1.aggodalmát fejezi ki a jelenlegi többéves pénzügyi keret 7. fejezetének helyzete miatt; emlékeztet arra, hogy a korlátok a Tanács által a Bizottságnak a már a 2021–2027-es időszakra vonatkozó jelenlegi többéves pénzügyi keretről való megállapodáskor is nagyon alacsony eredeti javaslatára alkalmazott csökkentések eredményei; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács ellenzi a Bizottság azon javaslatát, hogy 2024-től emeljék meg a 7. fejezet felső határát a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során; rámutat arra, hogy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során nem foglalkoztak a 7. fejezet felső határának kérdésével; kiemeli, hogy a 2025-re előre jelzett negatív mozgástér feltételezi a 7. fejezet speciális eszközeinek e célra történő felhasználását;

2.emlékeztet arra, hogy a költségvetés közel kétharmadát jogszabályi kötelezettségek határozzák meg; emlékeztet arra, hogy fizetéseknek a személyzeti szabályzattal és az európai parlamenti képviselők statútumával összhangban történő indexálása a Bizottság jelenlegi előrejelzése szerint 2024 júliusára 5,3%-os, 2025 áprilisára 0,6%-os, 2025 júliusára pedig 3,7%-os növekedést fog eredményezni; megjegyzi, hogy a 2024. évi költségvetés 2024 júliusától 3,4%-os fizetésindexálást tartalmaz; megjegyzi, hogy a Költségvetési Bizottság nyomon fogja követni a fizetések indexálásának hivatalos előre jelzett alakulását;

3.támogatja az Elnökség és a Költségvetési Bizottság között az egyeztetés során 2024. április 9-én elért megállapodást, amely szerint a 2024. évi költségvetéshez képest a növekedést 4,87%-ban állapítják meg, ami a 2025-re tervezett 2 499 233 329 EUR összegű átfogó költségvetési szintnek felel meg, és ennek megfelelően csökkentik az alábbi költségvetési sorokra javasolt előirányzatokat összesen 11 000 000 EUR-val:

2 0 0 0 – Bérleti díjak, 2 0 0 7 – Építkezések és épületek belső kialakítása, 2 3 9 0 – EMAS- és fenntarthatósági tevékenységek és azok népszerűsítése, valamint az Európai Parlament szén-dioxid-kibocsátásának ellentételezése, 3 2 4 2 – Közzététellel, tájékoztatással és nyilvános rendezvényeken való részvétellel kapcsolatos kiadások, 3 2 4 3 – Az Európai Parlament látogatóközpontjai, 10 1 – Rendkívüli tartalékalap;

továbbá úgy határoz, hogy az Elnökség által 2024. március 11-én jóváhagyott előzetes költségvetési javaslattervezetben szereplő kiadások szintjét 3 000 000 EUR-val növelik, és ennek megfelelően növelik a következő költségvetési sorokra javasolt előirányzatokat:

3 2 4 4 — Látogatócsoportok szervezése és fogadása, Euroscola program és harmadik országbeli véleményformálóknak szóló meghívások; 4 0 3 — Európai politikai alapítványok finanszírozása;

4.megjegyzi, hogy a 2024. évi költségvetéshez viszonyított 116 millió EUR összegű növekedésből 98 millió EUR összegű növekedés jogszabályi kötelezettségekből ered, és főként a személyzet fizetéseinek aktualizálásához (54,7 millió EUR) és a parlamenti asszisztenciával összefüggő kiadásokhoz (33,2 millió EUR) kapcsolódik; megjegyzi, hogy a nem jogszabályon alapuló kiadások 2024 és 2025 közötti növekedése nem haladja meg a 2%-ot;

5.megjegyzi, hogy a Parlament 2025-re nem igényel további álláshelyeket;

6.megjegyzi, hogy a 2023. évi költségvetésben a személyzeti szabályzat 29. cikke (4) bekezdése alkalmazásának megkönnyítése érdekében létrehozott 98 állandó álláshelyet törölték a 2025. évi létszámtervből;

7.emlékeztet arra, hogy a látogatócsoportok a Parlament valamennyi munkahelyszínén fontos eszközt jelentenek a képviselők számára ahhoz, hogy kapcsolatba lépjenek a választókkal és bemutassák nekik parlamenti munkájukat; kiemeli, hogy a látogatócsoportok Unió-szerte hozzájárulnak a Parlament szerepének a szavazók körében történő megismertetéséhez;

8.aggodalommal jegyzi meg, hogy a meglévő költségvetés pénzügyi korlátai miatt egyre nehezebb az ilyen látogatások megszervezése, különösen a Brüsszeltől és Strasbourgtól földrajzilag távol eső tagállamokból származó képviselők esetében; kéri, hogy biztosítsanak elegendő finanszírozást az utazási és szállásköltségek fedezésére, figyelembe véve az inflációs rátákat és az árakat mind a látogatócsoportok származási országaiban, mind Brüsszelben és Strasbourgban; úgy véli, hogy az egy főre jutó juttatást 10%-kal növelni kell az uralkodó körülmények kezelése érdekében; felhívja a főtitkárt, hogy a lehető leghamarabb javasolja a quaestoroknak a fedezett költségek felső határának megemelését a képviselőknek a látogatócsoportok parlamenti látogatásainak szervezése során nyújtott támogatás fenntartása és növelése érdekében;

9.aggodalommal veszi tudomásul az európai parlamenti képviselők látogatócsoportjaira vonatkozó belső szabályokat, amelyek azt eredményezik, hogy bizonyos körülmények között az előzetes költségek 30%-át az akkreditált parlamenti asszisztenseknek kell viselniük; hangsúlyozza e szabályok kivitelezhetetlenségét és az akkreditált parlamenti asszisztensekre háruló pénzügyi terheket; felhívja az Elnökséget, hogy vizsgálja felül és aktualizálja a látogatásokra vonatkozó hatályos szabályait a látogatások tervezésével és szervezésével kapcsolatos nehézségek leküzdése érdekében;

10.emlékeztet az Elnökség 2019. november 25-i határozatára, amely szerint 2024 végéig valamennyi tagállamban Európa-élményközpontokat kell létrehozni; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európa-élményközpontoknak a 2024-es parlamenti választásokig valamennyi tagállamban tervezett létrehozása késik, és megjegyzi, hogy jelenleg csak 12 központ működik; elismeri, hogy e késedelmekhez számos külső tényező, köztük az ingatlanpiacok volatilitása is hozzájárult;

11.tudomásul veszi, hogy a tervek szerint 2025-ben öt központot nyitnak meg (Athénben, Zágrábban, Hágában, Szófiában és Budapesten); felszólít az Európa-élményközpontok mielőbbi létrehozására valamennyi tagállamban; emlékeztet arra, hogy az Európa-élményközpontoknak minden polgár számára lehetővé kell tenniük az uniós intézmények működésének jobb megértését;

12.tudomásul veszi, hogy a Költségvetési Bizottság jóváhagyta az Elnökségnek a SPAAK épület mélyreható felújításával kapcsolatos határozatát, összhangban az Európai Unió 2023. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról szóló, 2022. október 19-i állásfoglalásával Elfogadott szövegek, P9_TA(2022)0366.; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi épület nagyon alacsony energiahatékonysági besorolású, és hiányzik belőle az adott célnak való megfeleléshez szükséges rugalmasság; kiemeli, hogy a Parlamentnek megfelelően kell kezelnie saját ingatlanportfólióját az energiahatékonyság és a fenntarthatóság tekintetében, hogy igazodjon a zöld megállapodás célkitűzéseihez; megjegyzi, hogy a felújítás jelentős éves megtakarítást és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését fogja eredményezni, emellett segíteni fog teljesíteni a felülvizsgált energiahatékonysági irányelv és az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv követelményeit; emlékezteti az Elnökséget arra, hogy az épületekkel kapcsolatos kérdéseket érintő jelentős döntések és a kapcsolódó finanszírozás elfogadása előtt átláthatóságra, megfelelő tájékoztatásra és a Költségvetési Bizottsággal folytatott konzultációra van szükség – beleértve a teljes körű adatokhoz való hozzáférést is – azok jelentős költségvetési vonzatai miatt;

13.elismeri, hogy 2025-ben meg kell kezdeni a TREVES II épület felújítási munkálatait a SPAAK épület felújításának részeként átköltöztetendő személyzet ideiglenes elhelyezésének megkönnyítése érdekében;

14.üdvözli a Parlament arra irányuló politikáját, hogy biztosítsa a Parlament épületeinek teljes mértékben önálló használatát a fogyatékossággal élő személyek számára, és támogatja az e tekintetben szükséges további intézkedéseket és kiigazításokat; elismeri, hogy javítani kell a strasbourgi plenáris ülésterem akadálymentességét a fogyatékossággal élő személyek számára;

15.emlékeztet arra, hogy a Parlament igazgatása jelenleg a Parlament hosszú távú ingatlanpolitikájának meghatározására irányuló átfogó megközelítésen dolgozik, figyelembe véve különösen a környezetvédelmi kötelezettségeket, a költségeket, a költségvetési korlátokat, az energiahatékonyságot és a hulladékgazdálkodást az „Irány az 55%!” intézkedéscsomaggal összhangban, és elvárja, hogy az eredményeket nyilvánosságra hozzák; kéri a világjárvány következtében felmerült rugalmas munkamódszerek számbavételét, elismerve ugyanakkor, hogy a politikai tárgyalásokon, vitákon vagy eszmecseréken való fizikai jelenlét továbbra is hatékonyabb a közpolitikai döntéshozatal szempontjából;

16.tudomásul veszi az év végi maradványösszeg-átcsoportosításnak az épületekkel kapcsolatos projektekhez való hozzájárulás érdekében folytatott gyakorlatát; megjegyzi, hogy a maradványösszegek ezen átcsoportosítása szisztematikusan ugyanazon alcímekre, címekre és gyakran pontosan ugyanazokra a költségvetési sorokra vonatkozik; megjegyzi, hogy a maradványösszegek éves átcsoportosítása az épületekkel kapcsolatos projektek finanszírozásától eltérő célokat is szolgálhat;

17.üdvözli a Parlament által környezeti lábnyomának csökkentése érdekében tett folyamatos erőfeszítéseket és intézkedéseket; megismétli, hogy teljes mértékben támogatja a Parlament környezetvédelmi vezetési rendszerének (EMAS) 2024-re kitűzött céljait; elvárja, hogy a Parlament 2024 végéig érje el az EMAS valamennyi fő teljesítménymutató-célját, és új ambiciózus célokat fogadjon el az elkövetkező évekre; tudomásul veszi különösen az e tekintetben elért eredményeket, többek között a szén-dioxid-kibocsátás 2006 óta elért 44%-os csökkenését, a papírfelhasználás 2014 óta elért 66%-os csökkenését, azt, hogy a személyzet jelentős része gyalog vagy kerékpárral jár munkába, a műanyag használatának jelentős csökkenését, valamint a megújuló energiával kapcsolatos infrastruktúra sikeres kiépítését, amelynek eredményeképpen a Parlament 2023-ban 458 MWh napenergiát termelt;

18.tudomásul veszi a karbonkreditárak emelkedését; emlékeztet arra, hogy az energiahatékonysági beruházások jó módszerei a kedvező ár-érték arány elérésének; üdvözli és ösztönzi a megújuló energiába és a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésébe történő beruházásokat, tekintettel különösen az energiaválságra és a geopolitikai helyzetre, amelyeknek tükröződniük kell a következő többéves ingatlanstratégiában; megjegyzi, hogy a Parlament fotovoltaikus napelemeket telepített és telepít továbbra is a helyszínen előállított megújuló energia részarányának további növelése érdekében, hogy elérje a 25%-os célt; emlékeztet, hogy a Parlament karbonlábnyomának közel kétharmada a személyszállításból származik; üdvözli a Parlament arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a bérelt vonatok révén csökkentse a szén-dioxid-kibocsátást, és felszólít a rendelkezésre álló lehetőségek bővítésére annak érdekében, hogy a három munkahely közötti utazást a vasútra tereljék;

19.emlékeztet arra a folyamatos küzdelemre, amelyben az Unió is szerepet vállal az európai értékek védelme és demokratikus folyamataink integritásának fenntartása érdekében; üdvözli a Parlament által e célok elérése érdekében tett intézkedéseket, küzdelmet folytatva a dezinformáció és az információmanipuláció ellen; felhívja a Kommunikációs Főigazgatóságot és az Európai Parlament kapcsolattartó irodáit (a továbbiakban: az EP kapcsolattartó irodái), hogy továbbra is dolgozzanak ki és hajtsanak végre hatékony stratégiákat a dezinformáció és az információmanipuláció elleni küzdelem érdekében; kiemeli, hogy a dezinformációval szembeni egyik leghatásosabb eszköz a Parlament tevékenységeivel kapcsolatos pozitív és tényeken alapuló kommunikáció;

20.emlékeztet, hogy a Parlament határozottan támogatja a többnyelvűséget és a nemzeti, regionális és nyelvi kisebbségek jogait; úgy véli, hogy a Parlament aktívan hozzájárulhat a dezinformáció elleni küzdelemhez azáltal, hogy adott esetben a nyelvi kisebbségek és közösségek nyelvein is erősíti kommunikációját; kéri az Elnökséget, hogy bővítse az olyan kommunikációs anyagok Parlament általi előállítását és terjesztését, amelyek igazodnak a tagállamok nemzeti, regionális és nyelvi kisebbségeinek igényeihez, például az EP kapcsolattartó irodáin és az Európa-élményközpontokon keresztül, ami jó módja a kohézió nyelvi különbségekre való hivatkozással történő akadályozására irányuló kísérletek elleni fellépésnek; e tekintetben emlékeztet az EP balti országokban működő kapcsolattartó irodái által annak érdekében tett erőfeszítésekre, hogy tájékoztatást nyújtsanak az ukrán és orosz állampolgároknak az Ukrajna elleni orosz agresszív háború kezdete óta, különös tekintettel az orosz dezinformáció és propaganda elleni küzdelemre, és ösztönzi az ilyen, ukrán és orosz nyelven folytatott tevékenységek további támogatását és előmozdítását; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EP kapcsolattartó irodái a helyi közösségeket, iskolákat és egyetemeket bevonó programok révén aktívan részt vegyenek a Parlament állampolgári ismeretek oktatásával kapcsolatos munkájának végrehajtásában;

21.hangsúlyozza a mesterséges intelligenciában (MI) rejlő lehetőségeket a képviselők mandátumuk ellátásában való támogatása és a Parlament igazgatásának különféle tevékenységei tekintetében; üdvözli, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos projekteket 2025-re már beütemezték;

22.támogatja a főtitkár Költségvetési Bizottságban tett bejelentését, amely szerint csökkenteni kell a képviselőkre és irodáikra nehezedő adminisztratív terheket és bürokráciát, miközben fel kell gyorsítani az igazgatáson belüli folyamatok digitalizálását; hangsúlyozza, hogy a digitalizációba történő beruházások középtávon térülnek meg, és azokat nem szabad rövid távú költségmegtakarítások érdekében késleltetni;

23.felhívja a Parlamentet, hogy folytassa a személyzeti igények megszervezésének rendszeres értékelését és optimalizálja a Parlament Főtitkárságán belüli személyzet elosztását – mégpedig a betöltendő álláshelyek szervezeti egységek közötti átcsoportosítása révén – a személyzeti létszám lehetőség szerint állandó szinten való fenntartása érdekében; felkéri a főtitkárt, hogy értékelje a növekvő számú szerződéses alkalmazott foglalkoztatásával kapcsolatos kockázatokat, ideértve annak veszélyét is, hogy a Parlamenten belül kétlépcsős személyzeti struktúrát hoznak létre; ragaszkodik ahhoz, hogy a főbb állandó pozíciókat és feladatokat állandó személyzet töltse be, illetve lássa el;

24.kiemeli, hogy a méltányos földrajzi egyensúly biztosítása fontos része egy valóban európai közszolgáltatás létrehozásának; megjegyzi, hogy az évek során a Parlament számos intézkedést hozott e tekintetben; megjegyzi, hogy még van lehetőség fejlődésre; megjegyzi, hogy az Elnökség létrehozta az állampolgárság szerinti versenyvizsgák szervezésének jogi keretét, és úgy határozott, hogy megszervezi az első ilyen versenyvizsgát; kiemeli, hogy a versenyvizsgáknak mindig az érdemeken kell alapulniuk;

25.tudomásul veszi, hogy már létezik egy eljárás az üléseken biztosítandó nemzetközi jelnyelvi tolmácsolás iránti igények parlamenti szervek által benyújtására; kéri a főtitkárt, hogy folytassa az olyan egyéb lehetőségek feltárását, mint például a beszédfelismerési és gépi fordítási eszközök a polgároknak biztosítandó egyenlő hozzáférés elve tekintetében;

26.megismétli a plenáris ülésen több alkalommal elfogadott kérését, hogy az Elnökség kezdje meg az eljárási szabályzat felülvizsgálatával kapcsolatos munkát, lehetővé téve a képviselők számára, hogy szülési vagy apasági szabadság, hosszú távú betegség vagy vis maior esetén távolról gyakorolják szavazati jogukat, kihasználva a világjárvány során az e szavazási módszer technikai vonatkozásaival kapcsolatban levont tanulságokat;

27.megismétli az Elnökséghez intézett azon felhívását, hogy garantálja, hogy a Parlament valamennyi étterme fenntartsa a minőségre, a hatékonyságra és a megfizethetőségre vonatkozó normáit, és hogy csúcsidőben vezesse be újra a belépés ellenőrzését az önkiszolgáló étterem bejáratainál; üdvözli, hogy a strasbourgi WEISS épület önkiszolgáló éttermének bejáratánál az ülések idején ellenőrzik a belépést;

28.a többnyelvűség elvének megvalósítása iránti valódi elkötelezettségre szólít fel;

29.ismételten felhívja az Elnökök Értekezletét és az Elnökséget, hogy vizsgálják felül az 29 kívüli küldöttségek és kiküldetések munkáját szabályozó végrehajtási rendelkezéseket; hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálat során mérlegelni kell annak lehetőségét, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek a képviselőket hivatalos parlamenti küldöttségek és kiküldetések keretében – bizonyos feltételek mellett – elkísérjék; kiemeli, hogy ez a változás nem eredményezné a költségkeret módosítását, és költségvetési szempontból semleges lenne;

30.elvárja, hogy a plenáris ülés által megszavazott kéréseket kiemelt prioritásként hajtsák végre;

31.elfogadja a 2025. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetési javaslatát;

32.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a költségvetési javaslatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.