A.mivel az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is – tiszteletben tartásának értékein alapul, ahogyan azt az EUSZ 2. cikke kimondja, és ahogyan azt a Charta rögzíti, valamint ahogyan azt a nemzetközi emberi jogi szerződések is tartalmazzák; mivel ezek a tagállamok által közösen vallott értékek képezik az Unióban élőket megillető jogok alapját;

B.mivel annak egyértelmű veszélye, hogy egy tagállam súlyosan megsérti az EUSZ 2. cikkében említett értékeket, nem csupán azt a tagállamot érinti, amelyben a veszély fennáll, hanem kihat a többi tagállamra, a tagállamok egymás iránti kölcsönös bizalmára, magára az Unió jellegére és az uniós polgárok uniós jog szerinti alapvető jogaira is;

C.mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 258. cikkével szemben az EUSZ 7. cikkének hatálya nem korlátozódik a Szerződések szerinti kötelezettségekre, és mivel az Unió értékelheti a közös értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatát a tagállamok hatáskörébe tartozó területeken;

D.mivel 2018-ban a Tanács az Európai Parlament javaslatára megindította az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eljárást az EUSZ 2. cikkében említett értékek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének kezelése érdekében; mivel a Tanácsban az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárás keretében az eljárás kezdete óta hat meghallgatásra került sor a magyarországi helyzetről, de a Tanács még nem tett kísérletet annak megállapítására, hogy fennáll-e ilyen kockázat, és nem intézett ajánlásokat Magyarország kormányához;

E.mivel a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet rendkívül fontos, mivel ez az eszköz teszi lehetővé az uniós források hatékony védelmét;

F.mivel a Bizottság úgy határozott, hogy 0,9 milliárd EUR összegű előfinanszírozást nyújt Magyarországnak a REPowerEU keretében; mivel az ilyen előfinanszírozás folyósítható feltételek nélkül, de az ellenőrzés nem mellőzhető;

G.mivel 2022. szeptember 15-i állásfoglalásában a Parlament úgy értékelte, hogy az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárás megindítása óta Magyarországnak az EUSZ 2. cikkében foglalt értékeknek való megfelelésével kapcsolatban számos aggály továbbra is fennáll vagy jelentősen súlyosbodott, többek között az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció, az összeférhetetlenség, a média függetlensége és pluralizmusa, az alkotmányos és választási rendszer működése, valamint a civil társadalmi tér tekintetében;

H.mivel ezen állásfoglalás elfogadása óta e területek némelyikén a helyzet korlátozott mértékű javulást mutatott, a legtöbb területen a helyzet továbbra is riasztó, egyes más területeken pedig tovább romlott; mivel a magyar kormány intézkedései nyomán újabb súlyos problémák merültek fel;

I.mivel 2024 áprilisában magyarok tízezrei vonultak az utcákra, hogy tiltakozzanak az állam foglyul ejtése és a korrupció ellen;

J.mivel 2023-ban a magyar kormány igazságügyi reformcsomagot fogadott el az igazságszolgáltatás függetlensége bizonyos aspektusainak javítása érdekében, amely magában foglalta az Országos Bírói Tanács (OBT) függetlenségének megerősítését is; mivel az igazságszolgáltatási rendszer jogállamisággal kapcsolatos, azon súlyos hiányosságainak nem kimerítő listája, amelyeket még nem orvosoltak, a következőket tartalmazza:–a Kúria – Magyarország legfelsőbb bírósága – jelenlegi elnökének elmozdíthatatlanságára vonatkozó szabályok,–a Kúria függetlenségére vonatkozó érdemi biztosítékok és garanciák hiánya,–a Kúria ügyelosztási rendszere átláthatóságának és automatizálásának hiánya, valamint a tanácsok összetételére vonatkozó szabályok átláthatóságának hiánya,–az OBT és tagjainak függetlenségére többek között lejárató kampányok révén gyakorolt politikai és adminisztratív nyomás,–a bírák kinevezésével, előléptetésével és elmozdíthatatlanságával kapcsolatos szabályok,–a közigazgatási határozatokat felülvizsgáló bírák függetlenségére vonatkozó érdemi biztosítékok és garanciák hiánya,–az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek Európai Unió Bírósága (EUB) elé terjesztése előtt álló akadályok számának növekedése,–az ügyészek és bírák mentelmi jogára és fegyelmi eljárásaira vonatkozó szabályok hiányosságai,–politikai beavatkozás az ügyészi szolgálatok és az egyes ügyészek munkájába,–a bűncselekmények áldozatait támogató hatékony szolgáltatások hiánya;

K.mivel a korrupció elleni küzdelemmel és az összeférhetetlenséggel kapcsolatos, továbbra is fennálló súlyos hiányosságok nem kimerítő listája a következőket tartalmazza:–a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekkel kapcsolatos nyomozások, vádemelések és jogerős ítéletek terén elért eredmények hiánya,–a lobbitevékenységre, a forgóajtó-jelenségre és a vagyonnyilatkozatok hatékony felügyeletére vonatkozó szigorú szabályok hiánya,–az Integritás Hatóság megfelelő hatáskörének, felhatalmazásának, információkhoz való hozzáférésének és megfelelő erőforrásainak hiánya,–a korrupcióellenes intézkedésekről folytatott nyilvános konzultáció és vita hiánya,–az ügyészség elszámoltathatóságának hiánya, többek között gondatlanság, kötelezettségszegés és büntetendő magatartás esetén,–politikai beavatkozás a magas szinten elkövetett korrupcióval és bűnügyekkel foglalkozó ügyészségek munkájába;

L.mivel a tömegtájékoztatás szabadságával és sokszínűségével kapcsolatos tartós és súlyos hiányosságok nem kimerítő listája a következőket tartalmazza:–a médiahatóság és a digitális szolgáltatási koordinátor funkcionális függetlenségének hiánya,–a közszolgálati média szerkesztői és pénzügyi függetlenségének hiánya, valamint a politikai nézetek pluralizmusának hiánya a közszolgálati médiában, amelyet a kormányzó többség politikai propaganda céljaira használ,–az állami hirdetésekkel való visszaélés a kormánypárti médiaorgánumokban, valamint az ezzel kapcsolatos szabályok és átláthatóság hiánya,–lejárató kampányok a független újságírók és média ellen,–a nyilvános információkhoz való hozzáférés egyre nagyobb mértékű korlátozása,–az oknyomozó újságírókat és médiaszakembereket célzó kémszoftverek telepítésével kapcsolatos érdemi vizsgálat hiánya,–a médiapiac koncentrációja és a kormány médiakörnyezetre gyakorolt túlzott befolyása (többek között a Közép-európai Sajtó- és Média Alapítványon (KESMA) keresztül),–a médiaorgánumok és az újságírók lehetséges alávetése a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatainak;

M.mivel az alkotmányos és a választási rendszerrel, valamint a fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos tartós és súlyos hiányosságok nem kimerítő listája a következőket tartalmazza:–a helyi és nemzeti szintű választások során a méltányos kampányfeltételek hiánya, valamint a választási törvény gyakori módosítása,–a jogszabályok előkészítésének és elfogadásának folyamatával kapcsolatos átláthatóság és elszámoltathatóság elégtelensége,–a „veszélyhelyzet” fenntartása, ami kiterjedt veszélyhelyzeti hatásköröket biztosít a kormánynak és lehetővé teszi számára, hogy veszélyhelyzeti rendeletekben felülírja a magasabb szintű jogszabályokat,–a fontos törvényjavaslatokkal kapcsolatos, érdemi nyilvános konzultációs folyamat hiánya,–a független szervek hatalomvesztése és a függetlenségükre gyakorolt nyomás,–salátatörvények különféle törvények módosítására való felhasználása;

N.mivel a civil társadalom működésével kapcsolatos tartós és súlyos hiányosságok nem kimerítő listája a következőket tartalmazza:–a független civil társadalmi szervezetek létezésének és működésének korlátozását célzó különböző törvények, például a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény és a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény visszatartó hatása,–a civil társadalmi szervezetek képviselőinek zaklatása és a velük szemben indított lejárató kampányok,–a független civil társadalmi szervezetek állami finanszírozásának hiánya, valamint a kormánypárti szervezetek vagy a kormányhoz kötődő szervezetek pénzügyi támogatása,–a civil társadalmi szervezetek és képviselőik lehetséges alávetése a Szuverenitásvédelmi Hivatal általi felügyeletnek és vizsgálatoknak;

O.mivel az EU pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatos tartós és súlyos hiányosságok nem kimerítő listája a következőket tartalmazza:–az uniós költségvetést végrehajtó hatóságok működése,–rendszerszintű szabálytalanságok, hiányosságok és gyengeségek a közbeszerzésben, beleértve az egyajánlatos közbeszerzési eljárások magas arányát és a verseny hiányát a közbeszerzési rendszerben,–az uniós források hatékony és eredményes felhasználásának garantálására szolgáló ellenőrzési és kontrollmechanizmusok gyengesége,–elégtelen kapacitás az uniós költségvetés végrehajtását vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét érintő csalásnak, korrupciónak vagy az uniós jog ezzel összefüggő egyéb megsértésének megelőzése és szankcionálása terén,–az Arachne eszköz nem megfelelő alkalmazása,–az átláthatóság hiánya az uniós források közérdekű vagyonkezelő alapítványok általi felhasználása terén,–az Európai Ügyészséghez való csatlakozás elmulasztása Magyarország részéről;

P.mivel az egységes piaci elveknek és szabályoknak való megfeleléssel kapcsolatos tartós és súlyos hiányosságok nem kimerítő listája a következőket tartalmazza:–a magyar kormány által stratégiai jelentőségűként meghatározott ágazatokban működő vállalkozásokkal szembeni hátrányos megkülönböztetést alkalmazó gyakorlatok,–a közhatalommal és a jogalkotó hatalommal való visszaélés, valamint megfélemlítési technikák alkalmazása a magyar kormány számára stratégiai jelentőségű ágazatokban működő gazdasági szereplőkkel szemben;

Q.mivel a magyar kormány nem foglalkozott a Parlament 2022. szeptember 15-i állásfoglalásában azonosított egyéb aggályokkal sem, például az alábbi alapvető jogokkal kapcsolatban:–a tudományos élet szabadsága,–a vallásszabadság,–az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTIQ-személyek jogait is,–a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai; a kisebbségek elleni gyűlöletkeltő kijelentésekkel szembeni védelem,–a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai,–a gazdasági és szociális jogok;

R.mivel 2023. december 23-án hatályba lépett a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény; mivel ennek eredményeként létrehozták az új Szuverenitásvédelmi Hivatalt, és többek között olyan rendelkezéssel módosították a büntető törvénykönyvet, amely börtönbüntetést ír elő a külföldi támogatás politikai kampányokra való felhasználása miatt; mivel 2023. november 27-i nyilatkozatában az Európa Tanács emberi jogi biztosa jelezte, hogy e jogi aktus tervezete jelentős kockázatot jelent az emberi jogokra nézve, és elvetendő; mivel 2024. március 18-i véleményében a Velencei Bizottság megjegyezte, hogy a politikai pártok és választási kampányok külföldi finanszírozására vonatkozó korlátozások szokásosak, és elvben összhangban vannak a nemzetközi bevált gyakorlatokkal és normákkal, de a jogszabály-módosítások nem határozták meg egyértelműen, hogy milyen típusú kampánytevékenységek tiltottak, és hogyan lehet megállapítani, hogy azokat külföldi forrásokból finanszírozták; mivel a Velencei Bizottság véleményében azt is megjegyezte, hogy a módosítások nem vették figyelembe a politikai pártok nemzetközi szintű együttműködését, kizárják a nemzetközi szervezetek általi finanszírozást, és nem írják elő a nemzetközi kötelezettségek, köztük az uniós tagságból eredő kötelezettségek tiszteletben tartását; mivel 2024. február 7-én a Bizottság úgy határozott, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, mivel úgy ítélte meg, hogy a jogszabály sérti az elsődleges és másodlagos uniós jog számos rendelkezését, többek között az EU demokratikus értékeit, a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát, valamint a Chartában rögzített számos alapvető jogot, például a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, az uniós polgárok választójogát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, az önvádra kötelezés tilalmát és az ügyvédi titoktartási kötelezettséget, az uniós jog adatvédelmi követelményeit és az egységes piacra alkalmazandó számos szabályt;

S.mivel az időközi jelentés elfogadása óta az EUB a C-823/21. sz. Bizottság kontra Magyarország ügyben hozott ítéletében A Bíróság C-823/21. sz. Bizottság kontra Magyarország ügyben 2023. június 22-én hozott ítélete (ECLI:EU:C:2020:504). megállapította, hogy Magyarország azáltal, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelem előterjesztését egy harmadik országban található magyar nagykövetségen benyújtott szándéknyilatkozathoz kötötte, nem teljesítette az uniós menekültügyi jogból eredő kötelezettségeit;

T.mivel az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) a Bakirdzi és E.C. kontra Magyarország ügyben hozott 2022. november 10-i, 2023. április 3-án jogerőre emelkedett ítéletében (49636/14. és 65678/14. sz. kérelmek), valamint a Szolcsán kontra Magyarország ügyben 2023. március 30-i, 2023. június 30-án jogerőre emelkedett ítéletében (24408/16. sz. kérelem) az EJEB jogsértéseket állapított meg a nemzetiségi szavazók szavazati jogai tekintetében, valamint a roma gyermekek szegregált osztályokban vagy iskolákban, az egyenlőtlenségek orvoslására tett megfelelő intézkedések nélkül történő oktatása tekintetében;

U.mivel az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága az EJEB Szabó és Vissy kontra Magyarország Az EJEB 2016. január 12-i ítélete, Szabó és Vissy kontra Magyarország, 37148/14, amely 2016. június 6-án emelkedett jogerőre., Gazsó kontra Magyarország Az EJEB 2016. július 16-i ítélete, Gazsó kontra Magyarország, 48322/12, amely 2015. október 16-án emelkedett jogerőre., Ilias és Ahmed kontra Magyarország Az EJEB 2017. március 14-i ítélete, Ilias és Ahmed kontra Magyarország, 47287/15. és Baka kontra Magyarország Az EJEB 2016. június 23-i ítélete, Baka kontra Magyarország, 20261/12. ügyekben hozott ítéletei végrehajtásának folyamatban lévő megerősített felügyeletével kapcsolatos határozataiban ismételten hangot adott az ezen ítéletek végrehajtásának elmulasztásával kapcsolatos aggályainak;

V.mivel a Magyarországról szóló ötödik értékelési fordulót lezáró értékelő jelentésében a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) számos aggályt fogalmazott meg a Magyar Rendőrség és a Nemzeti Védelmi Szolgálat felsővezetői pozícióiban lévő személyek, valamint e szervezetek tagjai körében a korrupció megelőzésére szolgáló magyarországi keret hatékonyságával kapcsolatban; mivel a GRECO jelezte, hogy Magyarországon a közigazgatás és a bűnüldöző hatóságok közös és általános jellemzője, hogy a feddhetetlenség biztosítására és a korrupció megelőzésére irányuló intézkedések többsége az alsó és középső szinteken feladatot ellátó tisztviselőket célozza meg, ám a felsővezetői feladatokat ellátó személyekre vonatkozó feddhetetlenségi keret nagyon hiányos, és a rendőrség és a Nemzeti Védelmi Szolgálat felső vezetőinek kinevezésére vonatkozó feltételekhez az átpolitizálódás kockázata kapcsolódik;

W.mivel a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság jelentésében üdvözölt több pozitív magyarországi fejleményt is, de aggodalmát fejezte ki az Egyenlő Bánásmód Hatóság megszüntetése, a hátrányos helyzetű és alacsony jövedelmű családban élő diákok, például a roma diákok megbélyegzése, az LMBTI-személyek emberi jogainak jelentős visszaszorulása, a különösen a menekülteket, menedékkérőket és migránsokat, muzulmánokat és LMBTI személyeket célzó, egyre inkább xenofób nyilvános diskurzus és politikai beszéd, a gyűlöletbeszédre vonatkozó jogi keret rendkívül korlátozott hatékonysága, a nemzeti társadalmi befogadási stratégiák végrehajtásának elmaradása, a menekültek és a kiegészítő védelemben részesülő személyek állami integrációs támogatásának megszüntetése, valamint az országban a menedékjoghoz való hozzáférés korlátozása miatt;

X.mivel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésével foglalkozó ENSZ-bizottság záró észrevételeiben aggodalmát fejezte ki a szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal, valamint azzal kapcsolatban, hogy Magyarország esélyegyenlőségi politikája kizárólag a család fogalmán alapul, és a nő elsődleges szerepének azt tekinti, hogy feleség és anya legyen, és a bizottság azt ajánlotta Magyarországnak, hogy hozzon intézkedéseket a genderellenes nyilvános diskurzus ellen;

Y.mivel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet médiaszabadsággal foglalkozó képviselője Magyarországon tett hivatalos látogatását követő nyilatkozatában kijelentette, hogy a tömegtájékoztatás szabadságának magyarországi helyzetét vizsgálva olyan rendszerszintű megközelítés képe rajzolódik ki, amelyben egyes hangokra nem ugyanazok a – hallhatósághoz szükséges – alapvető feltételek vonatkoznak;

Z.mivel a Tanács Magyarország 2023. évi nemzeti reformprogramjáról szóló ajánlásában, amelyben véleményezte Magyarország 2023. évi konvergenciaprogramját (COM(2023)0617), azt ajánlotta, hogy Magyarország az egységes piac és a jogállamiság elveivel összhangban hozzon intézkedéseket a szociális ellátórendszer megfelelőségének javítására, az eredményes aktív munkaerőpiaci intézkedések hozzáférhetőségének javítására, az eredményes szociális párbeszéd biztosítására, valamint a szabályozási keret és a szolgáltatási verseny javítására;

AA.mivel a magyar kormány nem hajtotta végre a magyar Alkotmánybíróság, az EUB és az EJEB több, az EUSZ 2. cikkében foglalt értékek Magyarország általi megsértésével kapcsolatos ítéletét, és nem hasznosította sem a Bizottság 2023. évi jogállamisági jelentésében foglalt ajánlások nagy többségét, sem más nemzetközi szervek, például a GRECO, a Velencei Bizottság és más szervek ajánlásait;