„— a vonatkozó nemzetközi egyezmények célkitűzéseinek eléréséhez, beleértve azokat is, amelyek célja a tengeri környezet szennyezésének megelőzése és kiküszöbölése, olyan uniós intézkedéseken keresztül, amelyek az elsőbbségi veszélyes anyagok bevezetéseinek, kibocsátásának és veszteségeinek megszüntetésére vagy fokozatos csökkentésére irányulnak azzal a végső céllal, hogy a tengeri környezetben elérjék a természetben előforduló anyagok koncentrációja a háttér értékhez közeli értéket és a mesterséges szintetikus anyagoknál a nullához közeli koncentrációt.”

„24. »A felszíni víz jó kémiai állapota«: az ezen irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában a felszíni vizekre meghatározott környezeti célkitűzéseket elérő kémiai állapot, azaz egy olyan, a felszíni víztest által elért kémiai állapot, ahol a szennyező anyagok koncentrációja nem haladja meg a 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv* I. mellékletének A. részében az elsőbbségi anyagokra vonatkozóan felsorolt környezetminőségi előírásokat, valamint ugyanazon irányelv 8. cikke (2) bekezdésének c) pontjával és 8d. cikkének (1) bekezdésével összhangban a vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokra vonatkozóan meghatározott környezetminőségi előírásokat.;”

„30. »Elsőbbségi anyagok«: a 2008/105/EK irányelv I. mellékletének A. részében felsorolt anyagok, azaz olyan anyagok, amelyek a vízi környezetre vagy azon keresztül a tagállamok nagy részében jelentős kockázatot jelentenek.;”

„30a. »Elsőbbségi veszélyes anyagok«: olyan elsőbbségi anyagok, amelyek megjelölése »veszélyes« azon az alapon, hogy a tudományos jelentések, a vonatkozó uniós jogszabályok vagy a vonatkozó nemzetközi megállapodások alapján elismerten mérgezőtoxikus, perzisztens(biológiailag nem bontható) és bioakkumulációra hajlamos (PBT) anyagok, vagy nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív (vPvB) anyagok, vagy perzisztens, mobilis és toxikus (PMT) anyagok, vagy nagyon perzisztens és nagyon mobilis (vPvM) anyagok, vagy ezzel egyenértékű mértékű aggodalomra okot adó anyagok, amennyiben ez az aggodalom releváns a vízi környezet szempontjából, és amelyek tekintetében a 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontja szerint intézkedéseket szükséges hozni. [Mód. 57]30b.»Vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagok«: olyan szennyező anyagok, amelyek nem vagy már nem minősülnek elsőbbségi anyagnak, de amelyeket a tagállamok a felszíni víztesteket érintő terheléseknek és hatásoknak az ezen irányelv II. mellékletével összhangban elvégzett értékelése alapján az adott tagállam területén a vízi környezetre vagy azon keresztül jelentős kockázatot jelentő anyagként azonosítottak.;”

„35. »Környezetminőségi előírás«: egy bizonyos szennyező anyag vagy a szennyező anyagok egy csoportjának koncentrációja a vízben, üledékben vagy biótában, amelyet az emberi egészség és a környezet védelme érdekében nem szabad meghaladni, vagy az ilyen szennyező anyagnak vagy a szennyező anyagok egy csoportjának az emberi egészségre vagy a környezetre gyakorolt káros hatásának cselekvési küszöbértéke, megfelelő és tudományosan megalapozott, hatásalapú módszerrel mérve.”; [Am. 58]

„1. "37. »Emberi fogyasztásra szánt víz«: az (EU) 2020/2184 irányelv megfelelő definíciója szerinti víz.”” [Mód. 59]

„1. "40. „Kibocsátási határérték” : bizonyos paraméterek viszonylatában kifejezett tömege, koncentrációja és/vagy szintje egy kibocsátásnak, amely egyáltalán nem, vagy meghatározott időszakban nem léphető túl. Kibocsátási határértéket meg lehet állapítani bizonyos anyagcsoportokra, családjaira vagy kategóriáira, különösen a 2008/105/EK irányelv I. mellékletében meghatározottakra.” [Mód. 60]

„4a. Rendkívüli természeti körülmények vagy vis maior, különösen szélsőséges árvizek és hosszan tartó aszályok, vagy olyan jelentős szennyezési események esetén, amelyek érinthetik a más tagállamok területén található víztestek alsó szakaszát, a tagállamok biztosítják, hogy haladéktalanul értesítik az érintett víztestek alsó szakasza tekintetében illetékes tagállami hatóságokat és a Bizottságot, továbbá kialakítják a szükséges együttműködést a rendkívüli körülmények vagy események okainak kivizsgálása és következményeik kezelése érdekében.

A tagállamok értesítik a többi olyan tagállamot, amelyeket az adott szennyezési esemény hátrányosan érinthet.

A nemzetközi vízgyűjtő kerületekben folytatott együttműködés és információcsere további javítása érdekében valamennyi nemzetközi vízgyűjtő kerületre vonatkozóan vészhelyzeti kommunikációra és reagálásra vonatkozó rendelkezéseket kell bevezetni.” [Mód. 61]

„iv. a tagállamok megfelelő ütemterv szerint, de legkésőbb 20 évvel azt követően, hogy egy adott elsőbbségi anyagot a 2008/105/EK irányelv I. mellékletének A. részében veszélyes anyagként feltüntetnek, végrehajtják a szükséges intézkedéseket az elsőbbségi anyagok és a vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagok általi szennyezésbevezetéseinek, kibocsátásának és veszteségeinek fokozatos csökkentésénekcsökkentése céljából, valamint az elsőbbségi veszélyes anyagok kibocsátásainak, bevezetéseinek és veszteségeinek megszüntetése vagy fokozatos csökkentése érdekében.; Az említett ütemtervet az egyéb alkalmazandó uniós jogszabályokban foglalt szigorúbb határidők alkalmazásának sérelme nélkül kell alkalmazni.” [Mód. 62]

„A tendencia visszafordításához szükséges intézkedéseket a 2006/118/EK irányelv 5. cikkének és IV. mellékletének megfelelően teszik meg, figyelemmel e cikk (6) és (7) bekezdésének alkalmazására, e cikk (8) bekezdésének sérelme nélkül.”

„A tagállamok szigorúbb előírásokat vagy küszöbértékeket állapítanak meg az ezen irányelv IV. mellékletében felsorolt területek megfelelő védelme érdekében, beleértve a 92/43/EGK tanácsi irányelv szerinti különleges természetmegőrzési területeket is. Az ilyen küszöbértékekkel kapcsolatban szükséges programokat és intézkedéseket a 91/676/EGK irányelv hatálya alá tartozó tevékenységekre is alkalmazni kell.” [Mód. 63]

„(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben meghatározott víztestek nemcsak a 4. cikk ezen irányelv felszíni vizekre vonatkozó követelményeinek megfelelő célkitűzéseit teljesítik, ide értve az uniós szinten megállapított minőségi követelményeket is, hanem, hogy az alkalmazott vízkezelési módszer figyelembevételével és az uniós joganyagnak megfelelően, a keletkező víz megfelel az (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelv* követelményeinek.

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2184 irányelve (2020. december 16.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 435., 2020.12.23., 1. o.).”

„(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 20a. cikknek megfelelően, amelyekben meghatározza a vizek állapotának az V. mellékletben meghatározott elemzésére és megfigyelésére vonatkozó műszaki előírásokat és szabványosított módszereket. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a vizek állapotának az V. melléklettel összhangban történő elemzésére és megfigyelésére vonatkozó műszaki előírásokat és szabványosított módszereket, valamint a megfigyelési és az állapotra vonatkozó adatok (4) bekezdés szerinti bejelentésére szolgáló formátumokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat aaz 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.;” [Mód. 64]

„1. „(3a) A Bizottság [két évvel ezen irányelv hatálybalépését követően]-ig átfogó értékelést tesz közzé a vízminőség mérésére szolgáló folyamatos, pontos és valós idejű (online) szennyezésmonitoring-rendszerek lehetséges alkalmazásáról, beleértve az ilyen rendszerek tagállamok szempontjából releváns gazdasági és műszaki megvalósíthatósági szempontjait, valamint a harmonizált szabványok alkalmazását.

A Bizottság adott esetben a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban végrehajtási jogi aktust fogad el az online vízmonitoringra vonatkozó harmonizált szabványok meghatározása céljából.”” [Mód. 65]

„(4) A tagállamok biztosítják, hogy az V. melléklet 1.3.4. és 2.4.3. pontjával összhangban gyűjtött, rendelkezésre álló egyedi megfigyelési adatokat és az V. melléklet szerinti állapotot évente legalább egyszer, a 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel*, a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel** és az (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel*** összhangban géppel olvasható formátumban elektronikusan hozzáférhetővé teszik a nyilvánosság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) számára, továbbá indokolatlan késedelem nélkül és könnyen hozzáférhető módon a nyilvánosság számára. E célra a tagállamok az e cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott formátumokat használják. [Mód. 66]

(5)Az EEA biztosítja, hogy a (4) bekezdéssel összhangban rendelkezésére bocsátott információkat rendszeresen feldolgozza és elemezi abból a célból, hogy azokat a megfelelő uniós portálokon keresztül további felhasználás céljából a Bizottság és az érintett uniós ügynökségek rendelkezésére bocsássa, valamint hogy a 401/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek**** megfelelően naprakész, objektív, megbízható és összehasonlítható információkat nyújtson a Bizottságnak, a tagállamoknak és a nyilvánosságnak, különösen az állapotra vonatkozóan.

* Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

*** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 172., 2019.6.26., 56. o.).

**** Az Európai Parlament és a Tanács 401/2009/EK rendelete (2009. április 23.) az Európai Környezetvédelmi Ügynökségről és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózatról (HL L 126., 2009.5.21., 13. o.).”

„(2) Az ezen irányelv alapján megállapított célkitűzéseknek, minőségi előírásoknak és küszöbértékeknek való megfelelés érdekében a tagállamok biztosítják a következők kialakítását és végrehajtását:a)a kibocsátások elérhető legjobb technológiákon alapuló szabályozása;b)megfelelő kibocsátási határértékek;c)diffúz hatások esetében korlátozások, amelyek adott esetben a legjobb környezeti gyakorlatot is magukban foglalják, megfelelve:—az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelvének*;—az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelvének**;—a Tanács 91/271/EGK irányelvének***;—a Tanács 91/676/EGK irányelvének****;—bármely más olyan uniós joganyagnak, amely a pontszerű szennyezőforrás vagy a diffúz szennyezés kezelésére vonatkozik.

* Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).

*** A Tanács 91/271/EGK irányelve (1991. május 21.) a települési szennyvíz kezeléséről (HL L 135., 1991.5.30., 40. o.).

**** A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.).;”

„(3) Ha ezen irányelvnek, a 2006/118/EK vagy a 2008/105/EK irányelvnek, vagy bármely más uniós joganyagnak megfelelően megállapított vízminőségi célkitűzés, vízminőségi előírás vagy küszöbérték szigorúbb feltételeket követel meg, mint amilyeneket a (2) bekezdés alkalmazása eredményezne, a szigorúbb kibocsátásszabályozást kell alkalmazni.”

„(1) Minden tagállam biztosítja intézkedési program kialakítását valamennyi vízgyűjtő kerületre, vagy a nemzetközi vízgyűjtő kerület országának területére eső részére a 4. cikkben megállapított célkitűzések elérése érdekében, figyelembe véve az 5. cikk által megkívánt elemzések eredményeit. Ezek az intézkedési programok a szennyezésre vonatkozó uniós ágazati jogszabályokkal összhangban prioritásként kezelik a forráskorlátozási intézkedéseket. A forráskorlátozási intézkedések mellett folyamatvégi intézkedéseket kell alkalmazni, amennyiben fennáll a kockázata annak, hogy a forráskorlátozási intézkedésekkel nem érhető el a víztestek jó állapota. Az intézkedési programok hivatkozhatnak olyan nemzeti szinten elfogadott jogszabályokból következő intézkedésekre, amelyek a tagállam egész területére vonatkoznak. Adott esetben a tagállam elfogadhat az összes vízgyűjtő kerületre, illetve a nemzetközi vízgyűjtő kerületek országa területére jutó hányadára alkalmazható intézkedéseket. A Bizottság iránymutatást dolgoz ki a forráskorlátozási intézkedésekre és a kiegészítő folyamatvégi intézkedésekre vonatkozó bevált gyakorlatokról.” [Mód. 67]

„a) a vizeknek többek között a mezőgazdaságban történő hatékony és fenntartható használatát előmozdító intézkedéseket azzal a céllal, hogy elkerüljék a 4. cikkben meghatározott célkitűzések elérésének veszélyeztetését;” [Mód. 68]

„k) azokat az intézkedéseket, amelyek a felszíni vizek elsőbbségi veszélyes anyagok általi szennyeződésének kiküszöbölésére szolgálnak, továbbá arra, hogy folyamatosan csökkentsék a más anyagok által okozott olyan szennyeződéseket, amelyek egyébként akadályoznák a tagállamokat a felszíni víztestekre vonatkozó, 4. cikkben foglalt célkitűzések teljesítésében;.”

„- megvizsgálja és, ha szükséges, felülvizsgálja és megfelelően indokolt esetben felfüggeszti a vonatkozó engedélyeket és felhatalmazásokat,” [Mód. 69]

„12. cikk

Tagállami szinten megoldhatatlan problémák

(1)Ha egy tagállam olyan problémát azonosít, amely hatással van a vizeivel való gazdálkodásra, de a tagállam által nem oldható meg, értesíti a Bizottságot és az összes érintett tagállamot, és ajánlásokat tesz annak megoldására.

A Bizottság hat hónapon belül válaszol a tagállamoktól kapott bármely értesítésre. Ha a probléma a jó kémiai állapotnak való megfelelés elmulasztásával kapcsolatos, a Bizottság a 2008/105/EK irányelv 7a. cikkével összhangban jár el. [Mód. 70]

(2)Az érintett tagállamok együttműködnek annak érdekében, hogy azonosítsák az (1) bekezdésben említett problémák forrását és az azok kezeléséhez szükséges intézkedéseket.

A tagállamok időben, legkésőbb a másik tagállamtól az (1) bekezdésnek megfelelően kapott értesítéstől számított 32 hónapon belül válaszolnak egymásnak. [Mód. 71]

(3)A Bizottság tájékoztatást kap a (2) bekezdésben említett bármilyen együttműködésről, és felkérést kap az abban való részvételre. Adott esetben a Bizottság – figyelembe véve a 13. cikk szerint elkészített jelentéseket – mérlegeli, hogy szükség van-e további uniós szintű intézkedésekre a víztesteket érintő, országhatárokon átterjedő hatások csökkentése érdekében.”

„(4a) A Bizottság elutasítja a tagállamok által benyújtott vízgyűjtő-gazdálkodási terveket, amennyiben azok nem tartalmazzák az ezen irányelv VII. mellékletében felsorolt elemeket.” [Mód. 72]

„14a cikk

Az igazságszolgáltatáshoz való jog

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti joggal összhangban a nyilvánosság azon tagjai, akik kellő érdekeltséggel rendelkeznek vagy valamely jogsérelemre hivatkoznak, bíróság vagy valamely jogszabály által létrehozott független és pártatlan testület előtt felülvizsgálati eljárás lefolytatását kérjék az ezen irányelv szerinti, többek között az alábbiakkal kapcsolatos valamennyi határozat, jogi aktus vagy mulasztás anyagi vagy eljárási jogszerűségével kapcsolatos kifogás esetén:a) olyan tervek és projektek, amelyek ellentétesek lehetnek a 4. cikk követelményeivel, beleértve a víztestek állapotromlásának megelőzését, valamint a víz jó állapotának, jó ökológiai potenciáljának és/vagy jó kémiai állapotának elérését, amennyiben e követelményekről a 2011/92/EU irányelv 11. cikke még nem rendelkezik;b) a 11. cikkben említett intézkedési programok, a 13. cikk (1) bekezdésében említett tagállami vízgyűjtő-gazdálkodási tervek és a 13. cikk (5) bekezdésében említett kiegészítő tagállami programok vagy gazdálkodási tervek.

(2) A tagállamok meghatározzák, hogy mi minősül kellő mértékű érdeknek és jogsérelemnek, összhangban azzal a célkitűzéssel, hogy széles körű hozzáférést kell biztosítani a nyilvánosság számára az igazságszolgáltatáshoz. Az (1) bekezdés alkalmazásában bármely, a környezetvédelmet előmozdító és a nemzeti jog szerinti követelményeknek megfelelő nem kormányzati szervezetet olyan jogokkal rendelkezőnek kell tekinteni, amelyek sérülhetnek, és érdekét elegendőnek kell tekinteni.

(3) Az (1) bekezdésben említett felülvizsgálati eljárásoknak tisztességesnek és méltányosnak kell lenniük, kellő időben le kell őket zárni, és nem lehetnek mértéktelenül drágák. Ezek az eljárások magukban foglalják a megfelelő és hatékony jogorvoslat biztosítását is, beleértve adott esetben a jogsértés megszüntetésére irányuló határozatot is.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy az e cikkben említett közigazgatási és bírósági felülvizsgálati eljárásokhoz való hozzáférésről gyakorlati információk álljanak a nyilvánosság rendelkezésére.” [Mód. 73]

„A Bizottság legkésőbb [az ezen irányelv hatálybalépésétől számított hat hónap]-ig az első albekezdésben említett időközi jelentések tartalmára, szerkezetére és formátumára vonatkozó iránymutatásokat és sablonokat fogad el.” [Mód. 75]

„e) a vegyi szennyezés csökkentésére, illetve a veszélyes anyagok megszüntetésére vagy fokozatos csökkentésére irányuló minden javaslat, szabályozási intézkedés és stratégia összefoglalása;”

„20. cikk

Ezen irányelv technikai kiigazításai és végrehajtása

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. és a III. melléklet, valamint az V. melléklet 1.3.6. szakaszának módosítása céljából annak érdekében, hogy az illetékes hatóságokra vonatkozó tájékoztatási követelmények, a gazdasági elemzés tartalma és a megfigyelés kiválasztott előírásai igazodjanak a tudományos és a műszaki fejlődéshez.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20a. cikknek megfelelően ezen irányelvet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az V. melléklet 1.4.1. pontja szerinti interkalibrációs eljárással összhangban meghatározza a tagállamok megfigyelőrendszereinek osztályozásához megállapított értékeket.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a 8. cikk (4) bekezdésében említett adattovábbítás technikai formátumainak meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 21. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. E formátumok meghatározásakor a Bizottságot munkájában szükség esetén az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segíti.”

„20a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 20. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól, [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be ezen irányelv hatálybalépésének időpontját]-tól kezdődő hatállyal.

(3)Az Európai Parlament és a Tanács bármikor visszavonhatja a 20. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 20. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”

„21. cikk

Bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot munkájában egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

* Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”

„(4) A 4. cikkben foglalt környezeti célkitűzéseket, a 2008/105/EK irányelv I. mellékletének A. részében meghatározott környezetminőségi előírásokat, valamint az említett irányelv 8. és 8d. cikke alapján a vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokra vonatkozóan megállapított küszöbértékeket a 2010/75/EU irányelv alkalmazásában környezetminőségi előírásoknak kell tekinteni.”

„7.7. az elsőbbségi anyagok kibocsátásának csökkentésére és az elsőbbségi veszélyes anyagok kibocsátásának fokozatos csökkentésére tett intézkedések összefoglalása;.”

„7.7a. a vízügyi ágazat nyomonkövetési szempontjainak digitalizálása érdekében hozott intézkedések összefoglalása;” [Mód. 77]

„Az Európai Parlament és a Tanács 2006/118/EK irányelve (2006. december 12.) a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzéséről és csökkentéséről”

„(1) Ez az irányelv egyedi intézkedéseket állapít meg a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzésére és csökkentésére a 2000/60/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott környezetvédelmi célkitűzések teljesítése céljából. A meghozandó intézkedések hierarchiájában elsőbbséget kell biztosítani a korlátozásoknak és a forrásnál történő ellenőrzésre irányuló egyéb intézkedéseknek, adott esetben a folyamatvégi intézkedések jelentőségének sérelme nélkül. Ezen intézkedések az alábbiakat foglalják magukban: [Mód. 79]a)a felszín alatti vizek jó kémiai állapotának megítélésére szolgáló kritériumok;b)a jelentős és tartósan emelkedő tendenciák azonosítására és megfordítására, valamint megfordulási pontjuk meghatározására szolgáló kritériumok.ba) a felszín alatti vizek jó ökológiai állapotának értékelésére szolgáló kritériumok.” [Mód. 80]

„2. »küszöbérték«: a felszín alatti vizek minőségére vonatkozó, a tagállamok által a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban vagy uniós szinten a 8. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott előírás;”

„c) az ezen irányelv 8. cikkének (3) bekezdésével összhangban uniós szinten meghatározott és az ezen irányelv II. mellékletének D. részében felsorolt küszöbértékek.;”

„A felszín alatti vizekre alkalmazandó küszöbértékeknek tízszer alacsonyabbnak kell lenniük a felszíni vizekre vonatkozó megfelelő környezetminőségi előírásoknál, kivéve azokat az eseteket, amikor megállapítható a felszín alatti vizek ökoszisztémájára jelentett tényleges kockázat, és ilyenkor helyénvaló lehet a felszín alatti vizekre vonatkozó küszöbértékeket eltérő szinten meghatározni.” [Mód. 81]

„(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett küszöbértékeket meg lehet határozni nemzeti szinten, a vízgyűjtő kerület vagy a nemzetközi vízgyűjtő kerületnek a tagállam területére eső részének szintjén, illetve a felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztest-csoport szintjén.;”

„(5) Az (1) bekezdésben említett valamennyi küszöbértéket – az ezen irányelv II. mellékletének C. részében meghatározott információk összefoglalásával együtt – közzé kell tenni a 2000/60/EK irányelv 13. cikkével összhangban kidolgozandó vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben.

A tagállamok [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az ezen irányelv hatálybalépését 18 hónappal követő hónap első napját]-ig tájékoztatják az Európai Vegyianyag-ügynökséget (ECHA) az (1) bekezdés b) pontjában említett nemzeti szintű küszöbértékekről. Az ECHA ezeket az információkat nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.;

“A tagállamok biztosítják, hogy az érintett vízgyűjtő kerületnek vagy a nemzetközi vízgyűjtő kerület valamely tagállam területére eső részének a lakosait megfelelően és időben tájékoztassák.” [Mód. 82]

„A tagállamok minden olyan esetben módosítják a területükön alkalmazott küszöbértékek listáját, amennyiben a szennyező anyagokra, a szennyező anyagok csoportjaira vagy a szennyezési indikátorokra vonatkozó új információk – az elővigyázatosság elvét is figyelembe véve – azt jelzik, hogy további anyagokra kell küszöbértéket meghatározni, vagy a már létező küszöbértéket módosítani kell, illetve a felsorolásból korábban törölt küszöbértéket vissza kell állítani. Amennyiben a vonatkozó küszöbértékeket uniós szinten állapítják meg vagy módosítják, a tagállamok a területükön alkalmazott küszöbértékek listáját ezekhez az értékekhez igazítják.” [Mód. 83]

„(7) A Bizottság az (1) bekezdés b) pontjában említett nemzeti küszöbértékekről szóló jelentést egy évvel azután teszi közzé, hogy a tagállamok az (5) bekezdéssel összhangban az ECHA rendelkezésére bocsátották ezt az információt.” [Mód. 84]

„b) a felszín alatti vizek minőségi előírásainak I. mellékletben felsorolt értékeit, valamint a 3. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett küszöbértékeket az adott felszín alatti víztest vagy felszín alatti víztest-csoport egyetlen mintavételi ponton sem lépték túl; vagy.”

„6a. cikk

Megfigyelési lista

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az ECHA által készített tudományos jelentésekre tekintettel összeállítsa azon anyagok megfigyelési listáját, amelyekre vonatkozóan a tagállamoknak uniós szintű megfigyelési adatokat kell gyűjteniük, valamint hogy meghatározza azokat a formátumokat, amelyeket a tagállamoknak a megfigyelés eredményeiről és a kapcsolódó információkról a Bizottság felé történő jelentéstételhez használniuk kell. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 9. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A megfigyelési lista legfeljebb öt anyagot vagy anyagcsoportot tartalmazlegalább öt olyan, és minden egyes anyag esetében feltünteti a monitoringmátrixokat és a lehetséges elemzési módszereket. Ezek a monitoringmátrixok és -módszerek nem róhatnak aránytalan költségeket az illetékes hatóságokra. A megfigyelési listán feltüntetendő anyagokat azok közül választják ki, amelyekkel kapcsolatban a rendelkezésre álló információk arra utalnak, hogy a vízi környezetre vagy azon keresztül uniós szinten jelentős kockázatot jelenthetnek, és amelyek tekintetében nem áll rendelkezésre elegendő megfigyelési adat. Ez a megfigyelési lista tartalmazza az újonnan megjelenő, aggodalomra okot adó szennyező anyagokatanyagot vagy anyagcsoportot tartalmaz, amelyeket azon anyagok közül választanak ki, amelyek tekintetében a rendelkezésre álló információk – az alábbi negyedik albekezdéssel összhangban is – azt jelzik, hogy azok uniós szinten jelentős kockázatot jelenthetnek a vízi környezetre vagy azon keresztül, és amelyekre vonatkozóan a monitoringadatok nem elégségesek, kivéve, ha ötnél kevesebb azon anyagok vagy anyagcsoportok száma, amelyekre vonatkozóan a rendelkezésre álló információk azt mutatják, hogy a vízi környezetre vagy azon keresztül jelentős kockázatot jelenthetnek, amely esetben a megfigyelési listának tartalmaznia kell az összes említett anyagot.

Az anyagok vagy anyagcsoportok minimális számán kívül a megfigyelési lista szennyezési indikátorokat is tartalmazhat.

A megfigyelési lista minden egyes anyag esetében feltünteti a monitoringmátrixokat és a lehetséges elemzési módszereket. Ezek a monitoringmátrixok és -módszerek nem róhatnak aránytalan költségeket az illetékes hatóságokra. [Mód. 85]

Amint A mikroműanyagok és a kiválasztott antimikrobiális rezisztenciagének megfelelő monitoringmódszereimonitoringmódszereit a lehető leghamarabb, de legkésőbb [az e módosító irányelv hatálybalépését követő 18 hónapot követő hónap első napja]-ig meg kell határozni. Amint e monitoringmódszerek meghatározásra kerültek, ezeket az anyagokata mikroműanyagokat és a kiválasztott antimikrobiális rezisztenciagéneket fel kell venni a megfigyelési listára. A Bizottság mérlegeli, hogy szükség van-e a szulfátoknak az első megfigyelési listára való felvételére a jelenlétükre vonatkozó adatok elérhetőségének javítása érdekében, tekintettel ezen irányelv hatályára. [Mód. 86]

Az ECHA tudományos jelentések készítésével segíti a Bizottságot a megfigyelési listára felveendő anyagok és szennyezési indikátorok kiválasztásában, figyelembe véve a következő információkat: [Mód. 87]a)a 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv* I. melléklete és az említett melléklet legutóbbi felülvizsgálatának eredményei;b)a 2008/105/EK és az (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel** összhangban összeállított megfigyelési listák;c)a talajszennyezés kezelésére vonatkozó követelmények, beleértve a kapcsolódó megfigyelési adatokat is;d)a vízgyűjtő kerületek tagállamok általi jellemzése a 2000/60/EK irányelv 5. cikkével összhangban, valamint az említett irányelv 8. cikkével összhangban létrehozott megfigyelési programok eredményei;e)egy adott anyag vagy anyagcsoport tekintetében a termelési mennyiségekre, felhasználási módokra, lényegi tulajdonságokra (beleértve a talajban való mobilitást és adott esetben a részecskeméretet is), környezeti koncentrációkra, valamint az emberi egészségre és a vízi környezetre gyakorolt káros hatásokra vonatkozó információk, az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet***, az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet****, az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet*****, az (EU) 2019/6 európai parlamenti és tanácsi rendelet******, a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv******* és a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv******** szerint gyűjtött információkat is beleértve;f)kutatási projektek és tudományos publikációk és bizonyítékok, beleértve az anyagi és termikus szennyeződések hatására, valamint a földfelszín feletti és a föld alatti kitermelési és infrastrukturális tevékenységeknek a felszín alatti vizek ökoszisztémáira és felszín alatti vizektől függő ökoszisztémákra és azok biológiai sokféleségére gyakorolt hatásaira vonatkozó információkat, a modellezésen vagy más prediktív értékeléseken alapuló tendenciákra és előrejelzésekre vonatkozó információkat, valamint a távérzékelési technológiák, a Föld-megfigyelés (Kopernikusz-szolgáltatások), a helyszíni érzékelők és eszközök által gyűjtött adatokat és információkat, illetve a civil tudomány révén nyert adatok és információkadatokat, kihasználva a mesterséges intelligencia, valamint a fejlett adatelemzés és -feldolgozás kínáltaáltal teremtett lehetőségeket; [Mód. 88]g)az érdekelt felek ajánlásai.

Az ECHA háromévente jelentést készít, amelyben összefoglalja a negyedik albekezdés alapján elkészített tudományos jelentések megállapításait, és ezt a jelentést nyilvánosan hozzáférhetővé teszi. Az első jelentést [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az ezen irányelv hatálybalépését követő huszonegyedik hónap első napját]-ig rendelkezésre kell bocsátani.

(2)Az első megfigyelési listát [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az ezen irányelv hatálybalépését követő 24 hónapot követő hónap első napját]-ig kell összeállítani. A megfigyelési listát ezt követően legkésőbb 36 havonta, vagy ha olyan új tudományos bizonyítékok merülnek fel, amelyek szükségessé tennék a jegyzéknek az egyes felülvizsgálatok közötti átmeneti időszakban történő naprakésszé tételét, akkor ennél gyakrabban naprakésszé kell tenni. [Mód. 89]

A tagállamok kétévente értékelik az energetikai átállással kapcsolatos ipari tevékenységek vízminőségre gyakorolt hatását, és tájékoztatják a Bizottságot az újonnan azonosított veszélyekről, hogy a megfigyelési listát ennek megfelelően frissíthesse. A nyilvánosság számára könnyű hozzáférést kell biztosítani az értékeléshez. [Mód. 90]

A megfigyelési lista naprakésszé tételekor a Bizottság töröl a meglévő megfigyelési listáról minden olyan anyagot vagy anyagcsoportot, amelyre vonatkozóan a vízi környezetre jelentett kockázat értékelése további megfigyelési adatok nélkül is elvégezhető. A megfigyelési lista naprakésszé tételét követően egy adott anyag vagy anyagcsoport három évig szerepelhet a megfigyelési listán, amennyiben a vízi környezetre jelentett kockázat értékeléséhez további megfigyelési adatokra van szükség. A naprakésszé tett megfigyelési listának tartalmaznia kell egy vagy több olyan további anyagot is, amelyek esetében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ECHA tudományos jelentéseire tekintettel kockázatot jelenthetnek a vízi környezetre nézve.

(3)A tagállamok a megfigyelési listán szereplő minden egyes anyagot vagy anyagcsoportot legalább 24 hónapon át, kijelölt, reprezentatív monitoringállomásokon figyelik meg. A megfigyelési időszak a megfigyelési lista elkészítésétől számított hat hónapon belül kezdődik meg.

Minden tagállam kijelöl legalább egykét monitoringállomást, továbbá minden 60 000 km230 000 km2-nyi felszín alatti víztest után (a legközelebbi egész számra kerekítve) további egy monitoringállomást. [Mód. 91]

Az egyes anyagok vagy anyagcsoportok vonatkozásában a reprezentatív monitoringállomások, valamint a megfigyelés gyakoriságának és szezonális ütemezésének kiválasztása során a tagállamok figyelembe veszik az anyag vagy anyagcsoport felhasználási módjait és lehetséges előfordulását. A megfigyelést legalább évente egyszer kell végezni.

Amennyiben egy tagállam meglévő megfigyelési programok vagy tanulmányok alapján elegendő, összehasonlítható, reprezentatív és friss megfigyelési adatot tud szolgáltatni egy bizonyos anyagra vagy anyagcsoportra vonatkozóan, dönthet úgy, hogy arra az anyagra vagy anyagcsoportra vonatkozóan nem végez kiegészítő megfigyelést a megfigyelésilista-mechanizmus keretében, feltéve, hogy a szóban forgó anyagot vagy anyagcsoportot a megfigyelési listát létrehozó végrehajtási jogi aktusban említett monitoringmátrixoknak és elemzési módszereknek megfelelő módszerrel figyelték meg.

(4)A tagállamok a 2000/60/EK irányelv 8. cikkének (4) bekezdésével és a megfigyelési listát létrehozó, az (1) bekezdés szerint elfogadott végrehajtási jogi aktussal összhangban rendelkezésre bocsátják az e cikk (3) bekezdésében említett megfigyelés eredményeit. Rendelkezésre bocsátják továbbá a monitoringállomások reprezentativitására és a monitoringstratégiára vonatkozó információkat is.

(5)Az ECHA a (3) bekezdésben említett 24 hónapos időszak végén felülvizsgálja a megfigyelés eredményeit, és értékeli, hogy mely anyagokat vagy anyagcsoportokat kell további 24 hónapon keresztül megfigyelni, és ennek megfelelően mely anyagokat vagy anyagcsoportokat kell a megfigyelési listán tartani, illetve mely anyagokat vagy anyagcsoportokat lehet törölni a listáról.

Amennyiben a Bizottság az ECHA első albekezdésben említett értékelésére tekintettel arra a következtetésre jut, hogy a vízi környezetre jelentett kockázat további értékeléséhez már nincs szükség megfigyelésre, az említett értékelést figyelembe kell venni az I. vagy a II. melléklet 8. cikk szerinti felülvizsgálata során.

* Az Európai Parlament és a Tanács 2008/105/EK irányelve a felszíni vizek szennyezésének megelőzéséről és csökkentéséről, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 348., 2008.12.24., 84. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2184 irányelve (2020. december 16.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 435., 2020.12.23., 1. o.).

*** Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

**** Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).

***** Az Európai Parlament és a Tanács 528/2012/EU rendelete (2012. május 22.) a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról (HL L 167., 2012.6.27., 1. o.).

****** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/6 rendelete (2018. december 11.) az állatgyógyászati készítményekről (HL L 4., 2019.1.7., 43. o.).

******* Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.).

******** Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.). ”

„6aa. cikk

A felszín alatti vizek ökoszisztémáinak jobb védelme

A Bizottság legkésőbb [Kiadóhivatal: kérjük, illessze be a dátumot: négy évvel ezen irányelv hatálybalépését követően]-ig értékelést tesz közzé a fizikai-kémiai elemeknek, például a pH-értéknek, az oxigenizáció és a hőmérsékletnek a felszín alatti vizek ökoszisztémáinak egészségére gyakorolt hatásairól, amelyet adott esetben ezen irányelv megfelelő felülvizsgálatára irányuló jogalkotási javaslat kísér annak érdekében, hogy meghatározzák a megfelelő paramétereket, harmonizált monitoringmódszereket írjanak elő, és meghatározzák, hogy mi minősül a felszín alatti vizek »jó ökológiai állapotának«.” [Mód. 92]

„6ab. cikk

A nagy ökológiai értékű, sérülékeny vagy szennyezett területek különleges kezelése”

A Bizottság [legkésőbb négy évvel ezen irányelv hatálybalépését követően] kémiai állapotról szóló értékelést tesz közzé a magas ökológiai értékkel, sérülékenységgel vagy szennyezéssel jellemezhető területekre, például a barlangokra és karsztterületekre, volt ipari területekre és más ismert korábbi szennyeződés által érintett területekre vonatkozóan, adott esetben az irányelv felülvizsgálatára irányuló jogalkotási javaslat kíséretében. [Mód. 93]

„6ac. cikk

A Bizottság legkésőbb [egy évvel ezen irányelv hatálybalépését követően]-ig hatásvizsgálatot nyújt be, amelyben megvizsgálja a kiterjesztett gyártói felelősségi mechanizmus ezen irányelvbe való felvételét, biztosítva, hogy azok a gyártók, amelyek az I. mellékletben felsorolt anyagok vagy vegyületek bármelyikét, valamint az ezen irányelv szerinti megfigyelési listán szereplő, újonnan megjelenő, aggodalomra okot adó szennyező anyagokat tartalmazó termékeket hoznak forgalomba, hozzájáruljanak a 2000/60/EK irányelv 8. cikke alapján kidolgozott monitoringprogramok költségeihez. A hatásvizsgálatot adott esetben az irányelv felülvizsgálatára irányuló jogalkotási javaslatnak kell kísérnie. [Mód. 94]

„6ad. cikk

Európai monitoringlétesítmény

A Bizottság [egy évvel ezen irányelv hatálybalépését követően] a tagállamok kérésére közös monitoringlétesítményt hoz létre a monitoringkövetelmények kezelésére.

A Bizottság meghatározza a monitoringlétesítmény működését, amely többek között a következőkre terjed ki:a) A Bizottság meghatározza a monitoringlétesítmény működését, amely többek között a következőkre terjed ki:b) a monitoringlétesítményt igénybe venni kívánó tagállamokra vonatkozó operatív eljárások, amelyek többek között magukban foglalják a Bizottság számára előírt értesítést a monitoringigényeikről vagy képességeikről, a minták kezelésére vonatkozó pontos protokollokról, valamint arról, hogy mennyi ideig kívánnak a mechanizmusban részt venni;c) a finanszírozási források, amelyek magukban foglalhatják a vonatkozó uniós strukturális alapokat és programokat, valamint a magánszektor hozzájárulásai, többek között a kiterjesztett gyártói felelősségi mechanizmus keretében, a 6ac. cikkel összhangban való bevezetését követően.” [Mód. 95]

„8. cikk

Az I–IV. melléklet felülvizsgálata

(1)A Bizottság első alkalommal [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az ezen irányelv hatálybalépését hatnégy évvel követő dátumot]-ig és azt követően hatéventenégyévente felülvizsgálja az I. mellékletben meghatározott szennyező anyagok jegyzékét és az e szennyező anyagokra vonatkozóan az említett mellékletben meghatározott minőségi előírásokat, valamint a II. melléklet B. részében meghatározott szennyező anyagok és mutatók jegyzékét. [Mód. 96]

(2)A felülvizsgálat alapján a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásávaladott esetben jogalkotási javaslatokat terjeszt elő, hogy módosítsa az I. mellékletet a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítás céljából, a felszín alatti vizekben található szennyező anyagok és az említett mellékletben a szennyező anyagokra vonatkozóan meghatározott minőségi előírások hozzáadásával vagy törlésével, valamint a B. részt. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásával módosítsa a II. melléklet B. részét annak a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazításhozzáigazítása céljából, olyan szennyező anyagok vagy mutatók hozzáadásával, illetve törlésével, amelyekre vonatkozóan a tagállamoknak mérlegelniük kell nemzeti szintű küszöbértékek megállapítását. [Mód. 97]

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásával módosítsa a II. melléklet D. részét a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás céljából, az említett melléklet B. részében felsorolt egy vagy több szennyező anyagra vonatkozó harmonizált küszöbértékek hozzáadásával vagy módosításával.

(4)A (2) és (3) bekezdésben említett jogalkotási javaslatok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi az ECHA e cikk (6) bekezdése alapján elkészített tudományos jelentéseit. [Mód. 98]

(5)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásával módosítsa a II. melléklet A. és C. részét, valamint a III. és a IV. mellékletet a tudományos és műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás céljából.

(6)Az ECHA tudományos jelentéseket készít, ezzel segítve a Bizottságot az I. és a II. melléklet felülvizsgálatában. Ezeknek a jelentéseknek a következőket kell figyelembe venniük:a)az ECHA kockázatértékelési bizottságának és társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottságának véleménye;b)a 2000/60/EK irányelv 8. cikkével összhangban kidolgozott megfigyelési programok eredményei;c)az ezen irányelv 6a. cikkének (4) bekezdésével összhangban gyűjtött megfigyelési adatok;d)a 2008/105/EK irányelv és az (EU) 2020/2184 irányelv mellékleteit érintő felülvizsgálatok eredményei;e)a talajszennyezés kezelésére vonatkozó információk és követelmények;f)uniós kutatási programok és tudományos publikációk, beleértve a távérzékelési technológiák, a Föld-megfigyelés (Kopernikusz-szolgáltatások), a helyszíni érzékelők és eszközök és/vagy a civil tudomány révén nyert naprakész információkat, kihasználva a rendelkezésre álló legjobb technológiák, így például a mesterséges intelligencia, a fejlett adatelemzés és -feldolgozás kínálta lehetőségeket; [Mód. 99]g)az érdekelt felektől, köztük a nemzeti szabályozó hatóságoktól és más érintett szervektől érkező észrevételek és információk. [Mód. 100]

(6a) A Bizottság 2025. január 12-ig technikai iránymutatásokat dolgoz ki az „összes PFA-anyag” paraméteren belüli per- és polifluoralkil-anyagok monitoringjára szolgáló elemzési módszerekre vonatkozóan. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 8a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az „az összes PFA-anyagra” vonatkozó minőségi előírás megállapítása révén módosítsa ezt az irányelvet, és ennek megfelelően módosítsa az I. mellékletet. A Bizottság ezeket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2026. január 12-ig fogadja el. [Mód. 101]

(7)Az ECHA hatéventenégyévente jelentést készít és tesz nyilvánosan hozzáférhetővé, amely összefoglalja a (2) és (3) bekezdésben említett felülvizsgálat megállapításait. Az első jelentést [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az ezen irányelv hatálybalépését öthárom évvel követő dátumot]-án/-én kell benyújtani a Bizottságnak.” [Mód. 102]

„8a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 8. cikk (1) és (2)(2), (3) és (6a) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusaktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól, [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be ötéves időtartamra szól [ezen irányelv hatálybalépésének időpontjáthatálybelépésének dátuma]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hatéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra. [Mód. 103]

(3)A 8. cikk (1) és (2)(2), (3) és (6a) bekezdésében említett felhatalmazást az Európai Parlament és a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. [Mód. 104]

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel. [Mód. 105]

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 8. cikk (1) vagy (2)(2), (3) vagy (6a) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni.Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.” [Mód. 106]

„9. cikk

Bizottsági eljárás

(1)A Bizottságot munkájában egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

* Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”

„c) bármely egyéb vonatkozó információt, beleértve valamely mintavételi pontnál a vonatkozó szennyező anyagok éves átlagkoncentrációjának a felszín alatti vizek I. mellékletben meghatározott minőségi előírásaival és a 3. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett küszöbértékekkel való összehasonlítását.”

„a jelentős és tartósan emelkedő tendenciák – beleértve a többek között egy víztest alacsony vízhozamának betudható szezonális emelkedő tendenciákat is – megfordítására irányuló intézkedések végrehajtásának kezdőpontja az a pont, amikor a szennyező anyag koncentrációja eléri az I. mellékletben a felszín alatti vizek vonatkozásában meghatározott minőségi előírások és a 3. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett küszöbértékek parametrikus értékének 75 %-át, az alábbiak kivételével:.” [Mód. 107]

„Az Európai Parlament és a Tanács 2008/105/EK irányelve (2008. december 16.) a felszíni vizek szennyezésének megelőzéséről és csökkentéséről, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.”

„Cikk

Tárgy

A felszíni víz jó kémiai állapotának elérése céljából, valamint a 2000/60/EK irányelv 4. cikkének rendelkezéseivel és célkitűzéseivel összhangban ez az irányelv környezetminőségi előírásokat (EQS) állapít meg az elsőbbségi anyagok és az elsőbbségi veszélyes anyagok vonatkozásában.” [Mód. 108]

„iii. az I. melléklet A. részének 5., 9., 13., 15., 17., 21., 23., 24., 28., 30., 34., 37., 41. és 44. sorszámú anyagai, valamint az I. melléklet A. részének 46–70. sorszámú, újonnan azonosított anyagai, amelyek tekintetében [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az ezen irányelv hatálybalépését 18 hónappal követő hónap első napját]-i hatállyal felülvizsgált környezetminőségi előírások lesznek érvényesek azzal a céllal, hogy megelőzzék a felszíni víztestek kémiai állapotának romlását, és ezen anyagok tekintetében elérjék a felszíni vizek jó kémiai állapotát.;”

„(2) Azon anyagok tekintetében, amelyekre az I. melléklet A. része biótára vonatkozó környezetminőségi előírásokat vagy üledékre vonatkozó környezetminőségi előírásokat állapít meg, a tagállamok ezeket a biótára vonatkozó környezetminőségi előírásokat vagy üledékre vonatkozó környezetminőségi előírásokat alkalmazzák.

Az első albekezdésben hivatkozott anyagoktól eltérő anyagok tekintetében a tagállamok az I. melléklet A. részében meghatározott vizekre vonatkozó környezetminőségi előírásokat alkalmazzák.;”

„A tagállamok a felszíni víz állapotának a 2000/60/EK irányelv 8. cikke szerint elvégzett monitoringja részeként az üledék vagy a bióta monitoringja alapján gondoskodnak az üledékben és/vagy a biótában jellemzően felhalmozódó, az I. melléklet A. részében meghatározott elsőbbségi anyagok koncentrációinak hosszú távú tendenciaelemzéséről.;”

„(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően az I. melléklet B. részének 3. pontját módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy azt a tudományos, illetve műszaki fejlődés szerint kiigazítsa.”

„(1) A 2000/60/EK irányelv 5. és 8. cikkével, valamint az(EU).../... európai parlamenti és tanácsi rendelettel a összhangban összegyűjtött információk, valamint más rendelkezésre álló adatok alapján a tagállamok a területükön levő minden vízgyűjtőkerület vagy vízgyűjtőkerület-rész tekintetében nyilvántartást készítenek, ha rendelkezésre állnak térképek, akkor ezekkel együtt, az ezen irányelv I. mellékletének A. részében felsorolt minden elsőbbségi anyag és az ezen irányelv II. mellékletének A. részében felsorolt minden szennyező anyag kibocsátásáról, bevezetéséről és veszteségéről, beleértve adott esetben az üledékben és biótában meglévő koncentrációjukat. [Mód. 109]

_________________

1a HL:Kérjük illesszék be a szövegbe a COM(2002)0157 dokumentumban található rendelet számát.

A kibocsátások nyilvántartását rendszeresen frissített és a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhető elektronikus adatbázisban kell elérhetővé tenni. [Mód. 110]

Az első albekezdés nem alkalmazandó a Bizottságnak az (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban elektronikus úton bejelentett kibocsátásokra, bevezetésekre és veszteségekre. ;” [Mód. 111]

„(4) A tagállamok a 2000/60/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott elemzések felülvizsgálata során frissítik nyilvántartásaikat, és biztosítják, hogy az említett irányelv 13. cikkének (7) bekezdésével összhangban naprakésszé tett vízgyűjtő-gazdálkodási terveikben közzéteszik a kibocsátásokat, köztük az (EU) .../... rendelettel++ létrehozott ipari kibocsátási portálra be nem jelentettbejelentett kibocsátásokat is. [Mód. 112]

A frissített nyilvántartásokban szereplő értékek megállapítására vonatkozó referencia-időszak az első albekezdésben említett elemzések elkészítésére kitűzött évet megelőző év.

Az 1107/2009/EK rendelet által szabályozott elsőbbségi anyagok vagy szennyező anyagok tekintetében az adatokat az első albekezdésben említett elemzés elkészítését megelőző három év átlagában is lehet számolni. [Mód. 113]

Az (EU) .../... rendeletnek+++ megfelelően amiatt be nem jelentett pontszerű kibocsátások esetében, mert azok vagy nem tartoznak az említett rendelet hatálya alá, vagy mert nem érik el az említett rendeletben meghatározott éves jelentéstételi küszöbértékeket, az e cikk első albekezdésében meghatározott jelentéstételi kötelezettséget az említett rendelet alapján létrehozott ipari kibocsátási portálra történő elektronikus jelentéstétellel kell teljesíteni.

A Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben meghatározza a negyedik albekezdésben említett jelentéstétel formátumát, részletességét és gyakoriságát. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 9. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.;”

„(1)1. Az 1907/2006/EK rendelet, az 1107/2009/EK rendelet, az 528/2012/EU rendelet, az (EU) 2019/6 európai parlamenti és tanácsi rendelet* vagy a 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv**, a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv*** vagy a 2010/75/EU irányelv hatálya alá tartozó elsőbbségi anyagok tekintetében a Bizottság – a 2000/60/EK irányelv 18. cikkének (1) bekezdésében említett jelentés keretében – értékeli, hogy az uniós és a tagállami szinten meglévő intézkedések elegendőek-e ahhoz, hogy az elsőbbségi anyagok vonatkozásában el lehessen érni a környezetminőségi előírásokat, illetve az egyes elsőbbségi veszélyes anyagok bevezetésére, kibocsátására és veszteségére vonatkozó megszüntetési vagy fokozatos kivezetési célkitűzést a 2000/60/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően. [Mód. 114]

A meghozandó intézkedések fontossági sorrendjében prioritásként kell kezelni a korlátozásokat és más, a forrásnál történő ellenőrzésre irányuló intézkedéseket. E tekintetben a Bizottság adott esetben az uniós jogi aktusok módosítására irányuló javaslatokat terjeszt elő annak biztosítása érdekében, hogy már a forrásnál megszüntessék az elsőbbségi anyagok bevezetéseit, kibocsátásait és veszteségeit. [Mód. 115]

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/6 rendelete (2018. december 11.) az állatgyógyászati készítményekről és a 2001/82/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 4., 2019.1.7., 43. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 67. o.).

*** Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.).”

„(2) A Bizottság legkésőbb az értékeléstől számított hat hónapon belül jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e cikk (1) bekezdésében említett értékelés eredményéről, és e jelentéshez csatolja a szükséges javaslatokat, az ellenőrzési intézkedésekre irányuló javaslatokat is beleértve.“ [Mód. 116]

„8. cikk

Az I–II. melléklet felülvizsgálata

(1)A Bizottság első alkalommal [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az ezen irányelv hatálybalépését hatnégy évvel követő dátumot]-ig és azt követően hatéventenégyévente felülvizsgálja az I. melléklet A. részében meghatározott elsőbbségi anyagok jegyzékét és a hozzájuk tartozó környezetminőségi előírásokat, valamint a II. melléklet A. részében meghatározott szennyező anyagok jegyzékét. [Mód. 117]

(2)A felülvizsgálat alapján a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) által az e cikk (6) bekezdésének megfelelően készített tudományos jelentésekre tekintettel a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásávaladott esetben jogalkotási javaslatokat terjeszt elő, hogy módosítsa az I. mellékletet a tudományos és technológiai fejlődéshez való hozzáigazítás céljából, az alábbiak révén: [Mód. 118]a)anyagok felvétele az elsőbbségi anyagok jegyzékébe, illetve onnan való törlése;b)a kiválasztott anyagok elsőbbségi veszélyes anyagként és/vagy mindenütt előforduló perzisztens, bioakkumulatív és toxikus anyagént (PBT) és/vagy az üledékben és/vagy a biótában jellemzően felhalmozódó anyagként való megjelölése az említett jegyzékben, illetve a megjelölés visszavonása;c)adott esetben a felszíni vizekre, az üledékre vagy a biótára vonatkozó kapcsolódó környezetminőségi előírások meghatározása.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) e cikk (6) bekezdésének megfelelően készített tudományos jelentéseire tekintettel a 9a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásával módosítsa a II. mellékletet a tudományos és technológiai fejlődéshez való hozzáigazítás céljából, az alábbiak révén:a)szennyező anyagok felvétele a II. melléklet A. részében meghatározott szennyezőanyag-kategóriák jegyzékébe, illetve onnan való törlése;b)a II. melléklet B. részében meghatározott módszertan naprakésszé tétele;c)azon vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagok felvétele ezen irányelv II. mellékletének C. részébe, amelyek tekintetében a Bizottság megállapította, hogy a 2000/60/EK irányelv 4. cikkében meghatározott célkitűzések összehangolt és tudományosan megalapozott végrehajtásának biztosítása érdekében adott esetben uniós szinten meghatározott környezetminőségi előírásokat kell alkalmazni, valamint a szóban forgó szennyező anyagokhoz tartozó környezetminőségi előírások felvétele ezen irányelv II. mellékletének C. részébe.

(4)Azon vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagok meghatározása során, amelyekre vonatkozóan uniós szintű környezetminőségi előírások megállapítására lehet szükség, a Bizottság a következő kritériumokat veszi figyelembe:a)a szennyező anyagok által jelentett kockázat, beleértve azok veszélyességét, környezeti koncentrációit és azt a koncentrációt, amely felett hatások – többek között halmozott hatások – léphetnek fel; [Mód. 119]b)a vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokra vonatkozóan az egyes tagállamok által meghatározott nemzeti környezetminőségi előírások közötti eltérések, és hogy mennyire indokoltak a szóban forgó eltérések;c)a vizsgált vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokra vonatkozóan környezetminőségi előírást már alkalmazó tagállamok száma.

(5)Azokat az elsőbbségi anyagokat, amelyekről az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat eredményeként megállapítást nyert, hogy már nem jelentenek uniós szintű kockázatot, ezért törölték őket az elsőbbségi anyagok jegyzékéből, fel kell venni a II. melléklet C. részébe, amely felsorolja azokat a vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokat és a hozzájuk tartozó harmonizált környezetminőségi előírásokat, amelyeket a 8d. cikkel összhangban abban az esetben kell végrehajtani, ha a szennyező anyagok nemzeti vagy regionális szinten aggodalomra okot adó anyagnak minősülnek.

(6)Az ECHA tudományos jelentéseket készít, ezzel segítve a Bizottságot az I. és a II. melléklet felülvizsgálatában. Ezeknek a tudományos jelentéseknek a következőket kell figyelembe venniük:a)az ECHA kockázatértékelési bizottságának és társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottságának véleményei;b)a 2000/60/EK irányelv 8. cikkével összhangban kidolgozott megfigyelési programok eredményei;c)az ezen irányelv 8b. cikkének (4) bekezdésével összhangban gyűjtött monitoringadatok;d)a 2006/118/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv* és az (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelv** mellékleteit érintő felülvizsgálatok eredménye;e)a talajszennyezés kezelésére vonatkozó követelmények, beleértve a kapcsolódó monitoringadatokat is;f)uniós kutatási programok és tudományos publikációk, beleértve a távérzékelési technológiák, a Föld-megfigyelés (Kopernikusz-szolgáltatások), a helyszíni érzékelők és eszközök és/vagy a civil tudomány révén nyert adatokat és információkat, kihasználva a mesterséges intelligencia, a fejlett adatelemzés és -feldolgozás kínálta lehetőségeket;g)az érdekelt felektől érkező észrevételek és információk.

(6a) A Bizottság 2025. január 12-ig technikai iránymutatást dolgoz ki a per- és polifluoralkil-anyagok „összes PFA-anyag” paraméter szerinti monitorozásának elemzésére vonatkozó módszerek tárgyában. A Bizottság 2026. január 12-ig a 9a. cikknek megfelelően az „összes PFA-anyag” paraméterre vonatkozó minőségi előírás meghatározásával, valamint az I. melléklet ennek megfelelő módosításával felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el ezen irányelv módosítására. [Mód. 120]

(6b) A Bizottság [ezen irányelv hatálybalépésétől számított két év]-ig technikai iránymutatást dolgoz ki a – legalább biszfenol-A-t, biszfenol-B-t és biszfenol-S-t tartalmazó – biszfenolok „összes biszfenol” paraméter szerinti monitorozásának elemzésére vonatkozó módszerek tárgyában. A Bizottság [ezen irányelv hatálybalépésétől számított három év]-ig a 9a. cikknek megfelelően az „összes biszfenol” paraméterre vonatkozó környezetminőségi előírás relatív valószínűségi tényezőn alapuló meghatározásával, valamint az I. melléklet ennek megfelelő módosításával felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el ezen irányelv módosítására. [Mód. 121]

(7)Az ECHA hatéventenégyévente jelentést készít és tesz nyilvánosan hozzáférhetővé, amely összefoglalja a (6) bekezdés szerinti tudományos jelentések megállapításait. Az első jelentést [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az ezen irányelv hatálybalépését öthárom évvel követő dátumot]-án/-én kell benyújtani a Bizottságnak. [Mód. 122]

* Az Európai Parlament és a Tanács 2006/118/EK irányelve (2006. december 12.) a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzéséről és csökkentéséről (HL L 372., 2006.12.27., 19. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2184 irányelve (2020. december 16.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 435., 2020.12.23., 1. o.).”

„8a. cikk

Bizonyos anyagokra vonatkozó különös rendelkezések

(1)A 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 1.4.3. szakaszában foglalt, az általános kémiai állapot bemutatására vonatkozó követelmények, valamint az említett irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt célkitűzések és kötelezettségek sérelme nélkül, a tagállamok a 2000/60/EK irányelv 13. cikkének megfelelően elkészített vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben további térképeket nyújthatnak be, amelyek a következő anyagok közül egy vagy több vonatkozásában az ezen irányelv I. mellékletének A. részében meghatározott többi anyagra vonatkozó információtól elkülönítve tüntetik fel a kémiai állapotra vonatkozó információkat:a)az I. melléklet A. részében mindenütt előforduló PBT-ként viselkedő anyagként azonosított anyagok;b)a 8. cikk szerinti legutóbbi felülvizsgálat során újonnan azonosított anyagok;c)azok az anyagok, amelyekre vonatkozóan a 8. cikkel összhangban a legutóbbi felülvizsgálatban szigorúbb környezetminőségi előírások kerültek meghatározásra.

A tagállamok a 2000/60/EK irányelv 13. cikkével összhangban elkészített vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben az első albekezdés a), b) és c) pontjában említett anyagok tekintetében ismertethetikismertetik a környezetminőségi előírásokban meghatározott értéktől való eltérés mértékét. Az első albekezdésben említett további térképeket benyújtó tagállamok törekednek annak biztosítására, hogy azok a vízgyűjtő terület szintjén és uniós szinten összehasonlíthatók legyenek egymással, és az adatokat a 2003/4/EK irányelvvel, a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel* és az (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel** összhangban bocsátják rendelkezésre. [Mód. 123]

(2)A tagállamok – az I. melléklet A. részében mindenütt előforduló PBT-ként viselkedő anyagként azonosított és az Unióban már nem engedélyezett és használt anyagok tekintetében – az ezen irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében, valamint a 2000/60/EK irányelv V. mellékletében az elsőbbségi anyagok tekintetében előírtnál kevésbé intenzív monitoringot folytathatnak, feltéve, hogy a monitoring reprezentatív, és statisztikailag megbízható viszonyítási alap áll rendelkezésre az adott anyagok vízi környezetben való jelenlétére vonatkozóan. Az iránymutatás az, hogy az ezen irányelv 3. cikke (6) bekezdésének második albekezdésével összhangban a monitoringot háromévente kell elvégezni, kivéve, ha a műszaki ismeretek és a szakértői vélemények alapján más időközök indokoltak. [Mód. 124]

(3)A tagállamok [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az ezen irányelv hatálybalépését 18 hónappal követő hónap első napját]-tól/-től két éven keresztül hatásalapú monitoringmódszereket alkalmazva figyelemmel kísérik az ösztrogénhatású anyagok víztestekben való jelenlétét. A tagállamok minden kétéves időszak során legalább négy alkalommal monitoringot végeznek azokon a helyszíneken, ahol az ezen irányelv I. mellékletének A. részében felsorolt három ösztrogén hormon – a 17-béta-ösztradiol (E2), az ösztron (E1) és az alfa-etinil-ösztradiol (EE2) – megfigyelése a 2000/60/EK irányelv 8. cikkével és V. mellékletével összhangban hagyományos analitikai módszerekkel történik. A tagállamok felhasználhatják a 2000/60/EK irányelv V. mellékletének 1.3.1. pontjával összhangban a reprezentatív felszíni víztestek feltáró megfigyelésére kiválasztott megfigyelési helyszínek hálózatát.

3a. A Bizottság a (3) bekezdésben említett kétéves időszaktól számított 12 hónapon belül jelentést tesz közzé a hatásalapú módszerek megbízhatóságáról oly módon, hogy összehasonlítja a hatásalapú eredményeket a (3) bekezdésben felsorolt három ösztrogénhatású anyag nyomon követésére szolgáló hagyományos módszerekkel kapott eredményekkel, a hatásalapú küszöbértékek jövőbeli meghatározására való felkészülés céljából.

Amint a hatásalapú módszerek a többi anyag tekintetében is használatra készen állnak, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 9a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítése céljából annak érdekében, hogy előírja a tagállamok számára, hogy ezen anyagok víztestekben való jelenlétének felmérésére a hagyományos monitoringmódszerekkel párhuzamosan a hatásalapú módszereket is alkalmazzák. [Mód. 125]

* Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 172., 2019.6.26., 56. o.).”

„8b. cikk

Megfigyelési lista

(1)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az ECHA által készített tudományos jelentésekre tekintettel összeállítsa azon anyagok megfigyelési listáját, amelyekre vonatkozóan uniós szintű monitoringadatokat kell gyűjteni a tagállamoktól, valamint hogy meghatározza azokat a formátumokat, amelyeket a tagállamoknak a monitoring eredményeiről és a kapcsolódó információkról a Bizottság felé történő jelentéstételhez használniuk kell. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 9. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A megfigyelési lista egyidejűleg legfeljebb tízlegalább öt olyan újonnan megjelenő, aggodalomra okot adó szennyező anyagot vagy anyagcsoportot tartalmaz, és minden egyes anyag esetében feltünteti a monitoringmátrixokat és a lehetséges elemzési módszereket. Ezek a monitoringmátrixok és -módszerek nem róhatnak aránytalan költségeket az illetékes hatóságokra. A megfigyelési listán feltüntetendő anyagokatamelyeket azon anyagok közül választjákválasztanak ki, amelyekkel kapcsolatban a rendelkezésre álló információk – a negyedik albekezdéssel összhangban is – arra utalnak, hogy a vízi környezetre vagy azon keresztül uniós szinten jelentős kockázatot jelenthetnek, és amelyek tekintetében nem áll rendelkezésre elegendő monitoringadat, kivéve, ha azon kiválasztható anyagok vagy anyagcsoportok száma, amelyekkel kapcsolatban a rendelkezésre álló információk arra utalnak, hogy a vízi környezetre vagy azon keresztül uniós szinten jelentős kockázatot jelenthetnek, ötnél kevesebb, ebben az esetben a megfigyelési lista tartalmazza az új szennyező anyagokatlistának valamennyi ilyen anyagot tartalmaznia kell.

Az anyagok vagy anyagcsoportok minimális száma mellett a megfigyelési lista szennyezési indikátorokat is tartalmazhat.

A megfigyelési lista minden egyes anyag esetében meghatározza a monitoringmátrixokat és a lehetséges elemzési módszereket. Ezek a monitoringmátrixok és -módszerek nem róhatnak aránytalan költségeket az illetékes hatóságokra. [Mód. 126]

Amint A mikroműanyagok és a kiválasztott antimikrobiális rezisztenciagének megfelelő monitoringmódszereimonitoringmódszereit a lehető leghamarabb, de legkésőbb [az e módosító irányelv hatálybalépését követő 18 hónapot követő hónap első napja]-ig meg kell határozni. Amint e monitoringmódszerek meghatározásra kerültek, ezeket az anyagokata mikroműanyagokat és a kiválasztott antimikrobiális rezisztenciagéneket a (2) bekezdéssel összhangban fel kell venni a megfigyelési listára. A Bizottság mérlegeli, hogy szükség van-e a szulfátok, a xantátok és a nem releváns növényvédőszer-metabolitok (nrM-ek) megfigyelési listára való felvételére ahhoz, hogy ezen irányelv hatálya tekintetében javuljon a jelenlétükre vonatkozó adatok rendelkezésre állása. [Mód. 127]

Az ECHA tudományos jelentések készítésével segíti a Bizottságot a megfigyelési listára felveendő anyagok és szennyezési indikátorok kiválasztásában, figyelembe véve a következő információkat: [Mód. 128]a)az ezen irányelv I. mellékletét érintő legutóbbi rendszeres felülvizsgálat eredményei;b)a 2008/105/EK irányelv 8. cikkében említett érdekelt felek ajánlásai;c)a vízgyűjtő kerületek tagállamok általi jellemzése a 2000/60/EK irányelv 5. cikkével összhangban, valamint az említett irányelv 8. cikkével összhangban létrehozott megfigyelési programok eredményei;d)egy adott anyag tekintetében a termelési mennyiségekre, felhasználási módokra, lényegi tulajdonságokra (beleértve adott esetben a részecskeméretet is), környezeti koncentrációkra, valamint az emberi egészségre és a vízi környezetre gyakorolt káros hatásokra vonatkozó információk, az 1907/2006/EK rendelet, az 1107/2009/EK rendelet, az 528/2012/EU rendelet, az (EU) 2019/6 rendelet, a 2001/83/EK irányelv és a 2009/128/EK irányelv szerint gyűjtött információkat is beleértve;e)kutatási projektek és, tudományos publikációk és bizonyítékok, beleértve a modellezésen vagy más prediktív értékeléseken alapuló tendenciákra és előrejelzésekre vonatkozó információkat, valamint a távérzékelési technológiák, a Föld-megfigyelés (Kopernikusz-szolgáltatások), a helyszíni érzékelők és eszközök, illetve a civil tudomány révén nyert adatok ésgyűjtött információk és adatok, kihasználva a mesterséges intelligencia, valamint a fejlett adatelemzés és -feldolgozás kínálta lehetőségeket. [Mód. 129]

Az ECHA háromévente jelentést készít, amelyben összefoglalja a negyedik albekezdés alapján elkészített tudományos jelentések megállapításait, és ezt a jelentést nyilvánosan hozzáférhetővé teszi. Az ECHA első jelentését [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az ezen irányelv hatálybalépését követő huszonegyedik hónap első napját]-ig rendelkezésre kell bocsátani.

(2)A megfigyelési listát [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az ezen irányelv hatálybalépését követő huszonharmadik hónap utolsó napját]-ig, majd ezt követően 36 havonta naprakésszé kell tenni. A megfigyelési listát [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az ezen irányelv hatálybalépését követő huszonharmadik hónap utolsó napját]-ig, majd ezt követően legkésőbb 36 havonta, illetve abban az esetben gyakrabban naprakésszé kell tenni, ha olyan új tudományos bizonyítékok merülnek fel, amelyek az egyes felülvizsgálatok közötti időszakban szükségessé tennék a lista frissítését.

A tagállamok kétévente értékelik az energetikai átálláshoz kapcsolódó ipari tevékenységek vízminőségre gyakorolt hatását, és tájékoztatják a Bizottságot az újonnan meghatározott veszélyekről, hogy a Bizottság ennek megfelelően frissíthesse a megfigyelési listát. A nyilvánosság számára könnyű hozzáférést kell biztosítani az értékeléshez.

A megfigyelési lista naprakésszé tételekor a Bizottság töröl a meglévő megfigyelési listáról minden olyan anyagot, amelyre vonatkozóan a vízi környezetre jelentett kockázat értékelése további monitoringadatok nélkül is elvégezhető. A megfigyelési lista naprakésszé tételét követően egy adott anyag vagy anyagcsoport legfeljebb három évig szerepelhet a megfigyelési listán, amennyiben a vízi környezetre jelentett kockázat értékeléséhez további monitoringadatokra van szükség. Valamennyi naprakésszé tett megfigyelési listának tartalmaznia kell egy vagy több olyan új anyagot is, amelyek esetében az ECHA tudományos jelentései alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy kockázatot jelentenek a vízi környezetre nézve. [Mód. 130]

(3)A tagállamok a megfigyelési listán szereplő minden egyes anyagot vagy anyagcsoportot legalább 24 hónapon át, kijelölt, reprezentatív monitoringállomásokon figyelik meg. A megfigyelési időszak az adott anyag megfigyelési listára való felvételétől számított hat hónapon belül kezdődik meg.

Minden tagállam kijelöl legalább egy monitoringállomást, továbbá, amennyiben a tagállam lakosainak száma meghaladja az egymilliót, további egy, továbbá, minden 60 000 km2-nyi földrajzi terület után (a legközelebbi egész számra kerekítve) további egy, továbbá minden ötmillió lakos után (a legközelebbi egész számra kerekítve) további egy monitoringállomást.

Az egyes anyagok vagy anyagcsoportok vonatkozásában a reprezentatív monitoringállomások, valamint a megfigyelés gyakoriságának és szezonális ütemezésének kiválasztása során a tagállamok figyelembe veszik az anyag vagy anyagcsoport felhasználási módjait és lehetséges előfordulását. A monitoringot legalább évente kétszer kell végezni, kivéve az éghajlati vagy szezonális variabilitást mutató anyagokat, amelyek esetében –elvégezni. Az (1) bekezdés alapján elfogadott, a megfigyelési listát létrehozó végrehajtási jogi aktusban meghatározottak szerint – gyakoribb monitoringra van szükség az éghajlati eltérésekre – többek között a csapadékra – érzékenyen reagáló anyagok és azon anyagok esetében, amelyek koncentrációja az említett anyagok felhasználásának szezonális ingadozása miatt valószínűsíthetően rövid ideig tetőzik. [Mód. 131]

Amennyiben egy tagállam meglévő megfigyelési programok vagy tanulmányok alapján elegendő, összehasonlítható, reprezentatív és friss monitoringadatot tud szolgáltatni és a Bizottság rendelkezésére bocsátani egy bizonyos anyagra vagy anyagcsoportra vonatkozóan, dönthet úgy, hogy arra az anyagra vagy anyagcsoportra vonatkozóan nem végez kiegészítő megfigyelést a megfigyelésilista-mechanizmus keretében, feltéve, hogy a szóban forgó anyagot vagy anyagcsoportot a megfigyelési listát létrehozó végrehajtási jogi aktusban említett monitoringmátrixoknak és elemzési módszereknek, valamint a 2009/90/EK irányelvnek* megfelelő módszerrel figyelték meg.

(4)A tagállamok a 2000/60/EK irányelv 8. cikkének (4) bekezdésével és a megfigyelési listát létrehozó, az (1) bekezdés szerint elfogadott végrehajtási jogi aktussal összhangban rendelkezésre bocsátják az e cikk (3) bekezdésében említett megfigyelés eredményeit. Rendelkezésre bocsátják továbbá a monitoringállomások reprezentativitására és a monitoringstratégiára vonatkozó információkat is.

(5)Az ECHA a (3) bekezdésben említett 24 hónapos időszak végén felülvizsgálja a megfigyelés eredményeit, és értékeli, hogy mely anyagokat vagy anyagcsoportokat kell további 24 hónapon keresztül megfigyelni, és ennek megfelelően mely anyagokat vagy anyagcsoportokat kell a megfigyelési listán tartani, illetve mely anyagokat vagy anyagcsoportokat lehet törölni a listáról.

Amennyiben a Bizottság az ECHA első albekezdésben említett értékelésére tekintettel arra a következtetésre jut, hogy a vízi környezetre jelentett kockázat további értékeléséhez már nincs szükség megfigyelésre, a szóban forgó értékelést figyelembe kell venni az I. vagy a II. melléklet 8. cikk szerinti felülvizsgálata során.

* A Bizottság 2009/90/EK irányelve (2009. július 31.) a vizek állapotának kémiai elemzésére és figyelemmel kísérésére vonatkozó műszaki előírásoknak a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megállapításáról (HL L 201., 2009.8.1., 36. o.).”

„„8ba. cikk

Legkésőbb [ezen irányelv hatálybalépése után egy évvel]-ig a Bizottság hatásvizsgálatot nyújt be, amelyben megvizsgálja egy kiterjesztett gyártói felelősségi mechanizmus ezen irányelvbe való felvételét, amely mechanizmus biztosítja, hogy azok a gyártók, amelyek az I. mellékletben felsorolt anyagokat vagy vegyületeket, valamint az ezen irányelv szerinti megfigyelési listán szereplő, újonnan megjelenő, aggodalomra okot adó anyagokat tartalmazó termékeket hoznak forgalomba, hozzájáruljanak a 2000/60/EK irányelv 8. cikke alapján kidolgozott monitoringprogramok költségeihez. A hatásvizsgálatot adott esetben az ezen irányelv felülvizsgálatára irányuló jogalkotási javaslatnak kell kísérnie.”” [Mód. 132]

„8bb cikk

Európai monitoringlétesítmény

A Bizottság [ezen irányelv hatálybalépését követő egy év]-ig a tagállamok kérésére közös monitoringlétesítményt hoz létre a monitoringkövetelmények kezelésére.

A Bizottság meghatározza a monitoringlétesítmény működését, többek között a következőket:a) a monitoringlétesítmény igénybevételének önkéntes jellegét, amely nem érinti a tagállamok által már bevezetett intézkedéseket;b) a monitoringlétesítményt igénybe venni kívánó tagállamokra vonatkozó működési eljárásokat, amelyek többek között magukban foglalják a Bizottság kötelező értesítését, a pontos monitoringszükségleteikre vagy -kapacitásaikra vonatkozó információkat, a pontos mintakezelési protokollokat, valamint a mechanizmusban eltölteni szándékozott időre vonatkozó tájékoztatást;c) a finanszírozási forrásokat, amelyek kiterjedhetnek a vonatkozó uniós strukturális alapokra és programokra, valamint a magánszektorból származó hozzájárulásokra is, többek között a kiterjesztett gyártói felelősségi mechanizmus keretében, amint azt a 8ba. cikkel összhangban bevezetik.” [Mód. 133]

„8d. cikk

Vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagok

(1)A tagállamok az ezen irányelv II. mellékletének A. részében felsorolt kategóriákba tartozó vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokra vonatkozóan, az ezen irányelv II. mellékletének B. részében meghatározott eljárással összhangban, környezetminőségi előírásokat határoznak meg és alkalmaznak, amennyiben ezek a szennyező anyagok – a 2000/60/EU irányelv 5. cikke szerinti elemzések és felülvizsgálatok alapján – kockázatot jelentenek egy vagy több vízgyűjtő kerület víztesteire.

A tagállamok [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be az ezen irányelv hatálybalépését 18 hónappal követő hónap első napját]-ig tájékoztatják az ECHA-t az első albekezdésben említett környezetminőségi előírásokról. Az ECHA ezeket az információkat nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

(2)Amennyiben a vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokra vonatkozó környezetminőségi előírások a 8. cikkel összhangban uniós szinten kerültek meghatározásra és azok szerepelnek a II. melléklet C. részében, ezek a környezetminőségi előírások elsőbbséget élveznek az (1) bekezdéssel összhangban nemzeti szinten meghatározott vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokra vonatkozó környezetminőségi előírásokkal szemben. Az uniós szinten meghatározott környezetminőségi előírásokat a tagállamok annak megállapítására is alkalmazzák, hogy a II. melléklet C. részében felsorolt vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagok kockázatot jelentenek-e.

(3)Ahhoz, hogy egy víztestet a 2000/60/EK irányelv 2. cikke 24. pontjában szereplő fogalommeghatározással összhangban jó kémiai állapotúnak lehessen tekinteni, kötelező az alkalmazandó nemzeti környezetminőségi előírásoknak, illetve adott esetben az uniós szinten meghatározott környezetminőségi előírásoknak való megfelelés.

(3a) A vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokra vonatkozó környezetminőségi előírások megállapításakor és alkalmazásakor a tagállamok figyelembe vehetik a fémek biológiai hozzáférhetőségét.” [Mód. 134]

„(1) „(2) A Bizottság [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be ezen irányelv hatálybalépésének időpontját]-tól/-től számítva hatéves időtartamra szóló felhatalmazást kap a 3. cikk (8) bekezdésében, a 8. cikk (3), (6a) és (6b) bekezdésében, valamint a 8a. cikk (3a) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hatéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.”” [Mód. 135]

„(1) „(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (8) bekezdésében, a 8. cikk (3), (6a) és (6b) bekezdésében, valamint a 8a. cikk (3a) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.”” [Mód. 136]

„(1) „(3a) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.”” [Mód. 137]

„(1) „(5) A 3. cikk (8) bekezdése, a 8. cikk (3), (6a) és (6b) bekezdése vagy a 8a. cikk (3a) bekezdése szerint elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament és a Tanács értesítését követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”” [Mód. 138]