P9_TA(2024)0361Az európai népesség- és lakásstatisztikákAz Európai Parlament 2024. április 24-i jogalkotási állásfoglalása az európai népesség- és lakásstatisztikákról, a 862/2007/EK rendelet módosításáról, valamint a 763/2008/EK és az 1260/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2023)0031 – C9-0010/2023 – 2023/0008(COD))(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)Az Európai Parlament,

–tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2023)0031),

–tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 338. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C9‑0010/2023),

–tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2023. április 27-i véleményéreHL C 228., 2023.6.29., 148. o.,

–tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére,

–tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A9-0284/2023),

1.elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

P9_TC1-COD(2023)0008Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2024. április 24-én került elfogadásra a az európai népesség- és lakásstatisztikákról, a 862/2007/EK rendelet módosításáról, valamint a 763/2008/EK és az 1260/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2024/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel* A teljes szövegben végrehajtott változtatások az 1. módosítás elfogadásából erednek. Az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket a ▌jel jelzi.(EGT-vonatkozású szöveg)AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményéreHL C […]., […]., […]. o.,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményéreHL C […]., […]., […]. o.,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az európai népesség- és lakásstatisztikák kulcsszerepet játszanak a szakpolitikai döntéshozatali folyamatokban, ezért szükség van rájuk az uniós szakpolitikák – különösen a demográfiai változással, a zöld és digitális átállással, az energiahatékonyság előmozdítására irányuló kerettel, a gazdasági, társadalmi és területi kohézióval, a szociális jogok európai pillére elveinek végrehajtásával, valamint az ENSZ a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjében foglalt fenntartható fejlődési célok elérésével foglalkozó szakpolitikák – tervezéséhez, végrehajtásához és értékeléséhez az e rendelet hatálya alá eső mértékig.

(2)A népességstatisztikák számos szakpolitikai mutató alapját képezik, és kiindulási alapként szolgálnak különféle európai statisztikákhoz, különösen azért, mert mintavételi keretet adnak a személyekre és háztartásokra vonatkozó reprezentatív felmérések (EU) 2019/1700 európai parlamenti és tanácsi rendeletAz Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1700 rendelete (2019. október 10.) az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról, a 808/2004/EK, a 452/2008/EK és az 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 577/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 261I., 2019.10.14., 1. o.). szerinti elvégzéséhez.

(3)A Gazdasági és Pénzügyi Tanács rendszeresen megbízza a Gazdaságpolitikai Bizottságot, hogy az Eurostat népesség-előreszámításai alapján értékelje az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát és minőségét. A népesség-előreszámításokat az európai szemeszter keretében végzett szakpolitikai elemzéshez is felhasználják. A Bizottság (Eurostat) rendelkezésére kell állnia minden olyan statisztikának, amely a népesség-előreszámítások előállításához és közzétételéhez szükséges az Unió információigényeinek megfelelően.

(4)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 175. cikkének (2) bekezdése szerint a Bizottságnak háromévente jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elérése terén tett előrehaladásról. E jelentések elkészítéséhez, valamint az Unió területét érintő demográfiai változások és lehetséges jövőbeli demográfiai kihívások rendszeres ellenőrzéséhez regionális és helyi adatokra van szükség, többek között a különböző területtípusokra, például a határ menti régiókra, a városokra és funkcionális városi térségeikre, a nagyvárosi régiókra, a vidéki térségekre, valamint a hegyvidéki és szigeti régiókra vonatkozóan.

(5)Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 16. cikkének (4) bekezdése értelmében a Tanács tagjainak minősített többségét – többek között – a tagállamok népessége alapján állapítják meg. E célból a tagállamok jelenleg az 1260/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletAz Európai Parlament és a Tanács 1260/2013/EU rendelete (2013. november 20.) az európai demográfiai statisztikákról (HL L 330., 2013.12.10., 39. o.). 4. cikkének (1) bekezdése értelmében kötelesek a teljes népességre vonatkozó, országos szintű, adatokat szolgáltatni a Bizottság (Eurostat) részére.

(6)Az Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága (a továbbiakban: az ESR-bizottság) 2017-ben jóváhagyta a budapesti megállapodást, amely rögzítette, hogy éves statisztikákra van szükség a népesség méretéről és bizonyos társadalmi, gazdasági és demográfiai jellemzőiről, a migrációra vonatkozó statisztika pedig fejlesztésre szorul. Az Uniónak megbízható és összehasonlítható statisztikákra van szüksége ahhoz, hogy minden tevékenységében tiszteletben tartsa a polgárai közötti egyenlőség és megkülönböztetésmentesség elvét, valamint a polgároknak az Európai Unió Alapjogi Chartájában és az EUMSZ 10. és 19. cikkében rögzített jogait, továbbá hogy nyomon tudja követni a szociális jogok európai pillérében rögzített elvek végrehajtása terén elért előrehaladást. Az (EU) 2019/1700 rendelet keretet biztosít a mintavételen alapuló adatgyűjtésekhez, amelyek lehetővé teszik az egyenlőségre és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó adatok gyűjtését, amennyiben minták alapján megvalósítható, továbbá az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség bizonyos szempontjainak elemzését társadalmi-gazdasági mutatók és a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos tapasztalatokra vonatkozó információk előállításával. Ezenkívül az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) és a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) külön vizsgálatokat és célzott felméréseket végez, amelyek tovább bővíthetik az egyenlőségről uniós szinten rendelkezésre álló statisztikák körét. Emellett az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) az élet- és munkakörülményekre vonatkozó felmérések révén gyűjtött adatokat és információkat szolgáltat. Tovább kell fokozni a tagállamok, a Bizottság (Eurostat) és az említett ügynökségek közötti együttműködést és egyeztetést, hogy kielégíthetők legyenek az Unión belüli egyenlőségre és sokféleségre vonatkozó megbízható és átfogó adatok iránt egyre növekvő felhasználói igények.

(6a) A budapesti megállapodás a migrációra vonatkozó statisztikák javítását, valamint a népességgel és a migrációval kapcsolatos közös fogalommeghatározások kidolgozását és végrehajtását is szorgalmazta, figyelembe véve, hogy a migráció újonnan megjelenő típusainak fényében statisztikailag megalapozott, releváns és alkalmazható fogalmakat és fogalommeghatározásokat kell kialakítani. A múltbeli és a folyamatban lévő események, például az Egyesült Királyság Unióból való kilépése, valamint Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja és más humanitárius válságok következményei rávilágítanak a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó, időszerű és részletes statisztikák fontosságára, amelyek elengedhetetlenek az Unióba irányuló, az Unión belüli és az onnan kiinduló migrációs áramlások áttekintéséhez.

(7)Az európai zöld megállapodás céljainak elérése szempontjából eredményes szakpolitikák kidolgozásához és értékeléséhez pontosabb statisztikákra van szükség a lakásállomány energiafogyasztásáról és -hatékonyságáról, részletes földrajzi adatokra a népesség megoszlásáról, valamint mélyrehatóbb vizsgálatokra a népesség és a lakáskörülmények közötti kapcsolatról. A Covid19-világjárvány következtében megjelent az igény az Unión belüli halálozásokra vonatkozó megbízható, gyakori és időszerű statisztikák iránt. Bár az adatigényeket a tagállamok a Bizottság (Eurostat) számára végzett önkéntes adatgyűjtés újtán kielégítették, az Uniónak megfelelő mechanizmusra van szüksége ezeknek az adatoknak az európai statisztikai rendszeren (ESR) belüli, kellően gyakori, időben történő és részletes, kötelező gyűjtéséhez.

(7a) A szociális jogok európai pillérében rögzített elvek, a kapcsolódó cselekvési tervben foglalt kiemelt célkitűzések és az európai gyermekgarancia nemzeti szintű végrehajtásának nyomon követése, valamint az éghajlatváltozás és általában a szakpolitikák elosztási hatásának értékelése érdekében az Uniónak megfelelő mechanizmusra van szüksége ezeknek az adatoknak az európai statisztikai rendszeren (ESR) belüli, kellően gyakori, időben történő és részletes, kötelező gyűjtéséhez.

(8)Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa az ENSZ Statisztikai Bizottságának javaslatára tízévente határozatokat fogad el a világszintű nép- és lakásszámlálásról, és felkéri az ENSZ-tagországokat, hogy végezzenek nép- és lakásszámlálást a nemzetközi és regionális ajánlásoknak megfelelően, a nép- és lakásszámlálási eredmények integritásának, megbízhatóságának, pontosságának és értékének megőrzése mellett. Az európai népesség- és lakásstatisztikákhoz figyelembe kell venni ezeket az ajánlásokat.

(9)A Bizottság központi célkitűzése a jelentéstételi kötelezettségek egyszerűsítése és az adminisztratív terhek csökkentése. A Bizottság 2023. március 16-i, „Az EU hosszú távú versenyképessége: előretekintés a 2030 utáni időszakra” című közleményének célja, hogy a vállalkozások és a közigazgatási szervek számára 25%-kal észszerűbbé és egyszerűbbé tegye a jelentéstételi követelményeket anélkül, hogy aláásná a kapcsolódó szakpolitikai célkitűzéseket. A 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletAz Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.). jogi keretet hozott létre az európai statisztikák közös statisztikai elvek alapján történő kidolgozásához, előállításához és közzétételéhez. Az említett rendelet meghatározza a minőségértékelési szempontokat, és utal arra, hogy a lehető legkisebbre kell csökkenteni a felmérések válaszadóira nehezedő terhet, és elő kell mozdítani az adminisztratív terhek mérséklésére vonatkozó általános célkitűzést. Az európai népesség- és lakásstatisztikák új keretében be kell vezetni az említett rendeletben meghatározott minőségértékelési szempontokat, és azokra kell építeni, valamint a rendelkezésre álló adatforrások, így a közigazgatási adatok eredményes és hatékony további felhasználásának lehetővé tételével csökkenteni kell az adminisztratív terheket.

(10)Az Unión belüli nép- és lakásszámlálásokra vonatkozó jelenlegi statisztikákSWD(2023)0013., a nemzetközi migrációs áramlásokra, a migránsállományokra és az állampolgárság megszerzésére vonatkozó statisztikák, valamint a demográfiai statisztikák értékelése kimutatta, hogy a 862/2007/EKAz Európai Parlament és a Tanács 862/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról, valamint a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló 311/76/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 199., 2007.7.31., 23. o.)., a 763/2008/EKAz Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a nép- és lakásszámlálásról (HL L 218., 2008.8.13., 14. o.). és az 1260/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletből álló hatályos jogi keret összességében véve jelentős javulást eredményezett a statisztikákban a jelenlegi jogi keret hatálybalépése előtti, 2005. évi helyzethez képest. E keretben viszont előfordulhat, hogy hiányzik a következetesség és az összehasonlíthatóság, amit orvosolni kell.

(11)Az éghajlatváltozás, a digitális átállás, a változó demográfiai helyzet és a közelmúltbeli migrációs tendenciák hatására felmerült az igény a népességre, a társadalmi-gazdasági fejlődésre, a népmozgalmi eseményekre és a lakáskörülményekre vonatkozó időszerűbb, gyakoribb és részletesebb európai statisztikák, ezen belül is az elmúlt évtizedben politikai vagy társadalmi szempontból lényegessé vált témák vagy népességcsoportok részletes adatai iránt. Ezenkívül a hatályos jogi keret nem elég rugalmas ahhoz, hogy igazodjon a változó szakpolitikai igényekhez, és lehetővé tegye új adatforrások használatát tagállami vagy uniós szinten. Továbbá a hatályos jogi keret három különálló, eltérő időpontban elfogadott rendeletből felépülő szerkezete belülről fakadó következetlenségeket eredményezett a statisztikák között. Végezetül, mivel az 1260/2013/EU rendelet 2028. augusztus 31-én hatályát veszti, új jogalapra van szükség az azon rendelet alapján gyűjtött demográfiai statisztikákhoz. Ezért a hatályos jogi keretet új, következetesebb és rugalmasabb kerettel kell felváltani, amelynek módosítania kell a 862/2007/EK rendelet vonatkozó részeit, valamint hatályon kívül kell helyeznie a 763/2008/EK és az 1260/2013/EU rendeletet.

(12)A 862/2007/EK rendelet 3. cikke a lakóhellyel rendelkező népesség állampolgársága és születési helye szerinti országára (a migránsállományra), az országok közötti lakóhelyváltásra (a migrációs áramlásokra), valamint az állampolgárság lakóhellyel rendelkező népesség általi megszerzésére vonatkozó statisztikákról rendelkezik, az azon rendelet hatálya alá tartozó többi statisztika pedig a bevándorlási jogszabályokhoz és nemzetközi védelemhez kapcsolódó közigazgatási és bírósági eljárásokra vonatkozik. Az említett rendelet 3. cikkében említett statisztikák tehát szorosan összefüggenek, és összhangban kell lenniük a 763/2008/EK és az 1260/2013/EU rendelet alapján a lakóhellyel rendelkező népességről és annak demográfiai változásairól szolgáltatott statisztikákkal. A belső következetesség biztosítása érdekében e statisztikákat ezért egységes jogalapra kell helyezni, a 862/2007/EK rendelet 3. cikkét pedig törölni kell.

(13)Egyes népességi és lakhatási jellemzők – különösen demográfiai, társadalmi-gazdasági és migrációs jelenségekkel összefüggésben – gyorsan változó jellege és ehhez kapcsolódóan a szakpolitikai célok mielőbbi kiválasztása és a szakpolitikák haladéktalan kiigazítása szükségessé teszi, hogy a statisztikák időben, röviddel a referencia-időszak vége után rendelkezésre álljanak. A statisztikák elkészítésének gyakorisága és időszerűsége tekintetében ezért érzékelhető javulást kell elérni, lehetőség szerint közigazgatási adatok és közigazgatási nyilvántartások felhasználásával. E célból a tagállamoknak megfelelő forrásokat kell biztosítaniuk nemzeti statisztikai hivatalaik számára.

(14)Az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletAz Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK Rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.). rácsalapú módszert ír elő területi tipológiák meghatározásához a népesség egy négyzetkilométeres rácscellák szerinti eloszlása alapján. A 2021. évi nép- és lakásszámlálásokat kísérő ideiglenes közvetlen statisztikai intézkedésként hozott (EU) 2018/1799 bizottsági végrehajtási rendeletA Bizottság (EU) 2018/1799 végrehajtási rendelete (2018. november 21.) a 2021. évre vonatkozó, 1 négyzetkilométeres rácshálózatra geokódolt nép- és lakásszámlálás kiválasztott jellemzőinek közzétételére irányuló ideiglenes közvetlen statisztikai intézkedések létrehozásáról (HL L 296., 2018.11.22., 19. o.). rendelkezik a páneurópai, egy négyzetkilométeres rácsra vonatkozó főbb népszámlálási eredményekről. A jogi keretnek továbbra is biztosítania kell a georeferált népességstatisztikák rácsok alapján történő közzétételét, valamint annak a lakásstatisztikákra való kiterjesztését.

(15)A területi egységeket és statisztikai rácsokat az 1059/2003/EK rendelet szerint kell meghatározni.

(16)A hely geokódolása tekintetében a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvAz Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.). III. mellékletével összhangban a „statisztikai egységek” témát kell alkalmazni.

(17)Naprakésszé kell tenni az európai népesség- és lakásstatisztikák hatályos jogi keretét, gondoskodva a jelenleg különálló statisztikai folyamatok megfelelő integrálásáról olyan közös keretben, amely lehetővé teszi, hogy az ESR eredményesen alkalmazkodjon az Unió új információigényeihez, és előmozdítsa a statisztikai újításokat. A statisztikai eredményeket is fejleszteni kell, hogy a társadalomban zajló demográfiai, migrációs, szociális és gazdasági változások és kihívások fényében is relevánsak maradjanak, támogatva a szakpolitikai döntéshozatalt.

(18)A közigazgatási adatforrásokon alapuló, pontosabb, rendszeres (éves és évközi) népességi és lakásstatisztikákat az ENSZ elvei és ajánlásai szerint tízévente, az Unión belül összehangoltan végzett nép- és lakásszámlálásokból származó információkkal kell kiegészíteni. Ugyanilyen fontos, hogy a nép- és lakásszámlálások egyedi lehetőséget kínálnak a hivatalos statisztikák megismertetésére, a működésüket és az eredményeiket tekintve egyaránt.

(19)Az uniós népszámlálásokat költséghatékonyabbá kell tenni, maradéktalanul kihasználva a tagállamokban bőségesen rendelkezésre álló közigazgatási adatokat, illetve a különböző adatforrások, köztük a dolgok internetéhez és digitális szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó adatforrások együttesét, a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalai és magánadatbázisokból származó adatokat kínáló szolgáltatók közötti megállapodások megkötése révén. Tiszteletben kell tartaniuk a személyes adatok bizalmas jellegét azáltal, hogy megfelelő biztosítékokat hoznak létre a személyes adatok gyűjtéséhez az esetleges visszaélések elkerülése és az alapvető jogok garantálása érdekében. A demográfiai alaphelyzet újbóli megállapítására is fel kell használni őket, egyúttal a közigazgatási adatforrások által biztosított lefedettség felmérésére is ki kell terjedniük.

(20)A tagállamoknak és a Bizottságnak (Eurostatnak) fenntartható hozzáféréssel kell rendelkezniük a lehető legszélesebb körű adatforrásokhoz, hogy magas színvonalú európai népesség- és lakásstatisztikákat állítsanak elő költséghatékony módon. E tekintetben elengedhetetlen, hogy a nemzeti statisztikai hivatalok a 223/2009/EK rendelet 17a. cikkének megfelelően időben hozzáférjenek a nemzeti, regionális és helyi szintű közigazgatási szervek tulajdonában lévő közigazgatási adatokhoz, és rögtön fel is használhassák azokat. Az épületek energiahatékonyságára vonatkozó statisztikák például előállíthatók az épületek energetikai tanúsítványainak a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvAz Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.). szerinti kiállításával kapcsolatos közigazgatási adatok alapján. A nemzeti statisztikai hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy az (EU) 2024/1275 európai parlamenti és tanácsi irányelvnekAz Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1275 irányelve (2024. április 24) az épületek energiahatékonyságáról (átdolgozás) (HL L 2024/1275, 8.5.2024, ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1275/oj). megfelelően nemzeti szinten rendelkezésre álló, az épületek energiahatékonyságára vonatkozó interoperábilis adatbázisokból származó közigazgatási adatokat rendszeresen és időszerű módon teljes mértékben újra felhasználják. A nemzeti statisztikai hatóságokat emellett be kell vonni a lényeges adatforrások tervezésével és átalakításával kapcsolatos döntések meghozatalába, hogy biztosított legyen ezen adatforrások további felhasználása a hivatalos statisztikák összeállításához.

(21)Az utóbbi években a népesség lakóhelyével, népmozgalmi eseményeivel, állampolgárságával, valamint migrációs és határokon keresztüli mozgásaival kapcsolatos átfogó, uniós szintű adatbázisok és interoperabilitási rendszerek jöttek létre, többek között a 910/2014/EUAz Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.)., az (EU) 2018/1724Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21., 1. o.)., az (EU) 2019/817Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/817 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 27. o.). és az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendeletbenAz Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/818 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 85. o.). foglaltaknak megfelelően. Értékes információkkal szolgálnak, amelyek tovább felhasználhatók az európai népesség- és lakásstatisztikák összeállításához és minőségbiztosításához.

(22)Ezzel összefüggésben alapvető fontosságú, hogy ezen adatok statisztikai célú további felhasználását csak azzal a feltétellel szabad lehetővé tenni a Bizottság (Eurostat) számára, ha szigorúan betartja az adatvédelem és a magánélet tiszteletben tartása tekintetében az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletbenAz Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.). előírt szabályokat. Ennek különösen azokra a statisztikai adatokra kell vonatkoznia, amelyeket a jelentések és statisztikák központi adattára (a továbbiakban: CRRS) tárol a CRRS-nek az (EU) 2019/817 rendelet 39. cikkének (1) bekezdésében és (EU) 2019/818 rendelet 39. cikkének (1) bekezdésében meghatározott céljával összhangban, valamint a CRRS-ben tárolt statisztikai adatokat szolgáltató rendszerek létrehozásáról szóló rendeleteknek megfelelően. Különös tekintettel arra, hogy a CRRS-nek rendszerek közötti statisztikai adatokat és elemzési jelentéseket kell biztosítania szakpolitikai, működési és adatminőségi célokból, a Bizottságnak (Eurostatnak) a lehetséges mértékben együtt kell működnie a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagy méretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökséggel (eu-LISA-val) a szükséges európai statisztikák szolgáltatása érdekében.

(23)A magántulajdonban lévő adatok a magánszervezetek által a tevékenységük eredményeként megszerzett hatalmas mennyiségű adatot jelentenek, amelyeket a statisztikai hatóságok és a Bizottság (Eurostat) felhasználhatnának hivatalos statisztikák előállításához. Az ilyen adatokkal javulás érhető el az európai népesség- és lakásstatisztikák lefedettsége, időszerűsége és válságokra való reagálási képessége tekintetében, illetve lehetőség nyílik statisztikai innovációra. Az ilyen adatok kiegészíthetik a mindenkori demográfiai és migrációs statisztikákat, statisztikai innovációt hozhatnak, és akár korai becslések készítésére is szolgálhatnak, az érintettek jogai és szabadságai védelmének biztosítása mellett. A nemzeti statisztikai hivataloknak és más nemzeti hatóságoknak, valamint a Bizottságnak (Eurostatnak) célzott adatmegosztási megállapodások alapján hozzá kell férniük ezekhez az adatokhoz, és fel kell használniuk őket, és együtt kell működniük a magán adattulajdonosokkal a 223/2009/EK rendelettel összhangban.

(24)Az európai népesség- és lakásstatisztikák összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében elengedhetetlen a népességhez kapcsolódó közös fogalommeghatározások használata és harmonizált módon történő alkalmazása. Az alapnépesség egységes, harmonizált fogalmának következetes, határozott és költséghatékony bevezetése, egyúttal időszerű eredmények biztosítása érdekében lehetővé kell tenni adott esetben tudományosan megalapozott modellezési technikák és statisztikai módszerek, például az „életjelek” alkalmazását.

(25)A tagállamoknak a Bizottság (Eurostat) által meghatározandó, megfelelő technikai formátumban, elektronikusan kell közölniük az adataikat és a metaadataikat. A nemzetközi szabványokat, például a statisztikai adat- és metaadatcsere-szabványt, valamint az Unión belül kidolgozott statisztikai vagy technikai szabványokat, például metaadat- és validálási szabványokat vagy az európai interoperabilitási keret elveit alkalmazni kell, amennyiben az európai népesség- és lakásstatisztikák szempontjából lényegesek. Az ESR-bizottság a 223/2009/EK rendelet 12. cikkével összhangban ESR-szabványokat hagyott jóvá a metaadatokra és a minőségjelentésekre vonatkozóan. Az említett szabványok várhatóan előmozdítják az e rendelet szerinti minőségbiztosítást és jelentéstételt, ezért be kell vezetni őket.

(26)Az európai népesség- és lakásstatisztikáknak meg kell felelniük a 223/2009/EK rendeletben a relevancia, a pontosság, az időszerűség és időbeli pontosság, a hozzáférhetőség és egyértelműség, az összehasonlíthatóság és a koherencia tekintetében meghatározott minőségértékelési szempontoknak. E statisztikák minőségét az Unió igényeinek változásához igazodva javítani kell, és mechanizmusokat kell létrehozni az olyan esetleges helyzetek kezelésére, amikor az adatok minősége nem garantált. A Bizottság (Eurostat) által végzett minőségértékelés megfelelő eredményeit nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni a statisztikák felhasználói számára azáltal, hogy e statisztikákhoz térítés- és akadálymentes hozzáférést biztosítanak a Bizottság (Eurostat) honlapján és kiadványaiban található adatbázisokon keresztül.

(26a) Az európai népesség- és lakásstatisztikáknak foglalkozniuk kell a veszélyeztetett csoportokra vonatkozó adatok tartós hiányával, ideértve a nehezen elérhető népességcsoportokat, úgymint az intézményekben (pl. katonai intézmények, javító- és büntetés-végrehajtási intézetek, iskolák és egyetemek kollégiumai, vallási intézmények, kórházak, bentlakásos gondozóközpontok, fogyatékossággal élő személyeket fogadó intézmények és árvaházak) élő személyeket, a 75 évnél idősebb személyeket, a fogyatékossággal élő személyeket, a hajléktalan személyeket, a migráns háttérrel rendelkező személyeket és a hontalan személyeket. Az említett adathiány áthidalása és az abból eredő társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek megelőzése érdekében a tagállamoknak stratégiákat és célzott megoldásokat kell kidolgozniuk a nehezen elérhető népességcsoportokra vonatkozó adatok gyűjtésére, különösen ami az ilyen csoportokba tartozók felkutatását, felkeresését, meggyőzését és a tőlük történő adatfelvételt illeti.

(26b) A megfelelő, időszerű és hatékony szakpolitikák előfeltétele a megbízható és összehasonlítható adatok megléte, nem, életkor és adott esetben nemzetiség, társadalmi-gazdasági helyzet, földrajzi terület és egyéb jellemzők szerinti bontásban, az EUMSZ 338. cikkének (1) bekezdésében és az európai statisztika gyakorlati kódexében és az ESR minőségbiztosítási keretrendszerében meghatározott statisztikai elvekkel összhangban. Ezek az adatok lényegesek a népességi és lakhatási tendenciák jobb megértéséhez, az interszekcionális megkülönböztetés elleni küzdelemhez, valamint az uniós politikák, politikai célkitűzések és intézkedések – mint például a szociális jogok európai pillérének elvei, az európai gyermekgarancia, az európai gondozási stratégia, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló európai stratégia és a hajléktalanság elleni küzdelem európai platformja – végrehajtásához és értékeléséhez, amelyek mindegyike nagymértékben támaszkodik a háztartásokra és családokra vonatkozó adatokra. A statisztikák fogyatékosság szerinti bontását a meglévő és új közigazgatási adatforrások felhasználásával kell ösztönözni, amelyeket fel kell használni arra, hogy feltárják a fogyatékosságra vonatkozó adatok rögzítésének lehetőségeit. Az ilyen adatok gyűjtése és felhasználása során teljes mértékben tiszteletben kell tartani az uniós és nemzeti magánéleti és alapvető jogokra vonatkozó normákat, különösen a kiskorúakra vonatkozó adatok esetében. A nemek szerinti bontásnak tükröznie kell a tagállamokban rendelkezésre álló adatokat. Egyes tagállamokban a személyeknek jelenleg lehetőségük van egy harmadik – gyakran semleges – nem jogi bejegyzésére. Ez a rendelet nem érinti az ilyen bejegyzést lehetővé tevő vonatkozó nemzeti szabályokat.

(27)A 223/2009/EK rendelet szabályokat tartalmaz a tagállamokból származó adatok Bizottság (Eurostat) részére történő szolgáltatására és felhasználására vonatkozóan, a bizalmas adatok továbbítását és védelmét illetően is. Az e rendelet értelmében hozott intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy a bizalmas adatokat azon rendelet 21. és 22. cikkével összhangban, kizárólag statisztikai célokból szolgáltassák és használják fel.

(28)A Bizottságnak (Eurostatnak) tiszteletben kell tartania a tagállamok által a 223/2009/EK rendelet szerint szolgáltatott adatok statisztikai bizalmasságát. Az e rendelet szerint gyűjtött népességstatisztikákat illetően harmonizált megközelítést kell kialakítani az európai összesítések magas színvonalának biztosítását és a bizalmas adatok statisztikai eredményekben való nyilvánosságra hozatalának kiküszöbölését illetően, messzemenőkig kerülve az adatok elrejtését.

(29)A nemzeti szinten rendelkezésre álló adatforrások nem mindig tudják pontosan megragadni a személyek Unión belüli szabad mozgásával, demográfiai népmozgalmi eseményekhez kapcsolódó, határon átnyúló szolgáltatások személyek általi igénybevételével, valamint a személyek elsődleges, üdülési célú vagy másodlagos szálláshelyként használt lakóingatlan Unión belüli vásárlásához és tulajdonlásához való jogának gyakorlásával kapcsolatos jelenségeket. Emellett eltérések tapasztalhatók a kétoldalú migrációs áramlásokban, és nehézségekbe ütközik a népességcsoportok mérése, például a migráns, hajléktalan vagy hontalan népesség körében. Ezért a népesség- és migrációs statisztikák összeállítása céljából történő adatmegosztást és e statisztikák minőségének biztosítását meg kell erősíteni, és szintén adatforrásnak kell tekinteni. Ez a megerősített adatmegosztás a vonatkozó adatok széles körére kiterjedhet, statisztikai egységek azonosítását egyértelműen – sem közvetlenül, sem közvetve – lehetővé nem tevő adatoktól az esetlegesen statisztikai titoktartási kötelezettségek hatálya alá tartozó adatokig. A tagállamoknak a saját érdekükben és a többi tagállam érdekében részt kell venniük az adatmegosztási tevékenységekben, köztük az innovatív, biztonságos megoldások értékelésére irányuló kísérleti projektekben. A Bizottságnak (Eurostatnak) emellett biztonságos infrastruktúrát kell kiépítenie, hogy megkönnyítse ezt az adatmegosztást, egyúttal gondoskodjon az adatvédelemhez szükséges valamennyi óvintézkedésről.

▌

(31)Bizalmas adatok kizárólag a megosztásuk szükségességének indokolásával ellátott kérelem alapján, a 223/2009/EK rendelet V. fejezetének megfelelően oszthatók meg.

(32)A több országot érintő statisztikák minőségét befolyásoló problémák, például a szabad mozgás jogával élő uniós lakosok kettős számlálásának kiküszöbölése érdekében folytatott, ESR-en belüli együttműködés szempontjából hosszabb távon előnyt kell jelentenie például a 910/2014/EU rendelettel uniós szinten létrehozott egységes digitális azonosítók használatának.

(33)Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2016/679Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.). és az (EU) 2018/1725 rendeletet, illetve a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvetAz Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).. A rendeletek saját hatályukon belül alkalmazandók a személyes adatok e rendelet szerinti kezelésére, figyelembe véve azt is, hogy a közérdekű statisztikai célból kezelt személyes adatok – a statisztikai adatok bizalmas kezelésének elvére is figyelemmel – bizalmas statisztikai adatok. Ezért az ilyen adatok csak statisztikai célokra használhatók fel, és soha nem használhatók fel egy adott természetes személyre vonatkozó intézkedések vagy döntések meghozatalához. A személyes adatok e rendelet szerinti, statisztikai célú kezelésére, megosztására és archiválására lehetőség szerint anonimizált vagy álnevesített adatokat kell használni az (EU) 2016/679 rendelet 89. cikke és az (EU) 2018/1725 rendelet 13. cikke értelmében elfogadott biztosítékok garantálása érdekében. Személyes adatoknak az (EU) 2016/679 rendelet vagy az (EU) 2018/1725 rendelet értelmében vett kezelése esetén maradéktalanul alkalmazni kell a jogszerűség, a tisztességesség, az átláthatóság és a pontosság, a célhoz kötöttség, az adattakarékosság, a korlátozott tárolhatóság, valamint az integritás és bizalmas jelleg elvét. Hasonlóképpen, a 223/2009/EK rendelet 2. cikkében meghatározott és az európai statisztika gyakorlati kódexében részletesebben kidolgozott statisztikai elveket is alkalmazni kell.

(34)Az európai népesség- és lakásstatisztikákat folyamatosan fejleszteni kell a változó szakpolitikai prioritások következtében újonnan felmerülő adatigények, valamint az Unión belüli demográfiai, migrációs, társadalmi és gazdasági helyzet változásainak figyelembevétele érdekében. A Bizottságnak (Eurostat) kísérleti projekteket kell végrehajtania és megvalósíthatósági tanulmányokat kell készítenie, hogy szükség szerint értékelje az érintett kiigazítások megvalósíthatóságát, és figyelembe kell vennie olyan szempontokat, mint a tagállamok költségei és adminisztratív terhei, valamint a megfelelő adatforrások rendelkezésre állása. A Bizottságnak e projektek és tanulmányok előkészítése során biztosítania kell azok uniós szintű reprezentativitását, tükrözve a nemzeti különbségeket. A Bizottság (Eurostat) a tagállamokkal együttműködve értékeli a projektek és tanulmányok eredményeit.

(35)A demográfiai, gazdasági és társadalmi tendenciák, valamint a technológiai fejlemények figyelembevétele érdekében, továbbá mivel a jól célzott szakpolitikák időszerű kidolgozásához erre szükség van, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az európai népesség- és lakásstatisztikák tárgyát képező részletes témák jegyzékének, leírásának, valamint a rájuk vonatkozó gyakoriságnak és referenciaidőknek a módosításáról, az e rendelet mellékletében megjelölt gyakoriságok és referenciaidők naprakésszé tételéről, valamint a tagállamok által eseti alapon közlendő információk meghatározásáról. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnakHL L 123., 2016.5.12., 1. o. megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(35a) Az európai statisztikáknak a tényeken alapuló döntéshozatal létfontosságú részeként betöltött fontos szerepét tükrözi az európai statisztikák fejlesztésére, előállítására és terjesztésére irányuló (EU) 2021/690 európai parlamenti és tanácsi rendeletAz Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/690 rendelete (2021. április 28.) a belső piacra, a vállalkozások – köztük a kis- és középvállalkozások – versenyképességére, a növények, állatok, élelmiszerek és takarmányok területére, valamint az európai statisztikákra vonatkozó program (Egységes piac program) létrehozásáról, továbbá a 99/2013/EU, az 1287/2013/EU, a 254/2014/EU és a 652/2014/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 153., 2021.5.3., 1. o.). (Egységes piaci program) által létrehozott programozási és finanszírozási keret. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy pénzügyi támogatást kérjenek az Egységes piac programból, valamint az (EU) 2021/240 európai parlamenti és tanácsi rendelettelAz Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/240 rendelete (2021. február 10.) a Technikai Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 1. o.). létrehozott Technikai Támogatási Eszközből az említett eszközök célkitűzéseivel és szabályaival összhangban, nemzeti statisztikai rendszereik kiigazítása, a statisztikák módszertanának és adatminőségének javítása, valamint az e rendelet szerinti eseti adatgyűjtések tervezése és végrehajtása céljából.

(36)Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettelAz Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.)., a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettelAz Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.)., valamint a 2988/95/EK, EuratomA Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.)., a 2185/96/Euratom, EKA Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.). és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettelA Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.). összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás – megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelvAz Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.). értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(37)E rendelet egységes végrehajtási feltételeinek az adatokra és metaadatokra vonatkozó követelményeknek, az adatok és metaadatok közlésére szolgáló technikai formátumoknak és eljárásoknak, valamint a minőségjelentések tartalmának és felépítésének meghatározására tekintettel történő biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnekAz Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.). megfelelően kell gyakorolni.

(38)Ha e rendelet vagy az aszerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok végrehajtása valamely tagállam nemzeti statisztikai rendszerében jelentős kiigazításokat tenne szükségessé a tíz évnél gyakoribb adatszolgáltatás céljából, a Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy kellően indokolt esetben és korlátozott időtartamra eltéréseket engedélyezzen az érintett tagállamok számára.

(39)Mivel e rendelet célkitűzését – nevezetesen az európai népesség- és lakásstatisztikák rendszeres előállítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén viszont a következetesség és az összehasonlíthatóság miatt jobban megvalósítható, az Unió az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(40)Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2023. március 16-án véleményt nyilvánított.

(41)Konzultációra került sor az ESR-bizottsággal,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikkTárgyE rendelet közös jogi keretet hoz létre az európai népesség- és lakásstatisztikák kidolgozásához, előállításához és közzétételéhez.
2 cikkFogalommeghatározásokE rendelet alkalmazásában:1.„állampolgárság”: a természetes személy és állama közötti sajátos jogi kötelék, amelyet születés vagy honosítás útján szerez meg, akár nyilatkozat, választás, örökbefogadás vagy házasságkötés révén, illetve a nemzeti jognak megfelelően más módon;2.„szokásos lakóhely”: az a hely, ahol az egyén rendszerint napi pihenőidejét tölti, tekintet nélkül a kikapcsolódás, nyaralás, barát- és rokonlátogatás, üzleti tevékenység, orvosi kezelés vagy vallásos zarándoklat céljából való ideiglenes távollétekre. Kizárólag azok a személyek tekinthetők egy adott földrajzi területen szokásos lakóhellyel rendelkezőnek, akik:a)a referencia-időpontig bezárólag tartó 12 hónapos időszak nagy részében a szokásos lakóhelyükön éltek; vagyb)a referencia-időpontig bezárólag tartó 12 hónapos időszak során érkeztek szokásos lakóhelyükre, és szándékuk szerint vagy várhatóan az érkezésüktől számított legalább 12 hónapos időszak nagy részében ott tartózkodnak;3.„életjelek”: bármilyen információ, amely arra utal, hogy egy személy ténylegesen az adott területen tartózkodik, és ott szokásos lakóhellyel rendelkezik, beleértve a megfelelő forrásból vagy ezek kombinációjából származó információkat, beleértve az adott személyre vonatkozó digitális nyomokat is;4.▌5.„nemzetközi migráció”: az az esemény, amely során egy személy – akinek a korábbi szokásos lakóhelye másik tagállamban vagy harmadik országban volt – az egyik tagállam vagy harmadik ország területén szokásos lakóhelyet létesít;6.„bevándorló”: az a személy, aki a referencia-időszakban nemzetközi migráció következtében új szokásos lakóhelyet létesített az adatszolgáltató országban;7.„kivándorló”: az a személy, aki a referencia-időszakban nemzetközi migráció következtében új szokásos lakóhelyet létesített az adatszolgáltató országon kívül, miután előzőleg az adatszolgáltató országban rendelkezett szokásos lakóhellyel;8.„belső migráció”: az az esemény, amely során egy személy az adatszolgáltató ország területén belül változtatja meg szokásos lakóhelyét;8a. „nehezen elérhető népességcsoportok”: olyan személyekből álló csoportok, akiknek a statisztikai adatgyűjtésbe történő teljes és reprezentatív jellegű bevonását vagy annak keretében történő azonosítását valós vagy vélt akadályok gátolják, vagy a szóban forgó csoportok lefedettségének hiánya, vagy az olyan sajátos jellemzők hiánya miatt, amelyek alapján azonosítani lehetne őket;9.„lakóegység”: egy vagy több személy lakóhelyéül szolgáló ideiglenes vagy állandó építmény, menedék vagy szálláshely, függetlenül attól, hogy emberi tartózkodásra tervezték vagy szánták-e;10.„hagyományos lakások”: helyhez kötött, szerkezetileg elkülönülő és független helyiségek, amelyeket állandó emberi tartózkodás céljára terveztek, és amelyek a referencia-időpontban: a)szokásos lakóhelyül szolgálnak; b)használaton kívül vannak; vagy c)másodlagos vagy szezonális lakóhelyül szolgálnak; x)„különálló helyiségek”: falakkal körülvett, tető vagy mennyezet által fedett helyiségek, ahol egy vagy több személy is tartózkodhat másoktól elkülönülve;xx)„önálló helyiségek”: az utcáról vagy egy lépcsőházból, egy átjárón keresztül, egy folyosóról vagy egy telekről közvetlenül megközelíthető helyiségek;11.„lakhatásra szánt épület”: egy vagy több hagyományos lakásból álló, illetve intézményi vagy kollektív lakhatásra szánt, állandó építmény;12.„háztartás”: a lakóegységen ▌osztozó két vagy több személyből álló csoport, illetve olyan önálló személy, aki másik háztartásnak nem tagja;12a. „intézmény”: olyan kollektív lakóegység, amelynek célja hosszú távú lakhatás és a mindennapi élethez szükséges szolgáltatások nyújtása személyek egy csoportja számára;13.„család”: az idő legnagyobb részében közös háztartásban élő, anyasági vagy apasági kapcsolat, illetve házasság, bejegyzett vagy nem bejegyzett élettársi kapcsolat révén egymáshoz kötődő két vagy több személyből álló csoport;14.„közigazgatási nyilvántartás”: nem statisztikai forrás – általában közjogi szerv által vezetett nyilvántartás – által elsősorban nem statisztika készítése céljából létrehozott adatok összessége;15.„tárgykör”: adott témákra vonatkozó egy vagy több adatállomány;16.„téma”: a statisztikai egységekről gyűjtendő információk tartalma; mindegyik téma több részletes témát foglal magában;17.„részletes téma”: a statisztikai egységekről egy adott témához kapcsolódóan gyűjtendő információk részletes tartalma, ahol minden részletes téma egy vagy több változót fed le;18.„adatállomány”: ▌egy vagy több, strukturált formába rendezett változó ▌;19.„nép- és lakásszámlálás”: az e rendelet alapján tízévente szolgáltatandó részletes adatkészletek és metaadatok;20.„statisztikai egység”: olyan egyedekből – nevezetesen személyekből, tárgyakból vagy eseményekből – álló sokaság egy tagja, amelyekről adatokat gyűjtenek ▌és ▌statisztikákat állítanak össze;21.„változó”: egy adott statisztikai egység olyan jellemzője, amely egynél több értéket vehet fel;22.„bontás”: előre meghatározott, különálló, kimerítő és egymást kölcsönösen kizáró értékkészletek, amelyek a statisztikai egységeket jellemző változókhoz rendelhetők;23.„nemzeti szint”: valamely tagállam területe;24.„regionális szint”: az 1059/2003/EK rendeletben meghatározott NUTS 3 szint;25.„helyi szint”: az 1059/2003/EK rendeletben meghatározott helyi közigazgatási egységek szintje;26.„rácsszint”: az 1059/2003/EK rendeletben meghatározott statisztikai rács;27.„keret”: bármilyen jegyzék, anyag vagy eszköz, amely körülhatárolja és azonosítja a célsokaság elemeit, és amely felhasználásától függően hozzáférést biztosíthat az elemekhez, illetve megadhatja kiegészítő jellemzőiket;28.„referencia-időpont”: az az időpont, amelyre a statisztika vonatkozik;29.„referencia-időszak”: az az időtartam, amelyre az eseményekről szóló statisztika vonatkozik;30.„referenciaidő”: referencia-időpont vagy referencia-időszak attól függően, hogy a statisztika eseményekre vagy egyéb statisztikai egységekre vonatkozik-e;31.„metaadatok”: olyan információk, amelyek a statisztikák felhasználásához és értelmezéséhez szükségesek, és amelyek strukturált módon írnak le adatkészleteket;32.„előzetesen ellenőrzött adatkészletek”: a tagállamok által közös validálási szabályok alapján ellenőrzött adatkészletek;33.„minőségjelentés”: olyan jelentés, amely információkat közöl egy adott statisztikai termék vagy folyamat minőségéről.
3. cikkAlapnépesség(1)E rendelet alkalmazásában az alapnépesség a referencia-időpontban az Unión belül valamely tagállam nemzeti, regionális, helyi vagy rácsszintű területi egységében szokásos lakóhellyel rendelkező összes személyből áll.(2)Az alapnépesség magában foglal minden, szokásos lakóhellyel rendelkező személyt, függetlenül az állampolgárságától és attól, hogy hontalan vagy korábban az volt-e ▌.(3)Nem tartoznak az alapnépességbe azok a személyek, akiknek a szokásos lakóhelye a születési helyükre és állampolgárságukra való tekintet nélkül a tagállam területén kívül található, tekintet nélkül arra, hogy esetleg családi, társadalmi, gazdasági vagy tulajdoni kapcsolatok fűzik őket a tagállamhoz.(4)A szokásos lakóhellyel nem rendelkező személyeket szokásos lakóhelyként ahhoz a helyhez kell rendelni, ahol a referencia-időpontban tartózkodnak.(5)A tagállamok a szokásos lakóhely e rendeletben rögzített fogalommeghatározását alkalmazzák az e rendelet alapján a Bizottság (Eurostat) részére szolgáltatott összes adatkészlet esetében, nemzeti, regionális, helyi és rácsszinten egyaránt.(6)A szokásos lakóhely fogalommeghatározásának alkalmazásakor a tagállamoknak az alábbiakat kell használniuk:a)a 9. cikk (1) bekezdésében említett adatforrások egyike vagy együttese;b)becslési módszerek, például „életjelek”, valamint más, tudományosan megalapozott, jól dokumentált és nyilvánosan elérhető statisztikai becslési módszerek a referencia-időponttal végződő 12 hónapos időszak nagy részében a feltételezett szokásos lakóhelyen való tényleges tartózkodás tekintetében történő kiigazításhoz, valamint ▌azon személyek számának megbecsléséhez, akik szándékuk szerint vagy várhatóan az érkezésüktől számított 12 hónapos időszak nagy részében az adott helyen tartózkodnak.(6a) A Tanácson belüli minősített többségi szavazás céljából a Bizottság minden referenciaév végén tájékoztatja a Tanácsot a tagállamok teljes népességéről, amint az a referenciaévet követő naptári év augusztus 31-én a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére áll.
4. cikkStatisztikai egységekAz e rendelet szerinti statisztikákat az alábbi statisztikai egységekre kell összeállítani:a)személyek;b)népmozgalmi események;c)családok;d)háztartások;e)tartózkodásra szánt épületek, lakóegységek – beleértve az intézményeket is – és hagyományos lakások.
5. cikkA statisztikákra vonatkozó követelmények(1)Az európai népesség- és lakásstatisztikáknak az alábbi tárgykörökre kell kiterjedniük:a)demográfia;b)lakáskörülmények;c)családok és háztartások.(2)Az e cikk (1) bekezdésében felsorolt tárgykörökre vonatkozó statisztikákat adatkészletekbe kell rendezni a mellékletben meghatározott témáknak és részletes témáknak megfelelően. Amennyiben a statisztikai egység személy, az adatkészleteket nem és életkor, valamint adott esetben egyéb jellemzők szerint le kell bontani.(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a részletes témák mellékletben foglalt jegyzékének módosítása céljából. Ezeket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat az adott referencia-időszak kezdetét megelőzően legalább 12 hónappal kell elfogadni.(4)Az e cikk (3) bekezdése szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására kapott felhatalmazás gyakorlása során a Bizottság gondoskodik arról, hogy ezek az aktusok ne rójanak jelentős és aránytalan terhet a tagállamokra és a felmérések válaszadóira. Új részletes téma esetében a Bizottság (Eurostat) és a tagállamok által a 14. cikk szerint végzett kísérleti projektek útján kell értékelni annak megvalósíthatóságát.(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a Bizottság (Eurostat) részére szolgáltatandó adatkészletek és metaadatok technikai jellemzőinek meghatározása céljából. E végrehajtási jogi aktusokkal adott esetben az alábbi technikai elemeket kell meghatározni:a)a változók neve, technikai előírásai és bontása;b)a statisztikai egységek és a metaadatok részletes leírása;c)az alkalmazandó statisztikai osztályozások;d)adatszolgáltatási határidők;e)az adatkészletek és a metaadatok szolgáltatásának technikai formátuma;f)a minőségjelentések tartalma, felépítése, gyakorisága, módozatai és benyújtási határideje, valamint további előírások, ha szükséges és indokolt.E végrehajtási jogi aktusokat legalább 12 hónappal az adott referenciaidő előtt, a 18. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni, a nép- és lakásszámlálás kivételével, amely esetében a végrehajtási jogi aktusokat legalább 24 hónappal a referencia-időpont évének kezdete előtt kell elfogadni.
6. cikkGyakoriság és referenciaidők(1)A tagállamok negyedévente, félévente, évente és többévente, valamint a nép- és lakásszámlálás keretében tízévente állítanak elő európai népesség- és lakásstatisztikákat.(2)Az 1-re végződő évek lesznek a tízévenkénti nép- és lakásszámlálás referenciaévei.(3)Az 1-re, 5-re és 8-ra végződő évek lesznek a tízévenkénti nép- és lakásszámlálás referenciaévei.(4)A gyakoriságot és a referenciaidőt ▌mindegyik részletes téma esetében a melléklet tartalmazza.(5)2025. december 31. az első referencia-időpont, amelyre vonatkozóan éves statisztikákat kell szolgáltatni a „népességállomány” témában. 2026-ban lesz az első referenciaidő, amelyre vonatkozóan statisztikákat kell szolgáltatni e rendelet alapján.(6)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mellékletnek a gyakoriságok és a referenciaidők naprakésszé tételével történő módosítása céljából.
7. cikkAz eseti statisztikákra vonatkozó követelmények(1)A tagállamok eseti adatkészleteket és metaadatokat szolgáltatnak a Bizottság (Eurostat) részére.(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 17. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából a tagállamok által eseti alapon szolgáltatandó adatkészletek és metaadatok meghatározásáról, amennyiben az e rendelet alapján felmerülő kiegészítő statisztikai igények kielégítéséhez szükségesnek ítéli a kiegészítő statisztikák gyűjtését, és egyúttal rangsorolja a kért adatok gyűjtéséhez felhasználandó közigazgatási adatforrásokat és nyilvántartásokat.(3)A (2) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban az alábbiakat kell meghatározni:a)az eseti adatkészletek tárgyát képező részletes témák, valamint a kiegészítő statisztikai igények indokolása;b)a referenciaidők.(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a (2) bekezdés szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2027-es referenciaévtől kezdődően, az egyes eseti adatgyűjtések között legalább kétéves időközökkel.(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a (2) bekezdésben említett eseti adatkészletek és metaadatok technikai jellemzőinek meghatározása céljából. E végrehajtási jogi aktusokkal adott esetben az alábbi technikai elemeket kell meghatározni:a)a változók neve, technikai előírásai és bontása;b)a statisztikai egységek és a metaadatok részletes leírása;c)az alkalmazandó statisztikai osztályozások;d)adatszolgáltatási határidők.E végrehajtási jogi aktusokat a 18. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, legkésőbb a referenciaidő kezdete előtt 12 hónappal kell elfogadni.
8. cikkA Bizottság részére továbbítandó adatkészletek és metaadatok(1)A tagállamok a mellékletnek megfelelően a Bizottság (Eurostat) által meghatározott technikai formátumot használva előzetesen ellenőrzött adatkészleteket és metaadatokat továbbítanak a Bizottság (Eurostat) részére. Az adatkészleteket és a metaadatokat egyablakos ügyintézési szolgáltatáson keresztül kell továbbítani a Bizottság (Eurostat) részére.(2)Ha a tagállamok az e rendeletben előírt adatokat nemzeti szinten az 5. cikk (5) bekezdésének d) pontja és a 7. cikk (5) bekezdésének d) pontja szerint megállapított továbbítási határidők előtt teszik közzé, akkor azokat indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a nemzeti közzétételtől számított 21 naptári napon belül a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére kell bocsátaniuk.(3)A tagállamok az alábbiakat továbbítják a Bizottság (Eurostat) részére:a)felülvizsgált adatkészletek és metaadatok, ha az e rendeletben előírt adatkészletek eredeti közlése után felülvizsgálatot végeznek;b)az érintett idősorra vonatkozóan felülvizsgált adatkészletek és metaadatok, ha az e rendelet alkalmazása előtt a Bizottság (Eurostat) részére szolgáltatott adatkészleteken felülvizsgálatot végeznek.A felülvizsgált adatkészleteket és metaadatokat a felülvizsgálattól számított 14 naptári napon belül kell továbbítani, és a 12. cikk szerinti minőségjelentéssel kell kiegészíteni.A tagállamok indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják a Bizottságot az adatkészletek és metaadatok felülvizsgálatára vonatkozó valamennyi döntésről.
9. cikkAdatforrások és módszerek(1)A tagállamok és a Bizottság (Eurostat) az alábbi források egyikét vagy azok együttesét használják, amennyiben azok lehetővé teszik a 12. cikkben előírt minőségi követelményeknek megfelelő statisztikák előállítását:a)adminisztratív adatforrások;b)statisztikai felmérések vagy egyéb statisztikai adatgyűjtések;c)egyéb források, ideértve a magántulajdonban lévő adatokat is;d)az ESR-ben a nemzeti statisztikai hivatalok és a Bizottság (Eurostat) közötti adatmegosztásból származó adatok további felhasználása.(2)A tagállamok értékelik és ellenőrzik az adatforrásaik – köztük a közigazgatási nyilvántartások és a felhasznált egyéb megfelelő források – minőségét.(3)A tagállamok törekszenek innovatív források és módszerek folyamatos fejlesztésére, és felhasználják őket az e rendelet szerint összeállított statisztikák javításához, feltéve, hogy ezek lehetővé teszik a 12. cikkben előírt minőségi követelményeknek megfelelő statisztikák előállítását. ▌(4)Az e rendelet szerint összeállított statisztikáknak statisztikailag megbízható és alaposan dokumentált módszereken kell alapulnia, figyelembe véve a nemzetközi ajánlásokat és bevált gyakorlatot, például az „életjeleket” ▌és a szokásos lakóhellyel rendelkező népesség tagállamokban történő összeállításához alkalmazott egyéb, tudományosan megalapozott statisztikai becslési módszereket.(5)A tagállamok a Bizottság (Eurostat) kellően indokolt kérésére közlik a Bizottsággal (Eurostattal) az adatok értékelésének eredményeit, a módszerek dokumentációját és a szükséges pontosításokat.
10. cikkA közigazgatási adatokhoz való időben történő hozzáférés és azok további felhasználása(1)A 223/2009/EK rendelet 17a. cikkével összhangban az e rendelet alkalmazása szempontjából lényeges közigazgatási adatforrásokért felelő nemzeti hatóságok kellő időben és gyakorisággal lehetővé teszik ezeknek az adatoknak a további felhasználását a statisztikák e rendelet szerinti határidőn belül és egyedi minőségi követelményeknek megfelelően történő előállítása és benyújtása érdekében. A nemzeti statisztikai hatóságok és a közigazgatási nyilvántartásokért felelős nemzeti hatóságok létrehozzák az e nyilvántartásokhoz való időben történő és térítésmentes hozzáféréshez szükséges együttműködési mechanizmusokat.(1a) Az épületek energiával kapcsolatos jellemzőinek részletes témájára vonatkozó statisztikák előállítása céljából az (EU) 2024/1275 irányelvvel összhangban a nemzeti statisztikai hatóságok számára időben és rendszeresen hozzáférést kell biztosítani az épületek energiahatékonyságára vonatkozó nemzeti adatbázisokhoz, és lehetővé kell tenni számukra az említett adatbázisokból származó adminisztratív adatok újrafelhasználását.(1b) A népesség nemek szerinti bontása céljából a nemzeti statisztikai hivatalok felhasználják a nemzeti közigazgatási adatforrásokban rendelkezésre álló információkat.(2)E rendelet alkalmazásában a Bizottság (Eurostat) számára lehetőséget kell biztosítani, hogy kérésre időben hozzáférjen az uniós szervek és ügynökségek által többek között a 910/2014/EU és az (EU) 2018/1724 rendelet szerint fenntartott adatbázisokból és interoperabilitási rendszerekből származó lényeges adatokhoz és metaadatokhoz, ▌valamint a jelentések és statisztikák központi adattárában (CRRS) ▌tárolt statisztikai adatokhoz, és tovább felhasználja őket. A CRSS-ből a Bizottság (Eurostat) hozzáféréssel rendelkezik különösen a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű, interoperábilis IT-rendszereiből (LSIT-ek) származó adatokhoz az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/818 rendelet, valamint a CRRS-ben tárolt statisztikai adatokat szolgáltató rendszerek létrehozásáról szóló rendeletek szerint. E célból a Bizottság (Eurostat) további együttműködést folytat az érintett uniós szervekkel és ügynökségekkel, hogy meghatározzák az európai népesség- és lakásstatisztikákhoz szükséges egyedi statisztikai adatokat és metaadatokat (lehetőség szerint az uniós jog alapján), a szolgáltatásuk működési módozatait és a szükséges kísérő fizikai és logikai óvintézkedéseket.
11. cikkAz országok és a területek jegyzéke(1)Ha az adatkészletek országok vagy területek szerinti információkat tartalmaznak, a tagállamok külön bontást használnak e rendelet és a 862/2007/EK rendelet alkalmazásában.(2)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, hogy meghatározza vagy naprakésszé tegye az országok és területek jegyzékeit, amelyek az e rendelet szerint összeállított statisztikák bontásaira vonatkoznak. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 18. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. ▌(3)Az országok vagy területek bontási kategóriáinak több mint egyharmadát módosító végrehajtási jogi aktusok legkorábban a hatálybalépésüktől számított 12 hónap elteltével alkalmazhatók.
12. cikkMinőségi követelmények és minőségjelentések(1)A tagállamok megteszik a továbbított adatkészletek és metaadatok minőségének biztosításához szükséges intézkedéseket.(2)A tagállamok megfelelő és eredményes intézkedéseket hoznak az alábbiak érdekében:a)egységesen és a felhasznált adatforrásoktól függetlenül végrehajtsák az alapnépességgel kapcsolatosan a 3. cikkben rögzített szabályokat;b)felmérjék vagy megbecsüljék a nehezen elérhető népességcsoportokat;c)ellenőrizzék a 3. cikk hatálya alá tartozó népesség teljeskörűségét és pontosságát;d)az e rendeletnek és az (EU) 2019/1700 rendelet 12. cikkének a céljaira alkalmas keretet határozzanak meg;e)például egységes azonosítók bevezetése révén elkerüljék a személyek Unión belüli szabad mozgásával, népmozgalmi eseményekhez kapcsolódó, határon átnyúló szolgáltatások személyek általi igénybevételével, valamint a személyek lakóingatlan Unión belüli, másik tagállamban történő vásárlásához, tulajdonlásához és használatához való jogával kapcsolatosan felmerülő esetleges alulszámlálási vagy kettős számlálási kockázatokat;f)elkerüljék az alulszámlálás vagy a kettős számlálás esetleges kockázatát, és biztosítsák a migrációs áramlások jobb összehasonlíthatóságát;g)a közzétett európai statisztikák hiánytalanságának biztosításához szükséges összes adatot közöljék a Bizottsággal (Eurostattal).(2a) A Bizottság (Eurostat) értékeli a specifikációkra vonatkozó metaadatok és az adatok minőségét, többek között abból a célból, hogy felhasználóbarát módon közzétegye azokat a Bizottság (Eurostat) honlapján.(3)A tagállamok első alkalommal 2027. március 31-ig, azt követően pedig minden 0-ra, 3-ra és 7-re végződő évben minőségjelentést nyújtanak be a Bizottság (Eurostat) részére. A minőségjelentésben ismertetik a szolgáltatott statisztikák minőségét és az időszak során szolgáltatott adatkészletekhez alkalmazott statisztikai folyamatokat. E minőségjelentések információkat tartalmaznak a felhasznált adatforrásokról és módszerekről, a fogalmak és fogalommeghatározások alkalmazásáról és ezzel összefüggésben a kiválasztott adatforrások minőségére gyakorolt esetleges hatásokról, az adatok felülvizsgálatáról és annak okairól és hatásairól, valamint az adatfelfedés elleni védelem módszereiről. A minőségjelentések részletezik továbbá, hogy a tagállamok miként alkalmazták az (1) bekezdésben említett intézkedéseket, és hogyan teljesültek a (2) bekezdésben említett minőségi kritériumok.(4)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a minőségjelentésekkel és azok tartalmával kapcsolatos gyakorlati intézkedések meghatározásáról.E végrehajtási jogi aktusok nem róhatnak jelentős további terhet vagy költséget a tagállamokra.Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 18. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.(4a) Az említett végrehajtási jogi aktusokban előírt jelentős kiigazítások a 15. cikk szerinti pénzügyi és technikai támogatás, illetve a 19. cikk (1a) bekezdése szerinti eltérés tárgyát képezhetik.(5)A tagállamok a lehető leghamarabb tájékoztatják a Bizottságot (Eurostatot) minden olyan lényeges információról vagy az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos olyan változásról, amely befolyásolhatja a szolgáltatott statisztikák minőségét, és indokolatlan késedelem nélkül intézkedéseket hoznak a probléma megoldása érdekében.(6)A Bizottság (Eurostat) megfelelően indokolt kérésére a tagállamok indokolatlan késedelem nélkül közölnek minden további pontosítást – például az adatforrások értékelési eredményeit és a módszerek dokumentációját –, amely a statisztikai információk minőségének értékeléséhez szükséges.
13. cikkAdatmegosztás(1)A 223/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett listában szereplő nemzeti statisztikai hivatalok és más nemzeti hatóságok (nemzeti statisztikai hatóságok), illetve e nemzeti statisztikai hatóságok és a Bizottság (Eurostat) közötti adatmegosztás célja kizárólag az e rendelet hatálya alá tartozó európai statisztikák kidolgozása és előállítása, valamint azok színvonalának emelése.(2)Az ESR-en belüli biztonságos adatmegosztás érdekében az összes szükséges óvintézkedést – beleértve a biztonságos adatmegosztási infrastruktúrát is – meg kell hozni az adatok fizikai, technikai és logikai védelmére tekintettel. A Bizottság (Eurostat) biztonságos infrastruktúrát hoz létre az (1) bekezdésben említett adatmegosztás megkönnyítése érdekében. A ▌ nemzeti statisztikai hatóságok az (1) bekezdésben meghatározott célra használhatják ezt a biztonságos adatmegosztási infrastruktúrát. A Bizottság (Eurostat) és az említett biztonságos adatmegosztási infrastruktúrát a személyes adatok (3) bekezdéssel összhangban történő kezelésére használó nemzeti statisztikai hatóságok a személyes adatok biztonságos adatmegosztási infrastruktúrában történő kezelése tekintetében közös adatkezelőknek tekintendők. Abban az esetben, ha a nemzeti statisztikai hatóságok más adatmegosztási infrastruktúrát használnak, biztosítaniuk kell, hogy ez az infrastruktúra legalább a Bizottság (Eurostat) által létrehozottal egyenértékű biztonságot nyújtson.(3)Ha az érintett adatok a 223/2009/EK rendelet 3. cikke 7. pontjának értelében vett bizalmas adatok vagy az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti személyes adatok, ezen adatok megosztására önkéntes alapon, az alábbi feltételekkel kerülhet sor:a)mindegyik esetben az adatmegosztás szükségességének indokolásával ellátott kérelem alapján, külön kitérve a kifejezetten kezelendő minőségügyi kérdésekre;b)▌ az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendelet elveinek – különösképpen célhoz kötöttségnek, az adattakarékosságnak, a korlátozott tárolhatóságnak, az integritásnak és a bizalmas jellegnek – a végrehajtására tervezett, a magánélet védelmét erősítő technológiák alapján, különös tekintettel;c)a 223/2009/EK rendelet V. fejezetének sérelme nélkül.(3a) Az (1) bekezdésben említett adatmegosztás céljából a nem bizalmas adatokat meg kell osztani a különböző tagállamok nemzeti statisztikai hivatalai és más nemzeti hatóságai, illetve e nemzeti statisztikai hatóságok és a Bizottság (Eurostat) között.(4)A Bizottság (Eurostat) és a tagállamok kísérleti projektek útján kipróbálják az érintett, magánélet védelmét erősítő infrastruktúrát és technológiákat, és értékelik az adatmegosztásra való alkalmasságukat.(5)Amennyiben az e cikk (4) bekezdése szerint elvégzett kísérleti projektek eredményes és biztonságos adatmegosztási megoldásokat azonosítanak az e cikk (1) bekezdésében említett célokra, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az adatmegosztásra vonatkozó műszaki előírások és az információk bizalmas jellegét és biztonságát szavatoló intézkedések meghatározásáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 18. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
14. cikkKísérleti projektek és megvalósíthatósági tanulmányok(1)Amennyiben e rendelet alkalmazásában szükséges és helyénvaló, a Bizottság (Eurostat) kísérleti projekteket indít és megvalósíthatósági tanulmányokat készít az alábbi célokból:a)az adatforrások – köztük a tagállamokban és uniós szinten köz- és magántulajdonban lévő adatok – rendelkezésre állásának és minőségének értékelése;b)új ▌ részletes témák, statisztikai egységek, változók és bontásaik kidolgozása és bevezetésük megvalósíthatóságának értékelése;ba) az adatvédelemre és az adatfelfedés elleni védelemre vonatkozó nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban az adatforrások rendelkezésre állásának értékelése, a személyek fogyatékosságára vonatkozó statisztikák szolgáltatására irányuló módszerek fejlesztése és a lebontott statisztikák tesztelése, beleértve azok összehasonlíthatóságát is;c)új módszerek és statisztikai technikák kidolgozása a minőség megerősítése, valamint a nehezen elérhető népességcsoportokra vonatkozó információk javítása érdekében;d)a migrációs áramlásokra vonatkozó adatok közötti eltérések csökkentése és az adatok jobb összehasonlíthatóságának biztosítása;da) a személyek alulszámlálása vagy kettős számlálása lehetőségének mérséklése;e)az érintett, magánélet védelmét erősítő infrastruktúra és technológiák kipróbálása és az ESR-en belüli adatmegosztásra való alkalmasságának értékelése a 13. cikk (4) bekezdése szerint.(2)A tagállamok részt vehetnek az említett projektekben, de a Bizottsággal (Eurostat) együtt gondoskodnak azok uniós szintű reprezentativitásáról.(3)A Bizottság (Eurostat) tagállamokkal együttműködve értékeli e projektek eredményeit. Bizottság (Eurostat) a tagállamokkal együttműködve jelentést készít a projektek megállapításairól.
15 cikkFinanszírozás(1)E rendelet végrehajtása tekintetében az (EU) 2021/690 rendelettel létrehozott Egységes piac programból az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel összhangban pénzügyi hozzájárulást kell nyújtani a 223/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett nemzeti statisztikai ▌hatóságoknak a következőkhöz:a)új vagy továbbfejlesztett adatforrások, módszerek, adatmegosztás, statisztikai egységek, témák, részletes témák, változók és bontásaik kidolgozásához és bevezetéséhez szükséges infrastrukturális és képzést érintő kiigazítások a nemzeti statisztikai rendszerben;aa) a 7. cikkben említett eseti adatgyűjtés előkészítése és végrehajtása;b)a tagállamok részvétele a 14. cikk szerinti reprezentatív kísérleti projektek végrehajtásában és megvalósíthatósági tanulmányok készítésében.(1a) Az e cikk értelmében rendelkezésre bocsátott uniós pénzügyi hozzájárulás összegét az Egységes piac program szabályaival összhangban, az éves költségvetési eljárás részeként kell megállapítani, a rendelkezésre álló finanszírozás függvényében.Ezen túlmenően a 223/2009/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett nemzeti statisztikai hatóságok más alkalmazandó uniós pénzügyi programokból is kérhetnek támogatást az adott programok szabályaival összhangban. A tagállamok – a Technikai Támogatási Eszköz szabályaival és annak az adatok és statisztikák előállításának, szolgáltatásának és minőségellenőrzésének előmozdítására irányuló célkitűzésével összhangban – a Technikai Támogatási Eszközből is kérhetnek támogatást a statisztikák minőségének javításához és az e rendelet követelményeinek megfelelő módszertanok kidolgozásához.(2)Az uniós pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 90 %-át.
16. cikkAz Unió pénzügyi érdekeinek védelmeAmennyiben valamely harmadik ország nemzetközi megállapodás alapján elfogadott határozat vagy bármely más jogi eszköz alapján részt vesz a jelen rendelet alapján finanszírozott tevékenységekben, a harmadik országnak biztosítania kell az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), a Számvevőszék és az Európai Ügyészség (EPPO) számára a hatáskörük teljes körű gyakorlásához szükséges jogokat és hozzáférést. Az OLAF esetében az ilyen jogok közé tartozik a 883/2013/EU, Euratom rendelet szerinti vizsgálatok – többek között helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok – lefolytatásához való jog is.
17. cikkA felhatalmazás gyakorlása(1)A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.(2)Az 5. cikk (3) bekezdésében, a 6. cikk (6) bekezdésében és a 7. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a Bizottságnak adott felhatalmazás határozatlan időre szól, [HL: kérjük, illesszék be a rendelet hatálybalépésének dátumát]-tól/-től kezdődő hatállyal.(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (3) bekezdésében, a 6. cikk (6) bekezdésében és a 7. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel, és folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet előkészítő munkájáról.(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.(6)Az 5. cikk (3) bekezdése, 6. cikk (6) bekezdése és a 7. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
18. cikkBizottsági eljárás(1)A Bizottságot a 223/2009/EK rendelet 7. cikkével létrehozott Európai Statisztikai Rendszer Bizottsága (ESR-bizottság) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.
19 cikkEltérések(1)Ha e rendelet ▌jelentős kiigazításokat tesz szükségessé valamely tagállam nemzeti statisztikai rendszerében, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján legfeljebb hétéves időszakra eltérést engedélyezhet az adott tagállam számára.(1a) Ha az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusok jelentős kiigazításokat tesznek szükségessé valamely tagállam nemzeti statisztikai rendszerében, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján legfeljebb hároméves időszakra eltéréseket engedélyezhet a tagállam számára. (2)Az eltérések e cikk (1) bekezdése szerint történő engedélyezése esetén a Bizottság figyelembe veszi a tagállami statisztikák összehasonlíthatóságát, valamint a szükséges reprezentatív és megbízható európai összesítések időben történő kiszámítását. Az említett eltérések engedélyezése esetén a Bizottság arról is gondoskodik, hogy az e rendeletnek – és korábban az 1260/2013/EU rendeletnek – vagy a 862/2007/EK rendelet 3. cikkének hatálya alá tartozó statisztikákkal, metaadatokkal és minőséggel kapcsolatos követelmények megszakítás nélkül fennálljanak.(3)A tagállam a vonatkozó aktus hatálybalépését követő három hónapon belül az eltérés iránti, indokolással ellátott kérelmet nyújt be a Bizottságnak.(4)A Bizottság az e cikk (1), (1a) és (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 18. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében fogadja el.
20. cikkA 862/2007/EK rendelet módosításaiA 862/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:1.a cím helyébe a következő szöveg lép: „862/2007/EK rendelet (2007. július 11.) a menedékjogra és a bevándorlási jogszabályokhoz kapcsolódó közigazgatási és bírósági eljárásokra vonatkozó európai statisztikákról, valamint a külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó statisztikák összeállításáról szóló 311/76/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről;”2.az 1. cikk a) és b) pontját el kell hagyni;3.a 2. cikk (1) bekezdésének a), b), c), f) és g) pontját el kell hagyni;3a. a 2. cikk (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d) »állampolgárság«: az (EU) .../... európai parlamenti és tanácsi rendelet*+HL: Kérjük, illesszék be a 2023/0008(COD) dokumentumban szereplő rendelet számát, a lábjegyzetbe pedig az említett rendelet számát, dátumát, címét és HL-hivatkozását. 2. cikkének 1. pontjában meghatározott állampolgárság”;

4.a 3. cikket el kell hagyni;5.a szöveg az alábbi cikkel egészül ki:

„9c. cikk

A közigazgatási adatokhoz való időben történő hozzáférés és azok további felhasználása

(1)A 223/2009/EK rendelet 17a. cikkével összhangban az e rendelet alkalmazása szempontjából lényeges közigazgatási adatforrásokért felelő nemzeti hatóságok kellő időben és gyakorisággal lehetővé teszik ezeknek az adatoknak a további felhasználását a statisztikák e rendelet szerinti határidőn belül és egyedi minőségi követelményeknek megfelelően történő előállítása és benyújtása érdekében. A nemzeti statisztikai hatóságok és a közigazgatási nyilvántartásokért felelős nemzeti hatóságok létrehozzák az e nyilvántartásokhoz való időben történő és térítésmentes hozzáféréshez szükséges együttműködési mechanizmusokat.

(2)E rendelet alkalmazásában a Bizottság (Eurostat) számára lehetőséget kell biztosítani, hogy kérésre időben hozzáférjen az uniós szervek és ügynökségek által többek között a 910/2014/EU és az (EU) 2018/1724 rendelet szerint fenntartott adatbázisokból és interoperabilitási rendszerekből származó lényeges adatokhoz és metaadatokhoz, ▌valamint a jelentések és statisztikák központi adattárában (CRRS) ▌tárolt statisztikai adatokhoz, és tovább felhasználja őket. A CRSS-ből a Bizottság (Eurostat) hozzáféréssel rendelkezik különösen a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű, interoperábilis IT-rendszereiből (LSIT-ek) származó adatokhoz az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/818 rendelet, valamint a CRRS-ben tárolt statisztikai adatokat szolgáltató rendszerek létrehozásáról szóló rendeletek szerint. E célból a Bizottság (Eurostat) további együttműködést folytat az érintett uniós szervekkel és ügynökségekkel, hogy meghatározzák az európai népesség- és lakásstatisztikákhoz szükséges egyedi statisztikai adatokat és metaadatokat (lehetőség szerint az uniós jog alapján), utóbbiak szolgáltatásának gyakorlati módozatait és a szükséges kísérő fizikai és logikai óvintézkedéseket.”;

6.a szöveg az alábbi cikkel egészül ki:

„10a. cikk

Az országok és a területek jegyzéke

Az (EU) .../... rendelet+HL: Kérjük, illesszék be a 2023/0008(COD) dokumentumban szereplő rendelet számát, a lábjegyzetbe pedig az említett rendelet számát, dátumát, címét és HL-hivatkozását. 11. cikkében említett ország- és területjegyzékeket kell használni az e rendelet szerinti statisztikák összeállításához, hogy biztosított legyen az egyes országokra és területekre vonatkozó részletes adatok összehasonlíthatósága az európai statisztikák körében. A tagállamok először a 2026. referenciaévre vonatkozó adattovábbításoktól kezdődően használják e jegyzékeket az e rendelet szerint szolgáltatandó statisztikák összeállításához.

________

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) .../... rendelete az európai népesség- és lakásstatisztikákról, a 862/2007/EK rendelet módosításáról, valamint a 763/2008/EK és az 1260/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL ...).”

21 cikkHatályon kívül helyezésA 763/2008/EK és az 1260/2013/EU rendelet 2026. január 1-jén hatályát veszti, ami nem érinti az e jogi aktusokban foglalt kötelezettségeket, amelyek részben vagy teljesen az említett dátum előtti időszakra esnek.A hatályon kívül helyezett rendeletekre való hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.
22. cikkHatálybalépés és alkalmazásEz a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.A rendelet 2026. január 1-jétől alkalmazandó.Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt ...,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLETTárgykörök, témák és részletes témák, valamint gyakoriság és referenciaidő a részletes témák szerint

Tárgykör

Téma

Részletes téma

Gyakoriság

Referenciaidő (időpont vagy időszak)

Demográfia

Népességállomány

A személy alapvető jellemzői

6M

ÉÉ.06.30. és

ÉÉ.12.31.

A

ÉÉ.12.31.

MA

ÉÉ.12.31.

D

ÉÉ.12.31.

A személy társadalmi-gazdasági jellemzői

A

ÉÉ.12.31.

MA

ÉÉ.12.31.

D

ÉÉ.12.31.

Termékenység

Születés

Q

Hónap

A

Év

Törvényesen előidézett abortusz1

A

Év

Halálozás

Elhalálozás

Q

Hónap, hét

A

Év

Csecsemőhalálozás

A

Év

Késői magzati halálozás

A

Év

Partnerségek

Házasságok és bejegyzett élettársi kapcsolat

A

Év

 

A házasságot kötő vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítő személyek jellemzői

A

Év

 

Házasság felbontása és bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése

A

Év

Migráció

Bevándorlók

Q

Hónap

A

Év

Kivándorlók

Q

Hónap

A

Év

Belső migráció

A

Év

Uniós tagállami állampolgárság és uniós polgárság megszerzése és elvesztése

Állampolgárságot/uniós polgárságot szerzett személyek

A

Év

Állampolgárságot/uniós polgárságot elveszítő vagy azokról lemondó személyek

A

Év

Lakhatás

Lakóegységek

A lakóegységek jellemzői

D

ÉÉ.12.31.

Hagyományos lakások

Az épületek alapvető jellemzői

MA

ÉÉ.12.31.

D

ÉÉ.12.31.

Az épületek energetikai jellemzői

MA

(2031-től kezdődően A)

ÉÉ.12.31.

D

ÉÉ.12.31.

Lakott hagyományos lakások

A lakott hagyományos lakások jellemzői

D

ÉÉ.12.31.

A lakott hagyományos lakások használata

D

ÉÉ.12.31.

Családok és háztartások

Családok

A családok jellemzői

D

ÉÉ.12.31.

Háztartások

A háztartások jellemzői

A

ÉÉ.12.31.

MA

ÉÉ.12.31.

A személy háztartási helyzete

A

ÉÉ.12.31.

D

ÉÉ.12.31.

_______________________________________

1 Az adatok megadása nem kötelező.

Jelmagyarázat

Gyakoriság

Negyedévente

Q

6 havonta

6M

Évente

A

Többévente (az 1-re, 5-re, 8-ra végződő években)

MA

Évtizedenként (az 1-re végződő években)

D