes témák listájának, gyakoriságának, referencia-időszakainak és továbbítási határidejének módosítása céljából.(4)A (3) bekezdés szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására kapott felhatalmazás gyakorlása során a Bizottság gondoskodik arról, hogy a módosítások ne rójanak jelentős és aránytalan terhet a tagállamokra és a válaszadókra. E célból el kell indítani a 9. cikkben meghatározott megvalósíthatósági tanulmányokat, és azok eredményeit a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt megfelelően értékelni kell és figyelembe kell venni.(5)Az adatokat összesített adatok formájában kell továbbítani a Bizottságnak (Eurostatnak), kivéve a kereseteknek az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontjában említett témastruktúráját, amelyre vonatkozóan az egyes munkavállalókra és helyi egységekre vonatkozó mikroadatokat kell továbbítani.(6)A tagállamok a Bizottság (Eurostat) által az egyes adatkészletekre vonatkozóan meghatározott technikai formátum felhasználásával közlik az előzetesen ellenőrzött adatokat és a kapcsolódó metaadatokat. Az adatok a Bizottság (Eurostat) részére történő közlése az egyedüli kapcsolattartó pontok szolgáltatásain keresztül történik.(7)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az egyes témák tekintetében a következő elemeket:a)a változók jegyzéke és leírásuk;b)statisztikai osztályozások és adatbontások;c)precíziós célok;d)metaadatok, amelyeket ugyanolyan gyakorisággal, referencia-időtartammal és határidőkkel kell továbbítani, mint a vonatkozó adatokat;e)az adatgyűjtési időszakok.Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, a releváns referencia-időszak kezdete előtt legalább 12 hónappal kell elfogadni.

5. cikkElőzetes becslések(1)A 4. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett munkaerőköltség-indexre és a 4. cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett, betöltetlen álláshelyekre vonatkozó előzetes becsléseket az alábbiaknak kell továbbítaniuk:a)azon tagállamoknak, amelyek éves munkavállalói létszáma a legutóbbi három egymást követő év mindegyikében meghaladja a teljes uniós létszám 3 %-át; valamintb)az euróövezet azon tagállamainak, amelyek éves munkavállalói létszáma a legutóbbi három egymást követő év mindegyikében meghaladja a teljes euróövezeti létszám 3 %-át.(2)A munkavállalóknak az (1) bekezdésben említett teljes uniós és teljes euróövezeti létszámon belüli részarányát a Bizottság (Eurostat) a rendelkezésre álló uniós munkaerő-felmérés éves adatai alapján értékeli.(3)Amennyiben változás következik be azon tagállamok körében, amelyek éves munkavállalói létszáma meghaladja az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett küszöbértékeket, a Bizottság (Eurostat) a 3 %-os küszöbérték értékelésekor figyelembe vett időszak végét követő hat hónapon belül értesíti az érintett tagállamot vagy tagállamokat. Amennyiben a munkavállalók aktualizált részaránya az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett vonatkozó küszöbértékek alá esik, az érintett tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az értesítés időpontját követő első naptári év referencia-negyedévétől kezdve megszüntesse az előzetes becslések továbbítását. Ha az aktualizált részarányok meghaladják ezeket a küszöbértékeket, az érintett tagállam az értesítés időpontját követő harmadik naptári év első referencia-negyedévétől kezdődően továbbítja az előzetes becsléseket.

6. cikkStatisztikai egységek és statisztikai sokaság(1)Az e rendelet szerinti statisztikákat az alábbiak közül egy vagy több statisztikai egységre kell összeállítani:a)vállalkozások;b)helyi egységek;c)munkavállalók.(2)A 4. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett munkaerőköltség-index és a 4. cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett betöltetlen álláshelyek esetében a statisztikai sokaság magában foglalja az összes olyan gazdasági egységet vagy helyi egységet, amely a tagállamban rezidens, és amely megfelel a következő feltételeknek:a)fő gazdasági tevékenységük a NACE-nómenklatúra Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.). bármely nemzetgazdasági ágához tartozik a „Mezőgazdaság, erdészet és halászat”, a „Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra” és a „Területen kívüli szervezet” kivételével;b)valamint legalább egy munkavállalót foglalkoztatnak.(3)A 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett keresetszerkezet és a 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett nemek közötti bérszakadék esetében a munkáltatóra vonatkozó adatok tekintetében a statisztikai sokaság magában foglalja mindazokat a helyi egységeket, amelyek a tagállamban rezidensek, és amelyek megfelelnek a következő feltételeknek:a)gazdasági tevékenységük a NACE-nómenklatúra bármely nemzetgazdasági ágához tartozik a „Mezőgazdaság, erdészet és halászat”, a „Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra” és a „Területen kívüli szervezet” kivételével; valamintb)legalább egy munkavállalót foglalkoztatnak.A keresetszerkezet és a nemek közötti bérszakadék témakörei tekintetében a munkavállalóra vonatkozó adatok tekintetében a statisztikai sokaság magában foglalja mindazokat a munkavállalókat, akiknek a helyi egysége az első albekezdés a) és b) pontjában meghatározott statisztikai sokasághoz tartozik.(4)A (3) bekezdés a) és b) pontjától eltérve, a 2026-os referencia-időszakot lefedő, a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatok tekintetében az adattovábbítás kiterjed minden olyan helyi egységre, amely legalább 10 munkavállalót foglalkoztató vállalkozás részét képezi, és amely a (3) bekezdés a) pontjában kizárt tevékenységeken kívül nem tartozik a „Közigazgatás és védelem; kötelező társadalombiztosítás” nemzetgazdasági ágba a NACE-nómenklatúra szerint.(5)A 4. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett munkaerőköltségek szerkezetének témája esetében a statisztikai sokaság magában foglalja az összes olyan helyi egységet, amely a tagállamban rezidens, és amely megfelel a következő feltételeknek:a)gazdasági tevékenységük a NACE-nómenklatúra bármely nemzetgazdasági ágához tartozik a „Mezőgazdaság, erdészet és halászat”, a „Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra” és a „Területen kívüli szervezet” kivételével; valamintb)10 vagy több munkavállalót foglalkoztató vállalkozások részét képezik.(5a) A tagállamok a mellékletben felsorolt valamennyi témára vonatkozóan külön adatokat gyűjtenek és szolgáltatnak a szociális vállalkozásokról.

7. cikkEseti adatszolgáltatási követelmények(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13. cikknek megfelelően az e rendeletet kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a tagállamok által eseti alapon szolgáltatandó információkat, amennyiben e rendelet hatálya alá tartozóan további adatok gyűjtésére van szükség további statisztikai adatigények kielégítése céljából, amelyek másként nem teljesíthetők. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban az alábbiakat kell meghatározni:a)a 4. cikkben meghatározott területekkel és témákkal kapcsolatos eseti adatgyűjtésben megadandó részletes témák és az ilyen további igények okai;b)a referencia-időszakok és a továbbítási határidők.(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az (1) bekezdés szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2028-as referenciaévtől kezdődően, az egyes eseti adatgyűjtések között legalább kétéves időközökkel.(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdésben említett eseti információk és metaadatok meghatározása céljából. E végrehajtási jogi aktusokkal adott esetben az alábbi technikai elemeket kell meghatározni:a)a változók jegyzéke és leírásuk;b)statisztikai osztályozások és adatbontások;c)a vizsgált statisztikai egységek részletes leírása;d)a továbbítandó metaadatok;e)az adatgyűjtési időszakok.E végrehajtási jogi aktusokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, legkésőbb a vonatkozó referencia-időszak kezdete előtt 24 hónappal kell elfogadni.

8. cikkMinőségi követelmények és minőségjelentés(1)A tagállamok megteszik a továbbított adatok és metaadatok minőségének biztosításához szükséges intézkedéseket.(2)A tagállamok biztosítják, hogy a 3. cikkben meghatározott források felhasználásával nyert adatok – többek között a visszamenőleges adatok – teljeskörűen lefedjék a 6. cikkben meghatározott statisztikai egységeket és sokaságot, és pontos becsléseket adjanak azokról.(3)E rendelet alkalmazásában a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott minőségi követelményeket kell alkalmazni.(4)A tagállamok a 4. cikkben felsorolt témák mindegyikére vonatkozóan minőségjelentéseket nyújtanak be a forrásokról és a módszerekről.(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a minőségjelentésekkel és azok tartalmával kapcsolatos gyakorlati intézkedések meghatározásáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.(6)A tagállamok értesítik a Bizottságot (az Eurostatot) minden olyan releváns információról vagy az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos változásról, amely befolyásolná a továbbított adatok minőségét. A tájékoztatást a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 3 hónappal az említett változás hatálybalépését követően meg kell adni.(7)A Bizottság (Eurostat) ▐kérésére a tagállamok a statisztikai információk minőségének értékeléséhez szükséges minden kiegészítő tájékoztatást megadnak.(8)A Bizottság (Eurostat) értékeli a továbbított adatok minőségét, a felhasznált forrásokat és módszereket, valamint a mintavételi kereteket. A Bizottság (Eurostat) jelentéseket készít és tesz közzé a továbbított adatok minőségéről, valamint a felhasznált forrásokról és módszerekről. Ezekben a jelentésekben a Bizottság (Eurostat) javaslatot tesz a gyenge minőségűnek ítélt források és az e forrásokon keresztül gyűjtött adatok kezelésére.

9. cikkMegvalósíthatósági tanulmányok és próbafelvételek(1)A vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák javítása vagy a vállalkozásokra, különösen a kkv-kra és a mikrovállalkozásokra nehezedő adminisztratív és pénzügyi terhek csökkentése érdekében a Bizottság (Eurostat) megvalósíthatósági tanulmányokat és próbafelvételeket kezdeményezhet. E tanulmányok és próbafelvételek céljai között legalább az alábbiak egyikének szerepelnie kell:a)az adatok minőségének és összehasonlíthatóságának javítása;b)az új lehetőségek feltárása és új funkciók bevezetése a felhasználói igények kielégítése érdekében;c)a felmérések és más adatforrások közötti integráció javítása;d)a válaszadók terheinek csökkentése;e)valamint az adatgyűjtés költséghatékonyságának javítása.A tanulmányok és próbafelvételek végzésekor figyelembe kell venni a technológiai és digitális fejlődést.(1a)Az e cikk (1) bekezdésében említett próbafelvételek részeként gyűjtött adatok a 4. cikk (1) bekezdésében felsorolt területekre és témákra, valamint a mellékletben meghatározott részletes témákra korlátozódnak. (2)A tagállamok önkéntes alapon vehetnek részt ezekben a tanulmányokban és próbafelvételekben. A Bizottsággal (Eurostat) együttműködve biztosítják, hogy a tanulmányok és próbafelvételek uniós szinten reprezentatívak legyenek.(3)A Bizottság (Eurostat) e vizsgálatok eredményeit a tagállamokkal és a legfontosabb érdekelt felekkel, köztük a szociális partnerekkel együttműködve értékeli. A Bizottság (Eurostat) a tagállamokkal együttműködve jelentéseket készít a tanulmányok és próbafelvételek megállapításairól. E jelentéseket nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.Az első albekezdésben említett jelentésekben a Bizottság (Eurostat) ajánlást tehet arra vonatkozóan, hogy a próbafelvételeket hogyan kell állandó megoldásként integrálni.(3a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 13. cikknek megfelelően e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett tanulmányok és próbafelvételek készítői szerepének és kötelezettségeinek meghatározása céljából, amennyiben e tanulmányok és próbafelvételek céljából személyes adatok kezelésére kerül sor.

10. cikkFinanszírozás(1)Az Unió általános költségvetéséből pénzügyi hozzájárulás nyújtható a 223/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett nemzeti statisztikai hivataloknak és egyéb nemzeti hatóságoknak a következőkhöz:a)a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák forrásainak javítása, beleértve a mintavételi kereteket is, e rendelet hatálybalépésének napjától legkésőbb 2029. december 31-ig;b)a vállalkozásokkal kapcsolatos munkaerőpiaci statisztikák módszereinek javítása, beleértve a 9. cikkben említett megvalósíthatósági tanulmányokat és próbafelvételeket is.Az Unió nem finanszírozza az e rendelet alapján továbbítandó statisztikák rendszeres összeállításának költségeit.(2)Az uniós pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80 %-át.

11. cikkAz Unió pénzügyi érdekeinek védelme(1)A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatékony ellenőrzésekkel, szabálytalanság észlelése esetén a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal – biztosítja, hogy az Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott intézkedések végrehajtása során ne sérüljenek.(2)A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni az e rendelet alapján uniós forrásból származó támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az e rendelet alapján uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.(3)Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.). és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.). meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezhet annak megállapítása céljából, hogy az e rendelet alapján finanszírozott valamely vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodással, vissza nem térítendő támogatásról szóló határozattal vagy szerződéssel összefüggésben történt-e csalás, korrupció vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármilyen más jogellenes tevékenység.(4)Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá az e rendelet végrehajtása keretében létrejött szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és támogatási határozatoknak tartalmazniuk kell olyan rendelkezéseket, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket, az Európai Ügyészséget és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörük keretei között lefolytassák az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

12. cikkEltérések(1)Ha e rendelet vagy az a szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusok jelentős változtatásokat tesznek szükségessé valamely tagállam nemzeti statisztikai rendszerében, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján legfeljebb egyéves időszakra kellően indokolt eltérést engedélyezhet a tagállam számára. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.Az eltérések engedélyezése esetén a Bizottság figyelembe veszi a tagállami statisztikák összehasonlíthatóságát, valamint a szükséges reprezentatív és megbízható európai összesítések időben történő kiszámítását. A Bizottság biztosítja továbbá, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó, statisztikákkal, metaadatokkal és minőséggel kapcsolatos, korábban a hatályon kívül helyezett rendeletek hatálya alá tartozó követelmények továbbra is megszakítás nélkül teljesüljenek.(2)Az érintett tagállam e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási jogi aktusok hatálybalépésétől számított három hónapon belül kellően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottsághoz.

13. cikkA felhatalmazás gyakorlása(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.(2)A Bizottságnak a 3. cikk (1a) bekezdésében, a 4. cikk (3) bekezdésében, a 7. cikk (1) bekezdésében és a 9. cikk (3a) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól ...-tól/-től [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a rendelet hatálybalépésének pontos dátumát] kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (1a) bekezdésében, a 4. cikk (3) bekezdésében, a 7. cikk (1) bekezdésében és a 9. cikk (3a) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.(6)A 3. cikk (1a) bekezdése, a 4. cikk (3) bekezdése, a 7. cikk (1) bekezdése, valamint a 9. cikk (3a) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

14. cikkA bizottsági eljárás(1)A Bizottságot a 223/2009/EK rendelettel létrehozott Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

15. cikkHatályon kívül helyezés(1)Az 530/1999/EK, a 450/2003/EK és a 453/2008/EK rendelet 2026. január 1-jétől hatályát veszti.(2)A hatályon kívül helyezett rendeletekre való hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

16. cikkHatálybalépés és alkalmazásEz a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.A rendeletet 2026. január 1-jétől kell alkalmazni.Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.